Felszólalás adatai
86. ülésnap (2015.06.15.), 28. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Schmuck Erzsébet (LMP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Költségvetési bizottság |
Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
Videó/Felszólalás ideje | 6:32 |
Felszólalások: Előző 28 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
SCHMUCK ERZSÉBET, a Költségvetési bizottsági kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A következőkben összefoglalom az LMP bizottsági vitákban előadott, a költségvetési törvényhez kapcsolódó kisebbségi álláspontját.
A kormányzati előterjesztést nézve ez a költségvetés ‑ mint ahogy már elmondtuk ‑ a további leszakadás, az elszegényedés, a kilátástalanság költségvetése. Világszerte és itthon is minden a gazdagok felé billen el az elmúlt évek, évtizedek során. Hiába van gazdasági növekedés, ha az emberek, vállalkozások nagy részének semmi haszna abból, a felső 1-5 százalék fölözi le a nyereséget ‑ ezt érdemes megfontolni, amikor a kormánytöbbség a GDP hazai növekedéséről beszél. Éppen ezért ma a különbségek csökkentése a legfontosabb, és ennek első számú eszköze a progresszív jövedelemadó, illetve a tőkejövedelmek magasabb megadóztatása. Mindez totálisan szembemegy a Fidesz neoliberális gazdaságpolitikájával, amit az egykulcsos adó jelképez, lényege pedig a gazdagok és a multinacionális vállalatok sok forrásból történő támogatása.
A Magyarország előtt álló legnagyobb feladat tehát a bérfelzárkóztatás, a dolgozói szegénység felszámolása. Nagyságrendileg 4 millió állampolgár létminimum alatti jövedelemből él, és ez a Fidesz tudatos politikájának köszönhető. További milliók számára a megélhetés a hónapról hónapra élést jelenti. A társadalom négyötödének nincsenek anyagi tartalékai, azaz egyéni képességeinek, humán és kapcsolati tőkéjének emelésére önerőből képtelen. Ráadásul az alacsony minimálbérek még a kis- és középvállalkozói szektor termelékenységére is előnytelenül hatnak.
Az oktatás területén továbbra is hiányzik 250 milliárd forint, 200 milliárd a közoktatás fenntartásából, működéséből, 50 milliárd a felsőoktatás finanszírozásából. Ezen források pótlásával is csupán a 2010 előtti évek szintjét érnénk el újra, miközben az LMP szerint a források további növelésére lenne szükség. Összesen 6 milliárd forinttal nő az oktatási büdzsé. Ha megvalósul a tervezett GDP-bővülés, akkor arányosan még csökken is az oktatásra fordított források nagysága.
Ismét megszegte a pedagógusoknak tett ígéretét a kormány, a jövő évi költségvetésben sem szerepelteti a pedagógus-illetményalap emelését. Továbbra sem kapnak béremelést a nevelés-oktatást közvetlenül segítő munkatársak, valamint a felsőoktatásban, illetve a kulturális területen dolgozók sem. Ha a költségvetési tervezetet a jelen formájában fogadják el, azzal tovább nő a dolgozói szegénység az oktatási, kulturális területen.
A költségvetési tervezet nem alkalmas az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog biztosítására sem. A nemzeti parkokat például a látszólagos támogatásnövekedés ellenére valójában kivéreztetné a jövő évi költségvetés. Az 1200 hektáron felüli földalapú támogatások elvesztése, majd a földek vagyonkezelői jogának elvétele összességében több mint 2 milliárd forintot vesz ki a kasszájukból, amit nem ellentételez megfelelően az a néhány százmillió forint, amit a büdzsé kompenzációként biztosít.
Ennél is gyászosabb a helyzet a környezeti kármentesítésben. A kármentesítés céljára kereken nulla forintot biztosít a kormány által benyújtott költségvetési tervezet. Ez nemcsak elfogadhatatlan, hanem alkotmányellenes is, hiszen azt jelenti, hogy azoknak a szennyező forrásoknak a felszámolására, ahol nem ismert vagy nem fizetőképes a felelős, 2016-ban sem lesz pénz.
Természetvédelmi kártalanításra mindössze 1,2 milliárdot szánnának az idei 1,55 milliárd helyett; ez legfeljebb egyetlen megyében lenne elegendő a védett fajok kártételeinek és a természetvédelmi célú korlátozásoknak az ellentételezésére, országos szinten nevetségesen kevés.
Csupán 54 millió forint áll az egészségkárosító szállópor, a PM10-koncentráció csökkentése címszónál. A magyar lakosság egyharmada szennyezett levegőjű területen él, az elkapkodott és szükségtelen atomerőmű-bővítésnek csupán a tervezésére 113 milliárdot szánnának eközben. Hiányzik ugyanakkor a tervezetből a lakossági energiahatékonyság-növelő beruházások fedezete.
A 27 százalékos áfakulcs fenntartása nemcsak igazságtalan, de a korrupció melegágya is egyben.
(12.20)
A stabilitási megtakarítási számla lehetőségeinek kiterjesztése, az adóamnesztia tartós fenntartása gyakorlatilag állami pénzmosodát nyit a feketegazdaság szereplői számára. A tervezett paksi bővítés már most is teher a költségvetésnek, miközben rendkívül centralizált villamosáram-hálózatot hoz létre, amely szükségszerűen nagyobb kockázatot, sérülékenységet is jelent.
Mi azt mondjuk, felelős és radikális átrendezés kell. Összesen 73 módosító indítványt nyújtottunk be a költségvetéshez. Ezekben több mint 1600 milliárd forintot csoportosítanánk át a büdzsén keresztül, de egyetlen forint hitel felvétele nélkül. A költségvetési tartalék csökkentése nélkül megvalósítható lenne mindaz, amit javasoltunk.
Javaslataink legfőbb eleme az egykulcsos adórendszer eltörlése. A nulla, 12 és 24 százalékos kulcsokkal rendelkező progresszív személyi jövedelemadót bevezetnénk, a kis- és középvállalkozások járulékait is jelentősen csökkentenénk. Mindezzel már jövőre hatalmas lépést tehetnénk a helyes irányba a dolgozói szegénység felszámolása, a tartós gyarapodás, emberi és környezeti értékeink megőrzése felé. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és a Fidesz soraiból.)
Felszólalások: Előző 28 Következő Ülésnap adatai