Felszólalás adatai

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 193 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 36 tartózkodás mellett elfogadta.

Scheiring Gábor és Ertsey Katalin képviselők, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a nemzetgazdasági miniszterhez: "Miért tekinti a kormány spekulánsoknak a bajban lévő devizahiteleseket, és miért bünteti őket?" címmel. Megadom a szót Ertsey Katalin képviselő asszonynak. Parancsoljon!

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! November 12-én az Országgyűlés megszavazta a sárgacsekk-adó újabb módosításait, miszerint megadóztatják a készpénzfelvételt, a pénzváltást és a hiteltörlesztést, vagyis a kormány tovább folytatja a munkából élő szegények sarcolását, sőt az adót kiterjesztik a bajban lévő devizahitelesekre is, miközben kormányzati sikerpropagandát folytatnak a devizaadósok megmentéséről; ennek pedig éppen az ellenkezője zajlik. Nem elég, hogy a devizahitelesek szenvednek a magas árfolyam miatti többlettörlesztéstől, nem elég, hogy az elbaltázott Matolcsy-féle gazdaságpolitika miatt csökkennek a reálbérek, elszabadult az infláció, és sokan elvesztették a munkájukat, tehát a devizahitelesek egyre kevesebb fizetésből egyre több törlesztőrészletet kénytelenek fizetni, ezek után, ha jól értem, a kormány adóval akarja sújtani, és spekulánsoknak tekinti a devizahiteleseket? A 700-800 ezer devizahiteles körében azok a bajban lévő adósok vannak többnyire, akik nem tudtak élni a végtörlesztéssel, mert nem volt kellő tartalékuk, nem tudták eladni a házukat, lakásukat, autójukat. A kormány, ha már nem tudja megmenteni őket, mert az árfolyamgát és az eszközkezelő egyelőre csak a kormányzati sikerpropaganda része, nem valós megoldás, akkor még növeli is a terhüket? A kormány ezzel netalán azt sugallja, hogy csak a devizahitelesek felelősek az eladósodás miatt?

Orbán Viktor többször elmondta, hogy a sárgacsekk-adóval a spekulánsok pénzmozgását akarják elsősorban megadóztatni; ezzel még egyet is értenénk. Ehelyett viszont a kormány bünteti a hétköznapi készpénzfelvételt és a hiteltörlesztéseket is, mindeközben nem hajlandó csatlakozni azon szomszédos országokhoz, amelyek támogatják az európai, a valóban spekulációs célú tranzakciós adó bevezetését, amelynek a bevétele pedig a hazai költségvetést gyarapítaná. A kormány valójában nem a bajban lévő devizahiteleseket akarja megmenteni, hanem a saját megmaradt szavazóit akarja kiszolgálni, és ezért a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést továbbra is beáldozza az egykulcsos adó oltárán.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném kérdezni öntől: a kormány miért a bajban lévő devizahiteleseket, a dolgozó embereket, a kormány politikája miatt elszegényedett embereket tekinti spekulánsoknak. Miért tesznek újabb terhet az adósság csapdájában vergődőkre? Ez mi, ha nem az út mentén hagyás?

Várom válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Úgy gondolom, meglehetősen álszent, hogy önök aggódnak a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése miatt, önök, akik olyan személyi jövedelemadó-rendszert hirdettek meg a programjukban, amely már az átlagkeresetnél is súlyos elvonást tartalmaz. Az önök szja-terve már 25 százalékos kulccsal sújtaná a 125 ezer forint bruttó keresetet, 45 százalékos kulccsal a havi 333 ezer forintos keresetet, miközben a gyermekek után járó adókedvezmény egységesen 6 ezer forint lenne. Ez azt jelenti magyar nyelvre lefordítva, hogy a mai bruttó átlagbérből, ami 220 ezer forint, abból kétgyermekes keresőnél havi 4450 forinttal csökkenne a jövedelem, háromgyermekes keresőnél pedig havi 13 650 forinttal, tehát az átlagkeresetből ennyit szeretnének elvenni, és most nem ragoznám tovább, hogy mi történik a másabb kereseteknél is.

