Készült: 2021.04.11.20:24:23 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 104 2019.11.25. 2:26  101-104

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először felhívnám a figyelmét arra, hogy az Európai Unió irányelvei szabályozzák minden tagországnak (Csárdi Antal: Lengyelországnak nem?) a nyújtott hitelek esetében az eljárásokat, amiket a tagországoknak egységesen kell alkalmazniuk, így Magyarországnak is. A magyar szabályozás az Európai Unió irányelveinek megfelelően szabályozza a THM, tehát a teljes hiteldíjmutató meghatározását. A THM-nél figyelembe kell venni minden olyan költséget, amelyet a fogyasztónak a hitellel összefüggésben fizetnie kell, így tartalmazza a hitelfolyósítási díjat is. A banki ügyfelek a THM segítségével össze tudják hasonlítani a hitelintézetek ajánlatait, és választhatnak, hogy melyik a kedvezőbb számukra. Ami pedig az előtörlesztés díját illeti, ezt természetesen nem tartalmazza a THM, hiszen az, hogy valamikor törleszt valaki, az a saját döntésének függvénye, és annak a költségeit is természetesen saját magának kell fizetnie. A bank csak a törlesztés hitelszerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítésével tud kalkulálni. (Sic!) A törvény ugyanakkor felső korlátot határoz meg az előtörlesztésnél felszámítható díjakra. Fogyasztási hitelek esetén a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően a díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, ha a hátralévő futamidő meghaladja az egy évet, illetve 0,5 százalékát, ha egy évnél rövidebb a hátralévő futamidő. A díj mértéke jelzáloghiteleknél nem haladhatja meg az előterjesztett összeg 1,5 százalékát, illetve jelzáloglevél esetében a 2 százalékot.

Ami pedig a bankok nyereségét illeti, két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik, hogy az ön által mondott összeg tartalmazza a külföldi érdekeltségek eredményét is, ez közel 20 százalékkal csökkenti ezt az eredményt. A másik pedig, hogy Magyarországon elindultak az értékvesztés-visszaírások, ami egy magyar sajátosság, ez azt jelenti, hogy a gazdaság helyzete jó, és az emberek újra tudnak törleszteni, amit a bank figyelembe is vesz, és ez most a bank eredményét javítja. Így alakult ki ez a helyzet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 88 2019.12.02. 4:08  85-90

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gazdaság a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak köszönhetően minden eddiginél jobban teljesít. A gazdaság növekedése, a foglalkoztatás és a bérek alakulása egyaránt kiemelkedő. 2020-ra a kormány továbbra is a családok és a hazai vállalkozások támogatására, a versenyképesség növelésére és az adminisztráció csökkentésére tett javaslatot. Az elfogadásra váró törvényjavaslat szervesen illik abba a kormányzati politikába, amelynek lényege a közterhek csökkentése és egyszerűsítése. A gazdaságvédelmi akciótervnek megfelelően 2020. július 1-jétől új, egységes járuléktörvény lép hatályba, tehát jövő év első felétől, amely új szabály értelmében négy egyéni járulék egyetlen egységes társadalombiztosítási járulékba olvad, így az adónemek száma jövőre jelentősen csökkenni fog, az ezzel járó bürokráciával együtt.

A családvédelmi akciótervnek köszönhetően 2020. január 1-jén az szja-ban is jelentős változás történik, hiszen a négy gyermeket nevelő nők mentesülnek az szja megfizetése alól, és jövőre minden eddiginél nagyobb összeg, 380 milliárd forint jut családi adókedvezményre és az első házasok kedvezményére. És kedvezni fog a családosoknak a járulékkedvezmény a tekintetben is, hogy a jövő évtől a munkaerőpiaci járulékra is igénybe vehető lesz a családi adókedvezmény, amivel további egymilliárd forinttal jut több a családoknak.

A vállalkozások terén is jelentős változások lesznek, hiszen megszűnik az eva, és ennél sokkal kedvezőbb adózási formát választhatnak a kisebb vállalkozók, így a katát és a kivát, ami egyébként nagy népszerűségnek örvend, több százezren adóznak ma már így Magyarországon.

Továbbra is kiemelt cél a gazdaság fehérítése, ezért 2020. július 1-jétől nyugtát kell adni az úgynevezett áfamentes ügyletekről és szolgáltatásokról, és megszűnik az online számlaadat-szolgáltatás esetében a százezer forintos értékhatár, ez eltörlésre kerül. Ez azt jelenti, hogy egyre többen lépnek be az online számlaadással a rendszerbe, és így láthatóvá lesz egyre több bevételi számla a NAV számára.

Fontos, hogy három éve a NAV készíti el a személyijövedelemadó-bevallást a vállalkozóknak, és ez ki fog terjedni 2021. január 1-jétől az áfabevallási tervezet elkészítésére, hiszen 2021. január 1-jétől a NAV gyakorlatilag minden kiadott számlát látni fog.

Fontos, hogy a nyugdíjasok járulékmentessége is bekövetkezik, és a jövőben a nyugdíjas munkavállaló csak 15 százalék szja-t fizet, semmilyen más járulékot nem kell fizetni.

Végezetül mondom el, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke jelentősen csökkent már az elmúlt években is, hiszen 2016-ban még ez 27 százalék volt, 2017. július 1-jétől mindössze 17,5 százalék, tehát közel 10 százalékkal csökkent lényegében 3-3,5 év alatt, és a gazdaság jó teljesítménye esetén ez tovább fog csökkenni 2020. július 1-jétől újabb 2 százalékkal, tehát 15,5 százalék lesz a szociális hozzájárulási adó mértéke.

A kormány a jövőben is az adócsökkentés politikája mellett áll ki. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 93 2019.12.10. 4:12  90-96

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja a kezdetektől, 2010-től kezdve az, hogy segély helyett munkát adjon az embereknek, és hogy Magyarországon végre megérje dolgozni, megérje munkába járni, jövedelmet szerezni és abból megélni. A kormány ezért mindent megtett, hogy az emberek jövedelmi helyzete kedvezőbb legyen, nemcsak a bérek növekedésével, hanem adócsökkentéssel és a rezsicsökkentéssel is. Ezek közül egy fontos intézkedést emelnék ki, a 2016-os bérmegállapodást, amely folytán a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen megemelkedett, és érdemben csökkentek végre a munkaadói terhek, ami azt jelentette, hogy a munkáltatóknak nagyobb forrásuk maradt a bérfejlesztésre, és ahogy a számok mutatják, éltek is ezzel a lehetőséggel.

A bérek gyors és nagyléptékű emelkedését jelzi, hogy a gyermeket nevelők nettó keresete 2010-hez képest 76,9 százalékkal, a gyermekeket nevelőké több mint 80-nal, a két gyermekét nevelőké több mint 90-nel és a három gyermeket nevelőké több mint 100 százalékkal emelkedett. (Sic!) A minimálbér 73 500 forintról 149 500 forintra emelkedett, ugyanígy a garantált bérminimum is.

Fontos kiemelni, hogy a reáljövedelem mértéke, tehát a reáljövedelem, ami azt jelenti, hogy többet tudunk vásárolni a jövedelmünkből, a fizetésünkből, 2013 óta, tehát 81 hónapja töretlenül emelkedik. Ez azt jelenti, hogy meghaladja az infláció mértékét már 2013 óta. És ami még mutatja azt, hogy jelentős a béremelkedés hatása, és a nyugdíjaknál is ez tapasztalható, és megőrzik reálértéküket, hogy a lakossági fogyasztásnak a bővülése már 76 hónapja folyamatosan növekedik, 2019 októberében ez 6,2 százalék volt, kiemelkedik egyébként az üzemanyag-kiskereskedelem 9,8 százalékkal.

Ez is azt jelzi, hogy nem igaz az, hogy az embereknek a bérei elégnek, eltűnnek, hiszen ha csak bemegyünk egy áruházba, próbálunk parkolni vagy az áruházban vásárolni, igaz, különösen karácsony előtt, akkor láthatjuk, hogy az embereknek igenis a pénztárcájukban megjelenik a jövedelemnövekedés (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), a béremelés.

Ami pedig az árfolyamváltozást illeti, az árfolyamváltozás hatása  teljesen meglepő módon egyébként  az inflációra minimális. 2002 és 2009 között ez jellemzően 5,3 százalék volt évente, ez most feleannyi 2010 óta, és nagyon fontos, hogy a műszaki cikkek és a gépjárművek tekintetében az árfolyamváltozás kell hogy gyakorolja a legnagyobb hatást, ennek ellenére, ha megvizsgáljuk, akkor 2010-hez képest ezen árucsoportoknak az ára lényegesen csökkent. És az is fontos, hogy mutatja, hogy nem költik el az emberek a pénzüket, hogy lakossági állampapírba az elmúlt hónapokban 2900 milliárd forintot tudtak fektetni. Ez azt jelenti, hogy a kormány gazdaságpolitikája helyes, a jövedelemnövekmény, az adócsökkentés mellett lehetővé válik az emberek fogyasztásának a bővülése és a megtakarítás bővülése is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 211 2019.12.10. 2:19  208-211

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az új Tbj. törvény parlamenti előkészítése során is hangsúlyoztuk, hogy nem az a cél, hogy bárkit is kiszorítsunk bármilyen ellátásból, és az Országgyűlés elé ilyen törvény is került. Abszolút nem célja az új törvénynek, hogy bárkit is kizárjon az egészségügyi ellátásból, különösen nem azokat, akik nehéz helyzetben vannak. Emellett felhívom továbbá a figyelmét arra is, hogy a sürgősségi ellátás is továbbra is ugyanúgy mindenkit megillet, ebben sem történt változás. Tehát felvilágosítom önt, hogy a Tbj. értelmében az álláskeresési járadékban, a keresetpótló juttatásban, valamint az álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők a Tbj. 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján biztosítottak. Azaz a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak, így az egészségügyi szolgáltatásra is. Ha valaki közmunkát végez, rá ugyanez vonatkozik.

Ha valaki azonban nem részesül ilyen juttatásban, és nem dolgozik semmilyen jogviszonyban, azonban rendelkezik minimális jövedelemmel  akiket felsorolt, embereket, mind ilyenek voltak , azok a szociális ellátásról és a szociális igazgatásról szóló törvény alapján szociálisan rászorultnak minősülnek, és ez alapján kaphatnak, nyerhetnek jogosultságot az egészségügyi ellátásra. Ezt a státuszt valóban igazolni kell, amely azzal függ össze, hogy az érintett személy esetében bekövetkezhet olyan változás, amely nem teszi indokolttá a jogosultságát.

Téves az a megállapítás, ami szerint ellátás nélkül marad az, aki dolgozik. Bárki meggyőződhet róla, hogy a munkáltatója rendezie ezt a kötelezettségét, de a jövő évtől az adóhivatal azonnal és közvetlenül tájékoztatja a munkavállalót abban az esetben, ha a munkáltatója a foglalkoztatással kapcsolatos adószabályokat megsértette. Az új törvény kedvezőbb a biztosítottak és az emberek számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 62 2019.12.17. 4:10  59-65

