Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most részletes vitákkal folytatjuk munkánkat.

Soron következik a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról szóló 70/1997. (VII.15.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat részletes vitája. L. Simon László képviselő, Fidesz, önálló indítványa H/2002. számon, a kulturális és sajtóbizottság ajánlása pedig H/2002/4. számon a honlapon elérhető. Az előterjesztéshez benyújtott két módosító javaslat a határozati javaslat 1. pontjához érkezett, így a részletes vita külön döntés nélkül is egy szakaszban nyílik meg.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Dr. Nyikos László jelentkezik.) Aki fel kíván szólalni, kérem, hogy ne kézzel jelezze, hanem jelentkezzen be! (Megtörténik.) Megadom a szót Nyikos Lászlónak, a Jobbik képviselőjének.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! A hajnalba nyúló vita során az általános kérdések tárgyalásakor jeleztem azt, hogy a Jobbik frakciója egyetért ezzel a módosító indítvánnyal és meg fogja azt szavazni, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetne ezzel kapcsolatosan javítani azon a helyzeten, mármint a magyar elszámoltatási kultúrának, a pénzügyi ellenőrzésnek a helyzetén, amiben élünk.

Egyrészt jogtechnikai vagy harmonizációs szempontból is időszerű vagy célszerű ennek az ominózus mondatnak, félmondatnak az elhagyása, amire a javaslat irányul, nevezetesen hogy hatályon kívül kell helyezni azt az előírást, miszerint az Állami Számvevőszék elnökének a jelentését a részvénytársaság..., mármint az MTI Zrt. részvénytársaság beszámolójához mellékelni kell a Számvevőszéknek a jelentését. Ez az előírás szakmai szempontból is indokolt, hogy hatályon kívül kerüljön, hiszen korábban sem volt az szakmailag indokolt és érthető, hogy miért kell egy gazdasági társaságot - egy részvénytársaságot a jelen esetben - két külső, független pénzügyi ellenőrző szervnek ellenőriznie.

Könyvvizsgálója van az MTI Zrt.-nek is természetesen, mint minden részvénytársaságnak a társasági törvény szerint, azonkívül a Számvevőszék is a gyakorlatban évente odament, és jelentéseket készített, egyébként nagyon hasznos információkat tartalmazó jelentéseket. (Felmutatja a dokumentumot.) Sajnálatos, hogy ezeket a jelentéseket nem mindig hasznosította az Országgyűlés, illetve annak az illetékes bizottságai - ezt speciel ebben az esztendőben egyik bizottság sem tűzte napirendjére, az a bizottság sem, amelyiknek a vezetője vagyok, különböző megfontolásokból.

A dolog lényege az, hogy ez a kettősség, ami a külső ellenőrzést jelenti de jure Magyarországon, tehát könyvvizsgáló is meg Számvevőszék is, ez megkettőzi a világot, egy duális ellenőrzési rendszert működtet, ami nagyon drága. Az Egyesült Államokban az úgynevezett single audit act már nagyon régen tartalmazza azt az előírást, miszerint egy ellenőrizendő szervezetet lehetőleg egy külső ellenőr vizsgál, azért, mert az drága, az ellenőrzés pénzbe kerül. Ezért aztán a gazdag Amerikában már nem nagyon szabályoznak, nem nagyon írnak elő ilyesmit, mint minálunk, hogy tudniillik ugyanazt a szervezetet két külső ellenőr is vizsgálja.

(12.10)

Ennek a füzetnek, ami a kezemben van, becslésem szerint 10 millió fölötti az önköltsége, tehát egy ilyen vizsgálat éves költsége vagy kiadása, az adófizetők pénzéből fizetett költsége, kiadása több mint 10 millió forint. Vannak olyan számvevőszéki jelentések, amelyeknek több mint 1 milliárd forintba kerül az elkészítése. Több mint 1 milliárdba, nem tévedés! És ezek között is van olyan, ami nem kerül az illetékes bizottságok fóruma elé. Tehát iszonyatosan drágán történik a külső ellenőrzés. Ezért értünk mi azzal egyet, hogy elég meghagyni ebben az esetben a független könyvvizsgáló ellenőrzési munkáját, és a Számvevőszéket ne kötelezzük arra, hogy minden évben ellenőrizze ugyanazt a gazdálkodó szervezetet, és nagyon hasonló problémákról számoljon be évről évre, nagyon drága pénzért.

Egyébként is vitatható az, hogy miért pont az MTI Zrt. lenne az, ahová ilyen gyakorisággal kellene mennie a Számvevőszéknek, hiszen számos olyan állami tulajdonban, százszázalékos állami tulajdonban lévő részvénytársaság van az országban, ahova ilyen alapon szintén mehetne a Számvevőszék évente. Csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójában van legalább 20 olyan társaság, amelyek százszázalékos állami tulajdonban vannak, például az összes erdőgazdaság ilyen, vagy mondjuk a Szerencsejáték Zrt., vagy a Magyar Posta, az Állami Autópálya Kezelő Zrt., és még sorolhatnám, ahol azzal a logikával szintén minden évben meg lehetne a Számvevőszéknek jelennie, amilyen logikával az MTI Zrt.-nél megjelent.

Hozzáteszem, hogy a szabályozás itt sem volt egyértelmű, inkább a Számvevőszék gyakorlata és a parlament hallgatólagos magatartása volt az, ami az éves gyakoriságú ellenőrzést jelentette, mert direkt módon, a meglehetősen slampos magyar jogszabályi megfogalmazásokra jellemzően nem írja elő a jogszabály azt, hogy a Számvevőszéknek minden évben meg kellene jelennie ennél a részvénytársaságnál.

Summa summarum: az a véleményünk, hogy helyes ez a javaslat, célszerű a Számvevőszéknek ezt a feladatát vagy kvázi feladatát elhagyni. Hozzáteszem azonban, és erről szól a módosító indítványom, hogy felértékelődik... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, meghosszabbítsam-e egy perccel a felszólalását, vagy új felszólalást...

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Inkább szót kérek, ha lehet, még egyszer.

ELNÖK: Újra, köszönöm szépen. Ki kíván még felszólalni? Látom, Novák Előd képviselő úr visszavonta a jelentkezését. (Jelzésre:) Megadom a szót Novák Elődnek, a Jobbik képviselőjének.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak Nyikos Lászlónak kívántam átadni a szót, hogy rögtön folytathassa, azért vontam egy pillanatra vissza, de nyilván majd utánam folytatni fogja.

Én röviden csak arról szeretnék beszélni, a saját módosító javaslatuk inkább szimbolikus, hiszen ez után a valóban indokolt megszüntetés után, hogy évenként most már ne kelljen ellenőriznie az ÁSZ-nak tízmilliókért, ahogy azt képviselőtársam is elmondta, ezek után ez inkább csak szimbolikus, de mégis fontosnak tartom, hogy amennyiben viszont készít az Állami Számvevőszék ilyet, hiszen ez nem lesz ezután tiltott, csak nem lesz minden évben kötelező, akkor azért indokoltnak érezzük, hogy ez az Országgyűlés elé kerüljön. Engem legalábbis megnyugtatna, hogyha ezt, mondjuk, a Nyikos László vezette bizottság is áttekintené akkor, amikor a kulturális bizottság elé kerülve ilyen szempontból, számvevőszéki szempontból szakmailag igazándiból nem tudjuk ellenőrizni, hiszen mi nyilván kultúrpolitikailag, illetve médiapolitikailag elemezzük az MTI jelentését.

Illetve hadd emlékeztessek arra, hogy az MTI 2009-es jelentését még mindig nem tűzte napirendre az Országgyűlés, tehát ez még egy adalék ahhoz, hogy valóban indokolt volt a médiatörvényben most eltörölnünk ezt a kötelező évenkénti ÁSZ-ellenőrzést. Azonban azt sem tartom jónak, hogy az Országgyűlés működésében ilyen hiányosságok vannak, hogy úgy térünk át már a 2011. évbe, hogy még mindig kilátásban sincs, hogy még a 2009. évet mikor fogjuk elemezni. Tehát milyen kontrollt gyakorol az Országgyűlés az MTI felett - elvileg törvényes felügyeletet gyakorol -, hogyha valójában nem tudjuk ezt időben tárgyalni? És hiába vannak, voltak kismértékben anomáliák azért az MTI működésében is, hogyha az ezzel kapcsolatos kritikáinkat nem tudjuk megfogalmazni. Erre vonatkozik tehát a javaslatunk, hogy amennyiben mégis lesz ÁSZ-ellenőrzés, akkor az igenis kerüljön az Országgyűlés asztalára.

És a főbb kritikám annak szól, hogy így működik az Országgyűlés, hogy most is már megint egy időben volt a plenáris üléssel - ezért kellett több mint egy órás szünetet elrendelni - a sajtóbizottság ülése, és nem készült el ennek a jelenlegi plenáris napirendi pontnak a bizottsági ajánlásával. Nagyon fájó, hogy hajnali 4-ig tart egy ülés, utána úgy rendelik be 9-re a képviselőket, hogy nem sokkal utána el is rendelnek egy több mint egyórás szünetet. Én azt gondolom, ezek olyan anomáliák az Országgyűlés működésében, amik akadályozzák itt a tisztességes munkavégzést.

A másik, ami a bizottsági ülésen felmerült ennek a határozati javaslatnak a módosításával kapcsolatban: itt egymondatos módosításról van szó, de már most felmerült az előterjesztő által is - majd ezt gyakorlatilag az MTI képviselője, jogtanácsosa is megerősítette -, hogy bizony ezt februárban ismét módosítani kell.

(12.20)

Nagyon fontos, sürgős ügyek - elég csak említeni a Biszku-féle nyugdíjak ügyét, ami már csak az életkorukból adódóan is sürgős lenne - nem kerülhetnek napirendre, illetve ez volt az első, ami napirendre kerülhetett ellenzéki törvényjavaslatként, de még az általános vitát sem lehetett lezárni. Mert mivel kell itt foglalkozni? Olyan egymondatos módosításokkal, amiket februárban kezdhetünk elölről. Ismét tárgyalnia kell a bizottságnak egyszer, kétszer vagy tán háromszor is, ismét az Országgyűlés elé kerül, általános vita, részletes vita, részletes vitára bocsátás, napirendrevétel, végszavazás, a módosítókról való szavazás; tehát megannyi procedúra, és mindezt egy mondatért, amelynek során persze a módosító javaslatainkat lesöprik. A részletes vitában rendszerint - most is - arról vitatkozunk és amellett próbálunk érvelni, amit bizottsági szinten már eldöntöttek, vagy talán máshol, valahol az orwelli-kubatovi boszorkánykonyhák mélyén eldöntötték, hogy ezt nem támogatják, most mégis amellett próbálunk érvelni, hogy ezek miért fontosak. Miközben látható, hogy egyrészt fontosabb ügyekre sincs idő, másrészt ez a bizonyos MTI-beszámoló sem kerülhet időben az asztalunkra. Tehát arról beszélünk, hogy milyen legyen az MTI beszámolója, miközben az MTI beszámolója nincs itt az asztalunkon, és nem beszélhetünk róla egy év elteltével sem. Hogyan fogunk tudni így bármilyen hatást gyakorolni az MTI működésére?

Nagyon a bögyömben van, hogy néhány főbb kritikámat elmondjam, de most még igyekszem türtőztetni magam. Bízom benne, hogy az MTI 2009-es beszámolója mihamarabb az Országgyűlés napirendjére kerülhet.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Megadom a szót Göndör Istvánnak, az MSZP képviselőjének, szintén hat percben.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én Nyikos László módosító indítványa mellett szeretnék érvelni a következő indokok alapján. Azt gondolom, a jogbiztonsághoz az is hozzátartozik, hogy más jogszabályokban felépített rendszereket tudomásul veszünk és betartunk. Sok reményt nem fűzök ehhez az indítványhoz, s ahogy a példa mutatja, el is utasították. Hasonló volt a helyzet, amikor az agrárkamara kérdésében azt próbáltam kezdeményezni, hogy ne kelljen november 30-án záró mérleget csinálni akkor, amikor egy vállalkozásnak vagy szervezetnek december 31-ei határnappal úgyis éves beszámolót kell készítenie, amelyben vagyonleltár és minden más egyéb is van. Tehát ne okozzunk neki többletköltséget.

Amit Nyikos László akar, és amit én az elmondott gondolataiból megerősítek: létezik egy felügyelőbizottság, s a hatályos törvények szerint a felügyelőbizottság a tulajdonosi érdekeket képviseli. A felügyelőbizottság nélkül nincs éves beszámoló! Tehát a felmentést a felügyelőbizottság és a külső kontrollt biztosító könyvvizsgáló adhatja meg. Ezért amikor azt kezdeményezik, hogy a beszámolót a részvénytársaság felügyelőbizottságának véleményével és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell előterjeszteni, ez felel meg a ma hatályos törvényeknek. Ha ezzel ellentéteset cselekszünk, akkor az azt jelenti, mintha ebben a cégben teljesen felesleges és indokolatlan lenne felügyelőbizottságot kijelölni, a felügyelőbizottságtól munkát, teljesítményt elvárni; és hasonló a könyvvizsgáló kérdése is. Ezek pedig nem kétfilléres dolgok, még ebben az esetben sem. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem hajlandók a törvényjavaslat beterjesztői ezt a gondolatot figyelembe venni. Én csak azt feltételezem, hogy az előterjesztőknek a számviteli törvényben és a gazdasági társaságokkal kapcsolatos törvényben való hiányos ismerete okozhatta azt, hogy ezt nem fogadták el. Kérem a kormányt és az előterjesztőket, hogy gondolják ezt végig.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Felszólalásra következik Nyikos László, a Jobbik képviselője.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Most értesültem arról, hogy a bizottság nem támogatta ezt az indítványt, amit őszintén szólva nem értek, mert ez egy abszolút pártsemleges, a józan ész bevitelét célozza egy elszámoltatási folyamatba, semmiféle pártérdeket nem sért. Fel kell tételeznem, hogy ennek két oka lehet a kormányoldal részéről: vagy nem értik, hogy miről van szó, ami nagyon sajnálatos, ha szakmailag nem értik, vagy azért nem fogadják el, mert egy ellenzéki képviselő tette a javaslatot. Nem találok más indokot.

Arról van szó, hogy a szerencsétlen magyar elszámoltatási kultúrát valamivel emeljük már meg, és a Lajtán túli színvonalhoz közelítsük! Minek van a könyvvizsgáló egy részvénytársaságnál, ha a jelentése nem méltó arra, hogy a társaságot a tulajdonában tartó kuratórium elnöksége és rajta keresztül a parlament nyilvánossága elé kerüljön? A könyvvizsgáló mit csinál? Megállapítja a pénzügyi beszámolóról, a könyvvezetésről, a beszámolókészítésről, az eredményről, az eszközökről, a forrásokról, hogy hű és valós képet fest-e a gazdálkodásról, hogy megvan-e a vagyona, veszett-e a vagyona, növekedett-e a vagyona, elköltötték-e, s ha igen, szabályosan költötték-e el a támogatást. Ezt igazolja, szavatolja a könyvvizsgáló jelentése. Miért baj az, ha ezt megismerik? Hát fizetnek neki! Ez közérdekű információ! Képtelen vagyok felfogni azt, hogy miért nem lehet befogadni ezt a javaslatot. Ez nem presztízskérdés, mert fél év alatt már hozzászoktam ahhoz, hogy tucatjával szavazzák le a módosító indítványaimat, amelyek fajtisztán szakmai alapon születnek, mert nem hajlandók azt a szellemi fáradságot venni, hogy megértsék a mögötte lévő szakmai tartalmat. Ehhez kell némi intellektuális erőfeszítés, némi utánanyálazás, konzultáció. Ha valaki nem érti a szakmát, az nem baj, de akkor ne zsigerből utasítsa el azért, mert egy ellenzéki képviselő teszi a javaslatot! Ez nem presztízskérdés, hanem egyszerűen nem értik, hogy miről van szó. Akkor szüntessék meg a könyvvizsgálati státust is, mert felesleges rá pénzt kiadni. Erre is felesleges kiadni a milliókat, meg arra is a százezreket. Ez tehát az egyik javaslatom.

A másik probléma, amit jelezni szeretnék - ez lehet talán az, amire Novák Előd kollégám célzott az imént, hogy újra hozzá kell majd nyúlni az alapító okirathoz -, hogy megint a törvényalkotásunk slampossága az, hogy a törvényben, amit nyáron fogadott el az Országgyűlés, a részvénytársaság ügyvezetését vezérigazgató irányítja. Ez rendben van, hiszen az a jellemző, hogy a menedzsment főnöke a vezérigazgató, a részvénytársaság elnöke pedig a tulajdonost képviseli. Az alapító okiratban elnök szerepel ebben a pozícióban, tehát az elnök terjeszti elő a kuratóriumnak, illetve rajta keresztül a közalapítványnak, és még rajta keresztül a parlamentnek vagy a legszélesebb nyilvánosságnak a pénzügyi beszámolót. Tehát egyik helyen elnök van, a másik helyen meg vezérigazgató. Ez látszólag egyszerű terminológiai probléma, ami nagyon könnyen kiküszöbölhető, hisz nem kell mást tenni, mint az alapító okiratba beírni a vezérigazgatót az elnök helyére, de megint jelzi azt a slamposságot, azt az igen szánalmasan alacsony szintű szakmakultúrát, ami az egész elszámoltatási folyamatot jellemzi. Én a költségvetési vitát úgy éltem meg, hogy a pénzek elosztásában már egész jó aktivitást mutat az Országgyűlés, de amikor arról van szó, hogy a pénzeket el is kell számoltatni, el kell velük számolni korrekten, a szakma szabályai szerint, akkor igen gyenge színvonalon vagyunk. És nem is az a szomorú, hogy a szakmai színvonal alacsony, hanem az igény sincs meg rá, hogy megtörténjék a színvonaljavítás.

Bízom benne, hogy a józan ész elve érvényesülni fog, és ezt az indítványomat akceptálni fogja a parlament a döntése alkalmával, hiszen - még egyszer hangsúlyozom - az égadta világon senkinek nem ártanánk a megvalósítással. A másik oldalon pedig jelzem azt a kis, ha úgy tetszik szemantikai vagy terminológiai problémát, hogy javítsák már ki az alapító okiratot is, ha egyszer vezérigazgatónak nevezik a menedzsment főnökét, helyesen.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem L. Simon László képviselő urat, hogy most vagy a határozathozatalok előtt kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. (L. Simon László: Most, elnök úr.) Képviselő úr, öné a szó.

L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kénytelen vagyok néhány dologra reagálni, mert itt félreértések sorozatát látom. Mondjuk így, hogy félreértés, és nem felkészületlenség, amiről képviselőtársaink tanúbizonyságot tettek.

Hány percem van, elnök úr?

ELNÖK: Nincs korlátozva, úgyhogy bátran!

L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen; igen, mert ez előterjesztői válasz.

Nyikos képviselőtársam azzal kezdte, hogy az Állami Számvevőszék jelentését miért nem tárgyalja a tisztelt Ház.

(12.30)

Az Állami Számvevőszék jelentését a Magyar Távirati Irodáról is minden évben megtárgyalja a Magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. Nem az önök bizottságának kell tárgyalnia, nem a plenáris ülésnek, hanem a kulturális és sajtóbizottságnak. A kulturális és sajtóbizottság meg is tárgyalta az Állami Számvevőszék 2009-es beszámolóját, a Magyar Távirati Iroda 2009-es beszámolójával együtt. Így Novák képviselő úr azon kérdésével sem tudok mit kezdeni, hogy mikor fogja tárgyalni majd ezt az Országgyűlés. Nem kell tárgyalnia az Országgyűlésnek, a Magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága tárgyalja. Tehát remélem, hogy akkor így sikerült megvilágítani a dolgot.

Hogy két különböző szerv - így fogalmazott képviselő úr - ellenőrzi a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t, hogy erre mi szükség van: itt két külön dologról van szó. Az Állami Számvevőszék az állam részéről ellenőrizte az Országgyűlés által határozatban létrehozott Magyar Távirati Irodát, egyébként pedig a törvény által kötelezően előírt, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-nek vagy korábban Rt.-nek is legyen könyvvizsgálója. A két dolognak egymáshoz semmi köze nincsen, mert az egyiket az MTI maga bízza meg, és a gazdálkodását vizsgálja, a másik pedig az állam szerve, és az állam szemszögéből, törvényességi szempontból ellenőrzi a gazdálkodását a Magyar Távirati Iroda Zrt.-nek.

Éppen ezért szeretném azt mondani Göndör képviselőtársamnak is, aki szerint a törvényjavaslat beterjesztői nem támogatják Nyikos képviselő úr kiváló javaslatát, először is határozati javaslatról van szó, és nem törvényről, másodszor pedig nem azért nem támogatjuk, mert nem értünk hozzá, vagy azért, mert nem értünk egyet azzal, hogy egyébként a Magyar Távirati Irodát ellenőrizni kell, hanem azért, képviselőtársaim, mert tegnap éjszaka megszavaztuk a médiatörvényt (Dr. Lamperth Mónika: Erre azért ne legyél olyan büszke!), és a médiatörvényben az van benne, hogy a Magyar Távirati Iroda ellenőrzését a továbbiakban nem végzi el a Magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága.

Tehát ilyen módon az ön igénye, hogy akkor az ÁSZ-jelentés helyett majd a parlament vizsgálja meg a könyvvizsgálói jelentést, értelmetlen, minthogy nem lesz mit vizsgálni. Egy új közmédiumrendszer jött létre, és ebben az új közmédiumrendszerben a Magyar Távirati Iroda Zrt. vizsgálatával kapcsolatban az Országgyűlésnek nincsen keresnivalója.

Tehát igazság szerint - ez a mai bizottsági ülésen is elhangzott - februárban az lesz a feladatunk, hogy ezt a 70/1997-es országgyűlési határozatot, amelyet most módosítunk, hatályon kívül helyezzük. Most nem azért kell módosítanunk, tisztelt képviselőtársaim, mert nem tudjuk, hogy mit csinálunk, vagy azért, mert csak szórakozunk és itt az időt húzzuk, hanem azért kell, mert az Állami Számvevőszék egyértelműen kért bennünket arra, hogy ez alól az ellenőrzési kötelezettség alól mentesítsük őket, hiszen a jelenleg hatályban lévő országgyűlési határozat értelmében nekik még ellenőrizniük kellene ezt a gazdálkodási évét a Magyar Távirati Irodának. (Dr. Nyikos László: Nem.) De kell, képviselő úr, de kell. Azért kell módosítanunk az országgyűlési határozatot, benne van, de akkor felolvasom, amely szerint mi azt a bekezdést helyezzük hatályon kívül, amely szerint az Állami Számvevőszéknek ellenőriznie kell a Magyar Távirati Iroda Zrt. gazdálkodását, és azt kell a kulturális és sajtóbizottságnak megtárgyalnia.

Tehát most első körben azt a pontot helyezzük hatályon kívül a 70/1997-es országgyűlési határozatban, az 5.7. pont első francia bekezdésének az utolsó mondatát, amelyet hatályon kívül helyezünk, hogy ne kelljen az Állami Számvevőszéknek fölösleges munkát elvégeznie. Aztán a ma hajnalban megszavazott törvény értelmében februárban majd az egész országgyűlési határozatot hatályon kívül kell helyeznünk. Remélem, hogy így érthető.

Tehát nem azért nem támogatjuk képviselő úr módosítását, mert ne értenénk egyet azzal, hogy a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t ellenőrizni kell, nem azért nem támogatjuk az ön egyébként - ahogy ön fogalmazott - fajtiszta javaslatát, mert annak az elvével, hogy ellenőrizni kell az MTI-t, ne értenénk egyet, hanem azért nem támogatjuk, mert a ma hajnalban elfogadott törvény értelmében nincs ilyen kötelezettsége a Magyar Országgyűlésnek. Azaz ahogyan az ÁSZ-jelentést nem hozhatjuk be a bizottság elé, amelyet nem is kell ezentúl elkészíteni, ha csütörtökön megszavazzuk a határozatot, ugyanúgy a könyvvizsgálói jelentést se tudjuk behozni a bizottság elé.

Háromszor elmondtam három különbözőféleképpen, remélem, hogy értik képviselőtársaim. Látom, hogy Novák Előd bólogat, hogy nem. Nem baj, a lényeg az, hogy itt egyetlenegy feladatunk van: azt az inkriminált bekezdést hatályon kívül helyezni, és aztán majd februárban az egész országgyűlési határozatot hatályon kívül helyezni.

Éppen ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, fogadják el, hogy a két benyújtott módosító indítványt nem támogatjuk, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy az eredeti országgyűlési határozatijavaslat-tervezetet szíveskedjenek csütörtökön megszavazni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Ügyrendben jelentkezett Göndör István, az MSZP képviselője. Képviselő úr, mint aki jegyzőként a házvezetésnek is tagja, gondolom, nem kell jeleznem, hogy egy percben kell megtennie a javaslatát, amiről szavaznunk kell, és azt a javaslatot két percben indokolhatja.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A javaslatom a következő, ami az éjszaka is többször előfordult: jó lenne, ha az előterjesztők részt vennének a parlamenti vitában, úgy, ahogy a Házszabály ezt előírja. Ezzel L. Simon László megint olyan helyzetbe hoz bennünket, hogy esélyünk sincs arról beszélni, hogy így elbeszéltünk egymás mellett. Ő kimondta, hogy nincs köze többé az Országgyűlésnek ehhez a dologhoz, az ÁSZ-jelentést nem kell megtárgyalni. Mi egészen másról beszéltünk.

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, nem folytatom, csak ennyi. (Novák Előd tapsol.)