Készült: 2019.11.12.08:57:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

315. ülésnap (2013.10.24.), 224. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:15


Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Most, hogy már Józsa képviselő úr nincs itt, nehéz ugyan elmondani, de kicsit furcsa volt az ő szavait hallani a választási költségvetésről, amikor 2009-ben már a költségvetés készítésekor tudható volt, hogy az általuk megszavazott hiánycél nem fog teljesülni. Az a költségvetés gyakorlatilag egy napot se élt, az uniós direktívák alapján a túlzottdeficit-eljárás egyik gyönyörű példája volt. Azt gondolom, hogy ezt a költségvetést ilyen módon nem lehet értékelni, hiszen ez a költségvetés abban a keretben marad, ami mindenképpen fontos ahhoz, hogy Magyarország még egyszer ne kerülhessen a túlzottdeficit-eljárás alá.

Több képviselőtársam beszélt már az önkormányzatok jövő évi költségvetéséről. Én most a megyei önkormányzatok helyzetéről szeretnék beszélni. Mondhatnám azt, hogy egy kicsit rövid leszek, hiszen ebből a szempontból 2011 óta a megyei önkormányzatok helyzete megváltozott, és most már azt mondhatjuk, hogy stabil, kiszámítható és végrehajtható költségvetésük van a megyei önkormányzatoknak. Mondhatnánk kicsit unalmasnak is, bár 2014-től szerencsére lényeges változások lesznek, hiszen a területfejlesztési törvény várható módosítása, a regionális fejlesztési tanácsok megyei önkormányzatokhoz történő kerülése, illetve a 2014-20-as uniós költségvetési ciklus kezdete mindenképpen komoly kihívást és új feladatokat ró a területfejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzatokra.

A délután folyamán többen is beszéltek arról, hogy milyen is volt régen a költségvetési tárgyalás. Botka László képviselő úr emlékeztetett bennünket arra, hogy volt olyan, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselők nyújtottak be az önkormányzati büdzséhez módosító javaslatot. Azt viszont elfelejtette elmondani Botka László, hogy ezeket a javaslatokat általában rendre leszavazták - nem került módosításra. Úgyhogy ez egy kicsit érdekes volt. Talán anekdotaként elfogadják tőlem, mint az egyik érdekszövetség vezetőjétől, hogy beszámoljak arról, amikor az egyik érdekszövetségi tárgyaláson Molnár Gyula, aki akkoriban a TÖOSZ elnöke volt, azt mondta, hogy a költségvetési tárgyalások kellős közepén leszek harcos demokrata és képvisellek benneteket, majd a szavazás napján hűséges pártkatona, és szavazatommal a kormányt fogom erősíteni. Ilyen volt ez a világ, amelyik az önkormányzatok szempontjából is jelentős változást ért el.

Azt gondolom, hogy a tavalyi és az idei év legfontosabb vívmánya mindenképpen a településeket érintő konszolidáció volt. Nagyon sok település fellélegzett. Néhányat én is megemlíthetek a saját kis lakókörzetemből, a választókerületemből. Ócsa is jelentős mértékű adósságátvállaláson ment keresztül, ami ebben az évben nagy segítséget nyújtott a település fejlődése érdekében. De mondhatnám Pécel, Vecsés, Gyál, Üllő, Maglód és Gyömrő településeket is, amelyek mind jelentős mértékű konszolidációt kaphattak. Két kicsi települést is megemlítek, kicsit más aspektusból. Felsőpakony az egyik legnagyobb 5 ezer fő alatt konszolidációval rendelkezett, bár ők sem boldogok még, hiszen a közműcégükben lévő hiányuk még megoldásra vár. És jó példaként Ecsert említhetem, ahol az előző polgármester és képviselő-testület jó munkája miatt a település pozitív mérleggel zárta az elmúlt éveket, így ők bátran várhatják, hogy a jövő évben akár pozitív diszkriminációként a 10 milliárd forintos alapból részesülhetnek.

Sokféle szempontból értékelték képviselőtársaink a jövő évi költségvetést. Én egy új szempontot szeretnék önöknek elmondani, ez pedig az, hogy miért is volt jó az adósságkonszolidáció. Azon túl, amit elmondtunk, egy másik részből is fontos, hiszen a jövő évtől megnyílnak az uniós források, és a települések a konszolidáció nyomán bátran és megfelelő mértékben pályázhatnak majd az uniós forrásokra. Azt hiszem, ez egy nagyon komoly lehetőség, amelyben Pest megye is új szerepet és új feladatokat kaphat. Itt a Házban többször elhangzott már, hogy Pest megye és Budapest vonatkozásában egy nagyon régi vitás helyzet volt, hiszen az uniós források elosztásában Pest megye eddig mindig komoly kárvallottja volt ennek az osztozkodásnak. Ebben az évben a főváros és Pest megye egy olyan partnerségi megállapodást kötött, amelyben azt mondtuk, hogy kitesszük a kezünket az asztal alól, megmutatjuk, hogy milyen fejlesztéseket szeretnénk, és azt szeretnénk, ha ezek a fejlesztések összeérnének, és a települések és Budapest viszonyában is egy új helyzet teremtődhetne.

(20.00)

Azért, hogy ezek a feladatok meg is tudjanak valósulni, elkezdtünk egy másfél éves munkát, amelyben a 187 településen több mint 1385 projektet gyűjtöttünk össze, amelyek összértékben 975 milliárd forinttal tudnak majd részesülni reményeink szerint a közel 7300 milliós uniós költségvetési ciklusból. Reméljük, nagyon sok munkahelyteremtés, útépítés - mint például a Gyál-Vecsés összekötő út vagy a sokat szapult, a mai napon sokat szapult sportlétesítmények is - hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy település jól tudja élni az életét, hiszen például Gyálon és Vecsésen nagyon komoly igény adódik sportcsarnok építésére. De természetesen a jövő évben sok olyan feladat is el fog készülni, amelyeknek a költségvetési forrása a nagy számokban benne van, így reméljük, Üllőn is el fog készülni egy új rendőrőrs, amely a közbiztonság javításában vesz részt.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mindezekre figyelemmel én azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés mindenképpen alkalmas arra, hogy a kormány és Magyarország céljai szempontjából megvalósítható legyen, éppen ezért kérem képviselőtársainkat is, hogy lehetőség szerint támogassák azt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai