Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az általános vita ezen szakaszában a rádióhallgatókkal együtt azt kell tapasztalnunk, hogy szocialista képviselőtársaim a múltat már megint végképp el akarják törölni.

A tények rögzítése miatt újólag el kell mondanunk, hogy ezen törvényjavaslat előzményei 1990-ig nyúlnak vissza, amikor is az 1990-es önkormányzati törvény keretében az önkormányzatok a jogszabály szerint jelentős vagyonhoz juthattak. Így a törvény a települések tulajdonába rendelte az 1990 előtt lefektetett lakossági célú gázközművagyont is.

A vagyon tényleges átadása azonban elhúzódott, többek között a gázműtársaságok privatizációs stratégiájának a hiánya miatt. Amit az első szabadon választott kormány halogatott meglépni, elsősorban a lakosság érdekeit szem előtt tartva, azt a következő kormány túlságosan is gyorsan, felelőtlenül, a következmények felmérése nélkül lépte meg. 1995-ben privatizálták a gázközműtársaságokat, de az önkormányzatok az állami tulajdonú részvények mindössze 40 százalékát kapták meg. Erre az akkori kétharmados parlamenti többség egy törvénykiegészítéssel teremtett lehetőséget. Az Önkormányzati Érdekvédelmi Szövetség pert is indított az ügyben, ami végül az Alkotmánybíróság elé került.

A testület 1998-ban úgy döntött, hogy alkotmánysértő volt az 1995. évi törvénykiegészítés és az akkori döntés, azaz ebben a vagyoni vitában az 1990-es önkormányzati törvény rendelkezései az irányadók, amelynek értelmében a gázközművagyon az önkormányzatokat illeti meg. Az Alkotmánybíróság döntése szerint jogellenes volt a szocialista-szabad demokrata kormánynak a gázközművagyon kérdésében hozott döntéssorozata, mivel annak tudatában vezényelték le a privatizációt, hogy a településeknek nem fizették ki a jogos járandóságukat, illetve még az elégtelen összeg kifizetése sem a tényleges vagyonhoz, hanem a település lélekszámához kötődött.

Tisztelt Ház! Az önkormányzatok kártalanítására vonatkozó számításokat egy nemzetközi pénzügyi cég végezte el, és ezeken a számításokon alapul ezen törvényjavaslat. Ennek értelmében mintegy hatszáz önkormányzat részesül 61,1 milliárd forint juttatásban. Az egyes helyhatóságokat megillető járandóságból 10 millió forintot, valamint az ezt meghaladó igények 20 százalékát készpénzben, a többit államkötvényben kell kielégíteni.

A kormány augusztusban úgy döntött, a törvény elfogadásáig az 50 millió forintot meg nem haladó összegre jogosult önkormányzatoknak készpénzben előleget fizet. A határozat alapján a legtöbb településnek már kiutalták az előleget. Választókerületem több települése már hozzájutott azokhoz az előlegekhez, amelyek a jelenlegi körülmények között nem várt, rendkívüli bevételek, így lélegzetvételhez juttatták az önkormányzatokat.

(21.10)

Csak nagyságrendeket mondok: Tiszakécske például több, mint 238 millió forint, Lakitelek hozzávetőleg 105 millió forint, Ágasegyháza 50, Helvécia 48, Ballószög több, mint 39, Szentkirály 37, Nyárlőrinc 38 millió forint után kapja meg a törvényjavaslat szerinti előleget, illetve fogja megkapni ezt az összeget.

Az előző kormány Alkotmánybíróság által megsemmisített fizetési módozatából okulva a törvényjavaslat számítási módja nyilvános, bárki által ellenőrizhető. Annak módszertanát és az egyes önkormányzatoknak járó értéket a törvényjavaslat, illetve annak melléklete és indoklása tartalmazza, így az valamennyi érintett számára megismerhető. A törvényjavaslat - mivel alkalmazkodnia kell a valósághoz - belenyugszik az 1995. évi gázközművagyon-privatizáció után kialakult helyzetbe, azaz deklarálja azt a tényt is, hogy a privatizáció következtében végérvényesen meghiúsult az önkormányzatok részére a törvény alapján járó közművagyon természetbeni átadása. A tulajdon védelmének alkotmányos elve alapján azonban az önkormányzatok jogossá váltak arra, hogy számukra az elmaradt vételárat annak valódi, az inflációval korrigált értékén megtérítsék.

Továbbra is vannak vitás kérdések, így például Gátér, Petőfiszállás vagy Kunszállás települések joggal várják a számítások ellenőrzését, a gyors döntést a igazságügyi tárcától, amely e törvényjavaslattal nemcsak alkotmányos jogot, de igazságot is szolgáltatott. Csak remélni tudom, hogy a nem várt bevételeket az önkormányzatok nem felélik, hanem a jövőbe fektetik. Ennek a befektetésnek egy számomra rokonszenves példáját hallottam például Örkény településen, ahol a község a gázközművagyon visszatérítése folytán kapott összeget az iskola felújítására fordítja. Egy megújult iskola minden településen azt hirdeti mind az ott élőknek, mind az arra utazóknak, hogy vannak gyermekei a településnek, van tanulóifjúsága, van jövője a településnek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)