Készült: 2019.11.13.03:49:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

315. ülésnap (2013.10.24.), 10. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Árpád
Beosztás a Költségvetési Tanács elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:19


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Warvasovszky Tihamér Alelnök Úr! Magyarország Alaptörvénye értelmében a Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv - így szól a deklaráció. E minőségében szerepe azonban kettős. Egyfelől a központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során tanácsadó funkciót lát el - miként ezt most teszi az általános vita kezdetén -, másrészt erős közjogi jogosítványa révén vigyázza az adósságszabály betartását, amelyet a költségvetési törvényjavaslat zárószavazása előtt teljesít.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény ad felhatalmazást a Költségvetési Tanács elnökének arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat és a költségvetési törvényt módosító törvényjavaslat tárgyalásakor részt vegyen az Országgyűlés és annak bizottságainak ülésén, és ott felszólaljon, véleményét kifejtse. Megbízatásom kezdetétől immár második alkalommal élek a költségvetési törvényjavaslatot tárgyaló plenáris ülésen a véleménynyilvánítás lehetőségével.

A tanács - ugyancsak a stabilitási törvényben foglaltaknak eleget téve - véleményezte a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. szeptember 13-án megküldött törvényjavaslat tervezetét. Véleményének megalapozásánál felhasználta az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank, valamint a különböző elemző intézetek, független szakértők elemzéseit, mértékadó nemzetközi szervezetek előrejelzéseit. A tanács a tervezetre vonatkozó, kormány részére szóló véleményét 2013. szeptember 23-ai ülésén alakította ki, és továbbította azt az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium részére, valamint nyilvánosságra is hozta. A tanács felhatalmazott arra, hogy a tervezetről alkotott véleményt az Országgyűlésben, valamint bizottságaiban ismertessem, utalva arra, hogy az önök elé kerülő törvényjavaslat és tervezet között milyen lényegi eltérések vannak, továbbá a törvényjavaslat mennyiben veszi figyelembe a tanács véleményét.

(10.10)

Mivel a vélemény a tisztelt Ház honlapján hozzáférhető, és a sajtó is nagy teret szentelt ismertetésének, kérem, engedjék meg, hogy abból csak a legfontosabbat emeljem ki.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Elengedhetetlennek tartom, hogy először a 2013. évi költségvetési törvény várható teljesítéséről ejtsek szót. Beigazolódni látszik, hogy a Költségvetési Tanács felelősen járt el akkor, amikor 2012-ben a törvényjavaslat tárgyalása során és a végszavazása előtt jelezte a makrogazdasági prognózisok erős bizonytalanságát, valamint egyes, a gazdaság fehérítését célzó intézkedésekből eredő bevételek teljesíthetőségének kockázatát. Helyesnek bizonyult, hogy - részben észrevételeink nyomán is - a kormány nagy összegű szabad felhasználású tartalékra tett előterjesztést, és azt a tisztelt Országgyűlés elfogadta, hiszen alapvetően így, valamint az évközi kiigazító intézkedések által vált tarthatóvá a 2013. évi hiánycél és érvényesíthetővé az adósságszabály. Az utóbbi teljesítéséről éppen a napokban kaptuk meg a kormány tájékoztatóját, amely szerint 2013-ban előreláthatóan 1,1 százalékponttal csökken a stabilitási törvényben foglaltak szerint számított adósságszabálynak a GDP-arányos mértéke, ami az adott külső és belső feltételek között jelentős eredmény.

A 2014. évi költségvetési törvényjavaslatra rátérve. A tanács a véleményében mindenekelőtt leszögezte, hogy a költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. Erre miniszter úr is volt szíves utalni.

Itt kell megemlítenem, hogy a tanács által véleményezett tervezet és az önök előtt lévő törvényjavaslat között csupán néhány milliárd forint plusz-mínusz korrekció van, amelyek lényegében nem mozdították el a költségvetés fő mutatóit. Ennek alapján a tanácsnak a tervezetre tett megállapításai, a makrogazdasági pálya tarthatóságával kapcsolatos állásfoglalás és ugyanakkor a feszes gazdálkodás szükségességére, az egyes előirányzatok teljesülésének kockázataira vonatkozó figyelemfelhívások a törvényjavaslatra nézve is indokoltak és helytállóak, azaz érvényesnek tekinthetők.

A tanács jelentős eredménynek tartja, hogy a 2014. évi költségvetési tervezés bázisa, vagyis a 2013. évi költségvetés várható teljesülése mind a bevételeknél, mind a kiadásoknál messze jobb annál, mint amivel egy évvel korábban találkozott a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalásakor; akkor jóval több volt a kockázati tényező, elsősorban a már említett makrogazdasági mutatóknál, valamint a bevételeknél jelentkező bizonytalanságok miatt. A jobb bázisnak és a javuló tervezési munkának köszönhetően a 2014-re azonosítható kockázatok így abba a tartományba esnek, amelyek bár fokozott óvatosságra intenek, mértékük kezelhetőnek látszik.

A nemzetközi konjunktúra élénkülése és a mégoly lassú is, de meginduló hazai növekedés esélyt ad, hogy a gazdaság a jövő évben az eddigieknél gyorsabban bővüljön. A kormány által várt 2 százalékos növekedést megalapozottnak látjuk a lakossági fogyasztás, az uniós forrásokra épülő beruházások figyelembevételével.

Reményre okot adó lépésként értékeli a tanács a gazdaság, a beruházások élénkítése szándékával indított növekedési hitelprogram első és második ütemét, figyelmeztető ugyanis, hogy hazánkban a beruházási hányad évek óta tartósan jelentősen alatta marad a környező uniós országok hasonló mutatójának, és nem elhanyagolható mértékű a lemaradás az Európai Unió 27 országának átlagához mérten sem. A beruházási teljesítmény a növekedés beindulásának, élénkülésének, a hazai kis- és közepes vállalkozások lehetőséghez juttatásának feltétele, és indokolt tekintettel lenni a növekedés fenntarthatóságának követelményére is.

A hiánycél, bár teljesíthető, de továbbra is plafon közeli, azaz alig van alatta a maastrichti követelményeknek. Az adósságmutató tervezett javulása is csekély. Ezeket a tanács kockázatosnak tartja, mert a vártnál alacsonyabb gazdasági bővülés, alacsonyabb infláció vagy az önkormányzati hiánynak, az adósságnak, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél kisebb mértékben is nagyobb értéke is megakadályozhatja az adósságszabály érvényesülését, a hiánycél tartását.

A tanács a tervezetre tett véleményében jelezte, hogy több bevételi előirányzat, különösen az áfa és a frekvenciaértékesítés bevétele megítélése szerint túlzottan optimista. E kettő együttes hatása a tervezéskori feltételek kedvezőtlenebb alakulása esetén korrekciót igénylő hiánynövekedést is okozhat, ha a költségvetés megfelelő tartalékokkal nem rendelkezik.

A kiadási oldal tekintetében a tanács feszesnek tartotta a felsőoktatási kiadások, az uniós forrásokhoz kapcsolódó önerőkiadások javasolt előirányzatát, valamint a közútkezelés finanszírozását. A tanács azt javasolta a kormánynak, hogy az említett kockázatok elemzését ismételten végezze el, és annak figyelembevételével határozza meg a tartalékok, különösen az ideinek a negyedére csökkenő Országvédelmi Alap mértékét, és/vagy tegyen javaslatot egyéb feszültségek kezelésére alkalmas intézkedésekre. Ezek között megfontolásra ajánlott a beruházási alapba sorolt előirányzatok felhasználását korlátozó szabályok törvényjavaslatban történő meghatározása.

A tanács véleményére adott szűkszavú kormányzati választ köszönettel megkaptuk, abban a kormány - mint hallottuk - jelezte, hogy mind a várható gazdasági folyamatok, mind a költségvetési kiadások tekintetében elvégezte a részletesen számunkra be nem mutatott kockázatelemzést, és úgy ítélte meg, hogy a tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére. A kormány szerint jelentősebb bevételelmaradás vagy kiadástúlteljesülés esetén is tartható a 2014. évi hiánycél.

A tanács fenntartja a véleményét, hogy a növekedés felső határán mozgó, teljesítményekre építő 2014. évi költségvetési javaslat feszített, gazdasági fordulatra épített, erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező nem várt eseményeknek. Ezt ellensúlyozhatja a növekedési hitelprogram teljes kihasználása révén keletkező kedvező pótlólagos költségvetési hatás, ami hosszabb távra kihatva a növekedés 2-2,5 százalékot meghaladó érdemi fennmaradását segítené.

A 2013. évinél kisebb tartalék elfogadását az is indokolhatja, hogy a törvényjavaslat a 2014. évi bevételek tervezésénél nem vesz figyelembe olyan, hatásaiban nehezen számszerűsíthető intézkedéseket, mint amelyek 2013-ra a jelentős tartalékképzést indokolták. Mindemellett fontosnak tartjuk a következő költségvetési évben is a szigorú, fegyelmezett gazdálkodást az államháztartásban.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy még egy, talán idő előttinek tűnő, de a napirenddel szorosan összefüggő kérdésre ráirányítsam a figyelmüket. A jelenlegi, az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabály szerint mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, a Magyar Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya csökkenését tartalmazza. Ez az igen egyszerű, átlátható szabály az eddigi tapasztalatok szerint megfelelően kordában tudta tartani az államadósság alakulását. A tanács véleményében indokoltnak tartotta ugyanakkor már most jelezni a stabilitási törvényben foglalt, 2015-ben életbe lépő új államadósság-szabály ellentmondásos hatását.

(10.20)

A 2015-ben hatályba lépő szabály szerint ugyanis a központi költségvetésről szóló törvényben a költségvetés egyenlegét oly módon kell meghatározni, hogy annak alapján az államadósság megelőző évhez viszonyított növekedési üteme ne haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és a bruttó hazai termék reálnövekedési üteme felének a különbségét. A probléma az, hogy a költségvetési egyenleg meghatározásának 2015-től nem túl egyszerűen követhető módja eszerint az államadósság-szabály betartása, alacsony infláció és esetleg csak kisebb mértékű gazdasági növekedés mellett olyan költségvetési kiigazítást tenne szükségessé, amely rendkívül kedvezőtlenül hatna a sérülékeny gazdasági fejlődésre. Tehát már most látszik, hogy ezen alkotmányos szabálynak a 2016. évi költségvetés tervezéséig történő felülvizsgálata és kiigazítása szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Ezúton szeretném végül megköszönni a nemzetgazdasági miniszter úrnak és munkatársainak, hogy a tanács munkáját messzemenően segítőn jártak el, és a nem könnyű tervezési feltételek között lehetővé tették, hogy a tanács érdemi munkát végezve készítse el és képviselje véleményét. Hasonlóan szeretném megköszönni az ÁSZ-nak, a Magyar Nemzeti Banknak, a tanács titkárságának, munkatársainak, a megbízott tanácsadó cégeknek - megjegyzem: a megbízott tanácsadó cégek teljes terjedelmű, nagyon részletes véleménye a költségvetésből rendelkezésre áll, honlapunkon megtalálható -, valamint egyes gazdasági szereplők munkatársainak, hogy a kormányzati prognózisoktól független, alternatív makrogazdasági modellszámításokkal, érzékenységi vizsgálatokkal segítették a tanács véleményének sokoldalú szakmai alátámasztását.

Megköszönve megtisztelő figyelmüket, jó munkát kívánok a fenntartható fejlődést segítő éves pénzügyi terv, a költségvetési törvényjavaslat és a módosító javaslatok megvitatásához.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai