Felszólalás adatai

ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lezsák Sándor frakcióvezető-helyettes úr, Fidesz: "A nándorfehérvári diadal emléknappá nyilvánításáról" címmel. Képviselő úr, öné a szó.

LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Július 22-én lesz a hódító török szultáni sereg felett aratott nándorfehérvári diadal 555. évfordulója. Világraszóló győzelem született ezen a napon. A győzelem hírére III. Callixtus pápa módosított a korábban kiadott bulláján, s míg a győzelem előtti bullát a szorongó könyörgés szellemében fogalmazta meg, addig a győzelem után a módosított bulla szövegét már a keresztény öntudat erősítése szellemében írta. Idézem: "Isten győzelemre segítette a keresztényeket, azaz a déli harangszó és a déli harangozás alatt elmondott imák egyben a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás kifejezői" - rögzítette a Szentatya.

Tisztelt Ház! Népünket az őseink átélt közös történelem, a közös emlékezet, az anyanyelv, az elmúlt több mint ezer esztendőben a közös keresztény neveltetés formálta nemzetté, magyar nemzetté. A nándorfehérvári diadal emléke egyszerre része a keresztény Európa és a magyarság közös emlékezetének. Minden nép elemi létfeltétele, hogy összetartozását és nemzeti mivoltát önmaga és a világ előtt felmutassa.

Napjainkban nekünk, magyaroknak rendkívüli erőfeszítésre volt szükségünk annak érdekében, hogy a romboló erkölcsi-gazdasági válságot leküzdjük. Az építkező jövő érdekében sok egyéb mellett közös reményt és öntudatot meríthetünk történelmünkből, helytállásaink és sikereink nagy példáiból. Ezek közül emelem most ki a nándorfehérvári diadalt, amely akkor Európát, az európai keresztény kultúrát mentette meg a pusztulástól. Legyen áldott az emléke Hunyadi Jánosnak, Kapisztrán Szent Jánosnak, Szilágyi Mihálynak, a családjukat, szülőföldjüket, hazájukat védelmező várkatonáknak, Hunyadi fegyelmezett és elszánt seregének és a népmissziós ferences prédikátor által toborzott népfelkelőknek!

Az elmúlt két évtizedben többen, egyénileg és közösségben egyaránt megfogalmaztuk a szándékot: a nándorfehérvári diadal napja, július 22-e legyen hivatalosan is nemzeti emléknap. Idézek egy javaslatból, amelyet Visy Zsolt régészprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára fogalmazott, és amely javaslatot a Professzorok Batthyány Köre közgyűlése egyhangúlag támogatott.

Idézet a szövegből, a javaslatból: "Ez az esemény kivételesen alkalmas a magyar nép helytállásának, európaiságának bizonyítására egy olyan időben, amikor erre a legnagyobb szükségünk van. A nándorfehérvári diadal tanulsága több mint 550 éves, és egy olyan időből származik, amikor más népek és országok nem kényszerültek olyan áldozatok meghozatalára Európáért, mint a Magyar Királyság és népe. Nándorfehérvár ugyanakkor a nemzetközi összefogás olyan sikeres múltbeli példája, amelynek csak pozitív üzenete van, és egyetlen nép ellen sem irányul."

Hozzáteszem: ez a nap, július 22-e lehetne hivatalos emléknapja Európának, a keresztény európai közösségnek is - erről azonban dönteni nem a mi hatáskörünk. De a magunk öntudata és nemzeti emléknapjaink dolgában mi vagyunk illetékesek.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassák azt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a nándorfehérvári diadal napjának, 1456. július 22-ének nemzeti emléknappá nyilvánítása érdekében L. Simon Lászlóval és Nagy Gábor Tamás képviselőtársammal terjesztünk elő. A harangok délben - itthon és a nagyvilágban - Hunyadiék dicsőségét, rendkívüli teljesítményét hirdetik. A harangok értünk és nekünk is szólnak. Adjon ez erőt a jelen küzdelmeiben, a nemzeti jövendő érdekében!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr szólal föl.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Bár hozzátenni ehhez a hozzászóláshoz nem kell, de mégiscsak szeretném megerősíteni, hogy azért fontos ilyesfajta történelmi sorsfordulókról megemlékeznünk, mert hogyha az a címer, az a Hunyadi-címer ott nincsen fönt a magyar történelemnek a falán, akkor az azt követők is lehet, hogy nem lennének aktuálisak. Ha ott nem állnak helyt akár a törökökkel való küzdelemnél, akár máshol azok a magyarok, akik sokszor diadalra vittek minket, akár Nándorfehérvárnál, akár a tavaszi hadjáratnál, akár tollal és nem szablyával a kiegyezésnél, talán nem lenne itt most Magyarország, nem lennénk itt.

De a törökök elleni küzdelem egy másik zászlót is kétségbe von itt a teremben, mert lehet, hogy Európai Unió se lenne a mai formájában, hogyha a muzulmán hódítás olyan nagy erővel haladt volna, és kilométerről kilométerre a magyarok ellenállása meg nem tántorította volna a korábban nagy lendülettel érkező szultáni hadakat. Azért is fontos ennek az emlékéről beszélni, hiszen az elmúlt ötszáz évben nagyon kevés olyan magyar történelmi sorsfordulót találunk, amelyik pozitív, amelyik diadal. Általában sokszor nemzeti emlékezéseink egyfajta búskomorságba süllyednek: országunk területe, lakossága hogyan csökkent, mennyivel lett kisebb a tekintélyünk Európában. De fontos emlékeznünk, hogy Európa mennyi mindent köszönhet Magyarországnak, és milyen diadalt arattak magyar férfiak és magyar asszonyok, amikor kiálltak a nemzetért, a nemzet védelmében.

És valóban, ahogy a képviselő úr is felhívta a figyelmünket, talán az európai uniós elnökségünk idején is nagyon fontos, hogy minden tanácsülésen, bizottsági ülésen, amikor erre alkalom nyílik, és nyilván nem tolakodó módon, de emlékeztetjük őket, hogy Gödöllőn ott ülnek, ahol egykor Erzsébet királyné lovagolt, el lehet mondani 12 órakor, lehet, hogy tudják, hogy pont azért harangoznak délben, mert több mint ötszáz évvel ezelőtt volt egy maréknyi magyar csapat, amelyik meg tudta védeni Magyarországot és Európát, ha pár évre is, a törökdúlástól. És azt hiszem, hogy nincs olyan kisiskolás, aki Dugovics Tituszról el ne képzelte volna már, hogy miként vetette magát a mélybe a törökkel és a zászlóval, és miként ez a nemzeti helytállásnak a tipikus példája vagy ideáltípusa a magyarok számára.

A képviselő úr felszólalása azt bizonyította, és azért is fontos, hogy a kezdeményezését minél inkább tudjuk támogatni és terjeszteni több helyen, hogy erről megemlékezés történjék, a nándorfehérvári diadalról, mert pont azt bizonyítja be, hogy a történelem több mint egy számsor. És bízom benne, hogy az alkotmánynak a vitája, amelyik ma is zajlik, és majd március 15-e után szintén zajlik, és annak a preambulumáról való vita, amelyik fel fogja hozni a nemzeti történelmünk legnagyobb sorsfordítóit, történelmi csúcspontjait, az pedig be fogja bizonyítani, hogy az alkotmány több, mint egy jogtechnikai szabály, az a nemzet lelkének, a nemzet szívének egyfajta leképeződése, a preambulum pedig egy jogi himnusz az alkotmány elején.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)