Készült: 2021.05.08.18:10:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

207. ülésnap (2012.06.26.), 206. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:09


Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon nehéz tartani a tempót, ha Schiffer képviselőtársammal szólunk hozzá, de nem baj, azért megpróbáljuk, hozzátéve, ha már így reagálhatok Schiffer képviselőtársamra, azért mi úgy gondoljuk, nem minden esetben elvetendő, ha a pertárgyértékhez kötjük az ügyek bizonyos szűrését. Természetesen ebben lehet egy szakmai vita, de abban nincs köztünk vita, hogy a 3 millió forint mindenképpen magas. Azzal is egyetértek, hogy bizonyos esetekben egy alacsonyabb összeg is kiteheti valakinek a vagyonát, a vagyonában meghatározó elemekkel bírhat, de azért azt is meg kellene gátolni, hogy az úgynevezett tyúkperek garmadája induljon. Persze, azt megértem, erre lehet más módszer is, viszont a pertárgy értéke is azért egy bizonyos szűrő lehet, legalábbis mi ezt nem tartjuk ördögtől valónak.

A 14. pontban, amelyet formálisan az alkotmányügyi bizottság nyújtott be, ott viszont arról van szó, hogy általános szabályként az eddigi 10 millió forintról 30 millió forintra nőne az az érték, amely a bíróságok hatáskörét meghatározza, hiszen efölött számítana a törvényszék hatáskörébe esőnek. Ezt szintén nagyon magasnak érezzük. Nem tudom, ez milyen hatással lesz az ügyekre, vagy a helyi bíróságok megfelelően felkészültek-e arra, hogy nagyobb és komolyabb ügyeket tárgyaljanak. Tulajdonképpen egy átlagos ügyvédi praxisban, most leszámítva akár a jól menő nemzetközi irodákat vagy az olyan megbízási szerződéseket, amelyeket esetleg állami cégektől vagy önkormányzati cégektől kapnak kivételezett ügyvédek, de egy átlag ügyvédi praxisban, ha a magyar átlagot nézzük, akkor még a 10 millió forint környéki perek is ritkák, nemhogy a 30 millió forintos határ. Tehát azt hiszem, ezt jobban ki kellett volna munkálni, vagy legalábbis egy általános vita keretében és nem egy módosító javaslatként kellett volna ide becsempészni, de természetesen lehet, hogy ez is a Tiborc panasza.

Ami viszont előremutató, és szintén egy effektív általános vitaként kell róla beszélni itt a részletes vitánál, az a 18. és legfőképpen a 21. ajánlási pontban meghatározott egyfajta újdonsága az igazságszolgáltatásnak. Itt nem beszélünk másról, mint amit egyébként Handó Tünde a bizottság előtt is elmondott a bírósági közvetítés bevezetéséről. Ez egy olyan új forma lehet, amikor a bíróságok részt vesznek egy közvetítő eljárás keretében, megpróbálnak hozzájárulni ahhoz, hogy az ügyek minél nagyobb százalékban békés úton oldódjanak meg. Ez a kezdeményezés egyébként maximálisan támogatható. Most a gyakorlatban nagyon kíváncsiak leszünk arra, hogy ez hogyan fog érvényesülni.

Elhangzott az is egyébként az alkotmányügyi bizottság ülésén az elnök asszonytól, hogy ez alkalmas lehet arra is, hogy a most nyugdíjba menő bírók esetében őket tovább lehetne foglalkoztatni, az egy másik kérdés, hogy a státusuk szempontjából bírósági titkárként. Ez nem feltétlenül tökéletes megoldás abban a tekintetben, hogy aki hosszú évtizedeken keresztül mindig bíró volt, lehet, hogy már a státus szempontjából is nehezebben viseli, ha titkárként kell tovább dolgoznia. Lehet, hogy erre egy másik megoldást kellett volna találni, de a bírósági közvetítő intézményének a felállítása lehet egy előremutató példa, és ebben a tekintetben véleményem szerint mindenképpen támogatandó, hozzátéve, amit az előbb is elmondtam, hogy nagyon jó lett volna ezt a témát részletesebben is kibeszélni, esetleg a részletszabályokba is belemenni, arról nem is beszélve, hogy ez is az Országos Bírósági Hivatal alá rendelődik, hiszen az Országos Bírósági Hivatal határozza meg a szakmai képzést, a szakmai képesítéseket, és a felügyeletet gyakorolja. Meglátjuk, ez milyen irányban fog elmozdulni, de mindenképpen az a tapasztalat, hogy az emberek a legtöbb esetben hajlanak arra, hogy egy meghatározó közvetítő eljárásban kibeszélhessék a problémáikat. Egyébként, ha ezt olyan rutinos emberek előtt tehetik, akik mondjuk, korábban bírók voltak, akkor szerintem ennek lehet egy nagyon pozitív hozadéka.

A 33. ajánlási pont még idetartozik az általam kapott papír alapján, a Magyar Igazságügyi Akadémiáról szól. Ez szintén egy olyan téma, amit nehéz úgy megítélni, ha az általános indokolásban, a módosító javaslat indokolásában elolvassuk, azért nem száz százalékban kielégítő. Ez is egy olyan rendszer, amelyhez, úgy gondolom, óvatosan vagy kellő körültekintéssel kellene hozzányúlni, ezért azt is el kell mondani, hogy ez is az Országos Bírósági Hivatal szervezetén belül fog működni, ami önmagában még nem lenne probléma, de azért itt is szerettük volna látni a garanciális szabályokat és ennek a körülbástyázását.

Köszönöm szépen, azt hiszem, a hat perc le is járt.




Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai