Készült: 2019.11.13.08:11:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

315. ülésnap (2013.10.24.), 192. felszólalás
Felszólaló Dr. Veres János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:13


Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én magam a következő évre benyújtott költségvetési javaslat megalapozottságának néhány kérdéséről szeretnék először szólni, lévén, hogy a bizottsági kisebbségi vélemény tolmácsolójaként már érinthettem ezt a kérdést a mai napon, azonban ott nem volt az időkeret miatt lehetőség arra, hogy erről részletesen szóljak.

Úgy gondolom, mindenképpen tanulságos az a körülmény, hogy a Költségvetési Tanács által benyújtott javaslat - amely az Országgyűlés irományjegyzékében is megtalálható, és mindenki számára nyilvánosan is elérhető - tartalmaz néhány megállapítást, amelyeket szeretnék szó szerint idézni.

"A tanács a gazdasági folyamatok elemzése, a hazai és nemzetközi intézmények előrejelzéseinek összehasonlítása alapján úgy ítéli meg, hogy a GDP 2 százalékos emelkedése a gazdasági növekedés lehetséges tartományának felső sávjába tartozik. Nagyon fontos megemlítenem, hogy a tanács által benyújtott írásos anyagban az szerepel, hogy a stabilitási törvény szerint számított államadósság-mutató 2013. évi 76,8 százalékos értékének 2014-re 76,4 százalékra való mérséklődése a törvényben foglalt követelményeknek megfelel.

Szeretném jelezni, hogy a benyújtott költségvetési törvényben nem ezek a mértékek szerepelnek, tehát bizonyosan a Költségvetési Tanács egy más költségvetési javaslatot tudott megtárgyalni akkor, amikor kialakította a véleményét, és ez minimum aggályos a tekintetben, hogy vajon a tanács álláspontja az Országgyűléshez benyújtásra került törvény megfogalmazásaira is igaz-e, és az abban szereplő adatok vajon megfelelnek-e egyáltalán a tanács véleményezésének alapjául szolgáló javaslatnak.

A harmadik rész, amit szeretnék a tanács véleményéből idézni, az a következő: "A tanács javasolja a kormánynak, hogy az előző pontokban felsorolt kockázatok elemzését ismételten végezze el, és ennek figyelembevételével határozza meg a 2014. évi törvényjavaslatban a tartalékok mértékét, vagy tegyen javaslatot egyéb, a kockázatok kezelésére alkalmas intézkedésekre."

(17.50)

Na már most, hallhattuk itt a mai napon az expozéban, illetve a tanács elnökének a véleményében is, hogy a tanács ezen pontban rögzített felszólítására a kormány a füle botját sem mozdította - finoman fogalmazva -, azaz semmifajta reakciót nem kapott a tanács erre nézve a kormánytól, illetve az expozéban az hangzott el, hogy a kormány mérlegelte a tanács ezen felszólítását, és úgy ítélte meg, hogy nem kell változtatni a benyújtott javaslaton.

Mi az, amit nem változtatott a kormány a benyújtott javaslaton? És itt a Számvevőszék véleményét szeretném idézni, hiszen úgy gondolom, hogy az is fontos, hogy noha egy meglehetősen soft elemzést csinált a Számvevőszék a következő évi költségvetésről, azért a Számvevőszék sem kerülhette azt meg, hogy legalább egy picit foglalkozzon a benyújtott javaslat tartalékokra vonatkozó részével.

Azt írja a számvevőszéki javaslat 39. oldalán, hogy a központi költségvetés tartalékaként az Áht. 21. § (5) bekezdése alapján a céltartalékon és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékon túl a XI. Miniszterelnökség fejezet 18. címen Országvédelmi Alap képzésére is sor került a 2014. évi költségvetési törvényjavaslatban 100 milliárd forint értékben, mely az előző évi előirányzat 25 százaléka.

Amikor minősíti a Számvevőszék a különböző előirányzatokat, a következő megfogalmazást használja: a központi tartalékokra vonatkozóan a tervezett előirányzatok az Országvédelmi Alap kivételével megalapozottak, azaz az Országvédelmi Alapot nem tekinti megalapozottnak a mértéke miatt. A kockázatot is leírja a számvevőszéki elemzés: ez azt jelenti, hogy a vártnál még alacsonyabb infláció vagy az önkormányzati hiány és adósság, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának a becsültnél kismértékben nagyobb mértéke is megakadályozhatja az adósságszabály érvényesülését.

Az általam imént fölsoroltak alapján úgy gondolom, hogy mindenképpen kijelenthető itt a költségvetés vitájában, hogy a kormány nem kellő körültekintéssel járt el akkor, amikor az előterjesztést az Országgyűléshez megtette. Nem kellő körültekintéssel, hiszen a szeptemberi hónapban a Költségvetési Tanácsnak átadott előterjesztés-tervezet mindenképpen problémát jelentett, a tanács ezt egyértelművé is tette a jelentésében, és a tanács elvárta volna - mint ahogyan az imént én idéztem azt -, hogy a kormány mérlegelje ismét ennek a kockázatnak a nagyságát, és a mérlegelés után változtassa meg a stabilitás, a biztonság érdekében a benyújtott előterjesztésben ezt az értéket.

Sajnálatos módon erre nem került sor, az előzetes vitában a költségvetési bizottságban ezzel kapcsolatban annyit hallhattunk, hogy a kormány úgy ítélte meg egy tanulmányban, hogy a 100 milliárdos Országvédelmi Alap még akkor is fedezetet nyújt a kieső bevételek pótlására, ha a növekedés mértéke a tervezett 2 százalékkal szemben 1,1 százalékos lenne. Ebből megengedem magamnak azt a következtetést, hogy a kormány mindössze azt az egyetlenegy kockázatot mérlegelte ebben az esetben, hogy mi van, ha a növekedés nem 2 százalékos lesz a következő évben. Az összes többi olyan kockázatot, ami még alappal fölmerül a jövő évi költségvetés kapcsán, a kormány arra sem méltatta érdemesnek, hogy érdemben foglalkozzon vele, pedig van ilyen kockázat, és nem is kevés, és nem is kis értékben.

Megint csak a számvevőszéki jelentést szeretném itt idézni, amely - ahogyan fogalmaztam - eléggé soft módon tartalmazza a jövő évi költségvetés vizsgálatával kapcsolatos megállapításokat, azonban ebben a soft változatban sem tudja elkerülni azt, hogy ne ítélje meg a következőket. A fogyasztási adók 22,7 százaléka megalapozott, 77,3 százaléka részben megalapozott a Számvevőszék véleménye alapján, amelyet a következő évi költségvetés kapcsán alakított ki.

Jelen esetben ezt azért teszi, hiszen azt mondja, hogy az általános forgalmiadó-bevételek tervezése egy eléggé problematikus pont, hiszen egy eléggé sajátos tervezési metódust választott a kormányt, és láthatóan a Számvevőszék sem tudja ezt támogatni, noha - még egyszer mondom - nagyon óvatos javaslatot fogalmaz meg a Számvevőszék a költségvetésről. Hiszen azt mondja a Számvevőszék szó szerint, hogy a 2014. évi 3000,1 milliárd forintos pénzforgalmi áfabevételi előirányzat számításánál a vásárolt fogyasztás növekedéséből adódóan 8,6 százalékos, a lakossági beruházásoktól 8,4 százalékos, míg az egyéb vásárlásoktól 6,7 százalékos, összességében 8,3 százalékos ESA szerinti és 7 százalékos pénzforgalmi növekedést várnak. A makrogazdasági pálya szerint ugyanakkor a vásárolt fogyasztás folyó áron csak 4,5 százalékkal nő. Az előbbiek alapján a bevételi kockázat mintegy 45-50 milliárd forint, így összességében a bázisoldali plusz a tervévi áfabevételi elmaradás kockázata 150 milliárd forintra tehető.

Úgy gondolom tehát, hogy semmiképpen nem fogadható el a kormánynak az a viselkedése, érvelése, illetve úgy fogalmazok, hogy meggondolatlansága, amikor a Költségvetési Tanács felhívása ellenére úgy ítéli meg, hogy egy - még egyszer mondom -, a tartalék nagyságát másfélszeresen meghaladó áfabevételi kockázatot úgy tekint, mintha nem is lenne, nem foglalkozik ezzel komolyan, és nem figyeli azt meg, nem nézi azt meg, hogy vajon milyen módon lehetne a következő évi költségvetésnél ezt a bizonyos kockázatot valamilyen mértékben csökkenteni.

Hallhattuk a mai napon itt az Állami Számvevőszék elnökhelyettesétől, illetve a Költségvetési Tanács elnökétől is, hogy a 2013-as évre csak úgy és csak azzal együtt volt biztosítható a makrogazdasági célok megvalósítása, hogy 2013-ra több mint 400 milliárd forintos tartalékképzés volt a költségvetésben és valósult meg a költségvetésben, és ezen tartalékok jelentős összegének, jelentős részének az egyensúly érdekében történő felhasználására került sor 2013-ban. Hiszen nem valósult meg időben sem a pénztárgépek bekötése, és az ebből várt áfabevételi többlet nem érkezik be a költségvetésbe. De nyilvánvalóan nem valósulhatott meg az egyébként megalapozatlanul a 2013. évi költségvetésbe beállított, úgynevezett fehéredésből származó forgalmiadó-bevételi többlete sem a költségvetésnek. És volt még néhány olyan tétele a költségvetési tervezésnek ennek az évnek, mármint a 2013-as évnek az elején, amit már akkor is a Költségvetési Tanács kockázatosnak ítélt, és csak és kizárólag azért tud ebben az évben az államháztartási hiány várhatóan kedvezően alakulni, mert a nagy értékű tartalékok jelentős része a hiánycél tartása szempontjából nem kerül felhasználásra, és így tudja ezt az egyensúlyi helyzetet az ország tartani.

Éppen ezért úgy gondolom, hogy mind a Költségvetési Tanács véleménye alapján, mind a Számvevőszék véleménye alapján semmiképpen nem tekinthető a költségvetés kellőképpen megalapozottnak. Semmiképpen nem tekinthető kellőképpen megfontolnak az a kormányzati viselkedés, amely a Költségvetési Tanács felszólítása ellenére sem gondolja át újra az imént említett kockázatok alapján a költségvetés tervezésének kockázatait még egyszer, nem változtatta meg a tartalékok mértékét, és nem hozott más intézkedést sem annak érdekében, hogy a következő évben a költségvetés stabilan tartható legyen.

Végezetül egy olyan kérdésről szeretnék még szólni, amelyre szintén kitér a számvevőszéki vizsgálat, de a számvevőszéki vizsgálatnál szerintem súlyosabb a helyzet. Ez pedig az, hogy ez a költségvetés nem tartalmaz semmi olyan tételt, amely a következő évre stabilan és biztosan elmozdítaná Magyarországon a beruházások mértékét arról a rendkívül alacsony mértékről, ahová süllyedt az elmúlt időszakban.

Ha nem lesznek Magyarországon beruházások, akkor nem lesz a következő évben stabil és biztos foglalkoztatás Magyarországon, ha nem lesznek beruházások, akkor nem lesznek stabil és növekvő adóbevételek a következő időszakban Magyarországon. Ez a költségvetés sajnálatos módon semmilyen módon nem tesz intézkedést annak érdekében, hogy Magyarországon elmozduljon a beruházási mérték. Nem támogatja, nem gondoskodik arról, hogy a közberuházások, de nem biztosítja azt sem, hogy a magánberuházások nagysága Magyarországon érdemben elmozduljon arról a nagyon alacsony GDP-arányos 16 százalék körüli mértékről, ahová süllyedt az elmúlt három év alatt.

Éppen ezért azt gondolom, hogy mindenkinek kötelessége lenne, hogy a következő időszakban ezen a ponton is próbálja meg orvosolni a helyzetet, hiszen ilyen értelemben is a jövőnkről van szó, és a jövő e tekintetben sem biztosított, ha ezt a költségvetést fogja elfogadni az Országgyűlés ilyen arányok mellett.

Köszönöm figyelmüket. (Dr. Józsa István tapsol.)




Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai