Készült: 2021.08.02.23:01:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

125. ülésnap (2011.10.27.), 160. felszólalás
Felszólaló Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:04


Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon örülök, hogy néhányan itt a korai vagy idő előtti nyugdíjba vonulással összefüggő ellátásokat felhozták (A szocialista képviselők távoznak az ülésteremből.) kvázi problémaként az új költségvetési évben. Hiszen néhány dolgot azért ezzel kapcsolatban szeretnék tisztázni. Ennek a költségvetésnek, ami a 2012. évi költségvetés, célrendszere van, és ez a célrendszer egyrészt összefügg azzal az európai helyzettel, ami a gazdaságpolitikában kialakult, másrészt összefügg azzal a belgazdasági helyzettel, amit sikeresen megörököltünk, és amire képviselőtársaim utaltak. Merthogy, merthogy... - csak azért állok meg, mert oly jó, hogy szocialista képviselőtársaink elhagyják a termet. Nyilván nincs már mondanivalójuk, mert ehhez nem lehet sok mindent hozzátenni, amit 8 évig műveltek. (Közbeszólások: Nincs már idejük.)

Tehát azt gondolom, hogy az az államadósság, illetve amit kezelni kellene, abban az európai gazdasági környezetben, ami a 2008-as válság után itt maradt, jelentősen nagyobb terheket rótt a 2010-ben felálló kormányra, mint ahogy azt a Bajnai-féle utódkormányzás annak idején elképzelte, és én még rémálmaimban sem szeretném összehasonlítani azt a politikát, amit a 2012. évi költségvetésben általuk egyébként megszorításnak meg elvonásnak neveztetik. Felhívnám becses figyelmüket, és tegnap talán Rogán Antal el is mondta hozzászólásaiban, hogy Európa más országaiban úgy reagálnak a gazdasági válságra, illetve az euróválságra, hogy ott bizony konkrétan mínusz 18 százalék, mínusz 16 százalék a már meglévő ellátásokból.

Miről beszélünk? Ebben a költségvetésben, képviselőtársaim, benne van azoknak az ellátásoknak a fedezete, amelyek kor előtti ellátások ugyan, akár korkedvezményes, akár korengedményes, akár pedig egyéb kedvezmények alapján válnak rá jogosulttá. Sőt mi több, ezek az ellátások követik a nyugdíjszerű ellátások jogi sorsát, ebben a költségvetésben benne van egy, a nyugdíjak reálértékét megtartó 4,2 százalékos emelés fedezete. Önök, kedves képviselőtársaim, azzal riogatták a nyugdíjasokat, hogy el fogjuk venni a nyugdíjaikat. Miről beszélünk? Ebben a költségvetésben tényszerűen látható a nyugdíjak reálértékének megőrzése, nem pedig megvonásról beszélünk. Azért enyhe különbség van a megszorítás, az elvonás meg a között a költségvetési politika között, amit véleményem szerint ez a 2012. évi költségvetés tartalmaz; hogy olyan átfogó rendszerekhez hozzá mer nyúlni a kormány vagy olyan átfogó rendszerstruktúrát alakít ki, amelyben a jövőbeni kiadásokat próbálja megfékezni, a szerzett jogon meglévő ellátásokat pedig megőrzi.

Zongorázni lehet, képviselőtársaim, a különbséget aközött, hogy jövő januárban mínusz 20 ezer forinttal kevesebb nyugdíjat kap valaki, vagy reálértéken emelkedik is a nyugdíjának a vásárlóereje, mert az inflációkövetés beépítődött a költségvetésbe; mert más európai országok reagálnak így az euróválságra. Ezért nem osztom a véleményét Kovács László képviselő úrnak, hogy a magyar kormány a megszorítás meg az elszegényedés, meg az elszegényítés kormánya, ebben a költségvetésben erről szó nincs. Sőt mi több, a nyugdíjak esetében az az átfogó reform, amiről itt kedden este egyébként olyan sokat vitatkoztunk, pontosan a jövőbeni stabilitását jelenti a már megállapított és a korhatár betöltésével jogszerző nyugellátások tekintetében.

Ha Európában más ország is elgondolkozik azon, hogy a nyugdíjrendszer reformja nem csak a demográfiai mutatók, nem csak a korfa miatt szükséges, hogy megújításra, áttekintésre kerüljön, nem csupán a bevételi-kiadási főösszegek racionalizálása miatt, akkor mi miért nem tudunk a jövőre nézve átgondolt stratégiával menni előre annak érdekében, hogy a már megállapított nyugdíjak biztonságban legyenek? Mert mi erről beszélünk. És ne buli legyen, ne cél legyen 42 évesen, 44 évesen kivonulni, nyugdíjba menekülni a munkaerőpiacról. Ne ez legyen az a fajta eszköz, amivel valamiféle kvázi megélhetés biztosítása legyen a cél. Azt gondolom, hogy a nyugdíjkassza profiltisztítása egyértelműen arra mutat, hogy a jövőben a nyugdíjkassza összeomlása vagy a kifizetések bizonytalansága ne következzen be, ezáltal a kifizetendő és egyébként megszolgált ellátások eljussanak azokhoz, akik erre jogosultak.

(15.50)

Talán ennyi elég is a nyugdíjkassza kitekintéséről, hiszen az a struktúra, amely a 2012. évi költségvetésben a nyugdíjalapot érinti, egy új, másik alapelven nyugszik, nem azon az alapelven, hogy akkor parkoltatunk, nem emelünk, elvonunk, ilyen-olyan indokokkal és racionalizálási szándékkal. Itt arról van szó, hogy a szerzett, meglévő ellátások esetében azokat megőrizve, gyakorlatilag a jövőbeni kifizetések stabilitását célozza a nyugdíjreform, összhangban ezzel a költségvetési törvénnyel is egyébként.

A másik pedig, Tukacs képviselőtársam mondta azt, hogy a megállapított nyugdíjakat vagy a kor előtti ellátásokat elvesszük, meg nincsenek. (Tukacs István: Visszamenőleg.) Visszamenőleg? Nem tudom, nem méltó így a vita, hiszen már elfogyott az időkeretük, de szerintem célszerű lenne a nyugdíjakról, a korhatár előtti ellátásokról szóló törvényjavaslatot alaposan elolvasni. Hiszen egyrészt áthelyeződnek más alapba, más alapból kerülnek kifizetésre, a megállapításuk tekintetében pedig van még jogszerzés, illetve van két olyan külön kategória, amely során még később is van jogszerzés.

Kifizetésüket tekintve pedig osztják a nyugdíjak jogi sorsát, tehát én nem látom azt az aggodalmat ebben a nyugdíjra vonatkozó törvényben, amit ön itt felidézett, sőt, meg szeretném erősíteni, hogy itt nem kell annak a riogatásnak továbbmenni vidéken, hogy elveszünk valamiféle nyugdíjat, mert tényszerűen nem igaz. Bár a pánikkeltés még a mai napig is jól megy, mert jobban örültem volna, ha a nyugdíjtörvény vitájakor a képviselőtársa a frakciójából, vagy nem is tudom, hogy melyik frakcióban ül most az a képviselőtársa, aki éppen a nyugdíjakról tartott lakossági fórumot, hogy mit veszünk el; örültem volna, ha itt ül, és végighallgatja azt a vitát, ami megerősíthette volna abban, hogy nem, és egyébként már biztos ellátáson lévő nyugdíjasokon keresztül riogatja az aktív korúakat.

Nincs erre szükség, ez egy kiegyensúlyozott, stabil javaslat annak érdekében, hogy a mi generációnk meg a most munkából élők és a járulékot fizető generációk nyugdíjai biztonságban legyenek. Mint ahogy egyébként más, a nyugdíjkassza másik pillérét érintő intézkedések is pontosan ezért történnek. Hiszik, nem hiszik, van olyan kormány, aki nem a 4 éves választási kampányra dolgozik, hanem esetleg hosszú távú intézkedésekkel kívánja elérni azt az eredményt, ami nem egy olyan cél, amit időszakosnak vagy egyébként nem mindig jónak tekintünk.

Néhány dologra még szeretnék egyrészt reagálni, másrészt talán kitérni is a költségvetéssel kapcsolatban, ami szintén kritikaként érte ezt a költségvetést részint az államadóssággal összefüggésben, részint pedig az egykulcsos adóval összefüggésben. Nem tudom, hogy önök, képviselőtársaim, ott a szemközti frakcióban talán azoktól a családoktól sajnálják az egykulcsos adóval ott maradó pénzt, illetve a családi adókedvezménnyel kombinált vagy a családi adózással kombinált egykulcsos adó során önök azoktól a családoktól sajnálják a pénzt, akik gyereket vállaltak, akik gyereket nevelnek és akik megpróbáltak egyébként ebben az időszakban is egy olyan családi háztartási kasszát vinni, ami miatt nem vagy kismértékben kerültek bele abba az adósságcsapdába, ami egyébként... - én az a generáció vagyok, aki abban a bizonyos első Orbán-kormányos időszakban alapítottam családot, és vehettem volna fel ilyen életkezdő lakástámogatást. Nem vettem, mert szerencsére nem kellett, de azért figyelem azt is, hogy abban a lakástámogatási konstrukcióban, akik támogatáshoz jutottak, azok nem dőltek be most.

Önök azt a pénzt sajnálják, amelyet az első Orbán-kormány kamattámogatással lakásépítésre adott vagy családalapításhoz adott. Azok a hitelek nem dőltek be, ellenben önök ezt megszüntették, svájci frank alapú hitelekbe kényszerítették bele a családokat, akik 2004 után szerettek volna előrébb jutni vagy otthonról gondoskodni, s most itt maradt, az európai gazdasági válság és az euróválság, meg a környező gazdaságpolitikák hatására nekünk kellett megoldani, és nem voltak partnerek a devizahitelesek gondjainak, problémáinak kezelésében. Miről beszélünk?

Önök azok ellen az emberek ellen mennek e költségvetés vitájában, akikért kellett volna, hogy azok az ellátások, azok a szolgáltatások, azok a lehetőségek megmaradjanak. Önök akkor tényszerűen elvontak. Önök akkor tényszerűen megszorítottak, most pedig arról beszélnek, hogy amikor egy szinten tartott ellátás, egy ellátási struktúraátszervezés van, és tulajdonképpen azok az ellátások, amelyek valóban egy, a 150-250 ezer forint alatt élők esetében az ellátórendszerben biztosítják a megélhetést, valóban a 150-200 ezer forint fölöttiek esetében pedig lehetőség van az adótörvény alapján kedvezményekre, így van, nála marad, az ő esetében pedig már megjelenik egyrészt, ha családot alapít és gyermeke van, a gyermek után a családi adókedvezmény lehetősége, és ő fogyasztani fog. Ő az, akit a fogyasztási típusú adózás nem feltétlenül olyan mértékben sújt, aki a devizahiteleseknek szóló garantált árfolyamon még ki tudta váltani a hitelét. És ő az a réteg, aki még meg tud erősödni. Aki pedig az önök terminológiája szerint abba a luxusadó-környezetbe esik, akiket önök progresszívan magasabb kulccsal adóztatnának, fogyasztanak, tehát ők pedig meg tudják fizetni a fogyasztási adók terheit. Miről beszélünk?

Önök azok ellen az emberek ellen beszélnek ennek a költségvetési törvénynek a vitája során, akik egyébként képesek lennének megtartani az országot, mert még urambocsá!, munkahelyük van, és még jövedelmük van, egyébként ebből lehetne továbblépés.

A másik ellentmondás, mert nem csak időnként a képviselőtársaim szájából elhangzottakban van vélt vagy valós ellentmondás; szerintem, ha alaposan fülelünk, figyelünk, akkor azért nincsen annyi ellentmondás. Ha Kovács képviselőtársamra gondolok vissza, arra a kétszer száznapos programra, ott akkor azért lehetett osztogatni. Azt gondolom, azt önök is elismerték, hogy akkor nem mínusszal kapta meg a Szocialista Párt annak idején az államkasszát. Miről beszélünk megint? Tehát más a gazdasági környezet, más a helyzet, nem kellene már azzal foglalkozni, hogy most mi miért nem olyan módon, száznapos programokban gondolkodunk. Mi nem száz napra kívánjuk látni a gazdaság stabilitását, vagy várjuk annak a megerősödését, hanem egy picit hosszabb távra, mert nem biztos, hogy most egy öncélú történés zajlik.

Alapvetően arról szerettem volna beszélni, hogy milyen módon erősíti meg a költségvetési törvény tervezete vagy javaslata azt a kormányzati elképzelést, amely szerint egy munkaalapú társadalmat szeretnénk építeni. Ehhez igazodik egyébként, bármilyen furcsa, Tukacs képviselőtársam, ez az adórendszer. Igen, a mi értékválasztásunk alapján ehhez igazodik ez az adórendszer. Valamint ehhez az értékválasztáshoz társul az is, hogy a szociálpolitikai rendszer, illetve ennek a költségvetési vonzatai is így alakulnak, mert hiszen maga az a fajta költségvetési szemlélet, ami itt megjelenik, számol azzal, hogy a Start-munkaprogram, illetve az új közfoglalkoztatás keretében azt a 200 ezer embert szeretnénk a munkaerőpiacra visszavezetni, és igen, differenciáltnak kell lennie egy segély típusú ellátásnak és egy jövedelemként megjelenő, munkából származó bevételnek.

Ez van ebben a költségvetésben, ezért láthatják úgy, hogy esetleg a szociális fejezetek esetében csökkennek bizonyos előirányzatok. Igen, mert nem segélyből, hanem munkából kell a megélhetését a családoknak, lehetőség szerint minél többnek biztosítani. Azt is azért zárójelben megjegyezném, hogy elég sok idő telt el ahhoz az elmúlt kormányzati ciklusokból, amely során nem feltétlenül a munkára szoktatás mint módszertan jelent meg a foglalkoztatás- és szociálpolitika asztalán.

Családtámogatásokról, egyéb szociális ellátásokról és más jogcímekről is lehetne beszélni, de még egyszer visszatérnék arra, hogy ez az a bűnös költségvetés, amely a lakástámogatásokra és egy újfajta, átgondolt, az első Orbán-kormány alatt az előbb egyébként kritikával illetett lakástámogatások esetében újra visszahozza azt, mert úgy gondoljuk, ez szükséges ahhoz, hogy biztonságban lehessen családot alapítani, egy életpálya kezdéséhez, egy családalapításhoz kiszámítható környezetben tudjon házat építeni vagy vásárolni, vagy egyáltalán gondoskodni a családja jövőjéről. Igenis, erre szükség van abban a devizakörnyezetben, amiről önök is beszélnek, és elismerik, hogy kiszámíthatatlan.

Azt gondolom, hogy ez a költségvetés nem az elszegényedés, nem az elvonások költségvetése; abból a szempontból, amelyből én szerettem volna megvilágítani, egyrészt az időskori ellátások biztonsága, az aktív korúak szegmentált, munkára épülő rendszere, illetve a szociálpolitikai eszközök tekintetében illeszkedik a kormányzati célkitűzésekhez, ahhoz, hogy egy munkaalapú társadalmat kell építenünk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.00)




Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai