Készült: 2019.10.15.02:38:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

245. ülésnap (2001.11.30.), 88. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:18


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A területszervezéssel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény mindössze nyolc paragrafusa foglalkozik. Az eljárás rendje olyan mértékben volt szabályozatlan, hogy az Alkotmánybíróság '98-ban új községek alakítása esetén mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, és kötelezte az Országgyűlést az alkotmánysértő állapot megszüntetésére.

A polgári kormány által előkészített és az Országgyűlés által elfogadott, területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény két és fél éve lépett hatályba. A törvény megalkotása nagy előrelépésnek számított, hiszen a területszervezési eljárások egyes fajtáira részletes szabályokat dolgozott ki. Azonban én szükségesnek tartom, hogy az utóbbi időben nagy port felvert, megyék közti átcsatolással kapcsolatban kiegészüljenek ezek az eljárások. Képviselői önálló indítványom ezen szabályokhoz kapcsolódik, az eljárás még demokratikusabbá tételére, az indokolt döntést megalapozó garanciák kiépítésére irányul és az eddigi gyakorlati tapasztalatokon alapul.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos garanciális előírásként jelenhetne meg a törvényben, hogy hasonlóan az új községalakításhoz, községegyesítéshez, a településátcsatolásra vonatkozó kezdeményezést is helyi népszavazással kellene megerősíteni, ugyanis az érintett település lakóira tartozó kérdés ez egyértelműen. Gondoljunk csak a Veszprém megyei Malomsok vagy pedig a Komárom-Esztergom megyei Dömös példájára, amikor néhány képviselő által eldöntött kérdést, mondhatni azt, népszavazáson bíráltak felül a választópolgárok, és egyik településen sem történt megyeváltás.

Az indítvány 2. és 5. §-ával az a célom, hogy ne - mint ahogy említettem - néhány képviselő, hanem a település választópolgárai helyi népszavazás során nyilváníthassanak véleményt saját sorsukról, megyei hovatartozásukról. Ezt azért is szükséges megtenni, mert ma a középszint kérdése nem teljeskörűen eldöntött, nincs megoldva, és ilyen módon ezt a helyzetet rendezni kell. Lassan eljuthatunk oda, hogy egyes, adott esetben hátrányosabb helyzetű kistérségek, megyék elfogynak, és ezt mindenképpen addig egy pontosabb szabályozással felül kellene vizsgálni, illetve pontosabb szabályozással ezt a kérdést rendezni kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! A település és lakóinak életére komoly hatással lehet egy ilyen döntés, mint ahogy említettem, adott esetben egy-egy kistelepülésen hat-hét képviselő dönt különböző kérdőívek kiküldése vagy csak szájhagyomány útján feltett kérdések esetében, adott esetben valamikori nosztalgiából is egy-egy megyéhez történő átcsatolás kérdésében. A népszavazás teljeskörűen kiterjesztené erre a kérdéskörre a demokráciát, a közvetlen demokráciát. Noha meg kell jegyeznem, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a képviselő-testületek minősített többséggel szabályszerűen dönthetnek erről a kérdésről olyan módon, hogy aztán a végső döntést az Országgyűlés hozza meg a határozatában. Ez a módosítás egyébként beépülne az önkormányzati törvénybe. Úgy hiszem, ez egy nagyobb horderejű kérdés egyébként, mint a községalakítás vagy a községegyesítés, hiszen ott adott esetben több községet is érinthetne, legutóbb például hat települést, több ezer embert érintett, tehát ilyen módon ezt legalább olyan fontos, kétharmados szavazással eldöntendő kérdésnek tartom, mint a községegyesítést vagy a községalakítást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyobb mértékű kiegészítést tartok indokoltnak a területszervezési eljárási törvényben. A megyeváltoztatási kezdeményezések értékelési és előkészítési támpontjainak hiánya mindig dilemmát okoz az Országgyűlésnek és az előkészítés során a bizottságoknak is. Egyértelműen kell tehát látni mind a kezdeményezés során az érintett lakosságnak, hogy ez a kezdeményezés jár-e előnyökkel, milyen előnyökkel jár, és valóban olcsóbbá, jobbá válnak-e a szolgáltatások. Abban az esetben, ha a polgárokat az igénybe vett szolgáltatók erősebben kötik a másik megyéhez, célszerű a települést átcsatolni, mert enélkül nem tudnak egymásra hatást gyakorolni a közszolgáltatások tekintetében, ugyanis más megyében választanak a képviselők, mint ahol a közszolgáltatásokat adott esetben igénybe veszik.

 

(10.10)

 

Ezek azonban nem jelentenének automatikusan jogot az átcsatolásra, de megalapozhatnák a kezdeményezők érvrendszerét. Erről szól a javaslat 1. §-a.

A 3. § pedig arról szól, hogy egy település, településcsoport mozgatása érinti a környezetet. A település-átcsatolások megváltoztatják az állami, rendészeti, közigazgatási, igazságszolgáltatási illetékességi területet, és különösen - mint ahogy említettem - több település átcsatolási kezdeményezése esetén jelentős költség, többletköltség merül fel, adott esetben még munkaerő-átcsoportosítási gondok is jelentkezhetnek. Eddig egyébként az Országgyűlés akként döntött ezekben az esetekben, hogy az önkormányzati alapjogot, a saját településen levő önrendelkezési jogot mindig előtérbe helyezte, akkor is, amikor egy-egy ilyen döntés a közszolgáltatás oldalán jelentős többletköltséget hozott elő. Ilyen módon ezek a szempontok, amelyekről én a javaslatban szólok, jobb döntési lehetőséget biztosítanak majd az Országgyűlésnek a javaslat elfogadása esetén.

Úgy vélem, hogy ezeket helyes előre felmérni. Egyébként erre van egy másik megoldás, ezt magában az országgyűlési határozatban is elő lehetne írni a döntés-előkészítési eljárás során, és ilyen módon megalapozottabbá válhatnak ezek a döntések.

Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a javaslatot vitassák meg, és fogadják el az elkövetkezendő idő ezen kérdésének a rendezésére.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai