Felszólalás adatai

MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Egy rendkívüli helyzet állt elő olyan szempontból, hogy a demokrácia történetében először tárgyalhatunk hároméves költségvetési irányelveket, ami, azt gondolom, minden szempontból előremutató. Hiszen a parlamentnek egyrészt lehetősége van olyan hosszú távú gazdasági stratégiai kérdésekkel foglalkozni, amelyekre egyébként a napi, mindennapi operatív ügyek kapcsán eddig kevés módja nyílott, másrészt pedig mindannyiunk - és elsősorban a gazdaság szereplői - számára egy olyan stabilitást, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent, ami rendkívül fontos a gazdasági életben.

A költségvetési vita során, amelyet a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságában folytattunk le, számos vitás kérdés előkerült; nyilvánvalóan nem szabad elfelejteni azt, hogy a külgazdasági bizonytalanság igencsak megnehezíti manapság a dolgunkat. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország gazdasági pozíciói, várható, jövőbeni helyzete nem tűnik igen reményteljesnek és pozitívnak - mint ahogy a pénzügyminiszter is utalt rá -, ám látni kell, hogy részben a koszovói helyzet, részben pedig az ázsiai és orosz gazdasági válság nagyfokú bizonytalanságokat jelent számunkra.

Ez a hároméves tervezés egy korábbi hagyományt is felújít, amely hagyomány ugyanakkor igencsak mechanisztikus és nem igazán érdemleges, a mai modern világnak megfelelő tervezést jelentett; de a fejlett világban igazából mindenütt készítenek középtávú terveket az ország gazdasága számára, és ha mindezt jogszabályba tudjuk foglalni, az kellő biztosítékot és stabilitást is jelent egyúttal a kormány és a parlament elgondolásait illetően.

Egy nagyon fontos dolog van még, ami látszólag formai jelleggel bír, ugyanakkor azonban nagyon fontos következményei vannak, és szintén a parlament, a parlamenti demokrácia lehetőségeit, hatáskörét bővíti, ez pedig az a típusú új szerkezet, amelyet az irányelvek ígér, és amelyben már az 1999. évre vonatkozóan is történt pozitív előrelépés a következő három évre; ez pedig a feladatfinanszírozással kapcsolatos szemléletmód megjelenése az elkövetkezendő évek költségvetésében. Miről van szó? Arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy az egy feladatban jelentkező kiadások - legyenek azok oktatási kiadások, honvédelmi kiadások, egészségügyi, szociális típusú kiadások - feladatként is egységesen, egymáshoz tartozóan jelennek meg, és így a parlamentnek és minden magyar polgárnak képe lesz arról, hogy az állam milyen feladatokat milyen pénzügyi finanszírozásban lát el a különböző területeken.

(9.20)

Egy áttekinthetőbb és világosabb képet kapunk arról, hogy az állam milyen szerepet vállal a különböző területeken.

Mint ahogy említettem, a hároméves irányelvnek a központi célja és egyben adottsága is az, hogy kiszámíthatóvá, tervezhetővé teszi a következő évek gazdaságpolitikáját, meghatározza annak irányát és kereteit. A legfontosabb gazdasági keretszámokkal világossá teszi az állami szerepvállalást, világossá teszi azt, hogy a következő években a kormány olyan gazdasági feltételrendszert kíván kialakítani, amely biztosítja a magyar gazdaság dinamikus fejlődését, amire a pénzügyminiszter úr is utalt: az európai uniós átlag kétszeresére tehető egy csökkenő infláció és stabil egyensúlyi helyzet kapcsán.

Azt gondolom, és nagyon bízom benne, hogy az ellenzék konstruktívan áll hozzá a vitához, és a magyar gazdaság szempontjából olyan javaslatok, olyan elképzelések fogalmazódnak meg, amelyeket a későbbiek során majd az éves lebontásban tudunk hasznosítani az elkövetkezendőkben.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)