Készült: 2020.09.22.05:36:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2008.04.22.),  106-154. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 2:02:15


Felszólalások:   46-106   106-154   154      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, a módosító javaslatok benyújtására az ülésnap végéig van lehetőség, és az általános vita lezárására is ekkor kerül majd sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ez elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/5396. sorszámon, a kijelölt bizottságok ajánlásait pedig T/5396/1., 2. és 3. sorszámokon kapták kézhez a képviselők.

Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Csizmár Gábornak, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Miniszter úr!

CSIZMÁR GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elektronikus információszabadságról szóló törvény három évvel ezelőtti elfogadása az információs társadalom felé vezető út egyik fontos állomása volt. A közfeladatot ellátó szervek számára fokozatosan, de teljes körben kötelezővé tette, hogy tevékenységükről, szolgáltatásaikról a világhálón is tájékoztatást adjanak a polgárok számára. E törvény egyik fejezete a hivatalos lapok internetes kiadását szabályozta, és a maga idejében korszerű módon írta elő a Magyar Közlöny és a tárcalapok regisztrációhoz sem kötött ingyenes internetes közzétételét.

A kormány most arra tesz javaslatot, hogy ezt a bevált szabályozást fejlessze tovább az Országgyűlés annak érdekében, hogy Magyarország megőrizhesse élvonalbeli helyzetét a jogszabályokhoz való hozzáférés területén.

Tisztelt Országgyűlés! A ma hatályos szabályozás a hivatalos lapok egyébként semmilyen biztonsági védelemmel nem rendelkező, papír alapú kiadását tekinti hitelesnek, míg az internetes kiadást tájékoztató jellegű másodközlésnek nyilvánítja. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezen változtatni kíván.

(14.30)

Változtatni, mert a kor szelleme, a joghoz való hozzáférés biztosításának állami kötelezettsége azt kívánja meg, hogy a lehető leggyorsabban, a lehető legtöbb emberhez, a lehető legkisebb terhekkel jusson el a jogszabályok hiteles szövege. Ezért tette meg a kormány azt a javaslatát, hogy a Magyar Közlöny elektronikus változata szolgáljon a jogszabályok hiteles szövegének kihirdetésére.

Annak érdekében, hogy a lehető legbiztonságosabb legyen a kihirdetés, a törvényjavaslat előírja, hogy a Magyar Közlöny elektronikus példányait a felelős szerkesztő minősített aláírással és minősített időbélyegzővel látja el, ami bárki által ellenőrizhetően tanúsítja, hogy a hivatalos lapot a jogszabály alapján a kiadásért felelős személy egy meghatározott időpontban jóváhagyta. Ez a megoldás biztosítja, hogy a több százezer internetes eléréssel rendelkező számítógép bármelyikén a megjelenést követően azonnal, bárki elolvashassa a megalkotott jogszabályokat, miközben megbizonyosodhat arról is, hogy valóban a hiteles szöveghez fér hozzá.

Míg jelenleg nagyvárosokba kell utaznia annak, aki az újságárusnál meg akarja venni a hiteles Magyar Közlönyt, a törvényjavaslat elfogadása esetén bármelyik kistelepülés teleházában, más intézményében hozzáférhetővé lesz a jogszabályok hiteles szövege.

Természetesen tekintettel kell lenni arra is, hogy jelenleg még van piaci igény a Magyar Közlöny papír alapú változatára is, melyet a kormány nem kíván megszüntetni, mivel úgy gondoljuk, hogy minél több módon ismerhető meg a jog, annál erősebb a jogállam tisztelete. Éppen ezért nyitottak vagyunk minden olyan további szabályozási megoldásra is, amely a joghoz való hozzáférést bővíti.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat másik fontos eleme, hogy a Magyar Közlönyt egységes, a kormányzat valamennyi hivatalos közleményét tartalmazó hivatalos lappá teszi. A miniszteri utasítások és közlemények eddig sokszor csak a néhány tucat előfizetővel rendelkező tárcalapokban jelentek meg, holott sokak életét közvetlenül befolyásolták. A kormány belső munkaszervezési határozatai pedig csak a Határozatok Tárában jelentek meg, amely lap nem jutott el a Magyar Közlöny minden előfizetőjéhez, noha a kormányzati feladatkijelölések például a társadalmi egyeztetés ütemezése szempontjából alapvető fontosságúak.

A törvényjavaslat előírja ezért, hogy a Magyar Közlöny mellékleteként jelenjen meg a Határozatok Tára és a Hivatalos Értesítő. Ez utóbbi szolgál a miniszteri utasítások, továbbá minden egyéb, hivatalos lapba szánt közlemény közzétételére. Ezen a módon biztosítható, hogy egy helyen hozzáférhető legyen minden hivatalos közlemény. A javasolt szabályozás lényegében követi az Európai Unió hivatalos lapja, az Official Journal mintáját, amely három kiadványt tartalmaz. Az L sorozat a jogalkotást, a C sorozat az Európai Unió szerveinek egyéb közleményeit, a kiegészítő jellegű S sorozat pedig a közbeszerzési felhívásokat tartalmazza.

Az egyes ágazatok szereplőit persze a saját szakterületük hivatalos közleményei érdeklik a legjobban, ezért valós piaci igény esetén az egyes minisztériumok változatlanul kiadhatnak papíron is tematikus tárcalapokat, amelyekben összegyűjtik az adott ágazat szereplői számára fontos, már kihirdetett jogszabályokat és más közzétett közleményeket.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat kiterjeszti az elektronikus közzétételt a hivatalos jogszabálygyűjteményekre is. Ennek megfelelően a jogszabályok közlönyállapotait évente összegyűjtő Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, valamint az ötévente a hatályos jogrendszerről egy pillanatképet megörökítő Hatályos jogszabályok gyűjteménye a jövőben az interneten és piaci igény esetén CD-n vagy DVD-n fog megjelenni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat részeként a kormány arra is javaslatot tett, hogy az Országgyűlés szüntesse meg a 33/2008. számú alkotmánybírósági határozatban megállapított alkotmányellenes helyzetet eredményező mulasztást. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a jogalkotásról szóló törvényben kell szabályozni a jogszabályok szövegének helyesbítésére vonatkozó eljárásrendet. A kormány ebben a tárgykörben irányadónak tekinti azt az alkotmánybírósági álláspontot, mely szerint a jogszabályok szövegének helyesbítésére kizárólag nyomdahiba, vagyis az aláírt és a megjelent normaszöveg közötti eltérés esetén kerülhet sor, a kihirdetést követő meghatározott rövid határidőn belül.

Tisztelt Ház! A kormány azzal a szándékkal terjesztette be a törvényjavaslatot, hogy minél teljesebben, a mai kor követelményei szerint érvényesülhessen a joghoz való hozzáférés alapvető jogállami követelménye. Arra szeretném kérni önöket, hogy támogassák ezt a célt, és támogassák szavazatukkal a törvényjavaslat elfogadását is. Biztosíthatom önöket, hogy a kormány minden konstruktív, a törvényjavaslat céljainak megvalósulását elősegítő módosító javaslatot támogatni fog.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kijelölt bizottságok állásfoglalása és az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetése következik, 5-5 perces időkeretben.

Megadom a szót Márfai Péternek, a gazdasági és informatikai bizottság alelnökének. Öné a szó.

MÁRFAI PÉTER, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági és informatikai bizottság az elektronikus információszabadságról szóló törvény módosításának időszerűségi és alkalmassági kérdéseit tekintette át. A jogszabályok nyilvánosságáról szóló előterjesztés nevesítetten elsősorban a Magyar Közlöny kiadásának szabályozását tartalmazza.

A módosítás előírja a minősített elektronikus aláírás és az időbélyegző használatát. A felelős szerkesztő elektronikus aláírásához tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálon érhetők el, ami fontos determinisztikus elem. A Magyar Közlöny terjesztése papíron és digitális adathordozón történik, ahol a hitelesség szempontjából a majoritást a digitális változatnál helyezi el a javaslat. A Határozatok Tára és a Hivatalos Értesítő a Magyar Közlöny mellékleteként jelenik meg.

A díjmentesség és a korlátozásmentesség szövegszerűen úgy módosul, hogy korlátozástól mentesen kinyomtatható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás és a hálózati adatátvitel szempontjából díjmentesen hozzáférhető a hivatalos lap. A papíralapú kiadás mellett a javaslat az egységes hivatalos lap, a Magyar Közlöny estében a legmagasabb biztonsági szintű védelemmel ellátott elektronikus kiadást teszi hitelessé.

A javaslat aktualitása és alkalmassága nem kétséges. Az általános vitára vonatkozó alkalmasságot a gazdasági és informatikai bizottság egyöntetűen támogatja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadójának.

TÓTH ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tegnapi ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot, és ezen az ülésen a bizottság 16 támogató, 10 ellenző és 3 tartózkodó szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minősítette.

A bizottsági vitában alapvetően négy kérdés körül hangzottak el érvek. Az első, hogy időszerű-e a jogszabályok elektronikus, azaz interneten, illetve kormányzati portálon keresztül történő kihirdetése, és adottak-e ennek a változtatásnak a technikai, intézményei és egyéb feltételei. A második kérdés arról szólt, hogy a javaslatban foglalt megoldás, miszerint a jövőben a jogszabály elektronikus hozzáférése adja a hiteles normaszöveget, kellő garanciális megoldással társul-e. A harmadik kérdéskör arról szólt, hogy javítja-e, esetleg rontja a javasolt megoldás a hiteles jogszabályszöveg megismerésének és elérésének lehetőségét. Végül a negyedik vitapont arról szólt, hogyan lehetne a korszerűsítés, a technikai fejlődés okán bevezetésre kerülő megoldással az állampolgároknak a közhiteles joganyagokhoz való hozzáférését akár a jelenleginél is könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá tenni.

(14.40)

A bizottság többsége nem vonta kétségbe, hogy a kormány által javasolt törvénymódosítás szükségesen és megfelelően biztosítja az elektronikus kihirdetést és a jogszabályokhoz történő gyors, biztonságos és ingyenes vagy az elérhetőség szempontjából ingyenes hozzáférés lehetőségét.

Természetesen mindenfajta félreértést elkerülendő, az ingyenesség alatt nem azt érti sem a jogszabály beterjesztője, sem a szövegben ez nem szerepel, hogy bárkinek nyomtatott vagy bármilyen formában teljesen bérmentesen kezébe kerülhetne a joganyag, de azt biztosítja, hogy gyakorlatilag azon a végponton, ahol csatlakozni lehet egy internetes hozzáférésre, onnan bérmentesen, ingyenesen letölthető vagy nyomtatható változatban a jogszabály szövege megtalálható.

A vita arról szólt alapvetően, hogy ez a hozzáférés milyen nagyságú ma Magyarországon, valóban, ezzel a hozzáféréssel szűkítjük-e akár akaratunkon kívül az állampolgároknak azt a teljesen jogos igényét, hogy a joganyagokhoz bármilyen körülmények között viszonylag gyorsan hozzá tudjanak férni. Azt gondolom, hogy ez volt az egyik olyan kérdés, amelyben az érvek legerősebben összecsaptak.

Azt gondolom, a javaslat semmiféleképpen sem rontja - és a bizottsági vitában ez hangzott el hangsúlyozottan -, nem rontja a jelenlegihez képest a hozzáférés lehetőségét. Nyilván azt is el tudom képzelni - és ez is elhangzott a bizottsági vitában -, hogy lehet bővíteni a hozzáférés lehetőségét. Erre, azt gondolom, a mai intézményrendszer keretei között is a törvényjavaslatban lehet megoldásokat találni.

Végül szeretném azt is hangsúlyozni, hogy azok a jogi természetű viták, amelyek megfogalmazódtak akár a hitelesítéssel kapcsolatban, akár a kétharmadosság kérdésében, ezek mind olyan kérdések, amelyek részben az alkotmányügyi bizottság döntési kompetenciájába tartozóan megvitatandók és eldöntendők.

Azt gondolom, ez a javaslat céljának megfelelően szolgálja Magyarországon részben az információszabadság további kiterjesztését, részben a joganyagokhoz való minél teljesebb hozzáférés lehetőségét.

Mindezek alapján az alkotmányügyi bizottság többsége a jogszabály általános vitára való alkalmasságát elfogadta, és annak az elfogadását is támogatja. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Tóth András képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben.

Elsőként Velkey Gábor képviselő úr következik, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Öné a szó, képviselő úr.

VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jogállamiság, a joghoz való hozzáférés és a jogkövető magatartás egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele is, hogy az emberek megismerhessék a jogszabályokat, naprakészen követhessék a joganyag változását, módosulását. Mindez akkor válhat általánossá, mindennapi gyakorlattá, akkor várható el nemcsak a professzionális szereplőktől, hanem az állampolgároktól is, ha egyszerűen, gyorsan, költség- és utánajárás-mentesen juthatnak hozzá a kívánt információkhoz.

A jogszabályok közlésének, kihirdetésének papír alapú rendszere működött és működik. Az információs forradalom, az elektronikus információáramlás kibővülése, az internet széles körű elterjedése, úgy gondoljuk azonban, hogy új lehetőségeket teremt meg, és az új lehetőségekkel élni kell. Ma már mindenhol van internet, és van közösségi hozzáférés is ott, ahol eddig a Magyar Közlöny megjelent és elérhető volt. Így ez az előrelépés, ami ebben a jogszabálytervezetben megjelenik, meggyőződésünk szerint segít az állampolgároknak az információhoz való hozzájutásban.

Természetesen szükséges a papír alapú rendszer továbbvitele is. Emellett azonban meg kell teremteni az elektronikus kihirdetés feltételeit. Ez érdemi előrelépést akkor jelenthet, ha közhitelesen és térítés nélkül történik, mint ahogy ez a jogszabálytervezetben is megjelenik. A Magyar Közlöny honlapján eddig is elérhetőek voltak az elektronikus információk, nem voltak azonban szabadon hozzáférhetők és közhitelesek.

Az előttünk levő módosítás - nagyon helyesen - ezt a célt szolgálja. Megteremti az ingyenes, közhiteles elektronikus kihirdetés feltételeit. Ráadásul mindezt oly módon, hogy a papír alapú rendszerek elé sorolja az elektronikust. Úgy gondolom, hogy ez annak fényében, amit az előbb elmondtam a papír alapú rendszerek és az elektronikus hozzáférés helyzetét illetően, szintén helyes előrelépés. Így a törvénymódosítást támogatjuk, azt jónak tartjuk.

Ugyanakkor az egyszerű állampolgár oldaláról nézve a változásokkal kapcsolatos információk megismerése mellett a mindennapokban is hasznosítható tájékozottság elengedhetetlen feltétele a jogszabályok módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegéhez való hozzáférés széles körű és térítésmentes megteremtése is. A módosítás erre vonatkozóan is jelent előrelépést, hiszen e szerint a tervezet szerint a kormányzati portálon hitelesített módon közzé kell tenni a törvények és rendeletek hivatalos gyűjteményét és a hatályos jogszabályokat. Ennél már csak az lenne jobb, ha a módosítások és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos szöveg egy helyen lenne elérhető minden egyéb joganyaggal, értelmezéssel és magyarázattal. Úgy gondoljuk, hogy ebbe az irányba lehet az előttünk fekvő törvényjavaslatot tovább módosítani és fejleszteni.

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, iránya helyes, módosításokkal továbbfejleszthető. Ennek értelmében mi, liberálisok támogatjuk a törvény általános vitára bocsátását, majd a szükséges módosítások elfogadása után a törvény elfogadását is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Pettkó András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, Velkey képviselő úr. Két percre Pettkó András képviselő urat illeti a szó.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tóth András bizottsági előadóként és az MSZP képviseletében és Velkey Gábor az SZDSZ képviseletében is a törvényjavaslat hasznosságáról beszélt.

A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként én is azt gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat helyes, jó irányba indítja el az információs társadalmat, jó irányba indulunk el, de tisztelt képviselőtársaim - és erre szeretném fölhívni a kormánypárti képviselőket -, azt gondolom, nem szabad itt megállnunk. Nem szabad itt megállnunk, hiszen ha valaki ma fölmegy a www.magyarorszag.hu">www.magyarorszag.hu honlapra, és megnézi a fönt lévő anyagokat, azt tapasztalja, hogy igen, nagyon helyesen már most is fönt vannak a jogszabályok, nagyon helyes az, hogy a törvény ezt még meg fogja erősíteni.

Én viszont azt gondolom, hogy még egy lépést kell megtennünk, ha ebbe az irányba elindultunk. Mégpedig azt, hogy egy keresőmotort vagy egy időbélyegzőt kell rátenni annak érdekében, hogy ne csak a hatályos jogszabályokat lássuk, hanem azok az állampolgárok, akik az információs társadalom adta előnyöket szeretnék használni, azok az állampolgárok, akik szeretnék megtudni, hogy egy törvény alakulása az elmúlt 3-4-5-6-10 évben hogyan alakult, ezek az állampolgárok visszamenőleg is meg tudnák nézni, hogy egy-egy törvény miképpen alakult, ez a törvény annak idején hogyan és miképpen nézett ki.

Ma ez nem létezik, ma a hatályos jogszabályokat lehet különbözőfajta honlapokról letölteni vagy a Magyar Közlönyben lehet megkeresni. Úgy gondolom, hogy ha közösen, akár négypárti vagy ötpárti akarattal ezt a módosítást is valahogy el tudnánk készíteni vagy be tudnánk adni, azt gondolom, jelentős lépést tennénk az információs társadalom irányába, és jelentős lépést tennénk annak érdekében, hogy az állampolgárok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az internetet használják a jogszabályok kapcsán.

Köszönöm figyelmüket. (Velkey Gábor tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Horváth Zsolt képviselő úr; a névazonosság miatt mondom, hogy a Veszprémben élő Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője.

(14.50)

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Veszprém megye, 6. vk.): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azokkal az alapelvekkel, amelyek az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslatban bent vannak - nevezetesen: bárki számára hozzáférhetőek legyenek ezek a jogszabályok, mindezt ingyenesen valósítsa meg, gyorsabban elérkezzenek a jogszabályok a címzettekhez, és biztonságosabb legyen ez a rendszer -, azt gondolom, mindenki egyetért, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is.

Azonban ennek a törvényjavaslatnak, amelyik azzal próbálkozik, hogy ezeket az alapelveket megvalósítsa, azt gondoljuk, hogy csak elméletben sikerül ezeket az elképzeléseket megvalósítani, a gyakorlatban nem. Melyek azok az elvek, észrevételek, kitételek, amelyek alapján azt gondoljuk, hogy ez így van? Ahogy elhangzott itt, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tegnap tárgyalta első alkalommal ezt a törvényjavaslatot, és ott is már számos kérdést, kritikát fogalmaztunk meg az előterjesztő felé.

Az első ilyen konkrét kritikánk, hogy a jelenlegi törvényjavaslat félmegoldásokra törekszik. Az egyik ilyen félmegoldás az, amely alapján az elektronikus formának nevezett Magyar Közlöny-változat nem más, mint a Magyar Közlöny nyomdai változatának elektronizált formája, ami egy pdf-formátumot jelent. A tényleges számítógép-használók és a tényleges felhasználók tudják azonnal, hogy mi a különbség egy elektronikus, úgynevezett on-line változat, egy szöveg elektronikus on-line változata és egy nyomdai változat pdf-formája között. A két szövegformátum további más célokra, hasznosság alapján való felhasználási módokra történő alkalmazása között óriási különbség rejlik: a pdf-formátum nem alkalmas másra, csupán arra, hogy olvassák, megnézzék, hogy a számítógépen lehessen elolvasni, és ne papírformátumban, ne újságformátumban. Azt gondoljuk, hogy ebben az esetben, ha a kormányzatnak valóban az a szándéka, hogy innentől kezdve ebbe az irányba vonuljon el vagy tegye át a hangsúlyokat, akkor nem szabad már az első alkalommal ezzel a félmegoldással próbálkozni.

A másik az - ahogy itt elhangzik -, hogy a jelenlegi törvényjavaslat súlyponti áthelyezést valósítana meg, amely szerint azt mondja, hogy innentől kezdve az elektronikus formában elért változat lesz az eredeti változat, az, ami a kormányzati portálon elérhető lesz, és minden más egyéb forma, annak nyomtatott változata vagy akár - teszem hozzá - a kormányzati portálról kinyomtatásra kerülő forma is már csak valamilyen másolat lehet, semmi más és semmi több.

A törvényjavaslat szövegszerűsége alapján úgy tűnik, a kormányzati szándék az, hogy egyébként a hangsúlyeltolódás mellett fenntartaná a Magyar Közlöny nyomdai formában, papírformátumban történő megjelenítésének kötelezettségét is. Csakhogy szintén a tegnapi bizottsági ülésen kiderült - elképzelhető, hogy ez így lesz -, a jelenlegi jogszabálytervezet azt mondja, hogy csak bizonyos feltételek, egy másik jogszabályban meghatározott feltételek megvalósulása esetén fogják a papír alapú változatot is forgalomba helyezni. A kérdésemre válaszolva a kormány képviselője elmondta, ez a másik jogszabály azt írja elő, hogy 800-1000 előfizetője legyen még a papír alapú formátumnak, ebből kivéve a kormányzati, önkormányzati, államigazgatási szervektől érkező megrendeléseket. Tisztelt képviselőtársaim, mi lesz akkor, ha ennek a számnak egyébként a piac majd nem tud megfelelni, majd csak 700 előfizetői megrendelés lesz ebben az esetben? Akkor a jó szándék ellenére, amely kormányzati szándék azt jelentené, hogy egyébként megtartja a két változatot, csak máshova teszi a hangsúlyt, mégsem tud megvalósulni ez az elképzelés. Ezt nagyon veszélyes részének tartom a jelenlegi törvényjavaslatnak.

A harmadik forma, ami miatt azt gondolom, hogy a jelenlegi kormányzati elképzelés félmegoldásokra törekszik, az az, hogy konkrétan és tényszerűen azt tartalmazza a jelenlegi jogszabálytervezet, hogy a kormányzati portálra csak 1998. január 1-jéig visszamenőleg kerülnek fel a jogszabályok pdf-formátumban. Kérdezem én, hogy és mi van a többivel. Miért állapítunk meg mi egy új jogszabály alapján egy ilyen felemás helyzetet? Örülünk annak, hogy innentől kezdve bárki interneten, állítólag térítésmentesen hozzájuthat ezekhez a formátumokhoz, aztán kiderül, hogy mégsem, mert csak 1998. január 1-jéig visszamenőleg. Olyan furcsa helyzetet teremtünk ezáltal, hogy a felét itt is el tudjuk érni - nem tudom, hogy a fele-e ez, de csak 1998-ig visszamenőleg -, de aki egyébként bármit össze akar hasonlítani valamivel, az rögtön nem tudja már a teljes szolgáltatást igénybe venni, hiszen akkor mégiscsak szükség van a Magyar Közlöny nyomtatott formáira, mégiscsak több helyről tudja beszerezni ezt az információt. Az én elképzelésem szerint ez kevesebb, mint félmegoldás. Egyébként ebben az esetben nemcsak a ténylegesen a téma iránt érdeklődők figyelmét osztja meg és akadályozza azt, hogy ez ilyen felhasználásban teljes legyen, hanem egyébként is félmegoldást eredményez.

Ahogy a bizottsági vitában is elmondtam, az én meglátásom szerint nem valósul meg az ingyenesség semmilyen formában az állampolgárok számára, ugyanis nem igaz az az állítás, hogy eddig is csak a nagyvárosok boltjaiban, újságárusoknál, kifejezetten a közlönyöket árusító újságárusoknál vehették igénybe az érdeklődő állampolgárok akár a Magyar Közlönyben leírt információkat, akár más határozatok esetében. A tényleges, vagy talán azt gondolom, hogy a többségi felhasználás a könyvtáraknál, kisebb településeken, gyűjtemények esetében letett papír alapú formátumot használta.

Ha a kormányzati elképzelés ilyen formában életbe lép, ez azt jelenti, hogy innentől kezdve továbbra is fennmarad a fizetős szolgáltatás e tekintetben, nincs lehetősége arra egy állampolgárnak, hogy egy könyvtárban ingyenesen hozzájusson ehhez a szolgáltatáshoz. Erre is rákérdeztem, hiszen szerintem nem teljesen egyértelmű szabályozási forma az, ami a jelenlegi törvényjavaslatban van. Abból ki tudom olvasni azt, hogy innentől kezdve - főleg a korábbi változathoz képest megemelt toldalékszavak betételével azt sugallja nekem - bárki valóban ingyenesen hozzáférhet ehhez. Tehát ha elmegy egy könyvtárba, vagy ahogy itt elhangzott, akár egy okmányirodai szolgáltatást igénybe vesz, és ott azt mondja, hogy kérem szépen, én az illetéktörvény jelenleg hatályos változatával szeretnék megismerkedni, akkor ott neki biztosítják ezt a lehetőséget. Azt mondja, hogy jó, köszönöm szépen, akkor én ezt szeretném elvinni magammal, mert a jelenlegi jogszabályi változás lehetővé teszi, hogy én ingyenesen és térítésmentesen hozzájussak; ez az egyik szélsőséges formája. Egyébként a jelenlegi szabályozás, ami ebben a törvényjavaslatban bent van, csak kiegészítésekkel teszi rendbe ezt a helyzetet, hogy mégsem így van az ingyenesség.

De mondok egy másik példát is. Az én meglátásom szerint, akinek van internet-hozzáférése, már az sem ingyenes szolgáltatás, hiszen ma Magyarországon nem lehet ingyenesen internet-hozzáféréshez jutni, és nem igaz az sem, hogy olyan nagy terjedelmű lenne Magyarországon már az internet elterjedése. Persze, az emberek jelentős többsége használja az internetet, de nem otthon, hanem a munkahelyén. Nem tudom, mennyire örülnének a következő időszakban a munkahelyi vezetők annak, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi azt, hogy egyébként ingyenesen, a kormányzati portál látogatásával böngésszük azt, hogy éppen milyen új jogszabályok lépnek életbe Magyarországon.

Még egy dolog van, amit Pettkó képviselőtársam is említett, ez a bizonyos időgép használata. A jelenlegi törvényjavaslat azt mondja, a kormányzat arra vállal kötelezettséget, hogy a hatályos jogszabályok megtekintése hozzáférhető legyen ezen a kormányzati portálon.

(15.00)

Amikor ezt vitattuk, hogy lehet, hogy nem ez a legjobb megoldás, mert előfordulhatnak más esetek is, hiszen jó lenne a törvényt egészében látni, mely szerint korábban milyen jellemzői voltak, és esetlegesen a későbbiek során már látható módon milyen változások lesznek, akkor azt a félígéret-jellegű szándékot véltem felismerni a kormányzat képviselőjének szavaiból, hogy az elképzelhető, hogy egy jövőbe mutató időgép majd megjelenik. Tehát az állampolgár a jelenleg hatályost látja, és azt, hogy már megszavazott formában a parlament milyen döntéseket hozott, hogy a következő időszakban a hatálybalépéseket figyelembe véve majd milyen jogszabályi változások lesznek bizonyos törvényekben.

Nos, az én meglátásom szerint ez szintén egy félmegoldás. Amikor egy állampolgár, felismerve azt a lehetőséget, hogy módja van arra, hogy betekintsen a jogszabályokba, és azt megpróbálja önállóan értelmezni, akkor két dolgot tehet. Azt, hogy neki olyan problémája van, hogy jelen pillanatban számára milyen jogszabályi előírások vannak, de általában az állampolgárok valami múltban történt cselekményük alapján szeretnének információhoz jutni; tehát amikor az adott pillanatban ővele történt valami, éppen rá vonatkozóan milyen jogszabályok voltak érvényben. Erre nincs lehetősége, és nem is kaptunk ígéretet a tekintetben - legalább is első körben nem -, hogy ebben valamilyen változás történt volna.

Mindezt összefoglalva nyugodtan elmondhatom, hogy azok az alapelvek, amelyeket megirányoz ez a törvényjavaslat, elfogadhatók és mindenki által támogathatók lennének akkor, ha ezek az alapelvek ezen törvényjavaslat életbelépése után a gyakorlatban is megvalósulnának, de ahogyan elmondtam többször is, sajnos csak félmegoldásokat tapasztalunk ezzel kapcsolatban.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Horváth Zsolt képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három gondolatot szeretnék hozzátenni az eddigi vitához.

Az első: Horváth Zsolt képviselőtársamnak teljes mértékben igaza van, amikor az időgépről beszél, és teljes mértékben igaza van, az időgépet nemcsak előrefelé, hanem visszafelé is be kellene állítani. Azt gondolom, mernünk kell bátornak lenni, mernünk kell nagyot lépni. Nem is tudom, ez melyik párt szlogenje volt, mindenesetre ha ezt ők komolyan veszik, és megcsináljuk ezt a jogszabály-módosítást, akkor tegyük már ezt úgy, hogy ez a XXI. századhoz méltó legyen. Ezt gondolom erről a kérdésről.

A másik dolog, amiről Horváth Zsolt képviselőtársam beszélt, hogy az emberek többsége az információs társadalom előnyeit, magyarul: az internetet hol használja. Erre azt tudom mondani, hogy ha valaki ma megnézi a különböző keresőrendszereket, és megnézi azt, hogy három, öt, nyolc vagy tíz évvel ezelőtt az emberek többsége valójában tényleg hol internetezett, akkor azt tudjuk mondani, hogy igen, igaza van Horváth Zsolt képviselő úrnak, az emberek a munkahelyeken használták az internetet. Ma viszont megváltozott a helyzet. Ma az internet fő használási sávja, amikor a lehető legtöbben vannak fent az interneten a netpolgárok, az este 7 óra, fél 8-tól egészen 11 óráig tart. Tehát az internetboom nem úgy van, mint jó néhány évvel ezelőtt, hogy mondjuk, reggel 8.10-től 8.30-ig, utána délután, mielőtt az ember a munkából hazament, még megnézte az e-mailjét mondjuk, fél 4-től 4-ig, hanem este 7 és 10 óra közötti időszakban, tehát megváltoztak az internetezési szokások. Remélem, Magyarországon az e-befogadás évében több százezer embert be tudunk csatlakoztatni az internetes hálózatba azzal az ötpárti kezdeményezéssel, amit elindítottunk, és ez az arány csak javulni fog.

Még egy rövid gondolat: a Magyar Demokrata Fórum nem szeretne itt megállni. Mi azért szeretnénk pontosan azt, hogy a jogszabályokat visszamenőlegesen is lehessen keresni, mert azt szeretnénk, ha bármelyik magyar állampolgár törvénymódosítást tudna kezdeni a tisztelt Ház falai között, erről ötpárti egyeztetést is kezdeményeztünk a tavalyi év decemberében.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót két percre Márfai Péter képviselő úrnak.

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Egy részlettel a díjmentesség gondolatával szeretnék foglalkozni. A törvény szövegében taxatíve úgy szól, hogy korlátozástól mentesen, kinyomtatható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás és a hálózati adatátvitel szempontjából díjmentesen hozzáférhető.

Ez a felsorolás természetesen önmagában is tartalmazza, ez nem korlátozásmentes, ez egy taxatív felsorolás, így, ezen felhasználás szempontjából díjmentes, ami praktikusan azt is jelenti, hogy megtalálom, és elküldöm e-mailben akár saját magamnak, akár egy díjmentes postafiókba, vagy elviszem egy pendrive-on, vagy másolatot készítek róla digitálisan. Szóval, rengeteg olyan megoldás van, ami abból a szempontból, hogy én hozzáfértem, onnantól díjmentes.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Természetesen azt a helyzetet, hogy valaki bármilyen módon egy szöveget, egy akármilyen textet magáévá tegyen, annak nincsen más módja, mint hogy valamilyen hordozón elviszi, papíron, valamilyen elektronikus adathordozón. Ennek a költségei valamilyen módon nála óhatatlanul kicsapódnak, ez igaz, viszont a jelenlegi állapothoz képest ez előrelépés, hiszen a Magyar Közlönyt eddig mint kiadványt kellett megvásárolni, és nem annak a tartalmát letölteni. Az előrelépés a gyorsaság szempontjából és a teljeskörűség szempontjából is elég nyilvánvaló, de ugyanakkor természetes módon és elismerhető módon tartalmaz nyilvánvaló korlátokat. A viszonylagos előrelépés is szerintem előrelépés, és ezt a viszonylagos előrelépést a magam részéről üdvözlöm.

Köszönöm.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett a "tapsvihart" követően Tóth András képviselő úr.

TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Horváth Zsolt képviselőtársam véleményéhez szeretnék csatlakozni. Azt hiszem, egy ponton ő egyszerűen egy félreértés áldozata, ugyanis a törvényjavaslatban szó sincs arról, hogy a Magyar Közlönyt és csatolt mellékleteit bármilyen formában, bármikor kontingens megléte vagy nemléte alapján valaki meg akarná szüntetni.

Képviselőtársam! A 4. § (1) bekezdésében egyértelműen benne van, hogy a 12. és a 12/A. §-on kívüli közlönyökről van szó, olyan hivatalos lapokról, amelyeket a minisztériumok adnak ki, autonóm államigazgatási szervek vagy kormányhivatalok, tehát a Magyar Közlönyről nincsen szó.

Arról van szó, hogy ha X tárcának van egy olyan hivatalos lapja, amelyet csak az állami költségvetésből fenntartott szervek, hozzáteszem, állami költségvetésből fizetik elő és veszik meg, egyébként nincs iránta piaci kereslet, én egyetértek azzal, hogy annak a kiadása szerintem teljesen felesleges, de ez nem a Magyar Közlöny. Ez bármelyik tárcánál lehet.

Tehát a javaslat azt tartalmazza, hogy meg kell nézni adott év június 30-át, meg kell nézni, hogy a lap megvásárlásában mennyi volt - idézőjelben - az úgynevezett köteles példány, mennyi volt az effektív piaci igény, és ha ez az effektív piaci igény elenyésző, akkor azt gondolom, annak, hogy 50 vagy 60 példányban az utcáról megvegyenek valamit, amit egyébként többségében az állami költségvetésből vesznek meg, nincs értelme. Tehát ez nem a Közlöny megszüntetéséről szól. Kérem, hogy akkor ezt a tételt ebben a formában talán felejtsük el.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Salamon László képviselő úr.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt még normál felszólalásban a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját ismertethetném, az itt már felmerült részletkérdések kapcsán mindenképpen szeretnék reflektálni az időgéppel kapcsolatos gondolatokra.

Gyakorló jogászok tudják, ismerik azt a helyzetet, amikor a jogszabály hatályos szövegének értelmezéséhez és alkalmazásához nélkülözhetetlen a korábbi jogszabályszövegek ismerete. Ilyen helyzetekre, ilyen jogi esetekre, ilyen jogi problémákra számos példát lehetne felhozni, egy-két perc erre nem elegendő, de erre szeretném nyomatékkal felhívni a figyelmet, hogy mindenképpen biztosítani szükséges azt a megoldást, hogy a jogkereső közönség ne csak az éppen hatályban lévő szöveghez férhessen hozzá, hanem módja legyen a változások, vagyis a korábban hatályos szövegek megismerésére, hozzáférésére is. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)

(15.10)

ELNÖK: Pettkó András képviselő úr következik, az MDF-frakcióból; őt majd Salamon László követi, a KDNP-ből.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! És tisztelt Netpolgárok! - hiszen az ő érdekükben is születik ez a törvénymódosítás.

Ha valaki meghallja ezt a szót, hogy "netpolgárok", akkor nem valami cyborgszerű űrlényekre gondol, hanem azokra az emberekre, akik napi szinten 6-8-10 órát töltenek el a számítógép előtt, akár dolgoznak, akár szórakoznak, akár a munkájukhoz keresnek különbözőfajta információkat.

Ezt azért tartottam fontos bevezetésnek a most tárgyalt törvényjavaslatról, hiszen a rendszerváltoztatás előtt a titkos ügyiratkezelés hozzátartozott a hivatalok mindennapi normális működéséhez. Emlékezzünk vissza az 1990 előtti időszakokra, amikor a csupa nagybetűvel írt HIVATAL-ok működése, a döntéshozatali folyamatok a nyilvánosságtól szigorúan elszeparálva zajlottak Magyarországon.

A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként azt gondolom, ma már fordított a helyzet. A fő szabály a nyilvánosság, és az állam valamennyi szervének - a megfelelő törvényi előírásokra hivatkozva - precízen meg kell indokolnia, ha valamit el akar zárni a nyilvánosságtól. Ma már minden valamirevaló szervezet, intézmény foglalkoztat szóvivőt, rendszeresen tart sajtótájékoztatókat. Az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az interneten közzétett információk tömege a közfeladatot ellátó szervek működéséről, mert fontos cél a gyorsaság, a hatékonyság, az ügyfélbarát hozzáállás.

A társadalmi nyilvánosság megteremtése iránti igény nyomán született meg az elektronikus információszabadságról alkotott törvény, amely 2006. január 1-jétől lépett hatályba. Számos európai állammal ellentétben 2005 végéig Magyarországon nem volt olyan hivatalos, interneten elérhető adatbázis, amely lehetővé tette volna az ingyenes hozzáférést a hatályos jogszabályokhoz.

A jogszabályok közzétételének módja a hivatalos lapokban, közlönyökben való megjelentetés volt, ezek használhatósága azonban, különös tekintettel a jogszabályok és módosítások tömegére, erősen korlátozott. Ezzel a közzétételi móddal az állam - a mai technikai szinten - nem tett eleget azon kötelezettségének, amely a jog megismerhetővé tételéről szól. Az új jogszabály, tehát az elektronikus információszabadságról alkotott 2005-ös törvény, amely többek között a hivatalos lapok elektronikus megjelentetéséről és a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteményéről rendelkezett, ebből a felismerésből eredt.

Aki hisz az internet lehetőségeiben és értékeli a szolgáltatásait - én is ezek közé tartozom -, az haszonnal böngészheti a nagy tájékoztató netoldalak jogi adatbázisait. Ilyen a magyarorszag.hu-n megtalálható már említett Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye, és éppen ilyen jól használható a kozadattar.hu, vagyis a Közadattár Kht. működtetésében lévő honlap.

A most tárgyalt elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy továbbfejlessze a hivatalos lapok és a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadására vonatkozó hatályos szabályozást. A javaslat ennek keretében megteremti az egységes hivatalos lapot, mivel - mellékletként történő kiadással - a Magyar Közlöny részévé teszi a Hivatalos Értesítő után a Határozatok Tárát is, illetve abban közzétenni rendeli az eddig csak a szűk közönséghez eljutó tárcalapokban elhelyezett közleményeket is.

A papír alapú kiadás lehetőségének fenntartása mellett a javaslat az egységes hivatalos lap, a Magyar Közlöny esetében az elérhető legmagasabb biztonsági szintű védelemmel ellátott elektronikus kiadást teszi hitelessé, illetve az elektronikusan rendelkezésre álló Magyar Közlöny-számok, valamint a Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteményének korábbi számait is hitelesítve közzétenni rendeli.

A jogállamiságból következik az az állami feladat, hogy a jogszabályok szövegét bárki számára hozzáférhetővé tegye. Ennek megvalósítására több út kínálkozik: az elektronikus közzététel és a papír alapú megjelentetés, illetve ezek kombinációja. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a papír alapú kiadás tartalmazza a hiteles jogszabályszövegeket, de tájékoztató jelleggel elektronikusan is közzé kell tenni a hivatalos lapokat.

A javaslat, az elektronikus és a papír alapú kiadás kettősségének fenntartása mellett, az elektronikus változatot teszi hitelessé, három okból. Egyrészt az elektronikus hiteles szöveg gyorsabban megérkezik a címzettekhez, a terjesztésnek nincs időigénye, és a munkaidőn kívül is hozzáférhetővé válik. Másrészt az elektronikus változat szélesebb körben hozzáférhető, hiszen az internetes végpontok száma nagyságrendileg magasabb, mint a jellemzően csak városokban hozzáférhető, hivatalos lapokat terjesztő újságárusok és a közlönyboltok száma. Harmadrészt az elektronikus változat biztonságosabb: a minősített elektronikus aláírás és a minősített időbélyegző bárki által ellenőrizhetően tanúsíthatja, hogy a hivatalos lapot a jogszabály alapján a kiadásért felelős személy egy meghatározott időpontban jóváhagyta.

Nagyon fontosnak tartjuk a javaslat azon garanciális rendelkezését, amely biztosítja, hogy az elektronikusan közzétett dokumentumokhoz való hozzáférésért semmilyen ellenértéket ne lehessen igényelni. Ennek keretében azt is kimondja, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó közzétételek esetében a közzétevő szerv szerveréhez való hozzáférésért ne lehessen díjat szedni. Ez is egy nagyon fontos dolog a benyújtott törvényjavaslatban.

Amíg idáig eljutottunk, rengeteg vita övezte a jogszabályok elérhetőségének és közzétételének problémakörét. Az első nagyobb váltás az volt, amikor a jogszabályok adatbázisba rendezve elektronikusan hozzáférhetővé és kereshetővé váltak. Ez elsősorban a szakmának és a jogászoknak volt nagy újítás. Itt meg kell említeni és köszönetet kell mondani a CompLex Kiadónak, a Kerszöv Kft.-nek, annak a vállalkozásnak, amely évtizedek óta különböző platformokon lehetővé tette a jogszabályok elektronikus szolgáltatását.

A jelenlegi helyzet értékelésénél és a most történő módosítási javaslat tárgyalásánál, azt hiszem, érdemes visszatekinteni néhány gondolatban az eredeti törvényre. Úgy látom, a törvény elfogadása óta két területen tapasztalhattunk komoly előrelépést. Az üvegzsebprogram keretében 2003-ban született törvénymódosítások nyomán megszűnt az a korábban sok gondot okozó jogértelmezési dilemma, hogy miként egyeztethető össze a közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok védelme. A jogalkotó válasza: a közpénzek felhasználása, a közvagyon kezelése körében nem lehet üzleti titok címén információkat eltitkolni. Természetesen még nincs itt a jogi Kánaán, nem minden közérdekű adat megszerzése egyszerű, de legalább vannak pontos hivatkozási alapok.

A másik előrelépés ugyancsak az üvegzsebprogram keretében született jogalkotás révén az, hogy ma a költségvetési szervek a gazdálkodásukkal kapcsolatos legfontosabb adatokat külön kérés nélkül kötelesek elektronikus úton az interneten közzétenni. Ez utóbbi intézkedés jelentős előrelépés az úgynevezett elektronikus információszabadság terén.

Az elektronikus információszabadság, vagyis hogy az államnak kötelessége a közérdekű adatokat erre irányuló külön kérés nélkül is elektronikusan bárki számára, elsősorban interneten hozzáférhetővé tenni, számos jogszabályunkban korábban is megjelent, sőt külön jogszabályi előírás nélkül, hivatalok sora élt ezzel a lehetőséggel eddig is. A közérdekű adatok elektronikus közzététele jelenti a tájékozódás, a tájékoztatás leggyorsabb és legolcsóbb módját, azaz az információszabadság jövőjét. Ezért támogatjuk minden ezzel kapcsolatos jogszabály megalkotását, illetve a meglévők módosítását, pontosítását.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem elég az információszabadság témakörében jogszabályokat hozni, bármilyen helyesek és jogi mesterművek legyenek is azok. Meg kell teremteni a lehetőségét, igényét annak, hogy az emberek valóban használják is ezeket a jogi adatbázisokat, éljenek velük a tájékozódás érdekében. Ezért például szükségesnek tartanánk a hatályos jogszabályok statikus, tehát nem kereshető közzététele után most már egy olyan központi hozzáférési lehetőséget az állampolgárok számára, amely interaktív, tehát egyéb funkciók mellett különböző keresési feltételeket kínál, biztosítja a jogszabályok korábban hatályos változtatásának megtekinthetőségét, tartalmazza a kulcsszavakat, illetve tartalmazza a jogszabályok indoklását is.

Olyan programok is kellenének - lehetnek ezek kommunikációs vagy tanulási-oktatási akciók -, amelyek ismertetik az informálódás lehetőségét. Csak egy példát mondanék. Hány magyar állampolgár tudja, hogy én mint képviselő, az elektronikus futárpostával ugyanakkor kapom meg az országgyűlési előterjesztéseket, mint amikor kikerül a parlament honlapjára, a www.parlament.hu">www.parlament.hu-ra? Vagyis egy időben bármely érdeklődővel, választópolgárral. Azt hiszem, nem sokan, és ez nagyon nagy baj.

Éppen én terjesztettem a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként az öt parlamenti párt elé azt a gondolatot, hogy tegyük lehetővé az állampolgárok részére az elektronikus előterjesztéseket, tehessenek javaslatokat az emberek az interneten keresztül, és követhessék is az előterjesztésük sorsának alakulását.

(15.20)

A kezdeményezéssel kapcsolatban eredményes tárgyalásokat folytattam Szili Katalin házelnök asszonnyal és Takács Albert volt igazságügyi miniszterrel is. Remélem, hogy annak idején képviselőtársaim is támogatják majd, hiszen minden jogi nyilvánossághoz vezető törvényalkotás a demokrácia kiszélesítését jelenti. Ez az új forma és lehetőség biztosan hozzá fog járulni az állampolgári aktivitás erősítéséhez, a választói tudatosság bővüléséhez.

Végezetül: a Magyar Demokrata Fórum támogatja az elektronikus információszabadságról szóló törvény módosítását, mert lépést tart a kor digitális kihívásaival, amellett, hogy megteremti a biztonsághoz elengedhetetlen feltételeket, és mindamellett alkotmányos mulasztás kiküszöbölésére is irányul.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a KDNP-frakcióból.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem telt még el három év azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt. Ilyen rövid idővel a törvény megalkotása után a törvény módosítása általában arról árulkodik, hogy az eredeti törvényalkotási munka hibákat tartalmazó, selejtes tevékenység volt. Jelen esetben azonban úgy tűnik számunkra, hogy nem erről van szó. Áttanulmányozva a törvényjavaslat szövegét és indokolását, másféle gondokkal kellett szembesülnöm.

Már az eredetileg megalkotott hatályos törvény is több olyan rendelkezést tartalmazott, mely tárgya szerint inkább a jogalkotási törvény tematikájába tartozik. A törvény jól hangzó címe, mely az elektronikus információszabadság szabályozására utal, ezt már három évvel ezelőtt sem tudta igazán elrejteni a szemünk elől.

Amikor a mostani törvényjavaslattal kapcsolatos kifogásainkat ismertetjük, elsőként erre az újólag szembetűnő körülményre kell hivatkoznunk. A mostani törvényjavaslat is a jogalkotás rendjét kívánja módosítani, a három évvel ezelőtti szabályozással szemben most már úgy, hogy ennek a törvényjavaslatnak szinte kizárólag ez a törekvés áll a homlokterében. Némi egyszerűsítéssel akár azt is mondhatjuk, hogy ez a törvényjavaslat nem az elektronikus információszabadságról, hanem a jogalkotás rendjéről szól. Ezt látva pedig nem indokolatlan az a feltételezés, hogy valójában a kormány tudatos stratégiát követ, lépésről lépésre akar keresztülvinni feles törvénnyel olyan szabályozást, amelyet valójában kétharmados törvényben kellene megtennie. Ennek tükrében azt kell gondolnunk, hogy a kormány tudatos számítással már három évvel ezelőtt tervbe vette a jelenlegi törvénymódosítást.

Az előttünk fekvő javaslatban azokat a szabályokat, amelyek a jogalkotás rendjével valamiféle összefüggésbe hozhatók, két csoportra bonthatjuk. Az első esetkört azok a rendelkezések alkotják, amelyek a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára tartalmát kívánják szabályozni. Ezek olyan kérdések, melyeket a jogalkotási törvény jelenleg is szabályoz, az 57., illetőleg 58. §-aiban. Ha az Országgyűlés elfogadná a mostani törvényjavaslat idevonatkozó rendelkezéseit, akkor olyan helyzet állna elő, hogy a Magyar Közlöny, illetve a Határozatok Tára tartalmára nézve a magyar jogrendszerben két jogszabályban egymástól eltérő rendelkezések léteznének. Ez több lenne, mint egyszerű kodifikációs hiba, ez a jogbiztonság sérelme által a jogállamiság követelményeit súlyosan sértő jogrendszerbeli koherenciazavar lenne; nem mintha a jogalkotási törvény említett rendelkezései nem szorulnának bizonyos értelemben felülvizsgálatra.

Nyilvánvaló, hogy a Magyar Közlönyben kihirdetendő jogszabályok közül az önkormányzati rendeleteket ki kell venni innen, mint ahogy azt a jelenlegi gyakorlat ki is alakította. Mindenesetre feles törvénnyel egy kétharmados törvényben szabályozott kérdést újrarendezni egyfelől durva alkotmánysértés, másfelől olyan eljárás, amely politikai értelemben is csak a legsúlyosabban minősíthető. A kormánynak azzal a visszatérő szokásával kerülünk szembe, hogy ott, ahol a kétharmados törvényekhez szükséges konszenzus kialakítására kellene törekedni, félretéve az alapvető alkotmányossági szempontokat, feles törvénnyel akarja akaratát keresztülerőltetni, és megkerülni a kétharmados törvényt. Hasonló magatartással állunk szemben, mint például a megyei közigazgatási hivatalok regionális szintre történő emelésénél, amit az Alkotmánybíróság - mint ismert - alkotmányellenesnek minősített.

A jogalkotás rendjével összefüggésbe hozható szabályok másik köre olyan rendelkezésekből áll, melyek ugyan nem sértik tételesen a kétharmados törvény szabályait, de olyan kérdések szabályozásával kapcsolatosak, amelyeket tematikailag a jogalkotási törvényben indokolt rendezni. Kénytelen vagyok ezzel kapcsolatban felidézni az alkotmány 7. § (2) bekezdését, amely e kétharmados törvény tárgyaként a jogalkotás rendjének szabályozását - ismétlem: a jogalkotás rendjének szabályozását - jelöli meg.

Az Alkotmánybíróság több esetben is foglalkozott azzal, hogy miként lehet határt húzni a kétharmados szintű törvényben szabályozni rendelt kérdések kapcsán a kétharmados szintű és az azon kívül eső szabályozási kör között. Az ezekben az ügyekben meghozott alkotmánybírósági határozatok közül csak egyet kiválasztva, a 7/1994. számú határozatra hivatkozom. E határozatnak a jelen problémakörre történő analóg értelmezése alapján álláspontom szerint minden, a jogalkotás szempontjából lényeges mozzanat a jogalkotás rendjét képező kérdés, amely a jogalkotási törvényben szabályozandó.

Hasonló a helyzet azokkal a kérdésekkel is, melyek szabályozása a megalkotandó jogi norma szövegének hitelességével kapcsolatos. Így álláspontunk szerint idetartozik annak a kérdésnek a rendezése, amely arról szól, hogy a papír alapú, illetve elektronikus úton közzétett jogszabályok közül eltérés esetén melyik tekinthető hitelesnek. Idetartoznak véleményem szerint a hivatalos lapok kiadására vonatkozó szabályok, a terjesztésre vonatkozó előírások, illetve az elektronikus formában történő közreadás esetében a tényleges és hiteles szöveg közreadásának elektronikus technikai garanciái is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tartalmi kérdések körében kiemelten kell foglalkoznom a törvényjavaslat 2. §-ának (6) bekezdésében szereplő szabályozással. A Kereszténydemokrata Néppárt ezt a kérdést az előbbi felszólalókhoz képest eltérően látja. A jelenlegi törvény értelmében, ha a papíron, illetve a digitális adathordozón közzétett szöveg eltér egymástól, akkor a papír alapú változatot kell hitelesnek tekinteni. Ehhez mindenki hozzá tud férni.

A törvényjavaslat ezt a megoldást meg kívánja változtatni, meg kívánja fordítani a dolgot, és az elektronikus változatot kívánja hitelessé nyilvánítani. Ez azt jelenti, hogy a jövőben csak a jogszabályok elektronikus formában közreadott szövegére lehet teljes bizonyossággal támaszkodni, vagyis mindenkinek, aki számára lényeges, hogy pontos és hibátlan formában ismerje meg a jogszabály szövegét, arra elektronikusan közzétett formában kell szert tennie.

Tekintettel arra, hogy a lakosság mintegy kétharmada számítógépes ismeretekkel és internet-hozzáférési lehetőséggel nem rendelkezik, ez a rendelkezés a többség számára rendkívül megnehezítené, nem kevesek számára el is lehetetlenítené a jogszabályok garantáltan hiteles szövegének megismerését. Ez az intézkedés, tisztelt képviselőtársaim, végképp kihúzná az erkölcsi alapot az alól a tétel alól, hogy a jogszabály nem ismerete a következmények alól nem mentesít.

Csak érintőleg szeretném ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy jogrendszerünk jelenlegi állapotában egyébként is sokszor a lehetetlenséggel határos a jog önkéntes követése.

(15.30)

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy egyes jogterületeken, mint például az embereket tömegesen érintő adózás szabályai, milyen emberfeletti feladatot jelent a különböző aprólékos részletszabályok pontos megismerése, hát még értelmezése. Erre azonban csak utalni akartam, mert ez a gondolat, amely különben szerintem megérne egy vitanapot, messze vezetne napirendünk tárgyától.

Visszatérve a törvényjavaslathoz: mindenesetre nem lenne szabad a társadalom többségét másodrendű állampolgárként kezelni, és olyan helyzet elé állítani, amely meggyőződésem szerint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt is sértené.

Tisztelt Képviselőtársaim! Több olyan rendelkezést tartalmaz még a törvényjavaslat, amellyel kapcsolatban a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának komoly fenntartásai vannak. A teljesség igénye nélkül két ilyen problémát említek most meg. Helytelennek tartjuk például, hogy a törvényjavaslat a köztársasági elnököt az alkotmány, illetve a törvény egyik hitelesítőjének minősíti, a köztársasági elnök ugyanis kívül esik azoknak a körén, akiknek a törvény szövegének hitelességét illetően a törvényalkotás folyamatára közvetlen rálátása volna. Az Országgyűlés által alkotott jogszabály hitelesítése az Országgyűlés elnökének a feladata. A köztársasági elnök által eszközölt aláírás nem hitelesítő jellegű, hanem azt juttatja kifejezésre, hogy az államfő szabad utat enged az Országgyűlés törvényalkotó akaratának, azt jelenti, hogy az elnök sem politikai, sem alkotmányossági vétó gyakorlását - amely a törvényalkotás kapcsán alkotmányban biztosított jogát képezi - nem tartja szükségesnek, illetve indokoltnak.

Gondunk van például azzal is - hogy a másik problémát is megemlítsem -, hogy a törvény az elektronikus közzététellel kapcsolatosan az elektronikus aláírást illetően teljes biztonságot nem nyújtó biztonsági követelmények előírásával próbálja biztosítani a jogszabályok szövegének hitelességét. Ennek a hiányosságnak a jelentőségét éppen az értékeli fel, hogy a törvényjavaslat az elektronikusan közzétett jogszabályszöveget ruházza fel a hitelesség erejével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita keretében minden problémára nem tudunk kitérni, de ezek kimerítő áttekintése az általános vitának nem is feladata. A felvetett kérdések kijavítására, illetve a törvényjavaslat most külön nem említett, más hibáit illetően is módosító indítványokat terjesztettünk elő, de külön hangsúlyozzuk, hogy a kétharmados szabályozási körbe tartozó problémák megnyugtató rendezése érdekében elkerülhetetlennek látjuk a széles körű egyetértés kialakítását szolgáló egyeztetések lefolytatását. Enélkül aligha tudjuk a törvényjavaslat alkotmányossági hibáit kiküszöbölni.

Egészében véve a törvényjavaslatot jelenlegi formájában a Kereszténydemokrata Néppárt nem támogatja.

Köszönöm figyelmüket. (Dr. Horváth Zsolt tapsol.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Horváth Zsolt képviselő úr, a Fidesz-frakcióból.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Veszprém megye, 6. vk.): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három rövid megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik: köszönöm Tóth András képviselőtársamnak a segítséget, remélem, hogy akkor ez valóban csak egy félreértés. Nagy kár, hogy a tegnapi bizottsági ülésen a kormányzati képviselő szerintem az én konkrét kérdésemre ezt a konkrét választ adta ebben az esetben, de reméljük, hogy ez valóban nem így van.

A másik: bizonyára államtitkár úr válaszol majd a vitában elhangzottakra a végén. Ha megtisztel egy mondattal, elárulja nekem, hogy miért ön képviseli a kormányt, mert igazából nem nagyon értem, hogy került ez a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de ez tényleg csak szabadon választott feladat az ön számára.

A harmadik pedig: valóban csatlakoznék ahhoz az elvi megjelenítéshez, amelyet Salamon képviselőtársam is kifejtett. Ha hiszik, ha nem, sokkal nagyobb jelentősége van ennek a dolognak, mint gondolnánk, nevezetesen az, hogy innentől kezdve a kormányzat elképzelése szerint az elektronikus változat a hiteles, és a papír alapú változat a másolat. Azok az érvek, amelyek itt az indoklásban, illetve a részletes indoklásban elhangoznak - egy esetet, a gyorsaság esetét kivéve -, szerintem nem igazán állják meg a helyüket, hiszen itt is csak egy félmondat van a javaslatban, nevezetesen, hogy biztonságosabb lesz. De minél lesz biztonságosabb? A papír alapúnál? Emlékeznek önök olyan esetre, amikor a papír alapú, nyomdai változattal kapcsolatban az a probléma vetődött volna fel, hogy jelentős eltéréseket, netalán szándékos eltéréseket tartalmaztak volna? Még egy eset: innentől kezdve, ahogy említettem, a kormányzati portálról letöltött forma már csak másolatnak számít, tehát bárki az állampolgárok közül már csak a másolathoz juthat hozzá.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Pettkó András képviselő úr, az MDF-frakcióból.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három rövid gondolatot szeretnék hozzátenni a vitához a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként. Az első az, hogy teljes mértékben egyetértek Salamon László képviselőtársamnak azzal a javaslatával, hogy az elkövetkező napokban szükség volna egy ötpárti egyeztetést tartani ezen törvény elfogadásának az érdekében. Sőt, én ennél tovább megyek: ha esetleg olyan módosítási javaslatra volna szükség, amit ötpártilag tudnánk benyújtani, akkor egy Házszabálytól való eltéréssel jövő héten még egyszer megnyithatnánk a törvény vitáját, és akkor be tudnánk adni olyan módosítási javaslatokat, amiket mind az öt parlamenti párt tud támogatni. Ez az első, amit szerettem volna elmondani.

A másik, hogy elég furcsa helyzetben vagyunk, hiszen annak idején 2005-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium volt ezen törvény elődjének a beterjesztője, de ma már nincsen Informatikai és Hírközlési Minisztérium, sőt, ilyen nevű bizottság sincs a Magyar Országgyűlésben, sőt, azt sem lehet tudni, hogy a kormányzatban egyáltalán az informatikáért ki a felelős, hiszen két-három központ van ezen a területen. Meglátjuk, hogy az egypárti kormánynál ez esetleg változni fog vagy sem.

Salamon képviselő úr fölvetette, hogy a köztársasági elnök vagy a házelnök írja alá a végső változatot. Én azt gondolom, hogy igaza van Salamon képviselő úrnak, itt a házelnök aláírását kellene betenni a köztársasági elnök aláírásával szemben, és ha ilyen jellegű módosítási javaslatot adott be a képviselőcsoport, a Kereszténydemokrata Néppárt vagy Salamon képviselő úr, akkor ezt mi fogjuk tudni támogatni, hiszen nagyon fontos, hogy minél több módosítási javaslat átmenjen, és nagyon fontos, hogy a végszavazásnál minél több képviselő az igen gombot tudja megnyomni. Az MDF mindenesetre, ha lesz egyeztetés, készen áll rá.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Márfai Péter képviselő úr következik, kétperces hozzászólásra.

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm. Én egy részgondolathoz szeretnék hozzászólni, ez pedig az elérhetőség kérdése. Mi a törvényhozásban működünk, és a hétköznapi életben a törvénykezés folyamán a felhasználók, a törvényt alkalmazók hozzáférnek a jogszabályokhoz. Valóban van olyan mérőszám, hogy az interneten történő elérés lehetősége milyen módon és milyen mértékben történik. Ennek a jellemzője a penetráció. Ez ma Magyarországon nem éri el a 40 százalékot, Európában sem éri el az 50-et, ezért létezik ez a bizonyos e-befogadás eseménysor, amit Pettkó képviselő úr is idézett, és ennek a célja, hogy 2010-ig megfelezzük ezt a szakadékot, ami a 100 százalék és a jelenleg érvényes vagy jelenleg létező penetrációkban testesül meg.

Ugyanakkor hasonlóképpen vizsgálható az is, hogy a jogszabályok milyen mértékben és milyen módon terjednek abban a körben, ahol azokat alkalmazzák, tehát a törvénykezés milyen módon tudja ezt hasznosítani; bizony ez a példányszámmal jellemezhető érték. Nyilvánvalóan többen képesek olvasni azt a papírt, ami kiadódik akárhány példányban, és az is nyilvánvaló, hogy egy internetelérési pontot többet tudnak használni, és mégis csak egy internetelérési pont.

(15.40)

Mégis ez a kettő összemérhető. Az az igazság, hogy nem tudok eltekinteni azon vulgáris hétköznaplós - nem is tudom, milyen mélyre vigyem ezt le - ténytől, hogy azt az előrelépést, ami abból a lehetőségből adódik, hogy a példányszám és a penetráció összevetéséből nyilvánvalóan a penetráció kerül ki győztesen, az ebben lévő társadalmi hasznot valamilyen mértékben, valahogyan érdemes érvényesíteni.

Mint ahogy azt az egyszerű állapotot, hogy végül is azok a dolgok, amik megjelennek... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Elnézést kérek, köszönöm, majd folytatom.

ELNÖK: Tóth András képviselő úr jelentkezett hozzászólásra.

TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében szeretném egyértelművé tenni, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadását támogatjuk. Természetesen a vitában elhangzott különböző szempontok, fontos észrevételek figyelembevételét és érvényre juttatását a magam részéről támogatni tudom. Itt több olyan felvetés hangzott el, amiket érdemes végiggondolni. De természetes része a törvényhozásnak, hogy a vitában elhangzott vélemények nemcsak a jegyzőkönyv számára hangzanak el, hanem abból a bizottsági munka során akár bizottsági módosító javaslatokkal lehet olyan kompletté tenni a törvényjavaslatot, ami jobban szolgálja az előterjesztő által kitűzött célt.

Mi úgy látjuk, hogy önmagában az alapprobléma felvetése - ezt többen is megerősítették - rendben való, helyénvaló, hiszen ma Magyarországon azon, hogy az elektronikus technikák akár a jogszabályok megjelentetése, akár a jogszabály-hozzáférés biztosítása tekintetében kikerülhetetlen tényező, vitatkozni nem lehet. Azt is állítom, hogy ez a javaslat, amely az Országgyűlés asztalán fekszik, nem hoz rosszabb helyzetet, rosszabb állapotot semmilyen formában a jogszabályokhoz való hozzáférés tekintetében.

Állítom, hogy a mai körülmények között, ha összehasonlítom a jelenlegi szabályozást és lehetőségeket azzal, amit vizionál ez a törvényjavaslat, akkor egyértelműen a jelenlegi javaslat javára billen el a mérleg nyelve.

Ezt azzal együtt is mondom, hogy itt a vitában például a hozzáférhetőség és az ingyenesség kérdésében különböző vélemények hangzottak el. Azt gondolom, hogy a kettő nem vonatkoztatható el egymástól, a kettő bizonyos mértékig összefügg. Úgy vélem és úgy látom, ha a mai körülmények közepette egy állampolgár egy jogszabályhoz hozzá akar férni, amikor azt mondjuk, hogy döntően a papír alapú jogszabályi forma a hiteles, akkor elmegy egy közlönyboltba, megveszi a közlönyt, ami pénzébe kerül, hiszen az egyébként a jogállam által biztosított jogszabályhoz való hozzáférésért valamilyen formában valamennyi pénzt kifizet. Ennek ma is ára van! Tehát ne tekintsük úgy az egész kérdést, mintha most ettől valami megváltozna. Ha valaki internetes hozzáféréshez kíván jutni, akkor beszerzi magát a berendezést, és annak a díjait fizeti. Ennek is ára van. S azt is állítom, ha ma Magyarországon valaki hozzá kíván jutni elektronikus formában egy információhoz, akkor ennek a lehetősége ismereteim szerint mind a 3200 településen fennáll.

S ha az a kérdés, hogy ezeket jobban kínáljuk az állampolgár részére, hogy hozzáférhessen a törvényekhez - ha éppen arra van szüksége - vagy bármilyen jogszabályhoz, akkor kiegészítő módosító javaslatokat kell és lehet tenni, mert - s ezt most megerősítem - akár az okmányirodákon, akár a polgármesteri hivatalokban, akár a könyvtárakban, akár a faluházakban ma már mindenütt van olyan lehetőség, ahol megfelelő módon biztosítható az, hogy vagy az érdeklődő állampolgár maga, vagy pedig valakinek a segítségével hozzáférhessen a jogszabályhoz, esetleg megfelelő önköltséges áron ennek a kinyomtatását kérje. Azt gondolom, ha az Országgyűlés ezt a jogszabályt elfogadja, akkor a maihoz képest semmivel sem változik előnytelenre a helyzet, sőt, inkább előnyösebbre változik.

A másik kérdés, ami lényeges - azért mondom ezt, mert általában szeretek egyensúlyra törekedni -: nem gondolom, hogy ezzel a törvénnyel tényleg komolyan felvethető lenne, hogy a Magyar Közlönyt bármilyen formában megszüntessék. Én elismerem az állampolgárnak azt a jogát is, ha valaki úgy gondolja, hogy ő nem kíván élni az elektronikus kommunikáció és információlekérés lehetőségével, hanem egyszerűen úgy gondolja, hogy nem kíván másfajta eszközt használni, mert azt szokta meg, azt szereti, abban bízik, akkor hosszú távon legyen biztosított számára a papír alapú dokumentumhoz való hozzáférés, aminek a megfelelő feltételeit meg kell teremteni. Ez ebben a törvényben benne van. Azt gondolom, hogy a két dolog kiegészíti egymást. Nyilván az elektronikus út, az elektronikus megoldás kikerülhetetlen, de tiszteletben kell tartani és el kell fogadni azoknak az állampolgároknak az igényeit is, akik ezzel nem kívánnak élni. S ha a jogszabály a két szempontot együtt tudja érvényesíteni, akkor a dolog alapvetően rendben van.

Természetesen kiegészítő szolgáltatásokat és igényeket is fel lehet vetni. Ma van egy állapot. Horváth Zsolt képviselőtársam bizottsági ülésen is megkérdezte, hogy miért 1998 az a határ, amikortól visszamenőlegesen feltenné a jogszabály szerint a megfelelő tárca a korábbi joganyagokat az internetre. Nos, ennek egy logikus magyarázata van, az, hogy 1998-tól készül a Magyar Közlöny abban a formában, hogy ezt technikailag meg lehet tenni, mert azóta gyakorlatilag elektronikus módon történik a joganyag kialakítása, előkészítése. Hogy a tervezett jogszabályok tekintetében előremenve vagy a korábbi jogszabályok keresésében visszamenőlegesen milyen szolgáltatást nyújt ez a rendszer, arról lehet vitatkozni. Azt elismerem, hogy ha valakinek jogvitája van az APEH-hel három vagy négy évre visszamenőlegesen, akkor nyilván az alapján a jogszabály alapján kell az APEH-hel az elszámolását végeznie, amely akkor volt hatályos. Ez tehát élő probléma. A mai rendszer ennek a megoldását nem nyújtja.

A kérdés az, hogy az új rendszer ezt nyújtani tudja-e elfogadható technikai feltételekkel és elfogadható költségráfordítással, mert ez egy olyan pluszszolgáltatás, amit ma is meg lehet venni, illetve hogy ez a hivatalos ingyenes kormányzati portálon bevezethető-e, ennek mik a feltételei, és mik azok a körülmények, amelyek ezt lehetővé teszik. Ha ebben előre lehet lépni, akkor nyilván senki nem fog tiltakozni. De úgy gondolom, hogy a jogalkotó vagy a jogszabály előterjesztője azt a feltételrendszert látja, amit leírt. Ez azonban visszalépést semmiképpen nem jelent, maximum egy lehetőség nem kellő mértékű kihasználásáról beszélhetünk, amit néhány év múlva talán be lehet vezetni, de ha most van rá lehetőség, akkor gondolom, hogy a kormányzat ezt a felvetést meg fogja vizsgálni.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ebben az ügyben tényleg nem kell túl nagy elvi vitát folytatni. Persze tudom, hogy ennek a kérdéskörnek van egy nagyon érzékeny elvi éle, hiszen tényleg a jogállamiság egyik alaptételéről van szó, de ebben a tekintetben ma nem látok veszélyt. Azt látom, ha azokat a pontokat, amelyek akár az eljárás, akár a hitelesítés, akár a kétharmadosság tekintetében itt felvethetők és rendezhetők, felvetjük és rendezzük, akkor ennek a törvénynek az elfogadása akár ötpárti konszenzussal is biztosítható. De azt is szeretném hozzátenni - s ezt Salamon képviselőtársam nálam sokkal pontosabban tudja -, abból, hogy egy jogszabály kétharmados, nem következik az, hogy minden részletkérdése a kétharmadosság körébe tartozik. Itt azt kell eldönteni, hogy melyik része lényeges, és melyik része lényegtelen elem.

(15.50)

Amikor arról vitatkozunk, hogy mi a hitelesség, és most a kormánynak van valami burkolt szándéka, akkor azért vitatkozom, mert azt a leírást ma, hogy a papír alapú jogszabály a hiteles, amelyet a Közlöny tartalmaz, egy feles törvény tartalmazza. Ehhez képest ennek a hangsúlyváltása ugyancsak a feles törvényben van benne. Tehát ha a feles törvényben 2005-ben ezt nem jól szabályozta az Országgyűlés, akkor lehetett volna jogorvoslatért bárhová fordulni. Nem tudok ilyenről. Ma azért, mert hangsúlyváltás van, azt gondolom, a felesség, kétharmadosság kérdésében nem alakult ki új helyzet.

Összességében a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében azt tudom mondani, hogy a javaslatot támogatjuk, mi is készen állunk módosító indítványok befogadására megfelelő feltételek esetén, és úgy gondolom, hogy akár egy bizottsági módosítóval, ha ezek olyan jellegűek, hogy az elfogadást elősegítik, akkor ez a munka elvégezhető.

Tisztelt Ház! Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Salamon László képviselő úr jelentkezett újabb kétperces hozzászólásra.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tóth András képviselőtársam, azt hiszem, nem értette meg a hitelesség problémáját, tudniillik azt mondta, hogy ha valaki a továbbiakban papír alapú jogszabályokhoz akar ragaszkodni, azt minden további nélkül megteheti. Ha nem akar bukni, képviselő úr, és ha nem akar kockáztatni, akkor nem teheti meg. Mert ha egyszer eltérés esetén kimondja a törvény, hogy nem a papír alapú az érvényes, hadd mondjam most így, hanem az elektronikusan közzétett szöveg, akkor az a polgár, aki biztosra akar menni egy jogvitás, egy számára fontos jogvitás ügyben, hogy a pontos és hiteles jogszabályszöveghez jusson hozzá, és az a jogszabályszöveg, amit lát, egész biztos, hogy úgy van, akkor rá van kényszerítve arra, hogy az elektronikus formához férjen hozzá. Ha ebben az országban vannak olyan állampolgárok, akik ezt nem tudják megtenni, mert nincs kellő szakismeretük hozzá, vagy más egyéb feltételek hiányoznak, amit nem lehet áthidalni, akkor az a rendelkezés, amely az elektronikus formát teszi hitelessé, az a rendelkezés velük szemben diszkriminatív.

Körülbelül ahhoz tudom ezt hasonlítani, mint amikor a fogyatékosok védelmében előírunk bizonyos szempontokat, mert nem az a mérce, hogy kik vannak többen, fogyatékosok vagy egészségesek. Itt sem az szerintem a döntő, hogy könyvkiadó van-e több vagy internet-hozzáférési pont, hanem van-e olyan polgár, aki számára lehetetlen a jogszabály által most majd egyedül hitelesnek nyilvánított szöveghez történő hozzáférés. A magyar társadalomban, azt hiszem, hogy a többség ilyen. Ennek a törvénynek alapvetően ez a hibája.

ELNÖK: Pettkó András képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai vitában utoljára szeretnék hozzászólni. Annyit szeretnék mondani, fontosnak tartanám azt, hogy ne csak elhangozzék itt a Parlament falai között az a szó, hogy egyeztetés, hanem valójában néhány napon belül tényleg tartsunk akkor erre egy ötpárti egyeztetést, amelyiken mind az öt frakció részt vesz, és akkor próbáljuk meg egy olyan mederbe terelni ezt a törvényt, hogy a végén tényleg mindenki az igen gombot tudja megnyomni.

A másik, amit szeretnék elmondani, hogy ha visszapörgetjük a történelem kerekét, 2005-ben, amikor az Informatikai és Hírközlési Minisztérium beterjesztette ezt a törvényjavaslatot, nagyon nagy vita volt belőle akkor is, hogy feles vagy kétharmados, és abból is vita volt, hogy valójában ezt az IHM-nek kell-e beterjeszteni vagy az Igazságügyi Minisztériumnak kellett volna beterjeszteni. Na mindegy, ezen már túl vagyunk. Akkor az volt az álláspont, hogy ez egy feles törvény, és tulajdonképpen ezt a feles törvényt akarjuk most mi módosítani. Ettől még szerintem ezt a vitát, amit Salamon László képviselőtársam fölvetett, hogy feles vagy kétharmados, nekünk, itt a parlamenti patkón belül lévő frakcióknak le kell folytatni, akár azon az ötpárti egyeztetésen is, ami akkor pár napon belül be fog következni. Mert az a lehető legrosszabb volna, ha mondjuk, elfogadja a törvényt felessel a Ház, és aztán valaki az Alkotmánybírósághoz fordul, vagy a médiában megtámadja ezt az egész törvényt, és akkor azok az állampolgárok, akik majd ezt fogják használni, nem tudják, hogy mi is a helyzet. Tehát nem volna jó, ha mi, jogalkotók egy ilyen helyzetet teremtenénk.

Azt gondolom, hogy a törvényt egy olyan mederbe kell terelni, hogy minden frakció az igen gombot tudja megnyomni, és akkor nem feles vagy kétharmados, hanem mind a 386 országgyűlési képviselő majd az igen gombot fogja tudni megnyomni.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Márfai Péter képviselő úr következik kétperces hozzászólással.

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan érvek is elhangzottak, amelyek rávilágítanak olyan kérdésekre, amelyek a hozzáférés, a jogszabályokhoz való hozzáférés problémáját járják körbe. Valóban, az egy nagyon elegáns dolog, hogy a kétharmadosságot el kell dönteni, hiszen főként lévén, hogy az előzmény feles, ezáltal megállapodás kérdése. De a hozzáférés azok számára, akik egyébként valamilyen oknál fogva korlátozottak lehetőségeiket tekintve abban, hogy hozzáférjenek a jogszabályok tartalmához, abban az esetben az elektronikus lehetőség mint olyan, nagyobb eséllyel bír, szélesebb skálán vannak azok az eszközök, azok a lehetőségek, amivel mondjuk, egy gyengén látónak, vagy nem akarom sorolni ezeket a korlátokat, hozzáférhetővé válik vagy hozzáférhetővé válhatnak a jogszabályok részben a mozgásban korlátozottak, részben a gyengén látók részére. Tehát pont az a gondolatkör... - annak a személyi körnek, aki ebben érintett, lehetőség szintjén az elektronikus formában történő jogszabályszövegek hozzáférése jobban és technikailag megoldottabban biztosított, mint maga a papíros szöveg, illetve van még egy elem, amire szeretném felhívni a figyelmet.

Van egy objektív tény, hogy egy jogszabályszöveget megszerezni manapság úgy lehet, hogy valamilyen visszterhes megállapodás keretében egy kiadótól, egy terjesztőtől formálisan megvásárolom, és az abból is áll, hogy az a példány, amit megkaptam, az nem lesz annak, akié volt eddig, míg az elektronikus formával ez a helyzet nem áll föl. Tehát mondjuk, erről az aranygyűrűről (Felmutatja.) másolat nem készíthető el arany nélkül, míg digitális formában egy digitális fájlnak a másolata meglehetősen csekély költséggel elkészíthető, és elvihető, birtokba adható, és a használatát biztosítani lehet. Ezt a lehetőséget ezen szabály keretében, ha nem is teljes mértékben, de jóval szélesebb mértékben, mint a papír alapú kiadásnál, biztosítani tudjuk.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Salamon László képviselő úr következik újabb kétperces hozzászólással.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Egyetlen kérdésben szeretnék Tóth András korábbi felszólalására reflektálni. A képviselő úr arról beszélt, hogy ha egyszer a 2005. évi XC. törvényben feles törvénnyel szabályoztunk egy sor kérdést, akkor most miért hivatkozunk, hivatkozom a kétharmadosságra. Én a felszólalásomban is utaltam arra, hogy a 2005. évi XC. törvényben is jó néhány rendelkezésről úgy gondoltam, hogy kétharmados szabályozás keretében lehetne rendezni a jogalkotási törvényben, mert ott van a helye.

Itt inkább azt a kérdést lehet felvetni, hogy a 2005. évi XC. törvénynél miért nem éleződött ez a kérdés annyira ki. Ez egy jogos és indokolt kérdés. Én erre válaszolok. Azért, képviselő úr, mert a 2005. évi XC. törvény nem az elektronikus formát tette hitelessé. Tehát én személy szerint úgy ítéltem meg a dolgot, hogy számtalan egyéb képviselői teendőm folytán erre én személy szerint nem kívántam úgy koncentrálni, mert azt gondoltam, hogy ez a rendezés bár kifogásolható, de nem jelent a társadalomra nézve joghátrányt. Magával az alapgondolattal, hogy az informatikáé a jövő, és hogy a jogszabályok megismerése tekintetében ennek teret kell adni, és ezt támogatni kell, ezzel nincs bajunk. De tényleg most is azt gondolom, hogy ezeket a kérdéseket már akkor is illett volna a kétharmados törvénybe vinni, vagy azt is mondhatnám, hogy én most is alkotmányosan aggályosnak tartom a 2005. évi XC. törvényt attól függetlenül, hogy eddig nem tudom, hogy bárki fordult-e ebben az ügyben az Alkotmánybírósághoz.

(16.00)

A kérdést élessé most az teszi, hogy az a probléma, amiről az előző kétpercesemben beszéltem - nem akarom, nem is fér a hozzászólási időmbe -, az a probléma most ennél a törvénynél előtérbe kerül, és ez komoly, külön alkotmányossági kérdés.

ELNÖK: Pettkó András képviselő úr következik kétperces hozzászólásra.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Salamon László képviselőtársammal, és emlékszem, annak idején magam is azt gondoltam, hogy annak a törvénynek jó néhány szakasza kétharmados törvény. Egyébként ebben az országgyűlési ciklusban is volt már, amikor az alkotmányügyi bizottsághoz fordultunk egy más törvény kapcsán - amely úgyszintén informatikai tárgyú volt - Katona Kálmán képviselőtársammal, mert azt gondoltuk, hogy kétharmados törvény, és pont az előző országgyűlési ciklusban egy feles törvénnyel volt szabályozva.

Tehát azt gondolom, minden képviselőnek meg van adva az a szabadsághoz való joga, hogy azt gondolja, kétharmados egy törvény, és ha nem tudunk ötpártilag majd ebben megállapodni, akkor az alkotmányügyi bizottsághoz fogunk fordulni - már azon képviselők, akik azt gondolják, hogy ez kétharmados -, és akkor az alkotmányügyi bizottság ezt a vitát a Házszabály szerint le fogja folytatni. Azt gondoltam, ezt el lehet kerülni abban az esetben, ha olyan irányba megyünk, hogy mindenki meg tudja majd szavazni az igen gombbal.

A másik: Márfai Péter képviselőtársam vetette fel azt a problémát, hogy vannak olyan emberek, akik akár vakok vagy rosszul látó emberek. Azt gondolom, a törvény kapcsán ezt is lehet rendezni, akár kötelezhetjük a törvény kitevőjét egy felolvasószoftver elhelyezésére, vagy akár kötelezhetjük arra, hogy lehessen a betűnagyságot állítani. Több minden dolgot ki lehet találni annak érdekében, hogy az internet adta előnyök ne hátrányokká váljanak a társadalom számára, ne váljanak hátránnyá azon emberek számára, akik ezt felhasználni, használni szeretnék, nemcsak alkalmi, hanem szinte napi szinten. Erre már, hála istennek, a XXI. század technikája ad különbözőfajta lehetőségeket. Lehet, hogy még nem érkezett el a pillanat, hogy ezt meg tudjuk oldani - mint a mai vitában ez már számtalanszor elhangzott -, de azt gondolom, pár év múlva biztosan el fogunk érkezni eddig a pontig is.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Tóth András képviselő úr következik.

TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Egy kérdésre szeretnék visszatérni, mégpedig a hitelesség tárgykörében. Értem Salamon László érvelését, azt hiszem, pontosan is értem az ő problémáját. Mégis úgy gondolom, ez fontos, de alapvetően vagy döntően elvi jellegű kérdés. Mert ha azt a kérdést teszem fel, hogy ma, akár a hivatalosan meglévő hatályos joganyagban, ami az interneten fent van, mondjuk, a Magyar Közlöny honlapján megnézem, és ami ki van nyomtatva, a kettő között van-e eltérés, és milyen eltérés van, akkor azt gondolom, hogy ez elvi kérdés, amiről beszélünk. Mondom még egyszer, nagyon fontos elvi kérdés, de a gyakorlati értéke azért ennek viszonylag csekély.

Hiszen azt hiszem, a mai technika mellett persze nem lehet kizárni, hogy a kettő eltérjen egymástól, de gyakorlatilag pont arról van szó, hogy ha a javaslat szerint kinyomtatok egy jelenlegi jogszabályt a Magyar Közlöny honlapjáról, akkor ugyanazt az anyagot fogom kapni, mint ami a képernyőn van.

Gondolom, tartalmi eltérés nincs. De nyilván azért, mert a jogszabályok bizonytalanságát nem lehet továbbra is fenntartani, ki kell mondani, hogy melyik a közhiteles. Nyilván az elektronikus technika mellett ma, azt gondolom, a jövőre tekintettel is azt kell mondani, hogy a közhiteles az elektronikus.

De az, hogy valaki emiatt hátrányba kerülne, és emiatt olyan helyzet alakulna ki, hogy ő egy rossz jogszabályt lobogtatva megy a bírósághoz, és ezért pert veszít, azt gondolom, ez elvi felvetés, és azt hiszem, gyakorlati szempontból ennek a gyakorlata a nullához közelít. De mondom még egyszer, azzal egyetértek, hogy ezt kizárni persze nem lehet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Jelzésre:) Mécs Imre képviselő úr jelentkezett.

MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Kollegáim! A nagyon érdekes vitában kiderült, hogy mennyire fontos a hitelesség kérdése, és itt nem csak a közhitelességről van szó, a személyes hitelességről is.

Felmerül az, hogy vajon miért nem értünk el sikert az elmúlt 6-8 évben, amikor törvényeket hoztunk, a digitális hitelességgel kapcsolatban. Tehát nemcsak a digitális aláírásról van szó, a digitális vízjelről, hanem általában a digitális fájlok hitelességéről. A mai napig nem jutottunk ezzel előbbre. Itt még mindig az a probléma - ahogy Salamon képviselőtársam említette -, hogy a papír formát vagy az elektronikus formát vesszük alapul. Közben már az élet átrohant e problémák felett. A '90-es évek elejétől kezdve a nyomdák már mind digitális formában tárolják az információkat, már nem klisék vannak, már nem filmek vannak, hanem egyébként rendkívül értékes, digitális formában lévő anyagok.

Csak mellékmondatként mondom, hogy már a '90-es évek elején javasoltam a mindenkori kultuszminiszternek, hogy a köteles példányok körét ki kellene terjeszteni a nyomdáknál lévő információkra, mert hihetetlenül nagy nemzeti értéket jelent az, hogy egy könyv, egy írásmű, egy album teljes anyaga ellenőrzötten, precízen ott van elektronikus formában, és azt kidobják vagy megsemmisítik.

Visszatérve a nagyszerű kezdeményezésre, amelyet éppen ez a törvényjavaslat tartalmaz: azt, hogy hiteles formában rendelkezésre álljanak elektronikusan vagy akár kinyomtatható formában ezek az anyagok, úgy gondolom, ezt elő kellene segíteni.

Török Zsolt képviselőtársam megemlítette, hogy a pdf-nek az a formátuma, amely beszkennelt formában, képszerűen és nem karakterszerűen rögzíti az anyagokat, rendkívüli nehézségeket okoz, és megakadályozza azt a hibacsökkentő módszert, hogy egészen egyszerűen másolás útján lehessen áthelyezni szövegeket az eredeti hiteles anyagból a munka alatt lévő anyagba. Rengeteg félreértést lehet ezzel megtakarítani.

A másik dolog pedig az, amit, Pettkó Andrásra nézek, ő is meg az egykori informatikai bizottság valamennyi tagja egyhangúlag szorgalmazott a mindenkori kormánynál - tehát ez egy kormányinvariáns dolog -, hogy igenis, elő kellene segíteni a digitális hitelesség, a digitális aláírás bevezetését. Még most sem történt ez meg. A mi törvénygyárunkban is, ha törvényjavaslatot vagy módosító indítványt adunk be, akkor a számítástechnikai osztály beszkenneli az anyagot, és pdf-formában teszi fel az egyébként nagyon kiválóan működő számítástechnikai rendszerünkbe.

Erre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy úgy tűnik, itt közöttünk elég nagy azonosság alakult ki - pártállás figyelembevétele nélkül -, és jó lenne, hogyha ezt a konszenzust ezen a területen használni tudnánk, hiszen modern irányba mutat, és ez lenne a jövő útja.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: További felszólalót nem jelez a monitor. Kérdezem, van-e valaki, aki szeretne felszólalni mégis. (Nincs jelzés.) Nem jelentkezett senki sem.

Megkérdezem Csizmár Gábor államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, öné a szó, államtitkár úr.

CSIZMÁR GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, a vitában akármilyen érvelés is hangzott el, abban talán egyetérthetünk, hogy a mainál lényegesen szélesebb körben, lényegesen könnyebben, lényegesen gyorsabban és lényegesen hitelesebben lehessen hozzáférni a hatályos jogszabályokhoz.

(16.10)

Ha ebben egyetértünk, innentől már csak technikai kérdéseken vitatkozunk szerintem, mert ha ebben a fő kérdésben van egyetértés, akkor akár egy más szövegű törvényjavaslat is lehetne itt a Ház előtt.

Sokféle változatban lehet ugyanis ezt a követelményt teljesíteni, és van, aki ezt túl gyors előreszaladásnak tartja; hasonlóképpen ellenzéki képviselő mondja, hogy ez pedig csak félmegoldás. Látszik érdekes módon, hogy akár egy társfrakcióból és az ellenzékből ugyanabban a kérdésben teljesen más követelményt sikerült megfogalmazni. Horváth Zsolt félmegoldásnak tart bizonyos dolgokat, Salamon László meg már ezt is túlzásnak tartja.

Azt gondolom, hogy illeszteni kéne az elvárásainkat egymáshoz, és lehet, hogy a látszólagos vitáink esetleg lényegesen kisebb pályára szűkülnek. Merthogy való igaz, hogy a tekintetben nem teljes körű lépést tett meg a kormány ezzel a javaslattal, amit a korszerű technika lehetővé tesz, de a tekintetben igen, hogy megnézzük, hogy mi az, ami megtehető a jelenlegi technikai, pénzügyi, személyzeti feltételek mellett.

Az ominózus példát mondanám, ami több megközelítésből hallatszott, hogy az időgépet visszafelé lehetne használni és hogyan lehet használni. Nyilván akkor lehet, ha olyan adattárolás lenne, amiben a teljes hazai joganyag az összes létező változás mutatójával együtt rendelkezésre állna - rendelkezésre áll, csak fizetett szolgáltatóknál -, rendelkezésre állna úgy, hogy ebben szabadon lehessen keresőkkel mozogni.

Még egyszer mondom, van ilyen szolgáltató - a vitában is elhangzott példa -, de ez nem áll rendelkezésre a Közlönykiadónál. Ez a válasz arra is, hogy miért csak '98-tól gondoljuk az elektronikus közzétételt, mert bizony, a Közlönykiadó '98. január 1-jétől szerkeszt elektronikusan. Nyilván egy elektronikus szerkesztésű anyagot meg egy korábbi joganyagot elektronizáltan összemixelni és ebben biztosítani az időgépes mozgás lehetőségét, kellőképpen nagy pénzügyi, személyzeti és szakmai kihívás, ezért nem gondoljuk, hogy ezt most meg kellene lépni. Persze hogy elvárás, hogy egy belátható időn belül az állampolgárok - hogy úgy mondjam - szabadon mozogjanak a hatályos joganyagban, de annyit, amennyit lehet, amennyit úgy gondoltunk, megtettünk.

De felvetődött a megközelítésben, hogy szabad-e az elektronikus változatot hitelesnek tekinteni. Egy másik megközelítésben - mondja Horváth Zsolt - csak másolatokat teszünk közzé? És csak pdf-fájlban teszünk közzé, amibe nem lehet belenyúlni? Igen, pontosan erről szól a történet.

Mert - és itt egy kitérőt tennék arra, hogy belenyúlunk-e a jogalkotási törvény terrénumába vagy nem nyúlunk bele - Salamon Lászlónak abban igaza van, hogy határponton vagyunk. A jogalkotási törvény azt írja le, hogy hogyan kell a jogot alkotni, és mivel a jogalkotás lényegében utolsó műveleti fázisa a kihirdetés, a közzététel, hiszen az a jogszabály, ami nincs kihirdetve, nem tud alkalmazásra kerülni, itt pedig egy közzétételi eljárásról van szó, és a kettő valahol ezen a ponton találkozik.

Mégis azt gondolom, hogy nem sértjük a jogalkotási törvény terrénumát. A jogalkotási törvény, a '87. évi XI. törvény azt mondja, hogy a jogszabály hiteles közlési helye a Magyar Közlöny - ebbe nem nyúl bele ez a törvény. A Magyar Közlönynek ezt a fajta hitelességi és kizárólagossági kritériumát nem érinti ez a törvényjavaslat, pusztán azt érinti, hogy a Magyar Közlönynek melyik technikai változata az, amelyikről szó van.

A '87. évi XI. törvény még nem ismert többféle technikai változatot, mert nem volt ilyen, csak papír alapú volt. Most meg 2008 van, 21 évvel később vagyunk, most van több változat, és valamit kell mondani arra vonatkozóan, hogy melyik. Ez ugyanaz a Magyar Közlöny, és pontosan ezért pdf-fájl, hogy ne lehessen belenyúlni, hogy a hiteles Magyar Közlöny elektronikus változata legyen a hiteles változat mindenki számára.

Salamon képviselő urat szeretném elgondolkodtatni - nem biztos, hogy meggyőzni, csak elgondolkodtatni - azon, hogy amikor azt mondja, hogy diszkriminatív a javasolt szabályzás azért, mert csak azok férnek hozzá, akiknek internet-előfizetésük van, akik értenek a számítógéphez s a többi, - nem ismétlem meg a vitát -, akkor fordítsuk meg ezt a kérdést. Gondolkodjunk el azon, hogy vajon nem diszkriminatív-e a mai helyzet, hogy ki juthat hozzá.

Tessék megnézni egy Magyar Közlöny árát! Mennyibe kerül egy darab példány? 2 és 5 ezer forint között, ha egylapos van, mondjuk, 200 forint. Nem diszkriminatív az, hogy csak pénzért lehet hozzájutni a hatályos joganyaghoz? De. Nem diszkriminatív az, hogy csak papír alapon, nyomdai változatban lehet? De. Hiszen elhangzott a vitában, hogy azok, akik nem tudnak olvasni vagy nem tudnak elmenni megvásárolni, vagy nem beszerezhető már az a példány, mert mondjuk, 22 évvel ezelőtti Magyar Közlöny. Tessenek már megpróbálni egy mondjuk, 22 évvel ezelőtti Magyar Közlönyt bármelyik közlönyboltban megvásárolni! (Dr. Salamon László: Könyvtárban.) Néhány könyvtárban. De ha az összes magyar könyvtárban megtalálja a több évtizeddel ezelőtti Magyar Közlönyöket, képviselő úr, ehhez külön gratulálok, szívesen vállalnék egy ilyen tesztet, hogy hány magyar településen, hány magyar könyvtárban lehet megtalálni valamennyi Magyar Közlönyt. Jelentős összegű fogadásaim vannak arra nézve, hogy kevés könyvtárban és nem minden Magyar Közlönyt.

Ehhez képest egy olyan javaslat, egy olyan változat, amelyik egyszerre teszi százezrek számára lehetővé a hiteles, hatályos szövegű jogot, az nem előrelépés? Nem éppen a diszkriminatív gyakorlat szűkítését jelenti? Egy praktikumra szeretném felhívni Salamon képviselő úr figyelmét; még egyszer mondom, nem azzal a szándékkal, hogy meggyőzzem, csak hogy egy másik érvelést is megmutassak.

Ma, amikor kézbe vesszük a Magyar Közlönyt, és elolvasunk egy jogszabályt benne, akkor azt látjuk a végén, hogy a kihirdetéstől számított x napon lép hatályba, vagy a kihirdetést követő napon vagy 5 vagy 10 nap múlva, egy év s a többi. A kihirdetés dátuma pedig a Magyar Közlöny dátuma. Ma biztosított-e Magyarországon, hogy a Magyar Közlöny a megjelenés napján minden előfizető, minden érdeklődő, minden vásárló számára rendelkezésre álljon? Szerintem nem; mert szállítási idők vannak, postázási, expediálási idők vannak, tehát egy jogbizonytalan helyzet van.

Ahhoz képest, ehhez a helyzethez képest egy olyan változat, amikor gombnyomásra bárki számára a képernyőjén ott van az éppen akkor hatályba lépő jogszabály, nem jogbiztosabb helyzetet jelent? Nem növeli a jogbiztonságot? Azt gondolom, hogy igen. Szerintem ezt érdemes lenne még egy vitában - nyilván több időt szánva rá - megfontolni.

Amit a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára tartalmával kapcsolatosan Salamon képviselő úr mondott, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a '87. évi XI. törvény mind a két esetben nyílt taxációt alkalmaz, ebből következően itt mi szűkítésre nem teszünk javaslatot, inkább bővítésre. (Dr. Salamon László: Dehogynem!) Ezért azt gondolom, hogy nem sértjük a jogalkotási törvényt. (Dr. Salamon László: Az önkormányzati rendeletek?)

Az önkormányzati jogszabályok esetében az önkormányzati törvény - ami szintén kétharmados - tesz különbséget, mert az mondja meg, hogy az önkormányzati jogszabályt hol kell közzétenni, ezért nem gondolom, hogy itt változattuk meg ezt. Ezt a '90. évi LXV. törvényben már régen, 18 évvel ezelőtt elrendeztük.

A köztársasági elnök aláírásáról. Képviselő úr, röstellenem kell, mert hiszen ön nálamnál nagyságrendekkel többet tud a magyar jogról és alkotmányosságról, de azért mégis az a helyzet, hogy az alkotmány szerint a törvényeket a köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke írja alá. A köztársasági elnök hirdeti ki tulajdonképpen az alkotmány szerint a jogszabályokat, ezért kétségbe vonni az ő aláírási, hitelesítési funkcióját, azt gondolom, hogy legalábbis az alkotmány szövegéhez képest egy elgondolkodtató kitérőt jelent.

(16.20)

Horváth Zsoltnak szeretném megnyugtatásként mondani azt, amit Tóth András a vitában már említett, hogy a Magyar Közlöny nincs megrendelési példányszámhoz kötve a javaslatban; nem is lehetne - abban a pillanatban igaza lenne Salamon Lászlónak, hogy belenyúltuk a jogalkotási törvény terrénumába. Ha egy példányban kell megjelentetni, akkor egy példányban is meg fog jelenni a Magyar Közlöny e szerint a jogszabálytervezet szerint. A tárcalapok esetén tesz kivételt, de mivel minden tárcaközleményt meg kell jeleníteni a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő hivatalos kiadványban, ezért azt gondoljuk, hogy ez nyugodtan köthető üzemgazdasági feltételekhez.

Az 1998-ra talán az a magyarázat - ha nem is jó szívvel, de el lehet fogadni -, hogy 1998 óta van a Közlönykiadóban elektronikus szerkesztés.

Ami az ingyenesség, díjmentesség kérdését illeti, itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nincs változás. Tehát ha én eddig bementem a könyvtárba, és meg akartam nézni egy jogszabályt, akkor megnézhettem, el nem vihettem, hiszen akkor már nem lenne a könyvtárakban Magyar Közlöny. Ha volt olyan szolgáltatás a könyvtárban, hogy másolatot csinálhattam róla, akkor csinálhattam róla egy másolatot. Az új szabályok szerint semmi más nem történik, mint hogy ott helyben megnézhetem, és ha van olyan szolgáltatás, hogy nekem ezt kinyomtatják, és ezért oldaldíjat fizetek a papírért, a festékpatronért meg a géphasználatért, akkor most is elvihetem. E tekintetben az égadta világon semmilyen változás nincs.

Talán még picivel jobb a helyzet - és ez a közlönyhozzáférés tekintetében, a hitelesség kérdésében is használható érvelés -, hogy ezzel az új változattal csak azt a jogszabályt írom ki, nyomtatom ki és viszem haza, amire nekem szükségem van. Ha a Magyar Közlöny papíros változatáról van szó, akkor meg kell vennem az egész Magyar Közlönyt, benne egy csomó olyan jogszabállyal, amire az égadta világon semmi szükségem nincs - ez is egy kicsit diszkriminatív a jelenlegi helyzetben -, és vagy az kerül költségembe, vagy a másolat kerül költségembe. Tehát e tekintetben csak jobb a helyzet, ha elvihetem ingyen pendrive-on, floppyn, elküldhetem e-mailben másnak, hazaküldhetem e-mailben és otthon nyomtatom ki, ezek mind-mind lehetséges megoldások.

Felvetődött a vitában, hogy a jogszabályok hatályos szövege legyen hozzáférhető; azt hiszem, még az elején Velkey Gábor képviselő úr említette. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy 2005 óta a kormányzati portálon a hatályos szövege elérhető a jogszabályoknak, ez egy szolgáltatás.

Itt egy pillanatra visszatérve a "miért pont pdf, miért az a hiteles?" című kérdéskörhöz, és Mécs Imre is említette, hogy akkor azt miért nem lehet szerkeszteni. Azért, mert a jogbiztonságot abban védenünk kell, hogy mi a hiteles szöveg. Ha az egy szövegfájl lenne, amibe itt-ott-amott továbbküldéskor bele lehet nyúlkálni, akkor meglehetősen nehezen lehetne azonosítani a hatályos szöveget, a hiteles szöveget. Ha ez egy pdf-fájl, akkor az mindig beazonosítható az elektronikus aláírással, az időbélyegzővel, az egy azonosított szöveg. Hogy persze ezzel néhányan akarnak dolgozni, az teljesen rendben van, ezért vannak szolgáltatók - például a kormány a kormányzati portálján -, hogy közzéteszik szövegfájlban is, hogy ha valakik ezt tanulmányaik során, elemzéseik során, hozzászólásaik, beszédeik, írásaik során használni akarják részben vagy egészben, akkor azt nyugodtan megtehessék, hogy úgy mondjam, használatra is átadják a szöveget. De ettől még a hiteles szöveg a Magyar Közlönyben megjelent, elektronikus változatú szöveg a mi javaslatunk szerint.

Befejezés előtt: Horváth Zsolt felszólított arra, hogy igazoljam magamat, miért pont én vagyok ennek a törvénynek az előterjesztője. Az elmúlt tizennégy évben, amióta parlamenti képviselő vagyok, még ezt nem kellett megtennem, de szívesen megteszem. Ha megnézi a Miniszterelnöki Hivatal statútumát, hogy mi köze van a jogszabályok közzétételéhez, vagy felüti a Magyar Közlönyt, a Határozatok Tárát, akkor látja, hogy mindezeket a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszti, a Miniszterelnöki Hivatalnak van dolga a jogszabályok közzétételével. Ha ez nem lenne elég, akkor mondanám, hogy a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, akár ő is lehetett volna az előterjesztő, de tekintettel arra, hogy nemcsak informatikai kérdésről van szó, hanem annál többről van szó, ezért vállalkoztam a miniszter úr helyett magam a törvényjavaslat beterjesztésére.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt a nyitottságot szeretném a kormány nevében jelezni itt a vita végén, ami több hozzászólásban igényként a másik oldalon megfogalmazódott, hogy amennyiben a szándékokkal, a törekvésekkel egyetértünk, akkor jó néhány olyan módosító indítványt készek vagyunk támogatni, és készek vagyunk akár többpárti módosító indítvány kialakításában is közreműködni, ami azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok minél szélesebb köre minél könnyebben, minél gyorsabban és minél hitelesebb formában jusson hozzá a jogszabályok szövegéhez.

Ha pedig a jogalkotási törvény módosítására is volna együttműködési készség, amit Salamon képviselő úr vetett fel, akkor ebben szeretném a legteljesebb együttműködésről és nyitottságról biztosítani a képviselő urat. Van némi szkeptikus érzésem e tekintetben, mert ebből a huszonegy évből, amióta létezik a jogalkotási törvény, én csak tizennégyet követtem a parlamentben, hogy ennek milyen sorsa volt. Azt láttam, hogy ebben a kérdésben valami rejtélyes oknál fogva mindig, újra és újra a pártérdekeket felülírva, normális tárgyalás alakult ki, mégis azt mondom, hogy az 1987. évi XI. törvény megérett a korszerűsítésére. 1998 és 2002 között is volt egy javaslat rá, 2002 és 2006 között is volt rá javaslat, és szerintem ezeket a javaslatokat érdemes lenne megnézni, hogy hány helyen korrelálnak. Lehet, hogy ezeket egy ilyen közös felületet kereső módon meg is lehetne tárgyalni az Országgyűlésben, és megszűrni azoktól az ügyektől, amiben valóságos vita van a jogalkotási törvényben. Szerintem értelme, célja, haszna lenne korszerűsíteni ezt a törvényt. Ha van ilyen ellenzéki szándék, a kormány a legmesszebbmenőkig kész ebben együttműködni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

(Pettkó András elfoglalja jegyzői helyét.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor.

A korábban bejelentetteknek megfelelően most az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása következik. Az Országgyűlés a napirend elfogadásakor döntött arról, hogy a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a vita lezárására az ülésnap végén kerüljön sor. Így most az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a vasúti szárnyvonalakon történő közösségi közlekedés fenntarthatóságával kapcsolatos döntések megalapozásához szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzéségéről, valamint a szükséges döntések előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának lezárása. Suchman Tamás és más képviselők önálló indítványát H/4443. számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy a tegnapi napon az előterjesztés vitája befejeződött, de az elnök jelezte, hogy a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a vita lezárására most kerül sor. A módosító javaslatokat benyújtották, így a vitát lezárom. A részletes vita várhatóan a következő ülésünkön lesz.

Napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk.

Egyetlen napirend utáni felszólalás van hátra, a mai napirendet követően Mécs Imre képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Öt percben a képviselő urat illeti a szó.

(16.30)




Felszólalások:   46-106   106-154   154      Ülésnap adatai