Készült: 2020.10.01.19:09:17 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 210-212 1998.09.29. 4:40  209-305

DR. MIKES ÉVA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott adatgyűjtés ügyében mind az én, mind pedig az indítványomat aláírásukkal támogató képviselőtársaim véleménye szerint ideiglenes bizottságot, vizsgálóbizottságot kell a Háznak alakítania.

Indítványomat a következő néhány mondattal, igen röviden indokolnám a leírtakon túl, hiszen indítványomat szeptember 10-én nyújtottam be. Az elmúlt hetekben többször bizottságban, bizottságon kívül, sajtóban és egyéb fórumokon felmerült az a vita, hogy va

jon miért nem elégséges az, ha a nemzetbiztonsági bizottság folytatja le ezt a vizsgálatot.

Szeretném erről elmondani azt, hogy még mindig nem bizonyosodott be sem pozitív, sem negatív módon a titkosszolgálatok érintettsége ebben az ügyben. Tehát ilyen módon nem állapítható meg, és nem jelenthető ki egyértelműen, hogy ez csak és kizárólag a nemzetbizto

nsági bizottság kompetenciájába tartozna.

Ehhez még hadd tegyem hozzá, hogy a nemzetbiz

tonsági bizottság ülése fő szabály szerint zárt ülés. A bizottság tagjai, mindannyian tapasztalják azt, hogy ez milyen - minden zárt ülés fokozott sajtónyilvánosságot vonz. Azt gondolom, ennek a vizsgálatnak nyilvánosan, a nyilvánosságot nem kizárva kellene történnie. Ez természetesen nem teszi azt lehetetlenné, mint ahogy erre az indítványomban is kitérek, hogy abban az esetben, ha államtitkot, szolgálati titkot érint a vizsgálat, vagy pedig bármely titokvédelmi okból erre szükség van, akkor az zárt ajtók mögött történjék. (Zaj, közbekiáltások az MSZP padsoraiban. - Keleti György: Elnök Úr! Csináljon rendet! - Vancsik Zoltán: Nem lehet így dolgozni! Vagy kimennek, vagy... Nem lehet hallani.)

 

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársak! Megkérek mi

ndenkit, hogy hallgassuk a képviselő asszony előterjesztését, és akiket ez nem érdekel, valóban hagyják el a termet. Tessék, képviselő asszony! (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

DR. MIKES ÉVA, a napirendi pont előadója: K

öszönöm szépen, elnök úr. De mivel szót kaptam, ezért úgy éreztem, kötelességem belekezdeni az előterjesztésbe. Köszönöm szépen a segítséget.

Folytatván a rövid indokolást: szerencsésnek tarta

nám, tartanánk azt is, ha ez az ideiglenes bizottság, ez vizsgálóbizottság más képviselők számára is - tehát itt nem eleve elhatározott módon, valamely szakbizottság számára csak, hanem más képviselők számára is - nyitva állna, ezért tartalmazza javaslatom azt a kérést, azt a kitételt, hogy a házbizottság tegyen javaslatot a bizottság elnökére, alelnökére, illetve tagjaira.

Szeretném még arra felhívni a figyelmet, hogy nem véletlen az a jogszabály, az a szigorúan betartandó rendelkezés, amely szerint miniszter, illetve politikai állam

titkár az Országgyűlés bizottságának tagja nem lehet. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert úgy gondolom, hogy mindannyiunk érdeke az, hiszen itt ennek az ideiglenes bizottságnak, ennek a vizsgálóbizottságnak a tárgykörébe, a feladatába utalt kérdésben - mint azt a cím is mondja - az előző parlamenti ciklusban történtek vizsgálata szerepel. Tehát úgy gondolom, mindannyiunk számára megnyugtató lenne, ha ezt - ebben az esetben ugyan nem jogszabályi rendelkezést - valamilyen módon szem előtt tartanánk. Megmondom azt, személyes véleményem szerint helyes lenne, ha ennek a bizottságnak eleve csak kevés átfedése lenne szakbizottságokkal - de ez egyéni vélemény. (Zaj az MSZP padsoraiban. - Vancsik Zoltán: Elképesztő!)

Szeretném még azt hozzátenni - egyébként itt néhányan szólnak hozzám -, ugyan ezt mindannyian tudjuk, de ennek a rendelkezésnek, amelyet említettem, hogy miniszter, illetve politikai államtitkár nem lehet bizottságnak tagja, az az oka, hogy mégiscsak furcsa az, ha a miniszter vagy a politikai államtitkár saját szakterületén saját tevékenységét vizsgálná, mint ahogy az egy parlamenti bizottságnak a feladata is.

Nem húzva tovább a szót - hiszen módom van a to

vábbiakban is hozzászólni -, szeretném felhívni arra mindenkinek a figyelmét, hogy egyrészt az ügy nagy nyilvánosságot kapott volta miatt, másrészt pedig azért is, mert bár szokatlanul rövid idő alatt a tisztelt Ház plénuma elé kerülhetett a javaslatom, mégis az ügy tárgya és jelentősége tekintetében már így is időveszteséget szenvedett, az a véleményem: mindannyiunk érdeke az, hogy ez a vizsgálóbizottság minél előbb megkezdhesse működését.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 250 1998.09.29. 3:18  209-305

DR. MIKES ÉVA (Fidesz): Köszönöm szépen. El

nök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért örülök, hogy Vancsik úr hozzászólása előtt szólhatok, mert nem tudom, hogy mit fog mondani. Az előző hozzászólásával viszont maximálisan egyetértek a tekintetben, hogy valóban megnyíltak a kapuk minden egyéb téma felvetésére. Engedjék meg, hogy nagyon röviden és roppant önző módon az előterjesztésemmel foglalkozzak néhány reflexió erejéig.

Elhangzott, az előterjesztés egyfajta prekoncepciót tartalmaz arra, hogy ezek a dolgok megtörténtek. Szere

tném azt mondani, hogy ez nyilvánvalóan így van, ez nem prejudikáció, hanem prekoncepció, ami teljesen természetes, hiszen az ember akkor ad be indítványt parlamenti vizsgálóbizottság megalakítására, ha esélyt ad annak, hogy az a dolog megtörtént, amit vizsgáltatni szeretne, hiszen egyéb esetben - elnézést kérek a szleng kifejezésért - nem szórakozunk egymás idejével. Tehát ebben az a prekoncepció, hogy ha és amennyiben ez megtörtént - utalok arra, hogy miniszterelnök úr részéről hangzott el ennek a bejelentése -, akkor ez egy olyan fontosságú ügy, ami vizsgálatra érdemes.

Hadd kérjek elnézést, mert valóban nem volt szerencsés, hogy a "lehallgatási ügy" kifejezés bennmaradt, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy abban az id

őben, amikor három-négy héttel ezelőtt ezt beadtam, a sajtó következetesen így foglalkozott ezzel. De megint szeretném felhívni a figyelmet arra - amit helyesen idézett az egyik hozzászóló -, az indokolásban úgy szerepel, hogy "ún. lehallgatási ügy". Már többféle becenevet adtunk a parlament előtt szereplő ügyeknek, így volt Tocsik-ügy s a többi, de ez nem azt jelenti, hogy csak azt, csak úgy, csak azt a személyt, csak olyan módon vizsgáltuk. Tekintsük tehát ezt az ügy becenevének.

Azt még hadd fűzzem hozzá, hogy nem látom be, miért kellene eleve prejudikálnunk a titkosszolgálatok érintettségét, mint ahogy ez több hozzászólásból kitűnik. Én a titkosszolgálatok érintettségét nem prejudikálom, sőt mi több, prekoncepció szintjén sincs benne az előte

rjesztésemben, hogy a titkosszolgálatok ebben érintettek.

A bizottság összetételével kapcsolatban semmiféle észrevételt nem szeretnék tenni, hiszen a bizottság össze

tételére vonatkozóan nincs előttünk javaslat. Azt azonban szeretném hozzáfűzni, hogy az úgynevezett C-típusú vizsgálaton átestek a honvédelmi bizottság, valamint a nemzetbiztonsági bizottság tagjai, és minden frakció részéről még számos képviselőtársunk, tekintettel arra, hogy nem volt egyértelmű, ki és hogy fog ezekbe a bizottságokba bekerülni. Sőt - noha magánügyem, de hadd mondjam el -, én már a képviselővé választásom előtt egy évvel átestem a C-típusú vizsgálaton, egyszerűen az előző beosztásom miatt, s minden bizonnyal jó néhányan vagyunk így. Ez önmagában véve nem jelent akadályt semmiféle bizottság megalakításában.

Annyit mondanék még, hogy a legkevésbé sem máglyákat, hanem világosságot szeretnék ebben az ügy

ben is. Ahányan hozzászóltak előttem, annyian - legyenek akár kormánypártiak, akár ellenzékiek - zömmel kérdéseket fogalmaztak meg. Én ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 266 1998.09.29. 3:17  209-305

DR. MIKES ÉVA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Vancsik úr majdnem teljesítette azt az ígérvényét, amit Kosztolányi Dénes képviselő úr hozzászólása után mondott, hogy ezek után ő akár órákig is beszélhetne bármilyen kérdésről, de ha jól emlékszem, ez valóban csak 26 perc volt, úgyhogy ennyiben nem teljesítette ígérvényét. Nagyon örülök, hogy Vancsik úrnak is a kedvenc miniszterelnöke Orbán Viktor, nekem is az.

Szeretném azt elmondani, hogy ez az indítvány számomra nem érzelmi kérdés. Ön a legelején elmondott érvelésemnek egy részét megerősítette - és önök közül többen -, hogy számomra meglepő érzelmi magaslatokba emelkedik ez az ügy mind a sajtó előtt, mind e H

ázban, mind pedig egyéb más körökben is. Ezért is javaslom egyébként ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítását.

A továbbiakban szeretném azt mondani, hogy álta

lában leginkább nem érzelmi ügy számomra a politikai vita, azt azonban hadd tegyem hozzá, hogy a tízéves Fidesz-tagság és a meglehetősen szilárd ez iránti politikai elkötelezettség mellett még egy nagy előnye a Fidesz-tagságomnak: 38 éves asszony létemre csak a Fidesz-tagságom révén szoktak fruskának, fiatalnak és nem tudom, még egyéb módon kezelni, ami hovatovább az embernek jólesik - ezt nőként hadd valljam be. Külön megköszönöm a Fidesz fiatalságára és hebehurgyaságára tett kijelentéseit, mert ez már bizony egy 40 felé járó asszonynak jólesik.

Azt még szeretném hozzátenni, hogy ön azt mondta, borsódzik attól a háta, hogy én akarom eldönteni, ki legyen benne ebben a bizottságban. Hadd ne fejből, h

anem az előterjesztésből idézzem, hogy "a bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek". A bevezető felszólalásomban valóban elmondtam erről a személyes véleményemet, amely személyes véleményem kifejtése nemcsak jogom, hanem kötelességem is e Házban, azért ülök, illetve állok itt, hogy a személyes véleményemet is elmondjam. Azt gondolom, hogy ezen jogomat kétségbe vonni egy kicsit furcsa, az előterjesztésemben ugyanis én semmifajta személyre vonatkozó véleményt nem fejtettem ki - erre szeretném újfent felhívni a figyelmét.

Másrészt: a hozzáértés rendkívül fontos dolog, egy pillanatig nem tagadható módon rendkívül fontos dolog. Ugyan ehhez a kérdéshez nem tartozik, de itt most már annyian és annyifélét beszéltek, ami ehhez a kérdéshez nem tartozik, hogy egy mondat erejéig hadd legyen ne

kem is erre módom. 29 évesen kerülve egy nagyváros élére, már átéltem a hozzáértésre, a szakmaiságra, a szakértőségre és egyéb dolgokra való hivatkozást mint ellenpontozást. Ez okból is és egyébként is kialakult az a meggyőződésem, hogy a hozzáértés nem csak bizonyos pozíciók betöltésében, kormánypártiságban vagy ellenzékiségben, avagy nem az ott eltöltött évek számában mérhető. Nekem meg ettől borsódzik a hátam, az én számomra a hozzáértés mint valami abszolút kategória jelenti azt a bizonyos magas, kék szeműt, ami egyébként nem az esetem.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 278 1998.09.29. 2:13  209-305

DR. MIKES ÉVA (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném megkövetni Bauer urat, hogy a hozzászólása tartama alatt kimentem a nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslat árnyékában, és az egészségügyi miniszter jelenlétében meg sem merem mondani, hogy miért távoztam az ajtóig néhány percre, de ettől függetlenül hallottam és hallgattam önt. Viszont ha nálam van a szó, akkor hadd ragadjam meg ezt az alkalmat arra, hogy kijelentsem, hogy a továbbiakban nem kívánok hozzászólni, hacsak nem személyes érintettség okán, amiben bizonyos vagyok, hogy erre nem lesz okom, hisz eddig sem volt.

Tehát hadd szögezzem azt le, hogy az indítványomat fenntartom. Bauer úr a Házszabály jó ismeretében világosan elmondta, és ebben tökéletesen igaza van, hogy a tárgy és a cím kérdésében nem, de egyéb tekintetben nyitott a kérdés, tehát a bizottság összetételéhez, annak ügyrendjéhez kapcsolódó vitára nyitott a lehetőség, tehát módosító indítványok keretében, illetve a részletes vitában.

Abban amit ő elmondott, valóban van többféle me

gállapítás, ami megfontolásra méltó és érdemes. Azonban annyit hadd fűzzek hozzá, és e késői óra miatt is és azért is, mert nem tartozik a tárgyhoz, nyilvánvaló, hogy hosszas fejtegetésekbe és elméleti mélységű fejtegetésekbe lehetne bocsátkozni itt a kormánypárt, ellenzék oldaláról ennek elméleti közelítéséről, de én azt hiszem, hogy többpárti polgári demokráciában egy negatív állítással megállapítható az, hogy ki az ellenzéki egy parlamentben: az, aki nem kormánypárti. Most e tekintetben kormánypártnak véleményem szerint azok tekinthetők, amely pártok, illetve pártok parlamentben jelen lévő frakciói koalíciós megállapodást kötöttek az ország kormányzására. Nyilvánvaló, hogy én sem a MIÉP, sem a közvélemény, sem Szájer úr, sem a miniszterelnök úr nevében nem óhajtok beszélni. Ezt azért mondom, mert a hozzászólásokban többen kitértek arra, hogy ők mit mondtak, illetve mit cselekszenek. Én a magam részéről a kellő számú képviselő támogatásával az indítványt benyújtottam, és ezt fenntartom. Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 8 1998.11.25. 10:29  1-25

DR. MIKES ÉVA, a Fidesz képviselőcsoportja r

észéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szervezett bűnözés elleni küzdelem mára kiemelt jelentőségű és komplex szabályozást igénylő üggyé vált, az eddigi vitákból, bizottsági anyagokból tökéletesen követhető az, hogy milyen jelentőségű és milyen kiemelt fontosságúnak tulajdonítja minden, ebben a kérdésben véleményt nyilvánító képviselőtársunk ezt az ügyet. Ez még inkább aláhúzza e vita jelentőségét.

Elhangzott több ízben - és ennek az igazságát csak megerősíteni szeretném -, hogy a szervezett bűnözés mára egyik legfontosabb ismérve, hogy a gazdasági hatalom egy részének megszerzésére irányul, és gazdasági hatalommal elfoglalt pozícióinak megerősítése révén a politika, az állami élet, az állami igazgatás területén illegális eszközökkel pozíciók megszerzésére és a döntéshozatali folyamatok jogellenes befolyásolására irányul.

Ennek a kérdésnek, amelyről ma vitatkozunk, a legfontosabb területe a döntéshozatali folyamatok jogellenes befolyásolása, hiszen ha és amennyiben az igazságszolgáltatási döntéshozatali folyamatokat nem tudjuk a szervezett bűnözéstől érintetlen módon megtartani - azt hiszem, ebben mindannyiunk véleménye megegyezik -, akkor ez nemcsak jogellenes, nemcsak amorális, hanem a köztársaság biztonságára nézve rendkívül veszélyes folyamat, amely a köztársaság mindennemű érdekét veszélyezteti. Ezen befolyásolási szándékoknak kiemelten van kitéve az igazságszolgáltatási tevékenységben közreműködő szervezetrendszer, így a bíróság, ügyészség.

Az Országgyűlés és a kormány kötelessége az, hogy az állam védelméhez és a jogellenes befolyásolás elhárításához szükséges eszközöket természetesen jogszabályi felhatalmazások útján biztosítsa. A jogállam nem jelent eszköztelen végrehajtó hatalmat, hanem a demokratikus, hatékony és joguralom elvű működéssel összhangját kell biztosítania, tehát ilyen módon az én megítélésem szerint ez, amiről most beszélünk, egy lehetőség. Egy lehetőség arra - visszatérve a mondandóm elejére -, hogy az igazságszolgáltatási folyamatban az abban részt vevőket, azon bírákat, azon ügyészeket, akik a szervezett bűnözés ügyeiben eljárnak, nem utolsósorban a saját támadhatatlanságuk érdekében is ilyen lehetőséghez juttassuk.

A bűnözés elleni küzdelem széles eszközrendszerre kell hogy épüljön. Ennek csak egy eleme az a törvényjavaslat, az a törvénymódosítás, amelyről ma beszélünk. Bizottsági állásfoglalásokban is megjelenik az a vélemény - ez a magam véleménye is -, hogy a szervezett bűnözés ellen irányuló törvénymódosító csomaghoz szervesen illeszkedik ez a módosítási javaslat. A bűnözés természetesen társadalmi és a társadalom állapotát tükröző jelenség, így - mint ahogy említettem - átfogó programokat igényel az ellene való küzdelem, illetve a helyzet kezelése. Ez azonban nem mentesíti az államot, az Országgyűlést, a kormányt attól, hogy ezzel párhuzamosan megteremtse a bűnüldözés és a bűnmegelőzés konkrét és hatékony intézményeit, illetve ezeket működtesse és - aláhúzom - hatékonyan működtesse.

A nemzetbiztonsági törvény módosítása a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag részét képezi, de egy nagyon fontos részét, hiszen megteremti azt a lehetőséget, hogy az állam védelmi, önvédelmi képességét növelje. Ennek két fő területe van: a nemzetbiztonsági védelem és a nemzetbiztonsági ellenőrzés.

A nemzetbiztonsági védelem erősítése tekintetében a tervezet következetesen kiterjeszti a védelmet a titkos információgyűjtést engedélyező bírákra, a büntetlenségi megállapodást jóváhagyó ügyészekre, valamint az olyan kiemelt súlyú büntetőügyekben eljáró bírákra és ügyészekre, akik esetében fennáll a veszélye az ügyészi tevékenység jogellenes céllal történő befolyásolásának. Hogy ki tartozik ebbe a körbe, azt a törvénymódosítási javaslat szerint minden esetben az eljáró bíróság, illetve ügyészség vezetője határozza meg. Tehát jelzem, ez megint az ő mérlegelési körébe tartozik.

A védelem célja meghatározott pozícióban lévő személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó és ennek természetéből fakadóan leplezett törekvések felderítése és az ellenük irányuló védelem, ezek elhárítása. Nem jelent tehát folyamatos ellenőrzést. Nincs arról szó, hogy az ezen ügyekben eljáró bírák és ügyészek valamifajta folyamatos ellenőrzésnek lennének alávetve, hanem egyértelműen az ezen pozíciók tisztaságát támadó szándékú törekvések elhárítását és az elleni védelmet jelent.

A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálat a védendő személyt érintően csak annak írásbeli hozzájárulásával alkalmazhatja az információgyűjtés nyílt és titkos eszközeit, mint ahogy ez a hatályos törvényben is így van. Az eljáró szolgálatok rendszeresen tájékoztatják a védendő személyt a védelem során tett biztonsági intézkedésekről és az intézkedések által érintett személyek köréről, tehát csak tudtával és beleegyezésével folyhat ez a vizsgálat. Szeretném felhívni a figyelmet arra, ami tudott: hogy a jelenleg érvényes és hatályos nemzetbiztonsági törvény rendelkezései szerint ez a jogintézmény létező jogintézmény, nem arról van szó, hogy a bírói vagy az ügyészi karban most kerül bevezetésre, jelen pillanatban is létezik, a bírák és az ügyészek egy meghatározott körére; valamint szeretném hangsúlyozni azt, hogy a nemzetbiztonsági törvény módosításában valóban egyértelműen technikai jellegű módosításnak, módosító indítványnak látom azt a kérdést, amely nemcsak a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére irányulóan írja elő ezt az ellenőrzést, hanem a továbbiakban a rendőrség megkeresésére is.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés erősítése tekintetében a törvénytervezet következetesen kiterjeszti az ellenőrzést a titkos információgyűjtést engedélyező bírákra és a büntetlenségi megállapodást jóváhagyó ügyészekre. Mint ahogy említettem, ez ma szűkebb kör a hatályos törvényben, mint a módosító javaslatban. Az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az érintett személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, és a biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezők, körülmények, információk vizsgálata, amelyek az esetleges jogellenes befolyásolás lehetőségét megteremtenék. Újfent hadd húzzam alá azt a nagyon fontos ügyet, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az az elleni védekezés, a társadalom védekezése, illetve az állam önvédelme a szervezett bűnözés tekintetében rendkívül fontos érdek.

Megfogalmazódtak aggályok a bírák és az ügyészek tekintetében, az emberi jogi bizottság kisebbségi véleménye is megfogalmazott ilyen aggályokat. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a hatályos nemzetbiztonsági törvény azon részében, amely bírák és ügyészek személyét, ellenőrzését és biztonsági védelmét érinti, nem merültek fel sem ilyen aggályok, sem alkotmányi aggályok eddig a nemzetbiztonsági törvény parlamenti megszavazása óta.

Abban a kérdéskörben, hogy ez az állami ellenőrzésnek, valamifajta totális ellenőrzésnek a nemkívánatos kiterjesztése lenne, egyrészt bizonyos vagyok abban, hogy ez nincs így, másrészt olyan érdekekről beszélünk, amely érdekek kiemelt fontosságúak. Az, hogy a szervezett bűnözés befolyásolási köre kiterjedhet az igazságszolgáltatásra, ennek lehetőségét nem tagadhatjuk. Ezen lehetőség kivédése a köztársaság további működése szempontjából is kiemelt jelentőségű ügy, ez nem lehet egyértelműen csak kormányzati ügy, hiszen ma már nemcsak a törvényhozás területén, hanem a társadalmi élet minden területén komplex és átfogó önkormányzati, állami, sőt társadalmi szervezetek által vezérelt programok is célozzák már a szervezett bűnözés ellen való védekezést.

Annyit még hadd tegyek hozzá, hogy a jelenleg hatályos nemzetbiztonsági törvény mellékletében szereplő C-típusú kérdőív, amelyről elhangzott, hogy nagymértékben amorális, jelenleg is hatályos kérdőív. Eddig ilyen aggályok nem merültek fel.

 

 

(9.30)

 

 

Valóban vannak olyan kérdései a C-típusú kérdőívnek, amelyek nagymértékben magánéletbeli kérdéseket feszegetnek. De azoknak a személyeknek, akik olyan döntéshozatali lehetőséggel rendelkeznek, amelyek révén a szervezett bűnözés állapotát, helyzetét nagymértékben befolyásolják - hiszen az igazságszolgáltatás területén fogható meg jogállamban ez a kérdés -, nos, azok védelmét meg kell teremtenünk, valamint meg kell teremtenünk az állam védelmét is, hogy az ő személyük ne legyen támadható. Ezt a témát természetesen nem egyszerűsíthetjük le egy kérdésre, de itt elsősorban arról van szó, a védelem legfontosabb kérdésköre az, hogy ezek az emberek ne váljanak támadhatóvá, illetve ha és amennyiben támadhatók személyi és egyéb körülményeik folytán, akkor arról tudomást szerezzünk.

A szervezett bűnözéssel kapcsolatos helyzet - ami ma Magyarországon az élet minden területére behatolt - oly mértékben amorális, hogy nem elsősorban moralitási kérdéseket - amelyek egyébként nagyon fontosak - kellene e törvényjavaslat megtárgyalásakor figyelembe vennünk, hanem a magyar társadalom, a Magyar Köztársaság ez ellen való védekezésének a lehetőségét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)