Felszólalás adatai

NÓGRÁDI ZOLTÁN, az európai ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ahogyan Karakas képviselő úr jelezte, abban konszenzus alakult ki, mely szerint egyfajta jövőképre, vízióra, egy konkrét cselekvési tervre szüksége van az országnak, amelybe bele tudnak kapaszkodni mindazok, akik a kormánnyal, a gazdasági szereplőkkel, a társadalmi szereplőkkel egyetértésben az ország felzárkóztatását kívánják szolgálni. Azonban ez az anyag, amit a kormány most elénk tárt, sajnos nem alkalmas arra, hogy ezt a kritériumot teljesítse.

Talán abban is igaza van Karakas képviselő úrnak, hogy fennáll a veszélye, hogy ez az anyag, amennyiben országos szinten érvényesítendő alapelveit tekintve, általánosságát tekintve sajnos csak aprópénzeket jelenthet az ország számára, és ez komoly feszültséget is jelent versenyképességi szempontból a következő időszakban.

Nos, összefoglalóan a kisebbségnek a bizottságban az volt a véleménye, hogy a kormány európai ügyekben eddig tanúsított teljes tapasztalatlansága az, amely tükröződik ebből az anyagból általánosságát tekintve, illetve szerkezetét tekintve is.

A dokumentum teljes egészében alkalmatlan arra, hogy megalapozza a következő időszak európai uniós forrásainak hatékony felhasználását. Kísértetiesen megismétlődni látszik az első nemzeti fejlesztési terv története, amely szintén egy megalapozatlan, az ország fejlesztési igényeit és elképzeléseit, a gazdaság és a társadalmi partnerek igényeit figyelmen kívül hagyó dokumentum volt, amely hosszú időn keresztül titokban tartott dokumentumként került Brüsszel elé, majd pedig nyögjük a hatását egészen 2008-ig, hiszen ma már ott tartunk, hogy az első nemzeti fejlesztési terv és az annak kapcsán kialakult intézményrendszer, működési mechanizmus, pályázati rendszer lassan már több kárt okoz, mint hasznot hoz a kis- és középvállalkozások körében vagy az önkormányzatok körében, amelyek súlyos pénzügyi gondokkal küzdenek a rendszer tehetetlensége, bürokratizmusa, átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége miatt.

Fennáll a gyanú, és ez megfogalmazódott a bizottságban, hogy ez az anyag egy olyan elterelő hadművelet, amellyel a kormány tulajdonképpen azt palástolja, hogy nem végezte el azt a munkát, amit el kellett volna végeznie, hiszen saját időtervezése szempontjából és saját határozata szempontjából is ennek az anyagnak már márciusban a Ház elé kellett volna kerülnie, és mára készen kellene lennie annak az elképzelésnek, amellyel a nemzeti stratégiai referenciakeret vagy más néven nemzeti fejlesztési terv II. szintjén tudnánk vitatkozni a konkrét cselekvésekről, a konkrét prioritásokról, az elképzelt, felhasznált összegszerűségekről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az anyagnak van pozitívuma is, a helyzetértékelése. A helyzetértékeléssel kevésbé lehet vitatkozni, hiszen olyan gyászos képet fest az országról, ami a valóság. A kiemelt és a kijelölt fejlesztések ugyanakkor erre a gyászos képre, erre a gyászos helyzetre nem adnak megoldást. Amikor azt olvashatjuk az anyagban, “az utóbbi években a gazdaság fejlődése mellett felerősödtek az egyensúlyi problémák, nemzetközi viszonylatban is magas szintű a költségvetési hiány, növekvőben az államadósságö, akkor ez egy súlyos megállapítás. A probléma csak az, hogy sajnos az ezt követő fejlesztési koncepció már magában nem ad választ azokra a kérdésekre, amit a növekvő államadósság, az eladósodó állam és a folyamatosan szűkülő versenyképességünk problémaként felvetnek.

A koncepció tehát nem alkalmas arra, hogy megalapozzon egy nemzeti fejlesztési tervet, és nem is tudjuk, és nem is tudtak a bizottságban arra választ adni a kormány képviselői, hogy milyen kapcsolatban van ez a koncepció azzal a nemzeti fejlesztési tervvel, amely konkrétan az európai uniós források lehívását fogja megalapozni.

(10.00)

Sajnos, nem hozott létre társadalmi konszenzust sem ez az anyag, hiszen társadalmi vitában nagyon kevesen vettek részt, többségükben olyan kritikai elemeket fogalmaztak meg, amelyek nem épültek bele az anyagba. Mi sem bizonyítja jobban a társadalmi konszenzus hiányát, mint az, hogy a társadalmi vitát még le sem zárták, a kormány már megkezdte a közigazgatási egyeztetését az anyagnak, és sajnos a társadalmi szereplők véleménye így nem is épülhetett be az újonnan megalkotott anyagba.

Ezt így nem lehet végigvinni, egy társadalmi egyeztetés komolyságát, illetve a komolytalanságát üzenetként fogják föl mindazok a szereplők, akiknek az együttműködésére számítunk.

Politikai konszenzust sem tudott létrehozni ez az anyag, hiszen a politikai egyeztetések elmaradása lehetőséget sem biztosított arra, hogy hosszú távú politikai felelősségünknek szerezzünk érvényt. És többek között el kell mondjuk azt, hogy az Európai Unió rosszallását is kiváltotta ez az anyag, illetve az Európai Unió rosszallását is kiváltotta az eddigi tervezési dokumentáció.

Úgy gondolom, hogy felelős politikai erő ehhez az általános anyaghoz, felelős politikai erő ehhez a koncepcióhoz, amely nem ad választ az emberek mindennapi problémáinak megoldására, nem járulhat hozzá, ezt nem támogathatja, így tette ezt az európai ügyek bizottságának kisebbsége is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)