Felszólalás adatai

BÁSTHY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden költségvetés, így az ország, az állam költségvetése is feladatául tűzi ki, hogy az adott lehetőségekből kiindulva a kor, az egyén és a társadalom álmaiból, vágyaiból a célokat megfogalmazza, keresse meg a reális lehetőségeket azok megvalósításához, és a lehetőségek célirányos bővítésével fogalmazzon meg súlypontokat, határidőket, teljesítendő feladatokat az egész ország, a kormány, a család és az egyén számára.

(17.50)

Ez a nagy szakértelmet és a távlatokban gondolkodás képességét igénylő feladat azonban nem nélkülözheti a célkitűzések megvalósítására képes ember és társadalom tenni akarását, tehetségét, elszántságát és sokszor áldozatvállalását a célok elérése érdekében. Ezért a költségvetés önmagában csak számsorok és számoszlopok egymással szervesen összefüggő halmaza, mely feltételezi az alkotó életerős, sorsát irányítani akaró és irányítani képes társadalmat. Ez a társadalom, Magyarország népe adott felhatalmazást és megbízást 1998-ban a polgári kormánynak, hogy hosszú évek alatt kimunkált programja alapján lásson hozzá a polgári Magyarország megvalósításához, s e munkája során a jelen nemzedék sorsának, életminőségének érzékelhető, folyamatos javulása mellett egy pillanatra se tévessze szem elől a jövőt, ne mondjon le az Európai Unióval konform, modern Magyarország megteremtéséről.

E célok értelmezése, szakaszokra bontása után készült el az 1999. évi állami költségvetés. A célok azonban korábban voltak ismertek, elhatározottak a kormányprogramban, mint a valós lehetőségek, főként az ország állapota, megismerésre kerülhettek volna. Egyik oldalon az országban tapasztalható gazdasági élénkülés reális okot adott egyfajta józan optimizmusra, de az időközben napvilágra került mintegy 300 milliárdos hiány - Postabank, társadalombiztosítási, egyéb ügyek - s az 1998-ra már folyamatban lévő költségvetés megvalósítása a kormányprogram ütemezésének is meghatározójává váltak. Ilyen körülmények között került sor az 1999. évi költségvetési tervezet elkészítésére, s a nem várt nehézségek, problémák, természeti katasztrófák ellenére egyetlen korábbi célkitűzéséről sem mondott le a polgári kormány, hanem a már eddig megvalósításra került programpontok mellett az ország lehetőségeit messzemenően figyelembe véve határozta meg a prioritásokat.

A reális helyzetértékelés alapján is tartalmazza a költségvetés az 5 százalékos gazdasági növekedést, az infláció szintjének 10-11 százalékon tartását, s az átlagkeresetek 13 százalékos növekedését, amely sok év után most először a reálkeresetek emelkedését is lehetővé teszi. Az államháztartás tervezett hiánya 3,95 százalék, mely a korábbi hiányok és kamatok finanszírozásával áll összefüggésben, s európai összehasonlításokban is elfogadható.

Gazdaságpolitikai célkitűzéseinkben továbbra is az állam szerepének újrafogalmazása került a középpontba. Ennek értelmében 0,8 százalékkal csökken a jövedelemcentralizáció és 1,8 százalékkal az újraelosztás. Csökkennek az élőmunkát terhelő járulékok és költségek, és az új adójogszabályok és az adóbeszedés hatékonysága következtében növekvő adóbevételekkel számolunk.

Nem mond le a költségvetés a kormányprogramban megfogalmazott egyetlen célkitűzéséről sem. Kiemelt terület marad a családok támogatása, a kulturális kiadások elsődlegessége, a humán tőke, az egészségügy fejlesztése, a közbiztonság erősítése, növekvő támogatottsága, a vidékfejlesztés hangsúlyos szerepe, s mindez együttesen is segíti a kiemelt feladatként is megjelenő euro-atlanti csatlakozást. Ugyanakkor elővigyázatosan számol ez a költségvetés az előre nem várható események és kedvezőtlen folyamatok hátrányos gazdasági következményeivel, ezek ellensúlyozására mintegy 40 milliárd forint nagyságrendben 1,9 százalékos tartalékot képez, zárolási lehetőséggel számol.

Számomra mint gyakorló polgármester számára különösen fontos, időszerű és megnyugtató törekvésnek tűnik az önkormányzatok finanszírozása terén tapasztalható újszerű megközelítés. Miközben a költségvetés számol a privatizációs folyamatok befejeződésével és az ebből adódó jelentős önkormányzati bevételkieséssel, egyre inkább figyelembe veszi a különböző önkormányzat nagyon eltérő gazdasági teherbíró képességét. Ilyeténképpen a tervezett 15 százalékos szja-visszaosztás mellett - vagy éppen annak ellenére - az adóerő-számításon alapuló kiegészítő támogatás képes lesz tompítani az önkormányzati jövedelmekben, bevételekben tapasztalható aránytalanságokat és a legtöbb esetben véletlenszerű helyzeti, gazdasági vagy földrajzi előnyökön alapuló különbségeket.

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az 1999. évi költségvetés még nem számol az önkormányzati finanszírozás várható és nagyon időszerű reformjával, melynek számos célkitűzése mellett számomra a legfontosabb feladata kell hogy legyen a vidékfejlesztés, a kistelepülések, aprófalvak magárahagyottságának sürgős megszüntetése. Különösen fontos ez a törekvés azért is, mert 1994 és '97 között az ezer főn aluli lélekszámú kistelepülések zömének költségvetési bevétele gyakorlatilag reálértékben stagnált, s e településeken a stagnálás a sorvadást jelenti, pedig e kis közösségek, ősi települések a nemzet hajszálerei, indentitásunk, nemzeti kultúránk nélkülözhetetlen és pótolhatatlan forrásai. Ezért is várom el a további költségvetésektől is az e kis települések életben tartásához, fejlődéséhez szükséges források feltétlen biztosítását, s a ma még nagyon markánsan meglévő városi és falusi lét közötti különbségek csökkentését.

Nem mond ellent e célkitűzésnek a költségvetés azon tervezete sem, mely a további társulások létrehozását, gyarapodását anyagi eszközökkel is szorgalmazza, ösztönzi. Mindenesetre érződik és nyomon követhető a költségvetésben az a szándék, hogy a szolidaritás jegyében megtegye az első lépéseket azért, hogy mind a 3200 önkormányzat számára biztosítsa a túlélés feltételeit, s a szélsőséges különbségek tompítására törekszik.

Csírákban ugyan, de tetten érhető a költségvetésben a kormányzati felismerés, miszerint a kelet-nyugat közötti gyakori gazdasági különbségek mellett még általánosabb a kis- és nagytelepülések közt tapasztalható differencia.

Az önkormányzati költségvetések gyakori feszültségforrását csökkenti a javasolt 16 százalékos bérfejlesztés a pedagógusoknál, bár ennek megvalósítása terén még számos tisztázatlanság tapasztalható, mely további nagyon tapintatos, de elkerülhetetlen önkormányzati létszám-gazdálkodási intézkedéseket tesz szükségessé.

Számos támadás kiindulópontja lehet és lesz a költségvetés fejlesztési stratégiája, mely ugyan nem idegen és nem szokatlan a kormányváltások időszakában a ciklus elején, mégis az önkormányzatok fejlesztési dinamikájában átmeneti lassulást okoz. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a megtorpanás kerülje el az önkormányzatok infrastrukturális beruházásait, hiszen ezek folytatása alapkövetelmény az EU-csatlakozás folyamatában. Ennek érdekében is meggondolandó, hogy az önkormányzati szféra a költségvetési zárolás alól mentesítésre kerüljön. Fontos ez azért is, mivel meglehetősen szegényesnek tartom a fejlesztések területén a cél- és címzett támogatások új beruházásra felhasználható összegét.

Értékes törekvése a törvényjavaslatnak az az elképzelés, mely egyértelműen a feladatfinanszírozás és normativitás felé tereli a költségvetési tervezést, hiszen ez kiszámíthatóságot és nagyobb biztonságot jelent az érintettek számára. Ez a törekvés a sok pályázatból adódó anomália és egyenlőtlenség csökkentésének is hathatós eszköze.

Tisztelt Ház! Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az 1999. évi költségvetés-tervezet sem lesz teljes egészében képes kielégíteni az önkormányzatok időszerű igényeit. Ugyanakkor elismerésre méltó e tervezetben az a kompromisszumkeresés, amely a gazdasági élet minden résztvevőjével beindult s anélkül folytatódik, hogy az a kormány karakterisztikus célkitűzéseit, programját sértené.

Újszerű, értékes eleme ennek a költségvetésnek, hogy a korábban alkalmazott osztogatással együtt járó egyenlősdire törekvés helyett bátran felvállalja a stratégiai súlypontok kiválasztását, s ezen keresztül a négyéves cikluson túlmutató, remélhetőleg visszafordíthatatlan folyamatokat hoz működésbe. Feloldja ez a költségvetés a jelen pillanatban kezelhető konfliktusokat, miközben egyre markánsabban prognosztizálja a ma még kezelhetetlen feladatokat.

(18.00)

Szakszerűség és a távlati célkitűzések ismerete tükröződik a költségvetésből, amely azonban nem vállalhatja magára az önkormányzatoknál jelentkező konfliktusok kezelését, és megvalósításához nem elég a jószerencse, de életerős, ambiciózus társadalom számára elkerülhetetlen és időszerű utat jelöl ki, az európai uniós csatlakozás merész célkitűzéseinek mielőbbi megvalósítását.

Mindezekért a köztársaság költségvetési tervezetét az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)