Felszólalás adatai

Felszólalások:   186-189   190-199   200-201      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a kérdések végére értünk. (Közbeszólás a Jobbik soraiban.) Képviselő úr, 16 óra 51 perckor kezdtük, 17 óra 21 perckor letelt, és különben is az interpellációkban és az azonnali kérdésekben túlléptük a 90 percet is. Köszönöm szépen. (Z. Kárpát Dániel: Motiváltak a képviselők.) Kiváló megértésüket külön nagyon köszönöm.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Magyarország Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat, valamint „A Magyarország Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat, továbbá „A Magyarország Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/407., T/408. és T/409. számokon az informatikai hálózaton elérhetőek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőnek megadom a szót Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a törvényjavaslatok előterjesztőjének. 30 perces az időkerete. Parancsoljon, államtitkár úr!

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett egyezmények megkötése hozzájárul a honvédelem, a belügyi-rendőri együttműködés, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc területén való együttműködés erősítéséhez. Ma Európában a biztonság a legfontosabb közösségi érték, amelyet a kormány minden lehetséges eszközzel meg fog védeni. A minősített adat védelméről szóló törvény 2010. évi hatálybalépését követően kezdődött meg az a szakmai munka, amelynek célja a partnerországokkal történő együttműködés során keletkezett és kicserélt minősített adatok védelmének a biztosítása. Tisztelt Országgyűlés! A cél megvalósítása érdekében végzett munka első mérföldköve a 2012-ben hatályba lépett, első kétoldalú minősített adatvédelmi egyezmény volt, amelyet hazánk a Szlovák Köztársasággal kötött meg. Magyarország ezt követően a Lengyel Köztársasággal, a Cseh Köztársasággal, a Lett Köztársasággal, a Francia Köztársasággal, az Osztrák Köztársasággal, a Macedón Köztársasággal, az Albán Köztársasággal, a Belga Királysággal, a Ciprusi Köztársasággal, az Olasz Köztársasággal, a Horvát Köztársasággal, az Oroszországi Föderáció kormányával, Montenegró kormányával, a Bolgár Köztársaság és a Spanyol Királyság kormányával kötött a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló törvényben már kihirdetett egyezményt. Több ország esetében a hasonló egyezményekkel kapcsolatos tárgyalások már lezárultak, az egyezmények végleges szövegének megállapítása pedig folyamatban van.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyezmények célja elsődlegesen, hogy az országok közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára védelmet biztosítsanak. Ennek keretében szabályozzák a felek közötti biztonsági együttműködést, és kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat; rendelkeznek az egyes minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről és a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg tárgyalt megállapodások megfelelnek Magyarország nemzeti érdekeinek, helyes célokat szolgálnak, erősítik az országok közötti bűnügyi együttműködést, a terrorizmus elleni harcot, egyaránt szolgálják a részes országok biztonságát is.

Erre figyelemmel arra kérem a tisztelt Országgyűlést, a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot tárgyalják meg és támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyopáros Alpár képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

GYOPÁROS ALPÁR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország számára mindig is kiemelt fontosságú volt olyan kapcsolatok építése, amelyek hazánk nemzetközi megítélését, védelmét és más országokkal való kapcsolatát és együttműködését jobbá teszik. Az elmúlt években több olyan kétoldalú szerződést és egyezményt kötöttünk partnereinkkel  erről hallhattunk államtitkár úrtól -, amelyek a két fél biztonságát és védelmét meg is erősítette. Így van ez a most előttünk fekvő, a Magyarország Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetében is. A nemzetközi biztonsági helyzet sajnos olyan, hogy nagy szükség van e téren szorosabb együttműködésre. Emiatt örvendetes, hogy a kormány aktív a nemzetközi partnereinkkel való együttműködés erősítésében, mint ahogy ebben az esetben a finn partnereinkkel. Finnországgal számtalan szempontból amúgy is kiváló kétoldalú kapcsolatot ápolunk, s így örvendetes, hogy ez ebben a vonatkozásban is így van.

Hasonló a helyzet Svédországgal. A magyar-svéd kapcsolat már bizonyította, hogy a kooperációra nagy hangsúlyt fektetünk. Az elmúlt években a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai még több nagyvállalati befektetőt hoztak Magyarországra, amelynek eredménye több száz új munkahely, és bízunk abban, hogy ez a jövőben is így lesz. A legnagyobb svéd vállalatok, például az Electrolux, az Ericsson, a Tetra Pak, az IKEA, de számos további közepes és kisebb svéd cég is jelen van hazánkban.

A Magyarországon működő svéd vállalatok saját bevallásuk szerint is jól prosperálnak nálunk, mindkét fél megelégedésére, továbbá nagyon fontos kapcsolat és bizalmi kapocs a két ország között a haditechnikai együttműködés, utalva a Gripen hazai szerepére. Ez túlmutat az üzleti kapcsolaton, egy biztonságpolitikai együttműködés, ami további kapcsolatokat generál Svédország és Magyarország között.

Ebben az összefüggésben még inkább fontos leszögezni, hogy a XXI. század egyik legfontosabb elemévé vált az adat és az információ. Az Országgyűlés 2009 decemberében fogadta el a minősített adat védelméről szóló törvényt, és azóta, ahogy hallhattuk, több országgal is kötöttünk megállapodást erre vonatkozóan. Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével kapcsolatos szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt kétoldalú szerződések megkötése más államokkal is. Az egyezmény célja elsősorban az, hogy a szerződő felekhez tartozó állami szervek, valamint gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt adatok védelme biztosítva legyen. Meggyőződésem, hogy a finn és a svéd partnerrel kötendő egyezmény a szükséges és egységes jogi keret biztosításával nagymértékben hozzájárulna a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez.

Tisztelt Ház! A magyar-litván kétoldalú kapcsolatok hatékonyságának fenntartása érdekében a fentiekhez hasonló megállapodás jóváhagyása elengedhetetlen. Bilaterális kapcsolatainkat nyitott kérdés nem terheli, együttműködésünk konstruktív és előremutató, különösen a biztonsági, gazdasági és kulturális területek tekintetében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavalyi vilniusi útja során folytatott tárgyalásokat a litván miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel is, akikkel teljes egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a külső uniós határokat meg kell védeni, és az lenne a legjobb, ha már az Európai Unió területén kívül eldőlne, hogy ki jogosult belépni az Európai Unió területére. A két ország abban is egyetért, hogy a bajba jutott embereket lakóhelyükön vagy ahhoz minél közelebb kell segíteni, hogy a lehető leghamarabb haza is térhessenek.

A védelmi kapcsolatok mélyítése céljából Magyarország már többször világossá tette elkötelezettségét, és döntött arról, hogy 2019-ben is négy hónapon át részt vesz a balti légtér védelmében. 2017-ben a visegrádi országokkal együttműködve mintegy 200 katonát állomásoztattunk a balti államokban három hónapon keresztül.

Már több kétoldalú tárgyaláson megerősítést nyert, hogy mindkét ország az energiaforrások és az ellátási útvonalak diverzifikációjának híve, Litvánia és hazánk is úgy véli, hogy a döntés, hogy az ország milyen forrásokból kívánja fedezni energiaszükségletét, teljes mértékben nemzeti szuverenitásának részét képezi. A T/409. számú javaslatban foglaltak elfogadása és végrehajtása ilyenformán nem pusztán Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása szempontjából fontos, hanem a magyar-litván kétoldalú kapcsolatok eredményességének fenntartása és reménybeli fokozása miatt is.

Mindezen érvek alapján a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Mirkóczki Ádám képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon!

MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nyilván nem árulok el azzal nagy titkot, ha azt mondom, hogy szerintem minden ellenzéki párt, de így a Jobbik is ezt a javaslatot fogja támogatni. Értelemszerű, hogy a minősített adatok cseréje és védelme szövetségi rendszeren belül egy ilyen biztonságpolitikai helyzetben kifejezetten indokolt.Szeretném azonban fölhívni a figyelmet arra is, hogy amikor egy szövetségi rendszeren belül valamit elvárunk, akkor ahhoz adnunk is kell. Túl azon, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság tagjaként én most nyílván nem fogok zárt ülésekről pláne minősített adatokat kikotyogni, de azt pontosan tudjuk, hogy ha kicsit el akarnám viccelni, akkor mondhatnám nyugodtan, hogy itt-ott lök a lánc a szövetségi rendszeren belül és a minősített adatok cseréje tekintetében, hiszen épp az elmúlt hetekben történt meg az, hogy bizonyos jelentést tőlünk egy bizonyos ország át sem volt hajlandó venni.

Én ezt csak azért hozom föl, hogy amikor ilyen javaslatokat tárgyalunk, akkor fontos lenne a tekintetben előrenézni, hogy olyan partneri viszonyt hozzunk létre, amely nemcsak papíron alapozza meg ezeket az együttműködéseket, hanem a valóságban is azt jelenti, hogy ránk is számíthatnak a szövetségi tagok, és mi is számíthatunk rájuk. Itt azonban fontos megjegyezni, és a mai napon már Vadai Ágnes képviselőtársunk révén volt szó egy olyan problémáról, ami egyébként passzol ide. Amikor minősített adatok cseréjéről és védelméről beszélünk, akkor újfent ide kell hoznom azt a már elhangzott problémát, hogy a Magyar Országgyűlés összes képviselőjének milyen biztonsági rés van a laptopján, az Országgyűlés Hivatalának az összes számítógépén ugyanez a biztonsági rés rajta van. Hozzáteszem, a Nemzetbiztonsági bizottság irodájának számítógépein szintén.

Hogyan várunk el a magunk részéről minősített adatok védelmét, ha egy ilyen elemi problémával állunk szemben? Én nyilvánvalóan a Nemzetbiztonsági bizottság elnökeként hivatalosan írásban fordultam a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz és az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, és nincs kétségem a tekintetben, hogy mi lesz ennek a válasznak a tartalma, hiszen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat már jóval korábban, már az előző ciklusban beszélt erről zárt ülésen, és el is mondta, hogy mi ezzel a probléma. Itt ugye erről a Kaspersky vírusirtóról beszélünk. Sőt, az NSA hivatalosan is azt állítja, és mind a mai napig ezt fenntartja, hogy az orosz hírszerzés ezen vírusirtón keresztül szerzett meg az NSA-től rengeteg szenzitív adatot. Ehhez képest a magyar kormány  nem állítom, hogy ez szándékos, tehát én addig nem mennék el, mert szerintem itt egy sima figyelmetlenségről, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy anyagi érdekből vannak ezek a vírusirtók, mert olcsóbbak, mint más vírusirtók, akik viszont nem az orosz hírszerzés égisze alatt dolgoznak. Tehát amikor egy ilyen javaslatot tárgyalunk, akkor kellene beszélnünk a lényegről. Nyilván nem nyílt ülésen és nem plenáris ülésen, de ami elmondható, azt itt is el kell mondanunk.

Ha föltesszük azt a kérdést, hogy megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy akár a parlamenti frakcióval rendelkező pártok, akár az Országgyűlés Hivatala bármelyik osztálya tudja-e ma garantálni, hogy nem kerül szövetségi rendszeren kívül, ellenérdekelt titkosszolgálatokhoz a számítógépeken, az Országgyűlés Hivatala számítógépein és a képviselői laptopokon keresztül forgalmazott adat? Nyilván ezt nem tudjuk garantálni. Ezt államtitkár úr sem tudja garantálni, más miniszterek sem tudják garantálni, és nem véletlen, hogy van olyan minisztérium, amelyik már fél évvel ezelőtt tűzzel-vassal irtja a saját rendszerén belül ezt a vírusirtót. Amikor eljutunk oda egy bizottsági ülés keretében, hogy bizonyos országok nem a legkorrektebbül vagy nem a megfelelő bizalommal állnak a magyar titkosszolgálatok irányában, vagy mondjuk úgy, a magyar kormányok irányában, mindig meg kellene vizsgálni, hogy annak mi az oka.

Szerintem például egy ilyen „apróság”  idézőjelben mondom, hogy apróság -, hogy egy olyan szoftver van minden gépen, amelyről köztudott most már, hogy hova képes szivárogtatni, akkor csodálkozunk-e azon, hogy nem konstruktív és nem kölcsönös az oda-vissza áramoltatott minősített adat adott esetben vagy az együttműködés? Mert ez egy nulladik lépés, ha úgy tetszik.

Képviselőtársam az imént említette a Gripeneket. Az egy nagyon fontos projekt, és világos, hogy a svédekkel nemcsak szövetségi rendszeren belül vagyunk, hanem a Gripen tekintetében egy szoros gazdasági, politikai döntés is összefűz minket. De ha ugyanezen ügy mellé párhuzamként odaállítjuk, hogy közben a Honvédelmi Minisztérium nemcsak Svédországgal köt haditechnikai üzletet, hanem például Oroszországgal is, ami nekem teljesen logikus, hogy jelenleg a Magyar Honvédség forgószárnyas gépeit nem tudja más kellő színvonalon javítani vagy egyáltalán modernizálni, csak Oroszország, hiszen orosz technikáról van szó, akkor megint egy olyan problémába ütközünk, hogy csodálkozunk-e azon, hogy ha bizonyos ügyekben az együttműködés nem azon a színvonalon zajlik, és nem azt a bizalmat kapjuk, amit mondjuk, elvárnánk.

Természetesen a javaslat lényege teljesen világos, Európa biztonsága nem nemzetállami kérdés, ugyanúgy, ahogy a terrorizmus réges-rég túlmegy mindenféle államhatáron, sőt kontinenseken is, és szükséges az együttműködés. De amikor ilyen együttműködéstől eredményt szeretnénk a valóságban elvárni, akkor azokat a dolgokat vajon megvizsgáltuk-e kellőképpen, amit csak mi tudunk megoldani? És a mai napon egy ilyen problémáról már volt szó, és vélelmezem, a soron következő bizottsági üléseken lesz még erről szó.

Annyit kérek államtitkár úrtól, hogy a részemről itt elhangzottakat most ne egy szokásos ellenzéki opponens magatartásnak vegye, hanem egy konstruktív javaslatnak, mert ahhoz, hogy az ilyen javaslatoknak a valóságban hatékonysága és gyümölcse legyen, az is kell, hogy ami a mi feladatunk, azt lássuk el hibátlanul, és ne azt nézzük, hogy éppen ki vetette föl vagy mikor bukott ki és ki által látott napvilágot egy-egy probléma akár ezen vírusirtó kapcsán, hanem azt, hogy hogyan leszünk képesek megoldani.

Én arra most itt ígéretet tehetek, hogy ha akár a szakszolgálat részéről, akár az Alkotmányvédelmi Hivataltól megérkezik a válasz, ezt fogom értelemszerűen továbbítani, és egy közös első lépésnek tekintem, hogy ezt a szoftverproblémát minden párt részéről és az Országgyűlés érdekében, az Országgyűlés Hivatalának érdekében sürgősen orvosoljuk. Akkor már érdemben beszélhetünk ilyen javaslatokról is, de még egyszer mondom: fogjuk támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A magyar Országgyűlés 2009. december 14-én 333 igen és 17 nem szavazata mellett fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt, amely az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló törvény helyébe lépett.A 2010. év április 1-jétől hatályos új jogszabály alapjaiban kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. Megteremtette a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, és egyúttal eleget tett legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinek. A minősített adat védelméről szóló új törvény megalkotását elsősorban az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló 1995. évi törvény átfogó felülvizsgálatának szükségessége indokolta.

(17.40)

Hiányoztak a NATO-, az EU- és a nemzeti minősített adatok védelmére vonatkozó jogszabályok, illetve az EU-csatlakozásunk óta módosított EU-normák átvételére, valamint az ehhez szükséges olyan jogintézmények bevezetésére sem került sor, mint a nemzeti személyi és telephely-biztonsági tanúsítványok vagy a nemzeti iparbiztonsági rendszer. A törvény 2010. április 1-jei hatálybalépésével megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett az e téren tapasztalható elmaradás felszámolása.

Ennek megfelelően az elmúlt időszakban több mint másfél tucat országgal került aláírásra a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény. A minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt további kétoldalú szerződések megkötése más államokkal is.

Az ebben a tárgykörben korábban született kétoldalú megállapodásokhoz hasonlóan a most előttünk fekvő három javaslat esetében is kiemelhető, hogy az egyezmények célja, hogy védelmet biztosítson a felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó állami szervek, illetve egyéb, például gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára.

Mindezek alapján a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a 2009-ben konszenzussal elfogadott titoktörvényen alapuló, a minősített adatok biztonságos kezelését és cseréjét lehetővé tevő kétoldalú nemzetközi megállapodásokat, így a jelen törvényjavaslatot is. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most további képviselői felszólalásokra van lehetőség. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki élni ezzel. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az együttes általános vitát lezárom.

Most megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat mint előterjesztőt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a biztonság kérdése az a kérdés, amely mögé minden tisztességes szervezet, parlamenti párt felsorakozhat, és azok az egyezmények, azok a nemzetközi szerződések, amelyek ezt elősegítik, méltán számíthatnak arra, hogy a pártok, képviselőcsoportok, frakciók ezeket a javaslatokat támogatják. Legelőször is köszönöm mind a három felszólalónak  Gyopáros Alpár képviselő úrnak a Fidesz részéről, Mirkóczki Ádám képviselő úrnak a Jobbik és Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak az MSZP részéről  a támogató nyilatkozatot. Úgy gondolom, hogy ezeknek a javaslatoknak, illetőleg ezeknek az egyezményeknek az elfogadása és a törvényjavaslat elfogadása hozzájárulhat Magyarország biztonságához.

Engedjék meg, hogy reagáljak nagyon röviden Mirkóczki képviselő úrnak a nem szorosan a törvényjavaslathoz elmondott véleményére, amit elnök úr nagyvonalúan engedélyezett, mert ugye, ez nem annyira a tárgyhoz tartozik. Nyilván úgy nehéz beszélni, hogy mondani is akart valamit, meg nem is akart mondani, mert a zárt ülés szabályaira tekintettel nem akarta azt elmondani, amit esetleg elmondott volna, nagyon helyesen.

Nos, én úgy gondolom, és ezt elmondtam az azonnali kérdések órájában adott válaszban is, hogy csak akkor lehet elérni a kibervédelem területén biztonságos védelmet  és ezt szakértők egybehangzó nyilatkozata megerősíti -, ha egymástól függetlenül több vírusirtót is használnak a felhasználók. Ez garantálja azt, hogy kiküszöböljék azt, hogyha maga a program készítője valami kiskaput benne hagyott a rendszerben. És azt is elmondtam, és itt is megerősítem a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a szolgáltatók is mindent megtesznek Magyarország védelme érdekében, ami az ő kompetenciájukhoz tartozik. Így a kibertér védelme érdekében is mindent megtesznek, és mindenkivel szemben megtesznek minden olyan lépést, hogyha olyan szándékot tapasztalnak, amely ellenséges és a magyar érdekeket sérti.

Tehát ezt szeretném leszögezni: a mi kormányunk nemzeti kormány, számunkra egyetlen kérdés, egyetlen irány létezik minden kérdésben, így a biztonság kérdésében is, hogy mi az adott kérdésben Magyarország nemzeti érdeke. Ehhez tartják magukat a magyar szolgálatok, azok a magyar szervezetek, akiknek ebben feladatuk van.

De hogy visszakanyarodjak a törvényjavaslathoz, mert azért illik ezt megtenni, még egyszer köszönöm szépen a támogató nyilatkozatot, és arra is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a szavazáskor is támogassa a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szilágyi György: Ezért nem lehet telepíteni, minden le van tiltva.  Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   186-189   190-199   200-201      Ülésnap adatai