Készült: 2020.04.01.17:16:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 16. felszólalás
Felszólaló Simon Róbert Balázs (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:12


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy a táncos pálya a testet igénybe vevő komoly fizikai megterhelés miatt nagyon rövid. Más művészeti ágakkal ellentétben a táncművészetben, annak bármelyik műfaját tekintjük is, lehet az balett, néptánc vagy modern, kortárs tánc, a biológiai vagy esztétikai értelemben kevésbé színpadképes előadóknak már nincsen fellépési lehetőségük. Egy átlagos ember adottságait vizsgálva és a modern színpadi táncművészet követelményeit figyelembe véve a nagyfokú megterhelés 35 éves kor felett már komoly problémát jelent a test számára. 35-40 éves kortól a táncosok terhelhetősége csökken, így korlátozott mértékben foglalkoztathatók.

Különleges adottságokkal kell rendelkezni ahhoz, ezért nagyon ritka, hogy valaki a professzionális követelményeknek 40 éves kor felett is megfeleljen. Ebben az értelemben a táncművész pálya befejeződése tehát nem az egyén döntése, hanem a körülmények következménye, vagyis szükségszerű állapot.

2012-től Magyarországon a korhatár előtti nyugdíjakkal együtt a művésznyugdíjak is megszűntek, korhatár előtti ellátássá alakultak; a kedvezmények megszerzésére ettől az időponttól kezdve nincsen lehetőség. A művésznyugdíj megszűnését követően a hatályos jogszabályok alapján országosan négy kiemelt balettegyüttes tagjai 25 év táncművészeti tevékenység után jogosultak hivatásgyakorlatukkal összefüggő balettművészeti életjáradék igénybevételére, abban az esetben, ha megfelelnek a törvényben rögzített követelményeknek. A jelenlegi szabályozás szerint a balettművészeti életjáradék a Győri Balettnél, a Magyar Nemzeti Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél vagy ezek jogelődjeinél, összesen legalább 25 éven át, ide bele nem értve a képzés idejét, magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott táncművészekre vonatkozik.

A Magyar Táncművészek Szövetsége tavaly márciusban jelentette meg a nemzeti táncprogramot, azt a 80 oldalas dokumentumot, amely többek között a szakmai nyugdíj kérdésével is foglalkozik. A Magyar Táncművészek Szövetsége több egyeztetés után azt a kérést fogalmazta meg és terjesztette elő a kormány irányába, hogy a balettművészeti életjáradék kerüljön kiterjesztésre további négy társulatra. Az általunk most tárgyalt törvényjavaslat a miniszterek urak által nyilván ezért került előterjesztésre. A javasolt négy nemzeti minősítésű együttes: a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes ‑ korábban Honvéd Együttes ‑, a Duna Művészegyüttes és a Budapesti Operettszínház tánckara.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a nemzeti minősítésnél egy pillanatra megállok. 2012-ben jelent meg az előadó-művészeti szervezetek minősítését tartalmazó miniszteri rendelet. Az emberi erőforrások minisztere rendeletének 1. melléklete tartalmazza a nemzeti minősítésű előadó-művészeti szervezeteket, míg a 2. mellékletben a kiemeltnek minősített előadó-művészeti szervezeteket sorolja fel.

A jogszabály értelmében a nemzeti kategóriában szereplők fenntartója az állam vagy maga az együttes, ha az állammal szerződésben áll, és tagjainak legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú, vagy a közalkalmazotti törvényben előírt végzettséggel rendelkezik. A rendelet szerint, idézem: „Nemzeti előadó-művészeti szervezetté az a szervezet minősíthető, amely állami fenntartású vagy az állammal közszolgálati szerződést kötött és amely magyar előadó-művészeti életben betöltött szerepe, művészeti tevékenysége, a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték és minta közvetítése szempontjából kiemelkedő jelentőségű.” Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzeti előadóművészi minősítéssel rendelkező szervezeteknek a jogszabályban meghatározott néző- és előadásszám mellett magas teljesítménycélokat és követelményeket kitűzve kell a legmagasabb szakmai minőségi követelményeket teljesíteni.

Győr város országgyűlési képviselőjeként a kezdetektől nemzeti minősítéssel rendelkező Győri Balett és az EMMI között megkötött közszolgálati szerződésből idézek. „A Győri Balett táncművészeti előadó-művészeti tevékenységet végez, amelynek célja Győrött, Magyarországon és a határon túli területeken, külföldi helyszíneken igényes, értékes táncprodukciók létrehozása, bemutatása, repertoáron tartása, továbbá a hazai táncművészet fejlődésének elősegítése és minél szélesebb közönségréteghez való eljuttatása. Tevékenységével gyarapítja a táncművészet értékeit, ápolja és fejleszti a társadalom kulturális szellemi állapotát, a hazai táncművészeti kultúrát, elősegíti a magyar kulturális emlékezet és az egyetemes tánckultúra fenntartását. Tudatos és koncepciózus tevékenységgel vállalja a határon túli magyar kultúra és táncművészet ápolását és népszerűsítését, illetve a hazai nemzetiségi táncművészeti élet kibontakoztatásának elősegítését.”

Mindezeket azért tartottam fontosnak elmondani, hogy érzékeltessem azt, hogy az érintett jogszabály-módosítások négy olyan együttest érintenek, amelyek nemzeti minősítéssel rendelkeznek. Az előadó-művészeti törvény személyi hatályának kiterjesztése a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Duna Művészegyüttes és a Budapesti Operettszínház vonatkozásában véleményem szerint teljes mértékben indokolt. Az ország legnagyobb nemzeti minősítésű néptáncegyüttesei kiváló táncművészeti produkciókkal népszerűsítik a hazai kulturális értékeket országszerte és külföldön egyaránt, ezért kiemelkedő tehetségű és képességű táncművészeket foglalkoztatnak.

A szintén nemzeti minősítésű Budapesti Operettszínház professzionális táncművészei nélkülözhetetlenek a zenés színházi produkciókból. Ezen nagy hírű és jelentős múltú együttesek művészei számára komoly megbecsülést jelentene, továbbá biztonságot nyújtana, ha a táncművészeti életjáradékra jogosulttá válnának.

A magam nevében, úgy is, mint a Kulturális bizottság tagja, támogatom a törvénymódosítást, vagyis a balettművészeti életjáradék átalakítását táncművészeti életjáradékká, továbbá annak kiterjesztését a három nagy hivatásos néptáncegyüttesre, illetve a Budapesti Operettszínház tánckari foglalkoztatottjaira. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai