Készült: 2020.10.27.11:10:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

24. ülésnap (1998.11.04.),  92-100. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:36


Felszólalások:   83-92   92-100   100-108      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Dr. Fodor Gábor úr, az SZDSZ képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügy-miniszter asszonynak: "Milyen nemzetközi tapasztalatok alapján döntöttek arról, hogy a bűnözők helyett az áldozatokat büntetik?" címmel. A miniszter asszony távollétében - ha a képviselő úr elfogadja - az államtitkár úr válaszol. (Dr. Fodor Gábor: Elfogadom.) Elfogadja. Tessék, öné a szó.

 

DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A büntető törvénykönyv "visszaélés kábítószerrel" bűncselekmény törvényi tényállását az Országgyűlés legutóbb 1993-ban módosította átfogóan. A változás lényege a szigorítás volt, illetve a büntetőjogi felelősségre vonás alóli mentesítés lehetőségének a megteremtése az úgynevezett elterelés intézményével.

A kormány újabb javaslatával további szigorítást terjeszt a parlament elé, amelyben az alkalmi fogyasztókat is súlyos büntetési tétellel fenyegeti, és megszünteti részükre az elterelés intézményét. Nyilván képviselőtársaim közül is sokan látják és tapasztalják azt a megdöbbent sajtóvisszhangot, amit ez az indítvány kiváltott. Szinte alig van olyan nap, amikor a sajtóban ne jelennének meg pszichiáterek, orvosok, bírák tiltakozásai, illetve megdöbbenése azzal kapcsolatban, hogy milyen megfontolások alapján terjesztette be ezt a törvényjavaslatot a kormány, illetve hogy kikkel egyeztetett, kiknek a szakmai véleményére támaszkodott mindazon elképzelések kapcsán, amelyeket a tisztelt Ház elé terjesztett, hiszen az elmúlt évek tapasztalata pontosan ellenkező következtetések levonására kellett volna hogy késztesse a jogalkotókat.

Nyilván az államtitkár úr is tudja azt, hogy szerte a világon az a politika, amely egyszerűen a büntetésre helyezi a hangsúlyt a kábítószer-fogyasztás visszaszorításában - ami egyébként helyes és követendő cél -, mindenütt a világon kudarcot vallott. Az elmúlt években az európai országok és a világ más országai is más módszerekhez próbálnak nyúlni, Magyarország pedig ezek szerint visszatérni próbál egy olyan politikához, amelyről az elmúlt tizenöt-húsz évben mindenütt a világon bebizonyosodott, hogy alkalmatlan ennek a kérdésnek a kezelésére.

A kérdésem az lenne, hogy milyen megfontolásokból választja a kormány azt az utat, amely szerte a világon mindenütt kudarcot vallott, és melyek azok a példák, amelyek alapján úgy döntött, hogy ezzel tudja megoldani ezt a kérdést.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót dr. Hende Csaba államtitkár úrnak.

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány javaslata nem változtat azon a jelenlegi helyzeten, hogy Magyarországon csak a hatósági előírások megtartásával, például orvosi célból lehet kábítószert fogyasztani, megszerezni vagy tartani. Ehhez képest már mind az 1961-es, mind az 1978-as Btk. büntetni rendelte a kábítószer megszerzését, tartását. A megszerzés fogalmi előzménye és szükségszerű feltétele a fogyasztásnak.

A kábítószerrel visszaélés bűncselekményének két összetevője van: egyfelől a fogyasztó magatartása, másfelől az ezt kihasználó, a fogyasztást felkeltő, elősegítő kereskedő magatartása. Abban remélhetőleg mindannyian egyetértünk, hogy a kereskedő magatartását el kell ítélni és őt elrettentő büntetéssel kell sújtani.

A büntetőjog alapvetően abból indul ki, hogy az egyénnek választási lehetősége van: dönthet úgy, hogy elkerüli a tiltott magatartást; ha nem ezt teszi, akkor bűncselekményt követ el, amiért büntetés jár. Jelenleg sincs tehát a fogyasztás tolerálva, az ma is minden esetben bűncselekményt valósít meg. A kormány javaslata ezen a meggondoláson nem változtat, csupán kiegészíti a törvényi tényállást a "szervezetébe juttat" elkövetési magatartással, egyértelművé téve ezzel a jelenleg is fennálló jogi helyzetet.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan országok, ahol a fogyasztás önmagában is kifejezetten bűncselekményt valósít meg, és vannak olyan országok, ahol - hasonlóan a jelenlegi magyar szabályozáshoz - a fogyasztás külön nevesítve nem bűncselekmény, de a kábítószer tartásával, birtoklásával a fogyasztó is bűncselekményt követ el. Kifejezetten büntetendő maga a fogyasztás például Portugáliában, Nagy-Britanniában, Svédországban, Franciaországban, Finnországban, Luxemburgban, Belgiumban és Görögországban. (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Közvetve - a tartás, birtoklás révén - büntetendő a fogyasztás például Dániában, Ausztriában és Németországban. (Az elnök ismét csenget.)

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm a választ, államtitkár úr. Viszontválaszra megadom a szót egy percben Fodor képviselő úrnak.

 

DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Akkor én folytathatnám a felsorolást, hogy nem bűncselekmény viszont mindez Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában, Németországban mellőzhető a vádemelés, és így tovább, és az elterelés intézménye az európai országokban szinte mindenütt létezik, amelyet most meg kíván szüntetni a kormány javaslata. Ráadásul azt is tudjuk, hogy az Európa Tanácsnak van egy jelentése ezzel kapcsolatban, amely irányadó az európai országok számára: az Európa Tanács itt az ártalom- és kockázatcsökkentő drogpolitikát javasolja a tagországok számára, nem pedig a kábítószer-fogyasztókkal szembeni büntetőjogi fellépést.

Nos hát, államtitkár úr, nagyon kérem a kormányt, hogy most, még a parlamenti vita előtt gondolja át, helyes-e ez az előterjesztés, hiszen ennek nagy valószínűséggel csak az lesz a következménye, hogy tizenéves fiatalokat, akik esetleg egy rossz pillanatban, mondjuk, egy iskolai bulin elfogadnak egy társuktól egy marihuánás cigarettát, olyan büntetési tétellel fog sújtani a jelen pillanatban élő tervezet, amely egyenlő azzal, mint ha valaki szándékosan halálos tömegszerencsétlenséget okozna. (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez az öttől tíz évig terjedő büntetési tétel abszurd, és fiataloknak a tíz- és százezreit juttathatja olyan helyzetbe, hogy az egész életüket értelmetlenül és tragikus módon derékba töri egy rossz és átgondolatlan büntetőjogi politika.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Viszontválaszra megadom a szót az államtitkár úrnak.

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A mi álláspontunk az, hogy az elterelés lehetőségét a drogfüggő beteg embernek kell biztosítani, hiszen gyógykezelésre csak a beteg embernek van szüksége; aki egyszerű fogyasztó, azt nem kell gyógykezelni - ez az egyik.

A másik pedig az, hogy a büntetőjog eszköztárában továbbra is megvannak a differenciált elbírálás lehetőségei. Utalok a próbára bocsátásra, a megrovásra, a szabadságvesztés felfüggesztésének lehetőségére, valamint a vádemelés elhalasztására, illetve a vádemelés mellőzésére. Minden esetben a jogalkalmazó, tehát az eljáró bíró kötelessége lesz az, hogy ezekkel az említett, továbbra is meglévő lehetőségekkel adott esetben éljen, mérlegelje az adott cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességét, és ehhez mérje a visszatartáshoz és adott esetben mások elrettentéséhez szükséges szankciót.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Szabó Lukács úr, a MIÉP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: "Ki és mikor fogja visszafizetni a Reállízing-kötvények ellenértékét?" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

 

(14.20)

 




Felszólalások:   83-92   92-100   100-108      Ülésnap adatai