Készült: 2020.01.25.18:32:33 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 26 2014.11.24. 5:05  23-26

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető, Pártelnök Úr, Képviselő Úr! Először is azt szeretném mondani, hogy tegnap nem parlamenti választások voltak, hanem az Országgyűlés egy képviselőjének a választása volt Újpesten, amit eddig is rendre a szocialisták nyertek. Ehhez gratulálunk önöknek, de ne keverjék össze azt, hogy egy képviselői hely, egy mandátum elnyerése még nem a parlamenti többséget jelenti (Gőgös Zoltán: Ilyen senki nem mondott.), nem egy teljes népakaratot jelent, és nem jelenti azt, hogy a kormányt valakik is szeretnék leváltani. (Gőgös Zoltán: Maradjatok ebben a hitben!) Ugyanis a parlamenti választások április 6-án voltak, és április 6-án a Fidesz-KDNP-többség megkapta a felhatalmazást arra, hogy folytassa a kormányzást. Tehát az, amiről Tóbiás frakcióvezető úr beszélt, hogy nem folytathatja a kormányzást, az nem tegnap dőlt el, hanem 2014. április 6-án, és meggyőző többséggel, mert kétharmados többséget szerzett másodjára is a Fidesz-KDNP-többség, éppen ezért folytathatja azt a kormányzást, amely igenis az emberek javát szolgálja, hiszen ezért kapta meg a folytatásra a felhatalmazást.

Lehet, hogy Tóbiás úrnak az az aktuális kérdés, hogy hányan mennek ki az utcára, egyébként jelzem, hogy akik kimennek az utcára, azok kérik, hogy sem az MSZP, sem semmilyen ellenzéki párt ne menjen oda tüntetni, mert ők ezt nem szeretnék. (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiban.) Tehát ön igenis csúsztat, amikor azt állítja (Az elnök csenget.), hogy azok, akik az utcára vonulnak ki demokratikus jogukkal élve, és tüntetnek egy-egy döntés ellen, vagy olyan döntés ellen, amelyik egyébként meg sem született ? ilyen volt például a távközlési adó kiterjesztése (Derültség az ellenzéki sorokban.) ?, azok úgy gondolják, önök úgy gondolják, hogy ezt az önök pártja, az MSZP érdekében teszik. Tehát erős csúsztatás az, hogy ön feláll a parlamentben, és azoknak a képviseletében szólal föl, akik az utcán tüntettek bizonyos ügyben, mert ők kérték, hogy önök oda se menjenek, és azt sem kérték öntől egyébként, hogy a nevükben a parlamentben szólaljon föl. (Közbeszólások az MSZP soraiból. ? Zaj.)

Egyébként a kormányzó többségnek nem ezek az aktuális kérdések. (Zaj.) Az az aktuális kérdés, hogy ezen a héten két fontos törvényt fog az Országgyűlés elfogadni, a devizahitelek forintosításának a törvényét és a fair bankok törvényét, amely le fogja zárni hosszú távra több mint 600 ezer embernek, 350 ezer érintett szerződő félnek a devizahiteles ügyét. A kormányzó többségnek az az aktuális kérdés, hogy megtárgyalja és elfogadja-e a költségvetést, amely költségvetés a családok támogatásáról, a gazdaság fejlesztéséről és a munkahelyek teremtéséről szól. A kormányzó többségnek az az aktuális kérdés, hogy a magyar embereknek alacsonyan tartsa a rezsiköltségét (Zaj. ? Az elnök csenget.), hogy megvédje azokat az értékeket, amit a rezsicsökkentéssel az elmúlt években el tudott érni. A kormányzó többségnek az az aktuális kérdés, hogy tovább emelje a pedagógusok bérét, és jövő évtől emelje a rendvédelmi dolgozók és a honvédelemben dolgozóknak a bérét, ami 44 milliárdot fog jelenteni a költségvetésnek.

(14.00)

A magyar parlament többségének az az aktuális kérdés, hogy a magyar családoknak hogyan tudja fölemelni a családi adókedvezményt, és hogyan tud egyre több munkahelyet teremteni. (Folyamatos zaj az MSZP soraiban.) A magyar parlamenti többségnek az az aktuális kérdés, hogy az európai uniós támogatásokat hogyan tudja a magyar gazdaság fejlesztésére és erősítésére fordítani, azt a 2500 milliárdot, ami a jövő évi költségvetésben van betervezve.

Azt gondolom, hogy a magyar társadalomnak, Magyarországnak, a magyar embereknek, egyetértésben a kormányzó többséggel, ezek az aktuáliskérdések, nem pedig az, amiről a szocialisták beszélnek.

Köszönöm szépen. ((Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. ? Nagy taps és ováció az MSZP soraiban. ? Lukács Zoltán: Bravó! Remek volt. Remek. Vissza! ? Dr. Szél Bernadett: Fantasztikus.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 58 2014.11.24. 4:03  55-60

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a kormány alapvető gazdaságpolitikai célja egy stabil, fenntartható gazdasági növekedés elérése. Azonban, ha visszagondolunk a kormányváltáskori időszakra, nagyon nagy dolognak tartom azt, hogy a 2014. évben arról beszélünk, hogy a növekedési eredményeket megvizsgálva az Európai Unió élmezőnyéhez tartozunk, hiszen a második negyedévi teljesítményünk alapján az első helyen, a harmadik negyedévi teljesítményünk alapján a harmadik helyen állunk.

Nagyon komoly döntéseket kellett hozni a kormánynak és az Országgyűlésnek ahhoz, hogy ezt az eredményt el tudjuk érni. Való igaz, hogy a következő évre is egy megfontolt, ugyanakkor kiemelkedő növekedési eredményt várunk el, hiszen a költségvetés 2,5 százalékban határozza meg a GDP elvárt növekedését. Reményeink szerint a gazdaság jobb teljesítményével ez nagyobb százalékú is lehet.

A gazdasági növekedéssel együtt nagyon fontos, hogy munkahelyeket tudjunk teremteni, és fontos, hogy a keresletet bővíteni tudjuk, hiszen ez visszahat a gazdasági növekedésre, a termelékenységre, a több érték létrehozására.

A munkahelyteremtést csak úgy tudjuk elérni, ha a vállalkozásokat érdemben tudjuk segíteni, támogatni a fejlesztéseik megvalósításában, a piacra jutási elképzeléseik végrehajtásában. Ezért nagyon fontos, hogy végre elindul a 2014-2020-as európai uniós támogatások felhasználása, amelynek 60 százaléka a gazdaságot fogja szolgálni, alapvetően a munkahelyek megtartását és a munkahelyek teremtését.

De ugyanilyen fontos a kereslet bővítése, mert keresletet azzal is lehet bővíteni, ha több ember dolgozik, több embernek van jövedelme, de önmagában is a keresetek növelésével, annak nagyobb értékével még nagyobb termelést, gazdasági növekedést lehet elérni. Ezt szolgálja a rezsicsökkentés, a devizahitelek rendezése, ahogy ön is elmondta, az alacsony inflációs kilátás, és természetesen a jövedelmek reálértékének növekedése, ezen belül az állam által elért cél, hogy a pedagógusok jövedelme tovább növekedjék, illetve a rendvédelmi dolgozóknak és a honvédelemben dolgozóknak is 30 százalékkal növekedjen a jövedelmük. Természetesen ezek az életpályamodell-bővítések, -kialakítások az azt követő években, 2016-ban és azután tovább fognak majd bővülni.

Nagyon fontos kérdés ugyanakkor, hogy mind a növekedést, mind a keresletbővítést és a munkahelyteremtést egy stabil költségvetési környezetben tudjuk elérni, hiszen azt az eredményt, amit elértünk, hogy az ön által is említett 2013-ban kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból, az Európai Unió szégyenpadjáról, ezt az értéket, ezt az eredményt meg kell őriznünk, azaz a költségvetést stabilan 3 százalékos hiány alatt kell tartanunk. Ugyanúgy igaz ez a csökkenő államadósságra is. Ez is hihetetlen eredménye az országunknak, hiszen az Európai Unióban mindössze három ország tudta ezt az elmúlt években elérni és felmutatni.

Összességében tehát a gazdasági növekedést stabillá, fenntarthatóvá tenni, mindezt egy stabil egyensúlyi költségvetéssel és csökkenő államadósság mellett kívánjuk elérni. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 64 2014.11.24. 4:03  61-67

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Bevallom őszintén, hogy amikor elolvastam először interpellációjának a címét, azt gondoltam, hogy korábban adta be, mint ahogy a parlament döntött november 18-án az adótörvényekről, hiszen éppen talán a kafetériajuttatások terheinek a növekedése kapcsán engedett legtöbbet a kormány az eredeti elképzeléséhez viszonyítottan, és azt az Országgyűlés el is fogadta. Mert az ön állításával szemben a kafetéria adóterhe nem növekedett 200 ezer forintos éves összeghatárig, amibe a juttatások jelentős része beletartozik, tehát nem növekedett az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás vagy az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás sem. A 200 ezer forint fölötti összegnél sem növekedtek a terhek abban az esetben, ha ezt a munkáltató SZÉP-kártya juttatása formájában adja a munkavállalónak. Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar vendéglátóhelyeken, szállodákban költhetik el ugyanolyan adóteher mellett a munkavállalók ezt a juttatást.

Való igaz, hogy a LIGA Szakszervezetek tüntettek, de ők a tárgyalás során azért azt elismerték, hogy ezt a tüntetést az előtt hirdették meg, mielőtt a kafetéria-rendszerről az Országgyűlés döntött. Kafetériaügyben egyébként ők ez ellen a rendszer ellen nem tüntettek volna. Annyi kérésük volt, hogy az önkéntes megtakarításoknak biztosítsunk több adókedvezményt, ami a szakszervezettel való további tárgyalásoknak természetesen a témája lesz.

Ön emlegette a hat évvel ezelőtti rendszert, amikor még önök kormányoztak. No, azt nem kívánja vissza senki, ugyanis lehet, hogy a kafetéria-rendszer adómentes volt, de emlékezzen vissza, hogy akkor viszont a reáljövedelmek folyamatosan csökkentek, akkor vonták meg önök a 13. havi nyugdíjat és vonták meg a közfoglalkoztatottaktól a 13. havi fizetést is. Én semmiképpen nem szeretném, hogy az a rendszer, amire ön itt emlékeztetett, még egyszer visszajöjjön. Úgy gondolom, a kormányzatnak, a Fidesz-KDNP-többségnek az ezzel kapcsolatos elvi iránymutatása teljesen egyértelmű, ami azt jelzi, hogy a jövedelmeknek csökkenő terhe kell legyen és csökkenő személyi jövedelemadó. Ezért is került bevezetésre az egykulcsos adórendszer, a személyi jövedelemadó-rendszeren belül pedig a családot nevelők kapjanak adókedvezményt, amit nemcsak az adóból, hanem már a járulékból is igénybe tudnak venni, így 240 milliárd forintot fognak tudni az adórendszeren belül a családot nevelők igénybe venni támogatásképpen.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kafetéria-rendszerre pedig egyértelműen kimondtuk, hogy azt szeretnénk, ha a pénzbeli jövedelem és a természetbeni jövedelem közelítene egymáshoz, és a jövőben olyan rendszert szeretnénk kidolgozni, amit a munkáltatók meg tudnak finanszírozni, hogy ne korlátozzuk le a munkavállalóknak a jövedelemfelhasználási lehetőségét, tehát ne korlátozzuk be, hogy természetben milyen szolgáltatásokat tudjon igénybe venni, hanem azt a juttatást, amit most így kap, valóban pénzként és jövedelemként tudja megkapni, és végül arra fogja fordítani, amire ő akarja.

Ez a kormányzat, a kormányzó többség célja a kafetéria-rendszerrel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 106 2014.11.24. 1:59  99-110

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is azt szeretném elmondani önnek, hogy ilyen tekintetben a nemzeti vagyonkezelés nem a Nemzetgazdasági Minisztérium feladatkörébe tartozik, ezáltal nyilván a vagyonértékesítésről szóló válaszom is viszonylag korlátozott lesz ebben a kérdésben, miután nincs jogköre és feladatköre a minisztériumnak. A minisztérium a költségvetésért felel, és annak része ez.

Egyébként pedig a költségvetés általános vitája lezárult, de a vita lényegében tart a parlamentben, a bizottságokban, tehát nyilvánvalóan erre a kérdésre is konkrétan a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során is megvan a lehetősége, megvolt, és meg is van a lehetősége, hogy ezt kérdést feltegye. Tehát nem azonnali kérdésben.

Egyet viszont tudok önnek mondani, hogy ez a bevétel semmilyen működési vagy dologi kiadást nem fog finanszírozni a költségvetésben. Ez a Beruházási Alap bevételi részévé fog válni, a Beruházási Alap pedig azt szolgálja, hogy az állam által megvalósított fejlesztéseket, beruházásokat finanszírozza. Tehát itt, ha ez az értékesítés megvalósul, akkor lényegében vagyonból vagyon fog keletkezni, semmiképpen nem fogja a nemzeti vagyon csökkenését jelenteni, ha teljesül ez az előirányzat. Hiszen ha a bevételi része teljesül, akkor a kiadási részen is abból valamilyen fejlesztés, valamilyen beruházás fog megvalósulni. Nyilvánvalóan a prioritást a költségvetésen belül a kormány fogja majd eldönteni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 110 2014.11.24. 1:04  99-110

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Nem haragszik, ugye, ha nem önnek akarok ebben a parlamentben majd megfelelni, hanem alapvetően a választópolgároknak. És képzelje el, eddig a választókörzetemben ötször sikerült megfelelni. És engedje meg nekem, hogy olyan választ adjak, amilyet én gondolok, és ne olyat, amit ön esetleg elvárna.

Azt tudom önnek mondani, hogy a kormány fog dönteni természetesen a bevétel konkrét tartalmáról, és azt is tudom önnek mondani, hogy minden állami vagyonértékesítés törvényszerűen és jogszerűen fog megtörténni, azaz felértékelés, pályáztatás útján. Azt is tudom önnek mondani, hogy nem funkcionális feladatokkal terhelt vagyon lesz eladva, tehát nem privatizáció lesz, hanem kizárólag csak állami tulajdonnak, állami vagyonnak a közvetlen értékesítése, és lehetőleg olyan vagyon, amit most, jelenleg is egyébként vállalkozói formában működtetnek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 122 2014.11.24. 2:02  119-126

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány 2012 óta kiemelt célként kezeli a lakosság minél nagyobb arányú bevonását az adósságfinanszírozásba, ezzel egyrészt az adósságkezelés stabilitását növeli, másrészt csökkenti az ország sérülékenységét, mivel belső forrásokat használ adósságunk kezelésére. Ezt a kormány több intézkedéssel is elősegíti, egyrészt amellett, hogy a bankszektort több állampapírtípus értékesítésébe is bevonta, folyamatosan bővíti a Kincstár az értékesítési helyeket.

A Magyar Államkincstár 14 új lakossági értékesítési pontot nyitott meg, és az év végéig további 10 újabb megnyitása várható. Másrészt az elmúlt két évben 5 új lakossági állampapírtípus került bevezetésre annak érdekében, hogy minél szélesebb állampapír-palettával szolgálja ki a lakosság különböző befektetési preferenciájú rétegeit. Harmadrészt a lakossági állampapíroknál kiemelt, tehát a piacinál magasabb kamatozással is vonzóvá teszi az állampapírokat, erre jó példa például a babakötvény infláció plusz 3 százalékos éves kamata, ami meghaladja a piaci lehetőségeket is.

A kormány törekvése nyilvánvalóan az, hogy a lakosság kezében lévő állampapír-állományt növelje, ami sikerült is, hiszen az elmúlt években megháromszorozódott, mintegy 2300 milliárd forint értékű állampapír van a magyar háztartásoknál, ami a teljes állampapír-állomány 10 százalékát teszi ki; ez az arány 2011 előtt még csak 5 százalékos volt.

Összességében elmondható, hogy a lakosság ösztönzése az állampapír-vásárlásra szemmel láthatóan jó eredményeket hozott az elmúlt évben, amit a kormány tovább szeretne folytatni. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 126 2014.11.24. 1:05  119-126

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Való igaz, a kormánynak nagyon sokat kellett azon dolgoznia, hogy megszerezze a lakosság bizalmát, s hogy a lakosság is az államban bízzon, az állampapírokban bízzon, a magyar lakos, a magyar ember a magyar állam értékpapírjaiban is a magyar államot, a magyar állam működését finanszírozza ezáltal.

Ha visszaemlékezünk, 2008-ban ez bizony nem volt így, és az azt követő években sem, hiszen a 2008. évben azért kellett az IMF-hitelt fölvenni, mert nemhogy a magyar lakosság, külső tőkebefektetők sem voltak hajlandók egy forintot sem adni a magyar államnak, és lényegében az ország csődhelyzetbe, a csőd szélére jutott, ekkor jött az IMF segítsége. Ma nem ez a helyzet, ma az állampapírokra többszörös a kereslet, és ami örvendetes ? és ezért köszönöm a kérdését ?, hogy a magyar lakosság is bízik a magyar államkötvényekben, az állampapírokban. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 162 2014.11.24. 1:39  159-166

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön valóban interpellált már ez ügyben szeptember 24-én, ez évben, hogy hol tart az ügy. Lényegében szó szerint elmondta azt az azonnali kérdését, így ha megengedi, én is a szeptember 24-i válaszomat mondom el önnek. (Derültség az MSZP padsoraiban. ? Dr. Rétvári Bence: Stílusos!)

Bizonyosan képviselő asszony előtt is ismert, hogy az KSE-vel szemben folytatott büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint pedig kizárólag annak adható felvilágosítás az eljárásról, aki annak lefolytatásához vagy eredményéhez fűződő jogi érdekét az ügyészség, illetve bíróság előtt igazolni tudja.

(16.20)

A konkrét kérdések ismerete nélkül azonban le kell szögeznem, hogy a nyomozó hatóság eljárásait, azok pontos szabályait a jogszabályok szigorú keretek közé zárják. Ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozati szerve is csak ezeknek megfelelően folytathat nyomozást. A nyomozás határidejével kapcsolatosan tájékoztatom, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései lehetőséget biztosítanak alapvetően a határidő hosszabbítására. Az eljárások még a törvényes határidőn belül vannak.

A fentiekre tekintettel a kérdésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ügy minél teljesebb körű felderítése érdekében a jogszabályok biztosította keretek között a nyomozás jelenleg is folyamatban van, arról bővebb információt a nyomozás érdekeire való tekintettel, illetve a törvények tiltása alapján nem áll módomban közölni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 166 2014.11.24. 1:09  159-166

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Az egy percet arra szeretném használni, hogy elmondjam önnek, hol találja meg az adótitok fogalmát, melyik törvényben, melyik passzusban, és hogy a parlament nem arra való, hogy egy adóhatóság által elvégzett nyomozást, illetve eljárást idehozzunk a nyilvánosság elé. Ha én ezt megtenném ? egyébként sem tudok róla semmit, nem is tudhatok ?, akkor megsérteném az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 53. § (1) és (2) bekezdését, amely az adótitok kezelésének a rendjét szabályozza az alábbiak szerint: „Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.” Az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket és a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény 16. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni VPID szám megállapításával, nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával összefüggő eljárásokra.

Tisztelt Képviselő Asszony! Adótitkokról a parlamentben nem beszélhetünk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 232 2014.11.24. 4:04  219-232

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A 2014. évi központi költségvetési törvény több ponton módosításra szorult, tekintettel a hatálybalépés óta meghozott kormányzati döntésekre és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igényekre. A kormány által benyújtott módosító javaslat elsősorban a stratégiai jellegű társasági részesedésvásárlások költségvetési fedezetének megteremtése miatt szükséges.

A parlament előtt lévő 2014. évi központi költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz az Országgyűlés Költségvetési bizottsága mint törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot nyújtott be. A bizottsági módosító javaslat a kvótaértékesítési bevételek megosztásával és az egyházi köznevelési célú támogatások év végi felhasználásával kapcsolatos változások pontosítását célozza. A hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos felhatalmazó szabályok, az önkormányzati felméréssel kapcsolatos és az egyéb, az önkormányzatokra és a fővárosi fejlesztésekre vonatkozó kedvező hatású módosítások pedig az időközben meghozott kormányzati döntések, folyamatok hatásainak átvezetését tartalmazzák.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kiemelni, hogy az állami vagyon gyarapítását szolgáló kiadások módosításait egyrészt a törvényjavaslat benyújtása óta eltelt időszakban ismertté vált pontosítások indokolják, másrészt pedig a Paks II. projekt állami finanszírozásba vonása teszi szükségessé. Ezek a tételek összességében 14,8 milliárd forinttal növelik az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát. Hangsúlyoznám ugyanakkor, hogy ezt a növekedést olyan pénzügyi tranzakciók eredményezik, amelyek az uniós módszertan szerint az államháztartás egyenlegét nem befolyásolják. A költségvetésben a közútfenntartási kiadások finanszírozására 10 milliárd forint, a Magyar Posta Zrt. egyetemes szolgáltatói szerepköréből adódó többletterhe megtérítésének megelőlegezésére 9,1 milliárd forint, az Eximbank tőkeemelésére pedig 20 milliárd forint többletforrás állhat a módosítás eredményeként rendelkezésre.

Ezen túlmenően még ebben az évben megkezdődnek a gazdasági fehéredésből származó, a 2015. évi többletbevételek realizálását megalapozó elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetéséhez szükséges fejlesztések, amelyre 8,6 milliárd forintos előirányzatot biztosít a módosító javaslat.

(18.00)

A fenti tételek együttesen 47,7 milliárd forint összegű többletkiadást eredményeznek, amelyek az uniós módszertan alapján is befolyásolnák a hiányt. A módosító javaslat azonban nem engedi a költségvetési hiány növekedését, mivel e kiadások költségvetési ellentételezését az Országvédelmi Alap előirányzatának csökkentése megteremti.

Magyarország gazdaságának dinamikus, jelenleg 3,2 százalékra becsült növekedése ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a módosító javaslatban szereplő többletkiadásokhoz szükséges forrást az Ország­védelmi Alap előirányzatának csökkentése fedezze. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az alap fennmaradó, csökkentett összege is megfelelő módon biztosítani tudja a kitűzött 2,9 százalékos, uniós módszertani szerinti hiánycél teljesülését.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az összegző módosító javaslatot támogatni, illetve a Költségvetési Tanács engedélye alapján a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. ? L. Simon László: Ez így lesz!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 10 2014.11.25. 5:05  7-10

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a kormány senkit nem vert át, egyetlenegy magán-nyugdíjpénztári tagot sem, egyetlenegy nyugdíjba készülő embert sem, éppen fordítva van. A 2010-es szabályozással visszaadta az embereknek a biztonságot, nem kell attól tartaniuk, hogy a magánnyugdíjpénztárba befizetett pénzük elveszik, legyen az bármilyen rossz befektetés vagy rossz gazdaságpolitikának a következményeként.

Tehát úgy gondoljuk, hogy azzal a 2010-es szabályozással, illetve a 2011-ben végrehajtott, állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel, amibe több mint 3 millió ember lépett vissza, visszaadtuk a magyar embereknek a biztonságérzetét. Mindenki nyugodt és biztos lehet abban, hogy az államtól meg fogja kapni a rendes nyugdíját, amit a törvények alapján jól megérdemelt, attól függően, hogy mennyi a jövedelme, és hogy milyen szolgálati időt tudott teljesíteni.

Való igaz, hogy a kormány és az Országgyűlés az akkori szabályozással ? amit egyébként önök is támogattak, ahogy el is mondta ? nem egy drasztikus rendszert hozott létre, és nem megszüntette egy tollvonással, hanem lehetőséget adott arra, hogy aki úgy gondolja, az maradjon benne a magánnyugdíjpénztár rendszerében, és ezt meg is tették akkor körülbelül 100 ezren. 2011 óta a magánnyugdíjpénztárban maradt tagok száma lecsökkent a harmadik negyedévi adatok alapján 61 500 főre, tehát időközben is a tagok több mint egyharmada rájött arra, hogy nem érzi magát ott biztonságban, és bármikor visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe, és ezzel semmilyen jogosultságot nem veszt el, mindenre jogosult lesz, bármikor visszaléphet.

A magánnyugdíjpénztárak működése során kiderült, hogy a tagok, holott a törvény kötelezné őket rá, nem fizetnek tagdíjat, és ezáltal a magánnyugdíj­pénztárak, amelyek megmaradtak, nem tudták a működésüket biztosítani, és ezért többen végelszámolásra kerültek. Összesen négy magánnyugdíjpénztár maradt így a rendszerben, a négy magánnyugdíjpénztár sem tudja a működését biztosítani, csak veszteségesen. Ezáltal, miután nem fizetnek a tagok, a 61 ezer tag jelentős része nem fizet tagdíjat, nem biztosítható a stabil működés, ezért veszélybe került ezen magánnyugdíjpénztárak működése is, és a működés által a több mint 60 ezer ember majdani nyugdíjának az egynegyede, azaz 25 százaléka.

Tehát most, amikor a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy meg kell hogy szűnjenek azok a pénztárak, amelyek hat hónapon belül, két hónapot vizsgálva, több mint 70 százalékuk nem fizet tagdíjat, akkor éppen ennek a 60 ezer embernek a nyugdíját védi meg és helyezi biztonságba. Nem kell megszüntetni a magánnyugdíjpénztárakat, egyszerűen a törvény által előírt feltételeket a pénztártagoknak teljesíteni kell, tehát fizetni kell a tagdíjat, és hogyha tehát a tagdíjakból tudják a működést veszteség nélkül biztosítani, akkor a négy magánnyugdíjpénztár természetesen megmaradhat, és természetesen működhet tovább. Nem úgy, mint egyébként Csehországban, hiszen Csehországban 2016-tól megszüntették a magánnyugdíjpénztár működésének a lehetőségét.

Egyébként pedig Európában egyedülálló volt ez a rendszer, lényegében Magyarország egy kísérlet volt, több mint 3 millió emberrel kísérletezett az akkori szocialista kormány, és be kell látni, hogy ez a kísérlet nem sikerült, és a Fidesz-kormánynak kellett ezt helyre tenni, újraszabályozni a rendszert és több mint 3 millió embernek a nyugdíjrendszerbe vetett hitét, bizalmát visszaadni. Ez történt meg az elmúlt években és ezzel a szabályozással is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(8.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 20 2014.12.01. 4:32  17-20

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt gondolom, nem kell hangsúlyoznunk a gazdasági növekedés jelentőségét, annak értelmét a kormány és a frakció ugyanúgy látja, hiszen ha van növekedés, akkor van foglalkoztatottság, van munkahely, van jövedelem, van jövedelme a családoknak, van jövedelme az államnak, van bevétele az államnak a közösségi kiadásokra, és van újratermelés, azaz van beruházás.

Reagálásomban a beruházások jelentőségéről és az elmúlt időszakban elért eredményekről szeretnék elsősorban beszélni. 2014 harmadik negyedévében 16,3 százalékos növekedést mértek éves alapon, hatodik negyedéve nő folyamatosan Magyarországon a beruházás. Idén az első háromnegyed év során közel 3400 milliárdnyi beruházás valósult meg hazánkban, ami 20 százalékkal haladja meg az ezt megelőző évet. Az adatok megerősítik, hogy a magyar gazdaság elmúlt időszakban mért növekedéséhez kimagasló mértékben járult hozzá a beruházás. (Zaj. ? Az elnök csenget.) Különösen igaz ez 15 nemzetgazdasági ágazatra, ahol folyamatosan bővülést mértek az elmúlt háromnegyed évben. Ezek közül is kimagasló eredményt értünk el a gépberuházások tekintetében, ahol 22,2 százalék volt a növekedés, de ugyanez igaz az építési beruházásokra, ami 12,2 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipar beruházási aktivitása 10,8 százalék volt, s ehhez elsősorban a járműipari beszállító ágazatok járultak hozzá, alátámasztva azt, hogy a Magyarországon megtelepedett autóipari vállalatok beszállítói láncai révén további jelentős növekedések generálódtak. Jól teljesített továbbá a feldolgozóipar mellett az infrastruktúra-fejlesztés is, hiszen kiugróan, 38 százalékkal nőtt a szállítás és a raktározás teljesítménye. Emellett a közigazgatási beruházások eredménye is meghaladta az 50 százalékot, és így igaz ez a víztisztítás- és a csatornaberuházási projektek eredményeire is. A felsoroltakon túl az építőiparban 20 százalékos, a vendéglátásban 37 százalékos, az egészségügyben 24 százalékos, a művészeti ágazatban pedig 37 százalékos növekedést regisztrálhattunk a harmadik negyedévben.

Összességében azt lehet mondani, hogy a kormány programja beérett, a kormány átalakítása meghozta a gyümölcsét, és megteremtődtek a tartós növekedés feltételei. Úgy gondoljuk, ehhez hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, amely az alacsony finanszírozási képességet javította, s ezzel a magyar gazdaság finanszírozását megerősítette.

A kormány előtt természetesen maradtak feladatok, hiszen ezt a növekedést fenn kell tudni tartani és tartóssá kell tenni, ez a jövő évi költségvetés feladata is többek között. Magyarországon fontos feladat az, hogy a jövőben az európai uniós támogatások a gazdaság erősödését, a gazdaság fejlesztését szolgálják. Ehhez a kormány mindent megtesz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások és olyan vállalkozások támogatását segítse elő, amelyek alapvetően értéket hoznak létre, termelnek, iparosítanak, gépberuházást valósítanak meg, és természetesen munkahelyeket hoznak létre.

Úgy gondoljuk, hogy Magyarország egy olyan pályára állt, amely meghatározza, megalapozza a tartós növekedést és ezáltal a jólét feltételeit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 120 2014.12.01. 3:59  117-123

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön félreértelmezte a költségvetést, ugyanis ez a 169 milliárd semmiképpen nem jelent az államnak vagyonvesztést. Azért nem jelent vagyonvesztést, mert ez a beruházási alapnak a bevételi részét képezi. A beruházási alapban pedig a bevételi oldalon az állam által értékesített vagyont írjuk be, a kiadási oldalra pedig, amit megvalósítunk állami beruházást, ami az állami vagyon értékét növeli. Csak akkor lehet a beruházást megvalósítani, ha a bevétel realizálódik. Tehát semmiképpen nem jelent az állami vagyon értékesítése vagyonvesztést, és semmiképpen nem jelenti a hiánycélnak a papíron való teljesítését, tehát itt egyáltalán nincsen igaza.

Nézzük a konkrét kérdéseit! A hazai földgáztározók magánkézbe, esetleges külföldi magánkézbe történő átjátszását tervezi-e a kormány? Nem. A második: tervezi-e a kormány a MOL-részvény­eladást? Nem. A következő kérdés: mit akarnak áron alul átjátszani? Áron alul semmit nem szeretnénk eladni és értékesíteni, mindent nyíltan, pályáztatással, felértékeléssel és a meghatározott törvény szerint, természetesen először a kormány döntésének megfelelően.

(18.00)

Ezt a bevételt elsősorban frekvenciabevételből, koncesszióértékesítésből, ingó- és ingatlanvagyon-értékesítésből szeretnénk elérni.

És ha most megengedi, képviselő úr, miután még van időm egy kicsit, mert minden kérdésre válaszoltam (Derültség a kormánypártok soraiban.), egy kicsit tekintsünk vissza az önök kormányzásának idejére. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tehát nem úgy fog történni, mint az MSZP idején, például a sukorói telekcsere értékesítése, ami jelentős államivagyon-hátrányt jelentett. (Zaj, közbekiáltások. ? Gőgös Zoltán: Ki mondta?) Vagy nem úgy fog történni, mint a moszkvai ingatlan értékesítése (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból. ? Az elnök csenget.), ami 17 milliárd forint mínuszt jelentett az MSZP-kormány idején; vagy a postaszékház értékesítése (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.), ami 500 milliót, vagy az autópálya-koncesszió, ami beláthatatlan károkat okozott volna az országnak több száz milliárdért. (Közbekiáltások mindkét oldalról.) Vagy a Dunaferr értékesítése néhány száz millió forintért, majd ötéves kötelezettségé (Folyamatos zaj, közbekiáltások mindkét oldalon); vagy ne adj’ isten, a pécsi buszok kiszervezése az ön alpolgármestersége idején (Derültség és közbekiáltások a kormánypártok soraiból. ? Az elnök csenget.), amit a bíróság aztán semmisnek mondott ki, és kimondta, hogy több száz milliós kárt okozott vele Pécs városának. Ön legutóbb beismerte, hogy egyébként ezért az alpolgármesterségről le is mondott. (Derültség, felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.)

De ha egyébként ön korrupciót emleget ezzel a kormánnyal kapcsolatban, akkor azt javaslom önnek, hogy forduljon hátra, ott Hiszékeny Dezső ül (Derültség és közbekiáltások a kormánypártok soraiból. ? Dr. Répássy Róbert: Kiment.), akit azzal gyanúsítanak, hogy hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt vádemelés alatt áll az ügy. Nemrég még ebben a frakcióban ült márciusban Simon Gábor, volt szocialista országgyűlési képviselő (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.), az MSZP volt alelnöke költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt.

Tisztelt Képviselő Úr! A sort természetesen folytathatnám. Azt javaslom önnek, mielőtt korrupcióval vádol bárkit, a jelenlegi kormányt, előbb mossa a gatyáját tisztára és a pártját. (Derültség és nagy taps a kormánypártok soraiban. ? Felzúdulás, közbekiáltások az MSZP soraiból. ? Az elnök csenget.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 128 2014.12.01. 2:05  125-130

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztéri­umi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön valóban jól olvasta föl a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt. Mi pontosan ugyanezt olvassuk ki belőle, tehát a Magyar Nemzeti Bank egy független szervezet, amely döntéseit önállóan hozza meg. Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem tartozik beszámolási kötelezett­séggel, hiszen magának az Országgyűlésnek is be kell számolnia évente legalább két alkalommal, és tevékenységét pedig az Állami Számvevőszék ellen­őrzi és vizsgálja.

(18.10)

Úgy gondolom, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a tekintetben, hogy a felügyelőbizottságot az Országgyűlés miért nem tudja megválasztani, e tekintetben feladat- és jogköre nincsen, hiszen az Országgyűlés feladatkörét egyetlenegy minisztérium sem vonhatja el, és a tekintetben semmilyen kötelezettsége nincs az Országgyűlés felé.

Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank működése törvényes, és azok a döntések, amelyek a gazdálkodást illetik, mind a bevételszerző tevékenységét, mind az egyéb tevékenységét illetően, törvényes módon képes róla beszámolni, ahogy elmondtam, mind az Országgyűlés és bizottságai, mind pedig az Állami Számvevőszék és a majdani felügyelőbizottság előtt.

Úgy gondolom, fontos az, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlensége fennálljon, hiszen törvényi kötelezettségéből eredően az árstabilitás biztosítását, mint legfőbb feladatát, ezt a tevékenységét csak úgy tudja végezni, hogyha egyetlen szervezet, egyetlen politikai szervezet, Országgyűlés nyomást nem gyakorol rá e tekintetben sem. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 186 2014.12.01. 2:07  181-190

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ugyebár a 152/2014. június 6-ai kormányrendelet 48. §-a értelmében a nyugdíjpolitikáért felelős kormánytag az EMMI-miniszter, illetve a 62. § értelmében ő szervezi és irányítja a nyugellátás rendszerét, de természetesen megtisztelő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak tette fel az azonnali kérdést.

Való igaz, hogy a miniszter úr két államtitkára jelenlétében a Liga Szakszervezetekkel tárgyalást folytatott több, munkavállalókat érintő kérdésben. Legalább hat kérdésben tárgyalt a szakszervezetekkel, illetve a tárgyalások előkészítése jelenleg is tart, amit Czomba Sándor államtitkár úr irányít. Úgy gondolom, hogy nemcsak a korkedvezményes nyugdíj kérdésében, hanem más egyéb, munkavállalókat érintő kérdésben is, például a minimálbér összege kapcsán ugyanúgy lesz megállapodás és elfogadható megoldás, mint ahogy azt a kormány a kafetéria-rendszer átalakítása során megtalálta.

Azt gondolom, azonban azt is el kell fogadni, hogy a nyugdíjrendszer változása megköveteli az átalakítást, illetve a reformok bevezetését, és ennek az útján haladunk. Ennek az előterjesztése valóban megtörtént a költségvetési törvényt megalapozó törvényjavaslatban, amelynek a vitája csak holnap kezdődik, tehát annak a végkimenetelét, úgy gondolom, várjuk meg, semmi nincs még ebben a kérdésben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) lefutva. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 190 2014.12.01. 1:10  181-190

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: (Lázár János: Mondd azt, hogy helyes!) Én javaslom, hogy térjünk vissza a korkedvezményes nyugdíj kérdésére, hiszen a korkedvezményes rendszer 2012. január 1-je óta már nem a nyugdíjrendszer részeként működik, hanem korhatár előtti ellátássá alakult át, és az ehhez az ellátáshoz szükséges források a 2015-ös költségvetésben rendelkezésre állnak. Tehát a megszerzett korkedvezményes jogosultság természetesen időbeli korlát nélkül érvényesíthető, sőt a hatályos szabályozás szerint a korkedvezményes jogszerzés év végéig változatlan feltételekkel meg is történik.

Az, hogy 2015. január 1-jétől hogyan változik vagy nem változik a korkedvezményes nyugdíjazás rendszere, mint ahogy elmondtam, attól függ, hogy a benyújtott törvényjavaslat módosítása megtörténik-e, azt támogatja-e az Országgyűlés, valamely képviselőcsoport, illetve a kormány. Úgy gondolom, van rá remény (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és van lehetőség, hogy ez még kedvezően meg fog tudni változni. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 210 2014.12.01. 2:21  207-210

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A munkaerő-piaci intézményrendszer átalakítására azért van szükség, hogy a dinamizálódó gazdaságban minél több biztonságos, egészséget nem veszélyeztető, járulékokat szabályosan fizető munkahely jöjjön létre, emellett pedig hatékonyabbá váljon a közfoglalkoztatás rendszere.

A kormány foglalkoztatási céljainak megvalósításához olyan intézményi keretre van szükség, amely az elhelyezkedést elsősorban a versenyszférában támogatja. Egyrészt biztosítja a munkahelyteremtést és a foglalkoztatást ösztönző támogatások hatékony felhasználását, másrészt rendelkezik olyan részletes és folyamatos, frissített adatbázissal, amely a foglalkoztatók pontos munkaerőigénye mellett személyre szabottan tartalmazza az álláskeresők kompetenciáit is.

Ezért az Államreform II. szerkezetátalakítási program keretében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal feladatköre és intézményei az eredményesebb és költséghatékonyabb feladatellátás érdekében átszervezésre kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a hivatal által eddig ellátott feladat- és hatáskörök jelentős része a továbbiakban is megmarad, csak éppen más szervezeti struktúrában lesz ellátva. Megmaradnak a munkabiztonsági és foglalkoztatásfelügyeleti feladatkörök, az NGM-ben létrehozandó szakmai főosztály veszi majd át ezeket. A munkaerő-közvetítési tevékenység a járási hivatalokhoz kerül. Ebben nincs újdonság, mert az ügyfelekkel eddig is ott találkoztak. A munkaügyi központok szervezetileg továbbra is a megyei kormányhivataloknál maradnak. A szakképzési és felnőttképzési terület kiválik az NMH-ból, kiemelt feladata a későbbiekben a szakképző intézmények fenntartása lesz. A közfoglalkoztatással kapcsolatos teljes tevékenység a Belügyminisztériumhoz kerül. A hivatalt érintő európai uniós programok megvalósítása természetesen a szerződésekben foglaltaknak megfelelően folytatódik tovább.

Amint azt az előzőekben vázoltakból a képviselő úr érzékelhette, a feladatok ellátása továbbra is biztosítva lesz, amihez az új szervezeti keretrendszerben is szükség lesz jól képzett és gyakorlott kollégákra. A részletekre, köztük a személyzeti kérdésekre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) vonatkozó döntések meghozatala jelenleg még folyamatban van, erről természetesen az érintetteket időben tájékoztatni fogjuk. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 26 2014.12.02. 27:58  25-152

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban hozzávetőlegesen 110 törvény módosítására teszünk javaslatot. A törvényjavaslat azonban nem kizárólag módosító, hanem önálló, megállapító rendelkezéseket is tartalmaz. Kérem, engedjék meg, hogy a javasoltak közül kiemeljek néhányat.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával többek között a jövőre tiszta lappal induló önkormányzatok ismételt eladósodását szeretnénk meggátolni. 2015. január 1-jétől a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kevés kivételtől eltekintve kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet. Ezzel kívánjuk megakadályozni, hogy ezek a társaságok kontrollálatlanul halmozhassanak fel adósságot.

A módosítás rendelkezik az egykulcsos társasági adó későbbi időpontban történő hatálybalépéséről. Az Országgyűlés a gazdasági stabilitásról szóló törvény elfogadásakor 2015. január 1-jében határozta meg az egykulcsos társasági adó bevezetésének időpontját, tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi társaságiadó-szabályok is vállalkozóbarát környezetet biztosítanak az adózók számára, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése nem okoz jelentős hátrányt a gazdasági élet szereplőinek.

Az államháztartásról szóló törvény módosításával újraszabályozásra kerülnek a költségvetési szerv alapításának, átalakításának és megszüntetésének, valamint irányításának és felügyeletének szabályai.

(10.10)

A javaslat meghatározza a költségvetési szervek alapításának feltételeit és korlátait. A javaslat a költségvetési szerv átalakításának és megszüntetésének új esetköreként bevezeti a beolvadásos kiválás és a beolvadásos különválás lehetőségét, egyidejűleg pedig a törzskönyvi nyilvántartás közhitelességét erősítő garanciális szabályokat is tartalmaz.

A javaslat alapján megszűnik az engedélyezett létszám fogalma. A gyakorlat ugyanis a létszám irányító szerv általi meghatározásának hatékonyságát egyértelműen kétségessé tette, és mára már jelentősen elszakadt azoktól az igényektől, amik eredetileg annak bevezetését motiválták. Az állomány valódi korlátjai ugyanis nem a meghatározott létszám, hanem annak az előirányzatnak a nagysága, aminek keretében a költségvetési szerv a személyi juttatások kifizetéséről gondoskodhat. A kiadási előirányzat mértéke pedig a jogállási törvények által meghatározott javadalmazási szabályoktól függ.

Az engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése azonban nem zárja ki éppen a tervezhetőség érdekében más típusú létszám alkalmazását, figyelembevételét. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató ugyanis ezáltal fokozottabb szerepet kap a költségvetési szervek működésében. Ez lesz például az a mérőszám, ami a takarékosabb állami gazdálkodás szempontjából a költségvetési szerv gazdasági szervezettel való rendelkezését vagy annak hiányát megalapozza.

A javaslat újraszabályozza a költségvetési támogatások és a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások szabályait. Ennek keretében a javaslat kielégíti azt a régóta megfogalmazott elvárást, amely rendezi a támogatási jogviszony jogági jellegét, és egyértelmű szabályokat teremt a támogatási jogviszony tekintetében a támogató és a kedvezményezett jogait és kötelezettségeit érintően.

A javaslat rendezi az államháztartásról szóló törvény és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény egymáshoz való viszonyát is. Ez utóbbit az államháztartásról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni.

E módosítás azonban a sajtóban felmerült korábbi híresztelések ellenére nem irányul sem a közpénzek felhasználásával kapcsolatos nyilvánossági, sem az összeférhetetlenségi szabályok megszüntetésére. Célja, hogy a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályozást kizárólag az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete rögzítse, növelve a költségvetési támogatások tekintetében a Kincstár által vezetett monitoringrendszer szerepét.

A közpénzek, ennek keretében a költségvetési támogatások átlátható felhasználását biztosítja a javaslat azon új szabálya is, amely kizárja, hogy a monitoringrendszerben nem rögzített és közzé nem tett támogatási döntések alapján érvényesen a jövőben költségvetési támogatást lehessen nyújtani.

Tisztelt Ház! A javaslat új jogintézményként bevezeti a helyi önkormányzatok szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzését. A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelv alapján a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok éves költségvetési beszámolójának szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzése a Kincstár útján fog a jövőben megvalósulni. Az ellenőrzés célja, hogy az önkormányzati alrendszer éves beszámolóinak megbízhatósága javuljon, lényeges hibát minél kevésbé tartalmazzon. Az ellenőrzés során készített jelentést a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóval, a zárszámadással együtt tárgyalja majd meg.

A törvényjavaslat kezdeményezi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetését. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte. Tekintettel arra, hogy az alap további, érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt már nem kezel, fenntartása okafogyottá vált, ugyanakkor bizonyos működési ráfordítások továbbra is felmerülnek. Erre tekintettel az alap a javaslat szerint 2015. január 31-én megszűnik. Ezt követően az alapból korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezeli akként, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket ‑ osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel ‑ adósságcsökkentésre kell fordítania. Az alap fennmaradó pénzeszközállománya és a későbbiekben visszalépő tagok befizetései a kincstári kör bevételeit növelik. Ily módon közvetetten szintén az adósságcsökkentést szolgálják.

A törvényjavaslat III. fejezete rendelkezik a szociális ellátások rendszerének átalakításáról. A kormány célja ezzel kapcsolatosan az, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. A módosításoknak köszönhetően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek, amit korábban gyakran tapasztalhattunk.

Az állam által garantált és biztosított támogatási formákon túl a magyar emberek szociális támogatással való ellátása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Ezt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény is rögzíti a javaslat szerint. Ha a települési önkormányzatok döntenek a támogatásokról, minden rászoruló kap majd juttatást, azok viszont nem, akik korábban visszaéltek ezen szabályokkal. A helyi közösségek rendelkeznek ugyanis leginkább azzal a tudással, amely alapján eldönthetik, kik jogosultak támogatásra, és kik nem. Az új támogatási rendszerben senki sem maradhat ellátás nélkül, ugyanis a megfelelő adóerő-képességgel nem rendelkező önkormányzatok központi költségvetési forráshoz jutnak majd.

Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek. A módosítással elválnak egymástól az állami hatáskörben nyújtott és az önkormányzati segélyezéssel kapcsolatos feladatok. A szociális törvény a jövőben csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat fogja tartalmazni. A módosítást megelőzően a kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik.

A módosítások hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben részesülők részére 2015. február 28-ig a korábban megállapított összeget kell folyósítani. Ezen személyek foglalkoztatást helyettesítő, illetve egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra való jogosultságát pedig eddig az időpontig felül kell vizsgálni.

A települési önkormányzat számára a jövőben lehetővé válik, hogy egyes helyi sajátosságokra tekintettel települési támogatás bevezetéséről döntsön. A támogatás különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolásához, gyógyszerkiadások fedezéséhez, lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó felhalmozott hátralékhoz, illetve a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzet esetén lesz nyújtható.

A települési támogatás forrásának biztosítása céljából a törvényjavaslat rögzíti, hogy a helyi iparűzési adót és a települési adót elsősorban e célra kell felhasználni.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá az egyes állami vagyontárgyak tulajdonjogának ingyenes átruházásáról is. Az állam 2012. január 1-jén Esztergomtól átvállalta az óvodák kivételével a köznevelési intézmények és egyes szociális intézmények teljes feladatellátási kötelezettségét, valamint a feladatok ellátásához kapcsolódó vagyont. Az átvételt 2012-ben a városban kialakult helyzet indokolta. A város ugyanis nem tudta ellátni számos kötelező feladatát. Ez a feladatátvétel azonban egy évvel megelőzte az önkormányzati rendszer átalakítását, amelynek keretében egységes elvek mentén a települési feladatok egy része az államhoz került, ebből fakadóan az Esztergomban fennálló helyzet számos tekintetben eltér az általánostól.

(10.20)

Ez az egyedi helyzet mára már semmivel sem magyarázható, erre tekintettel indokolt Esztergom esetében a kötelező feladatok ellátását az általánoshoz igazítani. Ez alapján az önkormányzati és állami feladatok megoszlása Esztergom esetében is az országos gyakorlatot követné, ezzel Esztergomnak is ugyanazok lennének a feladatai, mint az ország többi hasonló önkormányzatának, illetve a feladathoz kapcsolódó vagyon tulajdonjoga is ugyanúgy alakulna Esztergomban, mint másutt az országban.

A javaslat módosítja továbbá a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtésével és hasznosításával kapcsolatos, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséhez kapcsolódó hatósági feladatok hatékonyabb ellátásának lehetőségét. A jövőben a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényből eredő feladatok ellátásáért kormányrendeletben kijelölt állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet lesz a felelős.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban a törvényjavaslat VI. fejezetében szereplő igen fontos további törvénymódosításokról is ejtsek néhány szót! Ezek között elsőként a személyi jövedelemadóról szóló törvényt említeném, amelynek módosítását az indokolja, hogy a fogyasztási kölcsönszerződések devizanemének forintra váltása tényleges időpontjában az azonnali árfolyam eltérhet a forintosítás, tehát a rögzített árfolyamtól. Ennek következtében a magánszemélyt kisebb kötelezettség terheli a továbbiakban, mint az azonnali árfolyamon történő átváltás esetén; ez eredményét tekintve egyenértékű a tartozás egy részének elengedésével. Indokolt tehát, hogy megteremtsük a jogszabályi hátterét is annak, hogy a megszűnt kötelezettség adómentes legyen.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj­pénztá­rakról szóló törvény módosításáról a törvényjavaslat benyújtása óta kibontakozott vita okán részletesebben kívánok szólni. Köztudomású, hogy a nyugdíjrendszer a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság miatt 2010-re az összeomlás szélére került. A magyarok nyugdíj-megtakarításainak nagy részét külföldi pénztárak kezelték, az állami nyugdíjkassza hiánya egyre nőtt; a Gyurcsány-kormány már csak IMF-hitelből tudta fizetni a nyugdíjakat, a Bajnai-kormány pedig 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a nyugdíjkasszát. Ez növelte az államadósságot, így a korábbi rendszer fenntarthatatlan volt.

Beszédes tény, hogy 2008-ban és 2009-ben a baloldali kormányok alatt 50 ezer embert irányítottak át a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe, a pénztárak rossz befektetései miatt ugyanis nem tudták az akkor nyugdíjba menők nyugellátását biztosítani. Ha az előző kormányokon múlt volna, ma milliók lennének nyugdíjellátás nélkül. Az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságának nyugdíjszakértője és a Világbank álláspontja szerint is alapvetően hibás volt a magyar kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer finanszírozási modellje. A Bizottság szakértője szerint a korábbi rendszer nem volt alkalmas arra, hogy a pénztártagok megtakarításokat érjenek el. A korábbi magán-nyugdíjpénztári rendszer nem szolgálta az állampolgárok érdekeit, megtakarításokat nem a magyar polgárok, hanem a pénztárak tudtak elérni.

A nyugdíjrendszer átalakítása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az állam biztosítani tudja a mostani és a leendő nyugdíjasok ellátását. A kötelező magánnyugdíjpénztár-tagság megszüntetésével és a nyugdíjjárulékok állami alapba terelésével megszüntettük az állami nyugdíjalap növekvő hiányát. Az érintettek 97 százaléka, több mint 3 millió ember lépett vissza az állami rendszerbe, 60 ezren ugyanakkor magán-nyugdíjpénztári tagok maradtak; az ő ellátásuk biztonsága érdekében további biztosítékokra van szükség, a magánnyugdíjpénztárak egy része ugyanis fiktív, a nyugdíjbiztonság hamis illúzióját keltik, miközben pénzügyileg teljesen bizonytalan lábakon állnak. Több pénztárban a tagoknak csak a töredéke fizeti rendszeresen a tagdíjat. A 2011-ben még havi 10 ezer forintos nagyságrendű tagdíjfizetés idén már kevesebb mint 500 forintos átlagot mutat, ami a nem fizetők miatt ilyen alacsony.

Beavatkozás nélkül idővel ezek a fiktív nyugdíjpénztárak összeomlanak, és még a tisztességesen fizetők pénze is elvész, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik vagyonukat. Ezt a kormány nem engedheti meg, ezért a módosítás alapvető célja az, hogy kiszűrjük a fiktív pénztárakat, és a tagokat rendszeres befizetésre ösztönözzük. A működőképesség feltétele a jövőben, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat. A javaslat szerint a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költségeket maximálisan 0,4 százalékban határozzuk meg.

A javaslat tartalmazza a tagdíjfizetést elmarasztaló tagokra vonatkozó rendelkezést, amely szerint a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát csökkenteni, és azt a működési és likviditási tartalék javára jóváírni. Azon magánnyugdíjpénztár esetében, ahol a tagság jelentős része huzamosan nem fizet tagdíjat, a működőképesség fenntarthatóságának a szándéka megkérdőjeleződik, ezért az új szabályok a pénztár kötelező végelszámolással történő megszüntetését írják elő.

Ezen szabály szerint a magánnyugdíjpénztár nem működőképes, ha a tagdíjfizető tagok száma hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. Ez esetben a tagoknak lehetőségük nyílik más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre vagy a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre. A szabály visszamenőleges alkalmazása a törvényjavaslat tervezett rendelkezései alapján is kizárt, azt ugyanis a jogbiztonság alaptörvényi követelményéből fakadó, csak a szabályozás hatálybalépését követően keletkezett tény tekintetében lehet majd alkalmazni.

A szabályozás emellett egyáltalán nem érinti az önkéntes nyugdíjpénztári ágat, ahol ma is több mint egymillió tag van jelentős vagyonnal. Ezt az öngondoskodási formát a kormány határozottan támogatja, és az önkéntes pénztári tagságot ösztönzi, többek között a befizetésekre vonatkozó adókedvezménnyel együtt. Az átlátható működés követelménye miatt ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a magánnyugdíjpénztáraknak a jövőben nem lesz lehetőségük arra, hogy vegyes nyugdíjpénztárrá alakuljanak.

Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni azt is, hogy azok, akik visszalépnek az állami rendszerbe, ugyanolyan nyugdíjat kapnak, mint ha nem lettek volna magánnyugdíjpénztár-tagok. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy ha a magánnyugdíjpénztárban reálhozamot értek el, azt a tagok megkapják csakúgy, mint az önkéntes befizetéseiket, ugyanakkor a pénztári tagság miatt elszenvedett esetleges veszteségek nem csökkentik a későbbi nyugdíjukat.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításának elfogadásával adók módjára behajthatóvá válik a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása az úthasználati díjfizetési kötelezettség megsértőivel szembeni hatékony fellépés lehetőségét teremti meg. A javaslat elfogadása esetén a hatóságoknak lehetősége lesz a központi közlekedési nyilvántartás adatbázisához való célzott hozzáférésre.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítására is több ponton teszünk javaslatot. Ezek között elsőként említem, hogy a jogbiztonság érvényesülése érdekében a korkedvezmény biztosítási járulékhoz kapcsolódó, a 2014. évet érintő adókötelezettségek teljesítése során az adózók a 2014. december 31-én hatályos szabályok alapján járhassanak el. Emellett több ponton is könnyíteni kívánjuk az önkormányzati adóhatóságok eljárását, csökkentve ezzel a rájuk és az emberekre nehezedő bürokratikus terheket is.

Ennek keretében említem, hogy a jövőben az önkormányzati adóhatóságoknak lehetőségük lesz arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az adózó hiányos vagy hibás bevallását kijavítsák, kiegészítsék, valamint az adót bevallás hiányában megállapíthassák, ebben az esetben nem lesz szükség az ellenőrzési eljárás lefolytatására.

(10.30)

A módosítás az adózó szempontjából is előnyös, hiszen az adóellenőrzéssel járó hátrányos jogkövetkezmények alól is mentesül. Emellett az önkormányzati adóhatóságok az adómegállapítási eljárás során a rendelkezésre álló adatokkal elkészíthetik az adókivetést anélkül, hogy az adózónak új bevallást kellene tennie egy olyan adótárgyra, amelyet korábban az önkormányzat másik adónemmel már adóztatott. Ez a módosítás az adózó és az adóhatóság adminisztratív terheit egyaránt csökkenti. Fontos kiegészítés az is, hogy amennyiben az önkormányzati adóhatóság tudomására jutott, hogy az adózó adófizetési kötelezettsége megszűnt, újabb bevallás nélkül törölheti a kivetést, és nem kell az adózóval szemben bevallás elmulasztása miatt eljárást indítani. A javaslat megteremti annak a jogi lehetőségeit is, hogy ha az önkormányzati adóhatóság azt igényli, a polgárok személyi adatainak és lakcímeinek nyilvántartását kezelő központi szerv ‑ hasonlóan az állami adóhatósághoz ‑ az önkormányzati adóhatóságnak is adatszolgáltatást teljesítsen.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosítása azt célozza, hogy ne kelljen magasabb jövedéki biztosítékot fizetniük az alkoholtermékekkel foglalkozó kisvállalkozásoknak. A javaslattal a kormány elismeri azokat a jellemzően családi vállalkozásokat, amelyek a kisebb borászatok bortételeinek, kisebb szeszfőzdék pálinkájának kereskedelmi forgalmazásában játszanak meghatározó szerepet. Tevékenységüknek köszönhetően ugyanis számos olyan hungarikum kerül a polcokra, amelyeket csak kis tételben forgalmaznak, és a nagyobb kereskedők termékpalettáján meg sem tudnának jelenni. A módosítással olyan sávosan meghatározott jövedéki biztosítékrendszert hozunk létre, amely arányos tehernövekedést jelent az italforgalmazással foglalkozó nagykereskedőknek. A jövedéki biztosíték mértékének árbevételhez való igazodása eléri az eredetileg kívánt politikai célt is, ugyanis az új biztosítékrendszer további szigorúbb előírást tartalmaz a nagyobb forgalmat bonyolító kereskedők esetében. Egyértelműen ott nagyobb a kockázat, ahol nagyobb árutömeg mozog.

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény módosítása a bevételi összeghatár 25 millió forintról 60 millió forintra való felemelését tartalmazza. Ezen módosítás eredményeképpen a törvény hatálya alá tartozó szakmák, foglalkozások gazdasági teljesítményének további kifehéredése és ennek nyomán növekvő adóteljesítménye várható.

A közfoglalkoztatásról szóló, valamint a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények módosítására elsősorban gyakorlati okokból teszünk javaslatot. A felmerült és megoldandó problémák között jelentkezik, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők általában munkaidőben kapnak lehetőséget arra, hogy állásinterjún vegyenek részt, a foglalkoztatók azonban sokszor nem járulnak ehhez hozzá. A hatályos jogszabályok szerint a foglalkoztatók valóban nem kötelesek lehetővé tenni a közfoglalkoztatottak számára a munkaidőben történő álláskeresést, ugyanakkor a kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy minél több közfoglalkoztatott találjon magának állást az elsődleges munkaerőpiacon, ezért javaslatot teszünk arra, hogy a közfoglalkoztatottak az állásinterjún való részvételhez munkaidő-kedvezményt kapjanak. Ehhez, szintén az elhelyezkedés támogatása érdekében, az állami segítségnyújtás egyik eszközeként hozzárendeljük a bejelentett üres álláshelyre való munkaközvetítést. Amennyiben ez eredményre vezet, a felajánlott, megfelelő munkahely elfogadásának kötelezettsége, illetve el nem fogadás esetén szankció is társul a javaslathoz.

A munka törvénykönyvéről szóló törvény és a közszférában dolgozókra vonatkozó jogállási törvények módosításának célja, hogy tovább javítsuk a gyermeket nevelő családok helyzetét. Ennek megfelelően a három vagy több gyermeket nevelő szülők esetében a korábbi 3 évről a gyermek 5 éves koráig meghosszabbítjuk a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét. Ez a módosítás jól illeszkedik a munkahelyvédelmi akcióterv kibővítéséhez is. Emlékeztetek arra, hogy ennek keretében már jövő januártól meghosszabbodik az az időtartam, amíg igénybe lehet venni a három- és többgyermekes szülők foglalkoztatása utáni adókedvezményt.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény a pedagógus-illetménytábla alapjának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjéhez való rögzítését tartalmazza. Hangsúlyozni kívánom, hogy a módosítás nem érinti a pedagógus-életpályamodell fokozatos bevezetéséből eredő bérnövekedést, azt természetesen a továbbiakban is biztosítjuk. A módosításra azért van szükség, hogy a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehessen a közszférában illetménynövelésről dönteni.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat a 2015. évi központi költségvetési törvényjavaslattal szoros egységet alkot, és annak megalapozását szolgálja, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 152 2014.12.02. 14:47  25-152

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tíz órától vitatkozunk ezen a törvénycsomagon, több mint hat és fél órája, 112 törvényt tartalmaz ez a 2015. évi költségvetést megalapozó törvény. Sajátos helyzete az Országgyűlésnek, hogy a költségvetést teljesen külön időkeretben, az azt megalapozó törvényt pedig ‑ ami törvényszám szerint mindenképpen jóval terjedelmesebb ‑ külön, egy külön napon vitatja meg.

Így aztán, figyelve a vitát, azt kell hogy mondjam, hogy a 112 törvénynek szerintem a háromnegyed vagy négyötöd részét nem is igazán érintettük; talán én az expozémban, de a képviselői felszólalások során említésre sem került. Tehát ez mégiscsak azt igazolja, hogy alapvetően a költségvetést megalapozó törvényjavaslat inkább egy technikai jellegű törvényjavaslat, mintsem érdemi.

Azért érdemi dolgok is elhangoztak, és úgy láttam, hogy három téma köré csoportosultak a felszólalások: a segélyezési rendszer átalakítása, a magán-nyugdíjpénztári rendszer további rendezése, és néhány felszólaló itt a közpénzügyek terén is talált a törvényjavaslatban olyat, amit érdemesnek talált arra, hogy elmondja róla a véleményét.

Nagy élvezettel és érdeklődéssel figyeltem a szociális segélyezési rendszer átalakításával kapcsolatos vitát. Ezúton köszönöm Czibere Károlynak, hogy a szakminisztérium nevében helytállt, és válaszolt a felvetett, alapvetően ellenzéki kérdésekre.

Én is megfogalmazok egy véleményt mint volt polgármester és mint volt önkormányzati államtitkár. Azt gondolom, ez az irány, hogy mi az, ami az önkormányzat feladata, és mi az, ami az állam feladata ‑ merthogy a járási hivatalok végeznek a segélyezés terén ‑, helyes dolog. Helyes dolog, és úgy gondolom, az önkormányzatok számára végrehajtható a rövid határidő ellenére. Ha az önkormányzatok megfelelő adatszolgáltatást kapnak ‑ amit részben egyébként tudnak is, hogy ki milyen segélyt kap most, támogatást kap most az államtól ‑, igenis a rendszer átalakítható rendelettel. A költségvetés ismert lesz, 2014 decemberében igenis átalakítható az új rendszer.

Azt gondolom, ami bizonytalanságot okozhat ‑ ami itt el is hangzott ‑, az valóban az, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknek nincs jelenleg tartalékuk, mert mondjuk, az adósságkiváltás sem okozott működési könnyebbséget vagy esetleg tartalékot vagy működési pluszt, hogyan fogják tudni az új segélyezési rendszert majd magukévá tenni és finanszírozni. Úgy gondolom, ez a kérdésfelvetés alapvetően jogos, azonban látni fogjuk az idők folyamán, hogy egészen más gondolkodást fog kívánni egy önkormányzattól az, hogy kinek milyen támogatást tud adni, hiszen ez teljes egészében össze fog olvadni a közfoglalkoztatási rendszerrel. Hiszen alapvetően egy kistelepülésen vagy egy nagyobb településen is, így az önkormányzatnál teljes egészében képbe kerülnek azok az emberek, akiknek nincs munkájuk ‑ akiket szociális alapon most is támogat az állam vagy az önkormányzat is.

(16.40)

Itt az a kérdés, hogy azt az elvet, hogy „segély helyett munkát”, azt az adott településre hogyan tudja majd az adott önkormányzat, hogy úgy mondjam, adaptálni. Az első és legfontosabb dolog, hogy minden ember munkából, munkáért kapott bérből éljen, és csak azután következik a segélyezés. A közfoglalkoztatás terén pedig nagyobbak lesznek a lehetőségek, hiszen 270 milliárd forint áll a költségvetésben rendelkezésre, számítások szerint éves szinten akár 40 ezerrel is több közfoglalkoztatottat lehet majd munkába hozni, vinni, állítani.

Tehát az első dolog az, hogy munkát kapjanak az emberek, és csak azután jönnek ezek a bizonyos segélyek. Ebben majd egy kicsit nehéz lesz váltani, úgy gondolom, valóban, ez nem fog menni egyik napról a másikra, mert mire a finanszírozási része is teljes egészében kialakul, biztos vagyok benne, hogy ennek az évnek a tapasztalatait figyelembe kell venni, és majd 2016-ra egy komplexebb rendszert, egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszert lehet majd létrehozni.

Élvezetes a vita a szegénységről. Azt látom, hogy nem egy statisztikát olvasunk sokszor, és nem egyféle módszerrel közelítjük meg ezeket a szegénységi számokat, a kormánypárt és az ellenzék sok tekintetben másképp látja ezt a kérdést.

A következő nagy kérdés a magán-nyugdíj­pénztári szabályozás. Itt én azt látom, hogy a szocialisták, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszert szinte Európában egyedülállóan kialakították és létrehozták, a mai napig szeretnék, hogy az a rendszer működjön, minthogyha hiányozna valamiért ez a magán-nyugdíjpénztári rendszer. Csak nem értem, hogy miért, hiszen amikor felszámolásra került, akkor maga a miniszterelnök ‑ az akkori miniszterelnök ‑, Gyurcsány Ferenc mondta, hogy bizony a nyugdíjakat már az IMF-hitelből fizetjük. Rendben van ez így, hogy magánnyugdíjpénztárba gyűjtjük az emberek pénzét, amit egyébként az állam által alkotott törvény alapján vonnak le a jövedelméből, azt odaadjuk magánembereknek, hogy kezeljék, egyébként az állam pedig a nyugdíjakat IMF-hitelből fizeti? Vagy rendben van az, hogy a kormányváltáskor 357 milliárd mínusza volt a nyugdíjkasszának? Ez a rendszer nem működött tovább, erről elmondta ezt az Európai Bizottság, az európai országok elmondták, hogy ez a rendszer nem volt működőképes, még mindig azon vitatkozni, hogy de az akkor is jó volt, és azt akkor is vissza kell hozni, ez teljes képtelenség.

Azok az állítások pedig, ugye, 3 millió ember vissza is lépett az állami nyugdíjrendszerbe, és összesen közel 100 ezer ember maradt, akik külön nyilatkoztak arról, hogy szeretnének maradni a magán-nyugdíjpénztári rendszerben. Nagyon érdekes volt utána 2011-től az ő jogállásuk, hiszen az ő jövedelmükből is az állam levonja most is a járulékokat, és az az állami nyugdíjkasszában fog kikötni. Nekik az a megtakarításuk, amit ’98-tól a magánnyugdíjpénztárba fizettek, az maradt ott annak a 100 ezer embernek. Egyébként a 100 ezer emberből 3 év alatt már harminc-egynéhányezren ki is léptek, mert biztonságot akartak, és jobbnak látták nem benne maradni a magán-nyugdíjpénztári rendszerben. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mert ellehetetlenítették a magánnyugdíjpénztárakat!) Tehát arról van szó, hogy valakik úgy gondolták, ha fizetett ’98-tól 2011-ig ‑ ugye, maximum 13 évig ‑, mondjuk, 10 évig fizetett a magánnyugdíjpénztárba, azt mondta, hogy azt a járulékot, amit levontak tőlem, az maradjon ott, és arra a 10 évre a nyugdíját majd ebből a magánnyugdíjpénztárból fogja megkapni.

Igen ám, csak kiderült, hogy a magánnyugdíj­pénztárak nem működőképesek, 19 magánnyugdíjpénztárból mára már összesen 4 maradt (Bangóné Borbély Ildikó: Hogy lehet ez?), annak a 4-nek is a működése veszteséges, a működése veszteséges többnyire. Adományokból, juttatásokból tartják fönn magukat, ami nem életszerű. Félő, hogy ezen magánnyugdíjpénztárak is, azért, mert a működőképességüket nem tudják fenntartani, csődbe mennek, és akkor ki tudja, mi lesz a vagyonnal, vagy elkezdik teljesen törvénytelenül fölélni a vagyonukat. Na, ezt nem hagyhatja egyébként az állam, és azt mondja, ha nem fizetik a magánnyugdíjpénztárak tagdíjakból a saját működésüket, akkor a magánnyugdíjpénztár nem tud tovább működni. Egyébként pedig az állam által elvállalt kötelezettséget, ezt maga Gőgös Zoltán fogalmazta meg, hogy így van ez rendjén, a magánnyugdíjpénztárba fizetjük a járulékokat, de az állam azt nem teheti meg, hogy egyébként majd a nyugdíjakat nem fogja fizetni. (Gőgös Zoltán: Nem ezt mondtam!) Hát, a szocialisták szerint, miszerintünk viszont ez így nem működik.

Senkinek nem kell a 200 milliárd forint, köszönjük szépen, a költségvetés rendben van (Gőgös Zoltán: Akkor miért csináltátok?), rendben van. Azért csináltuk, hogy ne mondhassuk azt, hogy Gőgös Zoltán miatt ez a 61 500 ember vagy Korózs Lajos miatt, vagy Burány Sándor miatt, majd mikor megy a nyugdíjért, akkor azt mondjuk neki, hogy 10 évre neked nem jár nyugdíj, mert te a magánnyugdíjpénztárban hagytad a pénzed, és az elment a levegőbe, ezért. Tehát most is dönthet a magánnyugdíjpénztár-tag, hogy ott marad a bizonytalanságban vagy visszalép az állami nyugdíjpénztárba, és akkor egyébként a reálhozamát, meg amit megszerzett… (Gőgös Zoltán: Hol van az egyéni számla?) Egyéni számla is van, és működik, azon ma is követhető, hogy kinek mennyi befizetése van. Nehogy meglepődjön, képviselő úr, hogy nemsokára még több információval fogunk erről rendelkezni. (Gőgös Zoltán: Ennek csak örülünk.)

Azt gondolom, hogy a 200 milliárd senkinek nem kell, a biztonság kell és a felelősség az állam részéről, hogy a 61 500 embernek megadjuk a biztonságot és a lehetőséget, hogy teljes nyugdíjat kapjon, és az a 8-10-13 év, amit oda fizetett, az nehogy elvesszen, mert most, amikor lecsökkent 19-ről 4-re a magánnyugdíjpénztárak száma, és 38 ezren visszaléptek az államiba, félő, hogy ez a tendencia folytatódik, és a végén ez fog bekövetkezni. Hiába, egyébként könyörögnek és rimánkodnak, hogy ez a magánnyugdíjpénztár így működjön tovább. (Gúr Nándor: Félek, hogy megvéditek az ő nyugdíjukat is!)

Azt pedig külön köszönjük Gőgös Zoltánnak, hogy megtudtuk, hogy ő régebben két csirkét is megevett egy napon (Gőgös Zoltán: Ez volt a lényeg?), most már nincs, mert ezt is elmondta a képviselő úr.

Ami pedig a közpénzzel kapcsolatos felszólalásokat illeti, itt azt gondolom, hogy valamilyen félreértésről lehet szó, hiszen arról van szó, hogy a 2007. évi CLXXXI., a közpénzekből nyújtott támogatás átláthatóságáról szóló törvénynek két passzusa veszti hatályát, amely lényegében átkerül az államháztartási törvénybe, mégpedig a jelen törvény 54. § a), b) és c) pontjába, ami a nyilvánosságot illeti. Tehát egész biztos, hogy egy eltúlzott véleménynyilvánításról van szó, és biztos vagyok benne, hogy a törvényjavaslat elfogadásakor mind az összeférhetetlenségre, mind a nyilvánosságra vonatkozó szabályok meg fognak felelni az eredeti 2007-es törvénynek. Összesen arról van szó, hogy az állami támogatást érintő rész átkerül az államháztartási törvényjavaslatba.

Nagyon érdekes része volt a vitának, amikor a jobbikos és az LMP-s képviselő is az általuk meg nem szavazott, soha nem támogatott Alaptörvényt hívják segítségül, lényegében a saját törvényjavaslatunkkal szemben. Tehát a Fidesz és a KDNP által megszavazott Alaptörvényre hivatkoznak, hogy aszerint ilyet nem lehet csinálni, amit ők egyébként nem támogattak, majd most azzal jönnek elő, hogy ezt a törvényt úgy fogják majd megvédeni, hogy a saját magunk által megszavazott Alaptörvény szerint majd megvédik, mert alaptörvény-ellenes. Ez is jelzi azt, hogy semmilyen olyan szándék nincs nyilván, hogy a 2012-től hatályos Alaptörvénnyel szemben bármilyen közpénzügyi szabályozást is elfogadjunk, ezért nem igazak a túlzott félelmek.

Végezetül szeretném megköszönni Hegedűs Lorántnénak a hozzászólását, hiszen ő úgy kezdte, hogy két dolgot is tudunk támogatni, és a stabilitási törvénnyel kapcsolatban elmondta pozitív véleményét, ezúton is köszönjük.

(16.50)

Ami viszont a jövőbe látását illeti, azzal nem tudok egyetérteni, mert sem 3 ezer, sem 5 ezer főre, sem 10 ezer főre nem fog növekedni az önálló hivatali létszámhatár. Bárki is mondta ezt bárhol, az ezután is 2 ezer fő marad és a költségvetési intézmények és az önkormányzati polgármesteri hivatalok tekintetében semmilyen kormányzati központosítási törekvés nincs, és remélem, hogy nem is lesz a közeljövőben. Ebből a törvényjavaslatból ezt biztosan nem lehet kiolvasni.

Tisztelt képviselő hölgyek, képviselő urak, köszönöm szépen az együttműködést, és a munkát majd folytatjuk a költségvetéssel, illetve ezzel a törvényjavaslattal is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 10 2014.12.03. 16:19  1-133

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót és a megértést, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A nemzetközi migráció aktuális és rendkívül összetett kérdéskör, amelyet az érintett szereplők egymástól teljesen eltérően ítélnek meg. A fogadó országok szociális dömpingről beszélnek, attól félve, hogy a beáramló munkaerő szociális feszültséget okoz, mert a vendégmunkások lenyomják a béreket, és kiszorítják a hazai munkaerőt a munkaerőpiacról.

(9.30)

A küldő országok esetében ezzel szemben a fiatalok és a szakképzett munkaerő elvándorlása, valamint az egyes szakterületeken kialakuló, tartós munkaerőhiány okozza a legfőbb problémát. Az Európai Bizottság pedig az Unió világgazdasági versenyképességéért aggódik, és a lehető legnagyobb munkaerő-mobilitás mellett száll síkra.

A Bizottság álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: egyetlen tagállam sem dönthet úgy, hogy az Európai Unió négy szabadságjoga közül a számára kedvezőket betartja, miközben korlátozza azokat, amelyek nemzeti érdekükkel ellentétesek. Ez természetesen érvényes a munkaerő szabad áramlására is. Miközben a migráció hatását eltérően ítélik meg az egyes tagállamok, a közös európai célkitűzést, ami az Unió kevésbé fejlett országainak felzárkóztatására vonatkozik, senki sem vitatja. Magyarország - sza­kít­va a korábbi gyakorlattal ‑ ezeknek a forrásoknak a 60 százalékát kívánja közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítani, amitől többek között azt reméli, hogy a jelenlegi migrációs nyomás enyhül, és a munkaerő-áramlás iránya fokozatosan megfordul.

Az Európai Unió 2004-es bővítését követően tendenciájában emelkedett azoknak a száma, akik az újonnan csatlakozott országokból a régi tagállamokban vállalnak munkát, erről azonban nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok. A különböző felmérések és kutatások szerint ‑ amelyek többnyire korlátozott érvényességgel bírnak ‑ a külföldön történő munkavállalási hajlandóság határozott növekedést jelez. Ez a tendencia egész Európában megfigyelhető, nem tekinthető sajnos magyar jelenségnek.

A nemzetközi migráció erősödése a gazdaság számos szegmensét érinti; nemcsak a munkaerőpiacot, de a megtakarításokat, a költségvetés egyenlegét, a társadalmi kohéziót, a gazdasági növekedést, a növekedési kilátásokat, valamint különböző csatornákon keresztül még az inflációt is.

Mindezek alapján a kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy tisztában legyünk a kivándorlás okaival, következményeivel, nagyságrendjével és várható alakulásával. Le kell szögezni, hogy egy olyan problémával állunk szemben, amelynek jellemzőiről nem tudunk eleget. Az egyik legfőbb hiányosság, hogy nem rendelkezünk megbízható statisztikai adatokkal, emiatt a médiában, de itt a parlamentben is a legkülönfélébb számadatok jelennek meg az elvándorlás mértékéről. Mindenki növekvő elvándorlásról beszél, miközben az egyes országokra vonatkozó pontos és megbízható adatokkal senki sem rendelkezik. A több százezres kivándorlástól kezdve egészen milliós nagyságrendig mindenféle számadat megjelent már.

Jól látható, hogy a kérdés megvitatása során sokféle fogalom keveredik, ami tovább nehezíti a tisztánlátást. A fiatalok körében a külföldi munkavállalási hajlandóság felmérése céljából végzett kutatástól kezdve a szezonális okokból ideiglenesen külföldön munkát végző vendégmunkásokon keresztül a végleges külföldre költözőkig bezárólag sokféle megközelítés lehetséges.

Ami a rendszeresen elérhető statisztikai adatfelvételeket illeti, elvileg kétféle forrás áll rendelkezésünkre. Az egyik a többi uniós tagország munkaerő-felméréseiből a magyar foglalkoztatottak számára vonatkozó számítás lehet. Ebben azonban nem szerepelnek azok a vendégmunkások, aki szállókon, felvonulási épületekben, műhelyekben laknak, és azok sem, akik nem vállalják be, hogy az adott országban illegálisan dolgoznak. Ezért a külföldön dolgozók teljes létszáma csak nagyon nagy hibával becsülhető meg. Az Eurostat ilyen adatot nem tesz közzé, de a tagállami munkaerő-felmérésekből elvileg kiszámítható.

Sokszor felmerül az Európai Unió többi tagállamából származó, úgynevezett tükörstatisztikák kérdése. Ezek alapvetően azért nem alkalmasak a migráció mérésére, mert nem azonos fogalmi rendszerben mérnek, így az egyes országok adatai nem összesíthetőek. A legtöbb országban például csak a havonta újonnan belépők számáról tartanak nyilván adatot. Ilyen például a brit tb-regisztráció, ami semmit sem mond arról, hogy az adott időpontban ténylegesen hányan tartózkodnak az országban, és közülük hányan végeznek munkát. Az említett két megközelítés további lényeges korlátja, hogy a migráció nemcsak az Európai Unión belül zajlik, hanem gyakorlatilag az egész világra kiterjed, így az EU-n belüli munkaerőmozgás megfigyelése sem öleli fel a nemzetközi vándorlás egészét, hanem annak csak egy részére vonatkozik.

A legfőbb támpontot a KSH hazai munkaerő-felmérése biztosítja, amely rögzíti a megkérdezett háztartáshoz tartozó 15-74 éves személyek munkavégzésének helyét. Természetesen itt csak azokról jutunk információhoz, akik nem adták fel a magyarországi lakásukat. Eszerint a külföldön dolgozó, itthoni lakhellyel is rendelkező magyarok éves átlagos állománya az ezredfordulón 10 ezer főt, 2010-ben 51 ezer főt, 2014 harmadik negyedévében pedig mintegy 100 ezer főt tett ki. Ennek alapján 2010 óta a munkavállalók számának 360 ezres növekedéséből kevesebb mint 50 ezret jelent a külföldi munkavállalás.

Tény az is, hogy az elmúlt évi gazdasági növekedési fordulat hatására megállt az éven belüli migráció növekedése. Egy nemrég publikált KSH-kutatás keretében kísérlet történt a külföldön dolgozók számának meghatározására. Ez azt mutatta, hogy 2013 elején 350 ezer olyan magyar élt a világban, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. Ha ehhez hozzáadjuk azokat, akik ideiglenesen, azaz egy évnél rövidebb ideig végeznek külföldön munkát, akkor is maximum 450 ezer olyan magyar állampolgárról van tudomásunk, aki részben Magyarországon kívül él, illetve dolgozik. Ez a népességnek kevesebb mint 5 százaléka. Ők nem 2010 óta hagyták el az országot, hanem a rendszerváltozást követő 25 év alatt.

Ha az Európai Bizottság által az elmúlt 10 évre vonatkozó elvándorlási arányszámokat nézzük, akkor a kelet-közép-európai országok közül Magyarország az utolsó helyen áll; miközben például Romániából a munkaerő-állomány több mint 9 százaléka távozott külföldre, addig Magyarország esetében 2,4 százalékos volt ugyanez az arány. Ez azt is jelzi, hogy a magyar munkaerő az Unióhoz velünk együtt csatlakozott országok között a legkevésbé mobil.

Tisztelt Országgyűlés! Tekintsük át, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre az elvándorlás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy külföldre leginkább a fiatal, 20 és 39 év közötti korosztály közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjai költöznek. Ez azt jelenti, hogy a kormány azzal teheti a legtöbbet, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, amely megfelelő szakmai életutat és perspektívát biztosít a fiatalok számára. A foglalkoztatáspolitika területén pedig tennünk kell azért, hogy hazavonzzuk a fiatalokat, mégpedig azzal, hogy itthon teremtünk számukra versenyképes kilátásokat, vonzó jövőképet. Ennek megfelelően a kormány kiemelt figyelmet fordít a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására.

Intézkedéseink közül ki kell emelnem a 2014. év végén induló ifjúsági garanciaprogramot, amelynek keretében a kormány azt kívánja elérni, hogy 2018-ig valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy tanulmányai befejezését követő négy hónapon belül versenyképes állásajánlatot kapjon, vagy adott esetben további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati, illetve gyakornoki képzésben részesüljön. Ugyanezen korosztály számára rendelkezésre álló lehetőségekkel bővítettük a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatását. A szakképzési rendszer átalakításával, a korszerű, naprakész gyakorlati ismeretek megszerzését biztosító duális képzés megerősítésével szintén a fiatalokat segítjük az elhelyezkedésben.

Tisztelt Ház! Amint már említettem, egyértelmű összefüggés van a bérek nagysága és a kivándorlási hajlandóság között. Magyarországon a bérek színvonala lényegében nem tér el a többi visegrádi országétól. Azért érdemes ezt a viszonyítási pontot választanunk, mert itt az eltérések 10-20 százalékon belül maradnak, míg a fejlett országokhoz képest többszörös elmaradásban vagyunk.

(9.40)

Ha vásárlóerő-paritáson számolunk, akkor a különbségek már kisebbek. A bérek vásárlóértékét tekintve a német és angol jövedelmek persze még ebből a szemszögből is két és fél-háromszor magasabbak a hazainál a 2013-as adatok szerint. Természetesen a bérek emelésében eddig elért eredményeket is meg kell becsülnünk. Az utóbbi négy évben a reálbérek a családi kedvezmény hatását figyelembe véve nemzetgazdasági szinten átlagosan mintegy 10 százalékkal emelkedtek. Ez kétszerese a GDP-növeke­désünknek.

A versenyszférában a 2012-es év kivételével folyamatos volt a reálbérek növekedése. A közszférában a költségvetés stabilizálását követően, 2013-tól kezdődően lehetett jelentősen emelni a béreket. A minimálbér vásárlóértéke az utóbbi két évben, tehát 2013-ban és 2014-ben együttesen 7,2 százalékkal emelkedett. A magyar minimálbér az elmúlt négy évben az uniós országok közül a harmadik legnagyobb mértékben nőtt. Az Eurostat adatai szerint 2014. január 1-jén a magyar minimálbér összege a PPS-árfolyamon átszámolva 342 euró volt. Ezzel a 21 ország közül, ahol létezik országos minimálbér, a 16. helyen, tehát a többi visegrádi országgal egyetemben az alsó harmadban szerepelünk. Vásárlóerő-paritáson már valamivel jobb a helyzet: az 573 eurós összeggel a rangsor 14. helyén állunk, megelőzve például Csehországot és Szlovákiát.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány gazdaság- és társadalompolitikája a jövőbe tekint. Jól tudjuk, hogy csak a gazdasági teljesítmény javulásával, ezen belül is elsősorban a termelékenység növekedésével érhetjük el a bérek érdemi felzárkózását. Csak így érhető el, hogy a vállalkozási szférában a bérek jelentős növelése ne rontsa a versenyképességet, és ne legyen kedvezőtlen hatással a foglalkoztatásra. A közszférában szintén csak a gazdaság növekedése, az abból származó bővülő adóbevételek biztosíthatnak bővülő forrásokat ahhoz, hogy a bérek a költségvetési egyensúly veszélyeztetése nélkül is jelentősen emelkedhessenek. Közismert, hogy sokat tettünk és sokat értünk el ezen a területen. Magyarország gazdasági kilátásai kedvezőek, amit tovább javít, hogy a jövőben az uniós források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítjuk. Ezzel teremtünk esélyt arra, hogy egyre többen találjanak munkát itthon, és nálunk is emelkedjenek jelentősen a bérek.

A magyar gazdaságban 2013-ban megindult az elmozdulás egy fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. Az elmúlt időszak negyedéves adatai ennek a trendnek a tartóssá válására utalnak. A munkaerő-piaci folyamatok jellemzően egy-két negyedéves késéssel követik a konjunktúra alakulását. Ezt a közelmúltbeli magyar tapasztalatok is alátámasztják. A 2013-as év elején kibontakozó növekedési fordulat a tavalyi év második felében párosult a felívelő munkaerő-piaci trenddel.

Számításaink szerint az elkövetkező években stabil, kiegyensúlyozott és dinamikus GDP-növekedés várható, amit az Európai Bizottság aktuális prognózisa is alátámaszt. Következésképp a foglalkoztatás további bővülésével számolhatunk, ami a bruttó bérek és keresetek növekedésével is párosul. A kedvező dezinflációs folyamatok következtében, amelyeket a kormány rezsicsökkentő intézkedései nagymértékben támogatnak, a reálbérek is dinamikusan bővülhetnek. Következésképp a makrogazdasági kilátások javulása a további kivándorlás ellen hat. A kivándorlás által érzékenyen érintett egészségügyi ágazatban a kormány az elmúlt években béremeléseket hajtott végre. Jövőre pedig a háziorvosok jutnak többletforráshoz. A pedagógusok jövedelmének emelkedése a következő években is folytatódik. Jövőre pedig a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, 2016-tól pedig a közszolgálati tisztségviselők életpályamodellje is elindulhat.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásul elmondhatom, hogy a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a hazai munkahelyek számának növekedését, a bérek emelkedését és a családok helyzetének javítását. Ezek azok a feltételek, amelyek csökkentik az elvándorlás mértékét. A munkahelyteremtés érdekében az első és legfontosabb a gazdasági növekedés támogatása, a versenyképes termelőágazatok fejlesztése, ezen túlmenően a szabályozási és támogatási rendszer révén közvetetten és közvetlenül is segíteni szükséges az új munkahelyek létrejöttét. A családok támogatásával, a megélhetési költségek csökkentésével és a náluk maradó jövedelmek emelésével az elvándorlás egyik legfontosabb okát szüntetjük meg.

Bízom abban, hogy a nem túl távoli jövőben már nemcsak a negatív, hanem a pozitív hatásait is érezhetjük annak, hogy sok magyar fiatal munkatapasztalatokat szerzett külföldön. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 262 2014.12.03. 10:43  257-294

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Valljuk be őszintén, hogy a kérdés felvetése, és most mindegy, hogyan vetjük föl, az üzletek bezárása vagy a munkavállalói érdekek védelme a vasárnapi munkavégzés esetén, ez érdekek harca, érdekek összecsapása. Érdekeké, mert nincs olyan ember Magyarországon, aki vasárnap ne járt volna már üzletben, és ne vásárolt volna, így ne tudná, miről van szó. Hát bizony nagyon-nagyon sok munkavállalót és nagyon-nagyon sok munkáltatót, vállalkozót érint a kérdés, tehát össztársadalmi kérdéssé vált lényegében ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása.

Ha az érdekeket vizsgáljuk, akkor, úgy gondolom, először meg kell vizsgálni a gazdasági érdekeket. Meg kell vizsgálni a kereskedői érdekeket, az állami és a foglalkoztatási érdekeket. Meg kell vizsgálni, hogy a kereskedőknek ebben a kérdésben mi az érdekük. A kereskedők attól tarthatnak, hogy csökkenni fog a forgalmuk, ezáltal csökkenni fog az árbevételük, a nyereségük, a tőkéjük. Úgy gondolom, erre nyilván csak feltételezéseket lehet mondani, de azt hiszem, ésszerű érv és válasz erre a kérdésre az, hogy ha Magyarországon van egy vásárlóerő-paritás, akkor attól, hogy valaki nem hét napon át tudja beszerezni a javait, hanem csak hat napon keresztül, az vélhetően ugyanannyit fog majd elkölteni. Tehát a kereskedői érdekek, úgy gondolom, nem abból a szempontból csorbulhatnak, hogy összgazdasági szinten kevesebb lesz a fogyasztás és az árbevétel, hanem esetleg vásárlói szokások alakulnak át. Ne adj’ isten, a kereskedők között még ösztönözhet ez a megoldás egy versenyt is. Esetleg még addig is eljuthatunk, hogy visszahat az árkérdésre, ami viszont a vásárlóknak lesz majd jó.

Az állam szempontjából is fölvetődik a kérdés, hogy ha ez igaz lenne, akkor bizony kevesebb lenne a bevétel, különösen az áfabevétel, hiszen akkor a költségvetés nem számolhat annyi bevétellel, ha az emberek nem fognak ennyit fogyasztani. Mert ha nem fogyasztják el, vélhetően megtakarítják, és esetleg későbbi fogyasztásra gyűjtenek. Úgy gondolom, az állam ezt a kérdést nem vetheti fel költségvetési szempontból, tehát nem teheti ilyen szempontból mérlegre a döntést.

És meg kell azt is vizsgálni, hogy mi a foglalkoztatói érdek. Tehát igaz-e az, hogy egy esetleges ilyen irányú döntés esetén kevesebb kereskedelmi dolgozóra lesz majd szükség, és úgy hat vissza a foglalkoztatásra, hogy bizony ezáltal sokan átmenetileg esetleg más munka után kell hogy nézzenek? Azonban, ha az első tétel igaz, hogy a vásárlóerő marad ugyanannyi, és ezt fogyasztásra költi, akkor vélhetően az, hogy időben rövidül a vásárlási lehetőség, de az eladott áru és szolgáltatás mennyisége ugyanannyi, akkor vélhetően ahhoz ugyanannyi foglalkoztatottra van szükség. Tehát ebben a tekintetben, ha az első állítás igaz, akkor a foglalkoztatottság szempontjából sincs tartanivalónk; egyrészt. Másrészt pedig tudvalevő, hogy a kereskedelemben eddig is jellemző a szakképzett munkaerő hiánya, tehát esetleg bizonyos átrendezés esetén nem jelenthet társadalmilag, országos, nemzetgazdasági szinten olyan problémát, ami külön kezelést igényel.

Nagyon fontos kérdés a társadalmi érdekek felvetése, a vásárlói szokások megvizsgálása. Egyáltalán az ellátási kérdés, hogy veszélyezteti-e ez a magyar emberek ellátását, kereskedelmi árucikkekkel való ellátását. Nagyon fontos kérdés ez is. Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben, ha a vásárlói érdekeket nézzük, tehát azt, hogy kialakult egy szokás Magyarországon, vasárnap üzletbe menni és vásárolni, akkor bizonyára lesznek olyan emberek, akik ezt rossz néven fogják venni, hogy nekik vasárnap esetleg nem lehet majd üzletbe menni. És ha az egy pótcselekvésük volt, esetleg egy más tevékenység után kell majd nézni.

Ha pedig valóban a vásárlás volt a jellemző, mert hallok olyat is, tudok olyat is, hogy egy egész család elmegy vasárnap vásárolni, és lényegében az egy kikapcsolódás, mert jó nézelődni, ismerősökkel is lehet találkozni, és közben bevásárolnak. Hát, ez bizony érdeksérelem egy családnak, egy magánembernek, mert át kell alakítania a szokásait, és vasárnapra, a pihenőnapra esetleg egy más jellegű tevékenységet kell kitalálni, ne adj’ isten, ugyanúgy a családnak.

Semmiképpen nem zavarhatja az ellátás színvonalát sem, hiszen azért a végső megoldás nem fehér vagy fekete lesz. Ezt elmondta frakcióvezető úr is, hogy akkor most minden üzlet bezár vasárnap Magyarországon, és nem lehet igénybe venni semmit, vagy lesznek olyan megoldások, amelyek igenis azért egy másféle megoldást fognak javasolni.

(22.00)

Tehát ilyen tekintetben semmiképpen nem gondolom, hogy ez össztársadalmi ellátási problémát fölvethet.

Nagyon érdekes kérdés, ezt most itt fölvetem, hogy mi is történt akkor, amikor például Magyarországon megszűnt a szombati munkavégzés. Persze tudom, az más rendszer volt, egy más világ volt, de azért mégis, úgy gondolom, szolgáltatások maradtak el, úgy gondolom, hogy csökkent a munkaidő, tehát munkahelyeknek kellett volna megszűnni, szokásokat alakítottunk át. Persze, ez mindenkit, az egész munkavállalói társadalmat pozitívan érintette, hiszen jött egy plusz szabadnap, a szombati szabadnap, ugyanúgy a gondolkodásmódunkat, a szokásainkat ehhez át kellett igazítani.

Egy kicsit ehhez tudom ezt is viszonyítani, mint az akkori döntés, amikor megszűnt a szombati munkanap, mert annak is ilyen hozadéka kellett hogy legyen, vagy legalábbis gondolkodás szintjén ez mindenképpen meg kell hogy jelenjen.

Nos, a gazdasági és a társadalmi érdekek felvetése után nem véletlenül, utoljára fölvetem a munkavállalói érdekeket. A munkavállalói érdeket, mert úgy gondolom, hogy azoknak a munkavállalóknak, akiket ez közvetlenül érint, egyértelműen az az érdekük, hogy vasárnap ne kelljen nekik dolgozni, természetesen úgy, hogy ez nem okozhat számukra egzisztenciális kérdést.

Úgy gondolom, hogy már van olyan erős a magyar gazdaság, és tovább fog erősödni, hogy ezt a kérdést előtérbe kell helyezni. Tehát nem gazdasági érdekek mentén és nem társadalmi szokások mentén kell meghozni, úgy gondolom, a végső döntést, hanem alapvetően a munkavállalói érdekeknek a tiszteletben tartása, annak a megbecsülése és annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy igenis, a munkavállalónak joga van ahhoz, hogy ebben a tekintetben a vasárnap munkát ne végezzen, és ugyanolyan pihenőnap, szabadnap járjon számára is.

Azt tudom mondani, hogy a kormány is ezt az álláspontot képviseli, és a munkavállalói, az emberi érdekeket helyezi előtérbe, amikor kimondja azt, hogy egyértelműen ennek a mentén mondja ki a kormány a törvényjavaslat tekintetében a támogatását, természetesen csak abban az esetben, ha megfelelő kompromisszumokat fogunk tudni találni, kompromisszumokat találunk, keresünk is, hiszen a mai nap is a Nemzetgazdasági Minisztériumban egyeztetések történtek a kereskedelmi dolgozók szakszervezeteivel, az érdek-képviseleti szervekkel.

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a kormányzati álláspont kialakítása azt jelenti, hogy mindent mérlegre téve, a munkavállalói érdekek prioritást kapva, a kompromisszumokat megkeresve az elmondott szempontok alapján a kormány támogatni tudja és támogatni fogja ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Harrach Péter és dr. Rétvári Bence tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 116 2014.12.08. 2:04  111-120

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány határozott célt tűzött ki maga elé, mégpedig azt, hogy Magyarországon az ipari termelés aránya a GDP-n, a gazdasági összterméken létrehozott értéken belül 23 százalékról 30 százalékra növekedjen. Ez azt jelentené, hogy az Európai Unióban a legmagasabb értéket fogja elérni a GDP-n belül az ipari termelés aránya, ha sikerül ezt a kormányzati célt megvalósítani. Ez teljesen összhangban van az Európai Unió elképzelésével, bár az Unió egészére 2020-ig ugyanez a szám 16 százalékról 20 százalékra történő növekedést jelent.

Nagyon fontos, hogy a kormány a politikáját, a gazdaságpolitikáját ennek rendelje alá. Ezért az első dolog az, hogy hogyan tudja a termelő beruházásokat támogatni a kormányzat, hiszen a beruházásokból lesz termelés, lesz munkahely és újabb és újabb érték létrehozása. Ebben határozott szándéka a kormánynak, hogy az európai uniós támogatások jelentős részét gazdaságfejlesztésre, ezen belül pedig a termelő beruházások ösztönzésére fogja fordítani. De nemcsak beruházás szükséges ezen teljesítmény eléréséhez, hanem az is, hogy megfelelő szakképzés, megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre ezen teljesítmény eléréséhez. Ezért indította el a duális szakképzés programját, a rendszer átalakítását a kormányzat.

Fontos továbbá a kutatás-fejlesztés és az innováció és természetesen ipari központok létrehozása is. A kormány tudja, mit szeretne elérni, és a kitűzött célt egy határozott, egymásra épülő döntéssorozat által el is fogja majd érni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 120 2014.12.08. 1:07  111-120

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Azt gondolom, képviselő úrnak igaza van abban a kérdésben, hogy olyan gazdasági közeget, környezetet, olyan üzleti kultúrát kell létrehozni, erősíteni Magyarországon, amely megfelel ezen célkitűzés megvalósításának. Csökkenteni kell a bürokráciát, és olyan pályázati és beszerzési rendszert, jogszabályt, törvényt kell létrehozni, amely által a gazdaság minden szereplője, a kisvállalkozások, a középvállalkozások és a nagyobb vállalkozások is megtalálják a helyüket ebben az iparosításban, a gazdaság fejlesztési elképzeléseiben.

A kormány politikája ezt maximálisan támogatja: úgy az adópolitika, a költségvetési politika és természetesen az előttünk álló európai uniós támogatási politika is azt fogja szolgálni, hogy az ipari termelés elérje a gazdasági össztermék 30 százalékát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 242 2014.12.08. 6:19  229-296

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt köszönöm a képviselőtársaknak és az Országgyűlés bizottságainak is azt a lelkiismeretes, alapos, felelősségteljes munkát, amelyet a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadása érdekében végeztek. Ez igaz a kormánypártiakra és az ellenzéki képviselőkre is.

Amint azt a törvényjavaslat expozéjában Varga Mihály miniszter úr is elmondta, Magyarország jövő évi költségvetésének összeállításakor a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés céljai álltak a középpontban, ezért a költségvetési törvényjavaslatban az szerepel, hogy jövőre többet fordítunk a családok és a gyermekvállalás támogatására, a munkahelyteremtésre és az oktatásra, a közbiztonságra, a gazdák támogatására, a nyugdíjak értékének megőrzésére és nem utolsósorban gazdaságfejlesztésre. Ennek megfelelően a családi adórendszernek köszönhetően 240 milliárd forint marad a családoknál, a kis keresetű, többgyermekes családok pedig a teljes bruttó fizetésükből gazdálkodhatnak. Négy év alatt fokozatosan a kétszeresére emelkedik a két gyereket nevelő szülők kedvezménye. Új otthonteremtési támogatást vezetünk be, amelyet már használt lakások megvásárlásához is igénybe lehet venni.

A bankok elszámoltatásának köszönhetően mintegy 1100 milliárd forint járhat vissza a magyar családoknak, a törlesztőrészletek pedig akár 25-30 százalékkal is csökkenhetnek. A pedagógus-életpályamodell folytatása mellett megkezdődik a rendvédelmi dolgozók béremelése is. Emellett több forrás jut az egészségügy támogatására, az ágazat fejlesztésére és az egészségmegőrzésre. Emelkedik a civil szféra támogatása is az eddigi 3-ról 5 milliárd forintra. A gazdaságfejlesztés terén kiemelkedően magas támogatással számolhatunk, mivel a következő hét évben 12 000 milliárd forintos uniós forrás érkezik Magyarországra.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül a kormány azokat támogatta, amelyek összhangban vannak törekvéseinkkel, és nem veszélyeztetik a hiánycélt. Ennek megfelelően az Országgyűlés Költségvetési bizottsága mint törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító javaslatot a kormány támogatja.

Tisztelt Országgyűlés! A Költségvetési bizottság módosító javaslatában szerepel többek között a pénzügyi tranzakciós illeték, a távközlési adó, a reklámadó, valamint a megtett úttal arányos útdíj bevételi előirányzatának módosítása. Ezek az indítványok megfelelnek azoknak a változásoknak, amelyeket a költségvetést érintő törvények, így például az adótörvények tárgyalása során az Országgyűlés elfogadott. A bizottság indítványa ennek megfelelően figyelembe veszi, hogy mivel végre lehetővé vált a devizahitelek forintra váltása a kivezethető árfolyamgát rendszerével, emellett a kedvező foglalkoztatási, bérügyi adatok alapján növekvő személyi jövedelemadó-bevétellel és csökkenő bérkompenzációval kell számolnunk.

A bizottsági javaslat több olyan ágazat, terület és program többlettámogatására tesz javaslatot, amelyek jól illeszkednek a kormány gazdaságpolitikájához, ezért ezeket természetesen támogatjuk. Ezek közül kiemelem, hogy jövőre a tervezettnél magasabb összeget fordítunk az országos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás megrendezésére, a fogyatékkal élők sportjának támogatására, illetve az iskola- és tornaterem-építésekkel kapcsolatos kiadásokra. A kormány támogatja azt az indítványt is, hogy biztosítsunk további forrásokat az egyházak hitéleti tevékenységének támogatására és a mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményeinek kiadására.

Végezetül a módosító javaslat fejezetek közötti, illetve fejezeten belüli nullszaldós átcsoportosításokat, valamint technikai átvezetéseket is tartalmaz. Ezek közül meg kell említenem, hogy az adó- és járulékbevételek idei kedvezőbb alakulására tekintettel módosul a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a szociális hozzájárulási adó bevételeinek alapok közötti megosztási aránya.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági javaslatban szereplő módosítások nem veszélyeztetik a kitűzött 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélok teljesíthetőségét. Az egyes államháztartási egyenleget befolyásoló tételek lényegében kiegyenlítik egymást, ugyanakkor az egyes többletkiadásokat finanszírozza az Országvédelmi Alap előirányzata. Magyarország gazdaságának dinamikus, jelenleg 3,2 százalékra prognosztizált, illetve a 2015. évre óvatos becsléssel tervezett 2,5 százalékos növekedése biztosítékot jelent arra, hogy a módosító javaslat alapján a csökkentett Országvédelmi Alap előirányzata elegendő fedezetet biztosít az esetlegesen felmerülő kockázatok kivédéséhez. Meggyőződésem, hogy a 2015. évi költségvetés elfogadásával folytatódhat az a gazdaságpolitika, amely a növekedési, foglalkoztatási és államháztartási adatok alapján Európa jobban teljesítő országai közé emelte Magyarországot.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre tekintettel kérem, hogy a bizottság által beadott összegező módosító javaslatot támogatni és ennek alapján a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 296 2014.12.08. 3:51  229-296

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokban. ‑ Az elnök csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva az ellenzéket, tehát: adóemelés, elszegényedés, sorvadás, megszorítás. Majd megtudtuk, hogy éjfél után beérkezett módosító, nem kell táncegyüttesnek pénzt adni, és hogy Ecclestone egy csavargó. (Apáti István közbeszól.) Körülbelül ezt tudtuk meg az ellenzéktől. Szerintem az adóemelést az ellenzék összekeveri a többlet-adóbevétellel. A kettő nem ugyanaz, azért, mert egy tételen több adóbevétel van tervezve, mint az elmúlt évben, még nem azt jelenti, hogy adóemelés lesz. (Apáti István többször közbeszól.)

Viszont nem szóltak arról a képviselők, az ellenzék, hogy nem emelkedik a személyi jövedelemadó, nem emelkedik a forgalmi adó; hogy nem emelkednek az energiadíjak, tehát a rezsicsökkentésben elért eredmények megmaradnak, ami ugyanúgy a magyar emberek, családok zsebében fog maradni.

(19.00)

Arról sem szóltak, hogy megszűnnek a devizahitelek és forintosításra kerülnek, és csökkennek majd a törlesztőrészletek, és ezáltal magasabb lesz a vásárlóérték. De arról sem, hogy a pedagógusok és a rendvédelmi dolgozók egyébként jövedelememelésben részesülnek, vagy a Fidesz ugyanúgy tartja a szavát, és a nyugdíjak reálértékét meg fogja tudni őrizni. De arról sem esett szó, hogy 2,5 százalékkal fog növekedni a GDP, és 2500 milliárd forintos beruházást fogunk tudni elérni, megvalósítani a következő évben európai uniós támogatásokkal. De arról sem beszéltek, hogy tovább csökken az államadósság, vagy arról sem beszéltek, hogy túlzottdeficit-eljárást kell majd Magyarország ellen indítani ezen költségvetés alapján, amit kimondottan dicséretnek veszek, hiszen ezzel azt mondták, hogy ez a költségvetés teljesíthető, és hogy a hiánycélt egyébként elfogadják. De arról sem beszéltek, hogy Magyarországon több lesz az állam által biztosított munkalehetőség, azaz a közfoglalkoztatottak száma, még ha az ellenzék ezt nem is ismeri el, úgy gondolom, hogy nagyon komoly eredmény, hogy további tízezreknek tudunk munkalehetőséget biztosít.

Úgy gondolom, hogy a költségvetési vita véget ér lényegében a mai nappal a felszólalásommal, és egy költségvetést az minősít először is, hogy el van-e fogadva, én nagyon bízom benne, hogy holnap és a jövő héten megkapja a többséget és a parlament elfogadja, és utána nem fog róla szó esni, mert a költségvetésbe beírt számok és azok a célok meg fognak valósulni, és ezáltal a költségvetés mint téma, mint napirend le fog kerülni a parlament napirendjéről, hacsak nem lesz igaza az ellenzéknek, hogy nem teljesíthető a bevétel s a többi. De ahogy mondják, a puding próbája az evés, a költségvetésnek pedig az eltelt idő; teljesül a bevétel, ezáltal a kiadások is, vagy nem teljesülnek.

Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek a részvételt, a munkát, a lelkiismeretes hozzáállást, hangsúlyozom még egyszer, az ellenzék részéről is, mert a jobbító szándék a módosító javaslatokban természetesen megjelenik. Ez mindig is ellenzéki műfaj volt, én is voltam nyolc évig ellenzéki képviselő, ilyen és ehhez hasonló módosítójavaslat-ötletem nagyon sok volt.

Egy a lényeg: holnap és a jövő héten a költségvetést, a 2015. évit meg kell szavazni, és akkor az idő szépen halad előre, és teljesülni fog a költségvetés. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 312 2014.12.08. 0:54  297-312

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Ez igazából nem zárszó, csak azt szeretném megjegyezni, hogy miután nem érkezett módosító javaslat a törvényjavaslathoz, ami elég ritka a parlament életében, ezért aztán egy újabb, kis mini általános vita alakult itt ki. Ebben viszont nem szeretném megismételni a kormány álláspontját, amit az általános vitában elmondtunk, attól se többet, se kevesebbet, úgyhogy az továbbra is tartja magát.

Köszönöm szépen a frakciók álláspontját. Abban bízunk, hogy a kormánypárti frakciók mellett ellenzéki frakciók is képesek lesznek megszavazni ezt a törvényjavaslatot, mint ahogy sok pozitív elemét itt a vitában hangsúlyozták is. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 316 2014.12.08. 3:18  313-325

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirendi javaslat zárszavaként engedjék meg, hogy összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb módosításait. A vitában több területet érintően kerültek módosító javaslatok benyújtásra, számos pontosító, a jogalkalmazást segítő indítvány érkezett, amelyeket a kormány is támogat. Engedjék meg, hogy a következőkben a legfontosabb módosító indítványokat ismertessem önökkel!

Tisztelt Ház! A parlamenti döntéshozatal során a törvényjavaslat egyik legfontosabb változtatása, hogy a biztosítók esetén a panaszkezelés szabályai kibővültek, ezáltal jobban igazodnak a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok kívánalmaihoz, és hathatósabb védelmet nyújtanak az ügyfelek számára panaszaik kezelése során. A többes ügynökök és alkuszok esetén ugyanakkor eltérésekkel, egyfajta könnyítésekkel indokolt a panaszkezelési tevékenység szabályozása, tevékenységük jellegéhez igazodóan.

Az előterjesztett módosító javaslat figyelembe veszi, hogy jelentős számú magyar tulajdonú mikro­vállalkozás működik többes ügynökként vagy alkuszként. Esetükben indokolatlan lenne a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó alkalmazása, jelentős adminisztratív terhet eredményezne, és hátráltathatná ezen vállalkozások fejlődését.

Tisztelt Országgyűlés! A döntéshozatal során módosításra kerültek a többes ügynök felelősségére vonatkozó szabályok. A biztosító felelőssége a többes ügynökért továbbra is megmarad a termékre és a megbízó biztosítóhoz kapcsolódó tevékenységére vonatkozóan, tekintettel azonban arra, hogy a többes ügynök a biztosítók egymással versengő termékeit is jogosult közvetíteni, így az ügyfelek számára okozott károk megtérítése és az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében indokolt a többes ügynök önálló felelősségének meghatározott esetekre történő fenntartása. A károsultak jogérvényesítése az ügynöknek a megbízó biztosítóhoz közvetlenül nem kapcsolható mulasztása esetén bizonyítási nehézséget és végső soron az igényérvényesítés akadályát eredményezné. Ezzel összefüggésben előírásra kerül a többes ügynök felelősségbiztosítási kötelezettsége, amely fedezetet nyújt a többes ügynök által a megbízó biztosítóhoz közvetlenül nem kapcsolható mulasztás esetén okozott károkra.

(19.40)

Tisztelt Ház! Számos átmeneti szabály került módosításra és a jelenleg hatályos biztosítási törvénybe átemelésre annak érdekében, hogy az átmeneti időszakban a biztosítók és a Magyar Nemzeti Bank felkészülése biztosított legyen az új, az Unió egész területén bevezetés alatt álló Szolvencia II. rendszerre történő áttéréssel kapcsolatban, és elkerülhető legyen a jogbizonytalanság a hatályos Bit. és az új törvény szabályai között.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm az együttműködésüket, és kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 330 2014.12.08. 4:34  325-337

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A hitelintézeti és tőkepiaci szabályozás egy fontos kérdéskör, különösen, ha fogyasztóvédelmi aspektusai vannak. Márpedig a betétbiztosításnak alapvető fogyasztóvédelmi tartalma van, így örömmel vettük az általános és részletes vitán a képviselők aktív részvételét.

A törvényjavaslat fő vonalát a betétbiztosítás szabályozásának további modernizálása adja, így a hitelintézetekre vonatkozóan tartalmaz új szabályokat. A javaslat a tőkepiaci szektorra vonatkozóan is tartalmaz előírásokat, ezeknek az uniós szabályok módosulása az indoka.

Mindezeknek megfelelően a benyújtott módosító javaslatok is mindkét területet érintik. A módosító javaslatok többsége pontosító jellegű, az egyértelmű jogértelmezést és jogalkalmazást szolgálja. A kormány által is támogatott módosító indítványok elfogadásával a tőkepiaci törvényben technikai jellegű módosításra, a kollektív befektetési formákról szóló törvényben a harmadik országbeli befektetési alapkezelők belföldi működési lehetőségeinek korlátozására kerül sor, hiszen így alakul ki az azonos megítélési szint. A pénzügyi békéltető testület működését érintő, a kormány által is támogatott módosító javaslatok egy része általános eljárási szabályokat rögzít. Bevezetésre kerül például az eljárási szünet intézménye. Lehetőség nyílik arra, hogy a testület szakértői állásfoglalást szerezzen be. Az alacsony ügyérték alatti ügyekben pedig a testület nem háromtagú tanácsban jár el, hanem egyszerűsödik a döntéshozatal.

A pénzügyi békéltető testületet érintő módosítások másik része egy átmeneti jellegű, a kölcsönökkel kapcsolatos elszámolások miatt várhatóan nagyszámú fogyasztói eljárás okán szükséges. Ennek érdekében átmeneti jelleggel hosszabb határidők kerülnek meghatározásra, ezek azonban az eljárás gyors lefolytatását érdemben nem befolyásolják, de a fogyasztók érdekeire hangsúlyt fektetnek.

A módosítások közül fontos kiemelni a betétbiztosítás szabályozását érintő módosító javaslatot. A törvényjavaslat kiterjeszti a betétbiztosítás alkalmazását a kisebb helyi önkormányzatok betéteire is. A javaslathoz benyújtott módosító indítvány szerint a betétbiztosítás a helyi önkormányzatok által alapított költségvetési szerv betéteire, fizetési számlájára is kiterjed.

A betétbiztosítás új szabályaival kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a rendelkezések a fő szabálytól eltérően nem 2015. január 1-jén, hanem majd csak 2015. július 3-án lépnek hatályba. Az Európai Unió új betétbiztosítási irányelvének átültetési határideje ugyanis ez a nap.

Az általános vitában elhangzottakkal ellentétben nem a betétbiztosítási díj emelése érdekében került benyújtásra a törvényjavaslat. A hitelintézetek 2015. évi betétbiztosítási díjának megállapítására még a hatályos szabályokat kell alkalmazni. A jelenlegi, 2015-re vonatkozó díjemelés egy átmeneti állapotnak tekinthető, mivel ebben az évben az OBA-nak több takarékszövetkezet betéteseit is kártalanítani kellett. Az OBA vagyonára vonatkozó célszint elérésére azonban a törvényjavaslat tíz évet biztosít. Ezért a most megállapításra került díjtétel egy rövid, kicsit erőteljes feltöltési időszak után visszacsökkenthető, különös tekintettel arra, hogy már a szanálási eljárás és a Szanálási Alap is mint védővonal rendelkezésre áll ez év nyara óta.

A betétbiztosításra vonatkozó új szabályok összességében a betétbiztosítás intézményének erősítését és ezáltal a betétesek védelmének növelését szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm együttműködésüket. Kérem, hogy támogassák a kormány által támogatott módosító javaslatot és az egész törvényjavaslatot. Köszönöm.

(20.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 26 2014.12.09. 5:02  17-26

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Közbekiáltások az MSZP és a Jobbik soraiból, köztük: Mi van? Előre meg van írva? ‑ Most jegyzetelte ‑ De le van gépelve! ‑ Derültség az ellenzék soraiban.) Zárjuk le az áfacsalás ügyét, jó? Nem az áfa- és az adócsalás az első olyan dolog, amiről kiderül, hogy a szocialista kormányok csináltak, generáltak, és a Fidesz-kormány fogja egyenesbe hozni és rendbe hozni.

Mondok három olyan intézkedést, amely kormányzati intézkedés (Közbeszólás az MSZP soraiból: Máskor beszéljétek meg a frakcióülésen!), és a gazdaság fehérítését eredményezi. (Folyamatos zaj.) Egy: az online pénztárgépek bevezetése, több mint 180 ezer pénztárgép van már az adóhatósághoz bekötve, eredményei mutatkoznak; a fordított áfa kérdése éppen a gabonakereskedés terén, amit az Európai Unió rendkívüliként engedélyezett Magyarország számára. Ezzel ezt a féle áfacsalási lehetőséget kiszűrtük, és január 1-jétől pedig a közúti áruforgalmazási rendszernek az ellenőrzése, amikor az országból ki- és belépő áruknak egy nyomon követése fog megtörténni, amely teljes egészében ki fogja zárni az áfacsalás esetét.

Több ilyen politikai üggyel, tényezővel is találkozunk, az eladósodás kérdését is az MSZP-kormány hozta Magyarországra, a Fidesznek kellett megoldani. (Dr. Schiffer András: Hol van a vizsgálóbizottság? ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) A devizahitelesek kérdését úgyszintén a jelenlegi kormány fogja egyenesbe hozni.

Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon bízom abban, hogy az ön által említett konkrét áfacsalási ügy is teljes egészében ki fog derülni, ki fog derülni, hogy kik okozták, és méltó büntetésüket el fogják nyerni, és a költségvetés kasszájába is visszakerülnek ezek az elcsalt, ellopott adóbevételek. (Bangóné Borbély Ildikó és Demeter Márta egy-egy sárga rózsát oszt ki az MSZP-s képviselőknek.)

Ami felszólalásának másik érdemi részét illeti, az a magyar gazdaság teljesítménye. A magyar gazdasági növekedés Európában is kiemelkedő, a 3,2 százalékkal az első háromban van az Európai Unióban. Érdemes valóban a teljesítmény mögé nézni, hogy hogyan tudott Magyarország a 2014-es gazdasági évben két és félszer akkora teljesítményt nyújtani, mint mondjuk, az Európai Unió átlaga. Úgy gondolom, érdemes az ipari termelés kérdését felvetni, és azt nemcsak szakértői szinten, hanem a politika szintjén is egy kicsit elemezni, hogy mit is jelent ma Magyarországnak az ipari termelés, ezen belül pedig a járműgyártás.

Az ipari termelés 2010 óta folyamatosan növekszik: 2010-ről ’13-ra mintegy 20 százalékkal, 2014-ben pedig az eddigi adatok alapján 11,1 százalékkal; minden hónapban jelentősen emelkedett. (Folyamatos zaj.) A járműgyártás kérdésében pedig egészen kiemelkedő eredményeket tud Magyarország felmutatni, hiszen 2013 (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) egy növekedési fordulat volt, és lényegében Magyarország regionális központtá vált, hiszen nemcsak összeszerelésben, hanem autóipari alkatrészek gyártásában is kiemelkedő teljesítményt nyújtott Magyarország. 2012-ben a járműgyártás 7,8 száza­lékkal, egy évvel később már majdnem háromszorosával, 19 százalékkal növekedett. Alapvetően a külpiaci, tehát az exportértékesítések húzzák a teljesítményt, de a hazai értékesítés is jelentősen, mintegy 48 százalékkal növekedett.

Az utóbbi években Magyarországon négy autógyártó cég telepedett meg, az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki, 2013-ban ezek a cégek 17 400 munkahelyet biztosítottak munkavállalóknak több mint 2 ezer új munkahelyet teremtve (Folyamatos zaj. ‑ Dr. Szél Bernadett: Nem hallani. ‑ Az elnök csenget.) 229 magyar beszállítónak adnak munkát, hat felső- és hét középfokú oktatási intézményt tartanak fenn. Lényegében Magyarország az európai gépjárműgyártásnak egyik központjává vált, hiszen Szlovákia és Csehország mögött a legnagyobb szerepe van az Európai Unióban. 2014-re összesen mintegy 400 ezer darabot tudunk előállítani, ez mintegy 20 százalékos növekedést jelent.

Magyarországnak meghatározó szerepe van és lesz az Európai Unió járműgyártásában. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Közbeszólások az ellenzék soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 38 2014.12.23. 5:08  35-38

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban így van, Magyarország 2014. évi gazdasági, pénzügyi, költségvetési teljesítménye nemzetközi szinten is elismerést vált ki. Elismerést vált ki az elemzőkben, hiszen pozitív kilátásokat jósolnak Magyarországnak és átminősítést pozitív értelemben 2015-re. Bizony, elismeri most már az IMF is, hogy a megszorítás politikája nem volt helyes, és ebben Magyarország elsőként tudott lépni és kiszabadulni a megszorítási politikából. Ugyanezt teszi az Európai Bizottság is, amikor Magyarország 2014. és ’15. évi gazdasági makromutatóit megemeli.

Lényegében Magyarország teljesítményét mindenki elismeri, egyedül belföldön csak az ellenzéki pártok képviselői kritizálják továbbra is. (Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Meg az egész világ.) Nagyon nagy kérdés persze az, hogy az ország ezt a teljesítményt meg tudja-e tartani, vagy bizonyos értelemben tudja-e fokozni 2015-ben. Mert ha ez sikerül, akkor valóban az ország tartósan egy olyan növekedési pályára áll, amely egyértelműen a magyar családok, a magyar emberek javát fogja szolgálni.

(13.10)

Nagyon fontos dolog az, hogy a 2015. évi költségvetés, amit már elfogadott a parlament, és ezzel együtt a megalapozó törvényeket és az adótörvényeket, ez teljes mértékben azt szolgálja, hogy a 2015. évi gazdasági teljesítményünk megközelítse a 2014. évit, és hogy a 2015. évi teljesítményünkkel is Európa élvonalába kerüljünk.

Nagyon fontos, hogy folytatódik az a költség­vetésihiány-politika, amit a Fidesz-kormány 2010 óta folytat, amelynek eredménye a túlzottdeficit-eljárásból való kiengedésünk.

Egyértelműen elismeri mindenki, hogy a 2015. évi költségvetés is teljesíteni fogja azt az európai uniós elvárást, hogy 3 százalék alatt legyen a hiány.

Mindenki elismeri azt a teljesítményt, hogy az adósság mértéke nemhogy megállt Magyarországon, hanem most már csökkenő pályára állt. (Dr. Schiffer András: Micsoda?!) És elismerésre méltó az az inflációs politika, amely egyébként illeszkedik az európai uniós országok inflációs számaihoz is, amely az alacsony infláció megtartását jelenti, amely egyértelműen jó hatással van a családok mindennapjaira.

És persze a legfontosabb az, hogy milyen gazdasági növekedést tud elérni az ország. Ehhez a kormány minden döntést meghozott. Alapvetően a kedvező alacsony kulcsú jövedelemadó-rendszert megtartotta; a társasági adózás terén marad a 10, illetve 19 százalékos adókulcs; a személyi jövedelemadóban pedig Európában is egyedülálló módon az egykulcsos, 16 százalékos adó.

Nagyon fontos az, hogy Magyarország kihasználja azokat az előnyöket, hogy 2015-ben még két ciklus európai uniós támogatása érkezik az országba, hiszen lezárul a 2007-2013. évi ciklus, de pénzügyi értelemben még támogatásokat fog kapni az ország, és el fog indulni a 2014-2020-as költségvetés támogatási rendszere is, és ezért 2500 milliárd forint fog a gazdaságba kerülni, amely jelentősen fogja növelni az építőipar, illetve az ipari termelés teljesítményét, és ezáltal vissza fog hatni az egész gazdaság teljesítményére.

Nagyon fontos, hogy a családoknak kiszámítható éve lesz 2015, hiszen ahogy frakcióvezető úr is elmondta, a rezsicsökkentés eredményeit tovább fogják élvezni a magyar családok; végre megnyugtató módon rendezik a devizahitelesek kérdését, megtörténik az elszámolás a bankokkal, megtörténik az elszámolás az ügyfelekkel, és a jövő évtől lényegében forintban, kiszámítható módon, az árfolyamkockázatot kiiktatva lehet a hátralévő törlesztéseket, a csökkentett összegű törlesztéseket teljesíteni.

Nagyon fontos, hogy kiszámítható a magyar kormány családi adópolitikája, amely egyértelműen erősíti a családi adókedvezményt, azon családokat támogatja, amelyek gyermeket nevelnek.

Magyarország ‑ teljesen egyértelmű módon - emel­­­kedő pályára lép a 2015. évben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 120 2014.12.23. 4:06  117-122

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! 2014 első két negyedévében az Unión belül valóban Magyarországon javult a leggyorsabban a nők foglalkoztatási szintje. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés támogatása mellett eredményesek voltak a kormány azon lépései is, amelyek a munkahelyek számának növelését és a családok megerősítését szolgálták. A családok javuló anyagi biztonsága, a növekedés beindulása és ezen belül a nők munkába állását támogató intézkedések együttesen eredményezték az örvendetesen több gyermekszületést.

A női foglalkoztatást tekintve az európai összehasonlítás gyorsuló ütemű felzárkózást jelez az uniós átlaghoz képest. Ennek eredményeként a 28 tagállam között ma már a középmezőnybe tartozunk. A nemrég megjelent adatok további javulást mutatnak. 2014 harmadik negyedévében a munkában álló nők száma már meghaladta az 1,9 milliót, ami nemcsak a válság óta, hanem a rendszerváltás óta is a legmagasabb szám. A 2010-es kormányváltás óta 165 ezerrel több nő dolgozik, ami közel 10 százalékos növekedést mutat.

A foglalkoztatási fordulat természetesen nem egyetlen intézkedésnek, hanem egy összehangolt intézkedéssorozatnak köszönhető. Ennek része volt, hogy a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalán egyaránt segítettük a nők munkába állását. Szélesítettük a gyermeknevelés melletti munkavállalás lehetőségét, az adórendszer átalakításával, amit ön is említett, kedvezőbbé tettük a nők számára a munkavállalást és a gyermekvállalást. A másik oldalról az alkalmazási költségek célzott csökkentésével pedig érdekeltté tettük a munkáltatókat abban, hogy hátrányos helyzetű munkavállalókat, köztük nőket is alkalmazzanak.

S most engedje meg, hogy én is bemutassak néhány olyan fontos elemet, amely az elmúlt időben a kormány döntése következtében került végrehajtásra.

(15.40)

Az első a rugalmas munkavégzési lehetőségek kedvezőbb szabályozása 2012. július 1-jétől a munka törvénykönyvében. Ezzel a gyermeket nevelő nők számára lehetővé tettük a munka- és családi feladatok jobb összehangolását.

A második: 2014. január 1-jétől a gyed extra bevezetésével a gyermek egyéves kora után az ellátás folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhetnek munkát a szülők. 2014 harmadik negyedévének végén ez a lehetőség mintegy 15 ezer kisgyermekes szülő foglalkoztatását segítette elő.

A harmadik: a nők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében növeltük a foglalkoztatási programokra fordítható hazai és uniós forrásokat. Csak az elmúlt két évben 27,2 milliárd forintot fordítottunk a nők foglalkoztatási esélyeinek javítására, amellyel mintegy 43 ezer nő munkavállalót segítettünk.

A negyedik: a munkahelyvédelmi akcióterv is jelentős kedvező folyamatokat indított el, mintegy 40 ezer nő munkába visszatérését segítette. Ezt a programot természetesen tovább folytatjuk, például a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében a következő évben 100 ezer forint adókedvezmény lesz igénybe vehető.

Tisztelt Képviselő Asszony! Sorolhatnám még pontokba szedve, valóban, a kormány döntéseinek eredményei egyértelműen látszanak, hiszen a születések száma az első 8 hónapban közel 3 százalékkal, a házasságkötéseké pedig 3,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Reményeink szerint a kedvező folyamat tovább folytatódik és erősödik, és egyre több gyermek születik majd hazánkban, a magyar családokban. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Korózs Lajos és Harangozó Gábor István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 126 2014.12.23. 4:07  123-129

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a korkedvezményes rendszer 2012. január 1-je óta nem a nyugdíjrendszer része, tekintettel arra, hogy fő szabályként csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet öregségi nyugdíjat megállapítani. A korhatár előtti nyugdíjak, így a korkedvezményes nyugdíjak is 2012-től korhatár előtti ellátássá alakultak át. A jelenlegi korkedvezményes ellátásra jogosító munkaköröket több évtizede határozták meg, ezek megítélése tudományosan megalapozatlan, és nem állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok sem, amelyek a működtetett rendszer eredményességét bizonyítanák, így az egészség megőrzése, az életkor meghosszabbodása, az életminőség fenntarthatósága.

Elég csak arra utalni, hogy a munkakörülmények jelentősen megváltoztak, szakmák megszűntek, új szakmák jelentek meg a gyakorlatban. A korkedvezményes ellátás rendszere nem szolgálja a prevenciót, nem jelenti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak egészségének garantálását, sőt nem jelenti életkorok meghosszabbítását sem. Lényegében az érintett emberek egészségének, életéveinek pénzzel, néhány éves szabadsággal utólag történő megváltása. Miután a rendszer, ahogy említettem, nem tudományos alapon nyugszik, olyan mértékben szubjektív, hogy esetenként igazságtalan is lehet.

A munkavégzéshez kapcsolódóan esetlegesen elszenvedett egészségkárosodás mértéke különböző, amit a jelenlegi rendszer nem tükröz. Nem véletlen, hogy nyolc évvel ezelőtt az előző kormány által meghozott döntések, amelyek többek között hatályon kívül helyezték a munkaköri listát, és a rendszer terheit a munkáltatókra rakták, az érdekképviseletek és a foglalkoztatáspolitika hadszínterévé tették a korkedvezményt.

Ami bizonyos azonban, hogy a korkedvezmény fogalma és gyakorlata ellentétes a foglalkoztatás-egészségügy, a munkavédelem és a munkavédelmi törvény szellemével. A munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény a munkáltatót kötelezi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására. Ennek érdekében minden munkáltatónak munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenység keretében rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles teljeskörűen értékelni a munkavállalók egészségét, biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Mindezek figyelembevételével a korkedvezményes rendszert jelenlegi formájában fenntartani szakmailag, etikailag és gazdaságossági szempontból sem indokolt.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindezek mellett hangsúlyozni kell, hogy a korkedvezményes ellátás nem szűnik meg, a jelenleg ellátásban részesülő mintegy 10 ezer fő jelenleg is megkapja a neki megállapított juttatást. A korhatár előtti ellátások kiadásainak forrása a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, az ellátások folyósításához szükséges forrás a továbbiakban is biztosításra kerül a 2015. évi költségvetésben. Nem vesznek el a megszerzett jogosultságok sem, minden érintett, a jelenleg vagy korábban legalább a minimális jogosító időt a kedvezményezett munkakörökben ledolgozó munkavállaló a megszerzett kedvezményt korhatár előtti ellátás formájában, korlát nélkül továbbra is igénybe veheti.

Az elavult korkedvezményes nyugdíj megszűnését követően azonban a munkakörökben, ahol a munkavállalót érő, a szervezet fokozott elhasználódásával járó hatások nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, a munkavédelmi, foglalkozás-egész­ségügyi intézkedésekkel elvi lehetőséget látunk egy rendszer kiala­kítására, amelyben akár munkaidő-kedvez­ménnyel, akár osztott munkakörrel megelőzhető a munkavállalók esetleges egészségügyi károsodása.

(15.50)

Fontos, hogy egy olyan rugalmas megoldás kerüljön kidolgozásra, amelynek fenntarthatósága hosszú távon is biztosított. A munkavállalók és a munkaadók számára (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ez kiszámítható legyen, és a felek egyetértésén alapuljon. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 169 2014.12.23. 2:10  164-173

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésében egyszer több tízezer családról beszél, aztán 120 ezer családról beszél (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Az több tízezer! ‑ Közbeszólás az MSZP soraiból: Jaj, ne már!), valahol el kellene dönteni, hogy az ön véleménye, álláspontja szerint akkor igazából mennyi családról és milyen jogi helyzetben lévő családról van szó. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Azért csak próbálj meg válaszolni!)

Egy biztos: az Országgyűlés által elfogadott négy törvény, amely rendezi a devizahitelesek sorsát jövő év első félévében most már véglegesen, az minden hatályos szerződésben lévő ügyfélre vonatkozik. Mi nem tudunk olyanról, hogy 120 ezer ember esett volna ki ebből a jogi szerződési kategóriából. Tehát mindenkinek, akinek a pénzintézettel szemben akár felmondott, de jogilag még érvényes szerződése van, rá az elszámoltatás és a forintosítás vonatkozik. (Dr. Staudt Gábor: Elszámolás.) Az elszámolás. Aki pedig ezen túl már kiesett ebből a rendszerből, annak teljesen más megoldást ajánlottunk ‑ ezt ön is tudja ‑, például a Nemzeti Eszközkezelő rendszerét, ahol 25 ezer ingatlan megvásárlásáról döntött már a Nemzeti Eszközkezelő.

Én azt gondolom, hogy fontos szempont a végleges megoldásnál, hogy ne legyenek perek tízezrei vagy százezrei, és a rendezés ‑ mert 2010-re is visszautalt ‑ azért tartott ennyi ideig. Egy bizonyos, hogy a következő évben, amikor megtörténik az elszámolás és a forintosítás, minden devizahiteles csökkentett törlesztőrészletet fog fizetni, és mentesül az árfolyamkockázattól, és visszatérítik a bankok által tisztességtelenül elvett összegeket. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 173 2014.12.23. 1:03  164-173

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! Én nem akarom önt meggyőzni. Ha nem sikerült az elmúlt négy és fél évben meggyőzni arról e kormány bármely tagjának… ‑ egyébként hozzáteszem, hogy például a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi előkészítés az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik, a Nemzeti Eszközkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, az elszámoltatás pedig a Magyar Nemzeti Bankhoz. Ahhoz képest engem kérdez ‑ csak úgy a tájékozottságáról. Tehát nem kívánom önt meggyőzni, mert nem önt kell meggyőzni, hanem az érintett embereket kell a kormánynak meggyőzni, és úgy gondolom, hogy azokkal a lépésekkel, amelyeket 2010-től tett a kormány, ezt bármikor vállalhatja.

A kérdés össztársadalmi problémát jelzett, és azt gondolom, hogy a kormány mégis megtalálta azt a megoldást, hogy végül jövő év első felében valamikor kimondhatja azt, hogy véglegesen rendeződött Magyarországon a devizahitelesek sorsa. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 185 2014.12.23. 2:05  182-189

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon fontos dolog az, hogy elemezzük azt, hogyan tudta Magyarország elérni, hogy olyan növekedést tud produkálni a magyar gazdaság, hogy az Európai Unió élvonalához tartozik, hiszen lényegében ezt Európában senki nem várta. Mi bíztunk benne, nagyon optimisták voltunk, de az, hogy az első három helyen tudjunk végezni ‑ és ez valószínűleg év végéig egy 3,2 százalék körüli növekedéssel is így marad ‑, azt gondolom, mindenképpen elismerésre méltó teljesítmény.

Ennek több összetevője van nyilvánvalóan, és ez így van rendjén, ha a növekedés több lábon áll. Tehát eleve Magyarország exportteljesítménye mindig is meghatározó volt, meghatározza a beruházást, és a legfontosabb az, hogy mekkora a fogyasztás, a belső hazai fogyasztás mértéke, az emberek mennyit tudnak elfogyasztani. Nyilván, ha minél többet fogyasztanak el, ez annál jobban serkenti a növekedést, az újratermelést, tehát akkor egészséges egy gazdaság, és most már, 2014-ben Magyarországon ‑ ahogy a képviselő úr is mondta ‑ a kiskereskedelmi forgalom, a fogyasztás egyik meghatározója minden hónapban tudott növekedni.

Ez nagyon-nagyon fontos, hiszen ez azt jelzi, hogy az embereknek több pénzük van arra, amit magukra, a családjukra, a saját fogyasztásukra, szükségletükre költenek. Ennek valóban több összetevője van. Az egyik az eleve, hogy többen dolgoznak, hiszen 400 ezerrel többen dolgoznak, mint négy évvel ezelőtt Magyarországon, ami meghatározza, természetes, hogy növeli a belső fogyasztást.

De ennek van egy másik eleme is, amit úgy látom, most nem tudok elmondani, majd a hátralévő egy percben megpróbálom. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 189 2014.12.23. 1:18  182-189

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő Úr! Valóban, tehát a jövedelmek növekedése, emelkedése meghatározza a kereskedelem bővülését, a fogyasztást. De hogyan nőhet a jövedelem, hogyan nőhet a reáljövedelem Magyarországon, amikor az ország még alig jött ki a válságból, és mégis érezhető módon a családok lényegesen többet vásárolnak? Hiszen napi hír, hogy például soha nem vásároltak karácsonykor annyit, mint várhatóan most a mai nappal vagy a holnapi nappal bezárólag, hiszen azt mondják az érdekszövetségek, hogy 800 milliárdot költöttek el az emberek, és ennyit még sohasem.

Azt gondolom, nagy részben benne van a kormány teljesítménye, az ön által is említett rezsicsökkentés, a devizahitelesek részbeni rendezése és végleges rendezése a jövő évben, és nem utolsósorban a jó költségvetési politika, hogy a közszférában most már minden évben életpályamodelleket tud elindítani a kormány, ami azt jelenti, hogy több ember több jövedelemhez jut, és ezáltal többet tud a kiskereskedelemben elkölteni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 195 2014.12.23. 2:13  190-199

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kicsit meglepett a kérdése, hiszen az adott témában ma parlamenti ülés is elkezdődött, igaz, hogy napirend híján nem tudták az MSZP javaslatát megtárgyalni; ez a mai, 12-kor kezdődő ülésen is többször szóba került. Önnek bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy ennek a kérdésnek a kezelése nem a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik.

De, megmondom őszintén, furcsa dolog az, hogy egy ellenzéki párt, egy ellenzéki képviselő tiltakozik az ellen, ha valamilyen rendszer igazságosabb lesz. Ugyanis ennek a rendszernek a bevezetése nemcsak egy autóutat, egy autópályát érint, hanem ez az egész országra ki fog terjedni, megyei jogú városok elkerülő útjaira, tehát egy sokkal igazságosabb rendszer fog ezáltal kialakulni.

Az pedig, hogy tiltakoznak polgármesterek, akiket emberek választottak meg, és nyilván az ‑ most a mértékéről nem beszélek, majd csak az egy percben ‑, hogy valamiért fizetni kell, amiért eddig nem, kellemetlenül érinti az érintetteket, nekik nem kell összegész rendszerben gondolkodni, hogy így válik az autópályák, autóutak használata igazságossá Magyarországon. És az is természetes, hogy ez a közszereplő, egy adott település polgármestere ez ellen tiltakozik, és megpróbál nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy ezt a rendszert ne hozzák be.

Erről a kormány döntött, tehát nem is parlamenti döntés, mert nem törvény fogja szabályozni, a rendszernek a bevezetése meg fog történni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), tehát fizetőssé válnak Magyarországon az autópályák és az autóutak, amelyek még eddig nem.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 199 2014.12.23. 1:21  190-199

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Amikor azt mondjuk, hogy valami igazságossá válik és a rendszer teljessé válik egy bizonyos döntéssel, annak bizony lehet olyan része, hogy bizonyos embereket, embercsoportokat ez esetleg negatívan érint. És az ön által említett példa alapján bizony ez a döntés, a megyei matricarendszer sok-sok embert Magyarországon viszont pozitívan fog érinteni, mert nem kell a teljes autópályadíjat, egész éves díjat kifizetni, hanem lényegesen kevesebb pénzből, 5-10-15 ezer forintból a 43 ezer helyett, mondjuk, el fognak jutni Budapestig.

Kompromisszumokból áll a világ, és egy döntésnek nemcsak pozitív és jó hozadéka van, és az embereknek csak jót teszünk; a döntés, a felelősségvállalás, a kormányzás azt jelenti, hogy sajnos hozni kell olyan döntéseket is, amikor igazságosak akarunk lenni, és egy rendszert bevezetünk, amelyek bizonyos értelemben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) néhány embert, egyébként sokkal kevesebbet, negatívan fognak érinteni. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Ezt kérem elfogadni. Valószínűleg az önök kormányzásából ezek a döntések hiányoztak, és ezért ülnek most ellenzékben. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 251 2014.12.23. 2:08  248-251

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A munkavállalók, tehát a biztosítottak számára garanciális rendelkezésként írja elő a jogszabály, hogy a foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított személy részére, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

A foglalkoztatónak az előzőek mellett írásban tájékoztatni kell a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékról, a nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről.

(17.40)

A havi igazolás mellett a munkaadó a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a nyilvántartások adataival megegyező igazolást kérni a biztosított részére. A szabályok biztosítják, hogy a munkavállaló már a foglalkoztatás megkezdésekor igazolással rendelkezzen a szabályszerű foglalkoztatásáról, továbbá az egész adóévi jövedelméről, illetve a részére kifizetett munkabér utáni járulékkötelezettségek megfizetéséről. A társadalombiztosítási ellátások megállapításáról szóló szabályok azonban arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a foglalkoztató mulasztása esetén számításba vegyék a munkával töltött időszakokat, és a biztosítottat ne érje kár a foglalkoztatója hanyagsága, adókikerülése miatt.

A nyugellátás alapjait képező szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. Ugyanakkor mód van arra, hogy a nem igazolt szolgálati időket is figyelembe vegyék, ha azokat az igénylő jogszabályban meghatározott módon bizonyítja.

Így tehát a kormány nem tervezi a hatályos jogszabályok módosítását, tekintettel arra, hogy a jelenlegi formájukban is képesek a munkavállalók jogait és érdekeit érvényesíteni, a károsultak anyagi veszteségeit a jogszabályban meghatározott kereteken belül pedig mérsékelni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Kontrát Károly tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 66 2015.02.16. 4:05  63-69

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bevallom őszintén, hogy amikor megláttam az interpellációját, először arra gondoltam, hogy vicces kedvében van, vagy előjött a Jobbiknak, személy szerint önnek a humorérzéke, amikor arról beszél, hogy a magyar gazdaság rosszabbul teljesít, vagy a gazdaság teljesítménye lejtőn van, mert interpellációjában azt is írja. Aztán láttam, hogy már szerdán beadta az interpellációt, február 11-én, és ugye, a legújabb gazdasági növekedési adatok pénteken jelentek meg. Gondoltam, hogy esetleg majd visszavonja az interpellációját, de teljes megdöbbenésemre mégis elmondta, mi több, szóban még ki is egészítette ezt.

A lényege az, hogy egész Európa, a londoni elemzők, a nemzetközi pénzvilág rosszul látja a magyar gazdaság teljesítményét, azt a teljesítményt, ami most az Európai Unióban a legjobb. 2014-et figyelembe véve Magyarországon a gazdasági növekedés mértéke 3,5 százalék, a 28 tagországból összesen két ország tudott 3 százalék fölötti teljesítményt elérni, az egyik Lengyelország, de Lengyelország is elmaradt mögöttünk a 3,1 százalékos teljesítményével. Ezt úgy interpretálni a magyar parlamentben, hogy ez a teljesítmény rossz, a magyar gazdaság hanyatlik, nyilvánvalóan nem lehet komolyan mondani, esetleg valaki humoros kedvében mond ilyet, vagy egyszerűen nem a valóságot adja elő.

Lehet, hogy ellenzéki párt ezt szeretné, hogy a magyar gazdaság zuhanjon, hogy ne legyen gazdasági növekedés és teljesítmény, hogy Magyarországon egyébként a bérek reálértékben ne növekedjenek, hanem csökkenjenek. Lehet, hogy önök ezt szeretnék, mert egy ellenzéki párt ebből esetleg politikai hasznot remél. De ez nem a valóság. Ön még azt a csalafinta trükköt is beveti, hogy elkezdi euróban számolni a magyar emberek fizetését, mintha egyébként a benzinkútnál vagy az üzletekben mi euróval fizetnénk. De mi forintban fizetünk. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) A forintban fizetés azt jelenti, hogy például 2014-ben a reáljövedelem 3 százalékkal növekedett, de az azt megelőző években is a Fidesz-kormányzás alatt minden évben növekedett a magyar emberek jövedelme. És ezek tények; ezek tények, statisztikai tények.

Nagyon érdekes az ön hozzáállása és felfogása, miközben Magyarországot elismerik, mondjuk, a devizahitelesekért tett lépéseiért, más országokban tüntetnek, hogy azt a megoldást válassza az adott kormány, például Romániában, mint a magyar kormány. Vagy az Európai Unióban egyedül a magyar kormány merte megtenni a rezsicsökkentést. Vagy azt az eredményt is a magyar emberek érték el, hogy a foglalkoztatás bővülése az Európai Unióban nálunk a legnagyobb arányú, miközben az infláció -1,4 százalék, az Európai Unióban az egyik legjobb teljesítménynek mondható.

Az a baj az ön felfogásával és hozzáállásával, hogy ezzel nem a kormányt kritizálja, hiszen ezzel nem lehet a kormányt kritizálni. A számok számok, a tények tények. Az a baj, hogy ön a magyar embereket nézi… ‑ hogy is mondjam, aminek gondolja ön, a magyar emberek teljesítményét becsüli le az ilyen felszólalásokkal, hogy miközben Európában a legjobban teljesít az ország, a magyar gazdaság, a magyar emberek, ön azt mondja, hogy a helyzet rosszabb és egyre rosszabb.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 78 2015.02.16. 4:10  75-80

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban így van, a számokat nem lehet megváltoztatni, bár a Jobbik az előbb megpróbálta. Elismeréssel szólnak Magyarország gazdasági és egyéb kormányzati teljesítményéről, pénzügyi teljesítményéről. Való igaz, hogy ez az eredmény, az, hogy a gazdasági növekedés tekintetében Európában 2014-ben az első helyre kerültünk, egy összetett folyamat eredménye, amelyre több tényező is hatással volt. Kiemelnék néhányat; például sikerült bővíteni a foglalkoztatást, ezáltal a gazdasági teljesítményünket is növelni, hiszen valóban 160-170 ezerrel több ember dolgozik, mint egy évvel ezelőtt. De sikerült hatékonnyá tenni az európai uniós források lehívását is, hiszen a beruházások teljesítménye 2014-ben meghaladta a 21 százalékot, és ez igen nagy eredmény. De talán a legnagyobb eredmény az, hogy valóban az ipari termelés mértéke az elmúlt évekhez viszonyítva nagyon kimagasló volt. Itt elsősorban az autóipar teljesítményét kell kiemelni, de a mezőgazdaság is többletet tett hozzá, valamint az idegenforgalom és a turizmus is.

Nagyon fontos, hogy ezt az eredményt nem hátradőlve és megelégedve meg tudjuk tartani. Tehát a fenntartható növekedést kell tudni biztosítani Magyarországon. Ehhez a kormánynak nagyon sok-sok feladata van. Kiemelném ezek közül például a 2014-2020-as európai uniós támogatások felhasználásának megkönnyítését, illetve a gazdaság szereplőihez való mielőbbi eljuttatását azért, hogy a támogatás biztosítva legyen a fejlesztésekhez, a beruházások bővítéséhez, a munkahelyek létesítéséhez.

Kiemelném, hogy Magyarországon egy olyan új pénzügyi és bankrendszert kell létrehozni, kialakítani, amely alapvetően az ország érdekeit szolgálja, amely bankrendszer a gazdaság érdekeit helyezi előtérbe. Tehát fontos a banki hitelezés és a finanszírozás kérdésének a megoldása, amelyhez, úgy gondolom, a kormány megtette a megfelelő lépéseket, hogy egy egészséges kereskedelmi bankrendszer alakuljon ki Magyarországon, amelynek az a lényege, hogy a bankok végre elkezdjenek hitelezni a gazdaság irányába, az önkormányzatok és az emberek felé is. Nagyon fontos, hogy a kialakított adórendszerünket meg tudjuk őrizni, és az az adórendszer, amely egyértelműen a gazdaság teljesítményét ösztönzi, a termelésre való igyekezetet helyezi előtérbe és támogatja, elsősorban inkább a forgalmi és a fogyasztási adók növekményéből származik bevétel, a jövedelmekből nem, ezt tovább tudjuk folytatni. Ennek egyik eleme, hogy tovább tudjuk csökkenteni a bankadót, illetve csökkenteni tudjuk a bankadó mértékét, hogy ezáltal a bankok egészségesen tudjanak működni.

Nagyon fontosnak nevezném azt is, hogy megfelelő mennyiségű és megfelelően képzett munkaerő, szakember álljon a magyar gazdaság rendelkezésére, hiszen sokszor a gazdaság növekedésének már az a korlátja, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő szakember. Erre nyilvánvalóan azonnali lépéseket kell tenni, a támogatási rendszer, középtávon pedig a szakképzési rendszer átalakítására tettünk lépéseket.

Ha ezek az intézkedések összeérnek, akkor biztosított Magyarországon továbbra is a fenntartható növekedés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 186 2015.02.16. 2:12  184-186

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Zárójelben jegyzem meg, hogy ön valószínűleg összekeverte a bankadót és a tranzakciós illetéket, de végül is ez nem olyan nagy probléma, csak a kérdés komolyságára utalok ezzel. Illett volna utánanézni, hogy mi a bankadó és mi a tranzakciós illeték, ha ilyen kérdéseket feszeget.

Ugyanis a kérdésében azt veti fel, hogy több százezer lakossági számla tűnt el. Valóban, lakossági bankszámlák szűntek meg, ennek ellenére még mindig 9,4 millió van Magyarországon, ez pedig alig néhány százalékos csökkenést jelentett. Való igaz, hogy lehetett a bevezetett tranzakciós illeték, illetve a készpénzfelvételi költség ennek az okozója, és ezért egy piactisztító hatása is volt, ezért szűntek meg ezek a bankszámlák. Egyébként pedig az írásban megfogalmazott kérdésére, mert szóban ugyan nem tette fel (Dr. Szakács László: De szóban is elmondtam!), azért el kell mondani, hogy a tranzakciós illetékek, illetve az akciók száma így is 25 százalékkal növekedett, és többen vették igénybe, 4,3 százalékos emelkedést jelent ez.

Az pedig, hogy magas a készpénzállomány, nem biztos, hogy úgy van (Dr. Szakács László: Az MNB-jelentésből!), hiszen egy dolgot kifelejtett, mégpedig azt, hogy mennyi a magyar állampolgárok állampapírba fektetett összege. Ez most már meghaladja a 2200 milliárd forintot. Tehát valószínűleg ennek az összegnek egy jelentős része éppen az állampapírokban rejlik.

A tranzakciós illetékek felülvizsgálatát és megszüntetését ennek kapcsán semmiképpen nem tervezi a kormány, mert az ön által felvetett, de el nem mondott problémának, ha ez az, egyáltalán nem ez az oka. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 232 2015.02.16. 0:59  229-246

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Előterjesztő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszú beszéd nem szükséges, úgy gondolom, a törvényjavaslat véleményezésekor, hiszen megfontolva a két képviselő benyújtott törvényjavaslatát, különösen annak indoklását és a szóban elhangzott érveket, a kormány azokat a célokat, amelyeket a képviselő urak megfogalmaztak, magáévá tudja tenni, és támogatja azt a javaslatot, amely szerint egyrészt adminisztrációs csökkentés, tehercsökkenés áll benne, másrészt köztehercsökkenést fog jelenteni az érintett vállalkozóknak.

Mindezt figyelembe véve a kormány támogatja a törvényjavaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 250 2015.02.16. 1:56  247-282

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt tájékoztatom önöket arról, hogy a kormány egyetért a törvényjavaslat céljaival. A vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról már elfogadott törvény elsősorban a kiskereskedelemben dolgozók érdekét képviseli. A cél a törvény elfogadásakor az volt, hogy a vasárnapi napot mindenki számára pihenőnappá tegyük, ahogyan ez több más európai országban is gyakorlat. A most előttünk lévő törvényjavaslat ennek a gondolatnak a folytatása, tehát valóban összhangban van a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénnyel.

A kereskedelemben dolgozók kiszolgáltatottságának további csökkentését eredményezheti a 100 százalékos vasárnapi bérpótlék bevezetése, ahogyan az is, hogy számukra egy hónapban legfeljebb két vasárnapon lehessen munkát elrendelni. Ugyanakkor fel kell hívnom az előterjesztők figyelmét arra is, hogy a törvényjavaslatban foglaltak nem illeszkednek teljes mértékben a munka törvénykönyvének szabályozási elveihez. Ezek között elsősorban a bérpótlékokra vonatkozó munkajogi szabályokra gondolok. Ebben a tekintetben az indítvány a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest más terminológiát használ, és csak részben veszi figyelembe a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény által használt fogalmakat. A javaslatban foglalt 100 százalékos bérpótlékra jogosító esetkörök ezért a gyakorlatban nem lesznek egyértelműen meghatározhatóak, ezért arra kérjük az előterjesztőket, hogy módosítsuk közösen a javaslatot, hogy az valóban megfelelhessen a szabályozás eredeti céljainak.

Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer megismétlem: a kormány támogatja az előterjesztést.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 12 2015.02.18. 4:38  9-12

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az említett kormányrendelet, amely a szakmaköri jegyzéket tartalmazza, lényegében önmagában nem értelmezhető. Az e fogalommal összefüggésbe hozható rendelet a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján kerül kiadásra, és a célja az adott tanévre vonatkozó, állam által finanszírozandó iskolai szakképzésre vonatkozó beiskolázási keretek meghatározása megyénkénti bontásban. Ez az úgynevezett szakmaszerkezeti döntés, amely a munkaerő-piaci igényeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Közvetlen célja, hogy a fenntartótól függetlenül egy iskola se kaphasson állami támogatást olyan képzésre, amire nincs szüksége a munkaerőpiacnak. A döntés a kormányrendelet mellékleteiben mintegy 40 darab, megyétől függően 4-től 40 oszlopig és 20-279 közötti sort tartalmazó táblázat, tehát egy igen terjedelmes rendelet.

A kormányrendelet megalapozásának céljából a szakképzés állam által támogatott tervezett képzési irányaira, beiskolázási keretszámaira a szakképzési törvényben rögzített szabályok alapján a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek évente javaslatot csakúgy, mint az adott térségben jelentkező munkaerőhiány elkerülését, visszaszorítását célzó, szakiskolai ösztöndíjjal támogatott hiány-szakképe­sítések körére.

Tekintettel arra, hogy a megfogalmazott javaslatokat a gazdasági, munkaerő-piaci változásokhoz kell igazítani, a munkaerőhiány, illetve a túlképzés elkerülését célozzák, az egyes szakképesítések tekintetében több esetben évente változó magasabb vagy alacsonyabb támogatott keretszám kerül meghatározásra. Ezen változások mértéke, aránya azonban minden esetben a térségi szakképzési kapacitások, a szakképző iskolák profilja, befogadóképessége és a várható tanulólétszám figyelembevételével kerül rögzítésre, így nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy váratlanul, például az építőipari képzések helyett egyik évről a másikra tömegesen fémipari képzések fognak indulni.

A 2015-16-os tanévre vonatkozó tervezett irányok, keretszámok a társadalmi egyeztetés keretében már tavaly szeptemberben ismertté váltak. Azon szakképző intézmények számára, amelyek az előzetes egyeztetéshez képest kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert új szakmák indítására kaptak lehetőséget, a kormány a vonatkozó szabályok és a határidők ideiglenes módosításával megteremti a lehetőséget a felvételi eljárásba történő bekapcsolódásra és a kapott új képzési lehetőségek keretszámainak feltöltésére. Tehát a probléma megoldódik, amit ön felvetett.

(9.30)

Ehhez kapcsolódóan az érintett szakokra jelentkező tanulóknak is lehetőségük lesz az eredeti továbbtanulási szándékuk és jelentkezésük megváltoztatására. A megváltozott felvételi lehetőségekről, valamint az iskolák és a szülők ezzel összefüggő teendőiről a hét folyamán közzétett tájékoztató segíti az iskolákat; ezt elektronikus úton közvetlenül is megkapják, illetve megkapták. A napokban megjelent sajtóhírekkel ellentétben nem okoz problémát a szakképző iskolák túlnyomó többsége esetében a kihirdetett képzési irányok és keretszámok változása. Azok ugyanis csak kismértékben módosultak, megyei összesítésben pedig a korábbiaknál kedvezőbb irányba változtak. (Dúró Dóra többször közbeszól.)

Több szakképző iskola viszont a társadalmi egyeztetésen megismert tervezettől eltérő, azt meghaladó mértékben, felesleges kockázatot vállalva tervezte meg a felvételi keretszámait, és fogadta a tanulók jelentkezését. A tanulókat azonban emiatt nem érheti hátrány, mert képzésük más, a jelentkezési lapjukon másodikként, harmadikként megjelölt szakképző intézményben megvalósulhat. Az állami és az egyházi fenntartású szakképző iskolák túlnyomó többségében ilyen probléma nem adódott.

Köszönöm, hogy meghallgatott. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 18 2015.02.18. 5:14  15-18

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gazdaság teljesítménye 2014-ben valóban számottevő mértékben meghaladta az előzetes várakozásokat, egyrészt a kormány várakozását. A magyar gazdaság szereplői sem vártak ekkora teljesítményt, a nemzetközi elemzők sem, a hitelminősítők sem várták, hogy ilyen teljesítményt tud a magyar gazdaság letenni, az első háromnegyed év teljesítménye ismert volt, de a negyedik negyedévben is nem lassuló, hanem növekedő pályán maradt a magyar gazdaság. És ami különösen elismerendő, hogy többszörösen meghaladta az Európai Unió átlagát, az Európai Unió teljesítményét a magyar gazdaság teljesítménye, hiszen míg éves szinten a magyar gazdaság 3,5 százalékkal bővült, addig az Európai Unió 28 országa 1,3 százalékkal, tehát közel háromszorosával tudott nőni a magyar gazdaság. És ami nagyon meglepő és nagyon pozitív hír, hogy az utolsó negyedéves adat, negyedév-negyedév összehasonlításban 0,9 százalék növekedés volt Magyarországon, míg az Európai Unióban ez a szám mindössze 0,4 százalék, tehát a kétszerese az Európai Unió átlagának.

Nagyon fontos dolog ez, hiszen mindezt úgy teljesítette a magyar gazdaság, a magyar emberek, a magyar vállalkozások, hogy az orosz-ukrán válság negatív gazdasági hatásaival is számolnia kellett, és az ebből adódó kedvezőtlen bizalmi hangulattal. Nagyon kedvező fejlemény az is a nemzetközi méreteket vizsgálva, hogy a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága az év végén elkezdett erősödni, és negyedéves alapon 0,7 százalékkal tudott bővülni.

Sajnos, vannak gyengébben teljesítő országok is az Európai Unióban, így Görögország és Finnország is elkezdett zsugorodni. Hogyha most visszaemlékszünk azokra a gondolatokra, amikor még Magyar­országot Görögországhoz próbálták hasonlítani, és a görög utat jósolták Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, hát most már láthatják, hogy a két ország két külön irányba indult el, és Magyarország indult el felfelé.

Nagyon érdekes az összehasonlítás a visegrádi országok viszonylatában is, hiszen itt is Magyar­ország gazdasága növekedett a leghatékonyabban, hiszen mindössze Lengyelország, aki sokáig előttünk teljesített, tudott csak 3 százalék fölötti teljesítményt nyújtani, Szlovákia és Csehország is mögénk került 3 százalék alatti teljesítménnyel.

Hogyha önmagunkhoz viszonyítjuk ezt a teljesítményt, akkor a 2008-as válság előtti GDP-hez kell viszonyítanunk, és most már végre kimondhatjuk, hogy a válság előtti szintet utolérte Magyarország, tehát a válságkor elért teljesítményhez most már csak hozzá tudunk tenni.

Nagy kérdés persze az, hogy miért éppen Magyarország. A 28 tagállam közül miért ez a sokat támadott Magyarország, akinek nagyon sok vitája van az Európai Unióval, miért Magyarországnak sikerült 2014-ben Európa élére állnia a gazdasági teljesítményével. Nyilvánvaló, hogy ebben sok magyar embernek a teljesítménye benne van, szerényen mondom, hogy talán a kormány gazdaságpolitikai elképzelései, döntései, célkitűzései is segítették azt, hogy 2013 óta a magyar gazdaság stabil növekedést mutat.

Magyarországon egyedi és sajátos döntések születtek, hiszen megvizsgálva a gazdasági növekedés belső tartalmát, nyilván hogy az ipari teljesítmények, a kereskedelem, a turizmus és a mezőgazdaság teljesítménye mellett, ami nagyon hozzátett a gazdaság növekedéséhez, az a keresletnek a bővülése, amely több tényezőből adódik össze. Egyrészt a rezsicsökkentés pozitív hatásai, másrészt az alacsony infláció, az olajárak csökkentése is serkentette a keresletet.

És ahogy képviselő úr elmondta, 2015-ben is várható, hogy keresletbővülés lesz, hiszen a bankokkal való elszámolás, a devizahiteles ügyletek lezárása miatt ez tovább növelni és erősíteni fogja a keresletet, és a gazdasági növekedés tartóssá válik Magyarországon. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 20 2015.02.18. 6:07  19-62

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bocsánat! (Feltűzi a mikrofonját.)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításával 2015. január 1-jei hatállyal bevezetésre került az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az úgynevezett EKAER, amely rendszer elsődleges célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatóságának biztosítása, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása, és nem utolsósorban az adóelkerülők kiszűrése.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi említett törvénynek az elektronikus közúti áruforgalom-ellen­őrző rendszerrel összefüggő módosításáról szóló T/3118. számú törvényjavaslat célja olyan szabályozás kialakítása, amely lehetővé teszi olyan, a gyakorlati életből jövő feltevésekből fakadóan olyan szabályozás kialakítását, amely alkalmas arra, hogy a rendszer működése során felmerült kérdésekre lehetőség szerint rugalmas keretek között gyorsan, mihamarabb megoldás szülessen.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban a rendszer tesztüzemmódjának bevezetését követően sok-sok egyeztetés, konzultáció, tanácskozás, véleménykérés történt az EKAER rendszer bevezetése kapcsán.

(9.50)

Maga a minisztérium dolgozói, vezetése, maga a miniszter úr is, személyesen én is több gazdasági társaságnál is jártunk, egyeztetéseket folytattunk a tekintetben, hogy hogyan lehet ezt a rendszert átláthatóvá, kevéssé bürokratikussá és valóban az egész gazdaság, a gazdaság minden szereplője számára hasznossá és hatékonnyá tenni. Egyetlen helyen nem volt kérdés az, hogy a rendszer bevezetését megkérdőjelezzék.

Mindenki támogatja és mindenki elismeri a kormányzat célját, amely egyértelműen a gazdaságfehérítés.

Elsősorban a viták vagy a kritikák, vagy a javaslatok arra vonatkoztak, hogy hogyan lehet ezt a rendszert úgy bevezetni, hogy az érintettek számára az elfogadható, kevésbé bürokratikus legyen, de ugyanakkor az adott gazdasági társaságot vagy vállalkozás tevékenységét elősegítse. Ezen tapasztalatok összegzésével a Nemzetgazdasági Minisztérium arra a döntésre jutott, és ezt a kormány is elfogadta, hogy a jövőben a törvényi szabályozás elsősorban csak arra vonatkozzon, ami a rendszer bevezetését illeti, azonban ennek részleteit egy nemsokára megjelenő miniszteri rendeletben szükséges szabályozni. Tehát az elkövetkezendő időszakban, a miniszteri rendeletnek egy társadalmi vitára bocsátását követően, legkésőbb a jövő héten meg kell hogy jelenjenek a részletszabályok, amelyek egyértelműen azt az irányt követik, amelyet a gazdaság szereplői elvártak a minisztériumtól, mégpedig a tekintetben, hogy több esetben könnyítést, egyszerűsítést tartalmaz várhatóan a miniszteri rendelet, a kockázatos termékek vonatkozásában viszont további szigorítások várhatóak, éppen az adóelkerülés megakadályozása érdekében.

A törvényjavaslat tartalmazza még a kockázati biztosítéknyújtási kötelezettség határidejének változását 2015. március 11-ére, tehát első alkalommal március 11-én kell kockázati biztosítékot nyújtani az erre kötelezett adózóknak. Ennek nagyon egyszerű oka van, hogy azok, akik február folyamán kérik a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételüket, mert ezáltal kiváltják a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettségét, legelőször, akik februárban nyújtották be ezt a kérelmet, március 10-én teszi közzé a NAV ezt az adatbázist, és ezáltal, ha ők bekerülnek ebbe az adatbázisba, akkor nem szükséges nekik kockázati biztosítékot fizetniük, mentesülnek ezen fizetés alól.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát egy egységes szabályozás jön létre, a törvény lehetővé teszi a miniszter számára a részletszabályozások kidolgozását, és ezáltal nem lesz akadálya annak, hogy március 1-jétől valóságosan is működőképes legyen és működjön az új EKAER rendszer, ami Európában is egyedülálló, illetve a kockázati biztosíték fizetésére pedig még további 11 nap áll a vállalkozók rendelkezésére.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot vitassuk meg és szavazzuk meg pénteken. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 62 2015.02.18. 10:00  19-62

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alapvető kérdés véleményem szerint is az, hogy megfelelő lépéseket vagyunk-e képesek tenni az áfacsalókkal szemben, megfelelő lépéseket tud-e hozni, döntést a kormány, illetve az Országgyűlés a gazdaság fehérítése érdekében.

Engedjék meg nekem, hogy azzal kezdjem, a jelenlegi kormány nagyon komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy ez megtörténjen, hiszen a szintén nagy vitát kiváltó online pénztárgépek bevezetése, amit egyébként szintén nem támogattak ellenzéki pártok, ennek ellenére már közel 190 ezer online pénztárgép működik Magyarországon. Szeretném mondani az eredményeit. 2014-ben a kis- és nagykereskedelemből befolyt áfabevétel 14 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Ez 227 milliárd forint áfatöbbletet jelentett. Úgy gondolom, hogy ezzel az a vita lezáródott. Olyannyira eredményes volt az online pénztárgépek bevezetése, hogy más országok is érdeklődnek, hogy hogy csinálta ezt Magyarország. Ott is voltak persze viták a bevezetésre, s a többi. Tovább is fejleszti a kormány ezt a rendszert is.

Ettől egy sokkal nagyobb döntés valóban az EKAER rendszer bevezetése, valóban ez is egyedi Európában, az Európai Unióban, és én bizonyos vagyok benne, hogy ennek is az eredménye az lesz majd, hogy Magyarország, a magyar kormány felé elismeréssel fognak adózni más országok, hogy hogyan tudta ezt bevezetni, nyilván akkor, ha ennek majd látszanak az eredményei.

(11.40)

Nagyon érdekes az ellenzéki pártok felfogása, hozzáállása. Egyik napon a napirend előtt ezermilliárdos áfahiányról beszélnek a költségvetésben, áfa­csalásokról beszélnek, korrupcióról, kormányzati és a többi, amikor pedig lépéseket, nagyon komoly lépéseket tesz a magyar kormány annak érdekében, hogy ezt megállítsa és megszüntesse, akkor pedig fölállnak és azt mondják, hogy ez képtelenség, ez bürokratikus, ez anarchikus, ez tönkreteszi a magyar vállalkozói rendszert, ezzel a vállalkozások elmennek Magyarországról, hogy ez fölháborító, és hogy ez nem szükséges. El kellene dönteni, hogy melyik oldalra állnak: vagy arra az oldalra, hogy akkor segítik, támogatják az áfacsalók rendszerének a megszüntetését és ezáltal az áfabevételek növekedését, vagy a másik oldalra, ami persze nagyon népszerű, mert nyilván, akiket ez érint, való igaz, ez többletenergiát, erőforrást, adminisztrációt jelent az érintetteknek, de közel sem annyit, mint ami itt elhangzott, mert jó néhány cégnél jártunk kint, és megkérdeztük, hogy ez mégis mivel jár. Hozzáteszem, hogy nem az volt az alapvető probléma, hogy esetleg ez mennyi új alkalmazottal vagy a meglévő alkalmazottak munkaerő-átcsoportosításával jár, hanem egyszerűen a rendszer egyszerűbbé, gyorsabbá tételével foglalkozott mindenki és nem pedig ezzel a kérdéssel.

A másik vita: a Jobbiknak az a problémája, hogy ezt miért miniszteri rendelet fogja majd szabályozni. Én úgy gondolom, hogy a magyar jogrendszer része az, hogy a kormány tagja, a miniszter, aki meghatározott feladatokért felel, rendeletet alkosson. Egy miniszteri rendelet jogi szempontból kvázi ugyanolyan, mint egy törvény, hiszen feladatokat, kötelezettségeket határoz meg és szankciókat alkalmaz. Ebből a szempontból, akinek ezt végre kell hajtania, teljesen mindegy, hogy azt egyébként törvény írja elő, vagy éppen miniszteri rendelet írja elő. Tehát ebben a kérdésben azt tudom mondani, hogy mivel a Jobbiknak nincs tartalmi mondanivalója az EKAER-hez, ezért formai vitát kezdeményezett a miniszteri rendelettel szemben, amit meghallgatok, de meg nem nagyon tudom érteni.

Két dolog vetődött még föl, hogy miért csak az első áfarendszerbe való belépéskor, szállításkor kell az EKAER számot kérni. Ez jogos felvetés, ezt egyébként megfontolja a minisztérium, és gondolkodunk azon, hogy a miniszteri rendeletben ezt a részt kiterjesztjük, tehát ezt elfogadom szakmai értelemben, és ugyanúgy a Gőgös úr is ezt fölvetette, ez jogos felvetés, és azt gondolom, hogy megfontolandó az eredeti álláspontunkhoz képest.

Nem tudok egyetérteni azzal a félelemmel, ami politikai megközelítésű, hogy a miniszteri rendelet milyen mentességeket fog majd bevezetni. Meg kell várni valóban a rendeletet, a rendeletet nem lehet Országgyűlés elé hozni, de alapvetően tevékenységek, alapvetően állami cégek, ugyanaz, amit egyébként a törvényjavaslat maga is tartalmazott, illetve a tapasztalatok alapján ez még kibővítésre kerül. Tehát nyilván, hogy a jövedéki termékek szállítására például nem kell a jövőben sem EKAER számot kérni, és ez még tovább fog bővülni.

Az egyéb mentesség sem úgy van, hogy csak bead valaki egy kérelmet, hogy ő nem szeretne EKAER számot kérni, hanem meghatározott feltételeknek kell megfelelni, és csak a meghatározott feltételek megléte esetén kérheti majd ezt az adott mentességet. Hozzáteszem, hogy ezt ráadásul nem is a miniszter, hanem az adott megyei adóhatóság fogja majd eldönteni, hogy az jogos vagy nem, a rendeletben előírt feltételek alapján.

Sajnos Gőgös képviselő úr elment, de azt kell mondjam, sok kérdést nem értek. Ő a mezőgazdasághoz értő ember és annak az élharcosa, egyszerűen nem értem, hogy miért van az EKAER rendszer ellen. A minap olvastam egy baromfi-feldolgozó cég nyilatkozatát, aki a következőt mondta: alig várják már, hogy ez az EKAER rendszer élesben működjön, ugyanis azt tapasztalják, hogy olyan helyekre kellett szállítani február hónapban, ahova eddig sohasem, és az a feltételezésük, hogy mindez azért van, hogy az adott helyen eddig olyan helyről rendelték meg az árut, a baromfit, ahonnan ‑ érdekes módon ‑ e rendszer bevezetésének a hírére most már nem rendelnek. Tehát ő már most ki merte mondani, hogy ez teljesen egyértelműen a magyar piacot tisztítja, és a magyar helyi vállalkozások javát szolgálja. Ez csak egy másodlagos hatása lesz egyébként az EKAER rendszernek.

És nem kell attól félni, hogy ez milyen túlzott adminisztrációt jelent majd a mezőgazdasági termelőknek. Ne mondja már nekem senki, hogy akár éjfélkor, akár hajnal 4 órakor elindul egy autó mezőgazdasági termékkel, és a tulajdonosa nem tudja, hogy hány kiló meg mi van rajta azon az autón! Nem tudja, hogy az mennyit ér, és hogy majd mennyi pénzt fog érte kapni? Ha ezt valaki tudja, márpedig ezt tudni kell, mert egyébként akkor ő ott sincs; tehát valaki más csinálja, azt se tudja, hogy mennyi és milyen terméket szállítanak el, egyébként ami az ő tulajdona? Hogyha ezt tudja, akkor már csak egy lépés az, hogy ennek a rendszernek is meg tudjon felelni, ami egyébként a saját érdeke is lesz.

Úgy gondolom, hogy a szoftverrel kapcsolatos észrevételek jogosak ‑ ezt az LMP mondta ‑, ezen valóban egyszerűsíteni kell, összességében a miniszteri rendelet ezeket megpróbálja kezelni.

Nem igaz az, hogy nem egyeztettünk a szereplőkkel, mást sem csinálunk két hónapja, aki csak teheti, mindenki minden észrevételt figyelembe vesz, és a legjobb szándékkal. Egyébként tegnap nekem is pontosan a Logisztikai Szövetség főtitkára elismerte ezt, hogy valóban a minisztérium nagyon korrektül jár el, és az észrevételeket megpróbálja ebbe a rendeletbe beépíteni. Azt tudom mondani, hogy a gazdaság szereplői, akiknek nincs féltenivalójuk, takargatnivalójuk, azok várják azt, hogy ez a rendszer élesben működjön, és ha kell, még áldoznak is rá, ahogy mondtam, többleterőforrásokat is. A minisztérium, a miniszter kész arra, hogy a folyamatosan jövő észrevételeket feldolgozza és a miniszteri rendeletbe ezeket folyamatosan beépítsük.

Úgy gondolom, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy ez a rendszer elinduljon, működjön, mert ez a magyar gazdaság tisztulását, fehéredését fogja jelenteni, ami a parlament padsoraiban ülőktől függetlenül, hogy melyik oldalán ülünk, mindannyiunk közös érdeke kell hogy legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 4 2015.02.20. 5:01  1-4

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Nemzeti Bank 2015. március 16-án növekedési hitelprogram plusz néven valóban új eszközzel fogja támogatni azon kis- és középvállalkozásokat, amelyek korábban nem jutottak a kedvezményes forráshoz a pénzpiacokon.

Többnyire olyan, a bankok által kockázatosabbnak ítélt vállalkozásokról van szó, amelyek valamilyen okból kiszorultak a korábbi NHP-programból, így a bankrendszer csak túl drágán adott volna nekik hitelt, vagy korábbi hiteleik révén nem rendelkeznek már elegendő fedezettel egy újabb banki forrás megszerzéséhez. Az új konstrukció a korábbi NHP-program 500 milliárd forintja mellé az év végéig újabb 500 milliárd forintot juttat a magyar kis- és középvállalkozásoknak, mint ahogy azt ön is elmondta; mindezt hasonlóan alacsony kamatfeltételekkel és biztosítéki követelményekkel.

A legfontosabb különbség, hogy az NHP pluszban az MNB átvállalja a hitelezési veszteségek egy részét a bankoktól, ezáltal élénkítve a kockázatvállalási hajlandóságukat. A tervek szerint az NHP plusz a korábbi NHP-vel együtt el fogja érni a kis- és középvállalkozások kétharmadát, amely szektorban dolgozik a munkavállalók közel háromnegyede, így forráshoz jutásuk elengedhetetlen a további munkahelyteremtéshez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaságban a kormányzat és a jegybank intézkedéseinek köszönhetően 2013-ban megindult az elmozdulás egy egészségesebb, egységesebb, kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. Az elmúlt negyedévekben beérkezett adatok pedig rendre azt bizonyítják, hogy ez az elmozdulás most már tartóssá vált. Az intézkedések központi elemei voltak az MNB-nek a hitelezés élénkítésére irányuló lépései, köztük a kamatok sorozatos csökkentése, ami eddig is jelentős mértékben javította a hazai kis- és középvállalatok hitelhez jutási feltételeit.

A vállalati hitelezés javítása és a folyamatos vállalati működés fenntartása rendkívül fontos az új beruházások finanszírozása szempontjából, mint ahogy ön is hangsúlyozta. A hazai vállalati szektor erősödése következtében egyre nagyobb mértékben támogatja a program a foglalkoztatás bővülését, így egyre nagyobb réteg számára nyílik lehetőség a munkavállalásra.

A növekvő munkaerő-piaci kereslet megmutatkozott a bérek dinamikus növekedésében is, miközben a kormány rezsicsökkentő lépései nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció rekordszintre zsugorodjon. Ennek következtében a reálbérek kiugró mértékben, jóval 3 százalék felett növekedtek az elmúlt évben, ami egyre vonzóbbá teszi a munkavállalást az addig inaktív csoportok körében is.

(9.10)

A kormány kiemelt célja a munka becsületének helyreállítása, egy munkaalapú társadalom létrehozása és annak elérése, hogy minél többen jussanak munkához. Az intézkedések eredményeként mind a nemzetközi összehasonlításban korábban kiugróan alacsony aktivitási ráta, mind a foglalkoztatási ráta jelentősen növekedett. A foglalkoztatottak száma rekordszintű, 4,2 millió fő közelébe emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta 7,1 százalékra csökkent.

A tartósan stabil és kedvező munkaerő-piaci teljesítmény nemzetközi összehasonlításban is számottevő. Az elmúlt négy évben Magyarország 3,6 százalékponttal mérsékelte a munkanélküliségi rátáját, amellyel a balti államok után a negyedik legnagyobb csökkenést vitte végbe az Európai Unió tagállamai közül. A hazai vállalkozások támogatásával mindezt úgy értük el, hogy szembetűnő a külső konjunktúra lassulása főleg a fejlett országokban, amit jól tükröz, hogy míg az eurózóna tagállamai az elmúlt negyedévben átlagosan 1 százalék alatti ütemben növekedtek, addig a magyar gazdaság rendre jócskán 3 százalék feletti bővülést produkált. A kedvező folyamatok tartósságát a nemzetközi intézmények is rendre elismerik, és sorra javítják a Magyarországra vonatkozó gazdasági várakozásaikat. Példájukat reményem szerint a hitelminősítők is a jövőben várhatóan követni fogják.

Tisztelt képviselő úr, köszönöm felszólalását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 60 2015.02.20. 4:10  57-63

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Talán egy pillanatra megérné visszatérni 2010-re, a Fidesz-KDNP-kormány örökségére, ami Európában a devizahitelek tekintetében a legsúlyosabb örökség volt, hiszen Európa egyetlen országában sem adósodtak el úgy az emberek devizahitelben, elsősorban svájci frankban és euróban, mint Magyarországon. Persze, ennek is megvan a maga oka, a szocialista kormányok felelőtlenül inkább elősegítették, az embereket szinte ösztönözték, hogy vegyenek fel devizahitelt, aminek a sajnálatos következményei aztán meglettek, amivel a Fidesz-kormánynak kellett szembenéznie.

A kormány már 2010-ben egyértelműen kimondta, hogy meg fogja állítani a devizahitelezést, ezért megtette a megfelelő lépéseket, és azt is kimondta, hogy azokon az embereken segít, akik jelzáloghitelt, devizahitelt vettek fel. Azt tekinti elsődlegesnek, hogy azokon a családokon segítsen, akik ebből lakást vásároltak, korszerűsítettek vagy bővítettek. Tehát 1 millió 300 ezer családról, szerződésről van szó, ennyi emberen kellett segíteni.

Azért azt senki nem vitathatja el, hogy a kormány intézkedéseinek, amiket az elmúlt négy, illetve öt évben hozott, nagyon komolyan megvannak az eredményei, hiszen ma már lényegében azt mondhatjuk, hogy a devizahitelezést, legalábbis ami a magánszemélyeket illeti, teljes egészében kivezettük a piacról és megszüntettük, hiszen ez az év erről szól az elszámolással, a forintosítással, illetve a jövőben hatályba lépő fairbank-törvénnyel. De ha végiggondoljuk, hogy a kormány az önkormányzatok hitelét is átvállalta, és az államadósság tekintetében is csökkentette a devizakitettséget, akkor úgy gondolom, hogy nagyon komoly eredmények vannak.

Az ön által említett probléma valóban létezik, hogy a gépjárműhitelesekre, a lízinghitelesekre, a fogyasztási hitelt felvevőkre nem terjed ki a kormány, illetve az Országgyűlés döntése. Ez egyébként az összes hitelfelvevőnek a 13 százaléka. Ezzel szemben például a forintosítás 700 ezer embert, szerződést fog érinteni, és 3600 milliárd forint értékben történik meg a forintosítás. Úgy gondolom, hogy a probléma jelentős részében, a magánemberek, a családok szempontjából a valós problémát tekintve a kormány segíteni tudott és a nehézségeket megoldotta.

A gépjárműhitelek tekintetében egyébként már a svájci jegybank bejelentéséhez képest sem olyan rossz a helyzet, mert akkor 340 forint körül volt a svájci frank árfolyama, a ma reggeli árfolyam szerint pedig 282 forint. Tehát már kedvezőbb a helyzet, még ha nem is állt vissza arra a szintre.

Egyébként pedig a lízingszövetség elnökének nyilatkozata alapján a probléma nem akkora súlyú, hiszen a gépjárműhitelek tekintetében maximum két év van hátra a lejáratig, tehát szó sincs arról, hogy hosszú távú, 10, 15 vagy 20 éves elköteleződésük lenne az embereknek. Ez nem azt jelenti, hogy ez társadalmi szempontból nem probléma, ez nehézség ezeknek az embereknek, de nem akkora horderejű, mint amit már hátrahagytunk gondot, problémát, magyarul: mint azoknak az embereknek a nehézségei, akik jelzáloghitelt vettek fel devizában. Ezt a kérdést a kormány rendezte. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 66 2015.02.20. 4:08  63-69

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésével kapcsolatos meghatározó lépéseket éppen önök, a Magyar Szocialista Párt kezdte meg, mégpedig 2006-ban, amikor hatályon kívül helyezték a kedvezményre jogosító munkaköri jegyzéket, és a korkedvezmény finanszírozásának terheit részben a munkáltatókra hárították. Tehát azt már önök is felismerték, hiába mosolyog most rajta a képviselő úr.

Tehát önök is fölismerték, hogy Magyarország nyugdíjrendszere egyre inkább fenntarthatatlanná vált, aminek egyik oka volt, hogy sok olyan tapasztalt és életerős ember ment idő előtt nyugdíjba, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, akinek még helye lett volna az aktív munkavállalók között. Vagy kérdezem önt, képviselő úr: ön egyetért azzal, hogy 36-38 éves emberek mennek nyugdíjba, és másnaptól újra dolgoznak, ne adj’ isten, ugyanabban a munkakörben, és a nyugdíjukat is fölveszik, emellett pedig a munkaerőpiacon mástól elveszik a munkalehetőséget? Ön egyetért ezzel? (Gúr Nándor jelzésére:) Egyetért, úgy látom.

Ön is tudja, hogy a korkedvezmény 2012. január 1-je óta nem a nyugdíjrendszer része, tekintettel arra, hogy fő szabályként csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet öregségi nyugdíjat megállapítani, kivételként öregségi teljes nyugdíjra életkortól függetlenül továbbra is jogosultak a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők. A korhatár előtti nyugdíjak, így a korkedvezményes nyugdíjak is 2012-től korhatár előtti ellátássá alakultak, a szabályok változtatásával a kormány célja az volt, hogy a munkavállalók az öregségi nyugdíjkorhatárig minél nagyobb számban dolgozzanak, szűnjön meg a munka világából történő idő előtti kivonulás.

Amit a fiatalok munkavállalási lehetőségeivel kapcsolatban mondott, összemérve az idősebb munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeivel, arra itt szeretném elmondani, hogy a kormány többféle eszközzel is segíti, támogatja a 15-24 év közötti fiatalok munkába állását. A munkanélküliségi rátájuk 18,3 százalék, ez 6,8 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képeset.

Most 273 ezren állnak munkában, ami 24,6 százalékos foglalkoztatást jelent. Erre a kormány több komoly lépést tett, ilyen az első munkahely garanciaprogram, vagy az ifjúsági garanciaprogram, ami fokozatosan kerül bevezetésre.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném hangsúlyozni, hogy a korkedvezményes ellátásban részesülő mintegy 10 ezer fő továbbra is megkapja a neki megállapított juttatást, nem veszik el a megszerzett jogosultságát sem. Ugyanis a kedvezmény korhatár előtti ellátás formájában, időkorlát nélkül továbbra is igénybe vehető, amit ön is nagyon jól tud. És azt is bizonyára tudja, hogy a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma 2014. december 29-én megállapodást kötött arról, hogy felülvizsgálják a nagymértékű fizikai vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról szóló programot, lehetőséget. Egy munkabizottság megalakulásával ezen a kormányzat, illetve a versenyszféra képviselői megkezdték a munkát.

Tehát a kormányzaton belül folyik ilyen jellegű munka. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 124 2015.02.23. 2:13  121-128

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt igen érdeklődő Képviselőtársam itt az MSZP padsoraiban is! (Gúr Nándor: Isszuk a szavadat. ‑ Derültség.) Nem szeretném megismételni a statisztikai számokat, mert imponálóak. Inkább egy más eredményről szeretnék beszámolni, és hangsúlyozni, amit azt gondolom, hogy még sokszor el kell mondani, hogy további önbizalmat adjon a gazdaság teljesítményéhez. Ez pedig Magyarország gazdasági növekedésben mutatott teljesítménye az elmúlt évben, hiszen az európai uniós összehasonlításban is az első helyre került Magyarország a 3,5 százalékos növekedéssel.

Joggal tesszük föl magunknak a kérdést, hogy mi az, ami ezt hozta. Egy kiugró teljesítmény, egy ágazat kiugró teljesítménye vagy a mezőgazdaság, az időjárás hozta teljesítmények? És azt a választ kell adjuk, hogy nem. Ez egy összetett teljesítmény. Összetett azért, mert ha az ipar teljesítményét nézzük, az is kiemelkedő, ha a beruházási teljesítményünket nézzük, az is kiemelkedő, a fogyasztásunk is jelentősen növekedett, és nagyon különleges és nagyon jó érzéssel tölt el bennünket az, hogy a turizmus teljesítménye is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen magas legyen a növekedés mértéke az elmúlt évben Magyarországon.

A turizmus feltételei adottak Magyarországon. Kultúránk, történelmünk, adottságaink, a Széchenyi-terv által létrehozott kiváló szállodai szolgáltatások, azt gondolom, mind-mind megalapozzák azt, hogy Magyarország ezt a teljesítményt tudja a turizmusban hozni. Nagyon fontos dolog valóban az, hogy mind a belföld terén, mind a külföldi turizmus terén nagyon komoly eredményt tud felmutatni Magyar­ország az elmúlt évet tekintve. És persze jön a kérdés, amire majd az egy percben válaszolok, hogy hogyan szeretnénk még ezt tovább folytatni a következő években.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 128 2015.02.23. 1:06  121-128

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági miniszté­riumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Valóban igaz, hogy az infrastruktúrák fejlesztése nagyon fontos a turizmus terén, de az is igaz, hogy ne eg­y­mással konkuráló infrastruktúrákat kelljen vagy hozzunk létre a közeljövőben, hanem alap­vetően a minőségi fejlesztést tudjuk biztosani. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló százmilliárd forintok alapvetően ezt szolgálják majd, új attrakciókat és újabb minőségi beruházások megvalósítását.

Valóban, a növekedési tartalékaink elsősorban a gyógyturizmusban és az üzleti turizmusban vannak. Ezért is gondolkodunk abban például, hogy egy több ezer fős budapesti kongresszusi központot létre­hozzunk a következő években Magyarországon, illetve Budapesten annak érdekében, hogy hasonló eredményekről tudjunk majd a későbbiek során is beszámolni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 140-142 2015.02.23. 2:11  137-146

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon megtisztelő, hogy a nemzetgazdasági miniszter felé intézi ezt a kérdést, azonban a magáncsőd intézménye sem jogi szabályozás szempontjából, sem szociális helyzet kérdése szempontjából nem tartozik a minisztériumhoz, hanem az Igazságügyi Minisztériumhoz és az EMMI-hez tartozik. De természetesen megpróbálok önnek válaszolni. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Át kell adni…) Azonnali kérdést nem lehet, ezt is meg kellene majd tanulni, azért lassan öt éve itt vagyunk a parlamentben. (Derültség.)

ELNÖK: Tisztelt Novák Előd képviselő úr, ne kényszerítsen arra, hogy a házszabály vonatkozó előírásai szerint cselekedjek, úgyhogy kérem, majd ha önnek adok szót, akkor beszéljen. Köszönöm.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: A kormány 2010 óta foglalkozik a nehéz helyzetbe került emberek sorsával, kérdésével, és éppen a devizahitel-probléma megoldása bizonyítja azt, hogy jogilag is, pénzügyi értelemben is, igazságosság kérdésében is a helyes utat választotta.

(13.50)

Úgy gondolom, mi sem bizonyítja jobban, hogy ön végre már nem a devizahitelesek kérdésével foglalkozik, hanem nyilván váltott egy újabb témára, ez a magáncsőd intézménye, hogy a kormány jó úton jár, és betartja azokat a jogalkotási szabályokat, amelyek elvezetnek oda, hogy most már foglalkozhat majd a devizahitelesek problémájának megoldása után a magáncsőd intézményével.

Szeretném önnek jelezni, hogy ennek szabályozási koncepcióját a kormány február 15-én elfogadta. És valóban, a KDNP-frakció korábbi javaslatát vizsgálta meg a kormányzat, és ezzel kapcsolatos feladatot az Igazságügyi Minisztérium kapott, amelynek várhatóan az lesz a feladata, hogy ez év első félévében terjessze törvényjavaslat formájában az Országgyűlés elé a magáncsőd intézményének kérdését. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 146 2015.02.23. 1:18  137-146

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Mást mondanak erről, képviselő úr, az érintett emberek, mást mondanak erről az érintett bankok, és mást mondanak más országokban élő emberek, akik Romániában tüntetnek, hogy az a megoldás kellene Romániában is, mást mondanak erről Horvátországban, ahol megvizsgálták azt a megoldást, ami Magyarországon született a devizahitelesek kérdésében.

Lesz idő a parlamentben nyilván erről vitázni, azonban valóban négy elvet szeretnék még a fél percemben elmondani, hogy mit fog ez majd tartalmazni. Tehát az első: méltányos adósságrendezés adós és hitelező érdekeinek közelítésével, otthonvédő és családbarát megoldásokkal. A második, hogy az adós és hitelező közötti konszenzust előtérbe kell helyezni, és ösztönözni kell. Harmadik, hogy a jelzálog-hitelezéssel összefüggő sajátos pénzügyi, piaci szempontokat figyelembe véve az adósnak a fizetési fegyelmét fenn kell tartani az adósságrendezés során. És a negyedik elv, hogy ne történjen jogellenes vagyoneltitkolás a magáncsőd intézményének bevezetése és rendezése során.

Ezen elvek mentén lesz a szabályozás meghatározva. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 44 2015.02.26. 5:54  21-131

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kicsit nyugodtabb, higgadtabb stílusban, hozzáállással szeretnék hozzászólni és folytatni a vitát.

A TTIP kezdeményezésekor nem ideológiai megfontolások voltak a döntőek, hanem az, hogy a felek gazdasági céljai között nagyon komoly átfedés van, így a növekedés és foglalkoztatásgenerálás, újraiparosítás, versenyképesség javítása feltörekvő országokkal szemben, tehát amelyeket a megállapodás létrehozása jól szolgálhat. Ez a közös érdek. Magyarország a kezdetektől egyértelműen támogatja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokat, ami a nyitott és külgazdaság-orientált magyar gazdaság számára komoly előnyöket nyújthat.

A tisztességes piaci versenytől hazánknak nincs félnivalója. Külkereskedelmünk döntő része az EU-tagállamokkal, az Unió egységes belső piacán bonyolódik azonos versenyfeltételekkel. Az Európai Unió országaival folytatott árukereskedelem az elmúlt négy évben rendre 9-10 milliárd euró magyar többletet mutatott, ami jól mutatja, hogy a magyar gazdaság szereplői fejlett, igényes piacokon is versenyképesek tudnak lenni. Magyarország számára ezért fontos, hogy az európai termelési hálózatokba erősen integrálódott ágazatok, például a gépjármű-, híradástechnika piacrajutási feltételei javuljanak, csökkenjenek az amerikai piacokon az árukra, szolgáltatásokra és közbeszerzésekre vonatkozó vámon kívüli akadályok, költséges és bürokratikus hatósági eljárások.

A magyar kormány alapvető elvárása a megállapodással szemben, hogy biztosítsa az előnyök és a kötelezettségek méltányos egyensúlyát a felek között. Hangsúlyoznám, hogy ennek az elvnek nem csupán az EU szintjén, hanem mindegyik európai uniós tagország és minden európai gazdasági ágazat vonatkozásában történő érvényesítése fontos szempont számunkra. A tárgyalások jelenlegi szakaszában különféle hatásvizsgálatok értelemszerűen csak feltételezéseken alapulhatnak, és a tényleges hatások attól is függnek, hogy a gazdaság szereplői mennyire élnek majd a javuló feltételekkel. Az azonban kijelenthető, hogy az eddig elkészült bizottsági és tagállami hatástanulmányok egységesen pozitív hatásokat várnak a transzatlanti szabad kereskedelemtől.

Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint egy átfogó megállapodás alkalmazása az EU GDP-jét alacsonyabb becslések szerint évente 0,27 százalékkal, ambiciózusabb forgatókönyv szerint 0,48 százalékkal növelné. Ezekkel az eredményekkel egybecsengően a magyar kormány által tavaly elkészített hatásvizsgálat megállapításai is ezt mutatják, amelyek Magyarország és az Egyesült Államok kereskedelmében jelentős bővülést prognosztizálnak, amint már elhangzott a parlamentben, ez 15-20 százalékos is lehet, évente akár 0,2-0,3 százalékos GDP-bővülést is jelenthet, mindamellett, hogy 20-30 ezer új munkahely létesítését is jelentheti. Fontos megjegyezni, hogy a hatások csak a megállapodásba foglalandó kötelezettségek alkalmazásának végére, leghamarabb a 2020-as évek közepére teljesedhetnek ki.

A piacbővülés, a tisztességes verseny szélesedése természetesen hasznos minden gazdasági szereplő számára, de gyakori tévhit, hogy a TTIP csak a nagyobb multinacionális vállalkozások számára lesz előnyös. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar és az európai gazdaság legtöbb új munkahelyét biztosító kkv-szektor sokkal többet nyerhet a majdani szabadkereskedelmi megállapodással. Korlátozott kapacitásaik miatt az eddigi kereskedelmi korlátozások ugyanis számukra arányosan nagyobb terhet jelentenek. Különösen a kkv-k számára jelenthet érezhető könnyebbséget majd a nem vámjellegű akadályok lebontása is, hiszen ők kevésbé tudták fedezni a különböző piacokon történő egyidejű megjelenést akadályozó, eltérő gyártási, szabályozási követelményekből fakadó adminisztratív terheket.

Az előzetes várakozások szerint számunkra a megállapodás előnyei leginkább a közúti járműgyártás, a gyógyszeripar, orvostechnikai eszközök, infokommunikációs termékek és szolgáltatások területén jelentkezhetnek majd. A TTIP-ből fakadó érdemi szektorális negatív hatásokat a vizsgálatok nem jeleztek. A magyar gazdaság nyitott, és egyes termelési és szolgáltatási szektorokban az európai értékláncokba erősen beágyazott. Emiatt az előnyök számbavételénél nem szorítkozhatunk csupán a magyar és az Egyesült Államok közötti külkereskedelem alakulásának vizsgálataira, hanem számolnunk kell az Európai Unió forgalmunkat érintő kedvező és közvetett hatásaival is.

Ezek figyelembevételével szükséges a megállapodás tervezetét véleményezni a parlamentben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 20 2015.03.02. 5:23  17-20

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bank megtette a feljelentést az elmúlt hét hétfőjén a Buda-Cash brókercég ügyében. A nyomozás folyik, a dokumentumokat a rendőrség lefoglalta.

Azt gondoljuk, hogy a rendőrség alapos munkája következtében nemsokára meg lesznek nevezve azok, akik ezt a gazemberséget elkövették. Azok, akik százmilliárd forint körüli összeget vettek el az emberektől a pénzügyi vállalkozásokon, illetve a négy érintett bankon keresztül.

Nagyon elgondolkodtató a szocialisták tevékenysége, hiszen amikor a Fidesz átadta a kormányzást 2002-ben, akkor ebben a jogszabályban még, ebben a törvényben kétévenkénti felügyeleti ellenőrzés volt előírva. A 8 év kormányzás alatt volt olyan időszak, amikor semmilyen időszak nem volt előírva, tehát az is bekövetkezhetett volna, hogy egyáltalán nem ellenőrzi ezeket a pénzügyi vállalkozásokat a PSZÁF.

Azonban sokkal nagyobb a baj, hogyha megnézzük azt, hogy mi ennek a következménye (Lukács Zoltán: Sokkal nagyobb a baj, mint gondoljátok, az biztos!), hogy hány embert érint ez Magyarországon, hiszen körülbelül 150 ezer embert érint, 84 vagy attól is több önkormányzatot és több ezer vállalkozást, akik ezeknél a bankoknál vezették számlájukat. A kormány első és legfontosabb feladata és felelőssége, hogy segítsen ezeken az embereken, hogy nehogy még nagyobb legyen a baj. Segítsen az érintett embereken, akik ezeken a bankokon keresztül jutnak hozzá a fizetésükhöz, a segélyekhez, a juttatásokhoz, hogy ne csorbuljanak tovább, hogy ne kerüljenek még nagyobb bajba, mint amit a szocialista brókerek okoztak nekik.

Nagyon fontos az, hogy megsegítsük az önkormányzatokat, hogy az érintett önkormányzatok működőképessége biztosított legyen. Biztosított legyen az önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazottak, közfoglalkoztatottak bérének a garantálása, a segélyeknek a kifizetése. Ennek érdekében egy tárcaközi munkabizottság jött létre, amely vizsgálja, és már döntéseket is hozott annak érdekében, hogy az embereket mielőbb kárpótoljuk. Elkészült egy előterjesztés, amelyben 67 önkormányzat mintegy 245 millió forintot fog kapni rendkívüli támogatásként, hogy az így érintett emberek március elején a februári járandóságukat teljes egészében meg tudják kapni. Nagyon fontos, hogy a nyugdíjak sem veszhetnek el, nem kerülhetnek egy olyan bank számlájára, ahol az emberek nem tudnak hozzáférni, ezért a nyugdíj-igazgatóság is megtette a lépéseket. Az érintett emberek, családok, dolgozók a napokban a postán keresztül fogják megkapni ezeket a juttatásokat.

De fontos az is, hogy mi van azokkal az emberekkel és vállalkozásokkal, akik az érintett bankokban vezették a számlájukat. Ők is nagyon sokan vannak és érintettek a dologban. Szeretném őket megnyugtatni, hogy a törvény biztosítja őket a kártalanításról 100 ezer euró mértékben, tehát körülbelül 30 millió forintig. Tehát ez érinteni fogja azokat a magánszemélyeket, akiknek számlája volt a bankban vagy bankbetétje, de érinteni fogja azokat a jogi személyeket, vállalkozásokat, betéti társaságokat és gazdasági társaságokat is, akik itt vezették a számlájukat. Tehát 30 millió forint összegig kártalanításban fognak részesülni az említett törvény értelmében. Azonban ehhez az kell, hogy az érintett bankok működési engedélyét a Magyar Nemzeti Bank felfüggessze, és elindítsa a felszámolási eljárást. Ezt követően kerülhet sor a kártalanításra 20 munkanapon belül.

Nagyon fontos, hogy a Betétvédelmi Alap is rendelkezésre áll az érintettek számára. Itt a kártalanítás mértéke a 20 ezer eurót, maximum 6 millió forintot érheti el a hatályos törvény értelmében.

A kormány és partnerként az Országgyűlés mindent megtesz annak érdekében, hogy a károsult emberek ne kerüljenek nagyobb bajba, és azokhoz az összegekhez, amelyekhez most nem tudnak hozzájutni (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.), a törvények értelmében mihamarabb hozzá tudjanak jutni, és megkapják az érintettek ezeket az összegeket.

Elnézést kérek, hogy hosszabban beszéltem. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 36 2015.03.02. 4:13  33-39

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Talán a kiindulópontban, 2010-ben egyetértünk. Valóban, az ország nagyon el volt adósodva, de ha a 2010-es kormányváltáskori számokat összehasonlítjuk az azt megelőző 2002-es kormányváltáskori számokkal, akkor még megdöbbentőbb, hiszen azt láthatjuk, hogy alig az 50 százalékot haladta meg a 2002. májusi kormányváltáskor az államadósság a GDP-hez mérten. Amikor a szocialisták visszaadták a kormányzást a Fidesznek, akkor pedig 80 százalék fölött volt az államadósság mértéke a GDP-hez mérten. Ez 30 százalékos növekedést jelent. Ha ezt lebontjuk évekre, a nyolc év alatt majdnem 4 százalékkal növelték a szocialista kormányok évente az államadósságot.

A nemzeti együttműködés kormánya egyértelműen kimondta a kormányprogramjában, hogy meg kell állítani az államadósság növekedését, és azt el kell kezdeni csökkenteni. Úgy gondolom, ez a vállalása a kormánynak sikeres volt; sikeres volt az ön állítása és az ön interpellációja ellenére. Mindez azért igaz, mert 2013-ban az államadósság mértéke a GDP-hez mérten 77,3 százalék, mégiscsak 80 százalék alatti, és való igaz, hogy a 2014-es adat is százalékra pontosan megegyezik, de ez nem jelent növekedést. Igaz, a csökkenés mértéke százalékosan megállt. Viszont ha a 2013. évi árfolyamon számoljuk ki a 2014. év végi adósságállományt, akkor azt láthatjuk, hogy 2014-ben is közel 2 százalékponttal csökkenne az államadósság mértéke.

Nem tartom elegánsnak a magánnyugdíjpénztárra tett megjegyzéseit, hiszen a kormány akkori intézkedéseit önök támogatták. Támogatták, és ez helyes volt, mert nemcsak önök támogatták, hanem az Európai Unió maga is kimondta, hogy ez a magán-nyugdíjpénztári konstrukció hibás lépés volt, és Magyarországot ebben a lépésben Európában több ország is követte. Most önnek mint ellenzéki politikusnak jól jön ezt elmondani, hogy milyen rossz, és ön el is mondja, persze a tényeket mellőzve.

Azt gondolom, a magyar gazdaságnak, az egész országnak nagyon komoly eredményei vannak a makroszámokat tekintve. A költségvetési hiány lefaragása ügyében, a gazdasági növekedésben 2014-ben az Európai Unió első országa voltunk. Mindezt úgy meg tudtuk csinálni, hogy nem növekedett az államadósság, tehát nem adósságból növekedett az ország. Növekedett az emberek fogyasztása, a kiskereskedelmi forgalom, mindez úgy, hogy nem növekedett közben az államadósság. Nem tartom rossz dolognak azt sem, hogy a magyar emberek a befektetéseiket magyar államkötvénybe helyezik. Bíznak a saját országukban, bíznak a saját kormányukban, hogy ez a forint, amit odaadnak megtakarításként, igenis meg fog térülni. Tehát egy stabil, megbízható kormány képét mutatja, hogy most már több mint 2200 milliárd forint van magyar államkötvényben magyar emberek kezében. De eközben az ország devizakitettsége is csökkent, hiszen a devizaadósságát jelentősen sikerült csökkenteni az országnak.

Úgy gondolom, a kormány jó úton halad és ezt a nemzetközi elemzők is, az Európai Unió is elismeri. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérjük, hogy lassan az ellenzéki pártok, a Jobbik is ismerje el a kormány eredményeit, amelyeket a gazdaság területén elér. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 42 2015.03.02. 4:08  39-45

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Kicsit korábban kezdem Magyarország helyzetét. 2008-ban, amikor lényegében csődbe került az ország, fizetésképtelenné vált, a magyar kötvényt, a Magyarország által kibocsátott kötvényt senki nem jegyezte le, nem tudott külső forrásokat bevonni a kormány, az akkori Gyurcsány-kormány az állam finanszírozására. Ha nincs az IMF, aki aláíratott egy olyan szerződést az akkori kormánnyal, lényegében egy feltétel nélküli megadást, és az IMF kezébe adta át az akkori kormány az országot. De van egy másik érdekes adat is, hogy akkor, 2009 táján, amikor a válság a legnagyobb volt a világon, így Magyarországon is, akkor a Magyarországon működő bankok voltak az egész világon a legnyereségesebbek, extraprofitot termeltek a válságidő alatt. Hogyan történhetett ez meg? Ön ezeket az időket szeretné Magyarországra visszahozni, mikor számon kéri a kormányon azt, hogy egy stratégiát dolgoz ki egy új pénzügyi és bankrendszer kidolgozására?

A kormány egyértelműen és következetesen hajtja végre az elhatározott elképzelését, amelynek a lényege az, hogy egy egészséges, működő kereskedelmi bankrendszert hozzunk létre, amely finanszírozza a magyar gazdaságot, a vállalkozásokat, az önkormányzatokat, az embereket és a magyar államot is. Ettől nagyon-nagyon távol álltunk az elmúlt időszakban, hiszen amíg a devizahitelesek problémáját, amely Európában a legnagyobb mértékű volt, legnagyobb mérvű volt, nem tudtuk felszámolni, addig nem beszélhettünk arról, hogy egy új bankrendszert kell kialakítani Magyarországon. De most már ezen is túl vagyunk, és sikerült megoldani, sőt azt is, hogy az átmeneti időben a magyar gazdaság is finanszírozva legyen. Ezt a Magyar Nemzeti Banknak köszönhetjük, hiszen a növekedési hitelprogram által a nem működő, a hitelezést nem gyakorló kereskedelmi bankok helyett a Magyar Nemzeti Bank oldotta meg ezt a kérdést.

Eljött az idő, hogy visszatérjünk a normális, egészséges közgazdasági megoldáshoz, az pedig az, hogy egy jó kereskedelmi bankrendszert hozzunk létre Magyarországon. Ehhez az is kell a rendkívüli helyzetben, hogy a kormány, az állam is rendkívüli intézkedéseket hozzon. Ezért vásárol meg, ezért segít be a kereskedelmi bankok finanszírozásába és szerez tulajdont. Ezt a tulajdont átmeneti időre szerzi a kormányzat, és nem célja, hogy a kereskedelmi bankok helyett az állam kezdjen el banki tevékenységet folytatni. Amikor ezek a bankok újra egészségesen működnek, finanszíroznak és nyereséget, hasznot érnek el, akkor a piacon az állam a részesedését tovább fogja értékesíteni. Tehát ez a befektetés, ez az összeg, amit kifizetünk most, ez nem elköltött pénz, ez a magyar állam tulajdona most is, és a magyar állam, a magyar kormány ezt befektetésnek tekinti, mégpedig annak érdekében, hogy egy jól működő országban jól működő bankrendszerre van szükség.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ezekre a lépésekre, amelyeket a bankrendszer irányába teszünk, ezért van szükség, és fontos az is, hogy ezt az 1000 milliárdot, amit a bankrendszer hordoz magában a vállalati hiteleket nem teljesítő vállalkozások miatt, ezt is rendezzük, és egyszerűen a bankrendszert ettől is mentesítsük, hogy egy új életet tudjanak kezdeni, új finanszírozást végrehajtani, amelynek az alapvető célja az kell hogy legyen, hogy a magyar gazdaság tovább növekedjen. Ezért tette a kormány ezeket az intézkedéseket. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 80 2015.03.02. 4:03  77-85

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Illett volna ezt az OECD-jelentést elolvasni és nem nagyokat mondani, és hogyha elolvasta volna, akkor nem mondana ilyeneket. Ugyanis Magyarország a bérterheket tekintve semmiben nem világelső, mert még az OECD-nek a statisztikája alapján is negyedik helyen áll. Megmutatom önnek a statisztikát. (Dr. Szél Bernadett: Hadd lássam!) Illene felkészülni egy ilyen interpellációra, amikor ilyeneket állít.

De nézzük meg, hogy miért! Való igaz, hogy 2010-től a kormány kimondta, hogy meg fogja változtatni az adórendszert, és ezt meg is tette. Azért, mert 2010 előtt egy fals személyi jövedelemadó-rendszer volt Magyarországon, amelynek a lényege az volt, hogy a minimálbér után nem kellett adót fizetni, ezért aztán minden vállalkozást arra ösztönzött az akkori rendszer, hogy minimálbérre jelentse be a dolgozókat, a minimálbér után kapta egyébként a táppénzt. A költségvetés bevétele is fals volt egyébként, mert nem a valós jövedelmi viszonyokat mutatta, de a legigazságtalanabb abban a rendszerben az volt, hogy a gyermekes családok nem tudták igénybe venni alacsony jövedelemnél a családi adókedvezményt. Bár az akkori szocialista kormánynak ez nem is volt igazából fontos.

Az akkori adórendszer az átlagbértől már 64-67 százalékkal terhelte a munkavállalói jövedelmeket. Egy pedagógusnak a fizetése akkor, abban a rendszerben már ennyi teherrel volt sújtva, és ez igazságtalan volt, tisztelt képviselő asszony.

Ezért a Fidesz-kormány változtatott rajta. Való igaz, bevezette az egykulcsos adót, 16 százalékkal jelenleg, és kimondta, hogy minden jövedelem után adót kell fizetni. Az ön által említett - rosszul említett - statisztikában egyébként az olyan jövedelmet mutatták be, azt a családot, ahol egyébként nincs gyermek, egy személy, egykeresős rendszerben. Hogyha Magyarországon, ahol a személyi jövedelemadó-rendszernek a legalapvetőbb eleme, oszlopa a családi adókedvezmény, amit már több mint egymillió család vesz igénybe, például 2014-ben 236 milliárdot vettek igénybe családi adókedvezmény által, akkor ebben a statisztikában Magyarország úgy, hogy a 2014-es számokat még nem is látjuk, már a 10. helyen áll, mindössze 34 százalékos úgynevezett adóékkel, megelőzve több visegrádi országot, például Lengyelországot is.

Tehát az a kérdés persze, hogy elegendő-e ez a 16 százalékos személyi jövedelemadó. A kormány egyértelmű célja, határozott célja az, hogy tovább fogja csökkenteni a személyi jövedelemadó mértékét, mert az adórendszeren belül olyan változást szeretne, és már meg is tette az alapvető lépéseket, hogy csökkenjen a jövedelmek adója - igaz ez a társasági adóra is -, és csökkenjen a magánszemélyek személyi jövedelemadója. A kormány határozott célja az, hogy egy számjegyű legyen Magyarországon a személyi jövedelemadó kulcsa, mert így tudunk kedvezni a családoknak, így tudunk kedvezni a munkavállalóknak, és azoknak az embereknek, akik gyermeket nevelnek. Mindemellett a kétgyermekeseknek az adókedvezménye pedig a következő évtől évente 5 ezer forinttal fog nőni, és 2019-re a duplájára fog emelkedni.

Úgy gondolom, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer prioritásának a célja egyértelmű: a jövedelmet szerzők, a családok, a gyermeket nevelők támogatása és előnyben részesítése. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 94 2015.03.02. 4:04  91-97

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy olyan intézkedésről és döntésről beszél, amely még be sincs vezetve, de az Országgyűlés által el van fogadva, valóban.

Azt gondolom, hogy a döntés célja egyértelmű: az Országgyűlés többsége azok mellé a munkavállalók mellé állt, akiknek vasárnap is munkát kell végezniük, akik vasárnap nem tudnak a családjukkal lenni, akik nem tudnak pihenni, hogy a munkaerejük újratermelődjön a hétköznapi munkavégzésre. Azok mellé a családanyák mellé állt, akik vasárnap nem tudják a gyermeküket készíteni a másnapi iskolára, nem tud velük elbeszélgetni, nem tudja a leckét számon kérni, azért, mert neki menni kell dolgozni, mert a szocialisták éppen úgy akarják.

Egyébként a Szocialista Párt azt hirdeti magáról, hogy a munkavállalók és a dolgozók pártján áll. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Így van!) Kérdezem én önöket, hogy most miért nem ott állnak. Netán kicsinyes, rövid távú politikai érdekeik most azt mondják, hogy arról a több százezer munkavállalóról, akinek vasárnap is dolgozni kell, arról lemondanak? (Közbekiáltások mindkét oldalon. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen! - Az elnök csenget.) Mert most a másik oldalon, úgy tűnik most jelenleg, hogy többen vannak, és ez népszerűbb dolog? (Zaj, közbeszólások mindkét oldalon.) Nem szép dolog! Nem szép dolog egy baloldali párttól azt követelni, hogy az emberek százezrei menjenek és vasárnap is dolgozzanak!

Azt pedig, hogy önök óvnak bennünket a költségvetési bevételek elmaradásától, ezt ne tegyék! Ezt akkor kellett volna, mikor önök kormányoztak, és egyetlenegyszer nem tudták a költségvetési hiányt teljesíteni a nyolc év alatt. A Fidesznek a kormányzása alatt kettő év elegendő volt ahhoz, hogy az országot kihozza a túlzottdeficit-eljárásból, és a költségvetés egyensúlyát megteremtse. Hiteltelen az, amikor önök költségvetési bevétel elmaradásától féltik az országot, féltik a kormány tevékenységét, a Fideszt!

Ami pedig a munkavállalókat illeti: köztudott, hogy a kereskedelemben jelentős munkaerőhiány van. Tehát abban az esetben, ha előállna, hogy átszervezés miatt a munkavállaló átmenetileg elvesztené a munkahelyét egy adott helyen, akkor egy másik kereskedelmi egységben nyilvánvalóan ezt meg tudná találni. Tehát a makrogazdasági mutatók, a munkanélküliség mutatói sem indokolják az önök félelmét.

És még hadd mondjam el azt is, hogy a szakszer­vezetek, a baloldali szakszervezetek sem támogatták ezt az eredeti ötletet és javaslatot, ők is azt mondták, hogy a munkavállalói érdek azt kívánja, hogy teremtsük meg annak a feltételét, hogy vasárnap ne kelljen az adott kiskereskedelmi dolgozóknak munkát végezniük.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy ez egy valóban bátor döntése volt az Országgyűlésnek, hiszen ez nem kormányzati előterjesztés, és nyilvánvaló, hogy ki fogunk állni a döntésünk mellett, és megvárjuk ennek a tapasztalatait, megvárjuk az eredményeit, és ha önnek bármiben vagy bárkinek, bármely kritizálóinknak is igaza van, nyilvánvalóan ezt a kérdést újra fogjuk tárgyalni és újra át fogjuk beszélni. De a mai szándék egyértelmű: vasárnap lehetőleg senki ne dolgozzon. Most a kiskeres­kedelmi dolgozóknak teremtettük meg azokat a feltételeket, hogy ne kelljen vasárnap munkát végezniük. Köszönöm szépen. (Taps a kormány­pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 138 2015.03.02. 2:04  133-142

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, eltévesztette a kérdés címzettjét? Mert folyamatosan a földművelésügyi tárcáról beszélt, miközben a Nemzetgazdasági Minisztériumot kérdezi. Tehát szerintem jobb lenne ilyen kérdésben az illetékes tárcát kérdezni.

Kérdésének az a címe, hogy van-e termőföldadó Magyarországon. A válaszom egyértelműen az, hogy nincs. Nincs, különösen, hogy a kormány, az Országgyűlés nem fogadott el ilyen szabályozást, és nem is fog, hogy Magyarországon termőföldadót be kelljen, be lehessen vezetni. Viszont való igaz, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt módosítottuk a tekintetben, hogy a helyi önkormányzatoknak nagyobb önállóságot biztosítottunk. Lehetőséget teremtettünk arra, hogy saját adóbevételét bármilyen más adónemmel tudja növelni.

Az előző ciklusban önkormányzati államtitkár voltam, és nagyon sokszor hallottam Schiffer Andrást arról beszélni, hogy az önkormányzatoknak nagyobb önállóságot kell biztosítani. Lényegében most Schiffer András kérését teljesítettük ezzel a törvénymódosítással (Derültség a kormánypárti padsorokban.), hiszen az önkormányzatoknak ezzel az adókivetési joguk bővült, az adóbeszedési joguk bővült, és a törvény úgy nevezi ezt az adót, hogy települési adó. Minden önkormányzat eldönti, hogy van-e szüksége többletbevételre, többletadóra, és ha igen, azt mire fogja kivetni, kiveti-e egyáltalán.

Azt gondolom, hogy egy kormánynak, egy Országgyűlésnek tiszteletben kell tartani az önkormányzatok döntési jogát, és ez az adómódosítás semmi mást nem jelent, mint az önkormányzati adójogok szélesítését. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 142 2015.03.02. 1:06  133-142

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Megértem önt, hiszen az LMP-nek, nem tudom, van-e az országban valahol polgármestere (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Egy van.), vagy valamelyik képviselő-testületben van-e többsége. Mert ha lenne, akkor tudná, mi az, hogy önkormányzati gazdálkodási felelősség, mi az, hogy egy képviselő-testületnek, egy polgármesternek a felelőssége. Mert igenis, ők tudják ott helyben (Sallai R. Benedek közbeszól.), hogy lehet-e még a saját lakosságukat, a település lakosságát adóztatni, vagy nem lehet.

Azt gondolom, ezt a jogot biztosítani kell minden magyar önkormányzatnak, az önkormányzatok felelősségével és feladatellátásával együtt. Ez a törvénymódosítás semmi mást nem biztosít, mint azt, hogy egy önkormányzat eldönti, hogy vet-e ki újabb adónemet, vagy emeli a meglévő adókat, vagy nem.

Higgye el, hogy a magyar önkormányzatok felelősek, felnőttek, és tudják, nem úgy, mint ön. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 186 2015.03.02. 2:13  183-190

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. No, lássuk a tényeket! Az elmúlt hét hétfőjén a Magyar Nemzeti Bank feljelentést tett a rendőrségen a Buda-Cash Bróker Zrt.-nél megtörtént visszaélések miatt, visszaélések, bűncselekmények gyanúja miatt. A nyomozás folyik, nyilvánvaló, hogy ennek eredményéről a rendőrség fogja tájékoztatni a közvéleményt.

Azonban, ahogy képviselő úr is elmondta, gyanús előjelek vannak a pénzügyi vállalkozás tevékenységében, illetve a négy bankra kiható munkában, tevékenységben.

Valóban, az egyik az, hogy a 2010-es választások ismeretében két hét alatt ellenőrizték le az említett pénzügyi vállalkozást, majd le is zárták, az aláírást már az új vezetővel tették meg. Való igaz az is, hogy a szocialista kormányok a nyolcéves kormányzásuk alatt mindig ügyeltek arra, hogy ezeket a cégeket ne kelljen ellenőrizni. A Fidesz-kormány a szabályozást kétévenkénti ellenőrzéssel adta át; nyolc év alatt több évben az volt az előírás, hogy nem is kell valójában meghatározott időnként ellenőrizni ezeket a vállalkozásokat. És az is tény, hogy a Bajnai-kormány és a Buda-Cash között személyi összefüggésben átjárások voltak. Vagy a Buda-Cashtől mentek kormányzati megbízásba, vagy amikor megvolt a választás végeredménye, akkor kormányzati megbízatásból mentek a Buda-Cashhez dolgozni.

Azonban valóban eljött ez a pillanat, letelt az öt év, és a Magyar Nemzeti Bank megkezdte az ellenőrzést, és már az első napon kiderült, hogy sajnos súlyos visszaélések vannak a pénzügyi vállalkozásnál, illetve erre kihatóan a négy érintett banknál.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 190 2015.03.02. 1:13  183-190

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy teljes az egyetértés abban, hogy akik ezt tették, akik ezt művelték 150 ezer emberrel, azoknak felelniük kell. Felelniük kell büntetőjogi értelemben, és felelniük kell a vagyonukkal. Nem lehet Magyarországon ilyen bűncselekményt elkövetni büntetlenül. És az is jogos igény, hogy a törvények értelmében történjen meg a kártalanítása a magánszemélyeknek, a vállalkozásoknak, és bár jogszabály nem hatalmazza fel a kormányt erre, de természetesen az érintett önkormányzatoknak is.

Egy munkacsoport alakult annak érdekében, hogy felmérje a károkat, és megtegye a megfelelő intézkedéseket. Ebben már történtek is lépések és intézkedések, ezt a napokban az érintett önkormányzatok érezni fogják. Azt tudom mondani képviselő úrnak, hogy ez a munkabizottság holnap is ülésezni fog, és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett személyek a legkisebb hátránnyal, kárral kerüljenek ki ebből a bajból. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 4 2015.03.03. 5:06  1-4

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hogyha ennyire rossz ez a törvény, akkor valójában megvan, hogy kinek az érdekét szolgálja: az MSZP-nek az érdekét szolgálja. (Lukács Zoltán: Úgy van!) Akkor miért háborog a képviselő úr ez ellen? (Lukács Zoltán: Mert én az embereket képviselem, nem az MSZP-t!) Ha az embereket képviselné a képviselő úr, akkor azokat az embereket kellene mint baloldali párt, mint a munkásokat, a munkavállalókat, a dolgozókat védő érdekvédő párt, akik vasárnap dolgoznak reggel 6-tól este 10-ig a kereskedelemben, azt a több százezer embert kellene védeni (Közbeszólás az MSZP soraiból.), azt az édesanyát kellene védeni, aki nem tudja megfőzni a vasárnapi ebédet a családjának, mert rendelkezésre kell állnia a munkahelyén, a kereskedelemben (Gőgös Zoltán: És a paraszt?), azt az édesanyát kellene védeni, aki nem tudja felkészíteni a gyermekét a holnapi, a másnapi, hétfői iskolába menetelre, a ruháját előkészíteni, nem tudja megbeszélni vele, hogy mi volt a házi feladat, és nem tudja megkérdezni, hogy megtanulta-e azt. Ezeket a dolgozókat, embereket kellene védeni. (Gőgös Zoltán: Mentős, tűzoltó, rendőr?!) De a Magyar Szocialista Párt most, ha a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége most még azt mondja, hogy nem szükséges ez a zárva tartás, akkor most arra az oldalra áll, és nem arra az oldalra áll, annak a 300 ezer embernek az oldalára, akiknek reggel 6-kor vasárnap is el kell indulniuk a négy hétvégéből háromszor vagy négyszer is. (Lukács Zoltán: És az ipari parkba nem kell elindulni?!) Ez a baj.

Úgy gondolom, hogy a kormány célja (Lukács Zoltán közbeszól.), illetve a képviselők, akik benyújtották ezt a törvényjavaslatot, amit a kormány támogatott, és az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta, a céljuk egyértelmű: egyértelműen a dolgozók, a hétvégén, a pihenőnapon munkát vállalók oldalára állt, mégpedig azzal, hogy a vasárnapi napon, pihenő- és ünnepnapokon mentesíti őket a munkavégzés alól törvényi szabályozással. (Lukács Zoltán: Miért csak a kereskedelemben?) Egyértelmű a törvény célja, egyértelmű a kimondott prioritás: az, hogy az embereknek pihenőnapot biztosítsunk, ezeknek az embereknek vasárnapra, hogy azt a családjukkal tudják eltölteni.

Ami pedig a munkahelyeket illeti, a statisztikák szerint a kereskedelemben jelentős a munkaerőhiány, ezért nyilvánvaló, hogy ha átmeneti átrendeződés tapasztalható is az üzletek között, végül minden kereskedelmi dolgozó meg fogja találni a munkáját, tud találni munkahelyet, és így jövedelmet tud biztosítani a családjának.

(9.10)

Várhatóan a vásárlói szokások át fognak alakulni, alkalmazkodni fognak a törvény döntéséhez, amely szerint alapvetően majd szombat estig kell a bevásárlásokat elvégezni. Ez azt fogja jelenteni, hogy egy ugyanolyan forgalom mellett nyilván a hat napra eső munka több lesz, ezért több alkalmazottra is lesz szükség ezekben a kereskedelmi egységekben.

Egyébként pedig nagyon sok kivételt határoz meg a törvény a vasárnapi nyitva tartást illetően. Ellátás nélkül semmiképpen nem marad az ország, nem maradnak az emberek, hiszen még az adott kiskereskedelmi tevékenységen belül, hogyha a 200 négyzetmétert nem haladja meg az üzlet nagysága, akkor nyitva tarthat, illetve hogyha abban a tulajdonos vagy hozzátartozója, családtagja dolgozik. Tehát vannak kivételek a tevékenységet illetően is.

Úgy gondoljuk, hogy más európai országokban sokkal szigorúbb szabályozás van a vasárnapi nyitva, illetve zárva tartást illetően. Az Európai Unióban egyébként nincs egységes szabályozás, minden ország maga határozhatja meg, hogy mely boltok, tevékenységek számára engedi vagy nem engedi a vasárnapi nyitva tartást és a munkavégzést.

A puding próbája az evés, várjuk meg, amíg a törvény március 15-én hatályba lép, és a tapasztalatokat majd csak azután összegezzük, ne pedig előre, ahogy ezt képviselő úr most megtette. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 84 2015.03.05. 2:46  83-94

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Üzbég Köztársasággal a 26/2012. (II. 23.) miniszterelnöki határozat adott felhatalmazást a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén tárgyú egyezmény módosítására. Az egyezményt módosító jegyzőkönyv végleges szövegének megállapításáról, aláírhatóságáról, illetve törvénytervezetként való elfogadásáról az 1659/2014. (XI. 20.) Kormányhatározat döntött. A jegyzőkönyv aláírására 2014. november 25-én került sor Budapesten.

A jegyzőkönyv a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően módosítja a magyar-üzbég adóegyezmény adóhatóságok közötti adóügyi információcserét szabályozó cikkét. A T/3406. számon benyújtott jegyzőkönyv hatálya a jövedelem- és vagyonadók területén megvalósuló információcserére terjed ki. Az egyezmény módosításával a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget. Jelentősége, hogy a módosított cikk alkalmazása az adóügyi információcsere esetében kizárja a belföldi érdek hiányára való hivatkozást, valamint a banktitokra és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információk kiadását is kötelezővé teszi.

A jegyzőkönyv tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD-modell­egyez­ményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint az általunk eddig megkötött más, kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak. Jól szolgálja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, a befektetők érdekeit és az adóügyi átláthatóságot. Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződés a belső jog részévé váljon, szükséges kötelező hatályának elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy az egyezmény kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor.

Az elmondottak alapján kérem a Magyarország és az Üzbég Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén aláírt egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 94 2015.03.05. 1:06  83-94

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a támogató képviselői felszólalásokat. Előterjesztőként nagyon bízom abban, hogy a törvényjavaslatot a parlament egységesen fogja támogatni és megszavazni; bízom benne, hogy sem nem szavazat, sem tartózkodás nem lesz.

Köszönöm a kritikus megjegyzéseket is, különösen az LMP részéről (Ikotity Istvánnak:), de ha megengedi, most felszólalásának azt a részét értékelem nagyobbra, amikor azt mondta, hogy támogatni fogja az előterjesztést.

Köszönöm az MSZP képviselőjének a felszólalását is, aki olyannyira egyetért az előterjesztéssel, hogy lényegében megismételte az előterjesztői expozét szóról szóra. Igazán nagyon köszönöm, hogy ennyire egyet tudunk érteni, van olyan téma, amiben ennyire egyet tudunk érteni a Magyar Szocialista Párttal.

Még egyszer köszönöm a felszólalásokat, és bízom az eredményes szavazásban. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 8-10 2015.03.09. 5:13  5-10

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! (Folyamatos zaj.)

ELNÖK: (Csenget.) Államtitkár úr, egy kis…

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Ez a kissé szánalmasnak tűnő magyarázkodása a Szocialista Pártnak elég gyengére sikerült.

Az első tétel, amit meg kell cáfolni, és talán illene utánanézni a dolgoknak, az, hogy nem a bankból tűntek el a pénzek (Lukács Zoltán: Honnan tűntek el?),önnekez az alapállítása, hanem a Buda-Cash pénzügyi vállalkozástól. A bank tulajdonát képező értékpapírok, amelyek megőrzésre kerültek átadásra (Dr. Schiffer András közbeszól.), a bank tulajdonát képezték (Lukács Zoltán: Ilyen is volt!), és a banknak a működését szavatolták, ezek az értékpapírok, ezek a pénzek a Buda-Cash Brókerházból tűntek el. (Lukács Zoltán: Akkor miért a banknál állnak sorba az emberek?) Tehát önnek az alapállítása sem igaz. De nézzük sorban a tényeket!

Ami a törvényi szabályozást és az ellenőrzést illeti: a Fidesz kormányzása idején, amikor önök átvették a kormányzást, kétévente kellett ezeket a pénzügyi befektetőket, vállalkozásokat ellenőrizni, egészen 2005-ig. 2005-ben önök meggondolták, és olyan törvényt alkottak, hogy nem volt előírás, hogy mikor kell ezeket a pénzügyi befektetéseket ellenőrizni. (Lukács Zoltán közbeszól.) Ha úgy volt kedve a szervezetnek, akkor ellenőrizte, ha nem volt hozzá éppen hangulata, akkor nem ellenőrizte, tehát szubjektív alapon ellenőrizték ebben az időszakban, a szocialisták időszaka alatt ezeket a vállalkozásokat; egészen addig, amíg csődbe nem ment az ország, és önöknek az IMF-hez kellett fordulni (Dr. Schiffer András: Csődbe ment az ország?), és az IMF a segítésért cserébe előírta az akkori kormánynak, az önök szocialista kormányának, hogy szabályozzák, mert ez a világon egyedülálló, hogy egyszerűen nincs időbeli szabályozása annak, hogy ezeket a vállalkozásokat, amelyek emberek pénzét kezelik, mikor kell ellenőrizni.

Nagy nehezen 2009-ben elfogadtak egy ilyen törvényt, amely törvényt egyébként a Fidesz nem szavazott meg, tehát ön ezt rosszul nézte… (Lukács Zoltán: A módosítót megszavazta!) Magát a törvényt a Fidesz nem szavazta meg. (Lukács Zoltán: A módosítót viszont igen!)

(11.20)

Na de van még itt egy másik probléma is. Egy 2009-ben elfogadott törvénynél hogy, hogy nem, sürgős lett a Buda-Cashnél az ellenőrzés elvégzése. A 2010. áprilisi választások ismeretében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hogy, hogy nem, ellenőrzést rendelt el a Buda-Cashnél. Ez a helyszíni ellenőrzés nagyon rövidre sikeredett, mindössze két hétig tartott (Harangozó Gábor István: Nem igaz! Csak az igazat!), és megállapított ugyan hiányosságokat, de a legalapvetőbb hiányosságot, hogy nem működhet tovább ez a pénzügyi vállalkozás, nem állapította meg (Zaj az MSZP soraiban. ‑ Harangozó Gábor István: Mikor nem állapította meg?), hanem lényegében újabb öt évet adott ennek a vállalkozásnak; persze abban reménykedve, hogy a következő pénzügyi ellenőrzés ‑ ki volt ez szépen számítva ‑ már a következő választások után lesz, és önök akkor még joggal reménykedtek abban, hogy 2014-ben majd egy új kormány fogja irányítani az országot, és akkor újra önök mondják meg, hogy kik és hogyan, milyen módszerekkel ellenőrizzék a Buda-Cash Brókerházat. (Lukács Zoltán: Ezt már megint az az elmebeteg Habony találta ki! Ahogy festi a haját, úgy hülyül. Hagyjátok már ezt a Habony-dumát abba! Annyira szar, hogy az borzasztó! ‑ Dr. Répássy Róbert: Ez nem kocsma!)

Ami a valóságot illeti: a Buda-Cash Brókerház negyedévente adatot szolgáltatott, meghamisított adatokat szolgáltatott, ami a sikkasztásukat támasztotta alá. Ezt egészen addig tudták művelni, amíg a Magyar Nemzeti Bank az öt év letelte után, egyébként éppen a négy bank ellenőrzése kapcsán, eljutott a Buda-Cash Brókerházhoz. Hétfőn reggel kezdődött az ellenőrzés, és hogy, hogy nem, estére már minden kiderült. Minden! Február 23-án hétfőn este már megvolt a feljelentés, a rendőrség a pénzügyi vállalkozáshoz kiment, és lefoglalt minden dokumentumot. (Lukács Zoltán: És öt évig mit csináltatok? De mindegy! Hagyjátok már abba! ‑ L. Simon László: Hagyjátok már beszélni!) Tehát nem igaz a Magyar Szocialista Párt állítása.

Egy fontos és lényeges dolog van még: ki kell derüljön, hogy ezt a súlyos bűncselekményt, melynek során az emberek pénzét ellopták, kik tették és milyen módszerekkel tették (Lukács Zoltán: Kik? És kik segítettek nekik?), és hogy mit csináltak a több mint 100 milliárd forinttal. Meg kell hogy legyenek a felelősök, meg is lesznek, és el fogják nyerni végre a méltó büntetésüket (Dr. Harangozó Tamás Attila: Kártalanítsátok az embereket!), azért, amit ezzel a súlyos bűncselekménnyel okoztak az embereknek, meg kell hogy bűnhődjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 22 2015.03.09. 5:08  19-22

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Úgy gondolom, a kérdések sorát lehet folytatni. (Burány Sándor: Inkább válaszoljon!) Azt a kérdést is fel lehet tenni, hogy vajon az érintett brókerházhoz kapcsolódó bankok mögött álló takarékszövetkezetek miért nem választották az állami integrációt, miért volt jó Magyarországon 120 takarékszövetkezetnek, hogy egy állami ejtőernyőt kapjon, állami kontrollt, állami felügyeletet kapjon, egy egységes működést, biztos tőkehátteret, biztonságot adjon a takarékszövetkezeti ügyfeleknek.

Ennek a 11 takarékszövetkezetnek miért nem volt ez jó? Azt gondolom, hogy ma már erre a kérdésre egyértelmű a válasz. Azért nem volt jó, mert nem állt érdekében a Buda-Cash Brókerháznak, aki kezelte bizonyos értelemben a tőkéjét ezeknek a bankoknak, mert ha az integrációt választották volna, akkor rögtön kiderült volna, hogy a pénzügyi intézménynél, a brókerháznál milyen súlyos csalások és bűncselekmények történtek.

Semmi mást nem szolgált az átalakulás, csak hogy egérutat nyerjenek a Buda-Cash Brókerháznál azok az emberek, akik eltüntették az emberek pénzeit, abban reménykedve persze, hogy majd ’14-ben lesz egy választás, és majd történik valami.

Súlyos bűncselekmények sorozata áll a brókerház működése mögött, amelyet, azt gondolom, mindannyiunk érdeke, Magyarország érdeke, hogy mielőbb a nyomozó hatóságok kiderítsenek, kiderítsék azt, hogy hogyan történhetett meg Magyarországon ez, hogy hosszú éveken, több mint évtizeden át sikerült az embereket átvágni, sikerült a hatóságokat is átverni és az emberek pénzét eltüntetni.

Ha megvizsgáljuk másik szempontból, beszélnünk kell a kormány teendőiről és a kormány felelősségéről is a kérdésben. Az első dolog, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium már kezdeményezett, hogy a jogszabályokat vizsgáljuk felül; a Magyar Nemzeti Bankkal már elkezdődött egy párbeszéd annak érdekében, hogy a felügyeleti intézkedéseket, vizsgálatokat gyakorítsuk és azokat szigorítsuk. Elkezdődött egy ilyen párbeszéd, amelynek az eredménye az lesz, hogy a kormány is meg fogja tárgyalni ezt az előterjesztést. Miniszter úr véleménye alapján öt évről legalább három évre kell sűríteni, gyakorítani a befektetési szolgáltatások felügyeleti ellenőrzését. De súlyosbítani kell a bírságokat is, és sok más olyan szakmai eszközt igénybe kell venni, amely átlátható, és azt a célt szolgálja, hogy az ilyen cselekményeket azonnal felszínre hozza.

Felelőssége van és feladata van a kormánynak a tekintetben is, hogy a kártalanításra odafigyeljen, hogy az szabályszerűen történjen. Így az Országos Betétbiztosítási Alap a törvények szellemében már elkezdte a kártalanítást, több mint százmilliárd forintot fog azoknak az embereknek kifizetni, akik a bankokban tartották a pénzüket, megtakarításaikat; ez 100 ezer euróig terjed. Ez húsz munkanapig terjedhet, tehát március végére a kártalanítás be is fog fejeződni.

Odafigyel a kormány arra is, hogy a Betétvédelmi Alap is a törvény értelmében elkezdje tevékenységét és megkezdje a kártalanítást. Itt a kártalanítás mértéke alacsonyabb összegű, mintegy 20 ezer euró, tehát 6 millió forint körüli összeg.

Úgy gondolom, hogy felelőssége van a kormánynak az önkormányzatok és az állami szervezetek felé is, hiszen a kormány nem hagyhatja, hogy közfeladatot ellátó szervezetek, önkormányzatok emiatt működésképtelenné váljanak, hogy ne tudják a közszolgáltatásaikat elvégezni. Ezért a kormány az első intézkedés révén a segélyek és a bérek kifizetését garantálta, ez megtörtént az elmúlt héten; a második lépcsőben felmérjük a károkat, felmérjük, hogy melyik önkormányzatnak mennyi pénze ragadt bent, és a helyzet értékelését követően a kormány fog dönteni arról, hogy az önkormányzatokat milyen mértékben és hogyan tudja kártalanítani annak érdekében, hogy a működőképességük fennmaradjon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 26 2015.03.09. 1:58  23-26

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nehéz időszakon van túl Magyarország sok tekintetben, hiszen túl kellett élni a válságot (Lukács Zoltán: Egyáltalán nincs még túl!), túl kellett élni a szocialisták nyolcéves kormányzását (Dr. Harangozó Tamás Attila: Hagyd már abba! Válaszolj a kérdésre…!), az ország tönkretételét, pénzügyi csődbevitelét; túl kellett élni a devizahiteleseknek, hogy becsapták őket, hogy ezt is a szocialista kormányoknak köszönhetik, hogy lépre csalták őket, jólétet ígértek nekik, és a devizahitelezés, mint kiderült, a vesztét jelentette jó néhány százezer családnak.

Bizony nehéz időszakon van túl Magyarország, de ebből a Fidesz-kormány már jó néhány problémát helyére tett és megoldott. Következik a pénzügyi és bankrendszer átalakítása.

(12.00)

A bankrendszer átalakítása ‑ hiszen ilyen súlyos pénzügyi válság után érezhető, hogy szerkezetileg is, tulajdonilag is változtatni kell a magyar bankrendszeren annak érdekében, hogy megtörténjen a helyes út, az egészséges működés, az országnak, a gazdaságnak, az embereknek, a költségvetésnek a hitelezése tisztességes módon és tisztességes módszerekkel. Ebbe a döntésbe illik bele a Széchenyi Bank 49 százalékának a megvásárlása is. Sajnálatos módon az eredeti terv, amely szerint egy jól működő bankot hozzunk létre a kormány részvételével, ez valóban nem vált valóra. (Dr. Harangozó Tamás Attila: Ki a felelős?) Felszámolás lett, és az államot ‑ mint 49 százalékban tulajdonost ‑ valóban erre semmi nem kötelezte, de helytállt a betétesek irányában. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Úgy gondolom, hogy az állam felelős módon járt el mint tulajdonos, annak érdekében, hogy kártalanítsa az érintett embereket. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 40 2015.03.09. 2:16  37-40

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Való igaz, a Buda-Cash-botrány legnagyobb vesztesei talán az önkormányzatok, hiszen rájuk semmilyen biztosítás, kártérítési szabály nem vonatkozik. A törvény nem terjed ki nem csak Magyarországon, az Európai Unióban sehol az önkormányzati és állami kártalanítási kérdésekre ebben az esetben.

Természetesen a kormány felelősnek érzi magát, és felelősséggel áll a kérdéshez, és nem hagyja cserben az önkormányzatokat. Ennek első lépése az volt, hogy azoknak az önkormányzatoknak, ahol nem lett volna elegendő az állami támogatás ‑ amit egyébként kincstári lebonyolítási számlán zároltunk, a február havi juttatás ‑, azt kiegészítettük, és ez az a bizonyos 67 önkormányzatnak 245 millió forint. Annak érdekében egészítettük ki, hogy a februári járandóságukat a közfoglalkoztatottak, a közalkalmazottak, a segélyezettek megkapják. Tudomásom szerint minden érintetthez az elmúlt hét péntekéig így vagy úgy, postán vagy új, vagy a régi bankszámlán keresztül eljutott, és ezt nagy eredménynek tartom.

Az elmúlt hét szerdáján miniszterelnök úr több miniszter és államtitkár jelenlétében találkozott az érintett önkormányzatok polgármestereivel, ahol elmondhatták a problémát, a probléma nagyságát, a probléma súlyát. Ennek a célja az volt, hogy közvetlen találkozás alkalmával is a kormány meggyőződjön arról, hogy hogyan tud segíteni, és valójában mekkora a probléma.

Ennek eredményeként a második lépésben a Belügyminisztérium egy adatlapot küldött ki az érintett önkormányzatoknak, amelyben lényegében felmérjük a probléma nagyságát. Itt azt kell leírni az önkormányzatoknak, hogy mekkora pénzük ragadt be, és hogy milyen más egyéb módon érintette őket ‑ víziközmű-társulat, gazdasági társaság, intézmény ‑, és amikor beérkeznek ezek az adatlapok, ennek összesítéseként kerül a kormány elé egy előterjesztés, és abban fogjuk, fogja a kormány meghatározni a segítség és a kármentés módját. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 60 2015.03.09. 2:13  57-60

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, Galambos Dénes fideszes képviselő már lényegében megkérdezte ugyanezt, amit ön is; mondjuk, neki nem volt ilyen megjegyzése, hogy fideszes bankbotrány(Köz­be­szólás az MSZP soraiból: Pedig az!), vagy hogy Szász Károly tehet az egész botrányról.

Javaslom, hogy tanulmányozza jobban a tényeket, és akkor meg fogja látni, hogy a Buda-Cashnél a helyszíni ellenőrzés a kormányváltás előtti időszakban történt, és akkor csapták össze gyorsan az ellenőrzést, hogy legyünk túl rajta, aztán majd lesz valami.

Ez viszont mindenképpen arra utal, hogy politikai szála is van az ügynek (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hát persze! ‑ Bankká alakulhattak! - Fide­szes szálak! ‑ Mi lesz az önkormányzatokkal?), és az éppen a szocialistákhoz vezet.

Ami az önkormányzatok kártalanítását illeti, a kormány döntött már első körben: 67 önkormányzatnak 245 millió visszatérítendő támogatást ad. Ez nem azt jelenti, hogy vissza is kell nekik téríteni, hiszen amikor a végleges támogatást és a segítséget a kormány meghatározza, akkor dönt arról, hogy mely önkormányzatnak ad visszatérítendő támogatást, vagy milyen más segítség lehetséges. Ehhez azonban az önkormányzatoknak ki kell tölteni azt az adatszolgáltatást, amit a Belügyminisztérium küldött ki számukra az úgynevezett ebr42-rendszeren, amelynek a kitöltési határideje a napokban lejár. Abból fogják látni majd ‑ hiszen ők is megkapják a felszámolótól, hogy mennyi pénzük ragadt be ‑, abból fogjuk látni, hogy melyik önkormányzatokat milyen nagyságban érinti, és hogy milyen kérdésben érinti. Mert vannak olyan problémák is, amelyek egyébként nem a bankhoz kötődnek közvetlenül, például víziközmű-társulásoknak az ügye, esetleg költségvetési intézmények vagy egy európai uniós beruházásnak a kérdése.

Amikor ezeket látjuk, azt követően fognak érdemi segítséget kapni az önkormányzatok. Az erre szolgáló tartalék a Belügyminisztérium (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) önkormányzati fejezetében rendelkezésre áll. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 100 2015.03.09. 2:12  95-100

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Aggódását megköszönve azt tudom önnek mondani, hogy a legsürgősebb intézkedéseket megtette a kormány, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Államkincstár, a Belügyminisztérium és a Posta, és ennek köszönhetően a közalkalmazottak tekintetében, segélyezettek tekintetében, közfoglalkoztatottak tekintetében a február havi járandóságok kifizetése megtörtént.

Megtörtént, mert akik nem az érintett bankoknál vezették a számlájukat, azoknak közvetlenül a számlájára tudott érkezni a pénz, azok esetében pedig ‑ több mint hatezren voltak ilyenek ‑, akiknek az érintett bankoknál volt a számlájuk és zárolva lett, őket pedig közvetlenül a Posta fizette ki, tehát a Postának történt az utalás, és a posták hosszítottan tartottak nyitva vagy a postások házhoz vitték a juttatást. Tehát a tudomásom szerint pénteken minden érintetthez eljutott a február havi járandóság. Ez is volt a kormányzat célja.

Valóban érintettek mások is: civilek, egyesületek. Ők az Országos Betétbiztosítási Alapból részesülhettek 100 ezer euróig kártérítésben, és ennek is a kifizetése megtörtént. Valóban, egy jelentős összegű kölcsönben részesült az Országos Betétbiztosítási Alap, ők azonban üzleti tervvel rendelkeznek, hogy hogyan fogják tudni ezt majd megtéríteni. Ez az embereket nem fogja érinteni.

Tehát köszönöm aggódó kérdéseit. Az első és legfontosabb intézkedéseket a kormány megtette. Természetesen ezt még követni fogják intézkedések, hogy minél kisebb kárral ússzák meg az emberek és az önkormányzatok ezt a mérhetetlenül nagy bűncselekmény-sorozatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 132 2015.03.09. 2:07  129-136

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ha jól számoltam, ez a negyedik kérdés a mai napon az Országgyűlésben (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük: És még lesz! ‑ Még a következő is!), ami arra vonatkozik, hogy az önkormányzatok mikor lesznek kártalanítva a beragadt pénzük miatt. Ezért csak megismételt választ tudok önnek adni. (Harangozó Gábor István: Ha egy válasz lenne! ‑ Zaj. ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Megismételt választ tudok adni. Ajánlom, hogy figyeljen a szocialista képviselő is, mert nekik már kétszer mondtam el ezt.

Tehát a legsürgősebb intézkedést meghozta a kormány, az pedig az, hogy az emberek a februári járandóságukat megkapják. Megkapják a fizetést a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a segélyezettek, megkapják a családi pótlékot. Ez megtörtént. Tessenek leellenőrizni, körzetükben, ha van, embereket megkérdezni! Az elmúlt hét péntekjéig minden ember, aki érintett volt, és önkormányzaton keresztül járt neki a járandóság, megkapta. Ehhez egyébként elég keményen kellett dolgozni, mert a Kincstár dolgozói este 8-ig dolgoztak, és a Posta is rendkívüli nyitva tartást tartott. Tehát, úgy gondolom, amit lehetett ebben a helyzetben, azt megtette a kormányzat, az illetékes szervei és a minisztériumok.

A következő lépés az, hogy felmérjük, mekkora a kár. Mert lehet példákat mondani, de összességében, hogy az érintetteket ez milyen nagyságban és milyen mértékben érinti, ők is most fogják majd egyébként felmérni és megtudni. Hiszen napokkal ezelőtt indult el a felszámolás, és a felszámoló most fogja nekik kipostázni, hogy pontosan a bankban mennyi pénzük ragadt. Ők is egyébként a településükön most fogják felmérni, megkérdezni, hogy kinek is van valójában problémája: a víziközmű-társulatoknak, az alapítványoknak, a sportegyesületeknek, a civil szervezeteknek, az egyházaknak.

Tehát a következő lépés, ami most történik, az az, hogy felmérjük, mekkorák a károk, hogyan is érinti az adott önkormányzatot és szervezeteit az adott településen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 136 2015.03.09. 1:06  129-136

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Sajnálatosnak tartom, hogy ön és az ön pártja az igen nehéz helyzetbe került önkormányzatok és emberek sorsát is politikai előnyök megszerzésére használják. (Felzúdulás az ellenzék padsoraiból.) A kormányzat nem így tesz, mert a kormányzat, akárhogy is ordít a hátam mögött a Jobbik-frakció…(Hegedűs Lorántné: Szegény fideszes haverok, igaz?) Akkor ne kérdezzenek, ha a válasz önöket nem érdekli! (Zaj. ‑ Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: De érdekelne, csak válaszolj! ‑ A válasz érdekelne!) Tehát a kormányzat igenis végzi a munkáját. Fel fogja mérni, az ebr42-es rendszeren az önkormányzatok mindegyike kapott egy adatlapot, amelyen ki kell neki tölteni, hogy valójában milyen gondok vannak. Ma délben telt le a határidő. (Nagy zaj. ‑ Dr. Tilki Attila: Azt sem tudjátok, mi az! ‑ Az elnök csenget.) Önök követelhetnek itt bármit törvényen kívül egyébként, az első lépés mégiscsak az, hogy felmérni, mi ez.

Miután felmértük azt, hogy mekkorák a károk, a kormány maga fog dönteni az önkormányzatokat érintő és más egyéb kérdésekben, a kárpótlásról és a rendkívüli támogatásról. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 140-142 2015.03.09. 2:09  137-146

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. (Közbeszólások és derültség a Jobbik soraiban.) A képviselő asszony már az elmúlt parlamenti időszakban is próbálta ezt a kérdést feltenni… (Dr. Szél Bernadett: Nem csak próbálta, fel is tette!) Akkor nem tudta. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Azt tudom mondani, hogy… ‑ segítsen majd, elnök úr, mert…

ELNÖK: A kérdésben nem tudok segíteni, a válasznál. (Derültség.)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: …a bekiabálások zavarják a válaszadásomat. Úgy gondolom, hogy eljött az idő Magyarországon, hogy a pénzügyi rendszert és a bankrendszert képesek legyünk átalakítani, mert nagyszerű dolog az, hogy a növekedési hitelprogrammal a Magyar Nemzeti Bank megsegíti a gazdaságot, de mindannyian tudjuk, hogy ez csak egy átmeneti segítség lehet. A Magyar Nemzeti Bank nem tudja átvenni a kereskedelmi bankok szerepét és feladatát.

A magyar állam, a magyar kormány azt mondja, hogy az átalakítás kapcsán igenis áldozni kell átmenetileg arra, hogy bankokba tőkét injekciózzunk, és hogy állami tulajdont vállaljunk, állami tulajdont vásároljunk. Erre azért van szükség, hogy valójában kialakuljon egy egészséges kereskedelmibank-rend­szer Magyarországon, elinduljon a valóságos hitelezés, elinduljon végre az a feladat, ami a bankoké. És ennek keretén belül történt meg a Széchenyi Bank 49 százalékos tulajdonrészének a megvásárlása. Egy határozott elképzelése volt a kormányzatnak arról, hogy milyen feladatokat fog tudni ellátni a Széchenyi Bank a bankrendszeren keresztül. Sajnos, ez nem sikerült, mert a Magyar Nemzeti Bank átvilágította a bankot, és megállapította, hogy ott visszaélések vannak, és a bank lényegében működésképtelen.

Viszont a magyar államnak ebben a helyzetben is felelősen, a tulajdonosi felelősségével kell (Dr. Szél Bernadett: Négy nevet kérünk! Négy másodperc!) eljárni. Ennek a következménye az, amit ön elmondott; és még az egy percben szeretnék tovább reagálni. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 146 2015.03.09. 1:04  137-146

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tehát a tulajdonosi (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Retyerutya!) felelősség, úgy gondolom, az államra is kiterjed. (Derültség az ellenzék soraiban.) Akkor, amikor az állam a tulajdonosi százaléka mértékéig részt vesz a kártalanításban, igaz, hogy ezt semmilyen törvény nem írja elő, de azt gondolom, az állami tulajdonosi felelősségvállalás ugyanúgy vonatkozik rá is, mint egyébként vonatkozik, vonatkozna a Buda-Cash Brókerház tulajdonosaira is, mert nekik is egyébként a magánvagyonukkal kell majd felelni, ha kárt okoztak.

Én úgy gondolom, hogy az állami szerepvállalásnak és a felelősségvállalásnak eddig is ki kell tudni terjedni, és ez hozta azt, hogy úgy döntött a kormány, illetve az állam, hogy tulajdonosként részt vesz (Dr. Szél Bernadett: Négy nevet kérünk!) ezen károsultaknak a kártalanításában. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 150 2015.03.09. 2:10  147-154

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván ezekre a kérdésekre az a vizsgálóbizottság fog tudni választ adni, amelyet ma a frakcióvezető úr bejelentett, hogy kezdeményezi a Fidesz frakciója, hogy meg fogja alakítani, létre fogja hozni a parlamentben.

Amit tudunk, az nagyon érdekes, amikor összerakjuk. Azt tudjuk, hogy a Buda-Cash vezetői a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány között átjártak: vagy a kormányból mentek a Buda-Cashhez valamilyen feladatot, munkát elvégezni, vagy a Buda-Cashtől mentek a kormányba. Tehát egyértelmű átjárás volt, és ezt nem is lehet letagadni.

Az is teljesen egyértelmű, hogy az áprilisi választások ismeretében, tehát hogy újra Fidesz-KDNP-kormány és parlamenti többség lesz Magyarországon, akkor rendelték el a vizsgálatot. A helyszíni vizsgálat páratlanul rövid ideig tartott, alig két hétig. Nyilván ennek aláírása és az elnök általi jegyzése már hosszabb időt vett igénybe.

Nagyon érdekes, hogy csak apró hiányosságokat állapított meg ez az ellenőrzés. Hozzáteszem, hogy 3 milliós bírságot és negyedéves adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő, amiről aztán kiderült, hogy az minden alkalommal csalás és hamisítvány volt. Egy biztos, hogy az akkori ellenőrzés nem állította meg a Buda-Cash Brókerház működését, hanem továbbengedte, annak reményében, hogy a következő ellenőrzés és vizsgálat az ötéves szabály alapján majd a 2014-es választás után lesz, és hát ki tudja, milyen kormány lesz akkor, lehet, hogy kedvező lesz számára a vizsgálat.

A szálak teljesen egyértelműen a volt szocialista kormányhoz, annak az embereihez vezetnek a százmilliárdos hiány és pénzeltüntetés ügyében. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 154 2015.03.09. 1:05  147-154

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Folytatva a történetet, letelt az öt év, és eljött az ideje annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank, most már összeolvadva a PSZÁF-fal, megkezdje a vizsgálatot ennél a pénzügyi intézménynél, pénzügyi vállalkozásnál. És hogy, hogy nem, már az első nap minden kiderült, hiszen a bank vezetői vagy tulajdonosai, látva azt, hogy egy más típusú ellenőrzéssel állnak szemben, és hogy az ellenőrzést végzők azonnal rávilágítanak a hiányosságokra, lényegében elismerték azt, hogy problémák vannak a pénzügyi vállalkozásnál, és ez valóban felgyorsította a tényfeltárást.

Egyetértünk képviselő úrral és a Fidesz-frakcióval abban, hogy a felelősöket meg kell találni, a felelősöket számon kell kérni, a felelősök el kell hogy számoljanak a 100 milliárddal akár így, akár úgy, és ha ezért büntetés jár, azt pedig meg kell hogy kapják. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 192 2015.03.09. 2:06  189-196

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hosszú út vezetett ide, hogy most már ön a devizahitel-károsultak tekintetében azt kérdezi, hogy visszakapnak-e mindent, mert évekig bizony nem erről tárgyaltunk, hanem valóságos rendezésről, de a valóságos rendezés, amely számunkra azt jelenti, hogy mind jogilag, mind közgazdaságilag, mind pénzügyileg megtámadhatatlan legyen a rendezés, bizony ez hosszú időt vett igénybe. De úgy gondoljuk, hogy az a megoldás, amit a kormány az Országgyűlés által jóváhagyott törvényekben biztosít az érintettek számára, az egy ilyen megoldás. Nem lesznek perek tízezrei, nem lesznek perek százezrei, a bankrendszer is végül is kezd magához térni, és visszatér az eredeti feladatához, a Magyar Nemzeti Bank segítsége sem kérdőjelezhető meg, devizatartalékaink így is stabilak. Úgy gondolom, hogy olyan megoldást talált a kormány, amely mindannyiunk számára megnyugtató.

Valóban, az elszámolás a bankok részéről megkezdődött, hiszen ezt a megoldást ők is tudomásul vették. Ha ezzel kapcsolatban bárkinek gondja, nehézsége van, megkapta az elszámolást ‑ mert ön ilyen ügyfelet is említett ‑, akkor először a bankhoz fordulhat, majd 60 napon belül választ kell hogy kapjon a banktól, s ha ez sem felel meg neki, akkor a békéltetőtestületet keresheti meg, és hogyha még itt sem tud zöldágra vergődni, azaz elfogadni a megoldást, akkor pedig a bíróság felé indulhat el.

Úgy gondoljuk, hogy ez a megoldás, amelyet közösen a kormány és az Országgyűlés talált, ez egy helyes és jó megoldás a devizahitelesek számára. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 196 2015.03.09. 1:13  189-196

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ön többször emlegeti ezt a paktumot. Hát, ez mindenkire igaz lehet, csak a Fidesz-kormányra nem. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) Ha egy ilyen megoldás a bankoknak 1000-1200 milliárdjába kerül ‑ mert most már 1200 milliárdnál tartunk ‑, amit most ki fognak postázni az embereknek és ki fognak fizetni, ezen túl, amit fizetett a bank bankadót és tranzakciós illetéket ebben a ciklusban, akkor az már meghaladja az 1500 milliárdot; ha önnek ez a paktum, hogy egy bankrendszernek ez ennyibe kerül, akkor…

Úgy gondolom, hogy a probléma prioritása egyértelmű a társadalom számára, ezt a kormány kinyilvánította, mégpedig az, hogy a jelzálog-deviza­hiteleseken segít a kormányzat, azokon, akik lakást próbáltak belőle vásárolni, bővíteni, tehát a családjuk megélhetését tudták belőle biztosítani. Az autóhitelezés nem tartozik ebbe a körbe. Én úgy gondolom, hogy a devizahitelesek nagy része ezt elfogadta, kérem, hogy ön és önök is fogadják el.

(14.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 16 2015.03.16. 5:04  13-16

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, egy évtizedes pénzügyi korrupció derült ki Magyarországon az elmúlt hetekben, és az is igaz, hogy ennek a végére kell járni, hogy mi okozhatta azt, hogy ez megtörtént Magyarországon. Mi vezetett ide, hogy valóban emberek pénze, önkormányzatok pénze, közpénzek tűntek el, legalábbis a mostani ismereteink szerint. Minek lett ez az eredménye, hogy idejutott a pénzügyi vállalkozói szektor, a befektetői szektor néhány tagja, hogy valószínűleg bűncselekmények sorozatát követte el?

Egyben megnyugtatom képviselő urat, hogy nem a Jobbik parlamentbe jutásával kezdődtek a bajok (Derültség a Jobbik soraiban.), hanem sokkal előbb. 2002-ben, a kormányváltáskor a hatályos törvény azt írta elő a szocialista kormánynak, hogy kétévente ellenőrizze, ellenőriztesse a pénzügyi vállalkozásokat. A szocialistáknak ez nem tetszett, és 2004-ben egy törvénymódosítással ezt lényegében megszüntették. Megszüntették úgy, hogy öt éven keresztül semmi nem írta elő, hogy a brókereket ellenőrizni kelljen. És bizony az akkori PSZÁF nem is élt ezzel a lehetőséggel, így nem is ellenőrizte ezeket a pénzügyi vállalkozásokat. Tehát öt év telt el a két szocialista kormányzás alatt, hogy nem volt szabályozás arra, hogy lényegében hogyan is kell, milyen időközönként és milyen módszerekkel ellenőrizni ezeket a pénzügyi vállalkozásokat.

Majd 2009-ben, az IMF nyomására a szocialisták kénytelenek voltak megváltoztatni a törvényt, és öt évre helyezték át ezt az időszakot. De ügyesen vigyáztak arra, hogy a szocialista brókercég, a Buda-Cash ellenőrzése csak a 2010-es választások eredményének tudatában kezdődjön meg, és lényegében a kormányváltás előtt záruljon is le. Az is tény, hogy személyi átfedések voltak az akkori szocialista kormány és a brókercég között; hol a brókercégből ment valaki a kormányzati feladatok ellátására, hol a kormányzati feladatok ellátását követően ment vissza a szocialista brókercéghez. (Folyamatos, nagy zaj az MSZP soraiban.)

Ugyanez a helyzet a másik befektetőcéggel, a Quaestorral. Itt azt szeretném elmondani, hogy közpénzt csak a szocialista kormányok adtak ennek a cégnek, mégpedig nem is akármennyit: a Magyar Fejlesztési Bank 17 milliárd forintot adott ennek a befektetési vállalkozásnak, ami lényegében megalapozta a működését. Nagyon érdekes összefüggést figyelhetünk meg: a devizahitel-botrány, ami kialakult Magyarországon 2009-2010-re, a brókerbotrány lényegében ugyanebben az időszakban indul el, a szocialisták kormányzása alatt, 2004 körül. 2004-ben veszik rá az embereket arra, hogy vegyenek föl devizahitelt, 2010-re egyértelműen kiderült, hogy ezeket az embereket átverték, ezeket az embereket becsapták, és a Fidesz-kormánynak kellett ezt is rendbe hozni, helyrehozni.

A pénzügyi korrupció évtizedes volt, és a Fidesz-kormány idejére nem derült ki. Az első, a Magyar Nemzeti Bank keretében végzett ellenőrzés azonban azonnal felszínre hozta ezt az évtizedes pénzügyi csalást, ezt az évtizedes pénzügyi korrupciót. Úgy gondolom, a Fidesz-kormány felelősen járt el akkor és az Országgyűlés is, amikor összevonta a Magyar Nemzeti Bankot és PSZÁF-et, mert megteremtette egy hatékony felügyeleti ellenőrzés lehetőségét.

Való igaz, hogy ezt a rendszert tovább kell erősítenünk. Erre vonatkozóan a Nemzetgazdasági Minisztérium már elkészített egy törvényjavaslatot, amely nyilvános és minden párt számára elérhető, véleményezhető.

Egy közös célunk kell hogy legyen itt a parlamentben, bármelyik oldalon is ülünk, az, hogy Magyarországon ez soha többet nem fordulhat elő, hogy valakik mások pénzét ellopják, eltüntetik. Éppen ezért olyan törvényeket kell alkotnunk a Házban, hogy ez újra ne történhessen meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 24 2015.03.16. 5:09  21-24

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Én először a parlament nyilvánosságát kihasználva arról szeretnék beszélni, hogy a kártalanítás hol is tart, mert bizony több mint százezer embert érint, és az embereket nagyon érdekli, hogy hogyan is fog ez megtörténni. Először is azt szeretném elmondani, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap megkezdte a kártalanítást. Az Országos Betétbiztosítási Alap azokat a magán- és jogi személyeket kártalanítja, akiknek a DRB Banknál volt folyószámlája, illetve betétszámlája. Ez több mint 73 ezer magánszemélyt érint, és ezenfelül a gazdálkodókat, a betéti társaságokat, a kft.-ket, a gazdasági társaságokat.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Összesen mintegy 103,3 milliárd forint kártalanítás kerül kifizetésre, amely forrás már a Betétbiztosítási Alap rendelkezésére áll, mi több, ezt már a kifizető bankok részére, illetve a posta részére át is adta. Itt az érintettek mintegy 90 százaléka részesül kártalanításban, tehát a 103,3 milliárd fölött 12,9 milliárd forint van olyan, ami a 100 ezer eurót meghaladta, és ezt a Betétbiztosítási Alap nem fogja tudni az érintett részére kifizetni.

Megkezdte a munkáját a Betétvédelmi Alap is, felmérte a helyzetet, és nemsokára meghatározza azt a határnapot, amelytől lehet majd jelentkezni. Ez a brókercéget érinti, és nem a bankokat. Itt felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy itt nem automatikus a kártalanítás, hanem mindenkinek jelentkezni kell majd a Betétvédelmi Alapnál meghatározott naptól számított 90 napon belül, és azt követően kezdődhet meg a kártalanítás. Tehát a kártalanítás csak ezután fog tudni megkezdődni, ha az érintett személy jelentkezni fog a kártalanításra.

A Belügyminisztériumban megkezdődött az önkormányzatok kárainak, bennragadt forrásainak, pénzeinek a felmérése. Ez a munka lényegében a vége felé tart. Most már az önkormányzatok a felszámolótól megkapták, hogy mennyi pénzük ragadt benn, ezt tudták egyeztetni, és ezt követően a Belügyminisztérium adatszolgáltatása alapján ezt jelezni. Ez alapján készül egy összesítés, és a kormány ezt követően fog tudni dönteni arról, hogy az önkormányzatokat milyen támogatásban, további segítségben fogja részesíteni.

Elkezdtük fölmérni az állami érintettséget is. Itt közvetlen érintettséget nem találtunk, viszont közvetett érintettség nagyon sok helyen van. Példaként mondom, hogy európai uniós források ragadtak bent civil szervezeteknél, alapítványoknál vagy gazdasági társaságoknál, komoly összegek, amelyeket az államtól már megkaptak, de felhasználni nem tudták. Úgy gondolom, hogy erre is egy külön felmérést, egy külön kört kell majd tennünk és a döntéseket meghozni.

Szeretnék arra is reagálni, amit frakcióvezető úr mondott, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében valóban jogszabály-módosítás készül két vonalon, egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium által, és a Magyar Nemzeti Banknak is van egy elképzelése. Nyilván ezeket az elképzeléseket egyeztetni fogjuk, majd április hónapban a kormány elé kerül, a kormány pedig az Országgyűlés elé fogja terjeszteni.

A törvényjavaslatoknak egyértelműen az a célja, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelmet erősítsük, szigorítsuk az ellenőrzést. Az ellenőrzést öt év helyett háromévenként szeretnénk meghatározni, amikor a felügyeletnek átfogó vizsgálatot kell végeznie a pénzügyi vállalkozásokban. Ugyanez a helyzet a bírságokra vonatkozóan. Szigorítani szeretnénk a bírságokat, és a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is hatékonyabbá, gyorsabbá tenni.

Szeretnénk változtatni a Befektetővédelmi Alapra, tehát a BEVA-ra vonatkozó szabályokon is, ez sokkal kedvezőbb lenne az ügyfelek számára, illetve a BEVA működését is szeretnénk hatékonyabbá és gyorsabbá tenni.

(14.00)

Sok-sok európai uniós jogszabály átvezetése is meg fog történni ezekben a törvényjavaslatokban, aminek ‑ még egyszer hangsúlyozom ‑ egyetlen és legfontosabb célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, az, hogy Magyarországon ilyen botrány, amelyről jelenleg keveset tudunk egyébként, még egyszer ne történhessen meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 64 2015.03.16. 4:03  61-67

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nézzük ezt a 2010-es forintosítási dolgot, ha a Jobbik menetrendje érvényesült volna, az mit jelentett volna az országnak. Az azt jelentette volna, hogy akkor az MNB devizatartaléka 25 milliárd euró volt, és ahhoz, hogy ezt át lehessen váltani, ennek a 70 százalékát föl kellett volna erre a célra használni, amit, azt gondolom, önnek sem kell bizonygatni, hogy ez mit jelentett volna az országnak. Ez lényegében a teljes pénzügyi összeomlást, a fizetésképtelenséget, a teljes hiteltelenséget, a befektetők elfordulását jelentette volna, lényegében az ország devizatartalék nélkül maradt volna. Azt pedig ne mondja, hogy piaci alapon kellett volna ezt megoldani; az pedig a forintnak egy olyan mérvű gyengülését jelentette volna, ami ugyanide vezetett volna vissza. Ez az egyik kérdés. (Derültség a Jobbik soraiban.)

A másik kérdés: kamat szempontjából sem lett volna ez előnyös azoknak ‑ hiába röhögnek ezen, ez a közgazdasági valóság ‑, akiknek átváltották volna a hitelüket, hiszen akkor a kamat mértéke 10 százalék fölött volt, a THM közel 12 százalék volt, most pedig 6 százalék. Tehát az akkori forintosítás azt jelentette volna, hogy a kamatok emelkedtek volna, a törlesztő­részletek nemhogy csökkentek volna, hanem emelkedtek volna, nem úgy, mint most, nem beszélve arról, hogy semmilyen jogi háttere nem lett volna meg akkor még ennek a döntésnek. Csak mondok egyet: például az Alkotmánybíróság döntése 2014. március 17-én tette lehetővé, hogy a korábban megkötött szerződéseken lehessen módosítani. Ez azt jelentette, hogy kimondta az Alkotmánybíróság, hogy amennyiben azt tömeges társadalmi probléma indokolja. Ez az állásfoglalás is hiányzott, és egyébként a Kúria jogegységi döntése sem volt, lett volna az akkori kormányzat birtokában. Tehát a magyar gazdaság, a Magyar Nemzeti Bank helyzete, állapota nem engedte volna meg azt, hogy ez megtörténjen.

Ami az autóhitelekre tett kritikai megjegyzését illeti, valóban, alig több mint 10 százaléka a hiteleknek ilyen típusú hitel, azt azonban elfelejtette mondani, hogy ezeknél a hiteleseknél is az elszámolás, amit kimondott a Kúria, törlesztőrészlet-csökkenést, 10-15 százalékos törlesztőrészlet-csökkentést jelentett volna. Amit pedig a szabad felhasználású jelzáloghitelekre vonatkozóan mond, az nem úgy van, hiszen a szabad felhasználású jelzáloghitelekre ugyanúgy vonatkozik a forintosítás. Elfelejtett arról beszélni, hogy egyébként 500 ezer szerződésre mintegy 3600 milliárd forintnyi forintosítás történik, ami most már biztonságot fog jelenteni az embereknek, nem kell a kamatváltozástól és nem kell az árfolyamváltozástól tartaniuk, félniük az embereknek, kiszámítható lesz a törlesztés.

Ami pedig a forintosítás idejét illeti, én úgy emlékszem, hogy január elején, a svájci jegybank döntését követően éppen dicsérő szavakat kapott a magyar kormány, hogy még éppen időben tette meg ezt a forintosítást, a magyar embereket és a vállalkozásokat mintegy 700 milliárd forint kiadástól mentette meg.

Úgy gondolom, hogy a magyar kormány igenis bölcsen és nagyon felelősségteljesen járt el a devizahitelesek kérdésében, és azt gondolom, hogy lassan valóban véglegesen lezárul ez a hatalmas társadalmi probléma, társadalmi ügy. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 150 2015.03.16. 1:51  145-154

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az adatok valósak, amelyeket ön felsorolt az adott alelnök jövedelmét illetően. Simor András elnöksége alatt, 2007 és 2012 között a Magyar Nemzeti Bank 25 milliárdnyi veszteséget könyvelt el, ez azonban nem mutatkozott meg a jövedelmében, hiszen a jegybankelnöknek például 2009-ben az éves jövedelme 350 ezer euró volt, ami 300 forinttal számolva is meghaladja a 100 millió forintot.

(Gúr Nándort a jegyzői székben
Hiszékeny Dezső váltja fel.)

De ezt a fizetést, jövedelmet próbáljuk meg összehasonlítani más országok jegybankelnökeinek jövedelmével: így például az EKB elnöke a német átlagbér kilencszeresét kereste ugyanebben az időben, a Fed kormányzótanácsának elnöke a négy és félszeresét, a cseh jegybank elnöke a 16-szorosát, míg Simor András magyar jegybankelnök az éves bruttó nemzetgazdasági átlagbérnek több mint 41-szeresét. (Dr. Répássy Róbert: Negyvenegy?) Negyvenegyszeresét kereste, igen.

Természetesen a 2010-ben hivatalba lépő kormány első intézkedései között volt az állami vezetők bérplafonjáról szóló szabályozást rendezni, az aránytalanságokat kiküszöbölni. Az MNB akkori elnökét is érintette ez a kérdés, és 2010 után már arányos volt a jövedelme az elvégzett munkával, illetve azzal a tevékenységgel, amit más országok jegybankelnökei is végeztek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 154 2015.03.16. 1:10  145-154

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Inkább Simor András elnök úrnak más irányú tevékenységét javasolnám, hogy gondolkodjunk el rajta. Vajon miért gátolta ő azt, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank összeolvadjon? Mert hatékony munkát kellett volna akkor végezni a pénzügyi szolgáltatók terén. (Kunhalmi Ágnes: Államtitkár úr, Matolcsyval mi van?)

(16.50)

A másik kérdés az, hogy Simor András, ha visszaemlékezünk, miért vitte ki a megtakarítását külföldre, képviselő úr, mert emlékezzünk, hogy Simon András ellen vizsgálat folyt abban az időben. Simor András esetleg már tudott valamit az akkori pénzügyi rendszerről, a pénzügyi szolgáltatókról, a brókercégekről és a pénzét biztonságosabbnak látta, hogyha külföldre helyezi?

Elgondolkodtatóak ezek a kérdések, különösen, ha mellérakjuk az említett veszteséget és ezt a kiemelkedő jövedelmet. Tehát igenis igaz az a tétel, hogy a baj, a nagy baj, a pénzügyi évtizedes botrány a szocialisták idején indult az országban. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 168 2015.03.16. 2:00  163-172

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-kormány valóban átalakította az adórendszert, és azt mondta ki, hogy a fogyasztás és a forgalom után több adót, magasabb adót kell fizetni, ugyanakkor pedig a megszerzett jövedelem után alacsonyabb adót, legyen az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás ‑ lásd társasági adó ‑, vagy magánszemély, itt pedig az egykulcsos adó bevezetését emelném ki.

(17.00)

Azt gondolom, nagyon fontos kérdés az, hogy az emberek mennyiből vásárolnak és mennyiért vásárolnak. A „mennyiből vásárolnak” kérdésre a kormány többféle választ adott, a rezsicsökkentéssel több pénze maradt az embereknek, a devizahitelek rendezésével szintén több pénz fog maradni az embereknek, a reálbérek az elmúlt években egyre növekedtek, az említett adórendszer átalakítása mind-mind azt jelenti, hogy több pénz marad az emberek zsebében. És persze az a kérdés, hogy mennyiért vásárolnak. Az egy nagyon érdekes kérdés a mai helyzetünkben, hiszen például decemberben 1,4 százalékkal csökkentek az árak, 2014-ben infláció nem volt lényegében, hanem árcsökkenés volt Magyarországon.

Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem az a jó és egészséges ország és társadalom, ahol minél olcsóbban lehet fogyasztani, ahol a jövedelmek is emelkednek, és persze a fogyasztás is csökken. Úgy gondolom, hogy ennek is el fog jönni az ideje, a gazdasági növekedésünk, a 2014-es teljesítményünk, ami Európában a legmagasabb ‑ 3,6 százalékkal ‑, joggal jogosít fel bennünket arra, hogy a magyar gazdaság növekedni fog, az emberek jövedelme növekedni fog, és akkor el fog jönni az a pillanat, hogy az áfát is sikerüljön csökkenteni az országban. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 172 2015.03.16. 1:08  163-172

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Annyira rosszul nem állunk, hiszen az elmúlt évben a kiskereskedelmi fogyasztás több mint 5 százalékkal növekedett. Karácsonykor soha nem vásároltak az emberek ennyiért, mint az elmúlt évben. Ha annyira rossz lenne a helyzet, és az áfa miatt nem tudnának az emberek vásárolni, akkor nyilván az a számokban is megmutatkozna. Azt gondolom, hogy egy felelős döntés szükséges ahhoz, ha az áfa jelentősen csökken, mert maszatolni egy-két százalékkal semmit nem ér, vagy jelentősen csökkentjük, vagy nem tudjuk csökkenteni. Ez jelentős, több száz milliárd forintos bevételt jelenthet a költségvetésnek, és még az a helyzet is fennállhat, hogy a bevétel is kiesik, és ugyanakkor az ár sem csökken. Mert emlékezzünk csak a szocialisták idejére, a szocialisták lecsökkentették az áfát, és az árak nemhogy csökkentek volna, hanem növekedtek.

Én csak azt mondom, hogy csökkentsük az áfát, de amikor annak eljön az ideje, és csak felelősen. (Taps a Fidesz soraiból. ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Mikor csökkentek?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 196 2015.03.16. 2:15  193-200

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két percben elég sok mindent összehordott a képviselő úr. Ami a kormány felelősségét illeti, azt nem nagyon értem, hogy hogy jön ide a kormány felelőssége, hiszen sem ellenőrzési jogosítványa nincsen, sem pénzkezelési, -megőrzési jogosultsága nincs az érintett önkormányzatokat illetően. Tehát nem igazán értem. A Magyar Nemzeti Banknak utasítást nem adhat, számon nem kérheti, ezt az Országgyűlés teheti meg. A brókercégekkel a kormánynak, állami szervnek lényegében kapcsolata nem volt.

Azt gondolom, hogy valóban, a hangsúly inkább azon van, hogy az érintett önkormányzatok, azok a szervezetek, amelyek közfeladatot látnak el és közpénzük veszett el ebben a sajnálatos eseményben, a botrányban, számukra hogyan van tovább élet. Azt tudjuk, ismerjük, hogy azok az önkormányzatok, amelyek a DRB Banknál vezették a számlájukat, nem biztosítottak, tehát számukra már a kormány egy első segítséget a bérek és a segélyek fizetésére nyújtott. És most történik ennek a felmérése az érintett önkormányzatok tekintetében, hogy intézményeik, gazdasági társaságaik, esetleg alapítványaik tekintetében mennyi az a forrás, ami bent maradt ezeknél a bankoknál. Egészen más a helyzet viszont a befektetési szolgáltatásnál letétbe helyezett vagy befektetésként elhelyezett pénzek tekintetében, hiszen az az önkormányzatnak a saját döntése volt, nyilván megfelelő előnyök érdekében.

A kormány egyelőre azt méri föl, hogy a banki szolgáltatás igénybevétele esetén milyen kár érte az önkormányzatokat, és egy megfelelő előterjesztéssel a kormány foglalkozni fog azzal, hogy ezeket az önkormányzatokat hogyan kártalanítsa.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 200 2015.03.16. 1:08  193-200

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nem is nagyon lehet érteni, hogy mit kérdez ön valójában. Amit kérdezett, arra válaszoltam, mondtam, hogy adatszolgáltatás van, és előterjesztés fog készülni a kormány elé. Ezt kérdezte, erre válaszoltam.

De inkább figyelt volna a mai parlamenti ülésen, mert egyébként a megoldásról is beszéltünk itt többen is, Rogán Antal frakcióvezető úr is, jómagam is, hogy már elkészült egy törvénytervezet, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium készített. Illetve a Magyar Nemzeti Bank is készített egy törvénytervezetet, amely azt fogja biztosítani, hogy megszigorodnak ezen pénzügyi szolgáltatók esetében az ellenőrzések, és annak a következményei, hogy ha bűncselekményt követnek el, sokkal súlyosabbak lesznek.

De valóban, a legfontosabb az, hogy az, aki közszervezet, az önkormányzat, azoknak a pénze, azoknak a működése hogyan biztosított. És erre azt tudom mondani, hogy e tekintetben a kormány felelősen gondolkodik, és segíteni fog. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 10 2015.03.17. 3:57  7-10

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Képviselő úr! Mindenekelőtt szeretném elmondani, a kormány szerint is példaértékű az, amit a lakiteleki önkormányzat tett, amikor kiállt a saját igazáért. Felföldi Zoltán volt polgármester úr igenis jól látta, hogy az önkormányzatnak lehet igaza, és ezt az igazát a hatóságoknál kell érvényesíteni. Az éveken át tartó küzdelem meghozta gyümölcsét. Nemcsak hogy igaza lett a lakiteleki önkormányzatnak, hanem még 64 millió forinttal gyarapodik is a település kasszája. Valóban örülhetnek az ott élő választópolgárok egy ilyen sikernek.

Szeretném elmondani, hogy az önkormányzat hozzáállása és gondolkodása kísértetiesen hasonlít a kormányzat gondolkodásához, hiszen amikor több millió embert és devizahiteles szerződéseket próbált a kormányzat megmenteni és az emberek igazát kivívni, akkor az önkormányzat és a kormányzat tevékenysége teljesen hasonló gondolkodást mutat, sőt lényegében az eredmények is hasonlók, hiszen a kormányzat 2014 júliusában végül is elérte, hogy a Kúria jogegységi döntésének következményeként jogszabályokat lehetett alkotni, és ezekben a jogszabályokban az emberek igaza tudott érvényesülni. Igaz, hogy az, amit a kormány tett és azok a törvények, amelyeket az Országgyűlés elfogadott, sokkal több embert érintenek, mint a lakiteleki önkormányzat sikere, mégis figyelemre méltó, példaértékű és mintaértékű kell legyen az országban a közösségeknek, az önkormányzatoknak, akár a civil szervezeteknek, de még a vállalkozásoknak is, hogy igenis lehet igazuk és igazságuk akkor, ha azért ki tudnak állni, jól felkészültek jogilag és alá tudják támasztani az igazukat.

Úgy gondolom, hogy a lakiteleki önkormányzat nemcsak anyagi nyertese ennek a pernek, hanem erkölcsi nyertese és győztese is. Még egyszer gratulálunk az önkormányzatnak! S azt gondolom, nagyon fontos üzenet kell legyen a bankkal szemben álló fogyasztókon kívüli más személyeknek, tehát a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak is, hogy az igazukért akár bírói útra is el kell hogy menjenek. Még egyszer hangsúlyozom, figyelemre méltó és példaértékű az önkormányzat tevékenysége.

Az eredményükhöz gratulálok, és hasonló sikereket kívánok a település lakóinak, valamint a település országgyűlési képviselőjének, Lezsák Sándornak a további munkájához. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 14 2015.03.17. 5:08  11-14

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elég érthetetlen az MSZP-nek ez a zajongása. (Gőgös Zoltán: Milyen zajongás? ‑ További közbeszólások az MSZP soraiból.) Valószínűleg ezt csak egy mondás indokolja, mégpedig az a mondás, hogy a legjobb védekezés a támadás. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Az MSZP a brókerbotrány ügyében védekezésként a támadást választotta. Az a párt választotta a támadást, amelyik egyébként kormányzása alatt semmit nem tett azért (Gőgös Zoltán: Nem igaz!), hogy Magyarországon a pénzügyi rendszer átlátható legyen, Magyarországon a pénzügyi rendszer, a pénzügyi szolgáltatók ellenőrizve legyenek, és azok az emberek, akik visszaélnek ezekkel a lehetőségekkel, megkapják büntetésüket.

Éppen ezért az MSZP-nek, mielőtt vádaskodik, választ kell adnia a következő kérdésekre ‑ Gőgös Zoltán is jobb lenne, ha válaszolna ‑, hogy 2002-ben, amikor önök átvették a kormányzást, még kétévente volt a pénzügyi szervezetek felügyeleti ellenőrzése. Kérdezem, miért kellett ezt a jogszabályt 2004-ben megváltoztatni. Válaszoljanak! (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Miért kellett megváltoztatni? 2004-ben miért kellett önöknek olyan jogszabályt hozni, ami egészen 2009-ig volt hatályban, hogy lényegében a befektető szolgáltatókat nem kell ellenőrizni? (Lukács Zoltán: Nem igaz.) És ha a mai napig önök lennének kormányon, ez így lenne, csak az IMF kérésére és nyomására tették ezt meg. (Gőgös Zoltán folyamatosan közbeszól.)

Persze, most már segíteni akar az MSZP, ugye, amikor ellenzékben van, és törpe frakcióként itt ücsörögnek, és nagyon sok ember kellene mögéjük. (Kunhalmi Ágnes: Lesz is.) De kérdezem azt, hogy 2004-ben mit csinált az önök pénzügyi szervezete, miért nem szólt az embereknek, hogy emberek, ne vegyétek föl a devizahiteleket sok millióan (Gőgös Zoltán: Ne erről beszélj!), ne vegyétek föl a devizahiteleket ‑ de erről beszélek, mert ez volt az önök pénzügyi ellenőrzési rendszere! Önök nemhogy megakadályozták az embereket, hogy ne menjenek bele a bajba, egy egész ország, hanem még ösztönözték és segítették. (Lukács Zoltán: András, te egy tisztességes ember vagy.)

Vagy válaszolni kellene arra, itt emlegette a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a Magyar Nemzeti Banknak az az elnöke, Simor András (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hol van most?), aki 25 milliárd forint veszteséget, 25 milliárd veszteséget hozott össze, önök erre büszkék (Közbeszólások az MSZP soraiból), igen, a mostani Nemzeti Bank, így van, nyereséges. (Az elnök csenget.) Mondják meg nekem, mi volt az oka annak, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke offshore-cégbe helyezte a befektetését! (Lukács Zoltán: Őrület.) Offshore-cégbe, és külföldre vitte a befektetését. Mi volt annak az oka? Elmondom, hogy mi volt az oka. Na, őneki volt bennfentes információja arról, hogy Magyarországon a pénzügyi rendszer és a pénzügyi szolgáltatók hogyan működnek. Neki volt. (Lukács Zoltán és Gőgös Zoltán közbeszól.) És ő úgy látta, hogy a saját pénze nincs Magyarországon biztonságban.

Vagy válaszoljanak arra a kérdésre, hogy a Buda-Cash ellenőrzése miért a 2010-es országgyűlési választások eredményének ismeretében, tudatában történt meg. Miért? Miért nem előtte, és miért nem utána? (Gőgös Zoltán: Szász Károly!) Ebben is tudatosság van. Az a tudatosság van, hogy ötévente kell az önök rendszere szerint ellenőrizni, és a következő ellenőrzés majd a 2014-es választások után van. (Bangóné Borbély Ildikó: Katasztrófa.) Ha most, 2014-ben nem a Fidesz nyer, akkor ez a disznóság, ami történt ezeknél a cégeknél, a mai napig nem derült volna ki. (Kiss László: Akkor meg sem történt volna.) Ugyanúgy folytatták volna, és erre játszottak a Buda-Cash vezetői.

Elmondok önnek a Quaestorral kapcsolatban is egy kérdést. Képzelje, nem a Fidesz-kormány építette az első stadiont. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Ha hiszi, ha nem, az MSZP-kormány építtette a Quaestorral az első stadiont (Taps a kormánypárti padsorokban.), Győrben, és nem 12 milliárdért egy csodálatos stadiont, hanem 17 milliárd forint hitelből, amit a Magyar Fejlesztési Bank adott a Quaestornak. Amikor a Quaestorról, Fidesz-kapcsolatokról beszél, akkor számoljon el ezzel a 17 milliárddal (Lukács Zoltán: Több százmilliárd forint. ‑ Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem válaszoltál a kérdésre.), amit a Magyar Fejlesztési Banktól hitelként kapott! Egyébként pedig nem kértek jelzálogot a stadionra. Ezt már a Fidesz-kormánynak kellett megtenni 2012-ben.

Uraim! Önök elősegítették a csalást, a korrupciót, és most itt a vége. Ezt vegyék tudomásul! (Gőgös Zoltán: Milyen vége?) A Fidesz-kormány derítette föl, és a Fidesz-kormány vet ennek véget, amit csináltak. Ennek az évtizedes pénzügyi korrupciónak, amit önök létrehoztak ebben az országban, eljött a vége. És ezt a Fidesz csinálta. Köszönöm. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Lukács Zoltán: Tapsoljatok utoljára, aztán mentek beszélőre.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 16 2015.03.23. 5:08  13-16

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ez világos és érthető dolog számomra, hogy a Jobbik mindenből politikai tőkét szeretne magának kovácsolni. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ezért jelenti ki azt, hogy a Jobbik nem érintett a brókerügyben. Érintett viszont másban, például kémvádban, hazaárulásban (Felzúdulás a Jobbik soraiban.), vagy a történelem tiszteletét elmulasztva holokauszt-emlék­műnél a cipőbe beleköp országgyűlési képviselője. Tehát van mit takargatnia a Jobbiknak, úgy érzem. (Dr. Schiffer András: Politikai tőkét kovácsolsz.)

Mielőtt a vádakat megfogalmazza a brókerügyben a kormánypárt felé, a Fidesz felé, szeretném önnek elmondani, hogy miután itt egy évtizedes pénzügyi korrupcióról van szó, és hogy ezt még a rendszerváltozás magával hordozta sajnos, talán ezzel a pénzügyi korrupció részét is le tudjuk zárni a rendszerváltozásnak. Azért azt hadd mondjam el, hogy a Fidesz-kormány idején, a Fidesz parlamenti többsége idején derült fény erre a takargatott korrupcióra. Ugyanakkor az MSZP-kormány idején kézzelfogható jelei és bizonyítékai vannak annak, hogy például a Buda-Cash ügyét próbálták takargatni az utolsó percben elvégzett ellenőrzéssel, abban bízva, hogy majd csak öt év múlva, a következő kormányváltás idején fog majd újra az ellenőrzés megtörténni.

Azt gondolom, hogy sokkal szerencsésebb lenne a Jobbiknak is egyébként, ha valóban a következményekkel foglalkozna, hogy mi a feladata az Országgyűlésnek, hogy milyen törvényeket kell annak érdekében módosítani, hogy a pénzügyi ellenőrzés gyakoribb legyen (Dúró Dóra: Csak 24-et nyújtottunk be. ‑ Dr. Schiffer András: Öt éve kormányoztok.), a pénzügyi ellenőrzés valóban hatékonyabb legyen, hogy a megelőzés, mert utánunk is jönnek majd emberek, teljesen hatékony legyen, és százszázalékosan ne fordulhasson elő többet ilyen Magyarországon.

Való igaz, azzal is foglalkoznunk kell, hogy azok, akik ezt a súlyos gaztettet elkövették, hogyan fognak elszámolni. Elszámolni a vagyonukkal, elszámolni a törvényekkel, és ha bűncselekményt követtek el, annak milyen következményei lesznek. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.) Erről részletesebben Rogán Antal frakcióvezető úr fog a következő napirend előtti felszólalásában beszélni, mint ahogy azt ön is elmondta.

Úgy gondolom, hogy van feladata a kormánynak. A kormánynak elsősorban a kártalanítás szempontjából van még feladata. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Kártérítés.) Kártalanítás szükséges azoknak az embereknek, akik ártatlanul belekeveredtek ebbe. Ezt ma több törvény is szabályozza. Egészen más, amikor egy banknál betétet helyez el, és más, amikor egy pénzügyi befektető szolgáltatónál befektetést végez. Erre két külön törvény van. Ismerjük, hogy az első esetben 100 ezer euróig, míg a második esetben 20 ezer euróig lesznek az emberek kártalanítva.

Fontos annak eldöntése, hogy a Quaestor tekintetében a Betétvédelmi Alap kártalanítási hatálya alá mely esetek tartoznak, hiszen itt nagyszámú károsultról van szó. Ennek jogi megítélése ezt követően fog majd megtörténni.

Nagyon fontos az is, hogy az önkormányzatok számára is biztosítani tudjuk a működést, miután közpénzt kezelnek, és közpénzt helyeztek el a becsődölt bankoknál. Ennek már az első lépcsője megtörtént. Jelenleg folyik a károk felmérése, ezt követően születhet kormánydöntés arra, hogy milyen mérvű lehet a segítség mértéke.

(11.40)

És persze azzal is számolnunk kell, hogy sok-sok vállalkozó esett ezeknek a valószínűsíthető bűncselekményeknek az áldozatául. Nyilván azt is föl kell mérni, hogy például európai uniós beruházások tekintetében kiket hogyan érint ez, és kinél szükséges esetleg rendkívüli segítség.

Sok a feladata a kormánynak, az Országgyűlésnek, a nyomozati hatóságoknak. Mi arra kérjük a Jobbik frakcióját, hogy támogassa azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a következő időszakban idekerülnek a parlament elé. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 50 2015.03.23. 2:12  47-50

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt szeretném először is leszögezni, hogy semmilyen törvény és jogszabály nem írja elő sem az Országgyűlésnek, sem más állami szervnek, hogy ilyen helyzetben támogatást biztosítson bármelyik szervezetnek, önkormányzatnak vagy más gazdasági társaságnak, állami hatóságnak. (Dr. Szél Bernadett: A Széchenyi Bankkal mi a helyzet?) A kormány azonban ‑ úgy, ahogy ön is elmondta, bizonyos kérdésekben, gondolatokban egyetértve önnel ‑ a nehéz helyzetbe jutott önkormányzatoknak segít, segít annak érdekében, hogy működőképességük megmaradjon, éppen azért, hogy ki tudják fizetni a bért, a segélyt, a támogatásokat. És ez meg is történt február hónapra egyébként.

Ha a kormány nem avatkozik be, akkor sok ezer ember maradt volna (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) juttatás nélkül. Való igaz, hogy az első körben a gyors segítség volt a fontos, mégpedig az, hogy a februári járandóságokat ki lehessen fizetni, mert 67 önkormányzat már azt sem tudta volna kifizetni. Ez a támogatás természetesen nem visszafizetendő támogatás, technikailag így lehetett megoldani, miután kérelmet sem tudtak még ‑ olyan gyorsan kellett dönteni ‑ beadni ezek az önkormányzatok a támogatás megítélésére.

Az önkormányzatok megsegítése nem fejeződött be ezzel, sőt igazából most kezdődött el. De ahhoz, hogy segíteni lehessen, pontosan tudni kell a károkat, tudni kell, hogy egy önkormányzatnak mennyi pénze maradt a bankban, melyik intézményének mennyi pénze, és van-e olyan önkormányzat esetleg, amelyik a Buda-Cashnél vagy a Quaestornál helyezett el befektetésre pénzeket. Ez a felmérés folyamatban van, rövid időn belül le fog zárulni az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján, és akkor készülhet egy átfogó előterjesztés a kormány részére, és abban születik döntés, hogy milyen további támogatásokat tud biztosítani a kormányzat.

A kormány nem hagyja cserben az érintett, nehéz helyzetbe jutott önkormányzatokat. (Dr. Szél Bernadett: Szavak után a tettek!) Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 70 2015.03.23. 1:36  67-70

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy hallgatom önt, azt kell megállapítsam, hogy ön már olyan tájékozott ebben az ügyben, hogy akár a nyomozást is le tudná vezetni. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) De az is lehet, hogy már az ítéletet is meghozta saját magában. Elnézést kérek a képviselő asszonytól, de ezt a kormány sem és a Nemzetgazdasági Minisztérium sem tudja magára vállalni, ezután sem, és eddig sem tudta.

A KSE Kft. ügyében, információk alapján a nyomozó hatóság folytat vizsgálatot, nyilván a felelős személyek kilétének a megállapítása is a nyomozó hatóság feladata. Tájékoztatom, hogy a KSE Kft.-vel szemben folytatott büntetőeljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó szervétől kapott információk alapján jelenleg is folyamatban van.

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint kizárólag annak adható felvilágosítás az eljárásról, aki annak lefolytatásához vagy eredményéhez ‑ de nem politikai ‑ fűződő jogi érdekét az ügyészség, illetve bíróság igazolni tudja. Tehát ha önnek van ilyen, akkor igazolja, és kaphat információt a nyomozó hatóságoktól.

Ezek alapján arról kell önt tájékoztatnom, hogy további felvilágosítást nekem nem áll módomban adni, a nyomozás érdekeire való tekintettel. Kérem, válaszom most is fogadja el. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 139 2015.03.23. 2:01  134-143

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezen kijelentése, hogy az államkötvény az egyik legbiztonságosabb értékpapír, nem jelenti azt, amit az önök pártja ebből kikövetkeztetett. Azt jelenti mindössze, hogy az állam jelen van az értékpapírpiacon, és az állam biztonságos befektetést tud nyújtani az embereknek. Ennyit jelent mindösszesen. Az pedig önnek mint országgyűlési képviselőnek szintén érdeke kell hogy legyen, hogy az államadósságot lehetőleg belföldről finanszírozzuk, és ne szolgáltassuk ki magunkat külföldi, határon túli, távoli befektetőknek, magyaroknak vagy nem magyaroknak. Belföldről, a belföldi piacon kell az államadósságot minél nagyobb mértékben finanszírozni. Ez a kijelentés semmi mást nem jelentett.

Egyébként elég sikeres az államkötvénypapír-kibocsátás, hiszen több mint 2200 milliárd forint van már magyar emberek, jogi személyek tulajdonában, amely finanszírozza így az állam hiányát, költségvetési hiányát. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Úgy gondolom, hogy ez a kijelentés csak megerősítette a magyar embereket abban, hogy ha biztos döntést, felelősségteljes döntést akarnak hozni a szabad pénzük felhasználása tekintetében (Dr. Schiffer András közbeszól.), akkor az egyik legjobb megoldás az, ha az államra bízzák, államkötvényértékpapír-vásárlással biztosítják maguknak is a befektetést egyrészt, másrészt a biztonságot.

Arra kérem önt és az önök pártját, hogy ne képzelődjenek, és ne gondoljanak emögé olyat, ami nem valós. (Dr. Schiffer András: Letelepedési kötvényt hol lehet venni?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 143 2015.03.23. 1:10  134-143

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Sokszor úgy érzem, hogy az LMP vagy nem figyel a parlamentben, vagy nem olvas újságot, vagy nem tájékozódik. (Novák Előd: Vagy mindegyik!) Ön magánszemélyekről és önkormányzatokról beszél. Az Országos Betétbiztosítási Alap 73 ezer embernek indította el a kártalanítását. Ez egyébként az érintetteknek a négy bank tekintetében a 90 százaléka (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), 103 milliárd forint hitelt vett fel az OBA azért, hogy ezt a 73 ezer embert kártalanítsa. Ennyit a magánszemélyek kártalanításáról.

De az önkormányzatok tekintetében is le van maradva a képviselő asszony, hiszen elmondtuk, hogy a kormány már egy döntést hozott, és a második körben pedig folyik a felmérés, és az alapján készül egy előterjesztés a kormány elé, amelyben döntést fog hozni, amire egyébként semmilyen jogszabály és törvény a kormányt nem kötelezi, de döntést fog hozni (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) azon tekintetben, hogy az önkormányzatokat hogyan fogja tovább megsegíteni.

Önnek is elmondom, hogy a kormány nem hagyja cserben sem a magánembereket, sem pedig az önkormányzatokat. (Taps a kormánypárti padsorokból. ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból: Ááá! ‑ Dr. Schiffer András: Senkit nem hagyunk az út szélén!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 157 2015.03.23. 2:05  154-161

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Először is egy jogszabályra hívnám fel a figyelmét, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-ának (1) bekezdése szól az előzetes hatástanulmányról. (Dr. Schiffer András: Azt sose tartjátok be!) Ez pedig azt írja elő, hogy az előterjesztő kötelessége és felelőssége a hatástanulmány készítése (Dr. Schiffer András: És hol van?), de ön is tudja, hogy jelen törvény esetében ez nem a kormány volt és nem a nemzetgazdasági miniszter, tehát semmilyen jogszabályi és törvényi kötelezettsége nem volt a kormánynak, a minisztériumnak előzetes hatástanulmány készítésére. (Bangóné Borbély Ildikó: A KDNP felelős érte?)

Amiről ön beszél, az egyébként sem előzetes hatástanulmány, hanem 2011-ben az akkori nemzetgazdasági miniszter rendelt egy közvélemény-kutatást ‑ itt van, parancsoljon (Felmutatja.), a minisztérium honlapján ön is megtalálja ‑, aminek az volt a lényege, hogy a lakosságot kérdezték meg, hogy mi a véleménye egy esetleges vasárnapi zárva tartásról. Ez a kutatási jelentés nem lehet tanulmány, hiszen nem foglalkozik annak társadalmi hatásaival, nem foglalkozik gazdasági hatásaival, és nem foglalkozik esetleges politikai következményével sem (Dr. Schiffer András: Elég nagy baj!), ezért ezt ne tévessze össze. Ez egy kutatási jelentés.

Ismétlem tehát és hangsúlyozom: a kormánynak nem volt kötelessége és felelőssége, azonban természetesen mielőtt a kormány támogatta az előterjesztést, minden szempontot figyelembe vett, különösen más országok gyakorlatát tanulmányozta, és láthatjuk, hogy más nyugati országokban is működik ez a rendszer, ami azt jelenti, hogy sok tízezer dolgozónak lehetővé teszi, hogy a vasárnapi napon ne kelljen dolgozni. Ezt teszi lehetővé ez a döntés, és alapvetően ezért támogatta a kormány a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 161 2015.03.23. 1:07  154-161

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Engem viszont az lep meg, hogy egy baloldali párt tagja, egy családanya (Bangóné Borbély Ildikó: Már megint?) ennyire nem áll ki azok mellett az asszonyok, nők mellett (Bangóné Borbély Ildikó: Én kiállok!), akiknek vasárnap reggel négy órakor fel kell kelni, ott kell hagyni a családjukat (Közbekiáltások. ‑ Az elnök csenget.), nem tudja megfőzni a vasárnapi ebédet, nem tudja a gyermekét felkészíteni, hanem menni kell, az ön kedvéért menni kell neki vasárnap is dolgozni. (Folyamatos közbekiáltások.) Csodálkozom, hogy egy baloldali párttól (Az elnök ismét csenget.), aki a munkások mellett áll ‑ hangoztatják ‑, ennyire szembemennek azzal a sok tízezer hölggyel, családanyával. (Bangóné Borbély Ildikó: Hol ez a tanulmány? Válaszoljon!)

Én beszélgettem eggyel, és azt mondta, nagyon örül neki, hogy vasárnap nem kell dolgozni, mert a gyermekét… És nem szűnt meg a munkahelye (Az elnök ismét csenget.), és nem fog kevesebbet keresni, mert az is következmény, az is következmény, hogy sajnos hétköznap viszont többet kell neki dolgozni, de a jövedelme maradni fog ugyanennyi, vasárnap pedig a családjával lehet. Ez volt a cél, és ezt értük el ezzel a döntéssel. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)