Nos, ezzel szemben a pénzügyi tranzakciós illeték terhe egy átlagkeresőnél, amennyiben itt egy teljes áthárításra kerül sor - de hozzátenném, hogy ezt a törvény megakadályozza -, abban az esetben 432 forintról beszélünk; önök pedig egy olyan adórendszert terveznek, amelyik, ahogyan említettem, már az átlagkeresetnél effektíve a háromgyermekeseknél 13 650 forintot vonna el.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, az elemi logikának ellentmond, amit ön állít. Attól még, hogy egy közteher, mint a pénzügyi tranzakciós illeték, minden pénzforgalomra kiterjed, így a devizahitel-törlesztésre is, ettől még a kormány miért tekintené a devizahitelest spekulánsnak? Nem értem a logikát, hogy miből jön össze. Az ön képviselőtársa, Scheiring úr, mint virtigli antiglobalista, szerintem nagyon jól tudja, hogy spekulálni nem az átlagbéres vagy az átlagos devizahiteles szokott, hanem sokkal inkább egy nagyobb összeggel, és értelemszerűen egy nagyobb összeg mellett, a kulcs miatt, egyébként nagyobb az illetékteher is.

Ugyanakkor tájékoztatom, hogy a benyújtott javaslat értelmében 2014. január 1-jétől Magyarországon a pénzügyi tranzakciós illeték a befektetési műveletekre is kiterjed, amitől a spekulációs jellegű részvény- és kötvénykereskedelem csökkenése várható. A tranzakciós adó bevezetésére tehát Magyarország saját döntéséből kerül sor, amely így a hazai költségvetés számára biztosít kiszámítható bevételt, az ön által is említett, Európában bevezetendő tranzakciós adó helyett, amelyik az európai uniós büdzsébe is vándorol.

Ami a devizahiteleseket illeti, a kormány nem áldoz fel senkit az egykulcsos adó oltárán. Önök akarnak sok embert feláldozni a progresszív adójuk oldalán. Az eddig megtett lépések 250 ezer adóson segítettek. Ön említette az árfolyamgátat. Ki lehet számolni: egy átlagos devizahitelnél az árfolyamgát alkalmazása 5 évre, mivel a kamatokat a bankok és az állam fizetik, 750 ezer forint megtérülést jelent az adósnak.

(14.30)

És akkor hozzátenném még azt, amit itt nagyon sokszor felvetnek, ami az áthárítást illeti: itt nagyon szigorú kritériumok vannak, a bankok nem változtathatnak a díjak és a költségek szerződésben lefektetett számítási módján, nem módosítható például új díj vagy új költség bevezetésével, és ami a legfontosabb, a módosítás során - ez is a hitelintézeti törvényben szerepel - nem tehetnek szert extranyereségre.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt javaslom, hogy először tanulmányozza alaposan a személyi jövedelemadó-tervüket, amelyik nagyon-nagyon súlyos tízezrekkel sújtaná a magyar lakosságot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megkérdezem Ertsey Katalin képviselő asszonyt, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

ERTSEY KATALIN (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! A gyér tapsból is látszik, hogy ez nagyon szánalmas volt. (Moraj a kormánypárti padsorokban.)

Felírtam magamnak, hogy háromszor foglalkozott az LMP szja-politikájával, de aztán negyedszer is erre tért vissza mint válasz. Ne haragudjon, ez egyszerűen nevetséges! (Németh Szilárd István: Az Amerikai Kereskedelmi Kamaránál megmondják neked!) Az, hogy megadóztatják; az, hogy hiteltörlesztést az ember úgy tud visszafizetni, hogy utána tranzakciós adót köteles rá fizetni, az egyszerűen hallatlan, és ezt senki nem fogja elfogadni sem az ön frakciójából, bár ők persze megnyomják a gombot (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), de a választóik közül sem. Én sem fogom elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 186 igen szavazattal, 71 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Lakatosné Sira Magdolna, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: "Miért jó a gyerekeknek, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt Erzsébet-utalványban kapják?" címmel. Lakatosné Sira Magdolna képviselő asszonyt illeti a szó. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Halljuk!) Parancsoljon, képviselő asszony!

Felszólalások:   33-39   39-45   45-50      Ülésnap adatai