Készült: 2024.04.18.09:30:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2017.02.20.), 30. felszólalás
Felszólaló Németh Szilárd István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az imént és az évértékelő beszédben is azt hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy 2017-ben egy új nemzeti politikára lesz szükségünk. Az évértékelőn még hozzátette azt is, hogy már az év első felében Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést, tervük már az asztalon van, az országok független energiapolitikája helyett központi szabályozást akarnak, amivel elvennék a tagállamok ármegállapítási jogát. A kérdés az lesz majd, hogy megvédjük-e a rezsicsökkentést, ragaszkodjunk-e ármegállapítási jogunkhoz, vagy fogadjuk el Brüsszel döntését, és bízzuk ismét a nagyvállalatokra a rezsidíj megállapítását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekből a mondatokból is jól érzékelhető, hogy nagy viták és csaták várhatók, ezért össze kell fognunk az emberekkel. Tudnunk kell, hogy a magyarok mit akarnak, és olyan új nemzeti politikát kell folytatnunk, amelyben továbbra is a magyar emberek és Magyarország érdekeit képviseljük, akár a brüsszeli bürokratákkal, akár a nemzetközi nagytőkével szemben.

Ezért a Fidesz-KDNP-frakció visegrádi ülésén arról döntöttünk, hogy nemzeti konzultációt indítunk a miniszterelnök évértékelő beszédében említett öt legfontosabb nemzeti ügyről, amit itt szintén hallhattunk: a munka­helyteremtési állami támogatásokról, az adócsökkentés politikájáról és annak nemzeti hatáskörben tartásáról, az illegális bevándorlókról, illetve az illegális bevándorlók Európába özönlését segítő külföldi ügynökök befolyásolási ténykedéséről és a rezsicsökkentés megvédéséről is. Ezekben a nemzeti ügyekben a magyarság létkérdéseiben mindenféleképpen érdemes valamilyen közös konszenzust, valamilyen véleményegységet kialakítanunk Magyarország polgáraival. Talán emlékszik rá az Országgyűlés, hogy 2013-ban az első rezsicsökkentés után brutális támadás érte a rezsicsökkentés politikáját. Néhány hónappal a 10 százalékos, akkor még 10 százalékos bejelentés után a magyar bíróság gyakorlatilag a külföldi nagytőkének adott igazat.

(15.10)

Akkor a „Magyarország nem hagyja magát” aláírás-akcióval ‑ amit két és fél millió ember jegyzett a nevével és címével rendkívül bátran, felvállalva a közös ügyet ‑ sikerült megvédeni az akkor 10 százalékos rezsicsökkentést, és akkor ez még csak három területet, a gáz, a távfűtés és az áramellátás területét jelentette. Azóta egyébként sokkal nagyobb a tét, hiszen a rezsicsökkentés három szakaszban történt meg, 25 százalékkal lett olcsóbb a lakossági gáz-, víz- és áramszolgáltatás, és ehhez még hét rezsicsökkentést hajtottunk végre hét különböző ágazatban, emlékeznek rá, a víz- és csatornadíjak, a szennyvízszippantás díja, a palackos gáz díja, a szemétszállítás és a most már teljesen ingyenessé tett kéményseprés területén. Tehát most sokkal, de sokkal nagyobb a kockázat.

S egyébként itt van az az új támadás, ami Magyarországra vár, hiszen Brüsszel bejelentette, hogy gyakorlatilag nem fogja engedni egyetlenegy tagállamnak sem, hogy használja az ármegállapítás jogát, hogy nemzeti hatáskörben tarthassa azt a lehetőséget, amivel egyébként a teljes rezsicsökkentést végre tudtuk hajtani az elmúlt négy évben, és fenn is tudtuk tartani. Bármit mondanak itt a szocialista képviselők, nemcsak az a probléma, hogy az ő idejükben 206 százalékkal nőtt a gáz ára, 97 százalékkal az áram ára, tizenötször adtak lehetőséget arra, hogy emeljék, hanem az is probléma, hogy azok az emberek beszélnek egyébként, akik az egész emelést lehetővé tették, és azok próbálnak most világpiaci árakra hivatkozni, akik a 2008-as meredek csökkentéskor a legjobban emelték Magyarországon az árakat. Ők most is Brüsszel politikáját folytatják. Most is, ha kimegyünk Brüsszelbe, azt halljuk, hogy a szocialista képviselők vagy a DK-s képviselők amellett érvelnek, hogy Magyarországtól az ármegállapítás jogát, a hatósági ár jogát, amit az egyetemes szolgáltatásban használunk, elvegyék.

Mi arra kérjük a kormányt, hogy a rezsicsökkentés politikáját és annak legfontosabb eszközét, a nemzeti hatáskörben tartott ármegállapító politikát továbbra is ilyen erősen képviselje Brüsszelben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai