Készült: 2021.05.06.02:10:49 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 321 2012.11.19. 5:11  316-338

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai bizottsági ülésen a kormány képviseletében jelen lévő főosztályvezető hölgy azt találta mondani, hogy a kormány azért támogatja ezt a benyújtott törvényjavaslatot, mert a kormány egyetért azzal, hogy intézkedéseket kell hozni a fiatalok dohányzásának visszaszorítására.

Na most, hát egészen abszurdum, hogy a kormány jelen lévő felelős képviselője egy olyan törvényjavaslatról, ami egyébként arról szól, hogy a korábban elfogadott jogszabályt hogyan lehet kiterjeszteni annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes legyen az a rendszer, amit erőltetetten úgymond a kormánypárti többség néhány hónappal ezelőtt létrehozott... - ez már a vicc kategóriájába tartozik.

Meg hát véleményünk szerint a vicc kategóriájába tartozik az eredeti törvényjavaslat is, legalábbis annak az indoklása. Merthogy azzal a céllal, hogy a fiatalok dohányfogyasztását vissza kellene szorítani, egyet lehet érteni, de hogy ezt olyan módon kívánja a kormány megvalósítani, hogy a dohánytermékek forgalmazását állami kézbe veszi, és gyakorlatilag a saját klientúráját hozza olyan helyzetbe, amivel üzleti lehetőséget teremt számára, hát ez, tisztelt képviselőtársaim, a vicc kategóriájába tartozik, hogyha ezzel azt akarják magyarázni, hogy majd ezzel fog visszaszorulni a dohánytermékek fogyasztása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésünk, mint ahogyan a korábbi időszakban is, amikor például jelentős jövedékiadó-emelést hajtott végre a kormány, akkor minden esetben nem az történt, hogy a dohánytermékek fogyasztása csökkent volna. Ez csak kizárólag a legális piacon következett be, a dohánytermékek feketekereskedelme jelentősen megugrott, mint ahogy ezt tapasztalhatjuk az elmúlt hetekben-hónapokban hozott kormányzati intézkedések eredményeként. Ezt bizonyítják a dohánygyárak, illetve a vámszervek felmérései és feltárási eredményei, hogy napról napra nő gyakorlatilag a feketekereskedelem a dohánytermékeknél. Ez a törvényjavaslat, amit korábban benyújtottak és elfogadtak, nyilvánvalóan tovább fogja növelni a dohánytermékek feketekereskedelmét, és semmilyen hatása nem lesz arra nézve, hogy a fiatalok dohányfogyasztási szokásait bármilyen módon is korlátozná vagy visszaszorítaná.

No, természetesen a szerencsejáték-termékek értékesítése, amivel megpróbálják valamennyire gazdaságossá tenni ezt a tevékenységet, ehhez a dologhoz is egy vicc kategóriájába tartozó magyarázatot fűznek, mégpedig azt, hogy hát miután a dohányboltban csak 18 éven felülieket lehet kiszolgálni, meg hogy a szerencsejáték-törvény kapcsán is csak 18 éven felüliek szolgálhatók ki, akkor ebből egy következtetésre lehetne jutni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormánynak szándékában van nyilván a lottózókat és a totózókat bezárni, merthogy onnan egyébként nincsenek kizárva a 18 éven aluliak. Oda bemehetnek, a dohányboltba nem mehetnek be. Sőt, hát ugye mondanánk azt, hogy a kormánynak az a célja, hogy ha már van egy állampolgárnak egy szenvedélye - ez a dohányzás -, akkor biztosítjuk számára, hogy könnyen elérhető legyen egy másik szenvedély, a szerencsejáték művelése, és gyakorlatilag annak a lehetőségeinek a kihasználása. Tehát rászoktatjuk kvázi a dohányosokat arra, hogy most már ne csak dohányterméket, hanem szerencsejáték-termékeket is fogyasszanak és forgalmazzanak. (Dr. Papcsák Ferenc nevet.)

Egyébként semmi mással nem magyarázható a dolog, de legalább akkor őszinték lennének, és Papcsák képviselő úr is azt mondaná, hogy igen, rájöttünk, hogy a korábban elfogadott törvény alkalmatlan, ezért módosítani kell, lehetőséget kell teremteni azoknak, akik egyébként vállalkoznak arra, hogy ilyen tevékenységet folytassanak.

Kíváncsi leszek rá egyébként, hogy hány munkanélküli tud majd 250 ezer forintos koncessziós díjat kifizetni ezért a vállalkozásért. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Tehát az a megjegyzése is hazug, hogy ilyen embereket kívánnak segíteni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 148 2012.11.26. 2:07  147-154

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Önök 2011. december 31-én egy tollvonással megszüntették a korengedményes nyugdíjazás rendszerét, véleményem szerint, de más képviselőtársaim véleménye szerint is teljesen indokolatlanul, ugyanis a nyugdíj összegét a munkáltató egy összegben előre megfizette a Nyugdíj-biztosítási Igazgatóságnak, amely havi rendszerességgel utalta a munkavállalónak a nyugdíjat. A korengedményes nyugdíj megállapítását és folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozta meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kellett: szükséges szolgálati idő, meghatározott életkor, meghatározott biztosítási feltétel, az öregségi nyugdíjkorhatár öt éven belüli elérése.

Államtitkár Úr! Önök az elmúlt évben többször, itt a parlamentben is kormánypárti politikusok, például Kontur Pál több fórumon is, megígérték, hogy új szabályozást nyújtanak be a régi pótlására, esetleg a régi visszavezetésére. Biztosan hallott róla, tisztelt államtitkár úr, hogy a MOL-csoporthoz tartozó vállalatok alkalmazottai közül több mint hétszáz főt küldenek el. A hétszáz főből legalább háromszáznak megoldást jelentene a korengedményes nyugdíjazás rendszere, hiszen ez a vállalatcsoport korábban is kihasználta az ebben rejlő lehetőségeket, és ha megszűnt a munkavállaló munkaviszonya, akkor ez egy emberséges megoldást jelentett a munkavállaló számára.

Önök tényleg annyira érzéketlenek, tisztelt államtitkár úr, hogy egy év nem volt elegendő arra, hogy ezt az emberséges rendszert visszahozzák? Mi benyújtottunk egy országgyűlési határozati javaslatot ennek a kérdésnek a rendezésére. Kérdezem, hogy önök mit kívánnak tenni a következő napokban.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 152 2012.11.26. 1:03  147-154

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a válasz gyalázatosan szegény válasz volt, ugyanis ez a korengedményes nyugdíjrendszer a költségvetésnek egy fillérjébe sem került, de mint ahogy elmondtam, nagyon humánus megoldást jelentett olyan foglalkoztatási ágazatokban, ahol a munkavállalók rendkívüli terhelésnek voltak kitéve. Ilyen az atomenergia-ipar, ilyen a vegyipar, az olajipar számos ágazata.

Kívánjam azt önnek, tisztelt államtitkár úr, hogy önnek 60 éves korában kelljen egy finomítóban dolgoznia télen, mínusz 10 fokban fölmászni egy 50 méteres desztillációs torony tetejére, esetleg hibaelhárítást végezni? Ez is mutatja egyébként, hogy önök mennyire érzéketlenek a munkavállalók ügyei és problémái iránt. Hangsúlyozottan: a költségvetésnek egy fillérjébe nem került, hiszen a munkaadók vállalták fel ennek minden költségét. Egyszerűen érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy miért viselkednek így.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 30 2012.11.27. 4:39  25-63

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az előzőekben is elhangzott, a törvényjavaslat címe az, hogy egyes energetikai tárgyú törvények, ezzel szemben a valóság az, hogy majdnem mindegyik energetikai tárgyú törvényt módosítják ezzel a salátával tulajdonképpen.

Kénytelen vagyok most is elmondani azt, hogy egy ilyen nagy jelentőségű törvényjavaslatot, mint ahogy Bencsik képviselő úr ezt elmondta, hogy szerinte is nagy jelentőségű javaslatról van szó... - ehhez képest a kormány szombaton nyújtotta be a Háznak. Hétfőn a gazdasági bizottságban már tárgyaltunk a javaslatról, és mondanom sem kell természetesen, hogy semmiféle hatásvizsgálat nincs benyújtva a törvényjavaslathoz. Miután egy nagy csomagról van szó, szinte alig volt idő arra, hogy áttekintsük a javaslat egyes részleteit.

A bizottsági ülésen azt mondtam el, hogy azokat a részleteit a törvényjavaslatnak, amelyek jogharmonizációs célúak, elméletileg lehetne támogatni és támogatni is szükséges, de azzal a feltétellel, hogy tudnunk kell, hogy ezeknek a módosításoknak milyen hatásuk lesz azoknak a gazdasági társaságokra, amelyek Magyarországon működnek. Nem tudjuk a következményeit a javaslatnak, nem tudjuk például azt, hogy ha az üvegházhatású gázok kibocsátási rendszere teljes mértékben megváltozik, és megszűnik például az ingyenes hozzájutás lehetősége, ez hogyan érinti majd a villamosenergia-szektort, hogyan alakulnak majd ehhez kapcsolódóan az árak, és mi fog történni ezen a területen, ki fogja megfizetni ennek a következményeit.

Nem tudjuk ugyanezt elmondani - mármint azt, hogy tudjuk támogatni - a törvényjavaslat többi elemének módosításáról. Például elfogadhatatlannak és megmagyarázhatatlannak tartjuk a bányatörvénynek azt a módosítását, amely kötelezővé tenné a már korábban megkutatott mezők kitermelését akkor is - és ez gazdasági irracionalitás -, ha nem gazdaságos, vagy jelenleg még nem állnak rendelkezésre azok a technológiák, amivel gazdaságosan kitermelhetők ezek a megkutatott területek. Egyszerűen nincs rá magyarázat, hogy hogyan gondolják például azt is, hogy miért kell csökkenteni a bányaterületek nagyságát, és számos más apró elem van, ami az általános vitában a hallgatóink, a tévénézők számára nem nagyon áttekinthető, de mégis fontos azon gazdasági társaságok szempontjából, amiket érint ez a módosító javaslat.

Nem tudunk mást mondani a távhőszolgáltatást érintő javaslatok módosításáról sem. A magyarázat azt próbálja meg elhitetni mindenkivel, hogy a kormány jó szándékkal viszonyul ehhez a területhez, és megpróbálja kezelni azt a problémát, amit egyébként saját maga okozott azzal, hogy az árszabályozást hatósági jogkörbe tette, és ezáltal számos gazdasági társaság került nehéz, megoldhatatlan helyzetbe. A kisördög mégis ott van bennünk, hogy ez a módosítás semmi más célt nem szolgál, mint hogy az állam számára könnyebbé tegye ezen társaságok bekebelezésének vagy csúnyább szóval: a lenyúlásának a lehetőségét.

Jó lenne, ha az általános vitában a kormánypárti képviselők vagy a kormány képviselője is nyilvánvalóvá tenné azt, hogy mi a valós szándéka ezekkel a törvénymódosításokkal, mert bizony megtapasztalhattuk számos esetben, hogy nem az a valós szándék, ami megjelenik a törvényjavaslatban, hanem valami mögöttes, ami majd akkor fog kiderülni, amikor a törvényjavaslatot elfogadja a Ház és működésbe lép.

Mindezekre tekintettel, még egyszer hangsúlyozva azt, hogy vannak olyan elemei a javaslatnak, amelyek támogathatóak lennének, mégis összességében azt kell hogy mondjuk, hogy az így benyújtott, ilyen módon tárgyalt törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 46 2012.11.27. 1:46  25-63

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A téma kapcsán, amiről az elmúlt percekben szó esett, beszélni kell arról is, hogy a kisördög azért mégis ott bujkál sokakban. Az rendben van, hogy Magyarország csatlakozott ehhez a keretegyezményhez, megpróbáljuk betartani ennek összes következményét, csak a legnagyobb probléma az, hogy a világ legnagyobb kibocsátói nem részei ennek a rendszernek, és hiába tesz erőfeszítést ilyen értelemben a világ kisebbik része az éghajlatváltozás csökkentése érdekében, ha a legnagyobb kibocsátók - mint az Egyesült Államok, Kína, India vagy legújabban Oroszország - be se szálltak vagy kiszállnak ebből a rendszerből.

Ez óhatatlanul azt eredményezi, hogy ezen gazdaságokkal szemben a magyar gazdaság meg az európai gazdaság is nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe kerül, és a csatlakozáskor és a rendszer alkalmazásakor itt Magyarországon evidenciában kell tartani nyilvánvalóan azt is, hogy mi történik akkor, ha a rendszer valójában hosszú távon nem lesz fenntartható. Sajnos ez a veszély is fönnáll, hogy a rendszer nem tartható fönn hosszú távon, és megfontolandó, hogy hogyan tud a magyar gazdaság egy ilyen helyzetben alkalmazkodni. Úgy gondolom, a téma kapcsán ezt is mindenképpen ide kellett tenni, az asztalra kellett tenni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 60 2012.11.27. 7:33  25-63

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány olyan témakörről szeretnék beszélni, ami egyrészt részben már szóba került itt a vita kapcsán, másrészt pedig, amiről még itt nem esett szó. Az egyik kérdéskör a távhőszolgáltatás kérdése. Jó lenne tisztázni, hogy miért gondolja úgy a kormány, hogy korlátozni kell a Gazdasági Versenyhivatal jogkörét a tekintetben, hogy a távhőszolgáltató társaságoknál a befolyásszerzés tekintetében nem kell versenyhivatali hozzájárulás a későbbiekben. Nem igazán fejthető meg, hogy ezzel mi a célja a kormánynak, bár a leírás szerint az, hogy bizonyos, nehéz helyzetbe került távhőszolgáltatók helyzetén esetleg így lehet segíteni. A gyanúnk az, hogy talán másról van itt szó, esetleg bizonyos érdekeltségek befolyásszerzése is lehet a dolog hátterében. Nem egyenes dolog, ha nem őszintén beszél a kormány a szándékairól.

Bencsik képviselő úr beszélt arról, hogy a jogszabály megpróbál segíteni úgymond a költségmegosztás problémáján a távhőszolgáltatásban. Ahogy engem is, úgy gondolom, képviselőtársaimat is számos társasház kereste meg a költségmegosztás problémáival kapcsolatban. Ez egy rendkívül szerteágazó problémakör, belátom és el is fogadom, hogy ez egy nehezen szabályozható terület, de azért azon a problémán mégiscsak valahogy segíteni kellene, hogy egy viszonylag szűk többség - mert itt több jogszabály is találkozik egymással, például a társasházi törvény -, de többség rendkívüli hátrányos helyzetbe tud hozni egy kisebbséget egy társaságon belül a költségmegosztás számítása kapcsán. Nem biztos tehát, hogy az a módosítás, amit benyújtottak, erre a problémakörre megoldást nyújt. Valamilyen megoldást kell találni, hiszen ez visszarettenti a társasház-tulajdonosokat attól, hogy belevágjanak abba a nem kis költséggel járó, de hosszú távon mégis haszonnal kecsegtető korszerűsítési programba, amit például a panelprogram biztosított, mert ha nem tudjuk ezt a problémakört orvosolni, annak a következményei egyesekre nézve olyan hátrányokkal járhatnak, ami megakaszthatja az egész folyamatot a továbbiakban. Érdemes tehát a kormánynak ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban gondolkodni.

A másik témakör a bányatörvény módosítása. Értem, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy megpróbálja ösztönözni a hazai ásványvagyon jobb hatékonysággal történő hasznosítását, illetve az úgynevezett blokkolás problematikáját, ugyanakkor nem egészen érthető, hogy miért kívánja a kormány csökkenteni a bányatelek méretét. Ebből talán arra lehetne következtetni, minthogyha tömeges igény lenne Magyarországon új bányatelkek kialakítására. Nem tudom, hogy erről van-e szó, vagy pedig más áll a dolog hátterében, de ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy adott esetben az ásványkincs kihasználásának az akadálya nem csak az, hogy nincsen megfelelő technológia, vagy esetleg a bányatelek tulajdonosának kezében nincs megfelelő technológia. Arról is szó lehet talán, hogy a gazdasági környezet, tisztelt képviselőtársaim, az az adópolitika, amit követ a kormány, nem arra ösztönzi ezeket a vállalkozásokat, hogy a pénzüket arra fordítsák, hogy új technológiát szerezzenek be, és az ásványvagyont kiaknázzák, hanem abban gondolkodnak, hogy más országokban vagy más területeken esetleg sokkal jobb hatékonysággal tudják azt a tőkét hasznosítani, amit - a kormány szándékai szerint - szeretnének, ha itt hasznosulna Magyarországon. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy nemcsak technológiai problémáról meg jogalkotásról van szó, hanem gazdaságpolitikai és adópolitikai problémák is lehetnek abban, hogy esetleg nem így gondolkodnak a gazdasági társaságok.

(11.30)

A villamos energiáról szóló törvény kapcsán mindenképpen el kell mondani, hogy a módosítás egyes elemei indokoltak és elfogadhatók, ugyanakkor vannak bizonyos aggályok a tekintetben, hogy a kutatás-fejlesztés költségeinek az áthárítása a fogyasztókra ily módon elfogadható-e, és hogy gyakorlatilag egyes magánvállalkozások és magántársaságok hogyan juthatnak hozzá azokhoz az állami forrásokhoz, amelyek a kutatás-fejlesztés területén elméletileg rendelkezésre állnak, és kik azok, akik erről a későbbiekben döntenek, mi kell ahhoz, hogy valaki egyáltalán részesülhessen ezekből az állami forrásokból.

Sajnálatos, hogy a kötelező átvételi rendszer megszűnése kapcsán csak lebegtetés történik 2010 óta, és a METÁR-rendszer életbelépése 2013. január 1-jével sem valószínű. Itt az a legnagyobb probléma, hogy azok a korábban kidolgozott és elindított projektek, amelyek a zöldenergia hasznosítását célozták volna Magyarországon, a továbbiakban sem nyernek ösztönzést a törvénymódosítás kapcsán a kormány részéről. Ezen a területen talán megfontoltabb lépésekre lett volna szükség, tisztelt államtitkár úr.

Természetesen még sok-sok területről lehetne szót váltani és beszélni. Jobb lett volna, ha több időt biztosítanak mind a politikának, mind a szakmának arra, hogy megfontoltabb és alaposabb véleményt alakíthasson ki a törvényjavaslat kapcsán, és akkor még inkább igaz lenne az az állítás, amit Bencsik képviselő úr mondott, hogy az energetika számos területén nincs olyan véleménykülönbség az egyes parlamenti pártok között, mint más területeken. Itt a korábbi időszakban is nagyobb volt az egyetértés, most is ez a helyzet, de jobb lenne, ha nagyobb együttgondolkodási időt és lehetőséget teremtene a kormánynak, az ellenzéknek és a szakmának az ilyen törvények kapcsán.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 2 2012.12.04. 5:03  1-4

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai bányásznap különösen aktuálissá teszi azt a témát, amiről szeretnék önöknek beszélni.

Több mint egy éve nyújtotta be a kormány a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslatot. A törvény alapján megszűnt az előrehozott, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, számos korkedvezményes nyugdíj, a korengedményes nyugdíj és a fegyveres szervek tagjainak szolgálati nyugdíja is. Azóta bizonyossá vált, tisztelt képviselők, hogy a döntés abszolút átgondolatlan volt, és a helyzet a továbbiakban tarthatatlan. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban számos képviselői, érdek-képviseleti kezdeményezés és a kormányzati ígéret ellenére nem történt semmi a helyzet rendezése érdekében.

Tisztelt Államtitkár Urak! Kérdezem, hogy Fónagy államtitkár úron, illetve a levezető elnökön kívül van-e a kormányban egyetlenegy ember is, akinek fogalma van arról, hogy mit jelent hosszú évtizedeken keresztül több műszakos munkarendben dolgozni. El tudja-e bárki is a kormányban képzelni azt, hogy 62 évesen egy tűzoltó hogyan megy fel a létra tetejére egy tízemeletes ház tüzét oltani, vagy egy finomítóban fölmenni az 50 méteres desztillációs torony tetejére 62 évesen, és ott éjszaka esetleg mínusz 10 fokban munkát végezni? Úgy gondolom, nincs a kormányban senkinek fogalma arról, hogy ez mit jelent, mert ha lenne fogalma és lenne érzékenysége a probléma iránt, akkor az elmúlt időszakban már legalább javaslatot dolgoztak volna ki, vagy legalább visszaállították volna a korábban érvényes szabályozást. Egyszerűen nincs magyarázat arra senki részéről a kormányban, hogy miért szüntették meg ezt az ellátást.

Például a korengedményes nyugdíjat jellemzően abban az esetben vették igénybe a cégek, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt nem sokkal akarták elküldeni a dolgozókat, például csoportos leépítéskor, mint például most, amikor a MOL és tagvállalatai küldenek el több mint 700 munkavállalót, de említhetnék számos más gazdasági társaságot is. Többek között ennek révén tudtak korábban nyugdíjba vonulni azok az emberek, akik nehéz körülmények között dolgoztak - például a bányászok -, vagy akik már hosszú szolgálati időt szereztek. Akit ma így elküldenek a munkahelyéről, nem kap munkát, az nyugdíjat sem kap, hanem ennél is kevesebb szociális ellátást.

A korai nyugdíjazás azzal járt ugyan, hogy kisebb összegű ellátásban részesült a munkavállaló, de nem fenyegette az elszegényedés veszélye. 2011. december 31-éig működött a korengedményes nyugdíj. Az államnak nem került pénzébe, mivel a nyugdíj összegét a munkáltató előre, egy összegben megfizette a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak, amely havi rendszerességgel fizette azt a munkavállalónak. A korhatár előtti ellátások megszüntetése több százezer ember számára tolta el évekkel a nyugdíjazás lehetőségét.

A rendszer átalakítása előtt Lázár János államtitkár úr - akkor még frakcióvezető - azt mondta, hogy a módosítási javaslatuk a nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik.

(9.10)

Ma már tudjuk, hogy hazudtak, hiszen mindenkit érintett az átalakítás. Az alapvető jogok biztosa szerint is a törvény egyes rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal. Mindezek miatt kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát.

A szakszervezetek több megoldási javaslattal álltak elő az elmúlt hetekben, hónapokban. A kormány annak ellenére, hogy ilyen ígéretet tett, egyetlenegy javaslatot sem fogalmazott meg, pedig az utolsó pillanatban vagyunk.

Tisztelt Képviselőtársak! Miközben a kormány több száz milliárdot akar elkölteni például az E.ON visszavásárlására, vasak visszavásárlására teljesen értelmetlenül, néhány milliárd forintból több száz munkahelyet lehetne például megmenteni a Gyulai Húskombinát megmentésével. Érthetetlen! Mit kívánnak tenni, tisztelt kormánytagok, hogy ez a tarthatatlan helyzet mielőbb megoldódjon, és több száz embernek valamiféle megnyugtató megoldást jelentsen?

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 56 2012.12.04. 2:10  23-171

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az elmúlt másfél órában is kiderült, amit tudtunk, tudunk 20 éve, hogy ez a kérdéskör nem szakmai kérdéskör. Ez egy képtelenségig átpolitizált kérdéskör, és minden egyes úgymond választási szakaszban egyes politikai erők mindig arra használták ki Bős-Nagymaros ügyét, hogy a saját maguk céljára politikai tőkét kovácsoljanak belőle. Itt lehetne eseményeket, eseménysorozatokat felsorolni, meg tételesen emlékeztetni képviselőket, például Illés államtitkár urat is, arra, hogy még a '94-98-as ciklusban, amikor sokkal nagyobb esély volt arra, hogy a két ország között normális megállapodás szülessen, éppen Illés képviselő úr vezérletével csináltak politikai hisztériát az ügyből, hogy az akkori kormány még véletlenül se tudjon semmiféle normális megoldást találni ebben az ügyben.

Hát így jutunk el ciklusról ciklusra a mostani időszakig, hogy mindig van valaki, aki azt hiszi, hogy ebből saját magának politikai tőkét tud és akar kovácsolni. Most is miről szól a történet? Itt van előttünk egy javaslat, amit az érintettek, a helyi szakmai szervezetek, civil szervezetek, mindenki támogat. Illés államtitkár úr bejelenti, hogy a kormány mennyire nagyon támogatja elméletileg, csak konkrétan nem támogatja. A javaslatokat, amik megfogalmazódnak, azokat konkrétan nem támogatja, tehát megint ott vagyunk, ahol a part szakad, hogy gyakorlatilag egy közös akarat nem bír megvalósulni azért, mert van valaki, aki bejelenti, hogy márpedig ők ezzel nem értenek egyet. Olyanok, akik az elmúlt 20 évben egyébként semmivel nem értettek egyet, de megoldási javaslattal nem álltak elő.

Köszönöm szépen.

(11.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 80 2012.12.04. 2:05  23-171

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Illés államtitkár úr kárhoztatja az ausztriai és németországi környezetvédelmi állapotokat. Nekik legyen mondva, szeretném én, ha Magyarországon olyan környezeti állapotok lennének, mint amilyenek Ausztriában és Németországban.

Az a baj, tisztelt államtitkár úr, hogy azzal a nagy hanggal meg nagy elánnal, ahogy itt szól arról a politikáról, amit önök például Bős-Nagymaros ügyében az elmúlt húsz évben követtek, hogy annak legalább mutatná már be, hogy milyen eredményei származtak Magyarország számára. Legalább valami példákat hozna föl, hogy az az álláspont, amit képviseltek, szemben azzal az úgymond technokrata állásponttal, amit esetleg vízügyi szakemberek sokasága képviselt, az önök álláspontja, meg azoknak a környezetvédelmi szervezeteknek az álláspontja milyen hasznot hajtott Magyarországnak az elmúlt húsz évben. Itt elhangzott már jó néhány képviselő szájából az, hogy károkat, milliárdos vagy százmilliárdos károkat okozott, de akkor számoljon már be arról, hogy milyen pozitív eredményei származtak ennek a dolognak.

Akkor van érdemi vita arról, hogy gyakorlatilag az, amit a szigetköziek javasolnak társadalmi egyeztetés formájában, megint miért rossz, miért nem elfogadható a kormány számára, és miért tesz keresztbe mindig valaki. Amikor valaki megfogalmaz valami javaslatot, hogy hogyan kellene ezt a problémakört kezelni, akkor mindig akad a magyar társadalomban valaki, aki azt mondja, hogy ez nem jó, ezt nem így kell csinálni. Most ezzel kapcsolatban pont itt tartunk, hogy a kormány megint azt mondja, hogy ezt nem kell csinálni, és nem így kell csinálni.

Akkor mondja már meg, hogy mit kéne csinálni, ami megoldást jelent húsz év után ezekre a problémákra. (Dr. Lamperth Mónika tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 92 2012.12.04. 2:01  23-171

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szakács képviselő úrnak szeretném mondani: a tényszerűség kedvéért azért néhány dolgot ismerjünk el.

(12.20)

Az, hogy gyakorlatilag a Horn-kormány volt az, amelyik kísérletet tett arra, hogy Szlovákiával egyezségre jusson ebben a kérdéskörben... - és itt is elhangzott, kormánypárti képviselők szájából hangzott el, hogy Illés Zoltán járt elöl annak a demonstrációnak az élén, a '98-as választásokat megelőzően, amivel politikai hisztériát generáltak, hogy bármilyen megállapodás szülessen a két ország között e tekintetben, mert fetisizálták, azt mondták, hogy majd a hágai bíróság ezt a dolgot eldönti, és majd Magyarország javára fog dönteni, és milyen nagyszerű lesz nekünk, hogyha a mi javunkra dönt a bíróság. Ez így történt, tisztelt képviselő úr.

A másik kérdés: 1995-ben a Horn-kormány volt az, aki megteremtette a forrásokat ahhoz, hogy Dunakilitiben megépüljön az a fenékküszöb, amelynek a hasznosságáról most már itt sokan beszéltek, meg bebizonyosodott, és egyébként éppen az MSZP-kormány volt az, aki 2009-ben elindította azokat a szigetközi fejlesztési programokat, és megteremtette azt a 10 milliárd forintot is meghaladó összeget, ami kerékpárutak építésétől elkezdve számos más területen jelentett fejlődést és előrelépést. Ebből azt tudom mondani, azt a következtetést, hogy érdemben két szocialista kormány volt az, aki lépéseket tett, konkrétumokat, lépéseket tett a problémák kezelése és megoldása érdekében.

Ezért kértük és mondtuk azt, hogy akkor számoljon be a Fidesz-kormány arról, hogy ő a saját kormánya időszakában milyen lépéseket tett, hogy a problémát valamilyen módon kezelje és megoldja.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 134 2012.12.04. 5:28  23-171

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívánom hosszan ecsetelni az MSZP álláspontját. Nagyon sok dologgal egyébként egyetértek és egyetértünk, ami a kormánypárti oldalról elhangzott, és szeretném kihangsúlyozni azt, hogy az MSZP képviselői, képviselőcsoportja, de a helyben élő MSZP-s szervezetek is egyetértenek a népi kezdeményezéssel, és azt maximálisan támogatják.

Én kicsit másképpen értékelem a vitát, mint ahogyan egyes képviselők szájából itt elhangzott. Én úgy látom egyébként, hogy ebben a kérdéskörben nagy vonalakban, most a korábbi időszakot leszámítva, nagy vonalakban politikai egyetértés van, és politikai azonos szándék van az egyes politikai pártok részéről. Amiben vita van, és ez kimondva-kimondatlanul mégiscsak létezik, hogy van egyrészt a népi kezdeményezés, és a népi kezdeményezés egyes elemeivel úgymond a kormány egyetért, sőt az a kormányprogram, amelyről az államtitkár úr beszélt, azt úgy állította be, minthogyha ennek a kezdeményezésnek a teljes kibontását jelentené, de a kormánypárti képviselők is hangsúlyozták, hogy bizony nem erről szól ez a történet, hanem ennek vannak olyan elemei, amelyekről a későbbiekben a Háznak még vitát kell folytatnia. Itt kénytelen vagyok néhány mondat kitérőt tenni. Amikor az államtitkár úr a kormány véleményéről beszélt, akkor úgy mutatta be, hogy lám, micsoda derék dolog ez a kormány részéről, hogy egy ilyen népi kezdeményezést a televízió nyilvánossága előtt, a reggeli órákban folytat.

Akkor szeretném kérdezni a tisztelt államtitkár urat, hogy azokat a törvényjavaslatokat, amelyek nemcsak egy régió érdekeit, hanem az egész ország lakosságát súlyosan érintő kérdések, miért dugnak el éjjel, az éjszakai órákban, amikor sem a televízió nyilvánossága, sem a sajtó nyilvánossága nem tudja figyelemmel kísérni. Tehát ilyen politikai bejelentéseket lehet tenni, tisztelt államtitkár úr, csak éppen nem felel meg a valóságnak, mert ha valóban így cselekedne ez a kormány, akkor nem tenné azokat a megoldásokat, amelyekkel eldugja az egyes kényesebb törvényjavaslatok tárgyalását.

Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy amit a képviselőtársaim itt elmondtak az előző időszakokból, az igazsághoz hozzátartozik, hogy úgy mutatták be, mintha ez a 13 milliárdos program az egyetlen olyan program lenne vagy lett volna az elmúlt időszakban, amely a Szigetköz problémáinak kezeléséhez hozzájárult volna. Akkor beszéljünk arról a 2009-ben, az előző kormány által elindított programról, amelyben a Szigetköz komplett turisztikai fejlesztését, különböző kerékpárutak építését, a halászi iskola felújítását... - új halászi híd épült ezen program keretében, tehát egyáltalán nem kellene ezt úgymond kisajátítania ennek a mostani kormánynak, minthogyha csak ennek a kormánynak lett volna olyan programelképzelése, amely a helyi ügyeken, a helyi problémákon kívánt volna segíteni.

Én maximálisan egyetértek azzal, a frakciónk is támogatja, hogy vissza kell kerülniük ide, a Ház elé azoknak a kérdéseknek, amelyekről kormánypárti képviselők, a helyben lakó kormánypárti képviselők beszéltek, és szemben az államtitkár úr állításával, én képesnek tartom a parlamentet és a parlamenti képviselőket, hogy akár még műszaki problémákról is álláspontot és véleményt alakítsanak, fejtsenek ki, mert hiszen számos más törvény kapcsán is a parlamentben elhangzanak ilyen vélemények, álláspontok, és igenis hozzájárulhat a parlament is, még akkor is, ha a parlamentben politikusok, de azért csak valamilyen szakmai képzettséggel rendelkező politikusok ülnek, akik tudnak álláspontot és véleményt kifejteni bizonyos javaslatokkal kapcsolatban. (Dr. Illés Zoltán: Ezt pont én mondtam!)

Tehát arra biztatnám a kormányt és az államtitkár urat is, hogy az ügy azzal, hogy itt most elindult, és erre a vitára sor került, ennek rövid időn belül legyen itt folytatása, álljon elő a kormány azzal a programmal, hogy hogyan kívánja folytatni, és hogyan kívánja megoldani azokat a problémákat, amelyek az elfogadott kormányhatározatban nem nyújtanak megoldást, és akkor mindenki megelégedésére közölhetjük vagy elmondhatjuk a helyben lakóknak, hogy ez a folyamat végre elindult valami olyan úton, ami mindenki számára megnyugtató megoldásokat tartalmaz.

Tehát még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az MSZP frakciója egyhangúlag és egyetértően támogatja ezt a népi kezdeményezést, amit benyújtottak a Házhoz.

Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 138 2012.12.04. 0:53  23-171

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Csak egymondatos reagálás. Tisztelt Államtitkár Úr! Azért vagyunk kénytelenek reagálni azokra a mondatokra, mert minden egyes politikai párt részéről elhangzik egy olyan megjegyzés, hogy az előző kormányok tehetnek mindenről, az előző kormányok idején nem történt ebben az ügyben semmi. Kénytelenek vagyunk ezekre a megjegyzésekre reagálni, mert ezek a megjegyzések nem felelnek meg a valóságnak. Nyilvánvalóan nem az a szándék, hogy saját magunkat fényezzük ebben a kérdéskörben, hanem a tényekről számoljunk be itt, a parlament nyilvánossága előtt azoknak, akik egyébként figyelemmel kísérik a közvetítéseket, mert az ország másik részén élő emberek nyilván nem tudhatnak arról, hogy milyen történések történtek az előző időszakban ezen a területen.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 6 2012.12.05. 5:03  1-60

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 18., illetve a 20., különösen a 20. pontjával kapcsolatban szeretném elmondani azt a véleményünket, hogy ez a pont, különösen a 20. pont reprezentálja azt, hogy milyen kaotikus viszonyok vannak a kormányon belül az energiapolitikát illetően. Arról persze nem beszélek, csak egy mondat erejéig, hogy 3 hónap után lemond az energetikáért felelős helyettes államtitkár, mert egyszerűen nem veszi be a gyomra azt, ami folyik a kormányban, de e törvényjavaslat kapcsán is az látszik, hogy benyújtanak egy szabályozást, majd a gazdasági bizottságban gyakorlatilag teljes mértékben átírják azt, amit korábban benyújtottak.

Egyszerűen érthetetlen és megmagyarázhatatlan még a szakma számára is, hogy tulajdonképpen mi a szándéka a kormánynak. Mert a 20. javaslatban például az egyetemes szolgáltatókra vonatkozó szabályokat írtak volna elő, amit most kivesznek a szabályozásból. Gondolom, ennek a hátterében az lehetséges, hogy a kormányfő bejelentette, hogy vissza kívánják vásárolni az E.ON-t, nyilvánvalóan emiatt ezekre a szabályokra már a továbbiakban nincs szükség, vagy úgy gondolja a kormány, hogy nincs szükség.

Az már egy külön misét is megérdemelne, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyáltalán mi szükség van arra, hogy a kormány vasakat vásároljon 250-300 milliárdért, mert tulajdonképpen amikor az E.ON-t visszavásárolja, akkor vasakat vásárol vissza teljesen értelmetlenül, mert ha más a célja, akkor előbb meg kellene mondani, hogy egyébként mi a célja ezzel a vásárlással, másrészt pedig ugyanezt a célt sokkal olcsóbban el lehetne érni meggyőződésünk szerint. Tehát értelmetlen!

Az, hogy egyébként mi fog történni még ezzel a törvényjavaslattal, egyáltalán kiszámíthatatlan. Szeretnék utalni például arra, hogy bent van a Ház előtt egy földgáztárolásról szóló törvény, amit már fektetnek itt több hete, nyilvánvalóan azért, mert elhangzott a bizottsági vitában is, hogy hány baja van és hány sebből vérzik az a szabályozás. Nyilván megint csak arról szól a történet, hogy itt közben történtek bizonyos események, és már nincs szükség arra a törvényre, vagy majd meglátjuk, hogy milyen formában és hogy s mint van szükség rá.

Egyébként a képviselőtársainkkal benyújtott módosító indítvány például vonatkozik arra a kérdésre is, hogy a távhőszolgáltatók, akik egyébként vásárolják a földgázkereskedőktől az alapanyagot, a továbbiakban hogyan tudnak ezzel gazdálkodni, hogyan tudnak egyáltalán takarékosan és olcsón távhőt előállítani, mert ez a szabályozás egyébként, amire javaslatot teszünk, hogy ki kellene venni azokat a szabályokat, amelyeket az előterjesztők benyújtottak, az lehetővé tenné számukra, hogy olcsón és gazdaságosan vásároljanak földgázt.

Ez a szabályozás ha benne marad, éppen kizárja, nemhogy segítene a távhőtermelőkön, hogy az eddig is a kormány intézkedései kapcsán összegyűjtött hatalmas veszteségeiket valamilyen módon kompenzálni tudják. Nem, még rátesznek egy lapáttal, és még nehezebb helyzetbe hozzák a távhőtermelőket, ezáltal nyilvánvalóan a fogyasztókat. Néhány hónap múlva néhány távhőtermelő bizonyosan a csődhöz közeli állapotba kerülhet, és aztán nem tudom, hogy több ezer vagy több tízezer háztartás távhővel történő ellátása hogyan fog történni a továbbiakban.

Ezért mondjuk azt, hogy ez a meggondolatlan és megfontolatlan törvényhozás, ami folyik a Házban, benyújtanak valamit, aztán két hét múlva átírják teljes mértékben, utána visszavonják, aztán megint a zárószavazás kapcsán úgymond koherenciás módosító indítványokkal újra átírják az egész szabályozást, az követhetetlen, és ráadásul hatalmas károkat okoz a magyar gazdasági társaságoknak. Ezt abba kellene hagyni, tisztelt képviselőtársaim.

Azokat a képviselőket, akik ráadásul még a nevükre vették ezt a szabályozást, nem irigylem. Egyébként azt ajánlanám nekik, hogy az ilyenféle törvényhozásból - ha a szakmai tisztességüket meg akarják őrizni - szálljanak ki.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 18 2012.12.05. 2:10  1-60

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bencsik képviselő úr az első hozzászólásában azt találta mondani, hogy az ellátásbiztonság szempontjából fontos az, hogy a kormány úgymond visszavásárolja az E.ON-tól a gázhálózatokat meg a földgáztárolókat.

Azt szeretném kérdezni öntől, képviselő úr, hogy az előző tíz évben mikor fordult elő olyan helyzet a gázrendszer szempontjából, amikor a szolgáltató tevékenysége és működése miatt következett be valamilyen probléma az ellátás biztonságában. Tudja nagyon jól, hogy nem ezen múlik. Nem azon múlik, hogy a vasak, amelyek a föld felett vagy a föld alatt vannak, kinek a birtokában vannak, hanem azon múlik, hogy itt a Házban, a parlamentben a törvényhozás milyen törvényeket alkot, milyen garanciákat hoz annak érdekében, hogy a lakosság ellátása mindig folyamatosan biztosított és állandó legyen. Ez így volt az elmúlt tíz évben. Nemigen tud példát mondani rá, hacsak időjárási és egyéb műszaki ok nem következett be valahol lokálisan, de összességében teljesen biztonságos volt az ellátás. Nem ezen múlott!

Az a kérdés, hogy most gyakorlatilag mit akarnak megváltoztatni. Mennyiért akarják visszavásárolni ezt a rendszert? Azt mondja, hogy extraprofitja volt a tulajdonosnak ezen a rendszeren. Akkor hogy van az, hogy most gyakorlatilag ugyanazért az összegért vagy lényegesen kevesebbért is hajlandó visszaadni ezt a rendszert, merthogy számos kutatóintézet szerint, de hallgassa meg a GKI véleményét például ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy tényleg volt-e extraprofitja ennek a szolgáltatónak vagy nem volt.

(9.30)

Ha az állam lesz a tulajdonos, akkor majd nem a fogyasztó fogja a felújítást és a fejlesztést megfizetni, hanem ki fogja megfizetni? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Akkor is a fogyasztó, csak akkor az adófizetőkön keresztül - vagy hogyan fog működni ez a rendszer, tisztelt képviselő úr? (Dr. Józsa István: Így van! - Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 28 2012.12.05. 2:00  1-60

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Bencsik képviselő úr, ha már elkezdte, tíz-húsz év múlva biztos megismerjük majd az Emfesz-problémának a valós hátterét és a valós történéseket, de az, hogy egy ilyen probléma kapcsán is a dolgok viszonylag simán rendeződtek, olyan értelemben, hogy a fogyasztót nem érte semmilyen értelemben kár, mert a szabályozás ilyen esetekre is vonatkozott, előírta a vonatkozó törvény, hogy ilyenkor, amikor egy szolgáltató csődhelyzetbe kerül, akkor mi a teendő és mit kell tenni, ezen múlott a dolog, és gyakorlatilag a szolgáltatás folyamatosan megmaradt a továbbiakban is.

De ha már itt tartunk, akkor, képviselő úr, mikor került lehetetlen helyzetbe a MOL gázüzletága? Az első Fidesz-kormány működése kapcsán, amikor olyan árpolitikát csináltak, hogy a MOL alig hitte, hogy megszabaduljon valahogy a gázüzletágától, mert olyan veszteséget produkált neki, hogy egyszerűen nem bírta finanszírozni.

(9.40)

Örömmel szabadult meg tőle, mert az árakat úgy szabályozta az akkori kormány, meg úgy működött. Mikor is értékesítette a MOL a gázüzletágát? Pontosan nem emlékszem, de véleményem szerint 2003 környékén. (Dr. Józsa István: 2006-ban.) Akkor 2006-ban. Öt éve. Az öt év alatt milyen szolgáltatásbeli problémák voltak? Képviselő úr beszélt arról, hogy a lakossági gázhálózatok hogy meg mint épültek ki. Az tizenöt évvel meg tíz évvel előtte volt. Most az E.ON-problémáról beszélünk, hogy miért akar a kormány 250 milliárd forintért vasakat visszavásárolni. Ez a tökéletesen értelmetlen dolog, hogy az adófizetők pénzéből erre akarnak feleslegesen költeni ahelyett, hogy például megmentenék a Gyulai Húskombinát több száz munkahelyét. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 252 2013.02.11. 5:05  247-291

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy kívülálló csak a törvényjavaslatot, illetve az elhangzott expozét hallgatta volna, akkor már-már könnyes szemekkel tekintene arra a hatalmas szakmaiságra és érzékenységre, amit a kormány megpróbál tanúsítani e törvényjavaslat kapcsán. Ezzel szemben a valóság, tisztelt képviselőtársaim, egészen más. Ha emlékeznek rá, mintegy két-három hónappal ezelőtt Selmeczi képviselő asszony hatalmas elánnal vezette fel képviselői önálló indítvány formájában ezt a törvényjavaslatot, amit úgy adtak elő - amit a címében is megfogalmaztak -, mintha a fiatalok dohányzásának visszaszorítása érdekében tett hatalmas erőfeszítése lenne a kormánynak. (Ivanics Ferenc: És az is!)

Mi nem vitattuk, hogy szükség van arra, hogy különböző módszerrel ugyan, de visszaszorítsuk a dohányzást, mert a dohányzás rendkívül sok kárt okoz az emberek egészségének, de akkor is elmondtuk, hogy az a javaslat olyan hányaveti, átgondolatlan és a szakmaiság minimumának sem felel meg, hogy egyszerűen nem elfogadható. Egyébként a szakmai vélemények is pontosan ugyanezt fogalmazták meg. Nem beszélve persze arról, hogy maga a törvényjavaslat a benyújtást követően számos módosító indítvány hatására átalakult, de akkor is látható volt, hogy ha a minimumkövetelménynek meg akart volna felelni a kormány, akkor legalább azt megvizsgálta volna, hogy egy ilyen bolt forgalma az ismert dohánytermék-árrés mellett milyen forgalom mellett és hogyan tehető legalább nullszaldóssá, ha már nyereségessé nem is. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy ezt nem lehet megtenni.

Mit tett a kormány? Létrehozott egy részvénytársaságot, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-t, amelyet felhatalmazott arra, hogy írja ki a koncessziós pályázatot ilyen boltok nyitására. Ez a részvénytársaság meg is tette ezt, ki is tűzte a határidőt február 13-ára. Tisztelt képviselőtársaim, eddig a határidőig kellett benyújtani a pályázati anyagokat. Elég szigorú feltételeket szabott a részvénytársaság a pályázat tartalmi és minden egyéb formai követelményeire tekintettel.

És hogy, hogy nem, néhány nappal a határidő lejárta előtt a kormány benyújt egy törvényjavaslatot, amellyel tulajdonképpen kiterjeszti ezeknek a boltoknak az árukészletét, az árustruktúráját, mondván, időközben rájöttek arra, hogy ilyen feltételek mellett valószínűleg nem lehet fenntartható működést ilyen boltnak biztosítani, ezért megpróbálnak néhány olyan árucikket beletenni, amelyek forgalmával talán valamelyest nullszaldóssá tehető ez a tevékenység. De hát akkor meg az egyéb célkitűzéseknek és feltételeknek nem felel meg a bolt, hiszen a törvényjavaslat most már lehetővé teszi, hogy a bolt kirakatába különböző reklámokat rakjanak ki, nem dohányreklámokat, hanem egyéb reklámokat. Korábban csak egy fekete nagy betűvel írt matricát lehetett kirakni, amely jelezte, hogy 18 éven aluli be se teheti a lábát a boltba.

(19.40)

Egyébként ugye, nem is tudom, hogyan fog a bolt megfelelni annak a korábbi jogszabályi kritériumnak, amit nem változtatnak meg most a benyújtott indítvánnyal, hogy nem is szolgálható ki a felnőtt dohánytermékkel, hogyha a boltban 18 éven aluli gyerek tartózkodik. Ha egy gyerek vagy egy fiatal bemegy például energiaitalért, vagy a szülő leküldi, hogy vásárolj már, fiam, egy kis kávét, akkor ez alatt az idő alatt gyakorlatilag le kell takarni valamiféle ponyvával vagy valamivel a dohánytermékeket, hogy a fiatal ne is láthassa ezt. Gyakorlatilag, miután benyújtotta a kormány ezt a törvényjavaslatot, még a parlament nem döntött róla, de a részvénytársaság már módosította a pályázati kiírást: egyrészt meghosszabbította a beadási határidőt, másrészt lehetővé tette azt, hogy úgymond alternatív üzleti tervet is nyújtson be a pályázó. Ez az egész eljárás bohózatba illik, tisztelt képviselőtársaim, bohózatba illik maga az eredeti törvényjavaslat benyújtása, bohózatba illik az, hogy milyen magyarázattal és indokolással nyújtotta be (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) ezt a mostani módosítást a kormány.

Mindezekre tekintettel nem támogatjuk a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 264 2013.02.11. 13:13  247-291

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én néhány olyan elemére szeretnék rávilágítani ennek a javaslatnak, illetve a korábbinak, amiről eddig még igazából nem esett szó, de mégiscsak megmutatja ennek a javaslatnak az árnyoldalait és azt a hátsó szándékot, ami már az eredeti törvényjavaslat kapcsán is sejthető volt, tudható nem volt természetesen. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy az, ami első ránézésre tűnt a törvényjavaslat kapcsán, hogy egy abszolút átgondolatlan és szakmailag nem megalapozott javaslatról van szó, egyre nyilvánvalóbbá kezd válni, hogy egy tudatos folyamat része vagyunk, hiszen ezek a cselekvések, amelyeket a kormány az utóbbi hetekben, az utóbbi napokban tett, nyilvánvalóan nem véletlenszerűek.

Az eredeti törvényjavaslat elfogadása kapcsán is elmondtuk, hogy... - az eredeti javaslat semmiképpen, de a módosított törvényjavaslat, mert jelentősen módosult számos kormánypárti módosító indítvány elfogadásával, amit szokás szerint nem egyeztetve sem az érintettekkel, sem szakmai szervezetekkel, se senkivel, hanem a zárószavazás előtti módosító indítvány formájában fogadtak el. Így született meg az a törvényjavaslat, amely alapján aztán létrejött a Nemzeti Dohánykereskedelmi Részvénytársaság, amelyre rábízták a pályázatok kiírását, és amely megjelentette azt a pályázatot, amiről már én is meg a képviselőtársaim is beszéltek, hogy a pályázat megjelenésével, kiírásával kapcsolatban milyen ellentmondások tapasztalhatók.

De térjünk vissza arra a momentumra, amit a kormánypárti képviselők is százszor hangoztattak itt az általános vitában, hogy egyrészt a fiatalok dohányzásának visszaszorítása a cél, de egy másik nagyon fontos és sokszor hangsúlyozott dologra szeretnék ismételten rávilágítani, hogy kinek is szánják ezeket az üzleteket. Mert hiszen a kiírás szerint is magánszemélyek pályázhatnak, és többször megfogalmazták önök, hogy cél lenne az, hogy például fogyatékos személyek pályázhassanak és nyerhessék el ezeknek az üzleteknek a működtetését, ezáltal gyakorlatilag új munkahelyeket teremtenének ebben a szférában. Na, akkor nézzük ebből a szempontból, tisztelt képviselőtársaim, hogy mennyire volt őszinte ez a szándék, és a pályázati kiírás ennek megfelel-e.

Mint ahogy a képviselőtársaim elmondták, a pályázat értékelése során a részvénytársaság meghatározott egy értékelési szempontrendszert, és ez alapján azt mondta, hogy különböző tényezők alapján adok a pályázatra hatvan pontot, meg kell csinálni egy üzleti tervet, amiről már persze egy árva szót nem mondtak, hogy az üzleti tervnek milyennek kell lennie, milyen tartalommal és minek kell megfelelnie ahhoz, hogy a maximális hatvan pontot úgymond megkaphassa a pályázó. A másik hatvanról, amiről már kiderült, hogy nem hatvan, hanem hatvannégy, arról viszont elég részletes leírást tartalmaz a pályázati kiírás. És hát, mit tesz Isten, a fő cél, amit önök megfogalmaztak, hogy kihez akarják eljuttatni ezeket a pályázatokat, a mozgáskorlátozottak meg a hátrányos helyzetű, meg esetleg leszázalékolt emberek, hogyha valaki ilyet foglalkoztat, akkor - írd és mondd - kettő, három vagy négy pontot kaphat a százhuszonnégyből. Tehát ez meglehetősen súlyozott nyilvánvalóan ebből a szempontból. Ez is nyilvánvalóvá teszi, hogy hazug volt az a kommunikáció, amit önök itt tettek a törvényjavaslat elfogadása során.

De akkor nézzük a másik oldalát a dolognak! Ha valóban őszinte és ez volt a szándékuk, akkor nézzük meg, hogy egy-egy ilyen üzlet elindításának milyen anyagi háttere és feltétele van. Feltételezve azt, hogy esetleg ezeknek az embereknek nincs egy kész üzlethelyiségük, hanem mondjuk, bérelni kell egy üzlethelyiséget, azt be kell rendezni, meg kell vásárolni az első árukészletet, ami ha dohánytermék, akkor is több millió forint, hacsak nincs valaki, például a dohánygyár vagy a nagykereskedő, aki ezt előre megfinanszírozza, de ha egyéb termékekről beszélünk, akkor még több árukészletre, még több induló tőkére van szükség ahhoz, hogy egy ilyen üzlet elindítható legyen. Elképzelhető-e, tisztelt képviselőtársaim, hogy az a célközönség, amit önök itt nagyon sokszor hangsúlyoztak, rendelkezik ezzel az induló tőkével, hogy ezt a vállalkozást el tudja indítani? Én valószínűsítem, hogy nem. Tehát mi lehet a dolog mögött? Az lehet nagy valószínűséggel, hogy önök már leboltolták ezt bizonyos nagytőkés körökkel, amelyek természetesen strómanként majd fognak ilyen embereket foglalkoztatni, akik esetleg fizetést kapnak majd ettől a vállalkozástól, és strómanként az ő nevükön lesz ez a bolt. De valójában nem tud az lenni, hiszen nem lesz annyi tőkéje, hogy ezt az egész vállalkozást megfinanszírozza. Tehát ez is egy hazug szándék volt az önök részéről, mert nyilvánvalóan nem teljesíthető ez a feltétel, hiszen ezek az emberek nem fognak tudni ennek a kitételnek megfelelni.

Mi fog akkor történni? Hát a Jóisten tudja! Mert hiszen azt mondtuk... - most sem volt egyébként szakmai egyeztetés, mert, ha megengedi, képviselő úr, itt van az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye (Felmutatja.) arról a törvényjavaslatról, amit néhány nappal ezelőtt önök nyújtottak be, ők megfogalmazzák ezeket az aggályaikat. Egyrészt azt, amit már a képviselőtársam is elmondott, hogy valószínűsítik nagyon-nagyon sok ilyen kiskereskedelmi üzlet bezárását, hiszen a forgalmuk oly mértékben csökkenni fog, hogy ezek nyilván elveszítik a piacukat, másrészt pedig megkérdezi az Országos Kereskedelmi Szövetség, hogy esetleg nem lehetett volna a problémát úgy orvosolni vagy kezelni valamelyest, hogy a dohánytermékeken lévő árrést megnövelni, mondjuk, a duplájára. Ha 3-4 százalék helyett mondjuk, 8-10 százalékos árréssel dolgozhattak volna, esetleg a gyártók meg a nagykereskedők rovására ezek a kisboltok, akkor valószínűleg nem lett volna szükség egyéb ilyen termékpalettára.

Na, akkor beszéljünk erről a kávéról! És akkor itt ül az államtitkár úr; ha figyelne egy mondat erejéig, akkor talán alá tudná támasztani azt a sajtóinformációt, ami néhány hete megjelent a magyar sajtóban, hogy mi ma Magyarországon a slágertermék a tekintetben, hogy a feketekereskedelemben mi a leginkább forgatott termék. Ez a kávé, tisztelt képviselőtársaim.

(20.30)

Legalábbis a sajtóban az jelent meg, hogy ma Magyarországon másfélszer annyit exportálunk kávéból, mint amennyit importálunk. Mit jelent ez? Áfacsalást jelent, tisztelt képviselőtársaim. Névleg kiviszik az országból nyilvánvalóan ezt a terméket, majd itthon, Magyarországon vagy esetleg más országban értékesítik. Én nem hallottam, hogy a kormány különleges intézkedéseket kíván tenni e nyilvánvaló visszaélés visszaszorítására, de biztos az államtitkár úr, bár most elmegy, ugye, és itt lesz helyettes államtitkár asszony, és akkor majd ő megválaszolja ezt a fontos kérdést, hogy ez így van-e, vagy megint egy sajtókacsa volt, amit tulajdonképpen világgá kürtöltek, és nincs ebben semmi tartalom, de hát a vámhivatalok nyilvánvalóan erről tudnak információt közölni és mondani.

Szóval, megint csak azt kell mondjuk, és már az akkori vitában, az eredeti törvényjavaslat vitájában talán a helyettes államtitkár asszony is itt volt, amikor elmondtuk az aggályainkat a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy ez így nem lesz jó, ez így nem fog működni, és nem lesz működőképes a rendszer, és most itt van előttünk ez a törvényjavaslat, és ezek az aggályok nemhogy tompultak volna ennek a benyújtásával, hanem megmaradtak legalább azon a szinten, mint amilyen szinten korábban voltak.

Amit a képviselőtársam is megfogalmazott, és a vámosok ezzel abszolút tisztában vannak, hogy a mai magyar dohánykereskedelem 20 százaléka, legalább a 20 százaléka a feketekereskedelemből származik. Ezt egyébként mérték még a dohánygyárak is és a vámszervek is a korábbi években különböző kutatások alapján, és megállapították. Na most, ha a hozzáférés nehezebb lesz ily módon a dohánytermékekhez, akkor nem valószínűsíthető, hogy azonnal és automatikusan csökkenni fog a dohánytermékek fogyasztása, hanem ahogy lenni szokott, az elmúlt évtizedekben mindig ez történt, amikor megemelkedett a dohánytermékek jövedéki adója, akkor rögtön nőtt a feketekereskedelem, mert hiszen annál nagyobb a biznisz a dologban, minél nagyobb a megkereshető pénz. Ha nehezebb a hozzájutás a dohánytermékhez, akkor a feketekereskedelem megint csak nagy valószínűséggel növekedni fog. Tehát ha egyéb más intézkedéseket nem tesz a kormány e mellett a dolog mellett, akkor nagy valószínűséggel nem a célt fogja elérni, hanem bizony még bizonytalanabb eredetű dohánytermékek árasztják majd el a piacot, ami aztán még nagyobb kárt fog okozni a fiatalok egészségében, mint azok a dohánytermékek, amelyek legalább minőségileg ellenőrzöttek, és legalább az van benne, ami rá van írva, merthogy a feketepiacon kapható termékeknél ráadásul még az van, hogy nem is az van benne, ami egyébként rá van írva.

Úgy gondolom, hogy e törvényjavaslat kapcsán is mindenképpen el kellett mondani ezeket az aggályokat, amelyeket egyrészt a képviselőtársaim is itt megfogalmaztak, és sajnálatosan azt kell mondjam, hogy a kormány részéről épeszű és meggyőző magyarázatokat sem az eredeti törvényjavaslat benyújtása kapcsán, sem a mostani javaslat kapcsán nem kapunk. A gazdasági bizottságban a kormány képviseletében az ott lévő helyettes államtitkár másfél percben vezette fel ezt a törvényjavaslatot, tisztelt képviselőtársaim.

Amikor a kérdéseinket a bizottságban is megfogalmaztuk, akkor megint csak nem kaptunk választ azokra a megjegyzésekre, mint ahogy nagy valószínűséggel most is az lesz, hogy itt ül a kormány képviseletében valaki, végigüli a vitát, és nem szólal meg, mint ahogy a korábbi időszakban sem szólalt meg, hanem majd a záróvitában valamilyen koherenciás módosító indítvány formájában átírják az egész törvényjavaslatot, mint ahogy szokták. Merthogy most is azt hallhattuk egyébként a bizottságban, hogy micsoda megfontolás után nyújtotta be ezt a kormány nevében a minisztérium, aztán kiderült, hogy már egy csomó kormánypárti módosító indítvány is egyébként be van nyújtva, nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti is, aztán a Jóisten tudja, hogy majd a záróvita kapcsán még hányat fognak benyújtani, és két nappal az új határidő előtt, mert 22-ei vagy 23-ai - most már nem tudom -, 22-ei határidő előtt fog szavazni az Országgyűlés a törvényjavaslatról. Ki tudja, hogy milyen törvényjavaslat születik még, és aztán majd a pályázatkiíró hogyan fogja kezelni azokat a pályázatokat, milyen igazságos döntéseket hoz majd a pályázat kiírója abból a több száz vagy ezer, vagy tízezer pályázóból, amit majd 30 nap alatt kell eldöntenie a pályázat kiírójának, hogy kik a nyertesek ezen a pályázaton.

Tehát csak a nyaka véres ennek a törvényjavaslatnak is, tisztelt képviselőtársaim. Ezek után nyilvánvalóan nem lehet csodálkozni, hogy az ellenzéki oldalról csak kritikai észrevételek fogalmazódtak meg.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 178 2013.02.18. 2:07  177-180

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem valami pletykalapban, hanem egy tekintélyes orvosi szaklap idei első számának nyilatkozott a Kórházszövetség és más szakmai szervezetek elnöke. Eszerint soha ekkora hiánnyal nem fordultak a kórházak az új évre, mint az idén, annak ellenére, hogy az év végén 27 milliárd forintos konszolidációban részesültek. A kifizetetlen számlák összege eléri a 35-40 milliárd forintot. Ugyanebben a számban: a várólisták hossza soha nem látott mértékűre növekedett. A hivatkozott lap egyes szakvéleményei szerint a finanszírozás változása miatt már a szakellátásban is nőhetnek a várólisták. Határozott szándék szerint, amit az államtitkár nyilvánított ki, átalakítják az eddig gazdasági társaságként működő kórházakat, annak ellenére, hogy ezen társaságok gazdálkodása volt eddig leginkább áttekinthető, és nem jellemző módon ezekben a társaságokban keletkeztek a legnagyobb hiányok.

Érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy az ígéretek ellenére semmilyen előrelépés nem történt a kényszernyugdíjazás kérdéskörében. Lehetne-e kérni egyetlen épkézláb mondatot, tisztelt államtitkár úr, a nyolcévezés helyett, hogy mi volt a magyarázata ennek a kényszernyugdíjazásnak. A csődtömeg ellenére február 15-ig kellett az önkormányzatoknak a szakrendelők államosításáról nyilatkozniuk. Mi az értelme annak, hogy ezt is államosítják, amikor az eddigi lépéseket sem tudják kezelni? Szakdolgozói körökben leginkább az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban nemhogy nőttek volna a bérek, de csökkentek a jövedelmek. Nem csoda, hogy nem sikerült megállítaniuk az orvosok és az egészségügyi dolgozók elvándorlását.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor akarnak véget vetni ennek a sikerszériának? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 127 2013.02.26. 5:14  120-198

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Rendkívül sajnálom, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy a parlament plenáris ülésén kell hangot adjak annak az elégedetlenségünknek, hogy ma már a szakbizottságok - és ez különösen igaz a gazdasági bizottságra - gyakorlatilag elveszítették minden funkciójukat. Ahogy önök működtetik a gazdasági bizottságot, hogy egy órával a plenáris ülés kezdete előtt, hétfőn hívják össze az előző nap benyújtott törvényjavaslatok tárgyalására, ahol gyakorlatilag - mint ez a példa is mutatja - még az előterjesztők sem jelennek meg, a kormány jelen lévő képviselője érdemben nem szól a javaslatról, nem indokolják meg, hogy tulajdonképpen miről szól az előterjesztés, ez a gyakorlat egyszerűen elfogadhatatlan és egyszerűen elképzelhetetlen számunkra.

Az, hogy Zsigó képviselő úrnak - gondolom - fogalma sincs arról, hogy amit leírtak neki, és amit itt a plenáris ülésen felolvasott, ennek a törvénynek egy szava nem szól erről a dologról, amit itt elmondott. Sajnálom, hogy Bencsik képviselő úr a többségi vélemény megfogalmazásakor is olyan dolgokat adott elő, aminek egyrészt a törvényjavaslatban egy szava nincs benne, gyakorlatilag visszamutogatás úgymond az előző kormány időszakára, hazug módon, tisztelt államtitkár úr. Azért hazug módon, mert például a termelők, a villamos energiát előállító társaságok extraprofitját éppen az első Fidesz-kormány tette lehetővé.

Tisztelt Képviselő Úr! Az MSZP előző kormánya idején ez a profit maximum 8 százalék volt. Az önök kormánya szabadította föl ezt a lehetőséget, és azoknak a társaságoknak, nemzetközi társaságoknak biztosítottak 20 százalék körüli extraprofitot, amit most egyébként kárhoztatnak. Ez a törvényjavaslat, amit itt benyújtanak, tisztelt képviselőtársaim, semmi más, mint kármentés. Kármentés azon módosítások korrekciójára, amit önök 2011-ben fogadtak el és hoztak ide a parlament elé. Ez alatt a három év alatt, amióta önök kormányoznak, háromszorosára nőtt azoknak az állampolgároknak a száma, akiktől kikapcsolták a villamos energiát, a gázszolgáltatást és minden egyéb más vezetékes szolgáltatást, mert nem tudtak fizetni.

Hazugság az, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előző MSZP-kormány ideje alatt nőttek meg ezek az adósságok. Ez nem igaz, az előző kormány ideje alatt, még a gazdasági világválság kellős közepén is, 2009-ben 80 milliárd forintnál többet fordított az a kormány a gázártámogatásra, hogy segítse az embereket abban, hogy ki tudják fizetni a gázszámlát. Tudják önök, hogy most önök mennyit fordítanak erre? 300 millió forintot, és ráadásul úgy vezetik be ezt a rezsicsökkentést, úgymond a 10 százalékos tarifacsökkentést, amire azt lehet mondani, hogy három évig nem adtak levest és ebédet az embereknek, most meg kockacukrot osztogatnak nekik, és azt akarják bebizonyítani nekik, hogy milyen jól járnak egyébként ezzel a javaslattal.

Mert kérdezem, tisztelt képviselő urak, hogy azok a szabályok, amiket önök most itt visszahoznak, azok még azt a szintet sem érik el a fogyasztóvédelem területén, amit az előző kormány biztosított. Mert az például, hogy visszahozzák, hogy minden járási központban legyenek szolgáltatói helyek, az előző kormány idején így volt (Dr. Lamperth Mónika: Így van.), ezt önök szüntették meg, tisztelt képviselőtársaim, és bebizonyosodott, hogy ez nem működőképes. (Kontur Pál: Hazudik.)

Vagy mondják meg nekem azt, hogy mit jelent majd a fogyasztók számára az, hogy kötelezően előírják, hogy vezetékeket a föld alá kell majd helyezni a következő időszakban. Ez egy kötelezettség lesz.

Vagy milyen módszere az a törvényjavaslatok tárgyalásának, tisztelt képviselő úr - és Bencsik képviselő urat kérdezem -, hogy miközben ezt a javaslatot, a villamosenergia-törvényt és a gázszolgáltatásról szóló törvényt benyújtják ide a parlamentbe, ezzel párhuzamosan a tegnapi napon benyújt egy kormánypárti képviselő egy olyan javaslatot, ami a közvilágítási szolgáltatás teljes államosítását jelenti. Hát hogyan lehet így tárgyalni dolgokat, hogy egyik napról a másikra megváltoztatják az elképzelésüket, vagy teljesen mást nyújtanak be, amiről szakmailag nem lehet semmit sem mondani itt a parlamentben, mert hiszen azt sem tudják, önök sem tudják, hogy mit akarnak?!

(14.30)

Ön beszél arról, hogy milyen fontos szabályok vannak a közvilágításra vonatkozóan ebben a javaslatban, másnap benyújtanak egy olyan törvényjavaslatot, ami ennek a rendszernek az államosítását szolgálja. Fogalmuk sincs, hogy mit csinálnak, csak kapkodnak egyik napról a másikra, csak éppen ennek az összes következményét a fogyasztók isszák meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Sajnálatosan ez a törvény semmilyen könnyebbséget nem jelent a fogyasztók számára ahhoz képest, mint ami volt 2010-ben Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 36 2013.03.19. 5:03  25-347

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Most beszéljél!) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozottan bejelenteni itt, a plenáris ülésen, hogy az MSZP frakciója támogat minden olyan kezdeményezést, ami az állampolgárok terheinek csökkentését jelenti. (Németh Szilárd István: Tartózkodással?)

A gazdasági bizottságban tartózkodásunkkal csak azt szerettük volna elérni, hogy itt, a plenáris ülésen elmondhassuk véleményünket arról a hazug és demagóg propagandáról, amibe sajnálatos módon államtitkár úr is beszállt itt - és nem csak a kormánypárti képviselők -, arról a propagandáról, amit e köré az ügy köré kerekítettek. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnénk azt elmondani, hogy ezzel a javaslattal a kormánypárt semmi mást nem csinál, mint a töredékét adja vissza az állampolgároknak abból, amit az elmúlt két és fél-három év során elvett, nemcsak az energiaárak emelésével, hanem az összes adóemeléssel, amit itt végrehajtottak.

De nézzük az energiaárakat, tisztelt képviselőtársaim! A Fidesz-kormány ideje alatt a szén ára átlagosan 26 százalékkal (Román István közbeszól.), a villany ára 5 százalékkal, a vezetékes gázé 18,5 százalékkal, a PB-gáz ára 29,5 százalékkal, a benziné 26 százalékkal, a gázolaj ára 35 százalékkal emelkedik. A szemétszállítás díja - nem beleszámítva a mostani, januári emeléseket - 12,5 százalékkal, (Dr. Józsa István közbeszól.), a víz- és csatornadíj átlagosan 15 százalékkal emelkedett!

Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypártiak! Önök hazudnak akkor, amikor azt állítják az állampolgároknak, hogy ezzel a dologgal önök meg akarják őket segíteni! Ha igazából segíteni akarnák őket, akkor ezeket az emeléseket kellene önöknek visszaadni, nem csak annak a töredékét ezekkel a változtatásokkal. (Németh Szilárd István: Titeket be kell vetni tömlöcbe.)

Szeretnénk azt elmondani, hogy egyébként lehetőségük lett volna az elmúlt három évben jelentős megélhetésiköltség-csökkentésre. Gondolok itt például a panelprogram folytatására, amit önök indokolatlanul leállítottak. A miniszterük a bizottsági meghallgatáson ismerte el, hogy 14 milliárd forintnyi eldöntött fejlesztéshez önök nem biztosították a forrásokat, és ott várnak a magyar állampolgárok arra, hogy korszerűsíteni tudják a lakásaikat.

De ha csak azt mondom, hogy amit a MOL-vásárlásra meg az E.ON-vásárlásra költenek - 800 milliárd forintot, tisztelt képviselőtársaim! -, abból egymillió magyar háztartást lehetne korszerűsíteni, és ott nem 10 százalék lenne a rezsicsökkentés, hanem akár 30-40 százalék is. (Dr. Józsa István: Egymillió lakás!) Ez egy hazugságsorozat, amit itt önök produkálnak, és megpróbálják ránk kenni a dolgot, hogy mi nem támogatjuk ezt a javaslatcsomagot, amit önök tettek; így válik nyilvánvalóvá az önök hazugsága, hogy gyakorlatilag minket, szocialistákat hibáztatnak ezért a kérdésért.

Szeretném emlékeztetni önöket, hogy amikor arra hivatkoznak, hogy az előző kormány idején mennyivel emelkedtek az energiaárak, ez alatt az idő alatt a kőolaj világpiaci ára az ötszörösére emelkedett, tisztelt képviselőtársaim. Ötszörösére! 20 dollárról emelkedett (Dr. Józsa István: Százra!) 100 dollár környékére, ahol most található. Ehhez képest az akkori áremelkedések még visszafogottnak tekinthetők, nem beszélve arról a támogatási rendszerről, amit az előző kormány adott a gázártámogatástól az összes egyéb más támogatási rendszereken keresztül, amit önök megszüntettek.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy volt olyan időszak az előző kormány idején, amikor gázártámogatásra 130-140 milliárd forintot költött a költségvetés a lakosok támogatására. Mit gondolnak, miért van az, hogy az önök időszakában emelkedett háromszorosára a kintlévőség nagysága a szolgáltatóknál? Miért van az, hogy több százezerrel nőtt azon állampolgárok száma, akik nem tudják fizetni a díjaikat, a különböző szolgáltatások díjait? Azért, mert olyan nagyon nagyszerű rendszert hoztak létre és nagyon hatékonyan működtetik. És most itt előállnak demagóg módon ezzel a javaslattal, úgy beállítva, mintha ezzel akarnák megmenteni a magyar társadalmat, a magyar családokat, holott arról van szó csak, hogy a töredékét próbálják meg visszaadni annak, amit önök elloptak tőlük, a magyar háztartásoktól.

Mindezekre tekintettel, ezért tartózkodtunk, hogy mindezt elmondhassuk itt, a plenáris ülésen és önök válaszoljanak ezekre a felvetésekre, ezért tartózkodtunk. Egyébként pedig támogatjuk a javaslatot csak azért, hogy könnyebb legyen a magyar állampolgároknak, annak ellenére, hogy önök ilyen gazdaságpolitikát folytattak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Németh Szilárd István közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 56 2013.03.19. 2:06  25-347

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőinek ajánlom, van ott a másik oldalon sok üres hely, üljenek át nyugodtan (Derültség az MSZP soraiban.), úgyis összenő, ami összetartozik, tehát önök már réges-régen összetartoznak, és ahhoz a társasághoz tartoznak. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Egyébként jó lenne, ha a képviselő úr utánanézne a tényeknek, ugyanis az extraprofitot a villanyáram-termelőknek a Fidesz-kormány idején szabályozták és adták meg (Ékes József: Nagy tévedés! Szerződéssel nekik adtátok!), nem az MSZP-kormány idején. (Ékes József: Szerződéssel!) Nézzenek utána a tényeknek, és a tények alapján kiabálják tele a világot mindenféle ne hazugsággal, hanem igazsággal!

A bíróságot kárhoztatják itt a szemben ülő képviselőtársaim, ahelyett, hogy megnéznék, hogy azokat a szabályokat, amelyek alapján egyébként a bíróság a döntéseit meghozta a szolgáltatókkal kapcsolatban, az önök kormánya meg az önök Energiahivatala hozta. Tehát hogyha valaki is kárhoztatható ezekben az ügyekben, az senki más, mint az önök kormánya meg az önök Energia Hivatala. Ezt a felelősséget próbálják meg valaki másra áthárítani.

A szemforgatás teteje pedig, tisztelt képviselőtársaim, amit a szemétszállítás díja körül itt most produkálnak. Két héttel ezelőtt itt, a parlamentben Illés Zoltán államtitkár úr elismerte, hogy az önök által elfogadott törvény alapján jogosan emelték a szemétszállító cégek a díjaikat 22-40 százalékkal. (Németh Szilárd közbeszól.) Olvassák el a jegyzőkönyvet! Két héttel ezelőtt Illés államtitkár úr itt ismerte el. (Gőgös Zoltán közbeszól.) De árulkodó az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a módosítás, ami ebben a törvényjavaslatban van, miért január 31-én lép hatályba. (Sic!) Azért, mert az önkormányzatok decemberben meg januárban már döntöttek az áremelésről, önök ezt elfelejtik, és a 20-30 százalékos vagy esetleg 50 százalékos áremelések után akarnak 10 százalékos engedményt adni a szemétszállítás díjából. Hát, ez a szemforgató magatartás, amit önök itt produkálnak!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 112 2013.03.19. 2:06  25-347

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai vita alaphangját - akár tetszik, akár nem - mégiscsak a kormánypárti képviselők - és ön is, tisztelt államtitkár úr - adták meg azzal, amit Rogán Antal napirend előtti hozzászólásában és Németh Szilárd úr mint az előterjesztő képviseletében megszólaló képviselő adott meg, ami valóban nem ide, nem ebbe a terembe való.

Sokkal fontosabb lett volna, ha tudunk egy szakmai vitát folytatni, és elmondani őszintén azt az álláspontunkat - és el is mondtuk -, hogy milyen alternatív javaslataink vannak a valós rezsicsökkentés megvalósítása érdekében. Például, tisztelt államtitkár úr, ha a kormány előkeresné azt a 14 milliárd forintot, ami szükséges a panelprogram folytatásához, amiről beszámolt az ön minisztere a gazdasági bizottsági meghallgatáson, hogy nem biztosítják ezt a 14 milliárd forintot, amiből a panelprogramot lehetne folytatni. (Zaj.)

De még mindig nincs késő, tisztelt államtitkár úr, tudtommal 19-én lesz az MVM közgyűlése, ahol önök mint a tulajdonos képviselői, leállíthatják az E.ON-vásárlást, és az ott megtakarított 350 milliárd forintból, ami abszolút túlzott ár azért a vásárlásért, hatalmas energetikai fejlesztési programokat valósíthatnának meg, amiből a lakosok profitálhatnának, nem 10 százalékos rezsicsökkentést, ami egyébként semmi más, mint az önök által okozott nehézségek valamiféle kezelése.

Ez nem arról szól, amit ön is emlegetett itt, hogy az előző kormánynak az ámokfutása. Ez az önök ámokfutásának valamiféle kompenzációja, ez a 10 százalékos rezsicsökkentés. Van rá forrás, van rá pénz, csak önök nem arra költik, ami az embereknek fontos és jó lenne.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 236 2013.03.19. 2:07  25-347

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szeretném emlékeztetni kormánypárti képviselőtársainkat, hogy nem mi voltunk azok, akik politikai kampány céljára használtuk fel ezt a törvényjavaslatot (Derültség a kormánypárti padsorokban.), önök kezdték Rogán Antallal, az előterjesztővel, államtitkár úrral; együtt erre használták. Mi szakmai észrevételeket tettünk. (Kovács Péter: Na!) Felvetettem például azt - államtitkár úr sem válaszolt erre a felvetésünkre -, hogy miután az önkormányzatok decemberben és januárban megemelték az önök által elfogadott szemétszállítási törvény alapján a szemétszállítási díjtételeket, nem kicsivel, nagyon, 30-40 százalékkal, önök benyújtják ezt a törvényjavaslatot, hogy a január 31-ei, tehát az emelt szintű állapothoz képest kell 10 százalékkal csökkenteni a szemétszállítás díját.

Ez szemforgató magatartás. Nem tudom, hogy államtitkár úr tudja-e például azt, hogy a kéményseprés díjtételei is a duplájára emelkedtek az önök intézkedései kapcsán, és ezzel leginkább azokat sújtják egyébként, akik korszerűtlen eszközökkel tudnak fűteni - mondjuk, vidéki településeken szénnel, fával -, mert nekik eddig évente egyszer volt kötelező a kéményseprés díja, most pedig már két alkalommal lesz kötelező. Ez éppen 100 százalékos díjemelést jelent a korábbi időszakhoz képest, tisztelt államtitkár úr. Ha önök ehhez akarnak 10 százalék kedvezményt adni, ez egy másik olyan szemforgató magatartás, ami egyszerűen képtelenség.

Válaszoljanak már arra, hogy ha a kéményseprés díjcsökkentéséről vagy a szemétszállítás díjcsökkentéséről beszélnek, akkor mihez képest akarják csökkenteni: a két vagy három hónappal ezelőttihez, vagy már az emelt díjtételekhez.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 26 2013.03.26. 3:38  21-43

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi vitában a törvényjavaslattal kapcsolatban érdemi megjegyzést csak az ellenzéki képviselők tettek a törvényjavaslat kapcsán. Azt nem vitattuk, mi sem vitattuk azt, hogy egy jó törvényre ezen a területen igen nagy szükség lenne, de ezt a törvényt mi nem tartjuk jó törvénynek, és számos olyan eleme van, amit a bizottsági vitában és itt a parlamenti vitában is kritizálni kívánunk.

Az egyik dolog az, amit a képviselőtársaim is emlegettek, hogy kerettörvényről van szó. Tisztelt Államtitkár Úr! A kerettörvénynek is az a minimumkövetelménye, hogy a fogalommeghatározások konzisztensek legyenek egy javaslat kapcsán. Erről a javaslatról ez nem mondható el. Számos félreértésre adhat okot az a fogalommeghatározási rendszer, amelyet ez a törvényjavaslat tartalmaz. Zömében állami és önkormányzati rendszerekre vonatkozik a szabályozás, de egészen érthetetlen az, tisztelt államtitkár úr, hogy ebből a felsorolásból miért maradt ki a kormány, vagy miért maradtak ki például a járási hivatalok. Ez egészen érthetetlen és megmagyarázhatatlan, talán majd a frakcióvéleményekre adott válaszokban válaszolnak ezekre a felvetésekre is. Végrehajthatatlan kötelezéseket tartalmaz a jogszabály számos területen. Nem tudom, hogy ebből a szempontból is megfelelően megvizsgálták-e a jogszabályt, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyeket előírnak benne, egyáltalán képesek-e az aktorok majd végrehajtani.

Meggyőződésünk, hogy egyébként nem volt megfelelő szakmai egyeztetés a törvényjavaslattal kapcsolatban. Társadalmi egyeztetésről természetesen nem is beszélhetünk, ami a bizottsági vitában a kormány részéről is elhangzott, maximum a tárcák közötti egyeztetés történt meg. Ennek a mélységét azonban nem tudjuk megítélni. Pontosabban azt mondhatjuk el róla, hogy valami széles körű egyeztetés azért nem történhetett, mert hiszen akkor ilyen hiányosságok nem lennének ebben a törvényjavaslatban. Mindezekre tekintettel is - különösen a hatásvizsgálat nyilvánvalóan ennél a jogszabálynál is elmaradt -, tisztelt államtitkár úr, ami még fontosabb lett volna, abból a szempontból elemezni a javaslatot, hogy a költségvetés oldaláról milyen kötelezettségeket vállal ez a törvényjavaslat, a költségvetésből a különböző önkormányzati vagy állami intézmények majd hogyan fogják tudni mindezt finanszírozni, ez sem derül ki ebből a jogszabályból.

Mindezekre tekintettel a szocialista frakció nem tudta támogatni ezt a törvényjavaslatot. Nagyon-nagyon jelentős módosításokra van szükség ahhoz, még az általános vagy a részletes vita kapcsán vagy esetleg a koherenciás módosító indítványok kapcsán a kormánypártok legutóbbi évekbeli gyakorlata szerint, hogy egyáltalán alkalmazható legyen ez a jogszabály. Így, ahogy most van, elfogadhatatlan.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 111 2013.03.26. 2:07  44-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az elmúlt napok egyikén már javasoltam a Jobbik képviselőinek, hogy talán üljenek át a másik oldalra, onnan mégiscsak könnyebben lehet kritizálni egy ellenzéki pártot (Zaj a Jobbik soraiban. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Új ültetési rendet akarsz? Ez mivel függ össze?) Úgyis összenőnek azzal, amivel összetartoznak, a Fidesszel, úgyhogy nyugodtan üljenek át, és kritizáljanak! Gaudi-Nagy Tamás is nyugodtan átülhet a másik oldalra, és onnan kritizálhatja az MSZP előző időszakbeli működését. (Zaj, közbeszólás a kormánypártok soraiban: Zsenik vagytok! - Közbekiáltás a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.) Amikor a Fidesz első kormánya meghozta azt az intézkedését, azt az ominózus lakástámogatási rendszert, az az első évben a költségvetésnek 30 milliárdjába, a következő évben már a következő kormánynak, az MSZP-kormánynak 90 milliárdjába, majd rá egy évre ismételten 150 milliárd forintjába került volna, tehát nyilvánvalóan látható volt, hogy az a támogatási rendszer nem tartható fenn.

A devizahitel-konstrukciót nem a kormány találta ki, nehogy már rásüssék az előző kormányzatra, hogy ő találta ki! A bankok találták ki, kiváltására annak, ami köszönhető volt többek között az első Fidesz-kormány működésének, és ennek eredményeként számos fideszes vezető politikus, a frakcióvezetőjük volt az egyik vagy Kósa Lajos polgármester úr, aki a legnagyobb hitelt vette fel, devizahitelt, és őket segítette a kormány, amikor az első ilyen támogatási rendszerüket kidolgozta. Ők voltak azok, akik először ezt visszafizették. Most újabb-újabb ilyen enyhe toldozgatással-foldozgatással próbálnak azokon az embereken segíteni, akik egyébként a leginkább rászorultak lennének, de azokon most sem segítenek. Most is a devizaadósok 50 százaléka egyszerűen hozzá sem juthat (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) ahhoz a támogatáshoz, amit ezzel a törvényjavaslattal nyújtani akarnak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 309 2013.05.13. 5:11  304-330

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! azt kell mondjam, hogy méltatlan körülmények között kezdődik ennek a törvényjavaslatnak a vitája este háromnegyed 10-kor a parlamentben. Azt követően, hogy már az előző kormányzat is, többéves előkészítő munka után, gyakorlatilag kész elképzelést adott át a mostani kormányzatnak. Ez a kormányzat pedig háromévi előkészítő munka után, bár nem tudom, hogy ez valóban az volt-e, a hétvégén benyújtott törvényjavaslatát kezdi el az Országgyűlés tárgyalni. Egy olyan törvényjavaslatot, amire egy dolgot mindenképpen mondhatunk, tisztelt államtitkár úr, ez a törvényjavaslat egy dolgot próbált elérni: hogy teljesen zavaros és átláthatatlan rendszer jöjjön létre, olyan háttérrel, hogy ne lehessen átlátni az ellenzék számára sem, de a kormánypárti képviselők számára sem azt, hogy a rendszert ki fogja működtetni, mennyibe fog kerülni, hogyan fog ez hasznára válni a magyar állampolgároknak.

Azokkal a prioritásokkal, amiket itt államtitkár úr fölsorolt, elméletileg még egyet is lehetne érteni. De csak gondoljon bele, hogy a valamennyire is használatarányos útdíjrendszert ki is szüntette meg? Hát nem a Fidesz zárta be a kapukat? Mondta Orbán Viktor, hogy a kapuk a focipályára valók? Holott az autópályákon a kapus rendszer éppen a használatarányos útdíj irányába mutató megoldás volt, amit éppen a Fidesz szüntetett meg, amit most kárhoztat, és azt próbálja mondani, hogy egy használatarányos útdíjrendszert kíván bevezetni.

A másik, ami óriási vitákat váltott ki a korábbi időszakban is, hogy egy ilyen rendszer kinek is lesz hátrányos leginkább Magyarországon, ismerve Magyarország gazdasági szerkezetét, ismerve azt, hogy mindent csak Budapesten lehet ma elintézni, és egyáltalán, gazdasági tevékenységet szinte csak Budapest bekapcsolásával lehet elérni: a vidéken, mondjuk, Szabolcsban vagy Borsod megyében élő gazdasági vállalkozók fogják a legtöbbet fizetni tulajdonképpen. És majd az általános vitában ezt is szeretném elmondani és kifejteni, hogy budapesti vállalkozó, aki több száz kilométert, vagy havonta akár ezer kilométert is utazgathat Budapest belterületén, egy fillér úthasználati díjat sem fog fizetni, de egy olyan vállalkozó, aki Tiszaújvárosból a szomszéd faluba akar átmenni, és ott gazdasági tevékenységet folytatni egy nagyobb gépjárművel, az első kilométer után rögtön díjat fog fizetni.

Hát, ez aztán igazán arányos, és igazán azokat a gazdasági társaságokat és vállalkozókat segíti, akik leginkább rászorulnának egyébként a kormányzat segítségére, a leghátrányosabb térségekben működő gazdasági vállalkozások! Az, hogy a jogsértéseket lehetne megszüntetni, éppen ez a rendszer, ami most rendelkezésre áll, biztosított, bár nem tudom, hogy milyen hatékonysággal működik. Az biztos, hogy annak idején a kapus rendszer teljes bizonyossággal működött, mert aki átment a kapun, az fizetett nyilvánvalóan. Ezt a rendszert nem lehetett megkerülni. A matricás rendszerben nyilvánvalóan vannak bizonytalanságok.

Az, hogy ez egy elektronikus útdíj lesz, tisztelt államtitkár úr? Hát mit is ír a mai sajtó? Leginkább azt, hogy önbevalláson fog alapulni az induló rendszer, tehát részben lesz csak elektronikus, a másik része valamiféle hagyományos papír alapú vagy éppen nem definiálható megoldás. Látható módon a Fidesz, saját vállalásaihoz képest is, több hónapos késésben van. És most már egy szempont van csak: az, amit a miniszterelnök bejelentett, hogy július 1-jétől működjön a rendszer. Az, hogy hogyan működik, milyen hatékonysággal, mennyire fogják tudni rendszerezetten működtetni ezt a rendszert, már nem érdekes. Egy dolog érdekes csak, hogy bejelenthessék, hogy július 1-jétől működik valahogy a rendszer.

És majd a részleteiről nyilvánvalóan elmondjuk az álláspontunkat, hogy szemben azzal, amit Manninger képviselő úr elmondott, mi határozottan azt mondjuk, hogy ez a rendszer nem alkalmas és elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 319 2013.05.13. 15:12  304-330

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Az azért megérne egy misét vagy talán még egy parlamenti vitanapot is, hogy megismerhessük azt a folyamatot, amely már a Fidesz-kormány idejére tehető, amikor például közbeszerzési eljárást hirdettek meg az elektronikus használatarányos útdíj bevezetésére. Megismerhetnénk azokat a pályázatokat, amelyeket benyújtottak az egyes pályázók. Megismerhetnénk azokat a valós, nem a sajtóban közölt indokokat, hanem azokat a valós indokokat, amelyek miatt ezt a pályázatot érvénytelenítették, és végül is ugyan hirdettek egy győztest, de aztán azt sem tudjuk, annak sem ismert a képviselők számára a valós indoka és oka, hogy ez a pályázó végül is miért nem tudta teljesíteni a pályázatban vállalt kötelezettségeit.

Aztán jó lenne megismerni például annak a hátterét, ami alapján a kormány kiadta a több mint 20 milliárd forintos megbízást annak a társaságnak, amely egyébként 4 milliárd forintos alaptőkével működik, és soha 100 milliós nagyságrendű megrendelése a korábbi időszakban nem volt, és most egyszer csak az ölébe hull egy 20 milliárdos megrendelés a kormány részéről, és elindul a folyamat, és talán néhány hét elteltével a kormány benyújt egy törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amely megpróbálja úgymond szabályozni és bemutatni, hogy milyen módon és hogy kívánja a kormány ezt a rendszert Magyarországon bevezetni. Ezek az előzmények. Jó lenne természetesen, nincsenek illúzióim, soha nem fogjuk megtudni a valós okokat és indokokat. Sejtésünk természetesen van a dolog körül, hogy milyen gazdasági érdekek jelentek meg és befolyásolták a kormány döntéseit, hogy nem azt a rendszert fogadták el és valósították meg, hanem azt, ami lesz majd valamikor. Nem tudjuk, hogy mikor, és nem tudjuk, hogy hogyan és mint fog ez a rendszer létrejönni. Manninger Jenő ezt úgy interpretálta, hogy máshol is hosszú ideig tartott ennek a rendszernek a bevezetése.

De itt nálunk mennyi ideig fog tartani, tisztelt képviselő úr, ha az érintettekkel... - és itt számos kérdést szeretnék felsorolni a törvényjavaslattal kapcsolatban, de például az egyik dolog az, hogy egyáltalán az érintettekkel, a nagy fuvarozótársaságokkal vagy más hasonló érdek-képviseleti szervezetekkel történt-e valamiféle egyeztetés a tekintetben, hogy nekik mi a véleményük erről a rendszerről, vagy egyáltalán semmi közük hozzá, alkalmazkodjanak, fogadják el úgy, ahogy azt a kormány gondolja.

Kérdés, hogy alkalmas-e az a rendszer azoknak a céloknak a megvalósítására, amelyeket államtitkár úr is, de Manninger képviselő úr is felsorolt, vagy egyszerűen pénzbehajtásról szól a történet. Egyre inkább ez látszik, mert az a július 1-jei bevezetési határidő nyilvánvalóan arról szól csak, hogy valamennyi pénz a dologból jöjjön be, merthogy a fővezér bejelentette, hogy ennek működnie kell, tök mindegy, hogy ez most mennyire stabilan, és hogy fog a rendszer működni, de valamennyi pénz jöjjön be a dologból, és aztán majd meglátjuk, hogy mit fogunk csinálni, és hogyan tudjuk működtetni tovább a rendszert.

Vagy felmerül a kérdés, hogy mennyire átlátható ennek a rendszernek a működése, amit itt a törvényben megfogalmaznak. Biztos, hogy az Európai Bizottság majd csuklás nélkül tudomásul veszi ezt a rendszert, és nem fog elindítani egy vizsgálatot, hogy milyen rendszert hoztak létre Magyarországon és ez megfelel-e az európai jogi normáknak? És hogy egyáltalán ez a transzparencia és a működőképesség fenntartható módon fog-e működni a következő időszakban, és nem nyújt-e lehetőséget számos visszaélésre, mint amit az egyik mai napilap fogalmazott meg, hogy az első időszakban valamiféle önbevallásos módon fog működni ez az egész rendszer, és lesznek olyanok nyilvánvalóan, akik fizetnek.

Ez is kérdésként már megfogalmazódott a bizottságban is, hogy volt-e itt valami, mert ez is elképzelhető, hogy van valami paktum a legnagyobb magyar áruszállító cégekkel, amelyek azért nem szólaltak meg eddig a nyilvánosság előtt, merthogy velük lepaktált a kormány valamiben, és az összes költségeit és a terheit ennek az egész rendszernek majd az átlag magyar állampolgár fogja megfizetni nyilvánvalóan a szállítási költségek drasztikus növekedésével, mert senkinek illúziója ne legyen a tekintetben, hogy ez az áruszállítási költségeknek a drasztikus növekedését fogja eredményezni. Ezt valakinek meg kell fizetni. Ezt a magyar állampolgárok fogják nyilvánvalóan, ha nem is direkt módon, de indirekt módon megfizetni. Vagy hát kérdésként merülhet fel az is, hogy az érintettek képesek lesznek-e egyáltalán erre a rendszerre felkészülni és azt megfelelőképpen alkalmazni. A szankciók, azok, amelyeket megfogalmaz a törvény, meglehetősen drákóiak és fenyegetőek azokra nézve, akik egyébként úgymond nem tartják be a szabályokat. Csak az a kérdés, hogy ennek a rendszernek az ellenőrzése mennyire lesz hatékony, és mennyire fog jól működni és mindenki számára elfogadható módon működni.

Nem tudunk mást mondani, tisztelt államtitkár úr, hogy az Országgyűléstől azt várják el, hogy fogadjon el egy olyan törvényjavaslatot, amiről fogalma sincs, hogy milyen következményei lesznek az állampolgárokra nézve, mert hiszen a díjtételekről, a kedvezményekről, hogy kire vonatkozik, kire nem vonatkozik... - hogy néhány fegyveres testületre nem vonatkozik, nyilvánvalóan ez egy mellékes tétel. De hogy mennyibe fog kerülni az egyes utakon, vagy a járműkategóriákban mennyit kell majd fizetni, hát arról szó nincs ebben a törvényjavaslatban. Majd a kormány valamit előterjeszt. Akkor erre egyébként közgazdaságilag a szállítmányozó cégek hogyan tudnak felkészülni a következő időszakban, ha fogalmuk sincs elméletileg, hogy ez nekik majd mennyibe fog kerülni?

Ebből adódik természetesen az a következtetés, hogy a parlamentnek semmiféle ellenőrzési funkciója vagy szerepe a törvényjavaslattal kapcsolatban nincs. Hogy milyen gazdasági érdekeket szolgál, és kik fognak profitálni ebből a törvényjavaslatból, az majd természetesen utólag ki fog derülni. Most még természetszerűleg nem lehet látni.

(22.10)

És itt kell beszélni arról a dologról, amiről már szó esett, amit kritizáltunk, hogy ki lesz az egyes számú haszonélvezője ennek a rendszernek. Nyilvánvalóan az, aki létrehozza és majd a továbbiakban működteti, mert hiszen az első filléres bevételek nála fognak landolni. Az, hogy mennyiért fogja ezt az egész rendszert működtetni, ezért majd a magyar adófizetők mennyi pénzt fizetnek neki, ez se derül ki most az előterjesztésből, hanem majd valamikor később fog kiderülni, és konstatáljuk, hogy a nagyobb pénz nem a büdzsébe fog befolyni, hanem a rendszer működtetői és létrehozói fognak ebből profitálni.

Jó lenne, ha az államtitkár úr válaszolna arra, hogy a kormány mit tervez, hogy a július 1-jei bevezetéssel egyáltalán az érintettek hány százaléka fogja ezt igénybe venni vagy megfelelően finanszírozni és fizetni ennek a költségeit. Vagy ez a veszteség most nem érdekes, majd a későbbiekben látjuk mindezeknek a következményeit? Nem ismert természetesen az, hogy kitől, milyen feltételekkel és hogy s mint, mert a közbeszerzést elvetették, azt mondták, hogy ez így nincs rendjén.

Azt, hogy kellőképpen összekavarják a dolgokat, és még a kormány egyes képviselői se legyenek tisztában azzal, hogy mik zajlanak a háttérben, mi sem mutatja jobban, mint hogy természetesen a legilletékesebb bizottságot jelölték ki, a honvédelmi bizottságot arra, hogy járuljon hozzá, hogy közbeszerzés nélkül szerezzenek be bizonyos eszközöket. Bizonyos elemeit meg lehet a dolognak magyarázni, mert azt mondjuk, hogy olyan adatbázisokat kell majd kezelni, ami államtitoknak minősül, de miért pont a honvédelmi bizottságba kellett vinni ezeket az ügyeket, amikor van nyilvánvalóan erre megfelelő bizottság, ott a nemzetbiztonsági bizottság. Ez is azt a célt szolgálja nyilván, hogy minél szétszórtabbak legyenek az információk, hogy senki ne tudja, hogy mi a dolog lényege és hogy fog működni a háttérben, ki lesz a dolog legnagyobb haszonélvezője. Remélem, hogy államtitkár úr legalább tudja, bár ebben sem vagyok teljesen biztos, hogy ő is tudja, hogy most akkor kik állnak a dolog mögött, és kik intézték úgy a folyamatot, hogy a korábbi közbeszerzési eljárást sikerült negligálni, és ez a megoldás született, amit most benyújtottak az Országgyűlésnek. Arról nem beszélve, hogy átfogó rendszerkoncepció se derül ki ebből a javaslatból.

Rendkívül sajnálatos, hogy nem látható, hogy ebből hogyan fog kialakulni és kifejlődni egy olyan valóban egységes és talán majd néhány év vagy évtized múlva Európában is egységesen használható elektronikus útdíjrendszer, amit úgy mutatott be államtitkár úr, hogy majd lesz egy olyan rendszer, hogy a magyar fuvarozó beül itt a kamionjába, végigmegy egész Európán, és itthon majd a működtetőnek fog fizetni az egész úthasználatért. Vannak kétségeim, hogy ez mikorra fog valójában megvalósulni.

És itt van az a probléma, amit már felvetettem, és megmondom őszintén, hogy az előző kormány idején, amikor erről vitáztunk, erre nem találtunk megfelelő megoldást, és ez az a probléma, hogy Magyarország vállalkozóit nem ugyanolyan mértékben sújtja ez - és jó a szóhasználat - a szabályozás, függ attól, hogy ez a vállalkozás hol működik, például Budapesten működik vagy Nyíregyházán, vagy Nyírbátorban, vagy Szombathelyen, az ország más részén. Ugyanis Budapesten számos olyan vállalkozás, nagyon nagy vállalkozás is tud működni, amely soha az életben nem fog egyetlenegy fillér úthasználati díjat sem fizetni, míg egy vidéki vállalkozás nem tud úgy működni, hogy ha elhagyja a telephelyét, akkor azonnal úthasználati díjat kell fizetni. Ez mérhetetlenül igazságtalan, és ezzel a problémával valamit kezdeni kell, mert ez a megoldás pontosan azokat a vállalkozásokat sújtja a leginkább, amelyek vidéken dolgoznak, és ott kell megszerezniük a jövedelmet. Ő, ha kiteszi a lábát a telephelyéről, azonnal fizet, míg egy budapesti vállalkozás vígan elvan egész életében anélkül, hogy egyetlen fillért is fizetne. És ez azért probléma, mert a budapesti közúthálózat fejlesztését is a költségvetési forrásokból is finanszírozzák, tehát nemcsak a budapesti bevételekből, hanem költségvetési forrásokból is, tehát a köz pénzéből.

Arra hivatkozott államtitkár úr meg az előterjesztői is, hogy a közúthálózat fejlesztésére kívánják egy részét fordítani az innen származó bevételeknek. Ez az a kérdés, amit, úgy gondolom, valamilyen módon kezelni kell, mert ez mérhetetlenül igazságtalan a vidéki vállalkozásokra nézve. Ha erre nem tudnak megfelelő megoldást találni, akkor az egész megoldás hitelessége kérdőjeleződik meg, és joggal kérik számon majd a vidéki vállalkozások, hogy hogy van az, hogy a terhek ismét csak őket sújtják és másokat pedig nem ennek megfelelően arányosan.

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy bár a használatarányos útdíj megfizetése perspektivikusan szükségszerű megoldás, de ha nem látjuk és nem tudjuk azokat a terheket, amelyek ezeket a vállalkozásokat sújtják majd Magyarországon, és erre ők nem tudnak felkészülni, és nem lesznek ezáltal versenyképesek más gazdasági társaságokkal szemben, akkor nagy az esélye annak, hogy ez a kezdeményezés a kormány részéről - ugyanúgy, mint a korábbi időszakban is - nem lesz sikeres, és a társadalom és a gazdasági vállalkozások nem fogják elfogadni ezt a megoldást. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 215 2013.05.27. 2:59  212-224

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal kapcsolatban elmondható, hogy a cél még csak-csak érthető lenne, de a megvalósítás módja és annak következményei teljes mértékben elfogadhatatlanok. Nem definiálható ez a törvényjavaslat másképp, mint egy újabb sarc, amit a kormány vet ki, ami közvetlenül a fuvarozókat, a szállítmányozó cégeket és közvetett módon természetesen az összes magyar állampolgárt érinti, mert hiszen az így kivetett adókat nyilvánvalóan át fogják hárítani az állampolgárokra, tehát ők fogják megfizetni. Hogy ez milyen mértékű lesz, arról még nem tudunk tételesen, mert hiszen a jogszabály, a törvényjavaslat erről nem rendelkezik, csak a tervezett bevétel mértékéből gyaníthatjuk, hogy ez egy olyan méretű és mértékű teher lesz a vállalkozók számára, amit meglehetősen nehezen fognak viselni.

Az az állítás a törvényjavaslat benyújtásakor, mintha valamiféle egyeztetés lett volna itt az érintettekkel, a későbbiekben sajtóinformációk alapján is bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem állja meg a helyét. Tehát azok a gazdasági társaságok, amelyeket majd közvetlenül érint ez a szabályozás, nem tudtak erre felkészülni, nem tudták beépíteni az üzleti terveikbe ezeket a terheket.

(18.10)

Azt mondhatjuk, hogy ez a szabályozás, amit végül is benyújtottak egy meglehetősen cirkuszosnak mondható közbeszerzési eljárást követően, érdekes lenne megismernünk ennek a közbeszerzési eljárásnak minden részletét, mert tanulságos lenne. Sokat mondana arról, hogy a Fidesz-kormány ezekben az ügyekben hogyan működik. De erről a szabályozásról elmondhatjuk, hogy az teljes mértékben átláthatatlan és követhetetlen. Meggyőződésünk, hogy az Európai Bizottság ezt vizsgálni fogja a későbbiekben, mert ez egyáltalán nem koherens azzal a szabályozási javaslattal, amit az Európai Bizottság korábban megfogalmazott.

Azt, hogy milyen hátrányai vannak ennek a javaslatnak, képviselőtársaim már a részletes vitában tételesen felsorolták. De azt, hogy milyen következményei lesznek, mi sem mutatja jobban, majd képviselőtársam, Gőgös képviselő úr beszél arról, hogy például a mezőgazdasági ágazatot és vidéki vállalkozásokat milyen súlyos mértékben érinti ez a teher, ez a javaslat. Ezáltal azzal a céllal, amit korábban a kormányzat megfogalmazott és hangoztatott, hogy a hátrányos helyzetű régiók és térségek, illetve a kis- és középvállalkozások támogatása a célja, ez a javaslat pontosan szembemegy.

Mindezekre tekintettel nem támogatjuk a javaslat elfogadását. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 30-34 2013.05.28. 7:15  19-187

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Már jó néhányszor szóvá tettem azt az elfogadhatatlan gyakorlatot, amit a kormánypártok követnek az egyes nagy jelentőségű és súlyú törvényjavaslatok tárgyalása során. Mint ahogy hallhatták a televízió nézői is, valamennyi bizottság a tegnapi napon tárgyalta meg ezt a nagy terjedelmű törvényjavaslatot, és csak szeretném elmondani, hogy érzékelhessék, hogy például a gazdasági bizottság mennyi időt szentelt ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására.

(10.20)

Ez mintegy 5-8 percig tartott, amíg a bizottság ezt a nagy jelentőségű törvényjavaslatot megtárgyalta. Többször hangzik el többek között ebben a bizottságban is, hogy a szakmai bizottságok nem arra valók, hogy a törvényjavaslat szakmaiságát megnézzük, itt van a plenáris ülés, és a plenáris ülésen kell csak szakmai vitát folytatni. Ezzel természetesen mi nem értünk egyet, hiszen a parlamenti bizottságok azért vannak, hogy az ilyen szakmai vitát lefolytathassuk.

De a gyakorlat abszurditását az is mutatja, tisztelt képviselőtársaim, hogy rögtön a tárgyalás kezdetén egy kormánypárti képviselő feláll és bejelenti, kérnének időt arra, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be. Tehát ez is cáfolja azt, amit az államtitkár úr nagy vehemenciával megpróbált előadni, hogy ki mindenkivel történt egyeztetés a törvényjavaslat kapcsán. Azt jelenti, tisztelt államtitkár úr, és köztudott, hogy a szakmai érdek-képviseleti szervezetek két nappal a benyújtást megelőzően kapták meg a javaslatot, hogy fogalmazzák meg véleményüket. (Herman István Ervin: Elnök úr, ez nem hangzott el a bizottsági ülésen!)

Miről is szól ez a törvényjavaslat, tisztelt képviselőtársaim? Tavaly több hónapos huzavona után fogadta el az Országgyűlés a törvényjavaslatot, amit most nagy terjedelemben már módosítunk is. (Herman István Ervin felmegy az elnöki pulpitusra.) Oly módon fogadta el, hogy a záróvitában emlékezetem szerint 50-80 módosító indítványt nyújtottak be a kormány képviseletében, ami eleve átírta az egész jogszabályt, követhetetlenné tette. Most akkor benyújt a kormány egy új törvényjavaslatot, amivel módosítja azt a jogszabályt, amely egyébként január 1-jén lépett hatályba, nagy terjedelemben módosítja szakmai és politikai egyeztetés nélkül. Mert látható: ha kormánypárti képviselők akarnak módosító indítványok tömkelegét benyújtani, akkor nyilván velük sem volt egyeztetés ebben az ügyben. Tehát megint csak arról szól a történet, hogy az államtitkár úr nagy vehemenciával felvezeti ezt a javaslatot, amelyről kiderül, hogy ezzel tulajdonképpen senki nem ért egyet.

Mi a helyzet a hulladékgazdálkodás területén, tisztelt államtitkár úr? Az biztosan elmondható, hogy egyetlenegy területen sem sikerült ekkora káoszt előidéznie az Orbán-kormánynak, mint a hulladékgazdálkodás területén. Teljes a bizonytalanság. A hulladékgazdálkodásban működő cégek sem a jövőjük tekintetében, sem semmilyen tekintetben nem tudnak tervezni. Három év alatt érdemben az ágazatban nem volt semmiféle beruházás, pedig ez az az ágazat, ahol jelentős forrásokra van szükség ahhoz, hogy a fejlesztéseket végre tudják hajtani. Gondoljanak bele, ha 3 évig egy ilyen ágazatban nincs semmiféle fejlesztés, sőt visszaépülés van egyes területen, az az ágazat mit fog csinálni néhány éven belül. Mondja az államtitkár úr, hogy nem baj, majd az önkormányzatok kivásárolják ezeket a cégeket. Hol él ön, tisztelt államtitkár úr? Hol vannak Magyarországon azok az önkormányzatok, amelyeknek forrásaik vannak ilyen hatalmas fejlesztésekbe invesztálni és megvásárolni, kivásárolni ezeket a cégeket?

De az még hagyján! Jó, rendben van, vesznek fel bankhitelt, esetleg a kormány megsegíti őket, hogy vegyenek fel bankhitelt. Honnan lesz pénzük a fejlesztésekre, hogy végrehajtsák azokat az elodázhatatlan és szükségszerű fejlesztéseket, ami ahhoz kell, hogy színvonalas, a kor követelményeinek megfelelő szolgáltatást tudjanak nyújtani? Aztán a felvezetőjében olyanokat mondott az államtitkár úr, amire aztán természetesen majd a vitában reagálunk.

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Egy pillanatra álljon meg! A fél percet majd még biztosítom. A Házszabály szerint a bizottsági vélemény előadójának azon gondolatok elmondására van lehetősége, amelyek elhangzottak a bizottsági ülésen, ha nem is szó szerint, de amit rögzített a bizottsági jegyzőkönyv. Hozzám jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy ön most olyan kérdéseket vet fel, ami a bizottsági ülésen nem hangzott el. Csak azt szeretném mondani, hogy a plenáris ülésen a levezető elnöknek nincs lehetősége arra, hogy ebben a vitában tényszerűen állást foglaljon. Az ilyen típusú vita rendezése egy következő bizottsági ülésen lehetséges.

Csupán azért szakítottam félbe, mert láthatóan most olyan módon folytatott dialógust az államtitkár úrral, utalva az expozéjára, amiről feltételeztem, hogy ez a bizottsági ülésen nem hangzott el. Ezzel együtt nyilván erről a kérdésről bizottsági ülésen lehet egyeztetni, és a hátralévő fél percre ennek jegyében megadom a szót a képviselő úrnak a további bizottsági vélemény kifejtésére.

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Szeretném megjegyezni, elnök úr, hogy önnek tökéletesen igaza van. A kormánypárti képviselőknek a többségi vélemény elhangzása során egy mondatot kellett volna mondaniuk: megszavaztuk. Egyébként semmi mást nem mondtak el a bizottsági vitában a kormánypárti képviselők a javaslat kapcsán.

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Igaza van adott esetben, ha ez így történt. Még egyszer mondom (Sebestyén László: Melyik bizottsági ülésen vettél részt?), a levezető elnöknek nincs módja ezt ellenőrizni, ezt a vitát, ami fontos, folytassák le a bizottsági ülésen, és azt kérem, hogy a 7 perces időtartam elteltéig még a fél percben folytassa a felszólalását.

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tökéletesen egyetértek, elnök úr, az ön álláspontjával, véleményével, de akkor következetesen mind a két oldal képviselőinek a figyelmét fel kell hívni erre a dologra, hogy a szakmai vita a bizottságban van. (Herman István Ervin: Most sem arról beszél!) Ott kell lefolytatni. De ha erre a kormánypártok mintegy 10 percet biztosítanak a gazdasági bizottságban, a parlament egyik legfontosabb bizottságában, vagy egyébként az összes többi más bizottságban... Ha nem ennyit biztosítanak, akkor van mód arra, hogy a szakmai vitát ott lefolytassuk, és azt mondjuk el a plenáris ülésen, ami ott egyébként elhangzott.

Ezért is nem támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 60 2013.05.28. 2:10  19-187

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr megpróbál lyukat beszélni a hasunkba, és azt gondolja, hogy egyébként minden, amit mond, az úgy van, és úgy helyes, ahogy mondja.

Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés évtizedek óta létezik. Tehát az a felütés, amivel ön az expozéját kezdte, hogy 23 év bűne úgymond, hogy nincs szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon, ez nem igaz, ez valótlan állítás. De ha így lenne, akkor azért ön is legalább olyan felelős lenne, mert emlékezetem szerint 1998 és 2002 között a Fidesz volt kormányon, ön pedig a környezetvédelmi bizottság elnöke volt, ha jól emlékszem ebben az időszakban. (Dr. Illés Zoltán: Igen. És a bizottság elnökének milyen hatalma van?) Elnök úr (Az elnök csenget.), az államtitkár se szóljon bele a mi mondandónkba! (Derültség. - Dr. Illés Zoltán: Ez igaz!)

Azon kívül szeretném elmondani, hogy nagyban hozzájárult az államtitkár úr is ahhoz, hogy Magyarországon hisztéria van mindenféle egyéb módon történő hulladékhasznosítással szemben, amiről Kepli képviselő úr is beszélt. Senki sem olyan megátalkodott, hogy olyan technológiai megoldásokat akart volna Magyarországra telepíteni, amely ne felelt volna meg az összes nyugat-európai előírásnak, azoknak a szabályoknak, amelyekről az államtitkár úr is beszélt. Nyilvánvalóan ma a hulladéklerakók nagy része is elkezdett oly módon működni, hogy megpróbálják a szelektív hulladékgyűjtést, ha máshol nem, ott megvalósítani.

A legnagyobb problémája ennek a rendszernek, államtitkár úr, köztudott. A szelektíven összegyűjtött hulladék hasznosítása nem megoldott. Nem éri meg gazdaságilag jelenleg, hogy az ilyen módon szelektíven összegyűjtött hulladékot hasznosítsák és alapanyagként használják fel. Annak pedig semmi értelme nincs, hogy szelektíven összegyűjtik, majd a hulladéklerakóban egy csomóban újra leöntik ezeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a hulladékokat. Ezen kellene dolgoznia a kormánynak, államtitkár úr!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 46 2013.06.04. 2:55  35-59

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ha e törvényjavaslat két paragrafusát, ezt a nyúlfarknyi javaslatot néznénk, és hihetnénk annak az őszintének minősített szándéknak, amit az előterjesztők itt elmondtak, hogy a jogbiztonság elvéből kiindulva nyújtották be ezt a javaslatot, akkor még azt is mondhatnánk, hogy igen, ez indokolt, és erre szükség van.

Csak hát ugye hallhatták, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy hova jutottak önök. Már, amit kérdeznek, azt se hiszi el senki, és megkérdőjelezik a legőszintébb szándékot is (Babák Mihály közbeszól. - Az elnök csenget.), mert lehetséges, hogy a két képviselőtársunk, aki ezt a javaslatot benyújtotta, teljesen őszinte szándékkal azt a célt kívánta elérni, amit itt a törvényjavaslatban megfogalmazott.

Ugyanakkor hallhattuk a másik ellenzéki párt képviselője részéről, hogy mi minden fenntartás merülhet fel ezzel a javaslattal kapcsolatban is, és amikor azt mondom, hogy idejutottak, hogy már amit kérdeznek, azt se hiszi el senki, mindenki azt feltételezi, hogy e mögött a nyúlfarknyi javaslat mögött is olyan hátsó szándék van, aminek a valós tartalma a későbbiekben fog nyilvánvalóan kiderülni.

De ezt támasztja alá, tisztelt képviselőtársaim, az is, hogy míg a jogbiztonság elvére hivatkozva és ezt hangsúlyozva nyújtották be ezt a javaslatot, jön a következő napirend, az Országgyűlés ülésének következő napirendje, ahol ezt alapvetően fölrúgják, és ebből a jogbiztonság elvéből semmi nem valósul meg. (Babák Mihály: Megint hazudott!)

(11.40)

Tehát itt is látszik, hogy milyen kétszínű az a magatartás, amit önök követnek. A napirend kapcsán ezt hangsúlyozzák, aztán elfelejtkeznek róla, totálisan elfelejtkeznek róla a következő napirend kapcsán. Nem szeretnék beszélni, mert majd a következő napirendben nyilvánvalóan kifejtjük az álláspontunkat és véleményünket ezzel kapcsolatban, de ez sem hihető, hogy ez a szándék valóban őszinte lenne az önök részéről.

Nyilvánvalóan a későbbiekben a javaslat alkalmazása során ki fog derülni, hogy mi volt a valós szándék, ami miatt benyújtották ezt a javaslatot. Az önök lelkén szárad egyébként, hogy valóban az-e, amit itt leírtak, vagy valami más is történik a javaslattal.

Azt, hogy a Szocialista Párt hogyan fog szavazni, a későbbiekben majd a frakció eldönti. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 54 2013.06.04. 1:00  35-59

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Babák képviselő úrnak egy dolgot tudnék ajánlani. Szokták mondani, hogy bagoly mondja verébnek. (Babák Mihály: Jaj, jaj!) Ehelyett ha a képviselő úr felállt volna, és azt mondta volna, hogy itt, a parlament nyilvánossága előtt bejelentjük, hogy semmilyen egyéb, más szándék a törvényjavaslat mögött nincs, akkor mindenki tudomásul veszi, hogy önök ezt a nyilatkozatot megtették. Babák képviselő úr beszélt itt két percig, de egyetlenegy ilyen mondatot nem mondott (Babák Mihály: Majd az előterjesztő!), hogy semmi más a javaslat mögött nincs. (Babák Mihály: Megbeszéltük, majd ő fog szólni, az előterjesztő!) Jó, akkor majd az előterjesztő feláll, és be fogja jelenteni, hogy nincs semmi. Akkor mindenki megnyugodhat. Ellenben, ha más fog történni, természetesen meglesz a vélemény, mint ahogy már megvan a vélemény önökről a közvéleményben ilyen javaslatok kapcsán.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 66 2013.06.04. 5:10  59-104

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az előzőekben hallhattuk, a törvényjavaslatot a tegnapi bizottsági ülésen tárgyalta a gazdasági bizottság. Mondhatnám, hogy szokás szerint - a Fidesz szokása szerint - a javaslatot a hét végén, szombati napon nyújtották be azok a képviselők, akik, elképzelem a helyzetet, négyen összehajoltak, és egy isteni szikrára kitalálták, majd benyújtották ezt a törvényjavaslatot, bár a gazdasági bizottságban nem egészen ez derült ki.

A gazdasági bizottságban Vantara képviselő úr meglehetősen szűkszavúan foglalta össze és adta elő a törvényjavaslatot, és amikor a kormány képviseletében ott ülő három minisztériumi képviselőt kérdezte a bizottság elnöke, hogy egyébként ők hogyan viszonyulnak ehhez a törvényjavaslathoz, mindhármuk arcán - kivéve talán az Igazságügyi Minisztérium képviseletében ott ülő főosztályvezető-helyettes asszonyt - némi bizonytalanság volt tapasztalható. Ugyan mindhárman azt nyilatkozták, hogy a kormány támogatja ezt a javaslatot, de ez a nyilatkozat nem volt túlzottan meggyőző, megmondom őszintén, különösen a tekintetben, hogy kiderült a parlamenti dokumentumok alapján, hogy a javaslat véglegesítését mégiscsak az Igazságügyi Minisztérium készítette el, hiszen az az ő papírján került benyújtásra a Házhoz. Lehet, hogy a képviselő urak jelentős szellemi erőfeszítést tettek a javaslat elkészítése érdekében, de a kodifikációt... - látható módon bajban van a kormány a különböző kodifikációs műveletekkel, hiszen legutóbb például Illés Zoltán államtitkár úr panaszkodott itt arról, hogy milyen nehézségeik vannak a különböző törvények kodifikációjával kapcsolatban.

Amit feltettem kérdésként a bizottsági ülésen, ami már az előző napirendi pont kapcsán is elhangzott, hogy mi a kormány valós szándéka a törvényjavaslattal. A bizottság elnökének válaszából kiderült, hogy például a kisajátítási eljárást tulajdonképpen néhány ingatlan állami tulajdonba vétele miatt találták ki és nyújtották be. Az egyik a MTESZ-székház itt, a Parlament tőszomszédságában, a másik pedig a volt gazdasági vagy ipari minisztérium - sok neve volt a korábbi időszakban - Budán lévő épülete, amit mindenféle környezetvédelmi okokra hivatkozva próbálnak vagy lebontani, vagy valamilyen más megoldást találni erre az ügyre. Ez a kettő biztos, de a részletes vitában majd nyilván részletesebben beszélünk arról a nagyon érdekes beszélgetésről, ami néhány héttel ezelőtt Tarlós főpolgármester és Orbán Viktor között lezajlott egy buszon történő utazás kapcsán. Ebből mindenesetre leszűrhettük, hogy a Fidesz milyen módon készít elő törvényjavaslatokat, és nyújt be a Háznak.

Mindenesetre nagyon hajaz ez a törvényjavaslat az ott elhangzottakra és megfogalmazottakra, és nyilvánvaló az a szándék, hogy nemcsak erről a két ingatlanról van itt szó, hanem egyéb más ingatlanokról is. Bár csak Babák képviselő úr van itt, aki, úgy érzem egyébként, hogy a legkevésbé érintett a törvényjavaslat kapcsán, de inkább a főpolgármester-helyettes lenne az illetékes, akinek itt elő kellene adnia ezt a törvényjavaslatot mint előterjesztő. Elismerem, hogy ennek négy előterjesztője van, és nyilvánvalóan bárki beszélhet a dologról, de azért mégiscsak jó lenne, ha a kormány képviselője vagy az előterjesztő mondana őszinte véleményt arról, hogy mi a kormány szándéka ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Majd a részletes vitában részletesebben beszélünk arról is, amit itt utolsóként Babák képviselő úr előterjesztőként elmondott az Erzsébet-programról. Nyilvánvalóan ezzel a módosítással gyakorlatilag kitakarítanak minden más vetélytársat a piacról, és marad az Erzsébet-program (Babák Mihály: Ez magyar; ez nekünk jó.), különösen, ha azt feltételezzük, hogy egyéb más adótörvényeket is módosítanak majd, hogy előnyben részesítsék ezt a programot. Ez nem éppen abba a jogbiztonsági kategóriába tartozik, amit korábban itt hangsúlyoztak.

Mindezekre tekintettel nem támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Ne a multikat támogassuk!)

(12.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 72-74 2013.06.04. 11:00  59-104

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a bizottsági kisebbségi vélemény megfogalmazásakor már említettem, hogy ha emlékeznek rá a kormánypárti képviselők is, néhány héttel ezelőtt egy egészen érdekes tudósítás jelent meg a magyar sajtóban arról, hogy a magyar miniszterelnök, illetve a főváros főpolgármestere együtt utazott a buszon, és a sajtó munkatársai ott rögzítettek, nyilván az ő szándékaik ellenére, egy beszélgetést, amiből kiderült, hogy milyen gyakorlat alapján folytat jogalkotást a Fidesz-kormányzat, és hogyan születnek jogszabályok.

Nyilvánvalóan e beszélgetés kapcsán elképzelem azt a szituációt (Babák Mihály közbeszól.), hogy Babák képviselő úr és három másik kormánypárti társa, különösen a főpolgármester-helyettes összehajoltak, és azt mondták, hogy hát, ha ilyen igényt megfogalmazott a főpolgármester és a miniszterelnök, akkor üljünk le, és gyorsan csináljunk egy ilyen törvényjavaslatot. Kicsi szépséghibája a dolognak, mint ahogy mondtam, hogy maga a törvényjavaslat az Igazságügyi Minisztérium papírján került az Országgyűléshez benyújtásra. Ez a dokumentumok alapján kiderül, képviselő úr, hiába ingatja a fejét, ez teljesen nyilvánvaló, hogy így történt. De ezt már megszoktuk, hogy olyan törvényjavaslatok kapcsán, amelyeket a kormány nem kíván a közigazgatási egyeztetés keretében más szaktárcákkal is megvitatni, vagy nem akarja azt, hogy a szándéka időnek előtte kiderüljön, ezért ezt a gyakorlatot követi, hogy képviselői módosító indítvány formájában nyújtják be, mert akkor az összes jogalkotási törvényben rögzített kötelezettséget nem kell teljesíteni, hanem feláll Babák Mihály, és elmondja, hogy milyen nagyszerű együttgondolkodással alkották meg négyen ezt a benyújtott törvényjavaslatot. (Babák Mihály: Mi nem wellnessezni járunk a parlamentbe! - Zaj. - Az elnök csenget.) Aztán Dióssi képviselő úr...

ELNÖK: Egy kis türelmet kérek, képviselő úr! Babák képviselő úr, kérem szépen, hogy bekiabálásaival ne zavarja az ülést! Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Bocsánatot kérek, megint előfordult. Akkor sem kérek elnézést!) Tessék folytatni, képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Dióssi képviselő úrnak pedig azt ajánlanám, hogy vegyen elő néhány történelemkönyvet, és akkor amiket mondott, helyezze megfelelő történelmi környezetbe, mert valahogy úgy néz ki a dolog, hogy államosításról a Fidesz-kormány idején beszélhetünk többek között az iskolák és egyéb más intézmények államosítása kapcsán. Tehát amikor nincsenek észérveik azokra a felvetésekre, és ezt már megfigyelhettük az elmúlt három évben folyamatosan, tehát amikor nincsenek észérvek, akkor elkezdenek visszafelé mutogatni, hogy természetesen mindenről az előző kormány tehet, és minden bűnt az előző kormány követett el, és micsoda kiszolgáltatott helyzetben van ez a szegény Fidesz-kormány, hogy mi mindennek kell úgymond megfelelniük.

Beszéljünk a törvényjavaslatról is! Mint ahogy elhangzott, ennek négy fontos eleme van. Ebből kettőről beszéltek részletesebben a kormánypárti képviselők, nyilván a kényesebb területről, a kisajátításról, illetve az Erzsébet-programról, az ahhoz kapcsolódó módosításokról. Nyilván ez nem véletlenül van így, mert hiszen ők is érzik, hogy a kisajátítási törvénynek ez a módosítása mindennek megfelel, csak a jogbiztonság elvének semmiképpen nem, amit az előző napirend kapcsán olyan előszeretettel és többször hangsúlyoztak a kormánypárti képviselők.

Itt most ez a törvényjavaslat ennek aztán pontosan nem felel meg, a jogbiztonság elvének, mert hiszen miről is szól. Arról szól, hogy az Országgyűlés által kinevezett méltóságok rámutathatnak úgymond egy ingatlanra, hogy holnaptól ebben az ingatlanban szeretnénk mi ellátni a feladatainkat, és ettől kezdődően egy olyan folyamat indul be, ami tulajdonképpen leállíthatatlan, és semmiféle jogbiztonságot nem jelent azoknak a tulajdonosoknak, akik egyébként ott bent működnek ezekben az ingatlanokban. Mert hiszen eleve azt feltételezni, hogy a köz szempontjából mindenképpen hasznosabb, ha például azt feltételezzük, hogy az Állami Számvevőszék kijelöl magának egy épületet, teljesen mindegy, hogy hol, az biztos, hogy a társadalom szempontjából hasznosabb, ha ő használja, mint bárki más, aki egyébként előtte használta volna.

Nem beszélve arról, hogy az eljárás milyen abszurd elemeket tartalmaz. Tulajdonképpen mindenféle előzetes vizsgálat nélkül vagy egy egyszerűsített vizsgálat kapcsán az új úgymond használó vagy tulajdonos rögtön elkezdheti az ingatlan használatát, hiába indul meg egy bírósági eljárás, csak éppen arról nem szól ez a történet, hogy mi történik akkor, ha több év után - mint ahogy a magyarországi gyakorlatot tapasztaljuk - születik egy jogerős bírósági döntés, és esetleg a korábbi bérlőnek adnak igazat, akkor mi fog történni, és valóban ezek az új szervezetek ki fognak-e költözni ezekből az ingatlanokból.

Aztán elhangzott, miután rákérdeztünk többször, hogy ugyan mondják már meg, hogy konkrétan a mostani tudásuk szerint, vagy amit most el mernek ismerni, mely ingatlanok érintettek ebben a kérdésben. Elhangzott ez a MTESZ-székház, és hangsúlyozzák azt, hogy itt olyan tulajdonviszonyok vannak, amelyek másképpen nem kezelhetők. Nem tudom, hogy milyen tulajdonviszonyok vannak, és egyáltalán felmerül, hogy mire akarják használni, mert akkor le kellett volna írni azt, hogy az Országgyűlés Hivatala szempontjából olyan nélkülözhetetlen irodaépületre van szükség, ami máshol nem biztosítható, csak a MTESZ-székházban, és ez másképpen nem oldható meg. Vagy ugyanilyen indoklással a Budán lévő volt ipari minisztériumi épület, aminek a lebontásában gondolkodnak, és olyan indokokat sorolnak itt fel, ami egyébként semmi másra nem jó, csak a későbbiekben számos más ügyben erre a paragrafusra hivatkozva folytathat le államosítási procedúrát az állam nevében bárki is, környezetvédelemtől elkezdve mindenféle más okokra hivatkozva.

(12.50)

De természetesen ez is olyan gumijogszabály, ami semmiféle konkrétumot nem tartalmaz. Tehát az, aki esetleg használ egy ilyen ingatlant vagy tulajdonában van egy ilyen ingatlan, nem is tud majd védekezni, hiszen amit ebben a paragrafusban megfogalmaztak, ebbe aztán minden beleírható vagy belefogalmazható. Így aztán gyakorlatilag azt tesznek, amit gondolnak a későbbiekben ezekkel az ingatlanokkal.

Na, aztán arról nem beszélve, hogy milyen egyéb más ingatlanok einstandolásában gondolkodik a kormányzat, vagy miket akar, milyen indokkal és milyen ürüggyel államosítani, és a későbbiekben mire akarja ezt használni. Hát ez egészen elképesztő! És arra hivatkozni, hogy ez olyan, a közérdek szempontjából fontos cél, aminek mindenképpen meg kell felelni, és ez másképpen nem bonyolítható, ez teljes mértékben elfogadhatatlan.

Itt van az Erzsébet-utalványok kérdése, hogy ha valóban az lenne a cél, amit például Bohács Zsolt képviselő úr itt megfogalmazott, hogy mire akarják használni az így befolyó többletbevételeket, mert - mint ahogy említettem - ez a szabályozás semmi másra nem jó, mint hogy kitakarítja az összes, kafetériában még érdekelt egyéb más társaságot a piacról, és marad egyedül az Erzsébet-utalvány. Nyilvánvalóan feltételezve azt, hogy majd a későbbiekben még néhány adótörvényt módosítanak ahhoz, hogy ez a folyamat még inkább fölgyorsuljon, annak érdekében, amit Bohács Zsolt elmondott, hogy mire akarják használni. Csak egy problémája van ennek, tisztelt képviselőtársaim, ez nincs beleírva a törvényjavaslatba, hogy az így befolyó bevételeket csak erre és semmi másra nem lehet fordítani. Ha ezt beleírják, akkor lesz hiteles az az állítás, ami ezzel kapcsolatban elhangzott.

De most gondoljuk meg, hogy azok a társaságok, amelyek jelentős pénzeket invesztáltak a különböző ilyen kafetériautalványok forgalmazásába, azok most mit gondolnak, szintén csak a jogbiztonságról, és hát miért csodálkozik a kormány azon, hogy egyetlen befektető sem akar Magyarországra jönni az utóbbi években, hiszen ilyeneket tapasztal, hogy pénteken benyújtanak egy törvényt, ami gyakorlatilag ellehetetleníti az ő korábbi tevékenységét és korábbi befektetéseit.

Úgy gondolom, hogy ha csak ezt a két elemet vesézzük ki itt az általános vitában, és mondjuk el ezzel kapcsolatban a fenntartásokat, akkor máris igazolódik az, hogy nem igaz az a korábbi javaslat kapcsán megfogalmazott kormánypárti állítás, hogy az a szándék, hogy a jogbiztonság Magyarországon erősödjön. Ez fölrúgja ezt az alapelvet, nem is lehet egyébként, pontosan azon érvek és indokok alapján támogatni, amiről már beszéltem. Úgy gondolom, jó lenne, ha a kormánypárti képviselők is megfogadnák vagy megfontolnák ezt, mert képzeljék el, elkövetkezhet majd egy olyan állapot is, amikor nem önök lesznek kormányon, és ezek a törvények akkor is hatályban lesznek.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 80 2013.06.04. 0:35  59-104

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívánok reagálni azokra a zagyvaságokra, amit Babák úr mond (Babák Mihály: Nem is kell, nincs érved úgyse.), mert értelmetlen dolog.

De kérem szépen, hogy válaszoljon arra: mit akarnak kezdeni a MTESZ-székházzal? Mit akarnak kezdeni a budai volt ipari minisztériumi épülettel? Miért nyújtották be ezt a törvényjavaslatot? Mi a hátsó szándék ezzel kapcsolatban? Mondják el! Itt, a parlament nyilvánossága előtt! Mert hiszen a bizottságban már elmondták, hogy erről van szó. De akkor mit akarnak vele csinálni?!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 235 2013.06.10. 5:13  230-276

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tavaszi ülésszak végén vagyunk, jövő héten pénteken ülésezik utoljára az Országgyűlés. Egy ilyen előzmény után kisvártatva a kormány előáll egy ilyen súlyú törvényjavaslattal. Már nem is csodálkozunk rajta, hogy pénteken még szöveg sem volt feltéve az Országgyűlés honlapjára ebben a kérdéskörben.

Természetesen kell néhány szót mondanunk az előzményekről is, hogy mi előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását. Szeretnék arra emlékeztetni, nem Ádámig és Éváig visszamenve, de mégiscsak emlékeztetném Varga Mihály miniszter urat is arra, hogy annak idején, amikor az előző kormányzati ciklusban az MSZP előállt egy ilyen gondolattal, a Fidesz, az akkori ellenzéki párt milyen politikai hisztériát csapott azért, merthogy egy ilyen gondolat megfogalmazódott. Aztán, miután végül is nem volt politikai és szakmai egyetértés ebben a kérdéskörben, mint ahogy ez Európában is jellemző, hogy van ilyen meg olyan megoldás is, az akkori kormány elállt ettől a szándékától és azt mondta, hogy az a működési forma, amely korábban létezett, az is megoldható.

Arról már természetesen nem beszélek, hogy szokás szerint semmiféle egyeztetés nem volt egy ilyen törvényjavaslat kapcsán sem, bár ez nem egy politikai ügy, hanem ez egy hosszú távra szóló szakmai kérdés. Nem lett volna egyáltalán természetellenes, ha mondjuk, a Fidesz egy egyeztető megbeszélést tart a parlamenti pártok képviselői között, hogy valamiféle konzultáció ezt a törvényjavaslatot megelőzően történjen és legyen. Már a bizottsági ülésen arra hivatkoztak a kormány képviselői, hogy micsoda szakmai egyeztetések folytak az elmúlt időszakban. De mégiscsak utalnunk kell arra a másik előzményre is, hogy mintegy egy-másfél hónappal ezelőtt, ha nem is szó szerint, de Orbán Viktor mégis azt sejtette, hogy a kormánynak nincs olyan szándéka a közeljövőben, hogy egy ilyen kérdéskörrel foglalkozzon, és nincs ilyen szándéka ilyen törvény benyújtására. Nyilvánvaló oka ennek, politikusok vagyunk, tisztában vagyunk vele, hogy ez egy elterelő művelete volt a kormányfőnek, mert nem akarta az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság előtt nyilvánvalóvá tenni még a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését megelőzően, hogy van egy ilyen kormányzati szándék.

Mert azért ez nem olyan automatikus, mint ahogy a miniszter úr az expozéjában elmondta, hogy az Európai Központi Bank majd szó nélkül fogja fogadni ezt a kezdeményezést. Mert ha ez így lenne, nem kellene várni nyilvánvalóan a Központi Bank jóváhagyó levelére, mert az is kiderült, hogy olyan alapos az előkészítettsége ennek a javaslatnak, hogy mintegy 2-3 nappal ezelőtt küldték ki a törvénytervezetet az Európai Központi Banknak. Bár a bizottsági ülésen elhangzott, hogy a kormány nem kívánja elfogadtatni mindaddig, amíg ez a jóváhagyó levél nem érkezik meg az Európai Központi Banktól, még inkább megkérdőjeleződik, hogy mire ez a kapkodás, mire ez a sietség, mire ez a tárgyalási módszer, amit ismételten elővett a Fidesz, hogy az utolsó pillanatban egy ilyen súlyú törvényjavaslattal előállnak, és benyújtják a parlamentnek. Egyébként a sietséget is olyan kérdésnek tartjuk, ami alapvetően megkérdőjelezi, hogy a javaslat működőképes lesz-e arra a határidőre, amit a törvényben megfogalmaztak, hogy egyáltalán a szervezetek ez alatt az idő alatt képesek-e felkészülni arra, hogy egy megváltozott működési rendszerben megfelelőképpen ellássák a feladataikat.

Még egy momentumra szeretném felhívni az Országgyűlés képviselőinek a figyelmét. Tisztelt képviselőtársaim, egy héttel ezelőtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél tényként jelentették be a két szervezet összevonását, tehát oly mértékben megalázva a parlamentet, hogy figyelembe sem vették azt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a törvényjavaslat be sincs nyújtva az Országgyűlésnek, kész tényként közölték. Így ezt a törvényjavaslatot, ilyen körülmények között nem lehet támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
289 27 2013.06.14. 3:52  26-30

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gyalázatos tartalmú és módszerű törvényjavaslat van ismételten előttünk, tisztelt képviselőtársaim, hiszen, mint ahogy elhangzott az elnök úr felolvasásában: a távolléti díj új szabályozásáról szóló törvényjavaslatról van szó. Na, ehhez a törvényjavaslathoz nyújtott be a gazdasági bizottság már a részletes vitát is lezáróan, tehát amikor befejeződött a részletes vita, ezt követően nyújtott be a gazdasági bizottság a kőolaj és kőolajtermék készletezéséről szóló törvényhez egy jelentős módosító csomagot.

Ezt a törvényt annak idején, márciusban fogadta el az Országgyűlés, és arról szól, hogy szemben az Európai Unió általános gyakorlatával, Magyarországon a kőolajtermékekre egy külön jelölési módszert kíván bevezetni a törvényalkotó. Annak idején vitattuk ennek a szükségességét, sőt 15 kérdést intéztünk Németh Lászlóné miniszter asszonyhoz, hogy részletesen fejtse ki és magyarázza meg, erre a jelölésre egyébként miért van szükség, ami külön problémát vet fel nyilvánvalóan a kőolajtermékek kereskedésében Magyarországon. Sajnálatosan ezen kérdéseink egyikére sem, még egy egymondatos választ sem adott annak idején a miniszter asszony.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez a módszer egyébként sehol Európában nem alkalmazott, mert fölösleges, mert olyan ellenőrzési rendszer van Magyarországon a jövedéki termékekre, ami nem teszi ezt szükségessé. Ennek ellenére bevezetik, és próbáltuk megfejteni, hogy mi lehet ennek a kezdeményezésnek az oka, és rá kellett jönnünk, hogy nagy valószínűséggel ez megint csak egy, a trafikügyhöz és más, hasonló Fidesz-kezdeményezéshez hasonló, a Fidesz holdudvarába tartozó gazdasági társaságoknak szóló üzleti lehetőségről szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a rendszernek a bevezetése Magyarországon több mint 5 milliárd forintba kerül, ez nyilvánvalóan beépül majd az üzemanyagok árába, tehát ezt is a fogyasztó fogja megfizetni. Ez literenként 3-5 forintos emelkedéshez vezethet, érthetetlen módon. Ebben a törvényjavaslatban pedig azt szabályozza az Országgyűlés, hogy minden jog Németh Lászlóné miniszter asszony kezébe kerül, tehát ő jelölheti ki, hogy ezt a jelölőanyagot ki forgalmazhatja Magyarországon, milyen feltételekkel. Tehát a csókosok ismét hozzájutnak egy 5 milliárd forintos nagyságrendű üzlethez.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, ezt oly módon teszi az Országgyűlés, hogy egy lezárt részletes vitát követően a gazdasági bizottság nyújt be ilyen módosító indítványt egy teljesen más tárgykörű törvényjavaslathoz. Szó nem volt róla, ezek a paragrafusok nem voltak megnyitva korábban természetesen ebben a törvényjavaslatban. A házszabályszerűsége alapvetően megkérdőjelezhető minden ilyen javaslatnak; természetesen itt is arról van szó, hogy a Fidesz úgy gondolja, hogy amit ő házszabályszerűnek tart, az ezentúl házszabályszerű.

Egyszerűen elfogadhatatlannak, érthetetlennek, megmagyarázhatatlannak tartjuk az egész akciót, és még egyszer szeretnénk hangsúlyozni, különösen a módszert, és azt, hogy ismételten arról van szó, hogy a Fidesz gazdasági holdudvara kap egy 5 milliárd forintos megrendelést az adófizetők kárára. Ezt mi nem tudjuk elfogadni és nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 118-120 2013.06.17. 2:04  117-128

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Igen, elfogadom, elnök úr.

ELNÖK: Megadom a szót, képviselő úr.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ön is pontosan tudja, ez év márciusában fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabályt, ami egy új jelölési rendszert írt elő a kőolajtermékek forgalmazásának a területén, egy olyan új rendszert, amely sehol máshol Európában nincs, nem létezik. Egészen megmagyarázhatatlan egyébként, hogy miért találták ki ennek a rendszernek a bevezetését, hiszen a szakmai szervezetek, amelyek ezen a területen dolgoznak, mind értetlenül álltak a javaslat előtt.

Mi magunk is az üggyel kapcsolatban tizenöt írásbeli kérdést nyújtottunk be a miniszter asszonynak, amelyben tudakoltuk, hogy ugyan magyarázza már meg, miért van szükség ennek az új rendszernek a bevezetésére.

(15.50)

Egyetlenegy kérdésünkre egyetlenegy szó választ nem kaptunk, tisztelt államtitkár úr. Kértük például, hogy ugyan mondjon már néhány, nem ilyen pitiáner, de jelentősebb visszaélést ezen a területen, ami indokolttá teszi ennek a rendszernek a bevezetését. Természetesen erre nem kaptunk választ. Egyre nyilvánvalóbb, tisztelt államtitkár úr, hogy ennek a jogszabálynak az elfogadása egy olyan üzleti kör érdekében született, amely forgalmazza majd ezt a vegyszert Magyarországon, illetve a bevizsgálás rendszerének kidolgozásában érdekelt. Senki más, a fogyasztó bizonyosan nem érdekelt ebben, mert hiszen neki ettől nem lesz olcsóbb az üzemanyag. Sőt, miután ennek a rendszernek a működtetése mintegy 5 milliárd forintba fog kerülni éves szinten, ez 5-8 forintos üzemanyagár-emelkedést is eredményez, tisztelt államtitkár úr.

Akkor szeretnénk megkérdezni, hogy önök milyen gazdasági társaság érdekében hozták ezt a jogszabályt, egyáltalán, ki volt a megrendelője ennek a jogszabálynak, tisztelt államtitkár úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 124-126 2013.06.17. 1:11  117-128

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Azt kértük önöktől, hogy legyenek szívesek és mutassák be, hogy az elmúlt években milyen jelentősebb jövedéki visszaélések történtek Magyarországon, ami indokolja ennek a rendszernek a bevezetését. Hangsúlyozom, egy olyan rendszerét, ami sehol máshol Európában nincs, tehát egyetlenegy másik európai uniós tagállamban sem tartották szükségesnek, hogy valami ilyesmi rendszert bevezessenek. A magyar jövedéki ellenőrzési rendszer megfelelően működött eddig, úgy tudjuk, tisztelt államtitkár úr, és ha ez mégsem így van, akkor jó lenne, ha kapnánk egyébként erre valamiféle magyarázatot, hogy miért van ez.

Mert különben az a gyanú megmarad továbbra is, hogy valamilyen gazdasági társaság érdekében működnek, sőt, mi azt valószínűsítjük, hogy ha ezt a rendszert önök bevezetik, akkor el fognak szaporodni a jövedéki visszaélések, és nem visszaszorulnak. Mert ez a rendszer rosszabb, mint a jelenleg működő ellenőrzési rendszer.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 269-275 2013.06.17. 5:34  258-386

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt szeretném kérdezni, hogy ezek szerint nekem 10 perc időkeretem van-e, mert hogyha a kormánypárti oldal kétszer 5 percben szól hozzá, akkor...

ELNÖK: Képviselő úr, itt ehhez a 11563. számú előterjesztéshez 5 perc időkerete van. (Göndör István: Az egyikhez. Két törvényjavaslat.)

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Az egyikhez. És a másikhoz? Elnök úr, összevontan folyik a vita.

ELNÖK: Képviselő úr, minekutána az ülés vezetése erről a pulpitusról zajlik, szeretném tájékoztatni, hogy a különböző előterjesztésekhez 5-5 perces időkeret van. Én nem kívánom megvitatni azt, hogy ki mit hogyan szeretne összevonni. Kérem, szíveskedjen folytatni!

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Akkor az órát, ha nullára lehetne állítani, elnök úr...

ELNÖK: Kérem, folytassa, képviselő úr. Az ülésvezető elnök dolga, hogy az időkeretet beszámítsa. Szíveskedjen folytatni!

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez az epizód is jellemzi azt, hogy a Fidesz hogyan tárgyalja ezeket a törvényjavaslatokat, a kormány képviselője, aki itt megszólal, és expozét mond, az milyen valótlanságok tömkelegével áll elő, és szédíteni próbálja a parlamenti képviselőket és rajtuk keresztül a társadalom egészét. Ahogyan már szó esett arról a dologról, hogy hogyan nyújtották be ezt a törvényjavaslatot, egyszerűen minősíthetetlen. De törvénytelen is, tisztelt államtitkár úr!

Hát hol van itt a Költségvetési Tanács véleménye? Be sem lehet nyújtani költségvetési törvénymódosítást anélkül, hogy ne lenne mellékelve a Költségvetési Tanács véleménye. El se kezdhettük volna a törvényjavaslat tárgyalását e nélkül a tanácsi vélemény nélkül. Nem beszélve arról természetesen, hogy mit tartalmaz ez a törvényjavaslat. Ez nem más, mint egy pofátlan, hatalmas mértékű, ismételt sarc, és azzal próbálják meg indokolni, hogy a túlzottdeficit-eljáráshoz ez szükségeltetik.

Tisztelt Képviselőtársaim! És itt Manninger képviselő urat is szeretném emlékeztetni arra, hogy amikor az előző kormány megpróbált olyan intézkedéseket tenni, amivel jelentősen lehetett volna csökkenteni a költségvetési kiadásokat, és ehhez kétharmados támogatás kellett, például az önkormányzati szféra átalakításánál, a Fidesz egyetlenegy javaslatot sem fogadott el. Tehát ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárás az előző kormány idején tartott, jelentős mértékben hozzájárult a túloldal azzal, hogy semmilyen kétharmados jogszabályt nem voltak hajlandóak megszavazni, és nem volt semmiféle mód arra, hogy hozzájáruljanak Magyarország terheinek a csökkentéséhez. Ez az igazság, és erről feledkeznek el minden alkalommal, és visszamutogatnak a másik kormányra, minthogyha mindenről ők tehetnének, holott ugyanúgy ludasak önök is abban, hogy az előző kormány keze sok tekintetben meg volt kötve.

(19.00)

És most mit csinálnak? Egyik napról a másikra emelik duplájára az állampolgárok terheit, a különböző bankok terheit. Tudjuk, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az, hogy a bankok olyan helyzetben vannak, hogy nem tudnak hitelt nyújtani a gazdasági vállalkozásoknak. Na tessék, itt van, megsarcolják őket ismét 7,5 százalékkal, fizessenek a bankok, milyen jó lesz a magyar gazdaságnak, ha a bankok fizethetik az újabb sarcot, újra nem lesz forrásuk arra, hogy hitelt nyújtsanak a magyar vállalkozásoknak! Természetesen ezt is mi fogjuk megfizetni, mint ahogy azt is mi fogjuk megfizetni, hogy a gazdasági társaságok által fizetett telefonadót is megemelték 50 százalékkal, mintha ezt nem az állampolgárok fizetnék meg a későbbiekben akár az alkalmazottakon keresztül, akár azokon keresztül, akik a gazdasági társaságok forrásait biztosítják.

Egyszerűen elképesztő! A gazdasági bizottságban a kormány képviseletében megszólaló helyettes államtitkár nem mert olyanokat mondani, amit itt az államtitkár úr elővezetett, mintha egy dicsőséges javaslatról lenne szó, amit itt a parlament plenáris ülésén kell megvitatni, mintha ez valami fantasztikus nyeresége lenne a magyar társadalomnak, a magyar gazdaságnak, a magyar állampolgároknak, merthogy ez milyen jó lesz nekik, ha a túlzottdeficit-eljáráshoz, ahhoz egyébként, amit a Fidesz már egy fél évvel ezelőtt beharangozott, hogy micsoda nagyszerű eredményeket ért el a Fidesz gazdaságpolitikája, íme, ez van, de még továbbiak is várhatóak, fogadásokat mernék kötni arra, hogy még hány költségvetési módosítást fognak benyújtani ebben a ciklusban vagy ebben az évben. Mindenesetre elmaradásban vannak a tavalyihoz képest, mert tavaly ilyenkor már hat módosításnál tartottak, most meg még csak ez az ötödik, úgyhogy tessék felkötni a nadrágot és továbbiakat benyújtani.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 253 2013.09.09. 3:36  236-292

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ismét kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy a gazdasági bizottságban csak kisebbségi vélemény hangzott el, a többségi vélemény nem hangzott el, ilyen formában különösen nem, ahogy a képviselőtársam itt előadta; hacsak azt nem tekintjük többségi véleménynek, hogy a többség egyébként - olyan arányban, mint ahogy a képviselő úr elmondta - megszavazta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Szeretném hangsúlyozni, mert még ma itt nem hangzott ez el, hogy a gránitszilárdságú alkotmány ötödik módosításáról van szó. A gazdasági bizottságban valóban csak a gazdaság területét érintő módosításokról esett szó, de azért az mégiscsak fontos momentum, hogy Rétvári államtitkár úr azzal a felütéssel adta elő a kormány képviseletében a törvényjavaslatot, hogy bizony a kormánynak esze ágában sem volt módosítást benyújtani az alkotmányhoz, de ezek a csúnya nemzetközi szervezetek meg az Európai Bizottság kikényszerítették ezt a változtatást, pedig a kormány legjobb szándéka szerint ezt nem tette volna meg. Annak ellenére természetesen, hogy ezek a nemzetközi szervezetek és mindenki, az ellenzék is - amely egyébként kritikát fogalmazott meg annak idején az alkotmány elfogadása kapcsán - már fölhívta a figyelmet arra, hogy tisztelt képviselőtársaim, ez mégsem járja. Például, ha a kormány intézkedései kapcsán egy nemzetközi bírósági vagy európai bizottsági döntés eredményeként fizetési kötelezettség áll elő, ezt automatikusan a kormány úgy gondolta, hogy tisztelt állampolgárok, én ugyan elcsesztem a dolgot, de maguk fizessék meg ennek a következményeit. Azért ez mégiscsak furcsa hozzáállás egy kormány részéről, hogy természetesen ő soha nem vét semmilyen hibát, soha nem felelős semmiért, mindennek az állampolgárok fizessék meg az árát, bármit is tesz a kormányzat. Ilyen hozzáállással elég érdekes vélemény fogalmazódik meg nyilvánvalóan egy külső szemlélő számára, hogy milyen ország milyen kormánya meg parlamenti többsége az, ami ilyen módon hoz jogszabályokat, ilyen módon szabályozza az ország életét meg jogrendszerét.

Mindezekre tekintettel természetesen - és Veres János képviselő úr már elmondta, én nem akarom megismételni - az a határozott álláspontunk, hogy a Nemzeti Bank, illetve a PSZÁF összevonása várhatóan nem lesz olyan zökkenőmentes, mint ahogy önök gondolják és szándékoznak azt megvalósítani. Nagy valószínűséggel emiatt a következő hetekben, hónapokban problémák sorozatával szembesülünk majd, de nyilvánvalóan önök mint kormánypárti többség majd ezt is ilyen lazán, mint ahogy ezt az ötödik alkotmánymódosítást, szépen ideterjesztik az Országgyűlés elé, és szó nélkül, csuklás nélkül a parlamenti többség megszavazza. Mi nem értünk vele egyet, és ezért nem is támogatjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 36 2013.09.10. 5:09  27-89

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban ez történt a gazdasági bizottságban, a kormánypárti képviselők részéről senki nem szólt hozzá. A képviselő úr a tényt állapította meg, hogy ennyien támogatták és ennyien ellene szavaztak az általános vitára való alkalmasság tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az általános gyakorlat az utóbbi időben a gazdasági bizottságban, de ahogy hallom, más bizottságokban is. A kormány előterjesztését a kormánypárti képviselők egyszerűen nem hajlandók semmilyen módon védeni vagy megmagyarázni, vagy indokolni. Még olyan kísérletet sem próbálnak tenni, mint amit a miniszter úr az expozéjában tett: megpróbálta hatalmas sikerként beállítani azt a hallatlanul gyenge teljesítményt, amit a kormány az elmúlt három évben produkált a gazdaságpolitika tekintetében.

Tisztelt miniszter úr, ha ön szerint az, hogy 2010-ben a kormányváltáskor a gazdasági növekedés már 2,6 százalék volt egy súlyos gazdasági világválságot követően és ezt a mostani kormánynak sikerült leküzdenie 0,5 százalékra, miután tavaly 1,7 százalékos visszaesésben volt a magyar gazdaság, hogyha ezt ön megpróbálja itt valamiféle sikerként beállítani, ez egészen elképesztő. De ez jellemző az egész kormányzati gazdaságpolitikára meg a költségvetési politikára. Idén ez a hatodik költségvetési törvénymódosítás. Lemaradásban vannak, tisztelt miniszter úr, de valószínűleg be fogják érni a tavalyi kilencet, mert kilenc alkalommal módosították tavaly a költségvetést. A helyettes államtitkár úr, aki részt vett a gazdasági bizottság ülésén, úgy próbálta ezt védeni, hogy igen, kilencszer kellett módosítani, de csak egyszer módosítottuk a fő számot, és micsoda nagyszerű dolog, hogy csak egyszer kellett a fő számot módosítani.

Egyébként nyilvánvalóan, ha a miniszter úr figyelemmel kíséri a gazdasági sajtót, a gazdasági sajtó ezt a törvényjavaslatot is már úgy állítja be, úgy mutatja be, hogy íme, megszűnt a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben, a kormány elkezdett költekezni, elkezdte szórni a pénzt. Ez az első jele annak, hogy miként viszonyul ehhez a kérdéshez a kormány, és nyilván megfelelően van aggály a tekintetben, hogy az a hiánycél, amit a kormány megfogalmazott, nagy valószínűséggel nem tartható, mint ahogy a hírekből kiderült, hogy elértük augusztus végére a hiánycél mértékét. Tehát olyan nagy mozgástere e tekintetben a kormánynak nincs. (Ékes József közbeszól.)

Vitattuk a korábbi időszakban is, hogy mennyire szükségszerű, hogy az adófizetők pénzéből súlyos tízmilliárdokat költsenek olyan bevásárlásokra, aminek az állampolgárok szempontjából semmilyen haszna nincs. Mutassa már be egyszer végre ez a kormány, hogy milyen haszna származott a magyar állampolgároknak például abból, hogy 460 milliárd forintért annak idején megvették a MOL-részvényeket, mennyire lett ez kedvezőbb a magyar állampolgárok szempontjából, és mutassák be azt (Babák Mihály: Minek adtátok el?), hogy milyen előnyei lesznek annak a magyar állampolgárok szempontjából, hogy az E.ON vásárlására (Babák Mihály: Elkótyavetyéltétek!) meg a takarékbankoknak a megvásárlására ennyi pénzt költ a kormány. (Babák Mihály: Miért loptátok el?) Véleményünk szerint ez teljesen felesleges kiadás volt. (Babák Mihály: Elkótyavetyéltétek!)

Az az indoklás, amit a miniszter úr elmondott az expozéjában, hogy az energiaellátás biztonsága szempontjából ennek milyen jelentősége van, jó lenne, ha példákat sorolna fel, az elmúlt években milyen bonyodalmak és nehézségek származtak az energiaellátás területén, mert mi egyébként nem tudunk példát mondani erre, mert az energiaellátás a jelenlegi rendszerben is megfelelő, biztonságos volt, hiszen az összes eszköz eddig is a kormány kezében volt. Árszabályozástól elkezdve minden kérdésben a kormány beleavatkozhatott az energiaellátásba, ezáltal a biztonság megnyugtató volt még a legválságosabb időszakban is, amikor Ukrajnában e tekintetben problémák merültek fel.

Tehát mi teljes mértékben indokolatlannak (Babák Mihály: A túlzott deficitről beszélj, amit csináltatok!) és feleslegesnek tartjuk ezeket a kiadásokat. Nem beszélve arról, hogy számos tétel, például az a 75 milliárd forint, amit az Európai Bizottság helyett a kormánynak kell kifizetnie (Babák Mihály: Szégyenpadon voltunk!), még benne sincs ebben a költségvetésben. Majd kíváncsiak leszünk rá, hogy milyen további módosításban fogják korrigálni ezt a kérdéskört is.

Mindezekre tekintettel a kisebbség nem támogatta a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(10.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 46 2013.09.10. 2:09  27-89

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Eredetileg a Puskás Imre által elmondottakra szerettem volna reagálni, reagálok is olyan értelemben, hogy a képviselő úr kárhoztatta az előző kormányt akkor, amikor azt mondta, hogy 1000 milliárd forintot vett ki az állampolgárok zsebéből.

Tisztelt Képviselő Úr! Amikor önök egy aktussal 3000 milliárd forintot vettek ki az állampolgárok zsebéből, azt hova kell sorolni? És ráadásul egy olyan indokkal, hogy arra kell ez a pénz, hogy az államadósságot csökkentsék. A miniszter úr itt az expozéjában hivatkozott is arra, hogy milyen nagyszerű, mert csökkent az államadósság. Nominálisan nem csökkent, tisztelt miniszter úr, több az államadósság, mint 2010-ben volt. Lehet, hogy a GDP-hez viszonyítottan néhány tized százalékkal csökkent, de nominálisan sokkal több egyébként.

Azt mondta, hogy sok mindenre kellene reagálni. Kérdezem, tisztelt miniszter úr: hajlandó-e ön és a kormány bemutatni az E.ON-vásárlás körülményeit, hogy milyen körülmények között, milyen vagyonértékelés alapján, miért fizettek ki ennyit az adófizetők pénzéből? Mert hogy az MVM fizeti ki, az is a magyar állampolgárok pénze, hiszen ott száz százalékban állami tulajdonú társaságról van szó, nyilvánvalóan az ott képződő nyereség az állami költségvetésbe folyhat be. Hajlandóak-e bemutatni és nyilvánossá tenni ezt a vásárlást? Mert a gyanú árnyéka ott van önök fölött, hogy miért voltak hajlandóak kifizetni. Arra hivatkozik, hogy az állami vagyon növelése milyen nagyszerű dolog.

Kérdezem önt: hajlandó-e olyan befektetéseket csinálni, amelyek után állandóan kifizetések keletkeznek önnél, tehát pénzébe fog kerülni az a befektetés? Örül, hogy megvett valamilyen vagyontárgyat, de utána csak költeni kell rá, és semmiféle gazdasági haszna nincs a dolognak. Az állami vagyon növekedését nyilvánvalóan abból a szempontból is meg kell fontolni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy származik-e az államnak haszna abból a dologból, hogy megvásárolták. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 64 2013.09.10. 2:10  27-89

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném sajnálatunkat kifejezni azért, mert számos nagyon súlyos kérdést itt megfogalmaztunk a parlament plenáris ülésén a javaslattal kapcsolatban, a miniszter úr itt ült, végighallgatta ezeket, és úgy ment el, hogy érdemi választ nem adott, még csak azt sem mondta, hogy tisztelt képviselők, most nem tudok válaszolni, de egy héten belül írásban válaszolok azokra a kérdésekre, amelyeket önök itt, a plenáris ülésen megfogalmaztak. (Babák Mihály: Mire tetszik gondolni? A hazugságra?) Ebből egy dologra lehet következtetni, hogy a kormány megint csak nem hajlandó figyelembe venni, ami az ország Házában elhangzik. Amit felelős képviselők itt megfogalmaznak, arra tojik egy nagyot a kormány, és figyelembe sem veszi egyébként, hogy mi hangzott itt el a parlamentben.

Mi is kifejtettük azt a véleményünket, hogy a pedagógusbér-emelésekkel természetszerűleg egyetértünk, de azt nem mondtuk egy szóval sem, hogy ekörül minden rendben van. Mert például nem fogadható az el, hogy mintegy 4-5 ezer pedagógusnak a pedagógus-életpályamodell elfogadásával nemhogy nőne, hanem jelentősen csökken a fizetése, és több tízezer olyan alkalmazott, közalkalmazott van, akik kimaradnak ebből a fizetésemelési körből. Ráadásul arról sem szeretnek önök beszélni, mint ahogy egyetlenegyszer sem hangzott el, hogy ezért a béremelésért önök többletmunkát várnak el a pedagógusoktól, mert hiszen a kötelező óraszám lényegesen, 26-ról 32 órára növekszik, amit a pedagógusnak bent kell töltenie az iskolában. Ha megszámítjuk, akkor lehetséges, hogy ez a béremelés már nem is annyi, amennyit önök megpróbálnak itt szajkózni, és a kívülállók - mert a pedagógusok tudják és érzékelik, hogy ez mennyit jelent számukra (Az elnök csenget.), csak a kívülállók - nem tudják, ők azt hiszik, hogy ez valami fantasztikus dolog, holott nem erről van szó.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 98 2013.09.10. 3:08  89-139

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Meglehetősen szokatlan, hogy egy bizottsági többségi vélemény előadója a kisebbségi vélemény előadóját kritizálja egy másik napirendi pont kapcsán elhangzott véleményével kapcsolatban.

Itt is azt kell elmondanom, hogy ezen napirendi pont kapcsán a bizottsági ülésen érdemben - de semmilyen módon - kormánypárti hozzászólás nem hangzott el. Ez egyébként már egy rendszeres gyakorlat a bizottságban, és megvalósulni látszik a házelnök úr által javasolt rendeleti kormányzás, mert nagyon-nagyon az látszik, tisztelt kormánypárti képviselők - és ne haragudjanak, hogy ezt kell mondanom -, hogy önöket szavazógépnek használják, semmi másra nem használják, azt várják el önöktől (Közbeszólás a kormánypártok soraiból. - Babák Mihály: Szűzanyám, ez miket nem mond? Sérteget, elnök úr!), hogy itt üljenek, és megszavazzanak mindent, amit a kormány mond, mert ha egyébként önálló véleményük lenne a bizottságban, akkor elmondanák. Mert nem igaz, hogy egy-egy kormány-előterjesztéssel kapcsolatban egyetlenegy kormánypárti képviselőnek sincs megjegyzése, fenntartása vagy támogató véleménye. Legalább azt mondaná el, hogy én annyira nagyon egyetértek a dologgal, hogy én teljes mellszélességgel támogatom azt, amit benyújtottak, de mostanában már erre se vetemednek úgymond a kormánypárti képviselők, ott ülnek, és szó nélkül megszavaznak mindent, amit a kormány előterjeszt, ugyanúgy, mint itt a plenáris ülésen. Bocsánat, de ezt el kellett mondani, mert mi ezt tudjuk, de azok, akik néznek bennünket a televízión keresztül, nem tudják - legalább ők is tudjanak arról, hogy mostanra tényleg megvalósult a rendeleti kormányzás, ma már így működik a magyar parlament.

Egyébként a törvényjavaslattal kapcsolatban el kell azt mondanunk - és ez a jogalkotásra is jellemző, és az ott ülő kormányzati képviselő el is ismerte, hogy így van -, hogy a törvényjavaslat 1. §-ában megfogalmazott utalás nem helytálló, mert olyan paragrafus már nincs ebben a törvényjavaslatban. Ezért a kormány képviseletében ott ülő helyettes államtitkár, ha jól emlékszem, kénytelen volt azt mondani, hogy igen, bocsánat, ez a hivatkozás tényleg rossz, mert közben már megváltozott a törvénynek ez a paragrafusa, és ez már kikerült belőle.

Így működik a dolog, hogy egyik kéz nem tudja, hogy mit csinál a másik, benyújtanak egy-egy törvényhez olyan módosító indítványokat, amelyek nem is oda tartoznak, aztán elfeledkeznek róla, majd a következő törvénynél meg ilyen rossz hivatkozások kerülnek be. Maga a törvényjavaslat tartalma is abszurdum, hogy ha a kormány elront valamit, és emiatt aztán valamilyen nemzetközi eljárás következményeképpen valami fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor erre azt mondja, hogy az állampolgárok összessége adó formájában fizesse meg azt, amit én elrontottam. Így működik ez a magyar kormány, meg így működik a magyar parlament és a törvényhozása, tehát ez az, amit természetszerűleg nem lehet támogatni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 120 2013.09.10. 2:15  89-139

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem hiszem, hogy Magyarország állampolgárait most már túlzottan érdekelné az, hogy ön itt három és féléves kormányzás után mi mindent ró még az előző kormányzat szemére, mit kér számon még mindig rajtunk három és féléves kormányzás után, figyelembe véve természetesen azt is például, hogy a nyolc év alatt önök a gazdasági világválság kellős közepén mivel támogatták az előző kormányt: semmivel! Mindent, amit csak lehetett, mindent megakadályoztak és lehetetlenné tettek. És akkor nem érdekelte önöket a magyar nép sorsa, a magyar állampolgárok élete.

A MOL-részvények egy részét pont a Fidesz-kormány értékesítette. Tehát elég érdekes dolog, hogy ön ezt is az előző kormányon kéri számon. (Babák Mihály közbeszól. - Az elnök csenget.) Számon lehetne már végre kérni, tisztelt képviselő úr, hogy az önök kormányzása alatt mik történnek és hogyan történnek. Itt, a mai ülésen kérdeztük meg és kértük meg miniszter utat, hogy gazdaságilag, gazdaságpolitikailag indokolja meg, miért kell az adófizetők pénzéből 71 milliárd forintot kifizetni az E.ON megvásárlására, milyen haszna származik a magyar állampolgároknak ebből az üzletből. Vagy legalább azt mondja meg vagy mutassa be világosan, átlátható módon, minden állampolgár számára, hogy mi az üzlet lényege.

Ha az értékbecslő 40 és 300 milliárd forint közötti értékre becsülte ezt a társaságot, akkor miért fizetnek érte 840 milliót (Sic!), ha ilyen óriási különbség van a kettő között? Itt volt a lehetősége a miniszternek, adjon rá választ. Nem adott rá választ; mint ahogy a MOL-részvények megvásárlását se tudjuk, annak a részleteit a mai napig nem ismeri az Országgyűlés, de a közvélemény se. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 144 2013.09.10. 3:53  139-175

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez volt a többségi vélemény, ezt hallhattuk, ez hangzott el a bizottság ülésén is. Kisebbségi véleményként megfogalmaztam azt a határozott álláspontunkat, hogy bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Nemzeti Banknak az összevonásáról nem ez a jogszabály rendelkezik, bár ez is tartalmaz ahhoz kapcsolódó elemeket, illetve egyéb, szükséges jogszabályi módosításokat, de itt is el kell mondjuk azt az aggályunkat, hogy nem tartjuk megfelelően hosszúnak azt az időt, ami az egyesülésre rendelkezésre áll.

Illetve az a momentum, amit a kormánykommunikáció szajkóz az utóbbi időben, hogy de hát a pénzügyi szervezetektől minden alkalmazottat átvesz a Nemzeti Bank, és ezáltal majd zökkenőmentesen folytatódik a tevékenysége, mi fenntartásokat fogalmaztunk meg ezzel kapcsolatban, és komoly problémák keletkezhetnek ebből adódóan a jövőben a pénzügyi rendszer tekintetében.

Egy másik technikai jellegűnek tekintett módosítás a kártyakibocsátó bankok, illetve a bankközi díjaknak az egységesítése, úgymond abból a célból hozza a kormány ezt a javaslatot, hogy segítse elterjeszteni az úgynevezett POS-terminálokat, merthogy ezeknek a szintje Magyarországon a nyugat-európai államokhoz képest meglehetősen alacsony szinten van.

Nekünk határozottan az az álláspontunk és véleményünk, hogy nem ez a legfőbb akadálya annak, hogy ezek elterjedjenek Magyarországon. Mi a legfőbb akadálynak azt tekintjük, hogy ezeknek a használati költsége, az a 2-2,5 százalék és telepítési költségek azok, amelyek alapvetően gátolják ezeknek az elterjedését. Mert gondoljunk bele, hogy a mai gazdasági válság időszakában ezek az üzletek és kereskedelmi cégek 5-10 százalékos haszonkulccsal működnek. Hogyha ebből a bankok indulásként mintegy 2-2,5 százalékot a terminálok használatáért leemelnek, nyilvánvaló, hogy jelentősen csökkenti a használó hasznát, illetve magának a létesítésnek a költségei rendkívül magasak. Ezért kezdeményezett, és - erről a sajtó is beszámolt, hogy - a Magyar Nemzeti Bank tartott egy sajtótájékoztatót arról, hogy egy megyében egy ilyen kedvezményes telepítési akciót indítottak el, és akkor fordult visszájára ez a sajtótájékoztató, amikor a kártyacégek bejelentették, hogy mennyire aggályosnak tartják a törvényt, a kormánynak ezt a jogalkotási szándékát, hogy éppen ellentétes hatást fognak vele elérni.

Valószínűleg a felhasználók számára még inkább drága lesz a kártyahasználat, mint ahogy eddig történt. Én úgy gondolom, hogy ez igaz, és a kormány figyelmébe ajánlanánk, hogy fontolja meg a valós okokat, hogy miért ilyen kevéssé használatos Magyarországon a bankkártya, és a vállalkozások miért ódzkodnak attól, hogy ezt használják. Az okokat kellene megszüntetni, nem pedig ilyen látszatlépésekkel ennek a terheit és ennek a költségeit is a fogyasztókra hárítani.

Mindezekre tekintettel sem támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 166 2013.09.10. 4:36  139-175

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselőtársaim már elmondták a mondandónk lényegét, ezért csak nagyon röviden szeretném összefoglalni a véleményünket és álláspontunkat a javaslattal kapcsolatban.

Szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat arra, hogy néhány perccel ezelőtt, amikor arról beszéltem, hogy az előző kormány idején a Fidesz képviselőcsoportja hogyan viszonyult bizonyos törvénykezdeményezésekhez, akkor ismét itt a ragyogó példa egy ügyre: az előző kormány szakmai vitát kezdeményezett erről, hogy a Nemzeti Bankot, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét összevonja, akkor a Fidesz-frakció képviselői - a jelen lévő Varga Mihály miniszter úr is többek között - azon a véleményen és állásponton volt, hogy a Fidesz-frakció nem támogat egy ilyen összevonást. Hát, így múlik el a világ, hogy néhány év eltelik, és a Fidesz-frakció kezdeményezi ezt az összevonást, amivel kapcsolatban szakmailag természetesen lehet vitát folytatni. Alapvető kifogásunk a dologgal kapcsolatban nincs is, mert hiszen az valóban igaz, hogy az európai gyakorlatban ilyen és olyan megoldások is vannak, léteznek. (Varga Mihály: Azóta közbejött egy kis devizahitel-probléma. Nem tűnt fel?) Majd a miniszter úr is kér szót, és akkor válaszol.

Talán válaszol azokra a felvetésekre is a miniszter úr, amiket az előző törvényjavaslatok kapcsán megkérdeztünk, például hogy milyen indokok szólnak amellett, hogy az E.ON-t megvásárolják olyan áron és olyan feltételekkel, mint ahogy tették. Talán kér szót és válaszol ezekre az ellenzéki felvetésekre is a következőkben.

(14.40)

De amint elmondtuk, ezzel kapcsolatban az az aggályunk, hogy ilyen rövid idő alatt, mialatt ezt meg kívánja a kormány valósítani, kellőképpen felkészült-e a szervezet arra, hogy zökkenőmentesen átálljon egy ilyen új rendszerre.

Veres János azzal kapcsolatban is elmondta az aggályunkat, hogy az interchange-díjaknak az egységesítése milyen következményekkel járhat. Én pedig a bizottsági vélemény ismertetésekor kifejtettem azt az álláspontomat, hogy alapvetően nem is az interchange-díjak azok, amelyek megakadályozzák a kártyahasználat elterjedését, hanem az egyéb költségek, például a terminálok telepítésének és használatának a költségei, illetve a banki jutalékok, amelyek olyan magasak, hogy gyakorlatilag a kereskedőknek a viszonylag alacsony, 5-10 százalékos haszonkulcsának jelentős részét elviszik, így nyilvánvalóan nem fogják elterjeszteni ennek az eszköznek a használatát.

Természetesen a kormánynak állnak eszközök a rendelkezésére, hogy ha azt szeretné, komolyan azt szeretné, hogy ezek az eszközök elterjedjenek, például az adóbevételek jelentős növekedésének reményében hozzájárulhatna például ezeknek a termináloknak a telepítéséhez jelentősen, vagy esetleg ki is fizethetné ezeket a terminálokat, és bőségesen megtérülne nyilvánvalóan az adóbevételek növekedéséből.

Tehát kormánypárti képviselőtársaim figyelmébe ajánlanám, hogy akár ezen törvény kapcsán vagy más törvényi lehetőségek kapcsán meg lehet próbálkozni ezzel az eszközzel, és akkor ki fog derülni, hogy miért olyan nehezen terjednek ezek az eszközök a magyar kereskedelemben, a magyar vállalkozásoknál.

Összességében úgy gondolom, hogy Veres János a fő aggályunkat az interchange-díjakkal kapcsolatban elmondta, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy veszteséges gazdálkodásra kötelezünk például bankokat. Ez kérdéseket fogalmaz meg a gazdasági társaságokról szóló törvény kapcsán is, hogy ilyen veszteséges tevékenységre kötelezhető-e egy-egy gazdasági társaság, de ezt biztosan alaposan megfontolta a kormányzat, és ennek következményeként nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

Mi a magunk részéről ezen aggályok miatt sem támogatjuk a javaslat elfogadását, és ajánljuk a kormánynak, hogy fontolja meg ezeket a felvetéseket, amelyek egyrészt az ellenzéki képviselők részéről is felmerültek.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 180 2013.09.10. 2:42  175-193

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja valóban jogharmonizációs célú, és annak próbál megfelelni. Sajnálatos, hogy ennek csak részben tud megfelelni ez a jogszabály. Egyrészt részben hiányosnak tekintjük és mindenképpen elkésettnek.

Az az európai uniós rendelet, amely alapját képezte ennek a jogszabálynak, 2011-ben született, és az elfogadott szabályozás szerint ez év június 29-éig kellett volna elfogadnia a hazai jogalkotónak a Magyarországra vonatkozó szabályozást. Ezt azért is tartjuk furcsának, hogy erre most kerül sor késéssel, mert hiszen a parlament még júliusban is ülésezett, tehát elméletileg a kormánynak megfelelő idő állt rendelkezésre, hogy a szabályozást előkészítse és benyújtsa az Országgyűlésnek, és nem csak arról szól, mint ahogy a bizottsági ülésen a jelenlegi helyettes államtitkár próbálta úgy magyarázni, hogy de mi tartottuk a kapcsolatot az Európai Unió illetékeseivel, és benyújtottuk az Országgyűlésnek; a szabályozás szerint viszont június 29-éig hatályba kellett volna lépnie Magyarországon ennek a szabályozásnak.

(15.10)

Hiányosnak tartjuk abban a tekintetben, hogy a harmadik energiaügyi csomag szabályozásait viszont még mindig nem tartalmazza. E tekintetben pedig aggályaink vannak amiatt, hogy nem indulhat-e esetleg kötelességszegési eljárás Magyarországgal szemben, mert ennek a joganyagnak a hazai jogba ültetése még mindig nem történt meg. Hogy ennek milyen következményei lehetnek Magyarországon, úgy gondolom, azt majd az általános vita keretében konkrétan és tételesen is meg kívánjuk fogalmazni.

Nem vitatva azt, hogy a jogharmonizációs célnak meg kell felelni, de ezen hiányosságok miatt döntött úgy az MSZP frakciója, illetve a jelen lévő ellenzéki képviselők, hogy nem támogatják a törvényjavaslat általános vitáját, ennek részleteiről, mint ahogy említettem, az általános vitában majd még szólunk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 184 2013.09.10. 5:42  175-193

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak egy megjegyzés bevezetésként: talán jó lett volna, ha államtitkár úr itt van az előző napirendi pontok tárgyalásánál, például a költségvetési törvény módosításánál, mert akkor esetleg tudott volna szakmai magyarázatot is vagy indokolást adni ahhoz, hogy mi köze van az E.ON- és a MOL-részvények megvásárlásának az energiaellátás biztonságához, és hogyan növeli az energiaellátás biztonságát Magyarországon, ha az E.ON-t megvásárolja a magyar állam, vagy a tulajdonhányadát növeli a MOL-ban. Erre szakmai magyarázatot eddig még a kormányzat részéről nem kaptunk, de egy ilyen törvény kapcsán muszáj volt megjegyeznem ezt a dolgot, mert ez egy olyan szakmai kérdés, amire, úgy gondolom, hogy a kormánynak, az itt levő Varga Mihálynak válaszolnia kellett volna, de ő elment, és nem válaszolt erre a kérdésre.

Nem vitatva azt, hogy jogharmonizációs szempontból ez a törvényjavaslat szükséges, és egyetértek a képviselő úrral az indokolásban is, hogy miért szükséges ez az egységes európai energiapiac tekintetében, de a hazai szabályozás tekintetében is, az viszont ténykérdés, hogy elkésett a javaslat, nem készült el határidőre. Erről nincs mit tovább beszélni, legalább most utólag elfogadja az Országgyűlés, hatályba lép, és a magyar jogrend része lesz.

Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a jelenleg hatályos, villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény szabályozásait mi nem mindenben tekintjük eurokonform szabályozásnak. Néhány elemét szeretném itt tételesen is megemlíteni és kifejteni, és kérdezni a kormány képviselőit, hogy mi a véleményük erről, és van-e szándék a kormányzat részéről, hogy ezen változtassanak.

Az egyik ilyen kérdéskör például az, hogy a fogyasztók, illetve a kereskedők milyen eljárás alapján férhetnek a különböző adatokhoz. Ez meglehetősen nehézkes, és akadálya lehet a kereskedőváltásnak, tehát a versenypiac megfelelő kialakításának ezen a területen.

A másik ilyen kérdéskör, hogy ez - mint ahogy a képviselő úr is beszélt róla - szabályozott piac. Bizony, Magyarországon ez igen keményen szabályozott piac, például a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt fölhatalmazta a jogalkotó rendeletalkotási joggal. Mi ennek a következménye a jelenlegi szabályozás szerint? Az, hogy például a hivatal megállapítja az egyes energiatermékek árát, és a szolgáltatónak nincs joga felülvizsgálati kérelmet kezdeményezni, nem fordulhat bírósághoz például, hogy megvizsgálják, hogy a hatóság jogszerűen állapította-e meg az árat. Gyakorlatilag nincs fellebbezési jogkör, ami meglehetősen kérdésessé teszi a jogharmonizáció szempontjából az elfogadott jogszabályt.

Ez egy alapvető kérdés, úgy gondolom, hogyha ilyen hatáskörrel rendelkezik egy hatóság, akkor legyen valamilyen felülvizsgálati lehetősége annak, akire vonatkozik az a rendelet, ami az ő működését alapvetően befolyásolja. Mert mi a következménye a dolognak? Az, hogy egy ilyen rendeletalkotással akár arra is lehet kötelezni valakit, hogy veszteséges gazdálkodást folytasson. Úgy gondolom, ez megkérdőjelezhető, például ha a rendszer-üzemeltetők költségeinél ők azt állapítják meg, hogy nem minden költségelemet vett figyelembe a hatóság akkor, amikor az árat megállapította, akkor nem tudnak sehová sem fordulni ezzel a kérdésükkel, ami megkérdőjelezi a jogszabály hatékonyságát.

Nem teljes mértékben tekinthető függetlennek a hivatal a kormányzat működésétől; ezt is valamilyen módon szabályozni kellene, hogy a hivatal teljes mértékben függetlenül tudjon működni a kormányzati szervektől. Ezt mi aggályosnak tartjuk és nem is európai gyakorlatnak, tehát úgy gondoljuk, ezzel a kérdéskörrel is foglalkozni kellene. Ezek azok a kérdések például, amelyek ennek a sokat emlegetett harmadik energiacsomagnak a szabályozási kérdéseibe is beletartoznak. És itt kértük és kérdeztük, hogy mikor kíván a kormány ezzel a harmadik csomaggal foglalkozni és átültetni ezt a magyar jogrendbe, mert úgy gondoljuk, hogy ez az egész energiaszektor megfelelő, átlátható és hatékony működéséhez feltétlenül szükségeltetik.

Mindezekre tekintettel fogalmaztuk meg azt, hogy egy tartózkodó vagy egy gyenge nem szavazattal viszonyulunk ehhez a törvényjavaslathoz, remélve azt, hogy a kormányzat ezeket a problémákat rövid időn belül meg kívánja oldani.

Köszönjük szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 188 2013.09.10. 2:11  175-193

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A vita kapcsán eszembe jutott egy tegnapi példabeszéd, amit államtitkár úr mondott el a német hajógyártás történetéről, meg a téren látott vasbeton példájáról. És akkor itt van az analógia, tisztelt államtitkár úr, amiről képviselőtársam is beszélt. Itt van a magyar energiaszektor, és az erőművek nagyobbik része ma már áll. Gyakorlatilag nemcsak azok a régebbi típusú erőművek, szenes erőművek, Palkonya, Kazincbarcika, hanem a gázos erőművek is, akár a Tisza II, akár Százhalombatta, de a legkorszerűbbeket is mondhatnám, a gönyűi gázturbinás erőművek, vagy akár a megújuló energiás, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében épült erőművek is állnak azért, mert Magyarországra ma már 30-35 százalékban importból érkezik a villamos energia.

Akkor a tegnapi analógia kapcsán mi államtitkár úr véleménye, a kormánynak nincs ezen a területen valami tennivalója, hogy azért a magyar energiaszektor akkor is működőképes legyen, vagy akkor is versenyképes legyen, ha mondjuk az import nem áll majd olyan módon és olyan áron rendelkezésre, mint ahogy gyakorlatilag ez napjainkban tapasztalható? Ez nagyon-nagyon sok munkahely elvesztésével járt az elmúlt három évben az energiaszektoron belül a bezárt erőművek sorozatánál, és nem látszik semmiféle kiút vagy tulajdonképpen beavatkozási szándék a kormány részéről a megújuló energia hasznosításának szempontjából sem.

Ez is sajnálatos módon még a vállalásainknak sem felel meg, nemhogy növekedett volna, hanem visszaesett az elmúlt években a megújulóenergia-termelés Magyarországon. Tehát ezen törvény kapcsán ezeket a kérdéseket, meg a tegnapi példabeszéd kapcsán, kénytelen voltam föltenni államtitkár úrnak.

Köszönöm szépen.

(15.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 263 2013.09.30. 5:09  256-346

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném bejelenteni, hogy az MSZP képviselőcsoportja a gazdasági bizottság ülésén kizárólag azért szavazott tartózkodással, hogy itt, a plenáris ülésen elmondhassuk valamennyi fenntartásunkat egyrészt a törvényjavaslattal kapcsolatban, másrészt pedig azokkal a hazug és nem valós állításokkal kapcsolatban, amelyeket a Fidesz képviselőcsoportja és a kormány képviselői folyamatosan tesznek a törvényjavaslattal kapcsolatban, félrevezetve Magyarország állampolgárait számos ügyben ebben a kérdéskörben.

Szeretném tehát elmondani, hogy az MSZP képviselőcsoportja támogat minden olyan javaslatot, ami valamit is visszaad abból, amit három év alatt a Fidesz-kormány elvett vagy elharácsolt a magyar állampolgároktól. Ez, amit a kétszer 10 százalékos rezsicsökkentéssel úgymond vissza kívánnak adni az állampolgároknak, csak töredéke annak, amit a legkülönbözőbb adók és elvonások kapcsán az elmúlt három évben elvettek tőlük. Tehát gyakorlatilag ezzel csak valamit kompenzálnak abból a sok rosszból, amit az elmúlt három évben tettek.

El kell mondjuk azt, hogy ezeknek az intézkedéseknek a közgazdasági racionalitása alapvetően megkérdőjelezhető. Ennek a következményeit, már az első döntés következményeit is tapasztalhatják mind az állami, mind az önkormányzati legkülönbözőbb szolgáltató cégeknél, akiknél mára fizetési problémák merültek fel. Ezek a társaságok számos helyén az országnak, számos városban egyszerűen nem tudják kifizetni a kötelezettségeiket, mert a következmények, amiket önök teremtettek és állítottak elő, gyakorlatilag csőd közeli helyzetbe juttatták ezeket a szolgáltatókat. Az önkormányzatok kerültek rendkívül nehéz és nehezen kezelhető helyzetbe emiatt, hiszen nekik kell jótállni az ő tulajdonukban lévő önkormányzatok veszteségei miatt.

Tehát gyakorlatilag ezeket a társaságokat nevezték önök olyan társaságoknak, akik extraprofitot valósítottak meg. Csodálkozom, hogy az a 80 kormánypárti képviselő, akik egyben polgármesterek is, hogy nem süllyedt el itt a parlamentben, amikor ilyen dolgokat állítottak a saját társaságaikról. Egészen elképesztő, tisztelt képviselőtársaim!

A rendszerhasználati díjakat ugyanúgy megtartják, csak most már sokkal kevesebb embertől szedik majd be. Így a gazdasági társaságok, kisvállalkozások terhei nemhogy csökkennének, hanem növekednek ezen törvényjavaslat kapcsán, ami megint csak olyan terheket ró rájuk, amit nehezen tudnak majd teljesíteni.

És beszélni kell nyilvánvalóan az E.ON-gáztárolók ügyéről, bár államtitkár úr itt megpróbálta magyarázni a megmagyarázhatatlant. Megvett olyan gáztárolót, olyan vagyontömeget egyébként a kormány - megkérdőjelezhető természetesen, hogy az E.ON vagyontömegének csak egy részét vették meg, erről még nem is beszéltek. A kiskereskedelmi részlegét például nem vették meg az E.ON-nak. Az, hogy nem tudnak a parlamenti képviselők ennek a hatalmas tranzakciónak a részleteiről, egy dolog, de ráadásul még kiderül, hogy nem is a teljes E.ON-vagyontömeget vette át a kormány, hanem ennek egy részét.

Államtitkár úr, ha itt van már, akkor legyen szíves, magyarázza már meg itt, a parlament plenáris ülésén, hogy hogyan is volt ez a tranzakció, miért csak azokat a vagyonelemeket vette át a kormány, és a kiskereskedelmi részét a vagyonelemnek például miért nem vette át, az miért maradhatott az E.ON-nál. És miért működött így? Miért vettek át olyan gáztárolót, amit most le akarnak tulajdonképpen teljesen üríteni, és ezáltal használhatatlanná válik a következő időszakban? Azért vették meg, azért fizettek ki százmilliárdokat ezért a vagyonelemért, hogy aztán utána bezárják, és ne használják? És ráadásul még a mostani törvényjavaslattal akarnak szentesíteni egy olyan jogügyletet, ami tulajdonképpen tavaly részben már megvalósult azáltal, hogy a párnagáz egy részét már felhasználták az elmúlt évben is anélkül, hogy erre a parlamenttől felhatalmazást kaptak volna.

Tehát meglehetős fenntartásokkal kell kezelni ezt a törvényjavaslatot. Mivel még további részleteket szeretnénk az általános vitában elmondani, ezért szavaztunk tartózkodással a bizottsági ülésen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 267 2013.09.30. 9:14  256-346

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Jó lenne, ha egy ilyen törvényjavaslat kapcsán nem a propagandisztikus bejelentésektől lenne hangos az Országgyűlés, hanem tényekről beszélnénk, tényekről próbálnának beszélni a kormánypárti képviselők is, az előterjesztő is tényekről próbálna beszélni, és akkor talán lehetne találni olyan megoldást, amit kritika nélkül is tudna támogatni az ellenzék is például.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a végszavazásnál igennel fog az MSZP frakciója szavazni erre a törvényjavaslatra, azért, mert - még egyszer hangsúlyozom - fontosnak tartjuk, hogy azok a magyar állampolgárok, akiktől a Fidesz-kormány idején jelentős forrásokat vontak el, valamennyit is visszakapjanak ezekből az elvonásokból.

És itt mindjárt maradjunk az energetikai ágazatnál, hogy hogyan is van ez, 2002-től 2010-ig és 2010-től hogyan alakultak az energiaárak, ha megnézzük ezeket a tényeket. Tisztelt Képviselőtársaim! 2002 és 2010 között a világpiacon a gáz és villamos energia ára közel ötszörösére emelkedett, ötszörösére ez alatt az idő alatt. Ezalatt a kormány olyan támogatáspolitikát alakított ki, hogy a gáz áremelkedése a két és félszeresét alig haladta meg, a villamos energia áremelkedése pedig a kétszerese alatt maradt. Tehát miközben a világpiacon ötszörösére emelkedett ezen energiahordozók ára, közben ennek a felével emelkedett itt Magyarországon, és olyan támogatási rendszert alakított ki az előző kormányzat, aminek eredményeként 2008-ban a mostani csökkentés eredményeként bekövetkező árakat fizették az akkori fogyasztók.

Tehát nem igaz az az állítás, amit önök mondanak, hogy az előző ciklusban valamiféle elfogadhatatlanul magas árak voltak, hiszen szeretném emlékeztetni arra is önöket, hogy a Fidesz-kormány idején, az elmúlt három évben a gáz, illetve a villamos energia árában egyes fogyasztók esetében 10 és 20 százalék közötti emelkedés következett be. De igen, kedves képviselő úr, ne ingassa a fejét, ez bekövetkezett az elmúlt három évben mind a gáz, mind a villamos energia területén, és ebből próbálnak most önök valamit visszajuttatni.

Önök beszélnek a szolgáltatók extraprofitjáról meg a villamosenergia-termelők extraprofitjáról, akkor én most felolvasom önöknek azt, hogy hogyan is alakult az erőművek nyeresége az elmúlt években: 1997-ben, az önök által sokat átkozott időszakban az erőművek nyeresége 8,3 százalék volt; 1998-ban 12,7 százalék; 1999-ben - a Fidesz-kormány első teljes éve - 12,7 százalék, tehát ugyanannyi; 2000-ben 15,17 százalék; 2001-ben 22,8 százalék; 2002-ben 21,62 százalékos extraprofittal működtek a villamosenergia-termelő erőművek; ezt követően, a kormányváltást követően, 2003-ban és 2004-ben már újra 14 százalék alá csökkent ezeknek az erőműveknek a nyereséghányada. Tehát messze nem igaz az, amit önök itt propagandisztikusan szajkóznak arról, hogy az előző kormány tette lehetővé az erőművek extraprofitját, és ennek lett következménye az áremelés.

Az előző kormány megpróbálta, megpróbálta azt elérni, hogy ilyen világpiaci árviszonyok mellett is a magyar állampolgárok számára megfizethetőek legyenek ezek a szolgáltatások. Önök tényleg komolyan úgy gondolják, hogy véletlen az, hogy a Fidesz-kormány idején nőtt mintegy háromszorosára a számláikat nem fizető állampolgárok száma, akik nem tudják kifizetni az energiaszolgáltatás árát, mert olyan viszonyok alakultak ki? A Fidesz-kormány működése meg egyes fideszes képviselők, mint Kósa, Szijjártó képviselő urak, akik hozzájárultak a forint bedőléséhez, nem járultak hozzá ahhoz, hogy ma már nem tudják fizetni a magyar állampolgárok az energetikai számlákat? És önök kénytelenek ilyen lépéseket tenni meggondolatlanul és megfontolatlanul azért, mert pontosan megint csak az történik, hogy azokon próbálnak segíteni, akik a legkevésbé rászorulók.

És hogyan van az, hogy most már kétszázezerhez közelít azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akiktől a különböző szolgáltatásokat már kikötötték, mind a villamosenergia-, mind a gázszolgáltatást kikötötték, mert már nem tudják fizetni ezeknek a költségeit? Hogyan lehet az, hogy az önök dicsőséges hároméves kormányzása alatt nőtt ilyen exponenciális mértékben ezeknek az állampolgároknak a száma? Azért, mert olyan fantasztikus árpolitikát és energiapolitikát folytattak? Hát nem, nem erről van szó! Ezt próbálják most meg propagandisztikusan valamilyen módon kompenzálni, mert tudják, hogy kezelhetetlen a helyzet. Az emberek meg fognak fagyni télen, mert nem tudják fűteni a lakásukat, és már a villamos energiát is kikötötték náluk.

Egyszerűen gyalázat, hogy elfeledve, eltakarva és megpróbálva meghamisítani azokat a tényeket, amelyekről itt csak néhány elemében beszéltem, próbálják meg eladni, mint ha valami hatalmas jótéteményt tennének ezzel. Ezzel csak megpróbálják korrigálni azokat a súlyos hibákat, amelyeket ezen a területen elkövettek az elmúlt három évben, de ennek csak a töredéke, ezek csak morzsák, üveggyöngyök tulajdonképpen, amit az állampolgárok elé szórnak, ahhoz képest, ami veszteséget és kárt okoztak nekik ezzel az elfogadhatatlan gazdaságpolitikával és energiapolitikával, amit itt követnek. Megpróbálják bebizonyítani, hogy az előző kormány meg az ellenzéki képviselők tehetnek mindenről, ami kialakult, és nem beszélnek arról, hogy a Fidesz mit követett el az elmúlt időszakban, és hogyan próbálja meg ezt valamilyen propagandisztikus módon és eszközökkel korrigálni.

És itt van ennek az E.ON-tárolónak az ügye, tisztelt államtitkár úr, erről mindenképpen kell néhány szót beszélni. Gyalázatos az, hogy az országgyűlési képviselők semmit nem tudhatnak egy olyan ügyről, amely nagyságrendekkel nagyobb. Ha a sukorói ügy probléma volt - szerintem messze nem volt probléma -, ha önök annak tartják, akkor ez százszorosan komolyabb probléma, százszoros kárt okozott a magyar állampolgároknak az, amennyit önök fölöslegesen kifizettek ezért a vagyontárgyért. Megint csak mondanám, amit már a kisebbségi vélemény kapcsán is elmondtam, hogy jó lenne, ha erre magyarázatot adna az államtitkár úr. Ha már a részleteiről nem beszél, akkor mondja meg, hogy miért csak a vagyonelemnek egyes részét vette meg a kormányzat, miért nem az egészet vette meg, különösen ennyi pénzért.

(20.10)

És azt mondjuk, ha ennek a pénznek csak a töredékét arra fordították volna, hogy energetikai rendszereket korszerűsítsenek, ha a lakóházak, a panelházak fűtés-korszerűsítését támogatták volna, és nem az E.ON multinacionális társaságnak fizettek volna indokolatlanul hatalmas összegeket, akkor már sokkal előrébb tartanánk, és ezzel a módszerrel jelentős, nem 10 vagy 20 százalékos, hanem akár 50 százalékos energiamegtakarítást is el lehetett volna érni azoknak a forrásoknak a töredékéből, amit önök az E.ON-vásárlásra fordítottak.

Mindezekre tekintettel mindig el fogjuk mondani, hogy mindaz a propagandisztikus hazugság, amit ezzel kapcsolatban elmondanak, mennyire nem állja meg a helyét. Ezt mindig el fogjuk mondani, és meg fogjuk követelni, hogy a kormány számoljon be minden egyes fillérről, amit erre elköltött, magyarázza meg és gazdaságilag is indokolja meg, hogy miért ezt az utat választotta, és milyen előnye származik a magyar fogyasztónak abból, hogy hatalmas összegeket, százmilliárdokat költöttek ennek a vagyontárgynak a megvásárlására.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 273 2013.09.30. 2:15  256-346

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Márton Attila képviselő úr, az MSZP-kormány idején az erőművek 8 százalékos eszközarányos nyereséggel dolgoztak. Amikor kormányváltás következett be, akkor az Orbán-kormány a korábbi megállapodást a termelőkkel felrúgta, és ennek eredményeként következett be, hogy 2001-re már 22,8 százalékos eszközarányos nyereségük volt a távhőtermelőknek meg a villamosenergia-termelőknek. Ez a helyzet, tisztelt képviselő úr.

A másik helyzet meg az, hogy a mostani Fidesz-kormány idején is emelkedett a földgáz ára. És Simicskó képviselő úrnak szeretném mondani - még ha százszor fogja is elmondani -, hogy meg kellene próbálni ragaszkodni a tényekhez. Tisztelt képviselő úr, 2002 és 2010 között ötszörösére emelkedett a világpiaci gáz ára, ehhez képest Magyarországon a fogyasztói gázárak csak a két és félszeresükre növekedtek, és olyan támogatási rendszert hozott létre az akkori kormányzat, hogy a fogyasztók túlnyomó többségének 2008-ban kevesebbet kellett fizetni a gáz áráért, mint amennyit most fognak önök elérni a kétszer 10 százalékos csökkentéssel. Olyan támogatási rendszer volt, és az legalább igazságos volt, mert azoknak segített, akik egyébként rászorultak voltak.

A mostani rendszer viszont pontosan megint azoknak juttat a legtöbbet, akik a legnagyobb jövedelemmel rendelkeznek, azokon segít a legjobban ez a megoldás. Hát milyen igazságos megoldásról beszélnek önök?! Legalább a tényeket ismerjék el, és ne világoljanak összevissza, mert itt egy szakmai vita folyik. Nem politikai lózungokat kell mondani olyan embereknek, akik előtt nincsenek ott az adatok és nem tudják a tényeket, hogy mi történt valójában, és megpróbálják megmagyarázni nekik, hogy most járnak jól, merthogy eddig milyen rossz volt nekik. Akkor miért nőtt 300 ezerre azok száma ez alatt a három év alatt, akik nem tudtak fizetni? A mi kormányunk idején tudták fizetni a számlájukat, most nem tudják fizetni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 281 2013.09.30. 2:08  256-346

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Márton képviselő Úr! Ha az előző kormányzatnak mind az árpolitikája, mind a gyakorlata az, ami úgymond extraprofitot eredményezett a szolgáltatóknak, akkor megkérdezem önt, önök mit csináltak itt három évig. Miért nem csökkentették vissza mind a földgáznak, mind a villamos energiának az árát az elmúlt három évben, ha önök szerint az előző kormány indokolatlanul, megfontolatlanul, főleg a multinacionális társaságok zsebeit tömögetve állapította meg ezeknek a szolgáltatásoknak az árát? Akkor önök mit csináltak itt három évig? Mert akkor azt kellett volna csinálni 2010-ben, hogy szépen 50 százalékkal csökkentik mindegyik árát, és akkor helyreállt volna az a rend, amit most itt önök megpróbálnak elfogadtatni azokkal a képviselőkkel, velünk, hogy mi tehetünk mindenről, ami itt az elmúlt időszakban történt.

Hát ez egészen elképesztő, tisztelt képviselő úr, hogy önök ezt próbálják meg ránk sózni! Amikor elmondtam azokat a tényadatokat, ami az előző kormány időszakában volt, amilyen helyzetet az előző kormánynak egy adott világgazdasági szituációban, amikor 2008-ban összeomlott a világ pénzügyi rendszere, és ennek következtében olyan helyzet keletkezett itt Magyarországon, amit valamilyen módon a kormányzatnak kezelni kellett. (Font Sándor: Azt mondta a miniszterelnököd, hogy nem éri el Magyarországot a válság.) Még ilyen körülmények között is...

Képviselő Urak! Képviselő urak, szeretném jelezni, hogy amikor az előző kormány átadta a kormányzást önöknek, akkor a forint árfolyama 165 forint volt a svájci frank esetében, most 240 környékén járunk, és a gazdasági növekedés 2 százalék körül volt. Most önök hároméves dicsőséges kormányzásuk után próbálják azt bebizonyítani, hogy a 0,2 százalékos növekedés milyen fantasztikus eredmény. (Font Sándor: Mégis tudunk rezsit csökkenteni.) Hát ilyen fantasztikus eredmény. (Dr. Józsa István közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 291 2013.09.30. 2:16  256-346

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Az már kezd tragikussá válni, hogy a kormánypárti képviselők a saját hazug, propagandisztikus állításait megpróbálják igazságnak beállítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy elmondtam, az előző kormány idején ötszörösére nőttek a világpiaci árak. Most ez alatt a három év alatt viszont az jellemző, hogy folyamatosan csökkennek a világpiaci árak, a villamos energia ára mintegy 30 százalékkal csökkent az elmúlt három évben. Ilyen körülmények között - akkor beszéljünk a valóságról, beszéljünk a jelen helyzetről -, tessék mondani, a Villamos Művek tröszt, vagy Villamos Művek részvénytársaság, ami százszázalékos állami tulajdonban van, hogyhogy extraprofitot realizál, amiből... (Göndör István: Több tízmilliárdot.) Nem több tíz-, százmilliárdos nagyságrendben fogja kifizetni az E.ON üzletrészét, amit most megvettek. Akkor azt miért nem tetszettek bevonni a költségvetésbe, és mondjuk energiahatékonyság javítására fordítani?

Csak úgymond átkozzák azokat a multikat, akikről egyébként hazug módon önök azt állítják, hogy lerabolták az országot. Ezek rendkívül sok fejlesztést, innovációt és technológiát is hoztak az országba. Önök persze most azt mondják, hogy ez nem így van, mert nem tudják, semmi igazság nincs benne, de ettől még a dolog így van. A másik állítás is így van, hogy az első Fidesz-kormány idején ezek a multik sokkal nagyobb profitot realizáltak, az volt az igazi extraprofit, amikor 22 százalék fölé nőtt a profitjuk, amit az akkori kormány tett lehetővé. Az volt az igazi nagy nyereséges időszak egyébként.

Beszéljünk a valóságról! Akkor beszéljük meg, hogy lehetett volna-e másképpen, másra költeni azokat a százmilliárdokat, amiket például az E.ON vásárlására költöttek, és mondják már meg (Az elnök csenget.), egy mondatot mondjanak arról, hogy miért jó a magyar állampolgárnak az, hogy most megvették ennyi pénzért az E.ON tulajdonrészét. Mondják meg, miért jó, milyen haszna lesz belőle a magyar állampolgárnak! (Az elnök csenget. - Dr. Nagy István: Így tárgyalhatunk az árról. - Dr. Józsa István: Így is tárgyalhatunk. - Dr. Nagy István: Soha.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 313 2013.09.30. 2:13  256-346

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Én örülök annak, hogy Aradszki képviselő úr számos olyan momentumra felhívta a Ház figyelmét, amiről még a korábbi időszakban nem sikerült beszélni, de az energiaellátás biztonsága szempontjából meghatározó jelentősége van.

Azt Aradszki képviselő úr is elismeri, hogy az ellátásbiztonságot veszélyeztető események rendkívüli időjárási körülmények között következtek be, olyan körülmények között, amik bárhol, a legfejlettebb energetikai rendszereknél is, az Egyesült Államokban is és máshol is bekövetkeznek. Tehát nem igaz az az állítás, hogy azért következtek be ezek az események, merthogy a korábbi szolgáltatók ilyen mértékben elhanyagolták volna a rendszerek felújítását.

Az, hogy az előző kormány egyébként megpróbálta nyilvánvalóan és csinálta is, hogy az ellátásbiztonság Magyarországon növekedjen, például ennek eredményeként jöttek létre azok a határon átnyúló vezetéki kapcsolatok, akár Romániával, akár Horvátországgal, akár Szlovákiával, azaz az előző kormány idején indult el valamennyi beruházás, és jött létre, és fejeződtek be, és adták át most például a szlovákiai vezetéket, ami lehetővé teszi azt, hogy az ellátásbiztonság növekedjen Magyarországon.

De most akkor kérdezzük meg, hogy az ellátásbiztonság szempontjából mit eredményezett az, hogy Magyarországon sorra álltak le az erőművek. Megállt Barcika, megállt Tiszapalkonya, megállt Tiszaújváros, megállt Gönyű, megállt Százhalombatta, meg még sorolhatnánk az összes megújulót, amelyet korábban fölépítettek, akár Vásárosnamény mellett vagy másról is beszélhetnénk. A legkorszerűbb, a gönyűi erőmű sem tud (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a magyar piacra termelni, mert a villany 30 százalékát már importból szerzik be Magyarországon. Ez az ellátásbiztonság Magyarországon? (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 317 2013.09.30. 2:15  256-346

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Csak annyi megjegyzésem van ehhez, amit elmondott, hogy ha a százhalombattai új gázturbinás erőmű nem tud hatékonyan működni, akkor a gönyűi erőművet miért nem tudják működtetni, hiszen az még ráadásul az MVM többségi tulajdonában van, tehát éppen hatékonyabban működhetne.

De én úgy gondolom, hogy nem ez a kérdés. Az a kérdés egyébként, hogy beszélt a képviselő úr a hosszú távú gázvásárlási szerződésről, ami, azt hiszem, ha jól emlékszem, akkor 15 éves, és 2015-ben jár le. Ha ezt olyan könnyű lett volna módosítani, vagy olyan könnyű lett volna fölmondani és újat kötni helyette, nyilván ez a lehetőség adott volt az Orbán-kormánynak. De tudott, hogy nem tudták ezt meglépni, mert nem olyan könnyű dolog egy ellátásbiztonság mellett is egy ilyen hosszú távú szerződést megkötni.

És most megpróbálják azzal magyarázni, hogy azért kellett megvásárolni az E.ON üzletrészét, merthogy ezzel a magyar kormány kezébe kerül a tárgyalási lehetőség. Ez egy óriási hazugság és csúsztatás. Ugyanis ha a kormánynak egyedül ez volt a baja, akkor Magyarországon meg az Unión belül is szabad hozzáférés van a rendszerekhez. Tehát ahhoz, hogy a magyar kormány biztosítsa hosszú távon az ellátást, nem kell megvenni ilyen hihetetlenül drágán egy rendszert, hanem létrehoz egy önálló társaságot, vagy megbízza az MVM-et, és azt mondja neki, ír egy levelet a Gazpromnak, hogy tisztelt Gazprom, jövő héttől kezdve az MVM tárgyal a hosszú távú gázvásárlási szerződésekről, és a dolog el van intézve. Ettől nem kell százmilliárdokat kifizetni, mert ettől sokkal olcsóbban is megoldható lett volna, és ezeket a forrásokat lehetett volna (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) tényleg hasznos célokra fordítani. De nem ezt csinálták, hanem megpróbálják hazug állítással befolyásolni a magyar közvéleményt.

(21.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 6 2013.10.25. 11:24  1-222

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Milyen következtetést lehet levonni abból, hogy a kormánypárti képviselők közül, 263 kormánypárti képviselő közül mindössze három van jelen a jövő évi költségvetés vitájában? Ez mutatja azt, hogy a kormánypártok képviselői is mennyire veszik komolyan azt, ami a szakmaiság szempontjából itt, a parlament plenáris ülésén meg kell fogalmazódjon a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban.

Hallhattuk, az elmúlt 24 óra összes híradása mind azt próbálta kommunikálni, amit a Fidesz vezérszónoka a tegnapi napon itt elmondott, hogy ez a költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése. Tisztelt kormánypárti képviselők, arra kérem önöket, hogy mutassanak be egyetlenegy sort is ebből a több száz oldalas költségvetésből, amely vonatkozik a rezsicsökkentésre. Nincs egyetlenegy sor sem. Tehát az, ami itt az elmúlt 24 órában a jövő évi költségvetésről a kormánypártok részéről elhangzott, az egyszerűen hazugság. Nincs ilyen benne. Mert ha legalább azt mondanák, hogy a tartalékok között elkülönítettünk iksz milliárd vagy 10 milliárd forintot arra a célra, hogy például fedezzük a közszolgáltató cégek veszteségeit, amit a rezsicsökkentés kapcsán elszenvednek, akkor azt mondom, hogy igen, van a költségvetésben egy olyan sor, ami azt a célt szolgálja, hogy a rezsicsökkentésből adódó veszteséget valamilyen módon kompenzálják.

Nem tudom, hogy a kormánypárti képviselők tudják-e azt például, hogy egyes közszolgáltató cégek, Borsod megyében például a vízszolgáltató társaságok gyakorlatilag az elmúlt fél évben fizetésképtelenné váltak. Nem tudnak fizetni már most sem, és ha a további rezsicsökkentés megvalósul, akkor, miután ezek többségi állami tulajdonú társaságok, másképpen nem fognak tudni működni, csak ha jelentős tőkeinjekciót kapnak a költségvetéstől, tehát az adófizetők pénzéből.

A másik, nagyon sokszor elhangzó vélemény itt a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, meg úgy általában a kormány kommunikációjában, hogy Magyarország jobban teljesít. Hát akkor nézzük meg, hogy ebben a költségvetésben vannak-e olyan elemek, amelyek ténylegesen azt mutatják, hogy Magyarország jobban teljesít!

Arra, hogy a költségvetés fő számai mit tartalmaznak, és hogy ezek mennyire megalapozottak és megbízható számok, következtethetünk abból, hogy az elmúlt 2-3 évben az akkori költségvetések hogyan valósultak meg, hogyan teljesültek, hány szám teljesült egyáltalán azokból a költségvetésekből, illetve következtethetünk abból, hogy azok a gazdaságpolitikai és pénzügyi szakértők, akik véleményt mondtak erről a benyújtott költségvetésről, milyen véleményt fogalmaztak meg.

Egy se, egy se fogalmazott meg olyan véleményt, hogy az itt leírt alapszámok, fő számok, a GDP-növekedés, az infláció, a beruházási ráta, az államadósság, a költségvetési hiány teljesülni fog. Nem mondtak ilyet. Még az Állami Számvevőszék is azt fogalmazta meg, hogy a bevételek 50 százalékáról nem tudja azt mondani, hogy nagy valószínűséggel és bizonyossággal teljesülni fog. Tehát van jelentős bizonytalanság a jövő évi bevételek oldaláról. Ebből adódóan nyilvánvalóan az fog következni, ami ebben az évben is már bekövetkezett a költségvetésben, hogy hatszor kellett módosítani. Igaz, hogy ez még messze van a tavalyi adattól, mert tavaly meg 13-szor kellett módosítani a költségvetést különböző, de hasonló jellegű okok miatt.

Na, akkor nézzük, hogy tényleg jobban teljesít-e Magyarország! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gazdasági teljesítőképessége ma a 2005-2006-os szinten van. Hároméves Fidesz-kormányzás után körülbelül a jövő évre tervezetten valósulhat meg annak a növekedésnek, a GDP-növekedésnek a fele, mint ami a kormányváltáskor, 2010-ben a gazdasági világválság után volt Magyarországon. Tehát egyszerűen nem igaz az az állítás sem, hogy Magyarország jobban teljesít. Mert nézzük meg például a forint árfolyamát! A forint árfolyama hogyan alakul most a 2010-eshez viszonyítottan? Mintegy 20 százalékkal rosszabbul áll a forint. Mi következik ebből, tisztelt képviselőtársaim? Az, hogy mindenért, amit nem Magyarországon gyártanak, hanem importból hoznak be, azért körülbelül ilyen magasabb árat kell fizetni.

Itt van például az üzemanyagok kérdése. Ugye, emlékszünk arra, kormánypárti képviselők ülnek itt olyanok is, akik az előző ciklusban már itt ültek, teli szájjal követelték, amikor 300 forint volt az üzemanyag ára Magyarországon, a benzin ára, a jövedéki adó csökkentését. Most bőven 400 forint fölött járunk.

(8.20)

Amikor az MSZP képviselőcsoportja azt kezdeményezi, hogy tisztelt képviselőtársaim, itt lenne az ideje, hogy csökkentsük a jövedéki adót, mert hiszen ezek már olyan terhek, önök alapvetően elzárkóznak ettől a dologtól, ez is mutatja, hogy egyébként mennyire őszinte volt az a gazdasági kezdeményezésük, amikor 300 forintos árnál követelték a jövedéki adó csökkentését.

De nézzük meg az átlagjövedelmeket, vagy nézzük az adókat, tisztelt képviselőtársaim! Önök annak ellenére, hogy azt ígérték, hogy adócsökkentést kívánnak megvalósítani, ma összességében 400 milliárd forinttal több adót fizetnek be a magyar állampolgárok, mint 2010-ben fizettek. Igaz, hogy vannak olyan állampolgárok, a magasabb jövedelműek, a magas jövedelműek, akik valóban kevesebb adót fizetnek, kisebb az adóterhelésük, de a magyar állampolgárok túlnyomó többségének több adót kell fizetni ma Magyarországon, mint amit fizettek 2010-ben. Tehát ezen a területen biztos, hogy rosszabbul élünk, mint a korábbi időszakban, és Magyarország gazdasága nem teljesít jobban.

Vagy nézzük meg, hogy hány fiatal vándorolt ki Magyarországról azért, hogy munkát találjon 2010-ben és a 2010 előtti években, és hányan voltak kénytelenek elhagyni az országot ebben a három évben, és egyáltalán van-e esély arra, tisztelt képviselők, hogy ezek a fiatalok visszatérjenek valaha is Magyarországra, munkát találjanak, megélhetést találjanak. Erről persze nem beszélnek. Amikor harsogja a rádió a kormány kommunikációját, hogy Magyarország jobban teljesít, hát ezen a területen biztos, hogy nem teljesít jobban, de jó lenne, ha mondanának legalább egy olyan érzékelhető területet, ahol a mindennapok állampolgárai, akik otthon élik mindennapjaikat, és az energiáik túlnyomó többségét leginkább arra fordítják, hogy családjuk és saját maguk megélhetését biztosítsák, mutassanak egy olyan átlag magyar állampolgárt, akinek bizonyos területeken jobb a megélhetése, mint korábban volt.

Azt mondják, harsogják, hogy persze a foglalkoztatás nőtt Magyarországon. Hát hogyne! A tegnapi napon tette közhírré a kormány, hogy 200 ezer főre akarja növelni a közfoglalkoztatottak számát. Ez rendjén való olyan értelemben, hogy azok az emberek, akik semmilyen módon nem találnak maguknak munkát, legalább ily módon valami, valamicske jövedelemhez jutnak. No de hát az a 47 ezer forint, amit ily módon tudnak keresni, az mire elég, tisztelt képviselőtársaim? Ez az a dolog, amikor azt mondhatják el százszor, hogy Magyarország jobban teljesít?

Vagy itt van az államadósság kérdése, tisztelt képviselőtársaim. Két éven keresztül semmi mást nem hallhattunk az önök részéről, mint azt, hogy azért ilyen nehéz a gazdasági helyzet Magyarországon, mert akkora az államadósság. Mi történt? Ez alatt a három évben 3000 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Nem csökkent annak ellenére, hogy elkonfiskáltak 3000 milliárd forintot a nyugdíj-megtakarításokból, hanem 3000 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ma többet kell fizetnünk.

Azzal dicsekszenek, ilyen hirdetés van, ami egy agymenés, a Magyar Rádióban, hogy Magyarországnak nincs az IMF-fel szemben államadóssága. Tényleg nincs. Megszüntették a 2,5 százalékos kamatozású hitelt, és vettek fel helyette 5-5,5 százalékos hitelt. Ma 50 milliárd forinttal többet kell fizetnie a magyar költségvetésnek adósságfinanszírozásra, mint a korábbi időszakban volt. Szóval, tisztelt képviselőtársaim, vissza kellene térni a szakmaisághoz, a pontos adatokhoz, a valós adatokhoz, nem a vágyálmokhoz, amelyeket a különböző kommunikációs csatornákon megfogalmaznak, és megpróbálják megtéveszteni ezekkel az adatokkal a magyar állampolgárokat, mert a tények, a tényadatok, a tényszámok teljesen mást mutatnak.

Arra kérem a tisztelt kormánypárti képviselőket, akik a következő felszólalásokkal nyilvánvalóan megpróbálják megmagyarázni és megvédeni ezt a költségvetést, hogy próbálják meg ezt tényszámokkal, valós adatokkal és nem pedig vágyálmokkal, mint amelyeket ebben a költségvetésben megfogalmaztak, igazolni, vagy megpróbálják helyes útra terelni azt a kormányt, amelyet három és fél év alatt önök, hiába vannak itt 263-an, ezt nem sikerült megtenni.

Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 10 2013.10.25. 1:45  1-222

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A képviselő úr emlegette az online-pénztárgép-históriát. Ez jellemzi az egész tevékenységét a kormánynak. Szeretném önt emlékeztetni arra, hogy elsőként ezt ez év áprilisában kívánták bevezetni, majd azóta vagy háromszor elhalasztották, mert oly mértékben felkészületlenek voltak, amikor ennek a szabályozását kihozták, hogy egyszerűen a gyártók képtelenek voltak legyártani azt a mennyiségű pénztárgépet, amiben gondolkodtak.

Most a legújabb fejlemény, tisztelt képviselő úr, nem tudom, hogy hallotta-e, hogy kiadtak vagy 8-10 pénztárgépre forgalmazási engedélyt, majd az érintettek, a kiskereskedők, akiknek egyébként nagyon súlyos terhet jelent ennek a pénztárgépnek a beszerzése és a működtetése is a továbbiakban, most éppen megkaphattak egy értesítést arról, hogy legalább 5 vagy 6 pénztárgépnek a forgalmazását visszavonták vagy feltételhez kötötték. Tehát gyakorlatilag, miután az év végéig kellene telepíteni ezeket a pénztárgépeket, a gyártók ezek szerint, miután még mindig nem rendelték meg őket, hiszen különböző feltételeknek meg kellene felelniük, ezért még mindig nem kezdték meg a gyártást. Biztosan bekövetkezhet az a helyzet, hogy még január 1-jétől sem tudnak életbe lépni ezek a pénztárgépek.

Na, ez jellemzi az önök gazdasági, gazdaságpolitikai kormánypárti és kormányzati működését. Ez mindent bemutat arról, hogy önök hogyan teljesítettek az elmúlt három évben. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 38 2013.10.25. 0:26  1-222

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném tisztázni ezt a helyzetet. Hétfőn, amikor az Országgyűlés elfogadta a napirendet, akkor - egyértelműen itt van a kiküldött napirendben - az volt, hogy pénteken kilenc órában közvetít a televízió a mai ülésnapról. Ugyanakkor az hangzik itt el, hogy nincs televíziós közvetítés. Akkor most mi a helyzet, elnök úr?

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 72 2013.10.25. 2:22  1-222

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Selmeczi Képviselő Asszony! 19 500 milliárd forint az kevesebb, mint 22 ezer milliárd forint. Ez az államadósság nagysága most. Tehát akárhányszor fogják elmondani, hogy GDP-arányosan, meg mihez viszonyítottan, hogy s mint csökkent az államadósság, az államadósság nem csökkent, hanem 3000 milliárd forinttal több, mint ami a kormányváltás idején volt. Ezért anakronisztikus az, amikor azt mondják, hogy a 3000 milliárd forintot, amit elloptak egyébként a megtakarítóktól, a magyar állampolgároktól, és azért nem valós az, amit Herman képviselő úr mond, mert 3 millió tag közül csak 1 millió volt az, aki kötelezően lépett be, 2 millió önkéntesen lépett be (Közbeszólások, derültség a Fidesz padsoraiból.), mert úgy gondolta, hogy ő megtakarítja a pénzét. Önkéntesen lépett be, tisztelt képviselő úr, és ezektől az emberektől vették el a megtakarításaikat. És hogyha ezerszer fogják elmondani, ez akkor is tényszerű, mert jó lenne, hogyha már arról beszélnének, hogy hová lett ez a 6000 milliárd forint, ami eltűnt az önök költségvetésének feneketlen kútjában.

És nem beszélnek azokról a többlet-adóbevételekről sem, ami éves szinten 450 milliárd forinttal több befizetési kötelezettségként terheli az állampolgárokat, mint annak idején, az MSZP-kormány idején.

Az államadóssághoz meg még egy adalék, tisztelt képviselő asszony: ön itt ült akkor is, 1998-ban, illetve 1998 után, amikor az önök kormányzásának eredményeként bizonyos jelentős számú pénzeket kivittek a Magyar Fejlesztési Bankba, hogy az nem része a magyar költségvetésnek, aztán az Európai Bizottság meg előírta, és ez is hozzájárult például ahhoz, hogy 60 százalékról 70 százalékra ugrott rögtön az önök kormányzása után az államadósság nagysága.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 106 2013.10.25. 2:15  1-222

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ne vigyék el a mikrofont ön elől, mert a sikerpropaganda mellett akkor talán választ tud adni néhány valós kérdésre is.

Az egyik valós kérdés, hogy mi lesz az idei kórházaknak a kifizetetlen számláival, ami ma már 100 milliárd forinthoz közelít. Ez az egyik kérdés. Mi lesz jövőre, tisztelt képviselő úr, amikor az összevont szakellátás 16 milliárd forinttal kevesebbet kap jövőre, mint az idén? Ha az idén 100 milliárdos kifizetetlen számlákat eredményez a kórházak esetében az idei költségvetési finanszírozás, akkor mi lesz jövőre? Hogyan fogják ezt finanszírozni? Tisztelt képviselő úr, mi lesz az alapellátásban dolgozó orvosokkal, akiknek az átlagéletkora ma már közelíti a 60-65 évet? Ezeknek a finanszírozásáról sem az elmúlt három évben, sem a következő költségvetési évben nem kíván gondoskodni érdemben a kormányzat. Tehát ezek az orvosok jövőre is el fognak vándorolni, és nem lesz, aki a falusi és városi körzeteket megfelelőképpen ellássa.

A felelőtlen gazdálkodás eredményeként többek között például a fideszes vezetésű nagyvárosok felelőtlen költekezését fizette ki az adófizetők pénzéből most a kormány. De ez tulajdonképpen nem eredményezte azt, hogy ezek az önkormányzatok most már fellélegeztek, és micsoda fantasztikus fejlesztéseket tudnak megvalósítani, ugyanis ezeknek a pénzeknek a visszafizetése eddig nem kezdődött meg, tehát ez nekik nem jelentett eddig terhet. Most kezdődött volna meg, de most részben megszabadította őket a kormány.

Kérdezem, hogy az ön városa is tökéletesen finanszírozott-e e tekintetben, de a jogosabb kérdés, hogy ha Szombathely ilyen kitűnően áll, mi a helyzet Miskolccal meg Borsod megye városaival. Ők milyen fejlesztési forrásokat kapnak a jövő évben a kormányzattól? (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idő leteltét.) Ezt szeretnénk megkérdezni önöktől.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
316 122-126 2013.10.25. 2:23  1-222

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha emlékszünk rá, hogy a kórházak államosításakor miket mondtak itt a parlamentben, hogy többek között erre azért van szükség, mert a kórházak nem elég racionálisan és hatékonyan működtek, és aztán majd ha ez az összevonás megtörténik, akkor olyan fantasztikus megtakarítások következnek, hogy már nem lesz szükség kórházi konszolidációra - akkor az államosítás kapcsán megint csak 100 milliárdos nagyságrendű konszolidációt csináltak.

Most a veszteségek vagy a ki nem fizetett számlák nagyobbak, tisztelt államtitkár úr, mint a korábbi időszakban, mert hiszen egy dolgot már akkor sem vettek figyelembe: az önkormányzatok hozzájárultak ezeknek a kórházaknak a működtetéséhez, és a költségvetés, a központi költségvetés úgy gondolta, hogy ezt majd valahogy olcsóbban megússza. Minden évben konszolidálják a kórházak működését, minden évben azt mondják, hogy most utoljára és jövőre már bizonyisten nem, és most is benne van a költségvetésben!

Államtitkár Úr! Hatszáz-tizenvalahány milliárd forint van ezen a soron. Ez 16 milliárddal kevesebb, mint ami tavaly volt. Akkor miért mondja, hogy több van? Vagy tényleg komolyan gondolja azt, hogy 10 milliárd forintból az alapellátást komolyan lehet bővíteni? Államtitkár úr, ez hány forintos kártyapénz-növekedést jelent? 5 forintot? 3 forintot? Vagy 10-et betegenként? Ez egyszerűen elképesztően nevetséges, amit mond!

Képviselőtársam, Riz képviselő úr, amit elmondott - hát persze, viszonyítási alap kérdése, hogy mihez viszonyítunk. Egy 30 százalékos visszaesés után, ami az építőiparra jellemző, egy 1 százalékos növekedés (Kontur Pál közbeszól.), ez tényleg grandiózus növekedést jelent! Ez egészen elképesztő és fantasztikus! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A magyar gazdaság színvonala...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): ...a 2005-2006-os szinten van, tehát itt tartunk, ehhez képest van növekedés.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 36 2013.10.29. 5:14  19-181

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A gazdasági bizottságban az ellenzéki oldal súlyosan kritizálta ismételten azt a gyakorlatot, amit a kormánypártok most már évek óta követnek, hogy másfél nappal a bizottsági tárgyalás előtt nyújtották be azt a közel 200 oldalas törvénycsomagot, amelynek előnyeit a miniszter úr mintegy 15 percben ecsetelte. El tudják képzelni a kívülállók is, hogy másfél nap alatt egy (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nem is igaz!) 200 oldalas szakmai anyagot érdemben át lehet-e tanulmányozni, és egy szakmai bizottságban, mint a gazdasági bizottság, érdemben szakmai vitát tud-e róla folytatni.

Érdekes momentum, tisztelt képviselőtársaim, hogy valamiféle gazdasági stabilitásról beszélt itt a miniszter úr és a kormánypárti képviselők is, azt követően, hogy az elmúlt három évben évről évre GDP-csökkenés, tehát gazdasági visszaesés következett be ebben az országban. Önök mégis valamiféle gazdasági stabilitásról beszélnek. Remény van rá, hogy esetleg ebben az évben nullához közeli vagy azt alig meghaladó növekedés van háromévnyi visszaesés után. Ez többek között köszönhető annak az adórendszernek, amit most megpróbált a miniszter úr is úgy beállítani, mintha egy fantasztikus dolog lenne, és ez elősegítené a gazdaság hatékonyabb működését, a gazdaság szereplőinek valamiféle többletet nyújtana. Mi pedig ezt tartjuk a leginkább kritikusnak ebben az adórendszerben. Részben azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt tulajdonképpen teljesen átírja a javaslat, erről a miniszter úr elfelejtett beszélni. Tulajdonképpen átírja a termékdíjtörvényt. Ezt néhány hónappal ezelőtt fogadták el önök, és gyakorlatilag most teljes mértékben átírják. Beszélt még néhány olyan apróságról, amelyek között egyetlenegy olyan momentum van, amit már évek óta követelünk az ellenzéki oldalon, a családi adókedvezmények igazságosabbá tételéről. Ebben tesznek most egy kicsi lépést, és valóban könnyebbséget jelent a családoknak. De ezt már három éve követeljük önöktől, és most jutottak el odáig, nyilván a választási kampány közeledtével, hogy egy ilyen lépést megtesznek.

De nem csökkentik a 27 százalékos, példa nélkül magas áfát. Nem kapunk rá magyarázatot most sem egyébként, hogy miért nem. Nem csökkentik az élelmiszereket és különösen a hústermékeket sújtó 27 százalékos áfát, amiről itt képviselőtársam beszélt, hogy ez milyen nehézségeket okoz, és milyen mértékben kiterjesztette ezen a területen a feketegazdaságot. Hát, ezen a területen sem fogadták el az ellenzéki képviselők javaslatát, hacsak az nem történik meg majd, mint ami egyébként eddig minden évben megtörtént, hogy bizottsági módosító indítványokkal még ezt az adócsomagot is átírják, és a nyilvánvalóan kellemetlenebb elemeit majd bizottsági módosító indítvánnyal az utolsó pillanatban fogják beszavaztatni önökkel, kormánypárti képviselőkkel, akik még nem tudnak ezekről a javaslatokról, de majd megtudják az utolsó frakcióülésen, vagy ne adj' isten, itt a parlamentben, hogy milyen kellemetlenségeket kíván még elfogadtatni a kormány önökkel. Mert hiszen minden gazdasági elemző azt valószínűsíti, hogy azok a makrogazdasági adatok, amelyeket önök valószínűsítenek a költségvetésben, és amelyeket alátámasztanak egy ilyen adócsomaggal, valószínűleg nem teljesülnek. Vagy teljesülnek az első 4-5 hónapban, magyarul, a választások időpontjáig, és utána át kell írni mind az adócsomagot, mind pedig a költségvetést, mert valószínűleg ezt szükségessé teszik majd az akkori gazdasági folyamatok.

Aradszki képviselő úrnak is szeretném felhívni a figyelmét valamire, aki néhány szót említett arról, hogy milyen nagyszerű dolog az, hogy a jövedéki adók tekintetében sem kíván változtatni a kormány. Ismételten emlékeztetném önöket arra, hogy amikor ellenzékben voltak, 300 forint/literes üzemanyagnál tobzódtak itt és követelték a jövedéki adó azonnali csökkentését az akkori kormánytól, most 400 forint fölötti árú a benzin, és még mindig nem tesznek rá javaslatot, pedig lehetővé tenné az európai minimáladó azt, hogy csökkentsék a jövedéki adó mértékét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mindezekre tekintettel nem támogatták az ellenzéki képviselők ott, a bizottságban a javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 62 2013.10.29. 2:13  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr minket vádol azzal, hogy papagáj módjára emlegetünk dolgokat. Hát nem tudom, hogy az elmúlt három évben a televíziónézők mit hallottak önöktől a nyolcévezésen kívül. Akárhányszor is, ezerszer, tízezerszer el fogják mondani, attól még a hazugság nem válik igazsággá, tisztelt képviselő úr. Szeretném önt emlékeztetni arra, hogy a kormányváltás időszakában, amikor az előző kormány átadta a Fidesznek a kormányzást, akkor volt Magyarországon gazdasági növekedés. (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypárti oldalról: Csőd volt! - Az elnök csenget.) Gazdasági növekedés volt.

Szeretném emlékeztetni önöket arra is, hogy az államadósság 2010-ben, amikor átadtuk a kormányzást, nominálisan 19 500 milliárd forint környékén volt. Most ez a szám 22 ezer milliárd forint, tisztelt képviselőtársaim. Itt ült a Költségvetési Tanács elnöke, akinek meglehetősen bonyolult bűvészmutatványokat kellett tennie annak érdekében, hogy legalábbis megpróbálja megmagyarázni azt a hatalmas káoszt, amit önök az államadósság körül kerítettek azért, hogy mindent és akár annak az ellenkezőjét is meg tudják magyarázni és bebizonyítani, hogy ez úgy van.

(11.50)

Két éven keresztül semmi mást nem mondtak, mint hogy a fő ellenség a tartozás, amivel az állam tartozik az itteni befektetőknek. Ezt akarták csökkenteni. Ehelyett nemhogy csökkent volna, hanem 3000 milliárd forinttal nőtt, tisztelt képviselőtársaim. Ez viszont tény.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 70 2013.10.29. 2:09  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy egy adócsomag vitájában azért meg kéne maradni a szakmaiság színvonalán (Derültség a kormánypárti padsorokban.), és tényadatokról kellene beszélni. (Babák Mihály: Ülj már le! - Kontur Pál: Ne hazudj!) Még akkor is, ha itt egyesek röhögnek ahelyett, hogy tényadatokról beszélnének itt a parlamentben.

Seszták képviselő úr, szeretném önnek elmondani, nem az a probléma, hogy most adódott lehetőség, hogy a családi adókedvezményekben valamiféle többletet nyújtsanak a családoknak, hanem önök vezettek be egy olyan adórendszert, amivel elvették a korábbi kedvezményeket. (Seszták Oszkár: Nem vettünk el semmit, ti vettétek el.) Szeretném emlékeztetni önt arra, hogy az egykulcsos jövedelemadóval azt érték el, hogy pontosan az alacsonyabb jövedelműeknek maradt kevesebb a zsebükben, továbbá az adójóváírás megváltoztatásával szintén azt érték el, hogy az alacsonyabb jövedelműeknek maradt kevesebb a zsebükben.

Ezt próbálják meg, ez az önök adópolitikája volt az elmúlt három évben. (Babák Mihály: Ti hányszor elvettétek?) Mi elmondtuk a korábbi években is, hogy ez nem járható út, mert pontosan fordítottan azokon nem segít, akik leginkább rászorulók, rászorultak, és segítségre szorulnának, hanem a gazdagoknak segítenek. Most ezen próbálnak valamit korrigálni, és visszaadni a felét annak, amit korábban az elmúlt években elvettek. (Kontur Pál: Ne hazudj!)

Amit Kontur Pál elmondott, szakmailag azért nem lehet rá mit mondani, mert önöknek volt három évük. Ha a három év alatt úgymond teljesen indokolatlanul és ok nélkül tette meg azokat a lépéseket az előző kormányzat, akkor önök miért nem adták vissza az elmúlt három évben? Ez csak egy olyan demagógia, amit persze, természetesen lehet az önök szájából százszor és ezerszer hallani, csak próbálják meg bebizonyítani az ellenkezőjét. (Seszták Oszkár: Idő!) Három év alatt miért nem tették másképpen, mint ahogy az előző kormányzat azt tette?

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 80 2013.10.29. 2:08  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úrral szemben mi nem azt vitatjuk, hogy erre a lépésre ne lenne szükség. Az önök kommunikációját vitatjuk, amit három éven keresztül folytattak, és amit most is a mai vitában folytatnak, hogy fantasztikus, stabil adórendszer van, és ez micsoda sikereket hoz Magyarországnak és a magyar embereknek.

Mi azt mondtuk el, hogy ezzel azért nem értünk egyet tételesen, mert azok a változtatások, amiket önök az adórendszerben az elmúlt három évben csináltak, pont nem a szegény embereknek kedveztek, hanem pontosan a gazdagoknak, és ebből akarnak most visszaadni. Ez a tényhelyzet.

Ivanics képviselő úrnak a figyelmét pedig szeretném fölhívni egy apróságra. Amikor kormányváltás volt - és akkor, ha a statisztikákat nézegeti, legyen szíves, nézze meg azt is -, mennyi volt a forint-euró árfolyam? Emlékezetem szerint 263 forint környékén volt. (Seszták Oszkár: És 2009-ben mennyi volt?) Aztán, amikor bekövetkezett a Kósa-Szijjártó-féle forintletörési akció, akkor ez fölugrott 290 forint környékére, a mai nap is ennek környékén található, vagy még volt ettől magasabb is.

Miután az államadósságot forintban számolják, nyilvánvalóan ez is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az államadósság forintban mért összege jelentősen megugrott a korábbi időszak, az előző kormányzat államadóssági adataihoz képest. Nem beszélve arról, tisztelt képviselő úr, hogy a mai napig nem számoltak el azzal, hogy az a 3000 milliárd forint, amit elloptak egyébként a magánnyugdíjpénztárakból (Közbeszólás a Fidesz soraiban.), hol jelenik meg az államadósság ügyében, miért nem csökkent 3000 milliárd forinttal az államadósság, pedig azt mondták, hogy ezt arra akarják fordítani. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 90 2013.10.29. 0:51  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy percben nagy tisztelettel szeretném kérni államtitkár urat, hogy itt a parlament nyilvánossága előtt mondja azt el, hogy az a világbanki hitel, amit visszafizetett Magyarország, milyen kamatfeltételekkel kapta Magyarország, és mondja el azt (Babák Mihály: De vissza kellett fizetni! - Az elnök csenget.), hogy az az 5 milliárd dolláros kötvénykibocsátás, amit ennek a hitelnek a kiváltására bocsátottak ki (Seszták Oszkár: De ki vette fel? - Babák Mihály: Hol ez a pénz?), azt milyen kamatfeltételekkel kapta az ország. És legyen szíves, mondja azt el, hogy ez a különbség miért előnyös Magyarország számára, és a költségvetésnek ez jelentett-e bármiféle többletkiadást vagy nem jelentett.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 100-102 2013.10.29. 2:09  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy pénzügyekért felelős államtitkár ilyeneket, amiket ön mondott itt a parlament nyilvánossága előtt, nem mondhat, ne haragudjon, mert még a végén szégyenkeznie kell kifelé, megmagyaráznia azt, hogy miket mondott itt.

Az IMF-hitel egy hitel, aminek van egy kamatfeltétele meg van a visszafizetési határideje, amíg vissza kell fizetni... (Közbekiabálások a kormánypártok soraiból. - Babák Mihály: Bajnai Gordont elfelejted! - Tukacs István: Szarvas romokban volt, Mihály? - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr! Képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): (Mikrofon nélkül folytatja hozzászólását.) ...valamilyen kamatfeltételekkel bocsátanak ki, és ... (Mikrofonba:) nyilvánvalóan tudott, hogy ennek a kamatfeltételei lényegesen rosszabbak, mint az IMF-hitel kamatfeltételei voltak. Érthetetlen, megmagyarázhatatlan, hogy a kormány miért akarta az adófizetők pénzéből korábban visszafizetni ezt a hitelt, semmilyen előnye Magyarországnak ebből nem származott, egy fillér előnye nem származott. Politikai kommunikációs sikert akartak önök ezzel elérni, úgymond megmagyarázni az állampolgároknak azt, amit egyébként nem értenek, nem foglalkoznak vele, és ez legalább 50 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, hogy ezt a kommunikációs sikert megpróbálják önök learatni, merthogy úgymond visszafizették az IMF-hitelt korábban, mint kellett volna.

Teljesen értelmetlen, megmagyarázhatatlan, olyan többletkiadás, amit az adófizetőknek kell megfizetni. Lehetett volna sokkal nemesebb és jobb célokra, például az oktatásügy vagy az egészségügy finanszírozására fordítani ezt az 50 milliárd forintot, mert ott sokkal nagyobb szükség volt rá, mint hogy ezt betenni nemzetközi pénzintézetek zsebébe.

Erről szól a történet, ezt nem merte elmondani az államtitkár úr itt a parlament nyilvánossága előtt. (Taps az MSZP padsoraiból. - Babák Mihály: Ki tette bele? Hova?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 126 2013.10.29. 1:18  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Ne akarja már itt, a plenáris ülésen megmagyarázni mindenkinek, amit mindenki lát: ez nem egy normálisan működő rendszer. Ne mondja már el, ne akarja már bebizonyítani, hogy az egy normális rendszer, hogy teljesen véletlenül Felcsúton a Puskás Akadémia 2,5 milliárd forintot kap ezen program keretében, míg egy megyei jogú város sportélete ennek a tizedrészét vagy századrészét kapja!

Ha ön ezt egy normálisan működő sportfinanszírozási programnak, nem pedig valami másnak tartja, akkor elég érdekes! Gondolom, a főnöke elvárta öntől, hogy itt fölálljon a plenáris ülésen, és megpróbálja bebizonyítani, hogy ez milyen nagyszerű dolog, ugyanakkor meg azok a valóban sportegyesületek, akik rászorulnának erre a támogatásra, és arányos elosztás mellett szükségük lenne ezekre a forrásokra, akkor azt mondom, hogy igen, ez olyan program, ami valóban ezt a célt szolgálja. Na de ilyen aránytalanságok mellett nehogy már be akarja nekünk bizonyítani, hogy ez egy normális és természetesen működő rendszer! (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 132 2013.10.29. 11:46  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Varga Mihály miniszter úr expozéját azzal kezdte, hogy ez az első olyan adócsomag, amikor nem emelkedik az adóterhelés. Ezzel áttételesen miniszter úr is elismerte azt, hogy az elmúlt három évben ez nem így volt, hanem a Fidesz-kormány idején is jelentősen nőtt az állampolgárok és gazdasági társaságok adóterhelése, mintegy 12-14 olyan új adót vezetett be a Fidesz-kormány, ami a korábbi időszakban nem volt, és ez többletterhet jelentett az állampolgárok számára is meg a gazdasági társaságok számára is.

Azt kellene megvizsgálni, hogy az a stabilitás, amit itt önök emlegettek, meg a kormánypárti képviselők, illetve a miniszter úr is, az a stabilitás és kiszámíthatóság ezzel az adórendszerrel kapcsolatban milyen eredményeket hozott Magyarországnak, milyen eredményeket hozott a magyar embereknek. Hát olyan nagyon sok sikerről nem nagyon tudunk sajnos beszámolni, mert ha csak az elmúlt időszakot tekintjük, minden évben gazdasági visszaesés volt Magyarországon. És ennek a gazdasági visszaesésnek nagyon-nagyon sok jele van, amit az állampolgárok nap mint nap megélhetnek Magyarországon.

Mire gondolok? Elsősorban arra, hogy a megélhetési költségek hogyan alakultak az elmúlt időszakban. Ül itt néhány polgármester is a kormánypárti padsorokban. Én hoznék egy példát önöknek, tisztelt képviselőtársaim. Tiszaújváros egy 18,5 ezres város, az elmúlt három évben több mint duplájára emelkedett a különböző szolgáltatásokért nem fizető állampolgárok száma. A városnak mintegy 300 millió forintos kintlevősége van. Kíváncsi lennék például arra, hogy Dancsó képviselő úr városában ezek a számok hogyan alakultak az elmúlt időszakban. Mert ez egyféle mutatószám a tekintetben, hogy az emberek hogyan élik meg azt a gazdasági sikert, amit önök itt az elmúlt időszakban megpróbáltak megmutatni.

Az állampolgárok szempontjából már itt a kétpercezés során is szóba került az, hogy az a családi jövedelemadó-kedvezmény, amit önök itt most bevezetni kívánnak, mennyiben korrigálja azokat a negatív lépéseket, amelyeket az előző időszakban tettek, akár a minimálbér megemelését követően az adóemelésekkel, vagy egyáltalán a személyi jövedelemadózást érintő összes intézkedésükkel. Kiderült, nyilvánvalóvá vált a vitában is, hogy az, amit most megpróbálnak visszajuttatni, nem jut el mindenkihez, nem jut el a leginkább rászorultakhoz, és fele annak tulajdonképpen, amit az adójóváírással és más adóintézkedésekkel elvettek az állampolgároktól.

Vagy az a kommunikációs offenzíva, amit itt a rezsicsökkentéssel elindítottak úgymond az elmúlt időszakban, azzal megpróbálják eltakarni azt, hogy tulajdonképpen ezekért a szolgáltatásokért a rezsicsökkentést követően jutunk el abba az állapotba, amit 2010-ben fizettek az állampolgárok. Tehát gyakorlatilag, ha megvalósul - és megvalósul - ez a második, úgymond 10 százalékos rezsicsökkentés is ezekben a szektorokban, akkor jutunk el oda, ahol 2010-ben tartottak. A magyar gazdaság összességében a 2005-ös, 2006-os szinten teljesít ma Magyarországon. Ez egy katasztrofális dolog, tisztelt képviselőtársaim, mert azt kell mondani, hogy ez a három év, illetve az azt megelőző gazdasági válság eredményeként egy tízéves, közel tízéves lemaradásban van Magyarország, és semmilyen garanciája nincs arra nézve, hogy legyen esélyünk egy felzárkóztatásra.

De nézzük a rezsicsökkentés következményeit, amiről megint csak nem akarnak, vagy nem beszélnek önök. Az egyik dolog az, hogy azok a társaságok, amelyeket érint, és ezek állami és önkormányzati társaságok, eljutottak a fizetőképességük határára. Vannak olyan közszolgáltató cégek, amelyeknek 100 milliós nagyságrendű kifizetetlen számláik vannak amiatt, mert bevezették ezt a vezetékadót, ami leginkább őket érinti, leginkább őket sújtja elviselhetetlen mértékben, és itt van a rezsicsökkentés, aminek végül is mégiscsak az lesz az eredménye, hogy az adófizetők pénzéből lesz kénytelen a kormányzat megsegíteni azokat az állami társaságokat, amelyek a működőképességük, fizetőképességük határára érkeztek az intézkedések eredményeként.

Itt utalnék arra, hogy ezek a társaságok is abba a kategóriába tartoznak, amit Herman képviselő úr emlegetett. Amit elmondott, annak alapján egy külső szemlélő arra következtetne, hogy a kis- és középvállalkozások számára itt van már a Kánaán, és most már gyakorlatilag abszolút pozitív környezetben dolgozhatnak. Sajnos, a tényadatok nem ezt mutatják, tisztelt képviselő úr. A vállalkozások száma Magyarországon az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Soha ennyi kis- és középvállalkozást nem számoltak fel, mint az elmúlt időszakban, és a jövedelmezőségük sem úgy alakult, ami alátámasztaná azt, amit képviselő úr próbált elmondani.

Nézzük az egyéb adótételeket is, amelyekről itt kevesebb szó esett. Jó lenne tényleg, ha a kormánypárti képviselők magyarázattal szolgálnának például arra, amit itt Gőgös képviselőtársam a kisebbségi vélemény kapcsán elmondott, hogy hogyan is áll a magyar élelmiszeripar és a húsipar, hogyan néz ki ezen a területen a feketekereskedelem, a feketegazdálkodás, és ez az adótörvény hogyan próbál segíteni ezen a helyzeten. Hát úgy tűnik, sehogy nem fog segíteni. Hiszen az volt a javaslatunk, ez törvényjavaslat formájában is megjelent a Szocialista Párt részéről, hogy ha a hústermékek áfáját nem csökkenti a kormány radikálisan, akkor az egész ágazat kerülhet nagyon rövid idő alatt működésképtelen és finanszírozhatatlan helyzetbe. Sehol Európában ez az ágazat, az élelmiszer-ágazat nem fizet ekkora adót, és nincs ekkora adóterhelése, mint itt, Magyarországon.

Önök ezt a témát heteken keresztül úgymond melegen tartották a magyar sajtóban, mintha a kormánynak lenne e tekintetben bármiféle szándéka, és aztán kiderült, hogy tulajdonképpen nincs, nem akarnak ezzel a dologgal foglalkozni. Vagy hát itt van a jövedéki adó kérdésköre is.

(13.30)

Megint csak kénytelen vagyok emlékeztetni önöket arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy miket műveltek önök vagy az önök elődei; mert önök nem nagyon ültek itt, azok meg, akik ezt produkálták, most nincsenek itt a teremben, Szijjártó Péter, illetve Varga Mihály képviselő urak, akik naponta három sajtótájékoztatót tartottak az ügyben, hogy milyen módon gátolja a magyar gazdaság fejlődését a kormány azáltal, hogy nem hajlandó csökkenteni a jövedéki adó mértékét az üzemanyagoknál, amikor 300 forint környékén tartott az üzemanyagok árszintje. (Kontur Pál: Most mennyi?) Most 400 forint környékén vagyunk, tisztelt képviselőtársaim, és a kormánynak esze ágában sincs csökkenteni a jövedéki adót, pedig megtehetné, mert a minimumszint az Európai Unión belül lehetővé tenne 15-20 forintos jövedékiadó-csökkenést is. Ezzel is hozzájárulhatna például a kormány ahhoz, hogy ha már a gazdasági tevékenységével nem tudta a forint árfolyamát jelentősen leszorítani vagy megerősíteni a forintot, akkor legalább ily módon próbáljon segíteni a gazdálkodó szervezeteknek.

Valóban szeretném kérdezni, hogy az egyéb tételekkel hogy állunk, tisztelt képviselőtársaim. Leteszik-e önök, kormánypárti képviselők itt a nagyesküt a plenáris ülés keretében, hogy majd a tárgyalások befejeztekor nem nyújtanak be olyan bizottsági módosító indítványokat, amelyekkel alapvetően átszabják az egész törvényjavaslatot. Erre számos alkalommal volt sajnos példa, és nem nagyon lehet hinni annak, hogy a miniszter itt megtartja az expozéját, és azt mondja, hogy bizonyisten már nem akarunk komolyabb változtatást ezen a rendszeren. Ilyeneket mondtak korábban is, és aztán amikor megérkeztünk a gazdasági vagy költségvetési bizottság utolsó ülésére, ilyen stószokkal találkozhattunk, amit az utolsó pillanatban nyújtott be a kormány, átírva gyakorlatilag az egész adócsomagot.

Bízom abban, hogy ettől rosszabb már nem lesz ez az adócsomag olyan értelemben, hogy az állampolgároknak és a gazdasági társaságoknak nem jelent majd többletterhet. Természetesen bizonyos nem vagyok a dologban, de bízom abban, hogy a kormánypárti képviselők a hozzászólásomat követően felállnak és megerősítik abban a közvéleményt is, hogy ami be van nyújtva, ez az igaz, és nem készülnek valamiféle más megoldásra. Ez sem az igazi. Egy-két eleme van olyan, ami valóban könnyebbséget jelent egyes társadalmi csoportoknak, de összességében nem tekinthető egy olyan megoldásnak, amely valóban elősegítené a magyar gazdaság növekedését, és valóban elősegítené a magyar állampolgárok jövőbeni jobb boldogulását. Van még dolguk azzal, hogy ennek érdekében tegyenek sok mindent, ezt várja el önöktől a magyar közvélemény.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 138 2013.10.29. 1:03  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Herman Képviselő Úr! Én nem azt mondtam, hogy ön hazudozott. Szóba nem került! Én azt mondtam csak, és valóban ebben volt némi irónia, hogy abból, ahogy ön elmondta a szónoklatát, arra lehetne következtetni, mintha a kis- és középvállalkozásoknak már itt lenne a Kánaán. Ennyit mondtam. Nem mondtam azt, hogy hazudozott, nem mondom, hogy valótlanságot állított, csak azt mondtam, hogy az a gazdasági és adókörnyezet, amiben a gazdasági társaságoknak működniük kell, az közel sem ideális. És azt, hogy ez a helyzet van most, mi sem mutatja jobban, mint hogy nem nő a vállalkozói kedv Magyarországon, nem nő a vállalkozások jövedelmezősége, sőt éppen ellenkezőleg, soha ennyi vállalkozás nem szűnt meg, mint az elmúlt időszakban.

Ennyit mondtam, nem mondtam önnek azt, hogy valótlanságot állít, főleg azt nem, hogy hazudozik. Bocsánat!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 148 2013.10.29. 0:58  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Örvendetes, ami Kecskeméten történt, de szerencsésebb lett volna, ha elmondja, hogy mindez azon a Mercedes-beruházáson alapul, amit az előző kormány indított el és rakta le az alapjait. Továbbá szerencsés lett volna elmondania azt is, hogy ma Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan beruházás, ami ne európai uniós forrásból valósulna meg. Alig-alig van ilyen jellegű beruházás, miközben az Orbán-kormány háborút folytat, függetlenségi harcot folytat, úgymond, az Európai Unió ellen, gyakorlatilag Magyarországon nincs beruházás európai uniós források nélkül. Ezt kellett volna elmondani még, és akkor igaz lett volna mindaz, amit elmondott, tisztelt képviselő asszony.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 156 2013.10.29. 0:53  19-181

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Babák Úr! Hablatyolni lehet összevissza mindent, az igazság, tudom, hogy fáj önöknek, de el kéne valahogy viselni. Sőt, sokkal inkább azon kellene gondolkodniuk egyébként, hogy olyan működtetési rendszert létrehozni, amiért nem bünteti meg az Európai Bizottság Magyarországot, nem kerül (Babák Mihály: Nem az ország érdekeit képviseli.) 70 milliárd forintba az, amit önök elrontottak. És gondoskodni kéne annak a több száz milliárd forintnak az elköltéséről, ami az önök áldásos tevékenységének eredményeként, most úgy tűnik, hogy be fog fagyni Európába, nem fogjuk tudni elkölteni. Ez önöknek köszönhető, senki másnak, jó lenne, hogyha inkább erről beszélne, hogy a kormánypárti képviselők vagy a kormánypárt mit kíván tenni annak érdekében, hogy ez ne következzen be.

Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Skandalum!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
321 56-62 2013.11.05. 2:25  23-161

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. (Dr. Józsa István folyamatosan közbeszól.) Tisztelt Országgyűlés! Amit Pálffy képviselő úr mondott...

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben az én közvetítésem nélkül is akarnak konzultálni, azt kell mondanom, hogy erre most a folyosón nyílik lehetőség. Amennyiben pedig nyilvánosan, akkor vonjanak be ebbe a vitába. Köszönöm szépen. Elnézést, képviselő úr.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Visszaállítják az időmet, elnök úr?

ELNÖK: Én figyelembe fogom venni, fél perccel többet fog menni.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Jó, csak az az időnkből megy, elnök úr. Az MSZP időkeretéből.

ELNÖK: Igen, korrigálni fogom.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Amit Pálffy képviselő úr mondott, az még hiteles is lehetne egyébként, ha nem tudnánk, és nem emlékeznénk arra, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja hogyan viselkedett ilyenkor az előző kormány időszakában, a gazdasági világválság kellős közepén.

Tisztelt Képviselő Úr! Amikor egy bármilyen mértékű költségvetési módosítást nyújtott be az előző kormányzat, akkor Tállai képviselőtársa itt szórakoztatott bennünket különböző kártyajátékokkal, és mutatta, hogy hogyan omlott össze az a költségvetés, vagy próbálta bemutatni, hogyan omlott össze a kormány költségvetése; akkor, amikor az előző kormányzat általában évente egyszer vagy egyszer sem módosította a költségvetést. Önök tavaly kilencszer, az idén már hatszor, és ki tudja, még hányszor fogják módosítani.

Amit államtitkár úr mondott itt, reagálva a Józsa képviselő úr által elmondottakra, szeretném, államtitkár úr, önt is emlékeztetni arra, hogy az előző években ugyanezt mondta, és aztán utána év közben sorra jöttek az adóemelések, amivel megemelték az állampolgárok terheit. A gazdasági növekedés pedig ott tartott, ahol tartott. Tavaly is, tavalyelőtt is azt mondták, hogy most már aztán itt a fellendülés, az elrugaszkodás éve, tisztelt államtitkár úr, aztán az elmúlt évben is gazdasági visszaesés volt. Tehát ennyire hiteles, amit önök mondanak. Ennyire megalapozottak azok a számok, amiket leírnak a költségvetésben.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
321 122 2013.11.05. 2:05  23-161

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Micsoda szemforgató magatartás az, amit Babák képviselő úr itt képviselt az elmúlt percekben! Hát ön már nem emlékszik? Azt hiszi, hogy akik itt ülnek a teremben, senki nem emlékszik arra, hogy önök mit követtek el itt az előző kormányzat idején? Amikor az előző kormányzat próbálta pontosan az államadósság elszaladását korlátozva az önkormányzatok hitelfelvételét is korlátozni, ön itt tobzódott a parlamentben, hogy micsoda aljasság, micsoda antidemokratikus magatartás a kormány részéről, hogy ilyet akar tenni, és bele akar avatkozni az önkormányzatok önállóságába és belügyeibe, és most pedig ezt mondja, amit itt mond. (Kontur Pál: Miről beszélsz? Hazudsz!) Hát ez micsoda szemforgató magatartás, tisztelt képviselőtársaim!

Hát azt hiszik, hogy itt már csak hülyék ülnek, és senki nem emlékszik arra, hogy önök mit csináltak itt az előző négy évben meg a nyolc évben?! Hát egészen elképesztő, amikor megakadályoztak mindent, mindent, amit az előző kormány akart csinálni. A felsőoktatásban semmi mást nem mondtak, csak azt, hogy márpedig tandíj, az nem lesz, soha nem lesz, amikor a Fidesz lesz kormányon. És most legalább a százszorosára emelték ahhoz képest, mint az előző kormány idején volt a tandíj a felsőoktatásban.

Vagy amit Ékes képviselő úr is produkál itt: megpróbálja úgy beállítani a dolgot, tisztelt képviselő úr, mintha a munkanélküliségi adatok csak Magyarországon alakultak volna így 2002 óta. Hát milyen adatok vannak? Spanyolország, Portugália, Görögország, Anglia, Írország, és sorolhatnánk vég nélkül az európai uniós tagállamokat, összehasonlítva a 2002-es és a mostani munkanélküliségi adatokat. Hát mit produkálnak önök? Mit akarnak önök beállítani azoknak az embereknek, akik minket néznek a televízión keresztül? Micsoda hazugságokkal próbálják megetetni őket?! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van! - Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
321 136-138 2013.11.05. 6:28  23-161

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt másfél-két óra vitájából egyértelművé vált, hogy ez a költségvetést megalapozónak nevezett törvény természetesen nem alapozza meg a jövő évi költségvetést semmilyen tekintetben és semmilyen értelemben. Mutatják ezt a kormánypárti képviselők hozzászólásai is, meg az a módszer, amiről, ne haragudjanak, de azt kell mondjam, hogy mostanában már teljesen egyértelművé vált: ha a kormánypártok képviselőinek nincs érdemi véleménye és hozzászólása egy-egy törvényjavaslathoz, akkor beküldik Babák Mihály képviselő urat, aki képes mindenfajta vitát abszolút demagóg módon szétverni és teljesen másról beszélni, mint ami a törvényjavaslat, itt van előttünk, mint amiről a vitának szólnia kellene.

ELNÖK: Képviselő Úr! Nagyon kérem, a személyeskedéstől próbáljon eltekinteni! (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ez nem megy.)

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmeztetést. Bízom abban egyébként, hogy minden esetben, amikor kormánypárti képviselők követnek el valami hasonlót, akkor is megkapják ezt a figyelmeztetést az éppen aktuálisan levezető elnöktől. Ezzel nem bíráltam természetesen az elnök ülésvezetését. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: De bizony!)

Ugyanakkor el kell mondjam, és egyet kell értsek Nyikos képviselő úrral, aki azt mondta, hogy az a gyakorlata... - és ezt a gazdasági bizottságban, a gazdasági bizottság alelnökeként már nagyon sokszor elmondtam, hogy az ilyen törvények szakmai vitáját igenis az aktuális szakmai bizottságokban kellene lefolytatni. Az a gyakorlat, amit követ a kormánypárt, hogy a gazdasági és a szakmai bizottságokban tulajdonképpen a kormánypárti képviselők soha nem szólnak hozzá, szavaznak arról, hogy elfogadják-e a javaslatot vagy általános vitára alkalmasnak tartják-e, oda vezet, hogy ilyen méltatlan vitákat folytatunk itt a plenáris ülés keretében.

De néhány törvényi elemről, ami mégis megjelenik ebben a törvényjavaslatban, szeretnék néhány gondolatot elmondani. Az önkormányzati adósságrendezéssel kapcsolatban sok minden elhangzott. Mi is elmondtuk már sokszor azt a véleményünket, hogy miért alakult ki ez a rendszer az önkormányzatoknál. Bizony az is példa volt számos nagy önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, ahol fideszes irányítás alatt működő önkormányzatok voltak, hogy olyan hitelfelvétel és kötvénykibocsátás történt, amit természetszerűleg azért bocsátottak ki, hogy külön bevételre tegyenek szert, kamatbevételre ezek az önkormányzatok.

(13.10)

Ezeknek az elköltését el sem kezdték ezek az önkormányzatok, majd jött a Fidesz-kormány, és visszafizette úgymond ezeket az adósságokat, teljesen aránytalanul, nem normatív módon. Egy-egy kormányzati képviselő eldöntötte, hogy az egyik önkormányzat kap 40 százalékot, a másik 50-et, és a fideszesek - a legnagyobb adósok, mint Hódmezővásárhely önkormányzata - természetesen 70 százalékot kaptak. Ezt megerősítik ebben a törvényjavaslatban is, tisztelt képviselőtársaim, amelyben felhatalmazzák továbbra is a kormányt, hogy a jövőben, ha adósságkonszolidációra kerül a sor az önkormányzati szférában, azt ugyanígy csinálják a továbbiakban is. Magyarul, ha fideszes önkormányzat és jól viselkedett, akkor annak lehet többet adni; ha nem baráti önkormányzatról van szó, esetleg véletlenül az ellenzék irányítása alatt álló, akkor ezt másképpen kell csinálni.

De ugyanez a helyzet a sportfinanszírozás kérdéskörével is. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt megint csak az történik, ami az eddigi gyakorlat volt: annak a megerősítése, hogy a miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság javaslatára a rendelkezésre álló forrásokat hogyan osszák szét. Láttuk az elmúlt években, hogy ez hogyan történt, Felcsút kapott 2,5-3 milliárd forintot, a többi önkormányzat pedig, amelyek sokkal rászorultabbak voltak, kapott filléreket. De ugyanez mondható el a hulladékgazdálkodás kérdésköréről. Most egy mondattal a hulladéklerakási járulékot magához vonja a kormányzat, de semmilyen megoldást nem nyújt arra a kaotikus helyzetre, ami a hulladékszállítás és hulladékgazdálkodás területén Magyarországon kialakult. Olyan abszurd helyzetek vannak, tisztelt képviselőtársaim, amelyekről ha az itt ülő kormánypárti polgármesterek őszintén beszélnének, akkor rémtörténeteket mesélhetnének önöknek, ennek ellenére ebben a törvényjavaslatban egy szó nincs erről az egész kérdéskörről.

A fiatalok dohányzásának visszaszorításáról szóló törvényben van megint csak egy olyan paragrafus, amelyben a Nemzeti Dohány Rt.-nek adnak további költségvetési támogatást, ahelyett hogy a kormány azzal az exponenciálisan fejlődő feketekereskedelemmel kapcsolatban tenne bármit is, ami megalapozza a jövedékiadó-bevételeket a jövő évben, amely például Szabolcs megyében, az itt ülő államtitkár úrnak a lakóhelyén ma már egyszerűen kezelhetetlen helyzetet eredményezett, mert olyan tömegessé vált a dohánytermékeknek a feketekereskedelme - az interneten nyíltan hirdetik a vágottdohány-értékesítést, tisztelt képviselőtársaim. Ezek azok a tételek, amelyek tényleg befolyásolják, hogy a jövő évi költségvetési törvény mennyire megalapozott és hogyan fog működni.

Azt már a képviselőtársaim is itt elmondták, hogy a felsőoktatás jövő évi finanszírozásáról egyetlen szó nincs ebben az egész törvényjavaslatban. Mikor fogják benyújtani? Mikor beszélhet róla nyilvánosan a parlament, hogy hogyan fog ez az egész rendszer a jövőben működni? Ezekről kellene beszélni, tisztelt képviselőtársaim, és elhagyni azokat a zöldségeket, amelyekkel kapcsolatban Babák képviselő úr az elmúlt két órában itt szórakoztatott mindenkit, a televízió nézőit is, ezekre próbáljanak önök mint kormánypárti képviselők meg a kormány itt ülő képviselői válaszolni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 210 2013.11.18. 1:30  207-220

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az adótörvények kapcsán a jövedékiadó-törvényhez nyújtottam be módosító indítványt, ugyanis számos olyan, elsősorban kenőolaj kategóriába tartozó termék van, amelyekkel az utóbbi időben jelentős jövedékiadó- és regisztrációsadó-visszaélések vannak.

(17.10)

Ezt a vitában a kormánypárti képviselők nem támogatták, bár a kormány képviselője megjegyezte, hogy valóban némi lyuk keletkezett a jogszabályokon, és szándékában áll a kormánynak, hogy befoltozza ezeket a lyukakat.

Érdekes módon a költségvetési bizottságban be is nyújtottak - nyilvánvalóan nem a bizottság által fabrikált, hanem a kormány által odavitt - módosítást, amit a bizottság meg is szavazott, és megmagyarázhatatlan körülmények között, de a legutóbbi bizottsági ülésen ezt a módosító indítványt a bizottság visszavonta.

Most már csak az a kérdés, hogy milyen olyan társaság érdekében működött ismét a fideszes szavazógépezet, akik ebből csinálnak saját maguknak üzletet. Ennek megakadályozására a magam részéről fönntartom ezt az indítványt, és kérem, hogy az Országgyűlés is támogassa, hogy ne lehessen ezen a területen a továbbiakban visszaélni és jelentős adóelkerülést elérni a következő hetekben, hónapokban, években.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 128-130 2013.11.25. 2:13  127-136

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Igen.

ELNÖK: Igen, elfogadja. Így Kovács Tibor képviselő urat illeti a szó.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tiszaújvárosi helyi képviselőként szeretném folytatni azt, amit Szél Bernadett képviselő asszony elkezdett. A mostani kérdésemnek az a címet adtam, hogy a kormány hazug propagandájáról. Ezt mondhatjuk el, tisztelt államtitkár úr, arról, amit önök a különböző stratégiai megállapodások kapcsán az elmúlt évben követtek.

Sorban megállapodtak nagy nemzetközi és magyar cégekkel, mozgósították a magyar lakájmédiát, és úgy kürtölték világgá, hogy ez micsoda nagyszerű dolog a foglalkoztatottak és a magyar gazdaság számára is. Joggal gondolták az ottani dolgozók, a foglalkoztatottak, hogy nyilvánvalóan ez a szándék, az a szándéka a kormánynak, hogy ezek a társaságok fejlesszenek, hogy megvédje az ottani foglalkoztatókat, az ottani munkavállalókat, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak ezeknek a társaságoknak, ezeknek a nemzetközi társaságoknak, és mindenki joggal gondolt arra, hogy a kormány csak olyan társaságokkal kötött szerződést, akik egyébként betartják az alapvető foglalkoztatási szabályokat, nem zsákmányolják ki a végtelenségig a magyar dolgozókat.

Pontosan nem ezt tapasztaltuk a Jabil-ügy kapcsán. Egyik pillanatról a másikra jelentették be, hogy 673 dolgozót bocsátanak el pontosan az év végén, és a legnagyobb probléma, tisztelt államtitkár úr, hogy az első reakciókban a kormány a füle botját sem mozgatta. Nem mondott egy szót sem arról, hogy mit gondol arról, hogy egy stratégiai partner, ha ilyen lépésekre kényszerül, mit kíván tenni a kormány annak a 673 dolgozónak a védelme meg a családtagjaik védelme érdekében.

Erre szeretném, ha válaszolna, tisztelt államtitkár úr. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólás ugyanott: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 134 2013.11.25. 1:09  127-136

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr tudja, hogy a szombathelyi beruházás évekkel ezelőtt történt. Lehet, hogy azóta történt fejlesztés Szombathelyen is. Nem ez a fő kérdés.

Az a fő kérdés, tisztelt államtitkár úr, hogy mi lesz azzal a 673 dolgozóval; mit kínál akkor a kormány, amikor nem sikerekről, hanem ilyen problémákról kell beszélni a stratégiai partnerével. Sajnos azt kell mondanom önnek, hogy néhány nappal ezelőtt az önkormányzat meghallgatta a helyi munkaügyi központ vezetőjét, aki nem tudott semmit sem mondani arról, hogy van-e egyetlenegy fillér is arra a költségvetésben, vagy a kormány szándékozik-e erre fordítani, hogy ezeket a munkavállalókat valamilyen módon megsegítse.

Számukra ez a legfontosabb kérdés. Az öröm, ha egyébként más stratégiai partnereknél... - megjegyzem, a kormánynak nem sok köze van a partnerség keretében ahhoz, hogy ilyen munkahelyek létrejöttek, mert nyilvánvalóan a társaság befektetéseiről van szó, de az, amikor a probléma van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogyan segíti a kormány azokat a munkavállalókat, akik ilyen nehéz helyzetbe kerültek. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
329 68 2013.11.26. 5:03  57-163

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ünnepi pillanatot ül az Országgyűlés, egy új jogalkotási formával találkozhatunk. A Fidesz képviselőcsoportja benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, amely lényegében nem szól másról, mint hogy új és új területeken kell hirdetni mindenkinek, aki él és mozog Magyarországon, a Fidesz dicsőségét és fantasztikus javaslatait. (Németh Szilárd: Ez hol van leírva?) Holott az egész rezsicsökkentés, tisztelt képviselőtársaim, nem szól másról, mint hogy azt, ami az elmúlt három évben bekövetkezett a különböző szolgáltatások területén, egy jelentős áremelkedés, most visszakompenzálja valamelyest a Fidesz. Nem beszélünk természetesen azokról a többletadókról, amivel megterhelték az állampolgárokat, és amelyek messze-messze több kiadást jelentenek az állampolgároknak, mint amennyi most a rezsicsökkentésből úgymond visszakerül hozzájuk. Ez teljesen nyilvánvaló, és számos kutatóintézet is bebizonyította már, hogy ez így van.

Természetesen nincs másról szó most sem, mint hogy olyan előírásokat tesznek ebbe a javaslatba, amit semmilyen érdek-képviseleti szervezettel nem egyeztettek, így aztán nem győzik napról napra kijavítani azokat a hibákat, amelyeket a korábbi benyújtott, hasonló módon megfontolás nélkül, elkapkodottan, egyeztetés nélkül benyújtott törvényjavaslatokban hibaként elfogadtak. Ezeket most sorra korrigálják. Ilyennek tekinthető nyilvánvalóan a betűtípusra vonatkozó szabályozási előírás is. Csak meg kellett volna kérdezni a posta képviselőit, amit egyébként korábban sem tettek meg, amikor megváltoztatták az egész számlaképet, és emiatt aztán a postának új borítékok millióit kellett beszereznie ahhoz, hogy egyáltalán kezelni tudja az új rendszert, akkor sem kérdezték meg a postát, és természetesen most sem. Most visszaállítják a korábbi rendszert, amire megint csak fel kell készülnie a postának, ami milliárdos többletkiadást jelent számára.

Nem beszélve arról, hogy ebben a törvényjavaslatban olyan kötelezettségeket írnak elő, amelyek eddig is megvoltak és működtek. Mert az, hogy a társasházak közös képviselője beszámol - egyébként a lakók ki is követelték, hogy pontos elszámolást készítsenek -, az megvolt eddig is. Most törvényben rögzítik, és még a formáját is meghatározzák, és teljesen természetesen véletlenül február 15-ei határidőt írnak elő, még a választások előtt, hogy ingyenes kampányhirdetéseket kapjanak a választópolgárok, mert egyébként ráérnének májusi határidőt is megszabni.

(11.40)

De nyilván a február 15-e a választások előtt van, és lássunk csodát: a Fidesz előírja a törvényben, hogy ezt február 15-éig meg kell tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat fogyasztóvédelmi képviselőkről is szól. De az, hogy megint csak nem gondolták át, hogy ez kire vonatkozzon és kire ne vonatkozzon, olyan abszurditások történhetnek, hogy például a dunaújvárosi vasműnek is kell ilyet alkalmaznia vagy akár a BorsodChemnek, akinek egyébként a fogyasztókkal közvetlenül szinte semmilyen kapcsolata nincs, így aztán kötelezően lehet munkahelyeket teremteni, tisztelt képviselőtársaim, hogy előírják, hogy ilyen alkalmazottakat olyan társaságok is foglalkoztassanak, ahol aztán semmilyen értelme az egész dolognak nincs.

Még egyszer, nyilvánvalóan nem véletlen az sem, tisztelt államtitkár úr, ön itt ül, hogy a kormány nem mondott véleményt az előterjesztésről. Itt egy képviselői önálló indítványról szól a javaslat. Ilyenkor az eddigi gyakorlat szerint a kormány kifejti álláspontját, hogy mi a véleménye a javaslatról. Nyilván szégyellték azt, hogy már megint itt van egy ilyen javaslat, ami megint csak olyan hibákat javít ki, amiket egyébként a kormánynak a korábbi javaslatok kapcsán érzékelnie és pontosítania kellett volna, ha máskor nem, ahogyan szokták, a zárószavazás előtt 40 oldalas módosító indítvány formájában, legalább akkor ki kellett volna javítani ezeket a javaslatokat. Sajnálatosan nem tették meg.

Nem azért, mert egyébként mi ne támogatnánk a rezsicsökkentést, de ilyen módját, ahogy önök ezt választották, ilyen módon és ilyen tartalommal nem lehet támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
329 80 2013.11.26. 1:24  57-163

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Csak néhány mondatos reagálás a közös képviselői problematikára. Tisztelt Képviselőtársaim! A közös képviselők a társasház gazdálkodásáról számolnak be a lakóknak. Fölsorolják azokat a bevételeket és kiadásokat, amivel a társaság az elmúlt évben szembetalálkozott, amit ki kellett fizetniük. Természetszerűleg nem számoltak be külön arról, hogy a Fidesz milyen zseniális intézkedései kapcsán mennyivel csökkent esetleg a társasház terhe, mint ahogy, tisztelt képviselő úr, arról sem számoltak be az elmúlt három évben, amikor tételesen, a kormány intézkedései kapcsán a társasházak terhei növekedtek. Akkor ilyen alapon föl kellett volna sorolniuk azt is, hogy a Fidesz intézkedései kapcsán, tisztelt lakók, ennyivel nőttek az önök terhei.

Tehát ez a mostani javaslatuk semmi másról nem szól egyébként, mint hogy külön kiemelni, még egyszer hangsúlyozom, nem májusban, amikor kötelező beszámolási kötelezettsége van a közös képviselőnek, hanem már a választások előtt, február 15-én külön ingyenes hirdetésben kell a lakókat értesíteni arról, hogy a Fidesz milyen zseniális és fantasztikus intézkedésekkel segítette az állampolgárok megélhetését.

Köszönöm szépen. (Egy taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
329 92 2013.11.26. 2:00  57-163

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A kormánypárti képviselők kinevették Ertsey Katalint, amikor megjegyezte, hogy van más módja is, sokkal hatékonyabb módja a rezsicsökkentésnek, mint amit önök itt most megvalósítanak. Szeretném emlékeztetni az itt ülő kormánypárti képviselőket, hogy három éven keresztül szabotálták azt a panelfelújítási programot, amit az előző kormány elindított, ami aztán igazán energiamegtakarítást jelentett ezekben a társasházakban. Nem lett volna semmi szükség arra, hogy - idézőjelbe tett - "rezsicsökkentést" valósítsanak meg akkor, ha ez a program folytatódhatott volna, és kiterjesztették volna akár családi házakra is. Akkor beszélhetnénk igazán nemcsak 10 és 20 százalékos, hanem akár 50 százalékos energiamegtakarításról is. Erről kellene beszélni.

Tisztelt Kovács Péter Képviselő Úr! Ha a társasházakban önök ilyet tapasztaltak, a társasházaknak megvan a felügyelete az ügyészségeknél, ahol ilyen bejelentéseket meg lehet tenni. Tehát nincsen szükség arra, hogy kényszerítsék egyébként a közös képviselőket a Fidesz-propagandára ahhoz, hogy a szabálytalanságokat egyébként feltárják, mert erre van lehetőség. De ellentmondás volt abban is, amit elmondott, mert a társasház közössége eldöntheti, hogy a megtakarítást - ami származhat akár a rezsicsökkentésből, akár más bevételből - mire fordítják. Nyilvánvalóan ezt közösen eldönthetik a közgyűlésen. Ha ez nem így történt, akkor meg kell tenni a lépéseket, tisztelt képviselő úr, hogy a törvényes rend helyreálljon, de ahhoz nem szükséges Fidesz-propagandát készíteni törvényi alapon, hogy ez megvalósuljon, a későbbiekben normálisan működjön, úgy gondolom. Itt is most erről van szó. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
329 132 2013.11.26. 13:14  57-163

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok minden elhangzott már a mai vitában, és különösen örülök, hogy államtitkár úr mondandója után szólhatok, mondhatom el a véleményünket.

Tisztelt Államtitkár Úr! Van egy ajánlatom. Ha önök valóban komolyan gondolják, hogy a céljuk az, hogy az állampolgárokat őszintén tájékoztassák azokról a folyamatokról, amelyek az elmúlt négy évben az energetika területén történtek, akkor például írják bele a számlába azt, hogy tisztelt fogyasztó, 2010-ben, amikor a kormányváltásra sor került, az ön által igénybe vett szolgáltatás ennyibe és ennyibe került. Ehhez képest most ez így alakul, ahogy ön ezt látja. Ha valóban őszinte és nem propagandisztikus tájékoztatásról szól a történet, mint ahogy képviselőtársaim elmondták, akkor írják bele ezt is a számlába. És akkor valóban őszinte lesz a tájékoztatás, hogy a Fidesz-kormány működése alatt így alakultak az energiaárak.

De még inkább szakmai lenne a javaslat, tisztelt államtitkár úr, ha mellékelnének egy olyan tájékoztatást, hogy ez alatt az idő alatt hogyan alakultak a nemzetközi árak, a világpiaci árak ezen termékek tekintetében, mondjuk, a földgáz ára, a villamos energia ára, hogy alakult ez, mondjuk, 2008-tól 2010-ig, és 2010-et követően hogyan alakulnak ezek az árak. És itt van mindjárt egy aktualitás, tisztelt államtitkár úr. Tudja nagyon jól, hogy az energiahivatal az év végére el kellett készítse azt a felülvizsgálatot, ami ár- és költség-felülvizsgálat az egyes szolgáltató társaságoknál. Ugye, ezt reményeim szerint, miután a társaság munkatervében is ez szerepel, ezt elkészítették. Ezt be kellett volna nyújtaniuk a parlamentnek. Csak önök egy törvénymódosítással eltolták ennek a határidejét jövő év közepére. Na és akkor fölmerül a kérdés, tisztelt államtitkár úr, hogy ugyan miért történt ez. Netán nem arról van-e szó, hogy ez a költség-felülvizsgálat esetleg azt igazolná, vagy azt igazolhatná, hogy lehet, hogy nemcsak 10 vagy 20 százalékos csökkentésre lenne mód, hanem akár többre is, mert a világpiaci árak úgy alakultak, hogy lehetővé válna például ilyen csökkentés.

Mert gondolom, azért nem annyira a földtől elrugaszkodottak, hogy azt feltételezzék, hogy egyébként az előző kormány direkt sanyargatni akarta az állampolgárokat, és azért alakította úgy a különböző szolgáltatások árát, hogy jól kitoljon velük. És most íme, jött a nagyszerű Fidesz-kormány, aki ilyen gesztusokat tesz. Ez a gesztus hihető lenne akkor, tisztelt képviselő úr, ha bebizonyítaná azt, vagy bemutatná azt, hogy az előző kormányzat ideje alatt kialakított árak ezért meg ezért nem voltak megalapozottak, szemben azzal, ami most a Fidesz-kormány ideje alatt történik. És nem csak arról van szó, hogy a nemzetközi árak, a világpiaci árak egyszerűen úgy alakultak, hogy önöknek lehetővé, kötelezettségévé teszi azt, hogy csökkentsék ezeket az árakat, mert hiszen az árak egyébként lehetővé teszik valójában.

És itt szeretnék visszatérni arra, amit Ékes képviselő úr mondott. Tudja nagyon jól, hogy a panelprogram finanszírozása a CO2-kvóták értékesítéséből befolyó összegekből történt, azért, mert egyébként másra nem is lehetett volna ezeket a bevételeket fordítani, mint energiatakarékossági célokra. Ebből indulhatott el az a panelprogram egyébként, aminek a kezdeti stádiuma nyilvánvalóan az előző kormányzat utolsó éveire tehető. Tehát egy olyan folyamat indult el, egy olyan bevételi forrásból, ami korábban nem állt rendelkezésre. Na most, amit mi kritizáltunk az elmúlt időszakban, az az volt, hogy ez a kormány leállította a CO2-kvóták értékesítését, és ebből adódóan nem volt miből finanszírozni ezeket a programokat.

Meg az a vád egyébként, amit államtitkár úr mondott, hogy micsoda nehézségekkel találta magát szembe a kormányzat, hogy neki kellett finanszíroznia úgymond azt a programot, amit az előző kormányzat elindított. Hát akkor én mondok egy másik példát. Ugye, annak idején, amikor 2002-ben megtörtént az első Fidesz-kormány után a kormányváltás, akkor bizony a következő kormánynak nemhogy 40 milliárdos, 140 milliárdos költségeket kellett finanszírozni abból a lakásprogramból, ami fenntarthatatlan lakásprogramja volt az előző kormányzatnak. De a következő kormánynak kellett kifizetni azt a számlát, amit a Fidesz-kormány az akkori lakásprogrammal elindított. Tehát gyakorlatilag ez egy természetes folyamat, hogy amikor jön egy kormány, befejezi a működését, a következő kormánynak nyilvánvalóan van egy ilyen átmeneti időszak, amikor a megtett intézkedéseket finanszíroznia kell.

Na most, akkor beszéljünk a rezsicsökkentés következményeiről, tisztelt államtitkár úr. Ön beszélt arról, hogy milyen fontos az, ha egy olyan energiarendszer van egy országban, ami fenntartható, energiatakarékos és hosszú távon működőképes. Na most, ha a rezsicsökkentés következtében az egyes szolgáltató társaságoknak annyi bevételük nincs, hogy a legcsekélyebb fejlesztéseket hajtsák végre, annak azonnali következménye nincs. Hanem majd jövőre, meg az azt követő évben, az akkori államtitkár, aki majd itt ül ön helyett a parlamentben, mondhatja, hogy micsoda energiapolitikát követett az előző kormányzat, mert hiszen a társaságoknak nem tette lehetővé azt, hogy finanszírozzák a fejlesztéseiket, felújításaikat, mert minden forrást elvontak tőlük a rezsicsökkentésen keresztül.

(13.40)

Hogy ez így van, mi sem mutatja jobban, tisztelt államtitkár úr, ön tudja nagyon jól, hogy például a távhőszolgáltató társaságok mennyi költségvetési finanszírozást kell kapjanak ahhoz, hogy egyáltalán fenntarthassák a működésüket. Majd kíváncsi leszek rá, hogy a zárszámadásban beszámolnak-e arról, hogy mennyit költöttek erre.

Vagy például itt vannak a víziközmű-szolgáltatók, amik állami tulajdonban lévő társaságok. Ezek a társaságok már most, egy fél év után már a fizetésképtelenség határán vannak, és hiába mondta a múltkor, hogy ennyi meg annyi kiegészítő támogatást kaptak ezek a társaságok, nézze meg, mennyi kifizetetlen számlájuk van mind a mai napig, nem tudják a működésüket finanszírozni, csak azért, mert a rezsicsökkentés következtében olyan mértékben csökkentek a bevételeik, hogy működésképtelenné váltak.

Persze, ez a fogyasztót nem érdekli, ő örül annak, hogy természetszerűleg kevesebbet kell fizetnie. De mi itt parlamenti képviselők nemcsak azért vagyunk felelősek, ami ebben a pillanatban történik az országban, hanem azért is, ami egy fél év múlva, egy év múlva vagy két év múlva, mert annak a következményeit sokkal nehezebben lehet majd elhárítani. Mi a véleményük erről, mi a kormány véleménye arról, hogy ezek a szolgáltató társaságok hogyan fognak működni a következő években, hogyha már most azonnal jelentkezik egyébként az abszolút működőképesség hiánya?

De akkor mondanék egy másik dolgot itt, ami elhangzott a társasházak közös képviselőinek kötelezettségeiről. Telefonon fölhívtak bennünket, társasházi közös képviselő, aki elmondta, hogy egy kis társasház közös képviselője, és az elmúlt időszakban 25 forint havi megtakarításuk származott a közös költségek oldalán a rezsicsökkentésből (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Aki a kicsit nem becsüli...), és erről négy lakót darabonként 90 forintos levéllel kell értesíteni. Tehát micsoda nagyszerű dolog, hogy megtakarítottak 25 forintot, és erről négyszer 90 forint költséggel értesíti a lakókat, hogy nagyszerű, megtakarítást értünk el, ez a Fidesz zseniális költségcsökkentő programja. Ez egy kicsi példa, de hát gondoljanak bele, hogy hány száz és ezer és tízezer (Dr. Fónagy János: Savanyú a szőlő!) olyan társasház lehet (Gőgös Zoltán: Ezek tények.), ahol ezek a példák nagyságrendben és nagyban jelentkezhetnek.

Hiába mondják azt, hogy már itt százszor szóba került ez a téma, mégis azt mondjuk, hogy ez a rezsicsökkentési módszer abszolút igazságtalan, mert az a fogyasztó, aki például 50 ezer forintos fűtésszámlát fizet, ez nem olyan tétel, tisztelt államtitkár úr, amit mond, hogy néhány embernek van fürdőmedencéje. Ez itt a Duna másik oldalán lévő házak, családi házak vagy házak tömkelege, de nagyvárosok lakótelepein is egy 50 ezres gázszámla nagy gázszámla, de sokan fizetnek ennyit. Ők megtakarítanak havonta 10 ezer forintot. Az a családi ház, ahol viszont egy szobát fűtenek, és havonta fizetnek 2000 vagy 3000 forintot, éves szinten mennyit takarít meg? Pedig neki lenne rá a legnagyobb szüksége, hogy kevesebbe kerüljön neki, mert nincs akkora jövedelme, hogy ki tudja fizetni ezeket a számlákat. Ezért mondtuk, hogy ez a rendszer, ez a módszer abszolút igazságtalan, társadalmilag igazságtalan, mert egyszerűen azoknak juttat többet, akik egyébként is megengedhetnék maguknak, hogy kifizessék ezeket a számlákat. Ezért ez elfogadhatatlan.

Ha már itt tartunk, a Fidesz az elmúlt időszak gyakorlatában a legkülönbözőbb törvényekhez nyújtott be módosító indítványokat, olyan módosító indítványokat, amelyek egyébként semmilyen tekintetben nem kapcsolódtak az adott törvényhez, de a Ház úgy minősítette ezeket az indítványokat, hogy ezek házszabályszerű indítványok. Azért házszabályszerű indítványok, mert bár nem volt az a törvény megnyitva a törvényjavaslatban, de csak azt tartja házszabályszerűtlennek a Ház, hogyha egy adott törvényben adott paragrafus nem volt megnyitva, és ahhoz adtak be módosító indítványt, az házszabályszerűtlen, de ha egyébként egy teljesen más jellegű törvényben adnak be módosító indítványt, akkor az házszabályszerű. Ezért nyújtottunk mi be képviselőtársaimmal ismételten olyan módosító indítványt, ami lehetővé tenné önöknek, hogy ténylegesen csökkentsék nem a rezsi-, hanem a megélhetési költségeket.

Az élelmiszeráfa 27 százalékról 5 százalékra csökkentésére ismét megadjuk önöknek a lehetőséget, hogy valóban rezsicsökkentést hajtsanak végre, a megélhetési költségek csökkentését. Vagy egy másik javaslat, amit szintén benyújtottunk. Lehetőségük lenne rá, mert az európai minimumkövetelmény ezt megengedné, hogy az üzemanyagok jövedéki adóját csökkentsék, ha nem többel, de 20-25 forinttal. Benyújtottuk ezt a javaslatot is. Kíváncsian várjuk, hogy egyébként önök őszintén hogyan viszonyulnak ezekhez a javaslatokhoz, mert ez valóban érzékelhető csökkentést és költségcsökkentést eredményezne és leginkább az élelmiszeráfa tekintetében azoknak, akik egyébként erre leginkább rászorulnak.

Tehát ezért mondjuk mi azt, tisztelt képviselőtársaim és kormánypárti képviselők, hogy ez a mostani javaslat, amit most benyújtottak, a legkevésbé sem a rezsicsökkentésről szól. Ez leginkább arról szól, hogy hogyan lehet pártpropagandát törvénnyel kötelezően előírva olyan...

Szalay képviselő úrnak mondanám, hogy voltak olyan közös képviselők, akik azt mondták, hogy itt a társasházunkban ne legyen kampány, meg ne folytassanak politikai kampányokat. Most ezzel a törvénnyel semmi mást nem csinálnak, mint kötelezően előírják ezeknek a társasházi képviselőknek, hogy politikailag kampányoljanak a Fidesz megoldásai mellett. Ez teljesen elfogadhatatlan és támogathatatlan, és ezért mondtuk el ezt a kritikát ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban is meg az egész energiapolitikával kapcsolatban is, amit a Fidesz az elmúlt három évben követett.

Köszönöm szépen. (Gúr Nándor és Gőgös Zoltán tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
329 164 2013.11.26. 4:08  163-166

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szokás szerint, ennél a törvénynél is, az igazi szándék mindig az utolsó pillanatban beadott bizottsági vagy zárószavazás előtti módosító indítvány formájában jelenik meg az egyes előterjesztésekben. Ennél a törvényjavaslatnál is erről van szó. A gazdasági bizottság által, természetesen a kormány kezdeményezésére beadott 7. pontban lévő módosító indítványról szeretnék beszélni és kérdezni államtitkár urat, mert a bizottsági ülésen a jelen lévő kormányzati képviselő nem tudott erre a kérdésre válaszolni, mert nem volt tájékoztatva a valós kormányzati szándékról.

Mégpedig arra szeretnék rákérdezni, amit már az előző pont vitájában is említettem, hogy felhatalmazást kap az energiahivatal elnöke, hogy az árszabályozási ciklus kezdetének időpontját és időtartamát meghatározza. Mint ahogy említettem, ezt elhalasztották egy korábbi törvényben, most pedig felhatalmazást kap a hivatal elnöke arra, hogy tetszés szerint határozza meg az árszabályozási ciklus kezdetét, végét és annak a tartalmát. Ne haragudjanak, de nem tudunk másra gondolni, mint hogy az a felmérés, amit az energiahivatal bizonyosan elkészített, olyan adatokat tartalmaz, amelyek kormányzati oldalról nehezen megmagyarázhatók, és emiatt próbálják az egész vizsgálati eredményt és annak következményeit eltolni majd a választások utáni időpontra. De ha mégse erről lenne szó, akkor tartalmi magyarázatot szeretnénk kérni a kormány jelen lévő képviselőjétől, ugyan mondja már meg, hogy a korábbi törvényi szabályozással ellentétben, amely az energiahivatalt kötelezte arra, hogy ilyen felülvizsgálatot elvégezzen és azt bemutassa a parlamentnek, miért kívánják elhalasztani, mi ennek a valóságos oka.

A következő ponttal kapcsolatban szintén szeretném a kormánypárti képviselők véleményét megkérdezni. Ezt nem a gazdasági bizottság nyújtotta be, hanem György István képviselő úr, aki nem másra tesz javaslatot, mint hogy a közművezetékek adóját abban az esetben ne kelljen megfizetni, ha a közművezetékeket állami vagy önkormányzati tulajdonú társaság működteti. Nyilvánvaló, hogy a korábbi szabályozás teljes mértékben átgondolatlan és elkapkodott volt, mert hiszen pontosan azokat a gazdasági társaságokat sújtotta leginkább, amelyek a legkedvezőtlenebb helyzetben voltak, hosszú szolgáltatói vezetéken kevés fogyasztót szolgáltak ki, ezáltal a bevételük is arányosan kevesebb volt, ráadásul a közművezeték-törvény őket sújtja leginkább, mert nekik van a leghosszabb vezetékük.

Nem tudom, hogy mi a kormány álláspontja ebben a tekintetben, mert a gazdasági bizottság ülésén a kormány képviselőjének nem volt véleménye, mert előtte nem volt ismert ez a kezdeményezés, szemben az ajánlásban megfogalmazottakkal, ahol azt írta az előterjesztő, hogy a gazdasági bizottság nem támogatja. A gazdasági bizottság többsége támogatta ezt a módosító indítványt. Kérdezem a kormány képviselőitől, hogy nekik mi a véleményük erről a javaslatról, és hogy mi a véleményük arról a korábbi kormányzati szándékról, amit az elfogadott törvénnyel megvalósítottak.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 250 2013.12.02. 5:13  249-260

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Törvényjavaslatunk célja, hogy a lehetséges mértékig csökkentsük az üzemanyagok árát Magyarországon. Szükség van erre azért, hogy a Magyarországon működő gazdasági társaságok versenyképesebben tudjanak működni, és a családok költségei lényegesen csökkenjenek.

A javaslat tartalmi eleme pedig a következő. Javasoljuk, hogy az üzemanyagok jövedékiadó-szintjét az Európai Unióban meghatározott minimumszintre csökkentsük. Ez, tisztelt képviselőtársaim, konkrétan azt jelentené, hogy a benzin és a gázolaj esetén 16-17 forint plusz áfa - mert az áfa a jövedéki adóra is rakódik - összeggel csökkenthető lenne, a cseppfolyósított gáz ára pedig több mint 75 forinttal csökkenhetne. A második eleme pedig az, hogy ne lépjen hatályba az az üzemanyag-jelölési rendszer, amit elfogadtak, aminek a határidejét időközben természetesen kitolták 2014 júliusára.

Miért javasoljuk ezeket, tisztelt képviselőtársaim? Az elmúlt három évben, a Fidesz-kormány működésének köszönhetően egy átlagos magyar család kiadásai az adóterhek növekedése miatt mintegy 100 ezer forinttal nőttek. Ezt tulajdonképpen csak 20-30 ezer forinttal csökkenti az a rezsicsökkentési program, amit önök nagy dérrel-dúrral beharangoztak és hirdetnek nap mint nap. Ehhez képest azok a többletkiadások, amelyek az adókból, az áfa megemeléséből és számos egyéb intézkedésből következnek, sokkal nagyobbak. Mintegy 3000 milliárd forintos terhet jelent a családok összességének az a többletteher, amit az elmúlt években az önök működése elősegített.

Szeretném emlékeztetni önöket arra, tisztelt fideszes képviselőtársaim, hogy az előző kormány időszaka alatt többször kezdeményezték az üzemanyagok jövedéki adójának a csökkentését. Kezdeményezték akkor, amikor a kőolaj világpiaci ára körülbelül azon a 100 dollár körüli szinten volt, mint ami most. Igaz, hogy a forint árfolyamát jól beborították, és ennek következtében az üzemanyagok ára mára 400 forint fölé emelkedett. Amikor 300 forint volt az üzemanyagok ára, akkor az önök képviselői - Varga Mihály, Szijjártó Péter - többször kezdeményezték a jövedéki adó csökkentését az adott szintre. Most megmutathatják, tisztelt képviselőtársaim, annak idején mennyire gondolták komolyan, hogy erre a lépésre szükség van. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy ma már több mint 400 forintba kerülnek az üzemanyagok, és ez az ár folyamatosan emelkedik, mint ahogy az elmúlt napokban megtapasztalhattuk a forint árfolyamának a csökkentését, ennek következtében nyilván emelkedni fog az üzemanyagok ára is. A magas üzemanyagárszint csökkenti a fuvarozók versenyképességét, nehezíti az emberek hétköznapjait, hiszen olyan magasak az üzemanyagárak, amit a családok legnagyobb része már nem tud megfizetni, csökkentené a szomszédos országokba irányuló üzemanyag-turizmust, és ezáltal Magyarországon tankolva a magyar költségvetés bevételei is növekedhetnének. Arról már nem is beszélek, hogy az üzemanyagok magas ára az egyéb termékek árait is jelentősen megemeli.

A másik elem az üzemanyagok jelölése, tisztelt képviselőtársaim. Semmilyen szakmai szervezet nem tartotta indokoltnak ezt a külön jelölést. Az Európai Unióban sehol nincs rá példa, hogy ilyen külön jelölési rendszert vezetnének be.

S még egy elemre szeretném felhívni a figyelmüket. Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese 2013. szeptember 16-án azt mondta, hogy a rendszer bevezetése felesleges; az illegális üzemanyagpiac mérete a legálishoz képest elenyésző, a csempészet mennyisége nemzetgazdasági viszonylatban nem számottevő. Ez nem jelent semmi mást, mint hogy egy fideszes vállalkozói környezetnek biztosítanak ismételten 10 milliárdos nagyságrendű éves bevételt. Ez többletkiadást jelent a fogyasztóknak, ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatunkat, hogy ezzel is könnyítsünk a magyar családok helyzetén.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 260 2013.12.02. 2:08  249-260

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megköszönni azon parlamenti frakcióknak, akik szakmai érvekkel alátámasztva támogatták a mi javaslatunk elfogadását. Ugyanakkor egészen érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tartom azt, amit Manninger képviselő úr a kormánypárti frakció nevében itt előadott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben a kőolaj világpiaci árjegyzése az elmúlt három évhez képest alig változott, akkor is 100 dollár körül volt, de a hazai üzemanyag ára akkor 300 forint környékén volt. Tehát semmi másnak, mint a Fidesz gazdaságpolitikájának, a Fidesz működésnek köszönhetjük, hogy ma 400 forint fölött van az üzemanyagok ára. És sajnos tapasztaljuk nap mint nap, mint ahogy el is hangzott, hogy egyrészt az LPG ára, tehát a cseppfolyós gáz ára emelkedett a legdrasztikusabban. Miután nagyon-nagyon sok autós beszerelte az autójába a lehetőséget, hogy ilyen üzemanyagot használjon, több százezer ilyen van, ezt követően fölemelni ennek az üzemanyagfajtának a jövedéki adóját, egészen elképesztő arcátlanságra vall a kormánypártok részéről.

Nem igaz egyébként, és tehetnének gesztust, és legalább valamennyire is igazolnák azt, hogy amikor ellenzékben valamilyen javaslatot tettek, akkor abban egy minimális igazságtartalom volt. Amikor kritizálta Varga Mihály meg Szijjártó Péter az akkori kormány adópolitikáját, és kritizálta azt, hogy milyen magas az üzemanyagok ára 300 forint mellett, most 400 forint, és akkor ilyen érveket sorakoztatnak föl amellett, hogy miért nem támogatja a Fidesz frakciója ezt az indítványt. Úgy gondolom, ha önök őszinte politikát, főleg őszinte és racionális gazdaságpolitikát követnének, akkor ezt az indítványt a kormánypárti frakcióknak is támogatniuk kellene. Kérem is képviselőtársaimat, hogy támogassák.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 208-218 2013.12.09. 9:16  203-219

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselőtársaim beszéltek arról, hogy mik vannak ebben a javaslatban, én meg mondanék néhány mondatot arról, hogy mik kerültek még bele ebbe a javaslatba. Azt már megszoktuk, hogy a Fidesz részéről olyanok is szabályozásra kerülnek egy-egy törvényjavaslatban, ami nem tartozik oda. E javaslat kapcsán is el kell mondanunk azt, hogy legalább pontosan vagy átgondoltan raknának bele ilyen módosító indítványokat. Az államtitkár úr előélete kapcsán talán majd fogja tudni, hogy miről beszélek.

Bekerült egy olyan Btk.-módosító javaslat, amely meghatározza azt, hogy mi számít nagy mennyiségnek a vágott dohány tekintetében. Hogy mi köze van ennek a törvényjavaslathoz? Nyilvánvalóan semmi, de berakták, hogy öt kiló. Öt kiló a vágott dohányban az egy ilyen nagy zsák (Mutatja a kezével.), tisztelt képviselők, és ha kiszámolják, hogy egyébként ekkora mennyiségű vágott dohányból mennyi cigarettát lehet megtölteni, akkor kiderül, hogy 430 doboz cigarettát meg lehet ebből a mennyiségből tölteni, tehát ez 43 kartonnyi cigaretta. Tudjuk, hogy Magyarországra vámmentesen egykartonnyi cigarettát lehet...(Révész Máriusz: Az egy másik törvény!)

ELNÖK: Képviselő úr! Ön nem arról a törvényről beszél, aminek a vitájában vagyunk. A T/13049/32. számú ajánlással kapcsolatban vitatkozhat, ön pedig nem erről beszél.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Ezt nyújtotta be a gazdasági bizottság, tisztelt elnök úr. Ilyen módosító indítványt nyújtott be. Ezért beszélek erről, mert ez abszurdum, hogy ilyen...(Révész Máriusz: Nincs benne!)

ELNÖK: Képviselő úr! Itt most csak arról beszélhet, ami a záróvita témája, ez pedig nincsen benne, és az elnök joga, hogy eldöntse, hogy a továbbiakban ön beszélhet-e vagy nem. Amennyiben nem ezen négy ajánlási pont valamelyikéről akar beszélni, akkor nincs lehetősége beszélni, képviselő úr. (Révész Máriusz: Másik törvényről beszél!)

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Úgy gondolom, a záróvita kapcsán általános vélemények is elhangozhatnak, mint ahogy az elmúlt vita kapcsán számos... (Az elnök kikapcsolja a mikrofonját.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Novák Előd: Üljél le, és tanuld meg a Házszabályt!)

Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, Révész Máriusz képviselő úr, a Fidesz-képviselőcsoportból.

Parancsoljon, képviselő úr!

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával kapcsolatban, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításokról van szó. Meg kell nyugtassam a képviselőtársamat, hogy semmiféle dohánnyal kapcsolatos módosító javaslat ehhez a törvényhez sem a gazdasági, sem más bizottság részéről nem érkezett.

Először is szeretném megköszönni mindenkinek a parlamentben, aki ebben a vitában részt vett, a konstruktív hozzáállását, és néhány felvetésre szeretnék is reagálni.

Szél Bernadett, illetve Varga képviselő úr is megkérdezte, hogy a hatvan napra miért is volt szükség.

(17.40)

Egyébként hadd hívjam fel a figyelmet, hogy éppen a nők védelme érdekében.

Szél Bernadett kifogásolta, hogy a nők munkába való visszatérését nem segíti túl sok minden. Képviselő asszony figyelmét talán elkerülte, hogy a gyed mellett is a gyermek egyéves korától lehet dolgozni. Viszont, ha lehet dolgozni, nagyon könnyen előállhat az a helyzet, hogy a család megpróbálja a gyedet arra a félre igénybe venni, akinek magasabb a keresete, és nagyon gyakran és nagyon könnyen előállhatna az a helyzet, hogy az apára igénybe veszik a gyedet, az édesanya otthon marad mondjuk, munkanélküliként, így havi 20-30 ezer forinttal többet keresne a család, csak az édesanya szempontjából ez jelentős kockázatokat jelent - biztosítás és egyéb szempontból - hosszabb távon. Ezért azt a megoldást fogalmaztuk meg, képviselő asszony, hogy az apa is igénybe veheti a gyedet, ez teljesen természetes, de csak akkor, ha legalább két hónapot otthon van a gyermekkel. Ha nincs otthon legalább 60 napot, akkor erre az időszakra nem jár gyed. És ez egyébként éppen az édesanyák védelmében született.

Hadd hívjam fel képviselő asszony figyelmét arra is, hogy a gyed extra, ami itt szerepel, igenis elősegíti azt, hogy a nők hamarabb visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ez egy nagyon fontos célkitűzésünk volt. Ezt szolgálja egyébként az is, hogy a gyed nem veszik el akkor, illetve a gyesből hátralévő rész, ha gyorsabban születik meg a kistestvér, hiszen pontosan azt tűztük ki célul magunk elé, amit egyébként ön is mondott.

Az utolsó módosító javaslat, amiről itt a mai napon szó van és fontos, hogy beszéljünk, hogy az a szabályozás, ami a törvényben eredetileg szerepelt, az az ikrek esetében nem volt teljesen koherens. Ugye, azt a döntést hoztuk, hogy a következő gyerek megszületését követően nem vész el a gyedből, gyesből hátralévő rész, viszont az ikreknél ezt a szabályozást - ahogy a szocialista képviselő úr is jelezte - nem követtük le.

Itt azt a megoldást javasoltuk, hogy minden egyes gyereknél ikrek esetében plusz egy évvel hosszabbodjon meg a gyed időtartama. Emellett is még egyszer felhívnám a figyelmet, egyéves kora után a gyerekeknek el lehet menni dolgozni, de ezt az összeget már nem vesztik el az édesanyák.

Én kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a javaslatokat, zárószavazás előtti módosító javaslatokat támogassák. Minden egyes módosító javaslat olyan, ami egyébként a gyermeket vállaló családoknak, édesanyáknak a helyzetét javítani fogja. Én azt hiszem, kicsit méltánytalanok voltak azok a vádak, amelyeket Varga képviselő úr elmondott, hiszen elég sok minden történt a családok érdekében. Ha ezen a törvényjavaslaton túltekintünk, az is, hogy mondjuk, az adókedvezményt megnyitottuk azoknak a családoknak a számára, amelyek ezt nem tudják a jövedelmükből érvényesíteni, a járulékok felé, csak ez az egy kedvezmény is több mint 50 milliárd forintot fog a családoknál ott hagyni.

Én azt gondolom, hogy büszkék lehetünk erre a törvénymódosító javaslatra, hiszen még az eddig szóba kerülteken kívül a munkahelyvédelmi akcióterv kibővítése is egyébként pontosan azt a célt szolgálja, amit Szél Bernadett hiányolt, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében érdemes lesz visszavenni a gyedről, gyesről visszatérő édesanyákat a munkaerőpiacra. Szerintem ez a két dolog, a munkahelyvédelmi akcióterv, illetve a gyed extra elő fogja segíteni azt, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás az eddigieknél jóval nagyobb mértékben terjedjen el Magyarországon.

Szél Bernadettnek még egy biztató jövőképet szeretnék felvázolni. A rugalmas gyedről nem tettünk le, csak rövid volt a rendelkezésre álló idő, és ezt januártól semmiképpen nem lehetett volna bevezetni. Viszont én nagyon reménykedem abban, hogy hamarosan sikerülni fog ez is, és képviselő asszony ezt is üdvözölni fogja majd.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. Kovács Tibor képviselő úr ügyrendben kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azt jelezni, hogy megszámlálhatatlanul sok esetben fordult elő ebben a ciklusban, hogy a részletes...

ELNÖK: Képviselő úr, figyelmeztetem: az ügyrendben úgy lehet felszólalni, hogy egy percben megfogalmazza az ügyrendi javaslatot, majd egy percben indokolja. Ha nem így teszi, meg fogom öntől vonni a szót, és figyelmeztetésben is részesítem. (Dr. Staudt Gábor: Így van!) Parancsoljon!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Az ügyrendi javaslatom az, tisztelt elnök úr, hogy elnök úr engedélyezze azt, hogy olyan módosító indítványokról is essen szó a záróvitában, amiről nem volt lehetőség, hiszen a részletes vitát követően bizottsági módosító indítványként került benyújtásra, így aztán a plenáris ülés keretében nem volt rá lehetőség, hogy erről beszéljünk. Ezért én úgy gondolom, indokolt, hogy a záróvitában az olyan indítványokról, amelyeket a bizottságok a részletes vitát követően nyújtottak be, eshessen szó. Ez az ügyrendi javaslatom, tisztelt elnök úr. (Dr. Steiner Pál: Így van! Helyes! - Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 208-218 2013.12.09. 9:16  203-219

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselőtársaim beszéltek arról, hogy mik vannak ebben a javaslatban, én meg mondanék néhány mondatot arról, hogy mik kerültek még bele ebbe a javaslatba. Azt már megszoktuk, hogy a Fidesz részéről olyanok is szabályozásra kerülnek egy-egy törvényjavaslatban, ami nem tartozik oda. E javaslat kapcsán is el kell mondanunk azt, hogy legalább pontosan vagy átgondoltan raknának bele ilyen módosító indítványokat. Az államtitkár úr előélete kapcsán talán majd fogja tudni, hogy miről beszélek.

Bekerült egy olyan Btk.-módosító javaslat, amely meghatározza azt, hogy mi számít nagy mennyiségnek a vágott dohány tekintetében. Hogy mi köze van ennek a törvényjavaslathoz? Nyilvánvalóan semmi, de berakták, hogy öt kiló. Öt kiló a vágott dohányban az egy ilyen nagy zsák (Mutatja a kezével.), tisztelt képviselők, és ha kiszámolják, hogy egyébként ekkora mennyiségű vágott dohányból mennyi cigarettát lehet megtölteni, akkor kiderül, hogy 430 doboz cigarettát meg lehet ebből a mennyiségből tölteni, tehát ez 43 kartonnyi cigaretta. Tudjuk, hogy Magyarországra vámmentesen egykartonnyi cigarettát lehet...(Révész Máriusz: Az egy másik törvény!)

ELNÖK: Képviselő úr! Ön nem arról a törvényről beszél, aminek a vitájában vagyunk. A T/13049/32. számú ajánlással kapcsolatban vitatkozhat, ön pedig nem erről beszél.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Ezt nyújtotta be a gazdasági bizottság, tisztelt elnök úr. Ilyen módosító indítványt nyújtott be. Ezért beszélek erről, mert ez abszurdum, hogy ilyen...(Révész Máriusz: Nincs benne!)

ELNÖK: Képviselő úr! Itt most csak arról beszélhet, ami a záróvita témája, ez pedig nincsen benne, és az elnök joga, hogy eldöntse, hogy a továbbiakban ön beszélhet-e vagy nem. Amennyiben nem ezen négy ajánlási pont valamelyikéről akar beszélni, akkor nincs lehetősége beszélni, képviselő úr. (Révész Máriusz: Másik törvényről beszél!)

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Úgy gondolom, a záróvita kapcsán általános vélemények is elhangozhatnak, mint ahogy az elmúlt vita kapcsán számos... (Az elnök kikapcsolja a mikrofonját.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Novák Előd: Üljél le, és tanuld meg a Házszabályt!)

Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, Révész Máriusz képviselő úr, a Fidesz-képviselőcsoportból.

Parancsoljon, képviselő úr!

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával kapcsolatban, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításokról van szó. Meg kell nyugtassam a képviselőtársamat, hogy semmiféle dohánnyal kapcsolatos módosító javaslat ehhez a törvényhez sem a gazdasági, sem más bizottság részéről nem érkezett.

Először is szeretném megköszönni mindenkinek a parlamentben, aki ebben a vitában részt vett, a konstruktív hozzáállását, és néhány felvetésre szeretnék is reagálni.

Szél Bernadett, illetve Varga képviselő úr is megkérdezte, hogy a hatvan napra miért is volt szükség.

(17.40)

Egyébként hadd hívjam fel a figyelmet, hogy éppen a nők védelme érdekében.

Szél Bernadett kifogásolta, hogy a nők munkába való visszatérését nem segíti túl sok minden. Képviselő asszony figyelmét talán elkerülte, hogy a gyed mellett is a gyermek egyéves korától lehet dolgozni. Viszont, ha lehet dolgozni, nagyon könnyen előállhat az a helyzet, hogy a család megpróbálja a gyedet arra a félre igénybe venni, akinek magasabb a keresete, és nagyon gyakran és nagyon könnyen előállhatna az a helyzet, hogy az apára igénybe veszik a gyedet, az édesanya otthon marad mondjuk, munkanélküliként, így havi 20-30 ezer forinttal többet keresne a család, csak az édesanya szempontjából ez jelentős kockázatokat jelent - biztosítás és egyéb szempontból - hosszabb távon. Ezért azt a megoldást fogalmaztuk meg, képviselő asszony, hogy az apa is igénybe veheti a gyedet, ez teljesen természetes, de csak akkor, ha legalább két hónapot otthon van a gyermekkel. Ha nincs otthon legalább 60 napot, akkor erre az időszakra nem jár gyed. És ez egyébként éppen az édesanyák védelmében született.

Hadd hívjam fel képviselő asszony figyelmét arra is, hogy a gyed extra, ami itt szerepel, igenis elősegíti azt, hogy a nők hamarabb visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ez egy nagyon fontos célkitűzésünk volt. Ezt szolgálja egyébként az is, hogy a gyed nem veszik el akkor, illetve a gyesből hátralévő rész, ha gyorsabban születik meg a kistestvér, hiszen pontosan azt tűztük ki célul magunk elé, amit egyébként ön is mondott.

Az utolsó módosító javaslat, amiről itt a mai napon szó van és fontos, hogy beszéljünk, hogy az a szabályozás, ami a törvényben eredetileg szerepelt, az az ikrek esetében nem volt teljesen koherens. Ugye, azt a döntést hoztuk, hogy a következő gyerek megszületését követően nem vész el a gyedből, gyesből hátralévő rész, viszont az ikreknél ezt a szabályozást - ahogy a szocialista képviselő úr is jelezte - nem követtük le.

Itt azt a megoldást javasoltuk, hogy minden egyes gyereknél ikrek esetében plusz egy évvel hosszabbodjon meg a gyed időtartama. Emellett is még egyszer felhívnám a figyelmet, egyéves kora után a gyerekeknek el lehet menni dolgozni, de ezt az összeget már nem vesztik el az édesanyák.

Én kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a javaslatokat, zárószavazás előtti módosító javaslatokat támogassák. Minden egyes módosító javaslat olyan, ami egyébként a gyermeket vállaló családoknak, édesanyáknak a helyzetét javítani fogja. Én azt hiszem, kicsit méltánytalanok voltak azok a vádak, amelyeket Varga képviselő úr elmondott, hiszen elég sok minden történt a családok érdekében. Ha ezen a törvényjavaslaton túltekintünk, az is, hogy mondjuk, az adókedvezményt megnyitottuk azoknak a családoknak a számára, amelyek ezt nem tudják a jövedelmükből érvényesíteni, a járulékok felé, csak ez az egy kedvezmény is több mint 50 milliárd forintot fog a családoknál ott hagyni.

Én azt gondolom, hogy büszkék lehetünk erre a törvénymódosító javaslatra, hiszen még az eddig szóba kerülteken kívül a munkahelyvédelmi akcióterv kibővítése is egyébként pontosan azt a célt szolgálja, amit Szél Bernadett hiányolt, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében érdemes lesz visszavenni a gyedről, gyesről visszatérő édesanyákat a munkaerőpiacra. Szerintem ez a két dolog, a munkahelyvédelmi akcióterv, illetve a gyed extra elő fogja segíteni azt, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás az eddigieknél jóval nagyobb mértékben terjedjen el Magyarországon.

Szél Bernadettnek még egy biztató jövőképet szeretnék felvázolni. A rugalmas gyedről nem tettünk le, csak rövid volt a rendelkezésre álló idő, és ezt januártól semmiképpen nem lehetett volna bevezetni. Viszont én nagyon reménykedem abban, hogy hamarosan sikerülni fog ez is, és képviselő asszony ezt is üdvözölni fogja majd.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. Kovács Tibor képviselő úr ügyrendben kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azt jelezni, hogy megszámlálhatatlanul sok esetben fordult elő ebben a ciklusban, hogy a részletes...

ELNÖK: Képviselő úr, figyelmeztetem: az ügyrendben úgy lehet felszólalni, hogy egy percben megfogalmazza az ügyrendi javaslatot, majd egy percben indokolja. Ha nem így teszi, meg fogom öntől vonni a szót, és figyelmeztetésben is részesítem. (Dr. Staudt Gábor: Így van!) Parancsoljon!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Az ügyrendi javaslatom az, tisztelt elnök úr, hogy elnök úr engedélyezze azt, hogy olyan módosító indítványokról is essen szó a záróvitában, amiről nem volt lehetőség, hiszen a részletes vitát követően bizottsági módosító indítványként került benyújtásra, így aztán a plenáris ülés keretében nem volt rá lehetőség, hogy erről beszéljünk. Ezért én úgy gondolom, indokolt, hogy a záróvitában az olyan indítványokról, amelyeket a bizottságok a részletes vitát követően nyújtottak be, eshessen szó. Ez az ügyrendi javaslatom, tisztelt elnök úr. (Dr. Steiner Pál: Így van! Helyes! - Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 256 2013.12.09. 2:06  247-261

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Örülök annak, hogy az ellenzéki pártok is támogatják képviselőtársaim kezdeményezését, és remélem, bízom abban, hogy a kormánypárti képviselőknek nincs takargatnivalójuk, és el fogják fogadni akár ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Szeretném önöket figyelmeztetni arra, hogy önöknek, parlamenti képviselőknek is kötelezettségük ellenőrizni a saját kormányukat is, nem arról van szó, hogy ez csak az ellenzéki képviselők kötelezettsége, az önöké is. De ha nem fogadják el ezt az indítványt, akkor is szeretném fölhívni a figyelmüket két dologra.

(18.50)

A nemzeti együttműködés rendszerében elfogadtak önök két nagyszerű jogszabályt, ami erre az esetre kitűnően alkalmazható. Az egyik jogszabály az Állami Számvevőszékről szóló törvény, ami úgy rendelkezik, hogy azonnali vizsgálatot rendelhet el az Országgyűlés és a kormány különböző ügyekben, tehát semmilyen akadálya nincs annak, hogy a kormány megkérje egy levélben az Állami Számvevőszék elnökét arra, hogy azonnali hatállyal kezdje meg ezt a vizsgálatot.

A másik momentum, amire szeretném fölhívni a figyelmüket, hogy van egy Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, amiben 2011-ben született egy jogszabály, ami előírja azt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az, amely a NAV tevékenységét minden tekintetben ellenőrizheti. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal fölött pedig kizárólagosan a kormány, illetve a miniszterelnök rendelkezik, tehát szintén csak egy levél szükségeltetik, amiben elrendeli ennek a vizsgálatnak az azonnali megkezdését, tehát számos eszköz van még ezen a határozati javaslaton kívül is. Ha önöknek nincs (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) takargatnivalójuk, akkor a kormányukat kötelezik arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 276 2013.12.09. 6:41  267-296

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Balla képviselő úr úgy jellemezte ezt a törvényjavaslatot, hogy egy rövid kezdeményezésről van szó. Én meg folytatnám ezt a jellemzést: amilyen rövid, annál szemérmetlenebb a kezdeményezés, tisztelt képviselő úr. Ugyanis mi a parlament üléstermében még valamennyien emlékszünk, hogy milyen érveket sorakoztattak föl akkor, amikor megszüntették és bezárták valamennyi nyerőgépet az országban. És most mi történik? 11 játéktermet nyitnak, olyan játéktermeket, ahol darabonként 300 darab nyerőgép helyezhető el. Tehát összesen országosan ebben a 11 játékteremben 3330 nyerőgép helyezhető el. Ha ezek a nyerőgépek akkor nem kellettek, merthogy micsoda erkölcstelen dolog ilyennel terhelni a szegény családokat, hogy így eljátsszák a saját jövedelmüket, akkor most ez a kezdeményezés mi? Ezt hogyan magyarázzák önök, hogy ha korábban erre semmi szükség nem volt az országban, bezárták, az összes nyerőgépet gyakorlatilag a tulajdonosaiktól elvették, és most egy újabb koncessziós lehetőséget teremtenek?

És, kérdezem én, vidéken egyébként hol gondolják azt, hogy lesz olyan fizetőképes kereslet, amely tud ilyen játéktermeket nyitni. Én úgy gondolom, hogy van ezzel kapcsolatban is aggály, de nyilvánvalóan önök ezt már a háttértárgyalások és vizsgálatok során a baráti körben megvitatták, hogy kik, milyen feltétekkel és hogy kaphatják meg ezeket a jogosítványokat, mert hiszen tisztában van vele mindenki, aki itt ül ebben a parlamentben, hogy erről van szó. Hiszen az önök elmúlt három és fél éves tevékenysége sem szól másról, mint az ilyen jellegű vagyon elkobzásáról és a barátoknak történő átjátszásáról, tisztelt képviselő úr.

(19.20)

Itt van a törvényjavaslat másik eleme, ami szintén csak egy mondatról szól, hogy az MFB Zrt. működtetheti a Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel kapcsolatban mi számos írásbeli kérdést nyújtottunk be Németh Lászlóné miniszter asszonyhoz, megkérdezve tőle olyan dolgokat, amelyekre hiába tettük fel itt többször a plenáris ülés keretében a kérdéseinket, érdemi válaszokat nem kaptunk rá. Például megkérdeztük, hogy miért szükséges az állami szerepvállalás a gáz-nagykereskedelemben, lehet-e másképpen is csinálni. Emlékszünk rá, a hivatkozás az volt, hogy majd így az állam tud tárgyalni a Gazprommal, így le tudja szorítani a gáz árát, és ezáltal olcsóbban juttathatja a magyar fogyasztókhoz. Németh Lászlóné válaszából egyértelműen kiderült, hogy ehhez nem volt szükség az E.ON üzletágának a megvásárlására, ezt megtehette volna bármelyik magyar gazdasági társaság, bármelyik százszázalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, akit erre a kormány felhatalmaz, tisztelt képviselőtársaim. Tehát emiatt aztán igazán nem volt szükség ekkora pénzt kidobni az ablakon.

A másik kérdésünk arra vonatkozott, hogy jellemző-e az Európai Unión belül az, hogy ezek a gáztárolók állami tulajdonban vannak. Azt kell mondani, hogy egy-két kivételtől eltekintve az összes magántulajdonban van, és az államot semmi nem korlátozza a tekintetben, hogy az ezekhez a gáztárolókhoz való hozzáférést, illetve ezek használatát, mint ahogy korábban is megtörtént, szabadon szabályozhassa. Tehát egy másik olyan indok, ami azt mutatja, hogy egyáltalán semmi szükség nem volt arra, hogy százmilliárdokat kidobjanak az ablakon egy teljesen felesleges cél megvalósítása érdekében.

S aztán feltettük azt a kérdést is Németh Lászlóné miniszter asszonynak, hogy tessék szíves lenni már megmondani, ugyan mennyi gázt tetszettek megvásárolni a gáztárolókkal. És kiderült a válaszokból, hogy hiányzik körülbelül 800 millió köbméternyi gáz, amiről nem lehet tudni, hogy hol van. Ugyanis amit kifizettek gázt, illetve amit az átadás-átvételkor a társaságok átadtak, eközött ennyi különbség van. Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, szeretnénk megtudni önöktől, hogy hova tették ezt a pénzt. Szerettük volna ezt megtudni Németh Lászlónétól is, de erre vonatkozóan természetesen nem kaptunk választ.

Most itt van egy javaslat, hogy a Fejlesztési Bank majd milyen kitűnően és hogy fogja tudni működtetni ezt a társaságot. Én nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy ezek után erre a dologra egyáltalán mi szükség volt, miért kell ezt a Fejlesztési Bank hatáskörébe adni, miért nem működtetheti egy más társaság, ha már megvásárolták. De a legfontosabb mégiscsak az lenne, hogyha válaszokat adnának ezekre a kérdésekre. Mi szükség volt 260 milliárd forint kifizetésére, amikor ebből a magyar állampolgároknak, az adófizetőknek semmilyen hasznuk nem származott? És most egy teljesen megmagyarázhatatlan módosítással még tovább bonyolítják ezt az üzletet.

Mindezekre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, az MSZP frakciója természetesen nem tudja támogatni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 280 2013.12.09. 2:10  267-296

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, és köszönöm Mile képviselő úrnak is, hogy külön fölhívta a figyelmet egy nagyon fontos momentumra, amit én is szerettem volna elmondani, arra a lépésre, amikor kötelezték a játékgépek üzemeltetőit arra, hogy online módon csatlakozzanak az Adó- és Vámhivatal rendszeréhez. Ez egy hatalmas beruházás volt, és mielőtt még életbe léphetett volna igazából, akkor szüntették meg és tették lehetetlenné ezeknek a játékgépeknek a működtetését.

Nos, valóban arról szól a történet, szemben azzal, amit én itt lányos zavaromban rosszul számoltam ki, 3300 gépről van szó, hogy ezek a gépek miért nincsenek online módon a NAV-hoz bekötve; ugyanúgy, mint ahogy az a 250 ezer pénztárgép, amiről most már egy éve vagy másfél éve folyamatosan szó van, és nem tudjuk, tulajdonképpen a mai napig nem tudjuk, hogy hogyan is lesz ebből működőképes rendszer január 1-jétől.

(19.40)

Mert minden jel arra mutat, hogy ez a rendszer még mindig nem fog működni. De ez a 3300 gép akkor miért nem lesz bekötve a NAV rendszerébe, ha az összes többit, a 250 ezret ellenőrizni szeretnék?

Aztán amire nem kaptunk választ a bizottsági vitában sem, tisztelt képviselőtársaim, és nem tudjuk, mert ne haragudjanak, nem feltételezem, hogy Balla képviselő úr vagy Aradszki képviselő úr volt az, akinek a fejéből kipattant ez az indítvány, hogy ilyen extra sürgőséggel ezt be kell nyújtani a parlamentnek, és a parlamentnek rendkívüli eljárásban tárgyalnia kell; kérdezzük, továbbra is kérdezzük, kinek volt ez fontos és miért volt fontos ilyen sürgősséggel és ilyen módon benyújtani ezt a javaslatot és elfogadtatni a parlamenti többséggel, mert kiderült, hogy a parlamenti többségtől várható, hogy támogatni fogják. Önök (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) bizony isten tiszta lelkiismerettel fogják megszavazni ezt a javaslatot, tisztelt képviselőtársaim?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
339 174 2014.02.03. 5:16  159-187

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Koszorús képviselő úr elmondta azt, amiben alapvető vitánk van a kormánypártokkal a törvényjavaslat kapcsán. Alapvető vita az, hogy az emlegetett országgyűlési határozat, illetve az elfogadott energiastratégia felhatalmazást ad-e a kormánynak, hogy egy ilyen nemzetközi szerződést kössön. Nekünk az a határozott véleményünk, hogy nem. Nem adott ilyen felhatalmazást sem az országgyűlési határozat, és jó lenne, hogyha valaki a kormánypárti padsorokból felolvasná az országgyűlési határozatnak azt a tételét, azt a mondatát, amit ők úgy értelmeznek, hogy fölhatalmazást kapott a kormány arra, hogy ilyen nemzetközi megállapodást kössön.

Az az országgyűlési határozat, amit sokak emlegetése szerint négyötödös többséggel fogadott el a parlament, arra ad a mindenkori kormánynak felhatalmazást, hogy a megfelelő előzetes vizsgálatokat, hatástanulmányokat elvégezze, és az Országgyűlés elé terjessze ezt az adattömeget, hogy az Országgyűlés megfelelő szakmai előkészítés után felelős döntést hozhasson. Kérdezem a kormánypárti képviselőket, hogy önök megismerhették-e ezeket az adatsorokat, amelyek például igazolják azokat az állításokat vagy azon állítások sorozatát, amit itt kormánypárti képviselők, kormánytagok, államtitkárok fölsoroltak akár a gazdaságosság kérdésében, akár az egyéb beruházási szükségletek kérdésében. Én úgy gondolom, hogy önöknek a legkönnyebb dolguk lenne akkor, hogyha ezek az adatsorok az önök rendelkezésére állnának, és az ellenzéki képviselők felszólalásaira mi sem lenne könnyebb reagálni, mint elővenni és utalásokat tenni ezekre a sorokra. Ezzel szemben sajnálatosan azt kell megállapítanunk, hogy önök egyetlenegy mondat alapján döntenek, tulajdonképpen a kormányfő azt mondta, hogy bizony isten, ez egy jó üzlet lesz, tisztelt képviselőtársaim, fogadjátok el. Ezen döntés alapján kell önöknek felelős döntést hozni az ország több évtizedes jövője tekintetében, egy olyan ügyben, amely hallatlan anyagi és egyéb más következményekkel jár az országra nézve.

Csak példaként említeném azt önöknek, hogy a 4000 milliárd forint, amit most emlegetnek mint beruházási költség, annak az 5 százalékos kamata több, mint jelenleg Paks éves árbevétele, tisztelt képviselőtársaim. Egy ilyen ügyben hogyan lehet felelős döntést hozni akkor, amikor fogalmuk sincs arról, hogy az alapvető beruházáson túl milyen egyéb kapcsolódó fejlesztésekre lesz szükség? Mert azok, akik egyébként a terület ismerői és szakértői, azok mind nyilvánvalóvá tették, hogy egy ekkora kapacitású atomerőmű gazdaságosan csak akkor üzemeltethető, ha úgynevezett zsinórmenetben működik, tehát akkor is termel villamos energiát, amikor azt a villamos hálózat, a fogyasztás Magyarországon nem tudja igazából elfogyasztani. Tehát magyarul, egyéb beruházásokra, például tározós erőművekre is szükség van ahhoz, hogy egy ilyen fejlesztés gazdaságosan működtethető legyen. Ez se kevés pénz, de beszélni kellene róla, mert az elmúlt évtizedekben erről is vita volt Magyarországon, hogy szükség van-e és lehetséges-e ilyen fejlesztéseket megvalósítani.

De azt mondják önök, hogy ez egy nagyon jó üzlet Magyarország számára. Mi sem lenne könnyebb, mint hogy ezt az adatsort egy Excel-tábla formájában ideterjesztenék az Országgyűlés elé, és azt mondanák, hogy bemutattuk, hogy így fog működni a rendszer, ilyen anyagi következményei lesznek, ennyi árbevétele és nyeresége származik, és íme, bemutattuk, hogy valóban, ez nagyon jó üzlet. Ezzel szemben mindenki arról beszél, aki szakértő, hogy a jelenlegi viszonyok között - és nem az öt évvel ezelőtti állapotokról beszélek -, a jelenlegi árviszonyok szerint ez egy soha meg nem térülő beruházás.

(19.20)

Az, hogy mi lesz öt év múlva vagy tíz év múlva, erre természetesen becsléseket lehetne mondani, de most ez a helyzet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ránk lehet sok mindent mondani. Mi csak ezeket az adatsorokat kérjük számon önöktől, és sajnos önök ezt nem tudják a parlament elé terjeszteni (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét. - Kontur Pál: Idő!), tehát a döntés megalapozatlan minden tekintetben. (Kontur Pál: Ülj le, egyes!)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 54 2014.02.04. 2:16  27-113

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a parlamenti képviselőknek is van joguk a tisztességes és a házszabálynak megfelelő eljáráshoz. Ha egy törvényjavaslatot a kormány benyújt a parlamentnek, akkor nyilvánvalóan elmondja az expozé keretében, hogy mi volt a szándéka a törvényjavaslattal, mit tartalmaz a törvényjavaslat, és milyen megoldásokat javasol a kormányzat. Itt, ami előttünk van, ez az ajánlás és ebben a benne szereplő módosítások nyilván köszönő viszonyban sincsenek azzal a törvényjavaslattal, amelyet eredetileg a kormány benyújtott. Számos, 15-20 olyan törvény jelentős módosítása van a csomagban, amelyekről korábban szó sem volt.

Úgy gondolom, a tisztességes eljárás azt követelné, hogy a kormány itt jelen lévő képviselői, akik nyilvánvalóan teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy milyen módosításokat tartalmaz ez az ajánlás - és kérem őket, ne jöjjenek azzal a rablómesével, hogy a bizottság nyújtotta be, és a kormány majd utólag eldönti, nyilvánvalóan tudják, hogy a kormány javaslatáról van szó -, álljanak fel itt, a parlament nyilvánossága előtt, mondják el azt, hogy mi volt a szándék ezzel a törvényjavaslat-csomaggal, milyen fontosabb elemeket tartalmaz, és milyen szándékaik vannak ezen javaslatokkal kapcsolatban. Egyszerűen más módon tisztességesen nem lehet lefolytatni ezt a mai vitát, mert hiába kezdünk el hivatkozni az egyes ajánlási pontokra, tisztelt elnök úr, egyszerűen a kívülálló számára, de a jelen lévő képviselők számára is követhetetlenné válik ez a tárgyalás. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Kérem a kormány jelen lévő képviselőit, álljanak fel, és mondják el, hogy mi volt a kormány szándéka a benyújtott javaslatokkal.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 56 2014.02.04. 6:18  27-113

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Ha a kormány jelen lévő képviselői gombot nyomtak volna, nyilvánvalóan megelőzhették volna a képviselői felszólalást, így aztán, miután a javaslat említett pontjai, a 2-20., a 23-28., illetve a 30-44. a gazdasági bizottságban kerültek benyújtásra ma reggel, ezért ezen javaslatokról kénytelen vagyok elmondani, hogy hogyan került ez a csomag a gazdasági bizottság elé.

Tisztelt képviselőtársaim, a mai nap negyed 9-re hívta össze az elnök a gazdasági bizottság ülését. A gazdasági bizottság korábban kiküldött napirendjéről szavazott a bizottság, ezt követően pedig megkezdődött a benyújtott módosítóindítvány-csomag vitája - a vita természetesen idézőjelben -, hiszen én magam azt kezdeményeztem a bizottság ülésén, hogy a kormány jelen lévő képviselője legalább mondja el azt, hogy mi van ebben a csomagban, és adjon időt a bizottság arra, hogy a képviselők valamelyest áttekintsék ezt a javaslatcsomagot. Erre nem volt mód, így kénytelenek voltak az ellenzéki képviselők kivonulni a bizottság üléséről tiltakozásképpen, mert ez olyan mértékű megalázása a bizottságnak és a parlamenti munkának, amit nem lehet tolerálni a továbbiakban.

(12.40)

A kormánypárti képviselők ilyenkor nagyon gyakran hivatkoznak arra, hogy persze, mert választási kampány van. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan szó nincs róla, hiszen önök ezt a gyakorlatot követik, azt lehet mondani, hogy évek óta; azt a gyakorlatot, hogy egy-egy törvényjavaslatnál nem az a céljuk, hogy megismertessék a parlamenti képviselőkkel őszintén, hogy mi a kormány szándéka, sokkal inkább az a tapasztalat, hogy eltakarják a benyújtott javaslattal a kormány valódi szándékát, és a valódi szándék mindig az utolsó pillanatban, ilyen javaslatcsomagok formájában derül ki.

Kérdezném például, hogy a benyújtott törvényjavaslat utal arra a szolgálati törvény módosításával, hogy a rendőrségi dolgozók kapjanak a korábban megígért 14 ezer forinton túl további 10 ezer forintos kiegészítő juttatást. Érdekes módon a törvény nem rendelkezik arról, csak az indoklásában fogalmazódik meg, hogy a kormány ezt nem automatikusan gondolja, hanem az említett pénzösszeg 80 százalékát automatikusan, a fennmaradó 20 százaléka fölött pedig a miniszter saját hatáskörben úgymond rendelkezhet. Ez eléggé szokatlan és megmagyarázhatatlan, hogyha ez így van, akkor miért nincs utalás a törvényjavaslatban arra, hogy milyen kormányrendelet alapján születik ez a módosító indítvány, illetve milyen megfontolásból tették bele az indoklásba ezt a kitételt, ami nehezen elfogadható, és nehezen magyarázható.

Szeretnék itt kitérni arra a rendkívül kiterjedt módosító csomagra, amely például a területfejlesztési törvény módosítását tartalmazza e csomag keretében; olyan hatásköröket ad a kormánynak, ami korábban parlamenti hatáskör volt, és ráadásul beazonosíthatatlan módon ismét csak jó néhány paragrafust, illetve jó néhány törvényt kétharmados kategóriába sorol a törvényjavaslat keretében a kormányzat, ami megint csak azt jelenti, mintha, tisztelt fideszes képviselők, önök attól tartanának, hogy a parlamenti választásokon mégsem az az eredmény születik, mint amit önök most gondolnak, és ezért gyorsan most számos olyan törvénymódosítást tesznek be ebbe a csomagba, ami továbbra is megpróbálja bebetonozni az önök képviselőit a különböző funkciókba és pozíciókba.

Érthetetlen és itt ül államtitkár úr, aki a területért felelős államtitkár, igazán mondhatna arról valamit, hogy mit céloz például a vasúti törvény ilyen mélységű módosítása, mi miért került be, ha egyáltalán tud róla a kormány képviselője. Ne haragudjanak, azt kell mondjam, olyan látszat keletkezik, és ezt a helyzetet valahogy önöknek kell kezelniük, hogy önöknek maguknak, a kormány képviselőinek sincs fogalma arról, hogy mi van ebben a törvénycsomagban. Akkor jogosan kérdezheti a parlamenti képviselő, hogy tessék mondani, hol készültek ezek a módosító indítványok, hogy kerültek egyáltalán a bizottság elé, és milyen felhatalmazással döntött úgy úgymond a bizottság elnöke, hogy a bizottság elé terjeszti ezeket a javaslatokat, ha sok esetben, és a mai napon is számos példa volt arra, hogy a kormány jelen lévő képviselője - szegény hivatalnokok, nem akarom őket természetesen bántani, de hát kénytelenek azt mondani, hogy nincs álláspontjuk a javaslatról, mert ők maguk is aznap reggel találkoztak ezekkel az indítványokkal. Ez egyszerűen méltatlan, hogy a kormány képviselői ott ülnek, és azt mondják, hogy nem tudnak álláspontot kifejteni, mert nem ismerik a javaslatokat. Itt ülnek és hallgatnak, és meg nem szólalnak a kormány képviseletében államtitkárok és miniszter úr is (Dr. Fónagy János: Ha hagynád őket szóhoz jutni...), és nem tudhatjuk, hogy miről szól ez a módosításcsomag.

Kérem, ha van valami szakmai tisztesség önökben, akkor álljanak fel és mondják el (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy mi a kormány valós szándéka ezekkel az indítványokkal.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 76 2014.02.04. 2:14  27-113

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon örülnénk neki az ellenzéki oldalon is, hogyha a Fidesz-kormány és a Fidesz-frakció visszatérne ahhoz a korábbi parlamenti gyakorlathoz, hogy ilyen ügyeket tisztességes módon a bizottságok elé tárnak és terjesztenek, ott megindokolják egyébként, hogy milyen szándék vezérelte a kormányt, milyen indokok és egyebek indokolták azt, hogy ezzel a javaslattal előálljon, sőt még azt is meg lehet magyarázni, tisztelt államtitkár úr, hogy miért pont egy ilyen ide nem illő törvényjavaslatban került ez elő. De a tisztességes eljáráshoz, még egyszer mondanám, az is hozzátartozik, hogy ha a kormány képviselője ott van egy ilyen bizottsági ülésen, akkor azt mondja, tisztelt képviselőtársaim, amit most itt államtitkár úr elmondott.

Elmondja a kormány képviseletében, hogy ez vezérelt bennünket, és akkor az ellenzék is azt mondja, hogy hát, nem egy elegáns megoldás, de hát biztos szükség volt rá.

Csak az a probléma, tisztelt államtitkár úr, hogy ez a vasúti törvényre oké, rendben van. És mi van a másik hússzal, amit szintén a kormány képviseletében ugyanilyen módon nyújtottak be? Még egyszer mondom, egy perccel a bizottsági ülés kezdete előtt kezdték el kiosztani a módosítócsomagot, majd rá három perccel a bizottság alelnöke, Koszorús képviselő úr elkezdett szavaztatni az előterjesztésről, ráadásul oly módon, hogy úgymond csomagban az egészről, kísérletet sem téve arra, hogy valamiféle magyarázatot vagy indokolást tegyenek, hogy miért tette ezt a kormány.

Úgyhogy én természetesen támogatnám azt (Az elnök csenget.), amit államtitkár úr elmondott, csak hát vissza kellene térni a tisztességes és normális gyakorlathoz a parlamentben. (Dr. Józsa István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 178 2014.02.04. 2:20  161-222

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy gondolom, hogy teljesen indokolt néhány kérdést még itt a vita elején tisztázni azért, hogy ne beszéljünk el egymás mellett. Önök a másik oldalról ezerszer szokták emlegetni azt a 2002-es MSZP-s mondást, hogy "nem lesz gázáremelés". (Németh Szilárd István: De lett!) Tisztelt Képviselőtársaim! Az a mondás teljes mértékben - még, ha beordítanak, akkor is - igaz volt, mert senki nem számíthatott arra, hogy az előző 15 évben stabil 20 dollár körüli kőolajár néhány év alatt 130 dollárra, több mint ötszörösére emelkedik. Ehhez képest az előző kormányzat időszakában a különböző támogatási rendszerek eredményeként, úgy, ahogy önök szokták emlegetni, nem elérve vagy meghaladva a kőolaj világpiaci árának emelkedését, hanem annak a felét alig meghaladóan emelkedtek Magyarországon az energiaárak.

És hogy most tisztázzuk azt is, hogy önök a gázárral kapcsolatban miket mondanak, itt van előttem a KSH által kiadott számsor arról, hogy az előző években a földgáz átlagára hogyan alakult. Tisztelt képviselőtársaim, csak néhányat szeretnék belőle felolvasni. Ez 2004-ben 46 forint literenként, 2006-ban 55, 2008-ban 93 (Németh Szilárd István: Nem földgáz, kőolaj.), 2010-ben 115, 2011-ben 127, 2012-ben - figyeljenek! - 136, tehát magasabb a földgáz ára, mint 2010-ben volt, 136, de még 2013-ban is, a rezsicsökkentés után a földgáz átlagos fogyasztói ára 122 forint. Tehát ezek a számadatok, amiből ki kell indulni, ami alapján a Fidesznek teljesen indokolt volt az, hogy rezsicsökkentést valósítson meg (Az elnök csenget.), mert hiszen az árak mutatják, hogy mik a valós adatok, tisztelt képviselőtársaim.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 186 2014.02.04. 2:08  161-222

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szilágyi képviselő úrnak szeretnék reagálni. Belátom és elismerem, hogy nem voltunk jövőbe látóak. Nem láthattuk azt 2002-ben, hogy a következő években ötszörösére fog emelkedni a különböző nemzetközi válságok következtében a világpiaci energiaár. Azt viszont, gondolom, mindenki tudomásul veszi, hogy ha külföldről vásároljuk az energiát, akkor annak az árát valakinek ki kell fizetnie. A kormány nyilvánvalóan mit tehetett? Azt, hogy megpróbálta a magyar állampolgárok teherviselő képességéhez igazítani ezeket az árakat. Mert ha egyébként csak a kormány döntésén függene az, hogy mennyiért adják az energiát, akár a gáz-, akár a villamos energiát, akkor kérdezem a tisztelt fideszes képviselőtársaimat, hogy 2010-ben, amikor kormányra kerültek, és úgy gondolták, hogy amit az előző kormányzat az energiaárakkal produkált, már az előző kormányzat idején is hatósági árassá tettük ezeket a termékeket, pontosan azért, hogy kordában lehessen tartani az árakat, de ha úgy gondolták, hogy indokolatlan volt mindaz, amit tett a kormány az előző időszakban, akkor könyörgök, miért nem csökkentették vissza akár felére, harmadára ezeknek az árát?! Miért nem tették? Azért, mert tudják, hogy gazdaságilag irracionális teljesen, amit politikai propagandaként itt mondanak, szajkóznak már évek óta.

Azt próbálják elhitetni az állampolgárokkal, hogy az igaz, hogy csak kormányzati döntés kérdése, mennyit kell fizetni az energiaárakért. Ez olyan mérhetetlen hazugság, annyira félrevezetik vele az állampolgárokat, és olyan károkat tesznek az országnak, hogy ma még ez felbecsülhetetlen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), tisztelt képviselőtársaim!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
340 192 2014.02.04. 9:36  161-222

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként szeretném most is, sokadszor leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatja a rezsicsökkentést, de amivel vitatkozunk, amivel vitatkozunk folyamatosan, az a hazug és valótlan propaganda, amit a Fidesz frakciója és a kormány e köré a dolog köré kerít, és egyetértek képviselőtársammal, amikor azt mondja, hogy ennek semmi más célja nincs, mint a választási kampányban egy olyan eszközt elővenni, amellyel félre lehet vezetni a magyar állampolgárokat.

Szeretném kezdeni azokkal a valótlanságokkal, amelyeket önök nap mint nap, óráról órára elmondanak, szajkóznak, és semmi közük a valósághoz. Sajnálatos, hogy ezt nemcsak Németh képviselő úr, hanem még Fónagy képviselő úr is megismételte most az expozéjában, amikor azt találta mondani, hogy a gazdasági bizottsági ülésen Németh képviselő úrral vitatkoztunk, hogy ő mit mondott a felvezetőjében. Itt a szó szerinti jegyzőkönyv, tisztelt képviselő úr, a következőt mondta: "mert a magyarok fizették a legmagasabb energiaárat Európában". Ez nem igaz, abszolút értelemben nem igaz! Lehet, hogy jövedelemarányosan van igazság a dologban, de így, abszolút értelemben nem igaz. De ez félrevezető, államtitkár úr, hiába ingatja a fejét! Azt sugallja a magyar állampolgároknak, hogy nekik, akiknek a jövedelme jelentősen alacsonyabb, mint más állampolgároknak külföldön, ennek ellenére nekik kell a legmagasabb árat fizetniük Európában az energiáért. Ez nem igaz! Jövedelemarányosan van abban igazság, amit mondanak, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez az állítás abszolút értelemben, amit a képviselő úr a bizottságban is és ön is itt a plenáris ülésen elmondott, szó szerint mondta el, hogy ma Európában a legdrágább ez az energia, ez nem igaz, mert ez félrevezeti a magyar állampolgárokat. Ez az egyik dolog.

Nem igazak azok az állítások, amelyeket itt szajkóznak, hogy a Fidesz befagyasztotta volna 2010-ben rögtön az energiaárakat. Tisztelt Államtitkár Úr! KSH-adat, tessék szíves lenni elővenni, még egyszer felolvasom, hogy a gáz köbméterenkénti átlagos fogyasztói ára hogyan alakult Magyarországon: 2008-ban 93 forint, 2009-ben 107, 2010-ben 115, 2011-ben 127, 2012-ben 136 és 2013-ban, a rezsicsökkentést követően is 122 forint volt a földgáz átlagára, amit Magyarországon értékesítettek. Ezért teljes mértékben igaz az, hogy indokolt, hogy önök rezsicsökkentésben gondolkodjanak, de az indokolásban azt is el kellene mondani, hogyha önökben van szakmai tisztesség, hogy akkor tegyük mellé, hogyan alakultak a nemzetközi piaci árak akár a villamos energia, akár a földgáz tekintetében Európában és a világgazdaságban, ez milyen rezsicsökkentést tett volna lehetővé. Vagy akkor tegyük mellé a másik lehetőséget, amelyet a gazdasági bizottsági ülésen szerettünk volna, kezdeményeztük az illetékes miniszter meghallgatását abban az ügyben, hogy most mi az igazság azokban a sajtóban megjelent híradásokban, hogy jelentős mennyiségű olcsón beszerezhető gáz bizonyos off-shore cégeken keresztül Fidesz közeli vállalkozásokhoz jutott, és ez hatalmas, 100 milliárdos kiesést jelentett, amiből lehetett volna intenzívebb rezsicsökkentést is a gázpiacon megvalósítani.

Mit mondanak erre, tisztelt államtitkár úr? Ön mondott itt valamit, de sajnos a tényadatok mást mutatnak, egyrészt a társaságok bejegyzési adatai, másrészt a forgalmi adatai mind azt mutatják, hogy sajnos úgy tűnik, ezek a céginformációk megállják a helyüket. Tehát igenis önöknek már az elmúlt években is lett volna jelentősen lehetőségük arra, hogy csökkentsék ezeket az árakat. Önök ezt nem tették meg. Ezt befagyasztották, és magasan tartották, ilyen szinten, mint ahogy ezt önöknek itt megmutattam, nem beszélve arról, hogy arra hivatkoznak folyamatosan, hogy az energiaárak Magyarországon jövedelemarányosan hogyan néznek ki.

Rendben van, akkor nézzük meg, tisztelt államtitkár úr és képviselőtársaim, hogy az élelmiszerek tekintetében hogy állunk Magyarországon, az alapvető élelmiszerek tekintetében. Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy ezek az élelmiszerárak az európai átlagnál is magasabbak, nem beszélve arról, hogy még az Egyesült Államok árainál is jelentősen magasabbak a magyar alapvető élelmiszerárak. Mitől van ez? Azért, mert önök 27 százalékos áfát vezettek be, és nem hajlandóak, nem hajlandóak ezen semmilyen módon változtatni, még csak tárgyalni sem arról. Babák Mihály itt beszélt a megélhetési költségekről. Önök szerint a szegényebb, alacsonyabb jövedelmű magyar háztartásoknak mi jelent nagyobb és jelentősebb kiadást? Az energia fizetése, az is jelentős tétel, de az élelmiszerárak, azok legalább ugyanolyan jelentős kiadások. A megélhetéshez az is kell, az élelmiszer. Akkor miért nem hajlandók támogatni, ha önök ennyire elkötelezettek és eltökéltek a szegények támogatása irányában, hogy az áfamértéket legalább az alapvető élelmiszereknél, úgy, ahogy az MSZP képviselőcsoportja többször javasolta, csökkenteni a 27 százalékos áfát legalább 5 százalékkal. Az valóban jelentős rezsi- és megélhetésiköltség-csökkentést eredményezett volna.

És az a másik propagandisztikus, hazug állítás, hogy most önök lehetővé teszik az ingyenes pénzfelvételt a bankokból az állampolgároknak. Eddig ingyenes volt, képviselő úr! Az önök intézkedései nyomán, a bevezetett adók nyomán nem vált ingyenessé! Korábban mindenki ingyen vehette fel! Nem is minden bankszámla esetén, de a legtöbb bankszámla esetén ingyen, korlátlanul vehették fel a különböző jövedelmeiket, és most akkor ezt valamiféle hatalmas sikerként próbálják itt bemutatni, hogy önök lehetővé tették kétszer 75 ezer forint erejéig, hogy ingyen juthasson hozzá az állampolgár a jövedelméhez. Ez nem propagandisztikus hazugság, ahelyett, hogy azt mondanák: tisztelt állampolgárok, sajnos kénytelenek voltunk vagy 80 új adót bevezetni, és emiatt az önök terhei megnövekedtek, emiatt most kénytelenek vagyunk, vagy szükségszerűvé vált ilyen lépéseket megtenni, hogy valamit korrigáljunk azokból a hibás gazdaságpolitikai lépésekből, amelyeket az elmúlt három és fél évben tettünk, valamit visszaadni önöknek, azt a töredéket, valamit, amit elvettünk önöktől az elmúlt három és fél évben.

Legalább, ha őszintén beszélnének az állampolgárokkal, legalább erről szólnának néhány szót, és nem ilyen hazug módon, mint ahogy most teszik, hogy majd április 1-jétől az egyik tételnél csökkentik 6,5 százalékkal, azután, majd ha úgy tetszenek szavazni, nem mondják ki, de tulajdonképpen ezt sugallják - ezt sugallják! -, szavazzanak ránk, mert akkor még 3 százalékkal csökken a távfűtés ára is majd októbertől, meg a villamos energia ára is.

(15.50)

Nem azt mondják, hogy lehetne akár 10-15 százalékkal is, most azonnal azon árak alapján, amit a gazdasági és világpiaci árak mutatnak. Lehetne ezt megtenni most is azonnal, de propagandisztikus céllal a választási kampányban, sugallva azt, hogy vigyázzatok, mert ha az ellenzék kerül hatalomra, akkor ezek nem fognak megtörténni. De igen, tisztelt képviselőtársaim, a Szocialista Párt javaslata alapján sokkal jobb és igazságosabb, a társadalom túlnyomó többsége számára igazságosabb rezsicsökkentési javaslatokat fogunk a választások után megvalósítani. Mert ez a mostani igazságtalan, ugyanolyan igazságtalan, mint az egykulcsos adó, ugyanolyan igazságtalan ez a rezsicsökkentés, mert azoknak ad a legtöbbet, akiknek a legtöbbjük van, és azoknak ad a legkevesebbet, akik leginkább rászorultak lennének. Ezen kellene változtatni.

Az a javaslat, amit önök most benyújtottak, ezen semmilyen értelemben nem segít, sőt hazugságot sugall a választóknak, azt a hazugságot, hogy szavazzatok ránk, mert ha nem ránk szavaztok, akkor milyen negatív következményei lesznek a dolognak. Ez nem így van, tisztelt államtitkár úr és tisztelt kormánypárti képviselők. Mi meg fogjuk valósítani azt az igazságos rezsicsökkentést, ami a társadalom túlnyomó többségének sokkal jobb megoldást jelenthet a jelenleginél.

Köszönöm szépen.