Felszólalás adatai

DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A módosító indítványainkat többen írtuk alá, három módosító indítványunk van, amelyet Pap János képviselőtársammal, a Fidesz tisztelt képviselőjével jegyzek, és az egyik módosító indítványt pedig Fodor Gábor és Pap János képviselő úrral egyetemben adtuk be.

Az országgyűlési határozattervezet első része arra irányul, hogy a ’96. évi LXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján elvi hozzájárulást kér a kormány a Bátaapátiban megépítendő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését szolgáló létesítmény munkálatainak megkezdéséhez. Ezzel a dologgal az a gond, hogy először is az Állami Számvevőszék megállapításai szerint nincs ebben a törvényben az specifikálva, pontosan meghatározva, hogy mit jelent az előzetes munkálat, és ilyenformán az elvi engedély mihez is kellene valójában.

A második gond az, hogy a birtokomban lévő levél tanúsága szerint, amelyet a Paksi Atomerőmű egyik előző igazgatója írt alá, 2008-ig a Paksi Atomerőmű területén a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése megoldott. Először is tisztázzuk azt leginkább a hallgatók számára, mert képviselőtársaim bizonyára mind tudják, hogy kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékoknak például a munkaruhákat kell tekinteni, amelyeket a szerelők bent használnak azokban a terekben, ahol a radioaktív bomlás következményeképpen még mind ők, mind a rajtuk lévő ruha bizonyos sugárdózist kap. De ugyanebbe a kategóriába tartoznak különböző folyadékok, különböző szerelvények, különböző eszközök. Ebből évente mindösszesen 300-400 tonnányi mennyiség keletkezik a Paksi Atomerőműben. Ha ezt tíz évre beszorzom, és azt mondom, hogy 2006 és 2016 között minden évben, mondjuk, 400 tonna keletkezik, tíz évre nézve ez 4 ezer tonna. Ehhez képest a Bátaapátiban megépítendő - és Tóth Istvánnak teljesen igaza van, de mégis engedjék meg, hogy pongyola, tehát nem szakmai kifejezést használjak - atomtemető kapacitása 16-18 ezer tonna lenne. Az egyik oldalon van 4 ezer tonna, a másik oldalon 18 ezer tonna.

Fölmerül a kérdés, hogy ha a Paksi Atomerőmű területén - hiszen most is biztonságosan tárolják a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat - 2008-ig megoldható, valamint a vezérigazgató úr levele szerint 2008 és 2016 között, tehát az élettartam végéig újabb 10 milliárd forintért az a tározó, amely ma is funkcionál, ma is létezik, ma is üzemel, ma is befogadja a hulladékokat, meghosszabbítható, akkor miért kell közel 60 milliárd forintért Bátaapáti térségében 300 méter mélyen egy gránittömbben 16-18 ezer tonna kapacitással kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéklerakót létesíteni.

(22.30)

A feltett kérdésemre igyekszem választ adni a következőképpen.

Egy: azt merészelem állítani, anélkül, hogy be tudnám bizonyítani - s ha bárki beperel, bárki, akkor azt fogom mondani a bíróságon, hogy nem tudom alátámasztani azt, amit állítok, tehát innentől kezdve ebben a pillanatban jeleztem -, hogy 60 milliárdból 10 százalékot ellopni több, mint 10 milliárdból 10 százalékot ellopni mindenfajta alvállalkozókon és mindenfajta pénzügyi machinációkon keresztül, még úgy is, hogy a műszaki tartalomra odaírják, hogy ezt és ezt ennyiért és ennyiért megcsinálták. Ez az első válaszom.

A másik válaszom az, hogy nyilvánvalóan összekapcsolják az élettartam-hosszabbítással, mert az onnan kikerülő szerelvényeket, acélszerkezeteket kell elhelyezni, ehhez kell a nagy tárolókapacitás.

A harmadik válaszom pedig az: fölmerül a gyanú - és ezt aztán végképp csak gyanúként merészelem megfogalmazni -, hogy ha létesül egy ilyen kapacitás, akkor nemcsak Paks területéről, hanem máshonnan is, esetleg az Európai Unió más országaiból - hiszen az áruk és a hulladékok szabad áramlásának az Európai Unión belül semmi nem szab korlátot nyilvánvalóan - innentől kezdve ide lehet hordani a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. Ehhez képest az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke voltam akkor, amikor Horváth Ferenc geológusprofesszor, geofizikus, az ELTE tanszékvezetője bejelentette, hogy Bátaapátiban a gránittömb alkalmatlan a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére, méghozzá azért, tisztelt hölgyeim és uraim, mert töredezett. Márpedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség specifikációja szerint olyan helyre 600 év időtartamra ilyen hulladékot lerakni nem lehet.