Készült: 2020.09.30.08:35:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2008.04.22.),  33-45. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita megkezdése
Felszólalás ideje 45:41


Felszólalások:   17-33   33-45   46-106      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan következő ülésünkön kerül majd sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Önök a törvényjavaslatot T/5394. számon, a kijelölt bizottság ajánlását pedig T/5394/2. számon kapták kézhez.

Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Dióssy Gábor államtitkár úrnak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárának, 25 perces időkeretben. Államtitkár úr, öné a szó, parancsoljon!

DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A közraktári tevékenység magában foglalja az áru meghatározott szerződés szerinti tárolását, őrzését, kiszolgáltatását és az áru ellenében közraktári jegy kibocsátását. Ez utóbbi rendeletre szóló értékpapír, amely a közraktározási idő alatt önmagában is forgalomképes, és váltó módjára forgatható.

Az erről szóló törvény 1996. évi hatálybalépése óta eltelt időszak alatt a közraktározási tevékenység a gazdaság szerves részévé vált; a forgalmi adatok alapján dinamikusan fejlődő tevékenység lett. Elég csak arra utalnom, hogy az 1997-ben kibocsátott közraktári jegyek értéke 34 milliárd forintról az elmúlt évben 309 milliárd forintra növekedett.

A közraktározás intézményét elsősorban a kis- és közepes vállalkozások veszik igénybe, amelyek forrásigényük egy részét közraktári jegy fedezetére nyújtott rövid lejáratú hitelekből egészítik ki, és teremtenek forrást a folyamatos termeléshez, működéshez. A közraktári jegy napjainkban a hitelintézetek finanszírozási üzletágában is biztonságos fedezetet jelent, a legtöbb kereskedelmi bank portfóliójában e termék megtalálható.

A közraktározás különösen olyan vállalkozások körében népszerű, amelyek termelését, gazdálkodását a szezonalitás hatásai jelentősen befolyásolják. Ilyenek a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termelők, de napjainkra már jelentős számban veszik igénybe az ipari, építőipari nyersanyagok, gépipari termékek, alkatrészek termelői, forgalmazói és felhasználói is.

A jelenleg hatályos törvény módosítását több tényező is indokolta. Egyrészt meg kellett teremteni a szabályozás összhangját az 1996 óta jelentősen megváltozott hazai és uniós jogszabályi környezettel, így például a hitelintézetekre, gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi előírásokkal, továbbá a vámjogi, adójogi, jövedéki szabályokkal. Másrészt a közraktározási piac fejlődésének elősegítése érdekében szükségessé vált az újonnan megjelent gazdasági lehetőségek beépítése a szabályozásba, továbbá a közraktározás biztonságának növelése és a közraktári felügyelet működésének hatékonyabbá tétele is.

Mindezekkel összhangban a törvényjavaslat a gazdasági mozgástér bővítéseként megteremti az adó- és vámjogi szabályok szerint adóraktárban, illetve vámraktárban tárolható termékek közraktározásának lehetőségét. Ezzel bővíti a közraktározható termékek körét, így a kis- és középvállalkozások számára újabb gazdasági és hitellehetőséget teremt.

A javaslattal a közraktározási konstrukció egységesebbé és biztonságosabbá is válik, mivel a módosítás következtében megszűnik a vámraktárakkal kapcsolatban jelenleg fennálló jogbizonytalanság. A módosítás arra kötelezi a közraktárt, hogy gondoskodjon a raktározásra szolgáló ingatlan, valamint a közraktározott áru vagyonbiztosításáról. A gyakorlat szerint a közraktárak által birtokba vett raktárak mindegyike rendelkezik valamilyen vagyonbiztosítással, amelyet a raktár tulajdonosa vagy üzemeltetője kötött. Az új rendelkezés szerint ezekben az esetekben nem kell a közraktárnak ugyanarra az árura újabb vagyonbiztosítást kötnie. Elég, ha a meglévő biztosítás kedvezményezettjeként a közraktár kerül megjelölésre, hiszen a közraktározási idő alatt keletkező kárért amúgy is a közraktár felel.

A biztosítási rendszer új formája várhatóan az ezen a piacon tevékenykedő biztosítók számának növekedését is eredményezi, mivel a közraktáraknál őrzött átlagosan 50-80 milliárd forint értékű áru biztosítására hazánkban jelenleg mindössze két biztosítóintézet vállalkozik. A javaslat gyorsítja a közraktározással kapcsolatos bírósági eljárásokat, a jogviták minél rövidebb időn belüli rendezése érdekében valamennyi ilyen perben a váltójogi szabályok alkalmazását rendeli el.

A törvénymódosítás a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv követelményeivel összhangban egyszerűsíti, gyorsítja a közraktározással kapcsolatos hatósági eljárásokat. Csökkenti a csatolandó dokumentumok körét és példányszámát, valamint egyes esetekben lehetővé teszi a bejelentések, nyilatkozatok és dokumentumok elektronikus benyújtását is.

A tevékenység ellátásának biztonsága érdekében a javaslat pontosítja többek között a közraktározással kapcsolatos egyes fogalmakat, egyértelműen meghatározza a közraktári felügyelet és a PSZÁF eljárásának szabályait, a közraktári szerződés elemeit. Ugyanezt a célt szolgálja a közraktár vezetőjével szembeni követelmények szigorítása, illetve a felügyeleti biztos kirendelésére és eljárására vonatkozó szabályok pontosítása, továbbá a közraktárban való befolyásoló részesedésszerzés előzetes felügyeleti engedélyhez kötése.

A jelenleg hatályos törvény a befolyásoló részesedés megszerzéséhez előzetes bejelentést követel meg, amelyet a felügyelet 15 napon belül megtilthat. A felügyeletnek adott jogosítvány azonban a gyakorlatban nem bizonyult hatékonynak. Ezért a tervezett módosítás a befolyásoló részesedést eredményező vagy megváltoztató szerződés megkötése előtt engedélykérés kötelezettségét írja elő. Világossá teszi a tulajdonszerző számára is, hogy a jogbiztonság érdekében a felügyelet engedélyezési eljárást folytat le. A közbizalom érdekében a javaslat meghatározza azokat a követelményeket, amelyekkel azoknak a gazdasági társaságoknak vagy természetes személyeknek kell rendelkezniük, akik vagy amelyek a közraktárban befolyásoló részesedést kívánnak szerezni.

A hatékonyabb felügyeleti munka megköveteli, hogy a felügyelet a közraktár igazgatóságával vagy legfőbb szervével szemben is kötelezettségeket fogalmazzon meg, így felszólíthassa konkrét intézkedések megtételére is.

(11.20)

Ha a közraktár nem tesz eleget a felügyelet felszólításának, a felügyelet törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a cégbíróságnál.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat túl azon, hogy megteremti az összhangot a hazai és uniós szabályozással, elősegíti a közraktározási tevékenység ellátásának biztonságát, a hatósági feladatok hatékony és gyorsabb ellátását, jogviták rendezésének gyorsabbá tételét, valamint a közraktározást igénybe vevő vállalkozások gazdasági és hitellehetőségeinek bővítését.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/5394. számú törvényjavaslatot megvitatni, javaslataikat megtenni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Göndör Istvánnak, a gazdasági és informatikai bizottság előadójának, ötperces időkeretben. Parancsoljon!

GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság megtárgyalta a T/5394. számú törvényjavaslatot, amely a közraktározási törvény módosításáról szól. Előre bejelentem, megkímélem önöket attól, hogy kétszer hallják tőlem azt, amit a bizottságban is elmondtam, mivel a frakciónk álláspontját is én fogom ismertetni, de azért néhány gondolatot előzetesen hadd emeljek ki.

Ez a törvényjavaslat tükrözi azokat a változásokat, amelyek az elmúlt évtized gyakorlati tapasztalatainak hasznosítását jelentik, ezért rendkívül fontos. Ugyanakkor a gazdasági élet fejlődése, a megváltozott hazai és európai uniós jogszabályi környezet szintén beépítésre került. Ha csak olyan fontos törvényeket említenék, mint a hitelintézeti törvény, a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiaci vagy a gazdasági társaságokról szóló törvényi változások, amelyek mind-mind lényeges és mélyreható változást hoztak az elmúlt években, ezeknek a harmonizációja rendkívül fontos. Ugyanakkor bővíti ez a törvényjavaslat a közraktározási lehetőséget, és mint ilyen, van gazdaságélénkítő hatása is.

Ahogy az államtitkár úr elmondta, úgy érzem, a törvényjavaslatban ki kell emelni azt, hogy a közraktározással szembeni biztonság kérdése, úgymint a biztosítás, a fedezet, a felelősség, a felügyelet helyretétele, megjelölése mind-mind rendkívül fontosak. Ugyanakkor megjelenik egy egyszerűsítési lehetőség is, amely kevesebb dokumentumot és a mára egyre inkább elfogadottá váló elektronikus ügyintézést is lehetővé teszi. Nagyon fontos, hogy a váltóperekre vonatkozó szabályokat kell a jövőben alkalmazni. Ha képviselőtársaim próbáltak utánanézni, a ma folyamatban lévő, közraktározással összefüggő pereknek mintegy 80 százaléka több év óta húzódó per. Azt gondolom, arról nem kell beszélni, hogy mit jelent egy kis- vagy közepes vállalkozás számára egy ilyen hosszú pereskedési folyamat.

A gazdasági bizottságban a törvényjavaslattal kapcsolatban egyhangú támogató vélemény alakult ki, a bizottság a tisztelt Háznak azt javasolja, hogy támogassa és fogadja el ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces időkeretben. Ezek közben kettőperces felszólalásokra nem kerül sor.

Legelőször megadom a szót Göndör Istvánnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, parancsoljon, képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlési képviselőként és mint aki több ciklus óta dolgozik itt a Házban, egy számomra klasszikus és rendkívül fontos feladat, ha egy korábban alkotott törvény mintegy tízéves gyakorlati tapasztalatait felhasználva teszünk kísérletet arra, hogy a tapasztalatokból összegyűlt, összegyűjthető észrevételeket, legyenek azok kifogások, hiányosságok, azokat hasznosítva egy törvényjavaslatot megváltoztatunk, módosítunk annak érdekében, hogy még jobban működjön, a jogalkalmazók számára még világosabb, még egyértelműbb szabályokat fogalmazzunk meg.

A dologban az az érdekes, hogy a társadalom nem túl széles rétegét érinti, tehát nem jön izgalomba a társadalom akkor, amikor azt mondjuk, hogy a közraktározásról szóló törvényt változtatjuk és módosítjuk. De azon kör számára, akit viszont érint, rendkívül fontos ez a törvény. Fontos, hogy fogalmi meghatározásokat tesz rendbe, és annak a körnek - kezdve a letevőktől, a tárolás, az őrzés folyamatán keresztül, a közraktárjegy-kibocsátásig, az áru kiszolgáltatásáig és a közraktárjegy mint értékpapír, amely biztonságos fedezet hitelfelvétel számára, és nagyon fontos, hogy a forgatmányosok milyen helyzetben és mennyire tudhatják magukat biztonságban -, számukra rendkívül fontos, hogy egy jó törvény álljon rendelkezésükre.

Amikor 1996-ban először alkottuk meg ezt a közraktárral kapcsolatos törvényt, akkor próbáltunk azon segíteni, hogy mindazok a vállalkozások, ahol a termelés, felhasználás, értékesítés között meglehetősen hosszú idő telik el, számukra teremtsünk lehetőséget, hogy valamilyen forráshoz juthassanak menet közben, ne kényszerüljenek arra, hogy a termékeiket adott pillanatban azonnal és rögtön értékesíteni kelljen.

Hogy a közraktározási tevékenység milyen mértékben fejlődött, a kezdeti időben egy év alatt alig több mint 30 milliárd forint értékű közraktárjegyet bocsátottak ki, ma, 12 évvel később ez közel a tízszerese, tehát meghaladja a 300 milliárd forintot, de ami érdekes, hogy lassan közelít, hogy közraktárakban 100 milliárd forint értékű árut helyeznek el a letevők. A kezdeti, majdhogynem kizárólag az agráriumra és az élelmiszeriparra szorítkozó letevés, közraktárban való áruelhelyezés mára kiszélesedett úgy, hogy akár építőipari vagy gépipari termékek is megjelennek közraktárakban.

Időközben a tapasztalat igazolta, hogy egy nagyon fontos állami beavatkozási lehetőség a közraktározás, akár ha csak az intervenciós felvásárlásra gondolok vagy valamely nemzeti támogatás megjelenésére. Ezeknek a működtetése rendkívül fontos, és fontos tisztába tennünk azt, hogy az az áru, ami a közraktárban van, annak már más a rendeltetése. Annak a tulajdonjogát a közraktárjegy testesíti meg, tehát ott már nem lehet külső beavatkozással, majdhogynem azt mondom, hogy mindenféle korlát nélkül változtatásokat végrehajtani. Ugyanakkor kell, hogy elismerjük, hogy a közraktározás egy nagyon fontos logisztikai tevékenység, segít abban, hogy egy költséghatékony vagy költségtakarékos árutárolás és -mozgatás valósuljon meg.

Figyelemmel ezekre a változásokra, rendkívül fontos az, hogy ezt a törvényt most egy ilyen időszakban tovább simítsuk, egy finomhangolást végezzünk el a korábbi törvényen. Ennek a lényege minden körülmények között az, hogy a közraktározási lehetőség szélesedjen. Képviselőtársaim, ahogy körülnézek, nem kell itt különösebben azt magyaráznom, hogy milyen lényegi különbségek voltak. Használunk fogalmakat: adóraktár, vámraktár, közraktár, és nem volt azonos a játékszabály. Most ez a törvényjavaslat megteremti azt a lehetőséget, hogy akár adó- vagy vámraktárban elhelyezett áru is lehet tárgya a közraktározási folyamatnak. Amikor azt mondtam bizottsági előadóként, hogy van némi gazdaságélénkítő hatása, mert azzal, hogy szélesedik a közraktárban elhelyezhető áruk köre, ez újabb lehetőséget teremt elsősorban véleményem szerint kis- és középvállalkozások számára, hogy újabb árukat vonjanak be hitelfedezetként, és így nő az ő hitelfelvételi lehetőségük.

(11.30)

Nagyon sokat beszélünk itt a parlamenti patkóban arról, hogy pont ez az a vállalkozói kör, amelynek állandóan és folyamatosan komoly tőkeproblémái, likviditási problémái vannak, és akkor bizony ez az előny számukra még akkor is, ha ez nem egy túl széles réteg, de azt gondolom, hogy fontos, és kell, hogy megtegyük ezt a lépést.

A biztonság kérdése; eddig is létezett biztosítás. Talán egy mondatot hadd tegyek előzetesen, és nem megbántva senkit személyében, de mint az élet más területén, a közraktározásnál is bizony számos visszaélés történt, mint mindenütt az életünkben. A jogot emberek alkalmazzák, és vannak olyanok, akik tesznek kísérleteket arra, hogy az adott helyzettel visszaéljenek, de ezzel viszont veszélyeztetik a fogyasztók, a hitelt adók, és sorolhatnám hosszan a sort, kiknek az érdekeit. Tehát nekünk mint jogalkotóknak oda kell erre figyelnünk. Ugyanakkor fontos, hogy ne tegyünk olyan terhet a közraktár nyakába, ami meg indokolatlan, indokolatlanul növelné a költségeit. Tehát itt azt mondjuk, hogy amennyiben már van felelősségbiztosítása egy közraktárnak vagy a közraktár tulajdonosának, és ez érvényes az ott elhelyezett árura, és kedvezményezettként maga a közraktár jelenik meg, akkor nem kell újabb biztosításokat kötni.

Kell hogy beszéljünk arról, hogy meglehetősen szigorúak azok a feltételek, amelyek azt mondják, hogy legalább 500 millió forint alaptőkéje kell legyen egy közraktárnak, és meghatározzák, hogy ezen az alaptőkén belül milyen megoszlás és további szigorítások léteznek.

Természetes, hogy a mostani törvényjavaslat tovább erősíti a felelősség kérdését, és nagyon erős garanciális elemeket emel be a rendszerbe azáltal, hogy akár az engedélyezés körülményeit, akár a meghatározó tulajdoni rész szerzését nagyon szigorú feltételekhez köti; igaz ez akár gazdasági társaságra, akár magánszemélyre. Tehát nem fogom megismételni, mert a képviselőtársak el tudják olvasni a törvényjavaslatból, hogy milyen szigorú feltételeknek kell hogy megfeleljen az, aki ebben a tevékenységben részt vesz, tehát akár személyében, akár vállalkozóként tényleg sugallnia kell azt, hogy biztonságban van az az áru, amit a gondjaira bíztak, és bizton számíthatnak rá azok, akik majd a végén ezért a termékért a közraktárjeggyel megjelennek az adott áru kiszolgáltatása érdekében.

Ugyanakkor fontos beszélnünk itt arról, hogy ennél a törvényjavaslatnál - úgy, ahogy az államtitkár úr is említette - az európai uniós irányelveknek való megfelelés, tehát a jogharmonizáció megvalósuljon, akár a diszkriminációmentességre gondolok, vagy csak a szükségesség és az arányosság követelményére. Tehát itt van egyfajta egyszerűsítés is, és ahogy mondtam, itt jelenik meg az elektronikus iratbenyújtás lehetősége, ami, remélem, pozitív hatást fog kiváltani mindazok körében, akik ezt a tevékenységet gyakorolják vagy igénybe veszik.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gyakorolja a jövőben. Itt említeném azt, amit bizottsági előadóként is mondtam, hogy általánossá teszi, hogy a váltóperekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy egyértelművé tette, hogy a közraktári tevékenység a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység kategóriájába tartozik, azt gondolom, ezzel sok kérdést megold és egyértelművé tesz.

Nagyon fontos, hogy milyen jogosítványai vannak, tehát nemcsak megjelenik a felügyeleti szerv, hanem hogy milyen jogosítványai vannak menet közben az ellenőrzésre, tevékenységváltozásra vonatkozóan, vagy minden olyan esetre, amikor úgy ítéli meg a felügyelet, hogy nem biztonságos a közraktár működése, nem kellően hatékony, nem kellően kiszámítható a működés. Ebben az esetben akár bírságig, vagy egészen odáig elmehet, hogy kezdeményezheti a közgyűlés összehívását, vagy akár felügyeleti biztost jelölhet ki, aki nélkül már nem tehetnek lépéseket akár az ügyvezetés vagy akár az igazgatóság tagjai.

Rendezi a törvényjavaslat ugyancsak ebben a felügyeleti körben a tevékenység megszüntetését, és ezt ahhoz köti, hogy minden általa kibocsátott közraktári jegyet vissza kell hogy váltson, és csak ezt követően szüntethető meg a tevékenység.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem túl nagy terjedelmű törvényjavaslat van előttünk, de azt gondolom, a gazdaság szereplői számára rendkívül fontos, ezért kérem önöket - a mi frakciónk támogatja ezt a törvényjavaslatot, kérem önöket -, hogy amennyiben módosító javaslatuk van, tegyék meg.

Azt mondhatom a frakció nevében: mi nyitottak vagyunk. Ebben a szellemben, ahogy ez a törvényjavaslat készült, és tényleg jól tapinthatók azok az irányok, amerre mozog a javaslat, amennyiben módosító javaslatuk van, tegyék meg, vitassuk meg itt a Ház falai között, és alkossunk tényleg egy olyan törvényjavaslatot, amely az áru- és pénzforgalmi viszonyok további fejlesztését teszi lehetővé a magyar gazdaságban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Domokos Lászlónak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DOMOKOS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közraktározásról szóló törvény módosítása alapvetően egy olyan intézményrendszer működésének a jobbítása irányába hat, amely a modern piacgazdaságban az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztését szolgálta és szolgálja. A múltja egyébként még a XIX. századra vezet vissza, és ez egy igen jól működő rendszer volt a '45-öt megelőző időszakban, sőt, még a Monarchia időszakában működő rendszernek. De azt gondolom, hogy ma is fontos szerepet tölt be, és ebben egyet is értünk a kormányzattal, hiszen mind a termelés hiteligényének jobb kielégítése, mind a nemzetgazdaság hatékonyságát és eredményének növelését szolgálja. Alapelvként a biztonság és az egyértelműség szabályait alkotja meg, és ebbe az irányba próbál további intézményeket és gyakorlatot kialakítani; az átlátható, betartható szabályokat célozza meg, és fontos, valóban fontos felelősségi viszonyokat alakít ki.

Az állami intervenciónak is fontos eszköze, és nagyon fontos az, hogy költségtakarékosan működtesse, pont azért, hogy megfelelően használható intézményként tudjon működni, tudja betölteni szerepét. De azért érdemes számba venni, hogy mely területek használják ezt, ami elsősorban szezonális hatású beszerzési vagy értékesítési termelőknél és felhasználóknál bevált, és ez valóban behatárolja a területeket. Rögtön mindenkinek a mezőgazdasági intervenció az egyik olyan terület, amely közismert és ismert. De azért ha számba vesszük, bizony élelmiszer-ipari termelők, de már jelentős számban ipari, építőipari nyersanyagok, gépipari termékek, alkatrészek forgalmazói és felhasználói körében is elterjedt, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ez olyan intézményrendszer, amely jól tudja szolgálni a termelést, a reálgazdaságot, mondhatnánk, ha jól működik, az a gazdaság teljesítményéhez is jelentősen hozzá tud járulni.

(11.40)

Ebből a szempontból nyugodtan megállapíthatjuk, hogy egy igazi gazdasági szaktörvény, amelynek nem is elsősorban a filozófiai felfogása, bal- vagy jobboldalról való nézése a lényege, hanem sokkal inkább annak a mércének kell megfelelni, hogy jól működik-e, elvégzi-e a feladatát, jól betölti-e a szerepét, egyértelmű szabályozást ad-e, és világos működési kereteket használ-e, amely gazdaságos és eredményes árumozgatást, illetve logisztikai szervezést, hitelintézeti tevékenységet, tehát összességében egy kiegyensúlyozott termelésfinanszírozási, értékesítési rendszert képes működtetni.

Ha megnézzük a részletszabályokat, hogy hol jelent változásokat, az előttem felszólalók már részletesen számba vették, de valóban, a vámraktárak, adóraktárak tekintetében fontos fogalompontosítás jelent meg, illetve a jövedéki törvénnyel összhangba hozza a közraktározási szabályokat a vámszervek számára. Ezáltal a közraktározott áru útjának nyomon követésére teremt egyértelmű szabályokat.

Másrészről pedig az áru kényszer-értékesítésének szabályait teszi egyértelműbbé; gyorsabb és költséghatékonyabb lebonyolítását teremti meg. Külön fontos, amiről már szintén szóltam - hosszabban nem szólnék - a közraktározási felügyelet feladat- és hatáskörének pontosításáról, és eleget tesz a belső piaci szolgáltatásokról szóló közösségi irányelvekben megfogalmazottaknak.

Talán érdemes külön kiemelni, hogy nagy számban veszik igénybe a mikro-, kis- és középvállalkozások, és ezek a szabályozások az elképzeléseink szerint, a törvénytervezet szerint segítik az ő számukra a hozzáférést a közraktárakhoz, illetve az abban való közreműködés, együttműködés területeit.

Ennek reményében a Fidesz támogatólag áll ezen törvénytervezet mellé, egy további pontosító szaktörvénynek tekinti, amely - azt gondoljuk - a piacgazdaság működését erősíti, javítja Magyarországon. Külön ki szeretném emelni annak a fontosságát, hogy az államigazgatási egyeztetési körön kívül egyeztettek a Bankszövetséggel, a Biztosítási Szövetséggel és az összes közraktár képviselőivel, legalábbis szakértőink feljegyzései szerint, ami, azt gondolom, valóban egy törvénynek az értékét, erejét adja, hogy az érintettek is elmondhassák véleményüket, sőt, figyelembe is vették a törvény kereteinek, módosításának kialakításánál.

Ennek figyelembevételével a Fidesz részéről támogatásunkról tudom biztosítani a kormányzatot e törvény kereteinek, a módosítások elfogadásában.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Lakos Imrének, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

LAKOS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény célja akkor az volt, hogy a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan a közraktározás intézményének segítségével az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés hiteligényeinek kedvezőbb kielégítése, valamint a nemzetgazdaság hatékonyságának, eredményei növelése valóra válhasson, és ezt elősegítse egy ilyen új törvénykezés.

A törvény hatálybalépése óta - tehát több mint 12 éve - a közraktározás a gazdaság által elfogadott, a termelők, a vállalkozások által számos esetben igénybe vett, jogszerűen és megfelelő szakmai színvonalon működő szakmai területté vált. Ahogy államtitkár úr a bevezetőjében és a hozzászólásokban az előttem szólóktól is hallhattuk, a magyar gazdaság szerves részévé vált ez a tevékenység; nemcsak részévé, hanem egy nagyon dinamikusan fejlődő területté is. Az elmúlt több mint egy évtized alatt megtízszereződött az a volumen, ami jellemző erre a tevékenységre. A hazánkban jelenleg működő öt közraktár szolgáltatásait évente átlagosan 1500-2000 ügyfél veszi igénybe. Az ügyfélkör alapvetően a közraktározást jól ismerő, azt már több esetben visszatérően alkalmazó vállalkozásokból, zömében kis- és középvállalkozásokból áll.

A közraktározás számos előnye közül a kölcsönnyújtás mellett lehetőséget ad termelőknek, vállalkozásoknak a termelési és a termék értékesítése közötti intervallum áthidalására, és a közraktározás fontos eszköze az állami intervenciónak is. A jelenlegi törvényjavaslattal, törvénymódosítással a törvénybe beépülnek a szabályozás hatálybalépése óta eltelt több mint egy évtized alatt bekövetkezett hazai és közösségi jogszabályi környezetváltozások hatásai, valamint a gazdaság dinamikus fejlődése következtében létrejött korszerű fogalmak és új gazdasági lehetőségek, továbbá a közraktári felügyelet fennállása óta eltelt időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatok is.

A törvényjavaslattal, a módosítással a közraktározási konstrukció egységesebbé és biztonságosabbá válik megítélésünk szerint, mivel pontosításra kerülnek a közraktározással kapcsolatos egyes fogalmak, egyértelműen meghatározásra kerülnek a közraktári felügyeletre, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére vonatkozó eljárási szabályok, a közraktározási szerződés egyes elemei, szabályozásai is. A tevékenység biztonságát szolgálja továbbá a közraktár vezetőjével szembeni követelmények szigorítása, illetve a felügyeleti biztos kirendelésére és az eljárás módjára vonatkozó szabályok pontosítása, valamint a közraktárban való befolyásoló részesedésszerzés előzetes felügyeleti engedélyhez való kötése is.

Az előterjesztésnek reményeim szerint gazdaságélénkítő hatása lesz, ahogy ezt az előttem hozzászólók is reményként megfogalmazták; tekintettel arra, hogy a vámraktárak és adóraktárak közraktározási folyamatba való bevonása következtében bővülhet a hitelfedezetként igénybe vehető áruk köre, és így bővülhetnek a kis- és középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségei is. A módosítás következtében a közraktárak közraktározással kapcsolatos közvetlen költségei csökkenhetnek, ugyanakkor nő a közraktárak működésének biztonsága.

