Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a több mint négy órája tartó vitában már sok-sok témát érintettünk. Próbálok most néhány olyat megemlíteni, amiről talán nem annyira részletesen esett szó. Ezek közül elsőként talán az adókedvezményeket, illetve egészen pontosan a munkahelyvédelmi akciótervet említeném.

2013. január 1-jétől a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett, igénybe vehető célzott kedvezmények a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévők, úgymint a fiatalok, a kisgyermekesek, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek munkavállalását hivatottak elősegíteni. A kedvezmények elsődleges célja a foglalkoztatás ösztönzése, amelyet a célcsoportokba tartozó munkavállalók után igénybe vehető munkáltatói adókedvezmények biztosítanak. Megjegyzem, egyetlenegy uniós tagország sem alkalmaz kedvezményeket olyan széles körben jelenleg, mint Magyarország.

A kedvezményezettek köre tovább bővült: a 2015-ös év elejétől a kismamák után járó kedvezmény esetében részmunkaidős foglalkoztatás során is a teljes kedvezményt lehet érvényesíteni 100 ezer forint vagy e feletti bér esetében. Továbbá annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban dolgozók foglalkoztatása tovább bővüljön, a munkahelyvédelmi akció évközi kiterjesztésére is sor került. A 2015. július 1-jétől igénybe vehető új munkahelyvédelmi kedvezmény értelmében a mezőgazdasági munkakörökben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe.

Ha megnézzük azt, hogy 2013-tól 2017 januárjáig a versenyszférában mennyi munkahelyvédelmi kedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók, ez mutatja, hogy több mint 500 milliárd forintot, egészen pontosan 508 milliárd forintot vettek igénybe kedvezmény formájában. 2017 januárjában a munkahelyvédelmi kedvezmények az üzleti szférában 871 600 munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget, összességében 8,9 milliárd forint összegben. A kedvezménnyel foglalkoztatott munkavállalók száma 16 400 fővel, 1,9 százalékkal növekedett az előző év, azaz a 2016-os év azonos időszakához viszonyítva.

A második gondolat, amiről röviden szólnék, a társasági adóra, illetve a kis- és középvállalkozások adózására vonatkozik. Ne felejtsük el, hogy 2002 és 2010 között a társasági adó általános kulcsa 18 százalékról 19 százalékra növekedett. A Fidesz-kormány már hivatalba lépésekor az egykulcsos társasági adó bevezetését célozta meg, amelyet a stabilitási törvényben meghatározottaknak megfelelően 2020-ig kell elérni. Ennek megvalósítására a költségvetési mozgástérnek megfelelően több lépcsőben nyílt lehetőség. 2010-ben így először a kis- és középvállalkozások számára került bevezetésre egy kedvezményes 10 százalékos társaságiadó-kulcs, 50 millió forint helyett 500 millió forint adóalapig.

Aztán a társaságiadó-kulcs egységesen 9 százalékra csökkent 2017-től. Így az adóbevallási adatok kivetítésén alapuló számítások szerint mintegy 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. Az egységes 9 százalékos társaságiadó-kulcs a legversenyképesebb jelenleg az Európai Unióban. Kiemelném azt is, hogy a felső adókulcs eltörlése korántsem csak a multinacionális vállalatoknak kedvező, mert azzal jól járt számos kisebb, pár száz foglalkoztatottal bíró vállalkozás is, amelyek a magyar gazdaság derékhadát alkotják.

És nem szabad elfeledkezni a 2013-ban a kkv-k számára bevezetett két kedvező adózási formáról, a katáról és a kiváról sem. A legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében a kata esetében a 6 millió forintos bevételi értékhatár 12 millió forintra emelkedett 2017-től.

(19.10)

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, részben a kata választására jogosító értékhatár emeléséhez is kapcsolódóan, 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedett az általános forgalmi adó alanyi adómentességének értékhatára. A kivások is jobban jártak 2017-től, mivel 2 százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökkent a kiva adóértéke. Az elfogadott egyszerűsítésekkel az adókötelezettség kiszámíthatóbb és kedvezőbb lett. A kivát, a létszámfejlesztésre, illetve a bevételi értékhatárra vonatkozó módosítással még több vállalkozásnak éri meg ezt a formát választani. Itt említem meg, hogy az adminisztráció csökkentése érdekében 2017-ben jelentősen egyszerűsödött az egészségügyi hozzájárulás fizetésének rendszere is, az eddigi öt kulcs helyett csak két kulcs maradt.

Végül a hazai bérkülönbségekről: a hazai bérkülönbségek egyáltalán nem nevezhetők nagyoknak. Arra számítunk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-18. évi jelentős emelésének hatására a bérkülönbségek tovább fognak mérséklődni hazánkban. A kormányváltás évében, 2010-ben a bér­egyenlőtlenségi mutató lényegesen nagyobb, 4,25-ös értéket mutatott, és a 4 feletti mérték az egész korábbi kormányzás időszakára jellemző volt. A szocialista kormányok idején tehát nagyobbak voltak a bérkülönbségek, amit a polgári kormány működése alatt folyamatosan igyekezett csökkenteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság 2010 óta erősödik, a Fidesz és a kormány célja pedig nem lehet más, mint hogy ez az erősödés a következő időszakban, a következő években is tovább folytatódjon. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)