Felszólalás adatai

DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Főigazgató Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában eddig felszólaló képviselőtársaim - nyugodtan minősíthetem úgy - feloldhatatlan véleménykülönbség nélkül a hivatalnak az engedélyezéssel, az árelőkészítéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatait mint tevékenységének három fő alappillérét érintették. A következőkben, engedjék meg képviselőtársaim, hogy a hivatal további két feladatát s ehhez kapcsolódó tevékenységét elemezzem. Ezek pedig az energiahatékonyság, az energiatakarékosság - amelyet az előzőekben Kovács Tibor képviselőtársam már érintett -, valamint az európai uniós csatlakozás kérdései.

A Magyar Energia Hivatal 1994-es megalakulása óta törvényben biztosított kötelességének tesz eleget, amikor lépéseket, programokat dolgoz ki, erőfeszítéseket tesz az energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelése szempontrendszerének a köztudatba való átvitele, a fogyasztói kör együttesére történő érvényesítése érdekében. Ezen a téren az energetikai társaságok költség-felülvizsgálata, valamint az ár- és tarifaszabályozás meghatározó szerepe mellett elsősorban a végfogyasztói kör korszerűbb energiafelhasználását elősegítő eszközrendszer kialakítására kell helyezni a hangsúlyt, hiszen a hatékonyabb végfelhasználás közvetve minden esetben visszahat a szolgáltatóra és az egész szolgáltató szférára, ezen keresztül az energiatermelőkre is, de a rendszer egésze mind az energia, mind a költséggazdálkodás javulása vonatkozásában, úgy hiszem, még hagy maga után kívánnivalókat.

Meg kell jegyezni, hogy a hivatal feladat- és hatáskörét szabályozó gázszolgáltatásról, a villamos energiáról és a távhőszolgáltatásról szóló törvények az energiatakarékosság szempontrendszerének érvényesítését tűzik ki célul, de ezen túlmenően az energiagazdálkodás átfogó állami irányításában egyértelmű törvényi háttér nem áll rendelkezésre. A hivatal 1994, tehát megalakulása óta az államigazgatási egyeztetések során több esetben számos javaslatot dolgozott ki pontosan az energiahatékonyság és az energiatakarékosság növelésére hazánkban, de ezek sajnos az államigazgatási egyeztetések során az illetékes felügyeleti minisztériumok, illetve a Pénzügyminisztérium, valamint más érdekek kereszttüzében elvéreztek, nagyon sokszor már a kidolgozás, a koncepcióalkotás fázisában. Ez azért fontos, mert tulajdonképpen a kezdeményező gondolatot és a kezdeményező lelkesedést is megbénították.

Én ilyennek tekintem az 1995-ben és 1996-ban javasolt "energiafillér" pénzügyi konstrukciót vagy az úgynevezett német panelhitel átfogó átalakítását célzó többszöri kezdeményezést is, ahol a hivatal javasolta a működésképtelen konstrukciók megváltoztatásával az energiatakarékossági hitelprogramon belüli forrásintegrációt, azonban ez sem volt igazán sikeres. Ugyanígy nem valósult meg az energiatakarékosságot és az energiahatékonyság növelését célzó hazai és külföldi források integrációja sem, annak ellenére, hogy arra vonatkozóan 1996 decemberében érvényes kormányhatározat született.

Mindez - állapíthatjuk meg sajnálattal - mára azt eredményezte, hogy a meglévő, illetőleg potenciálisan, közvetve vagy közvetlenül az energiatakarékosság céljára fordítható pénzforrások közötti koordináció nem elégséges, a pénzeszközök együttes felhasználásának hatékonyságát nem kellően segítik elő, annak ellenére - és ezt nem győzöm aláhúzni -, hogy ilyen elősegítő szándék a hivatal elmúlt évekbeli tevékenységét egyértelműen jellemezte.

A vita során a gazdasági bizottság támogatta a Magyar Energia Hivatal azon törekvését, hogy az energiatakarékosság egységes irányítási és intézményi rendszere létrejöhessen. Az energiatakarékosság törvényi szabályozásának elfogadásáig tartó időszakra szükségesnek tartjuk, hogy a Magyar Energia Hivatal energiatakarékossági tevékenysége megerősödjön, annak érdekében, hogy a halaszthatatlan intézkedések ezen a területen is meghozhatók legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egységes európai energiapiac részeként megvalósuló hazai energiapiac megalakítására a hivatal immár több mint két éve folytat előkészületet. Jelenleg is részt vesz a Gazdasági Minisztérium által irányított munkában, és saját - részben változó - szabályozó teendőire is készül. Készül, mert az új időszak új kihívásokat igényel majd tőle. Ennek során lefordították, megjelentették az egységes piac szabályait összefoglaló európai uniós irányelveket, azokat fórumokon, előadások során több esetben is ismertették. Felmérték a versenypiacot már megvalósított országok gyakorlatát, és szintetizálták azok tapasztalatait, figyelemmel hazai sajátságainkra. Több versenypiaci tapasztalattal rendelkező ország szabályzó hatóságával élő, működő kapcsolatot tartanak fenn, és ezek a kapcsolatok, a tapasztalatok lehetőséget adnak a későbbiekben az új feladatok kimunkálására és hatékony megvalósítására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket a gondolatokat azért tartottam fontosnak hozzászólásomban ismertetni, mert úgy gondolom, ezek is meghatározó részei a hivatal tevékenységének, de a beszámoló jelentésben - talán éppen amiatt, hogy a sok erőfeszítésből a valóságban nem sok minden jelent meg - nem szerepelnek súlyuknak megfelelően. Ezzel a kis kiegészítéssel is igyekeztem a beszámoló jelentés elfogadását elősegíteni.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, mindannyiunk nevében köszönettel tartozunk a hivatal megszervezéséért, hatékony működésének biztosításáért dr. Szabó Imre professzor úrnak, majd hirtelen halála után az őt követő Hatvani György főigazgató úrnak.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)