A törvényjavaslatban megfogalmazottak elősegíthetik a vállalkozásbarát környezet kialakulását, a vállalkozások és hatóságok adminisztratív és anyagi terheinek csökkenését, mivel egységesebbé, átláthatóbbá teszik a szabályozást, csökkentik az eljárásokban csatolandó dokumentumok körét és példányszámát, illetve egyes esetekben lehetőséget teremtenek az elektronikus benyújtásra is. A javaslat gyorsítja a közraktározással kapcsolatos bírósági eljárásokat, ha ezek bevezetésre kerülnek, ugyanis a jogviták minél rövidebb időn belüli rendezése érdekében valamennyi ilyen tervben a váltójogi szabályok alkalmazását rendeli el.

A fentieket összefoglalva a törvény jelen módosítása, a benyújtott törvényjavaslat várhatóan - reményeim szerint - kedvező hatással lesz a közraktározási tevékenység további fejlődésére, élénkülésére és biztonságára, a közraktárak és a közraktározás által nyújtott lehetőségeket igénybe vevő kis- és középvállalkozások működésére, a gazdaság egészének fejlődésére, a jogviták hatékony és gyors rendezésére, továbbá az ellenőrző hatóságok munkájának eredményességére is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az államtitkár úr bevezetőjében, illetve az előttem szólóktól hallották, én is hadd éljek azzal a fogalommal, amit most Domokos képviselőtársam is használt, hogy gazdasági szaktörvényjavaslat áll előttünk, egy olyan gazdasági szaktörvényjavaslat, amely széles körű szakmai egyeztetést követően került ide, a tisztelt Ház elé.

Megítélésem szerint - és azt látom a hozzászólásokból és az eddigi vitákból, hogy - jó esély van arra, hogy egy tényleges ötpárti egyetértéssel egy jó törvényt alkossunk. A szabad demokrata frakció ebben partner lesz, és remélem, hogy az összes többi képviselőtársam is, úgyhogy ehhez jó munkát kívánok, és köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a KDNP képviselőcsoportja jelezte, hogy nem kíván vezérszónokot állítani.

Viszont megadom a szót Vas Jánosnak, az MDF képviselőjének, aki a képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.

(11.50)

DR. VAS JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném ismételni az előttem szóló képviselő urak által elmondottakat, csak nagyon röviden összefoglalnám, illetve Domokos László képviselő úr már említette azt, hogy ez egy nagyon jól működő jogszabály.

Engedjék meg, hogy rövid történeti áttekintést adjak a magyarországi közraktárjegyről és közraktározásról. A közraktárjegy mint értékpapír jogi szabályozása, a gazdasági életben való részvétele és alkalmazása sajátos képet mutat Magyarországon, hisz ez az egyetlen értékpapír, amelynek jogszabálya hosszú időn keresztül, százhúsz évig volt hatályban. Ez volt az 1875. évi XXXVII. kereskedelmi törvény, amelyet az 1996. évi XLVIII. törvény váltott fel, és hogy ez is jól működött, azt mutatja az, hogy tizenkét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy még egyszer hozzányúljon jelentősen az Országgyűlés. A tizenkét évi tapasztalatok, illetve az Európai Unióban a jogszabályok alkalmazása eredményezi azt, hogy most hozzá kell nyúlni.

Magyarországon a közraktározás intézménye jelentős késedelmet szenvedett Európa más országaihoz és az amerikai közraktárakhoz képest, hisz Magyarországon 1880-ban alakították meg az első közraktárat a Duna-parton, és mintegy 200 évvel később a londoni 1660-as első közraktárhoz képest alakult meg. Tulajdonképpen igazi közraktározásról 1985-től beszélhetünk ebben az újkori gazdasági életben, 1993-ban már 18 milliárd forint értékű közraktárjegyet bocsátottak ki.

Jelen pillanatban Magyarországon a közraktározás - ahogy az államtitkár úr is említette - különösen olyan termelők és felhasználók körében népszerű, akiket a beszerzés és értékesítés szezonális hatásai jelentősen befolyásolnak, így a mezőgazdasági élet szereplői körében, hisz az elmúlt években és napjainkban a kialakult mezőgazdasági vállalkozásokat nem megfelelő tőkeellátottság és állandóan meglévő likviditási gondok jellemzik. Ezek a vállalkozások viszonylag alacsony hatékonyságúak, nagy forrásigényűek, a bankok kockázatot látnak ebben, ezért nehezebben finanszírozzák őket, termelésük folyamatos finanszírozásának érdekében kénytelenek a betakarítást követően terményeiket azonnal nyomott áron értékesíteni. Amennyiben ebben az időszakban hitelhez jutnának, lehetőség lenne arra, hogy a megtermelt áruikat a számukra kedvező időszakban értékesítsék, és erre a problémára jelent lehetőséget a közraktározás intézménye.

Néhány olyan dolgot ki szeretnék emelni ebből a törvénytervezetből, amelyek előrelépést jelentenek az 1996. évi törvényhez képest. Ilyen az, hogy a módosítás következtében a vámszervek számára lehetővé válik a közraktározott áru útjának nyomon követése, ami európai uniós viszonylatban is a vámok eltörlésével jelentős követelmény Magyarországgal szemben. A vám-, áfa- és a jövedéki jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében pontosítja, hogy mely típusú vámraktárakban lehet közraktározást végezni. Nem minden közraktár foglalkozik zálogkölcsön nyújtásával, ezért értelmetlen többletfeladatot jelent számukra a szabályzat elkészítése, amellyel kapcsolatos gyakorlatot nem akarnak folytatni. Ez a módosítás mentesíti őket ez alól. A jogbiztonság érdekében a törvénytervezet egyértelműen megfogalmazza, hogy a tevékenység megszüntetéséhez szükséges szintén engedélykérelemmel fordulni a hatósághoz.

A közraktár vezetőivel szemben szakmai követelményeket támaszt az új javaslat. Eddig hároméves szakmai gyakorlat volt, ezt öt évre megemeli, és hároméves vezetői gyakorlatot is előír velük kapcsolatban. Tovább szigorítja a közraktárak működését, és törvényi szankciókat helyez kilátásba, ha nem tartják be a jogszabályok által előírt működési feltételeket.

A közraktárak gazdasági és társadalmi szerepe miatt a működési engedély visszavonását, illetve felfüggesztését csak a legsúlyosabb esetben célszerű alkalmazni, hisz ez a közraktárnak gyakorlatilag a megszűnését eredményezi, ezért ha a közraktár nem tesz eleget a felügyelet felszólításának, a felügyelet törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál. A jelenleg hatályos közraktártörvény nem rendezi kellő mértékben a felügyeleti biztos jogállását, hatáskörét és felelősségének terjedelmét, ezért a módosítás előírja, hogy a felügyeleti biztos nevét, a kirendelés időpontját, a csődbiztos és a felszámolóbiztos kirendelését a cégbírósághoz is be kell jelenteni.

A közraktár jogainak erősítése céljából kimondja, hogy a közraktárt megilleti a birtokvédelem joga. A módosítás értelmében a fenti érdekek védelme érdekében a közraktári tevékenységből eredő perekben a váltóperekre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni, ez pillanatnyilag Magyarországon a leggyorsabb. A kockázatok csökkentése érdekében ügyfélcsoportokat, adóscsoportokat határoz meg, pontosítja az árverési hirdetmény tartalmát, taxatíve felsorolja, hogy miket kell ezekben a hirdetményekben felsorolni. Szélesebb lehetőséget biztosít ugyanakkor az árverést lebonyolító személy kiválasztásának, és a törvény lehetővé teszi, hogy az informatika fejlődésével a közraktárak számára az árverési hirdetményeket a számítógépen is, a világhálón is megjelentethessék. Új típusú előrelépés az, hogy az árverezést követően nem az árverési biztos köt szerződést, hanem jegyzőkönyv felvételére kerül sor a legtöbbet ajánló vevőjelölt és az árverési biztos között, és ez a jegyzőkönyv az adásvételi szerződés kellékeit ölti magára.

Minden pontosítás a hazai kis- és középvállalkozásoknak a jogbiztonságát növeli, a közraktározás intézményének az erősítését szolgálja, valamint a közraktárjegyek forgalmának a növelését segítheti elő, ezért a Magyar Demokrata Fórum támogatni tudja ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan következő ülésünkön kerül majd sor.

Tisztelt Országgyűlés! Nézem itt az időbeosztásunkat, a következő napirend, azaz a 13. napirendi pont fél kettőre volt tervezve; így ennek megfelelően az írásban előre jelentkezett képviselők közül - öten vannak, Hörcsik Richárd, Rétvári Bence, Bebes István, Tasó László és Bóka István - egyedül Hörcsik képviselő úrnak van bent a kártyája a kártyaleolvasó berendezésben, viszont személy szerint még őt nem látom, a többiek pedig még jelen sincsenek.

Úgyhogy ilyenkor az a teendő - közben az államtitkár úr is megérkezett -, hogy tartunk egy kis szünetet, mert már értesítettük a frakciótitkárságokat, hogy szóljanak a képviselő uraknak, hogy előrébb haladunk a szervezetthez képest, úgyhogy megvárjuk őket. Tartunk tíz perc technikai szünetet. (Rövid szünet.)

(12.00)




Felszólalások:   17-33   33-45   46-106      Ülésnap adatai