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztázzuk először is, hogy vagy szándékosan és/vagy tudatosan érti félre a törvényt és vezeti félre a közvéleményt (Soltész Miklós: Egyszerűen hazudik!  Balla György: Szándékosan hazudik!), vagy egyszerűen nem érti, hogy mit olvas. Idézem önt, azt mondja: „rengeteg ember elesik az ingyenes ellátás lehetőségétől”; ez hamis, megalapozatlan, lényegében egy rémhírterjesztés, hiszen e tekintetben a törvény semmit nem változott, ugyanazok vehetik igénybe az ellátást, mint akik eddig is igénybe vették. Nyomatékosan kérem önt, hogy mielőtt ilyen állításokat fogalmaz meg, olvassa el és értelmezze a törvényt. Ön millió emberekről beszél, százezrekről, ami szemenszedett hazugság, kiesnek az ellátásból, miközben egyébként a sürgősségi ellátás, a mentéshez való jog Magyarországon mindenkire vonatkozik, mindenkit megillet, azaz ellátás nélkül ilyen tekintetben Magyarországon nem maradhat senki. S ezzel összefüggésben jelzem, hogy ezt a központi költségvetés fizeti.

De menjünk tovább! Tájékoztatom önt, hogy a jelenlegi rendszerben bejelentkezés alapján történik meg az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének megkezdése, tehát mindenki saját maga jelentkezik be. Nem fogja elhinni, 1997-ben a Magyar Szocialista Párt fogadta el ezt a törvényt, az önök szövetségese (Soltész Miklós: Burány Sándor!  Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Így van!), és lehet, hogy azt sem fogja elhinni, hogy ezt a havi egyösszegű fizetést pedig Gyurcsány Ferenc vezette be 2008-ban. Tehát azzal, hogy fizetni kell annak, aki nem tartozik a törvény hatálya alá, azzal önök is egyetértenek, hiszen ezt önök vezették be, és ez ma is egy működő rendszer. Egyébként, hogy ki tartozik ez alá, példát mondok csak: a szociális törvény alapján a szociálisan rászorulók, tehát akinek nincs jövedelme, nem tud dolgozni, önhibáján kívül szociálisan rászorult (Zaj.  Tordai Bence: 35 ezer forintig!  Szászfalvi László: Hallgasd már végig!), annak sem kell egyébként egészségügyi járulékot fizetni, mégis kap egészségügyi ellátást. Vagy például, ha hiszi, ha nem, a hajléktalan is idetartozik, vagy a fogvatartott, és sorolhatnám önnek a törvényt.

(16.10)

Amit ön mond, az nem más (Tordai Bence: Nem én mondom!), mint riogatás és rémhírterjesztés. De ön mondja, senki más nem mond egyébként ilyet önön kívül. (Tordai Bence: Én is mondom! A Magyar Orvosi Kamarát idéztem!) Ebből a baromságból, amit most ön kitalált (Tordai Bence: Elnök úr, a Ház méltóságát ez nem sérti?!), ön egy notórius hazudozó, ebből akar politikai előnyt kovácsolni. (Taps a kormánypártok soraiban.  Szászfalvi László: Fáj az igazság, mi?!)

Ez az új törvény semmi mást nem akar, mint tisztázni azt, hogy ha valaki nem fizet, és mégis igénybe veszi a szolgáltatást, azt miért teszi. Nem célja a törvénynek, a kormánynak, az Országgyűlésnek, hogy bárki is az egészségügyi ellátásból kimaradjon, de igenis az cél (Zaj.), az cél, hogy ezt a rendszert, ami kvázi húsz éve működik, és úgy működik, ahogy működik, azt felülvizsgáljuk, és ha vannak benne potyautasok, akik egyébként fizethetnének, de nem fizetnek, azokat kiszűrjük, és fizetésre bírjuk, aki pedig önhibáján kívül nem tud fizetni, annak a helyzetét tisztázzuk, és tisztázni is fogjuk, mert az vagy hajléktalan, vagy szociálisan rászorult, vagy valamilyen egyéb kategóriába bele fog esni, ami alapján egyébként jár neki az egészségügyi ellátás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.  Zaj.)

Tisztelettel kérem, a hazudozást, a rémhírterjesztést fejezze be! (Zaj.  Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Így van!  Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.  Az elnök csenget.  Szászfalvi László: Ezt nem te kaptad!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 4 2020.02.20. 5:08  1-4

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban az iparűzési adónak, a helyi adónak nagy jelentősége van az önkormányzatok finanszírozásában, hiszen a rendszerváltás utáni bevezetése óta az iparűzési adó meghatározó bevétele lett az önkormányzati rendszernek. Csak két számot mondanék: 2010-ben még 443 milliárd forint folyt be ebből az adónemből, 2020-ra már 827 milliárdot terveztek az önkormányzatok. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt az iparűzésiadó-bevétel megduplázódott az önkormányzatok költségvetésében, ez azt jelenti, hogy évente átlagosan 10 százalékos növekménnyel lehet számolni.Az önkormányzatoknak, legyen az kistelepülés, kisváros vagy megyei jogú város, vagy éppen a főváros és kerületei, jelentős tételt jelentenek a költségvetésükben a helyiadó-bevételek. A helyiadó-bevételek mellett azonban az állami támogatás összege is jelentős, ez az önkormányzati finanszírozás tekintetében eléri az 50 százalékot. 2010 után a jelenlegi Fidesz-KDNP-kormány átalakította az önkormányzatok finanszírozását, bevezette a feladatfinanszírozást, megnevezte, hogy melyek azok a kötelező, állam által, törvény által biztosított feladatok, amelyeket az önkormányzatoknak el kell végezni.

Az önkormányzatok attól függően persze, hogy mennyi helyiadó-bevételt tudtak beszedni, és ez nagyon változó az ország területén…  egyes önkormányzatok igen magas helyi adót tudnak realizálni, mások pedig sajnos nem tudnak olyan összeget, amelyet szeretnének, vagy egyáltalán nem tudnak. Ezért aztán az önkormányzatok gazdálkodása terén teljesen eltérő kép alakult ki. Azok, akik közel két évtized alatt jelentős iparűzési-, helyiadó-bevételhez jutottak, teljesen más szolgáltatást tudnak nyújtani a lakosoknak.

Valóban úgy van, ahogy a képviselő úr mondja, nem a kormány, nem az Országgyűlés, hanem a Versenyképességi Tanács tárgyalta a helyi adó rendszerének minimális átalakítását. Azért minimális, mert összesen arról tárgyalt a Versenyképességi Tanács, hogy az értékcsökkenési leírás levonható legyen az adóalapból, ez a költségek mintegy 10 százalékát jelenti, a kutatás-fejlesztési feladatok ötszöröse legyen levonható, és a társasági adóhoz illesztve a decemberi 90 százalékos feltöltési kötelezettség szűnjön meg.

A Versenyképességi Tanács feladata az, hogy a kisvállalkozások helyzetét ítélje meg, és vállalkozási szempontból értékelje a helyi adó rendszerét. Ebből a szempontból elfogadható az az álláspont, hogy ők egy új, más, egy versenyképesebb helyiadó-rendszert szeretnének. Jelzem önnek, hogy 2017-es nyilatkozata alapján még ön is foglalkozott azzal, hogy Magyarországon a vállalkozások versenyképességi helyzete nem megfelelő. Akkor nem önkormányzati szempontból közelítette meg ezt a kérdést, hanem versenyképességi szempontból. Akkor teljesen más volt a véleménye, egyezett a Versenyképességi Tanács véleményével. (Burány Sándor közbeszól.)

Jelzem egyébként önnek, hogy nem a Fidesz-KDNP-kormánytól kell félteni az önkormányzatok finanszírozási rendszerét és az önkormányzatok helyzetét. Emlékeztetem önt, hogy 2010-ben ez a kormány csődhelyzetben vette át az önkormányzatok helyzetét (Arató Gergely: Nem mondasz igazat, hazudsz!), és ebből a csődhelyzetből kellett mintegy 1400 milliárd forint hitelátvállalással és támogatással helyrehozni az önkormányzatok helyzetét. Egyébként pedig a kormány nem von el, nem kíván elvonni, a helyi adó, az helyi adó marad az önkormányzatok számára, éppen hogy önök akarják a kormány kezéből kivenni az európai uniós forrásokat, és direkt önkormányzati célra felhasználni. (Arató Gergely: Bizony, bizony, hogy ne lopjátok el.  Az elnök csenget.)

Szeretném továbbá emlékeztetni önt, hogy önök ingatlan-, vagyonadót kívántak bevezetni az önkormányzati rendszerbe, sújtani a lakosságot, a lakásokra adót kívántak bevezetni, amit aztán az Alkotmánybíróság kétszer törölt el. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Összességében tehát nem a Fidesz-kormánytól kell félteni az önkormányzati rendszer finanszírozhatóságát, hanem leginkább önöktől, a baloldali kormányoktól. Mi éppen hogy az önkormányzatok helyzetét rendeztük, és ez így lesz a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(9.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 63 2020.02.24. 4:10  60-66

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Véleményem szerint önök ezt a kérdést túlreagálják, nemhogy túlreagálják, olyan információkat juttatnak el a közvéleményhez, önkormányzatokhoz, önkormányzati vezetőkhöz, amelyek ebben a kérdésben nem valósak, lényegében az önkormányzatokat megfélemlítik és riogatják. (Szabó Timea: Megfélemlítjük?!  Közbeszólások a Párbeszéd soraiban.  Derültség az LMP soraiban.) Szó nincs arról  szó nincs arról! , hogy ez az információ, ez a tanulmány, egy tervezet, amelyet egyébként a Versenyképességi Tanács tárgyalt meg, bármelyik önkormányzatot is működésében veszélyeztetné, gazdálkodásában ellehetetlenítené. Szó nincs erről! Miért mondom azt, hogy túlreagálják? Egyrészt tartalmilag reagálják túl. Mondok egy példát az ön felszólalásából. Ön azt mondta, hogy a feltöltési kötelezettség elhalasztása 20 milliárd forint bevételkiesést jelent. A nevében is benne van, hogy ez egy elhalasztás, nem decemberig kell 90 százalékra feltölteni, hanem májusig (Tordai Bence: De ez az adott évben bevételkiesés az önkormányzatnak!), ez nem okoz bevételkiesést a fővárosnak sem, ez likviditási nehézséget okozhat (Tordai Bence: Ja! Ja!  Szabó Timea közbeszól.), amire egyébként lenne idő felkészülni, hiszen ezt, ahogy mondtam, még a kormány sem tárgyalta, az Országgyűlés előtt sincs, tehát ha ezt az Országgyűlés el is fogadná, akkor is majd csak a következő évben léphetne hatályba.

Aztán eltúlozza hatásában is, hiszen ez a változás összességében az önkormányzatok 90 százalékát érdemben nem érintené, azt a 10 százalékot pedig, amelyet érint, annyiban érintené, hogyha változatlan formában fogadná el itt az Országgyűlés, hogy az iparűzésiadó-bevétel 10 százalékkal csökkenne (Szabó Timea közbeszól.), azaz az éves növekményről  az elmúlt tíz évben mindig átlagban 10 százalékkal növekedett az iparűzésiadó-bevétel , egyéves növekményről kellene kvázi lemondaniuk az érintett önkormányzatoknak. (Tordai Bence közbeszól.) De ön eltúlozza a reagálását abban a tekintetben is, hogy ennek milyen joghatása van. A Versenyképességi Tanács által tárgyalt anyagoknak semmilyen joghatása nincs a törvényhozásra, a kormányzati munkára és különös tekintettel pedig az Országgyűlés munkájára.

Egyébként pedig valóban, a kormány, a Pénzügyminisztérium tárgyal az érintett önkormányzatokkal, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, végigvesszük, hogy mi az érdeke az önkormányzatoknak, és megtárgyaljuk azt is, hogy mi az érdeke azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket a Versenyképességi Tanács képvisel. Az az érdeke, hogy még versenyképesebbek legyenek, mert a társasági adó már alacsony Magyarországon, de ha az iparűzési adóval együtt nézzük meg a közterheiket, akkor bizony még magasnak mondható, és a Versenyképességi Tanácsnak nyilván az az érdeke, hogy egy olyan rendszert alakítsunk ki, amellyel még több munkahelyet tud kialakítani a vállalkozások által, vagy a meglévő munkahelyeket meg tudja őrizni. Kétféle érdek van tehát, ezeket ütköztetni fogjuk, és azt követően dönt arról a kormány, hogy az Országgyűlés elé terjeszte bármilyen törvényjavaslatot ezzel kapcsolatban.

Egyébként pedig mondanék önnek valamit: ne a Fidesz-KDNP-től féltse ön az önkormányzati rendszert! A Fidesz-KDNP 2010-ben egy csődközeli önkormányzati rendszert mentett meg azáltal, hogy átvállalta az önkormányzatok hitelét, adósságát, és feladatfinanszírozást vezetett be. Én azt gondolom, hogy az önök pártszövetsége és az MSZP tönkretett valamit (Szabó Timea: Mi külön! Mi külön felelősök vagyunk!), és ön most itt felszólal, próbálja védeni az önkormányzati rendszert. (Az elnök csenget.) Még egyszer mondom: ne tőlünk féltse, hanem az ön mellett ülő barátaitól! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 81 2020.02.24. 4:09  78-83

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gazdaságban 2013-ban történt meg a fordulat. A 2013 óta bekövetkezett növekedés dinamikus jövőt biztosít az ország számára. Egy olyan gazdasági növekedést láthatunk, amely mögött nem az eladósodás áll, hanem bizony stabil fundamentumok vannak. Hogy minek köszönhető ez? Négy tényezőt szeretnék itt megemlíteni. Az első a kormányzati intézkedések. Ezek közül kiemelem az adó- és bérmegállapodást és a „Versenyképesebb Magyarországért” programot, de az otthonteremtési támogatás is idesorolható és az állami beruházások is.

A kedvező foglalkoztatás és bérfelzárkóztatás következtében folyamatosan növekvő a lakossági fogyasztás. Itt a lényeg az, hogy egyre több a foglalkoztatott  több mint 800 ezer 2010 óta , egyre magasabb bérért dolgoznak. Ezáltal többen többet fognak fogyasztani, ami természetesen visszahat a gazdaság teljesítményére, hiszen az elfogyasztott eszközöket, szolgáltatásokat meg kell termelni.

A harmadik a piacbővülés, az újonnan megszerzett és kiépült exportkapacitások. Itt elsősorban a külső, külföldi befektetők új gyárainak, üzemeinek a megépítése az, ami meghozza ezt az eredményt.

A negyedik pedig az uniós források felhasználása, amiben köztudott, hogy az Európai Unióban az egyik legjobbak vagyunk, az élmezőnyben vagyunk. Ezt, az uniós források felhasználását elsősorban a magyar gazdaság bővülésére, növekedésére tudjuk fordítani.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, akkor néhány intézkedést kiemelnék a kormányzati döntések közül, megerősítve azokat, amelyeket a képviselő úr is elmondott. Kiemelkedik a társasági adó kulcsának a csökkentése, amely Európában a legalacsonyabb, 9 százalékos. Ezzel sok-sok befektetőt tudtunk idevonzani az országba. Ennek az oka az például, hogy a beruházások tekintetében minden 100 forintból 28 százalékot beruházásra költöttünk. Ez azt jelenti, hogy nem éljük fel a jövőnket, hanem olyan fejlesztésekre, beruházásokra fordítjuk, ami újabb és újabb lehetőséget ad a magyar vállalkozásoknak és a magyar családoknak.

Nagyon fontos kiemelni még a tehercsökkenéseket, a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentését, hiszen valamikor 27 százalék volt, 2019 júliusától már ez az összeg 17,5 százalék. Ez százmilliárdokat hagy a magyar gazdaságban a magyar vállalkozásoknál.

És hogy mi a célkitűzés? Az, hogy az Európai Unió növekedéséhez, átlagnövekedéséhez képest a magyar gazdaság legalább 2 százalékkal többet tudjon teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy ez biztosítja az ország, a költségvetés, az emberek biztonságát. Nagyon fontos ehhez, hogy elfogadjunk egy gazdaságvédelmi akciótervet 2020-ban, még ebben az évben, ami reményeink szerint és akaratunk szerint biztosítani fogja ezt a növekedést a magyar gazdaság számára, Magyarország számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 105 2020.02.24. 4:06  102-108

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A javaslatával először is, úgy gondolom, elvi és ebből eredően komoly politikai problémám, problémánk van, mégpedig az, hogy kétféleképpen gondolkodunk az adókról. Önöknek  a választási program alapján mondom, az adóprogramjuk alapján mondom  az az elvük, hogy mindent meg kell adóztatni Magyarországon, és mindenkit. Nekünk meg az az elvünk, hogy a közterhet, az adókat csökkenteni kell, és úgy kell stabilizálni a költségvetést, hogy többen fizessenek, több foglalkoztatott fizessen kevesebb adót, több vállalkozás fizessen kevesebb adót, alacsonyabb áfával, magasabb fogyasztással többen fogyasszanak, és több adót fizetnek. Ez a gyakorlat, amit 2010-től a Fidesz-KDNP-kormány folytat, meghozta az eredményeket. Meghozta, hiszen stabilizálódott a költségvetés, évente közel 700 milliárd forinttal a csökkentett adó ellenére is több adóbevétel folyik be. Azt gondolom, ahelyett, hogy önök hat-hét-tíz adót vezetnének be vagy növelnék a meglévőket, azon gondolkodjanak el, amit ez a kormány folytat, aminek  még egyszer mondom  a lényege az adópolitikában az adócsökkentés, a köztehercsökkentés. Így lehet idevonzani vállalkozásokat (Tordai Bence: Magyarázd el a svédeknek!), befektetéseket, így lehet munkahelyeket teremteni, így lehet technológiát fejleszteni, így lehet magasabb árbevételt elérni és ezáltal magasabb béreket adni, így lehet növelni a költségvetés bevételeit.

Azt gondolom, ahelyett, amit mi mondunk  és akkor mondom a választási programjuk alapján, amit nyilván megvalósítanának, ha itt többséget tudnának szerezni , kiterjesztené az örökösödési adót, forrásadót vezetne be bizonyos vállalkozásokra, 30 százalékost (Tordai Bence: Az offshore cégekre!), azt meg is mondja, a tőkemozgásokra Tobin-adót, spekulánsadót vezetne be (Tordai Bence: Pontosan, a spekulánsokra!), bizonyos vállalkozásokra karbonadót vezetne be; de a legsúlyosabb  most jön a két legsúlyosabb elképzelésük és javaslatuk , hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos rendszerében a 15 százalék helyett új kulcsot vezetnének be, 30 százalékot (Tordai Bence: A milliós jövedelmekre, igen!), ezáltal megadóztatnák a teljes magyar adózó állampolgárokat, és amivel elriasztanák a befektetőket, az pedig a társasági adó kulcsának több mint duplájára való emelése, mégpedig 19 százalékra visszaemelnék a társasági adó kulcsát.

(16.10)

Azt gondolom, hogy ezzel az adópolitikával azt érnék el, hogy egyrészt nem jönnének ide, Magyarországra újabb és újabb befektetések, ezáltal a meglévő munkahelyeket nagyon nehéz lenne vagy egyáltalán nem lehetne megtartani, de ami sokkal súlyosabb ezzel az adórendszerrel, amit önök akarnak, az az, hogy az itt lévő vállalkozások is, amelyek megbecsülik most Magyarországot, és elfogadják egyébként az adózási körülményeket és Magyarország adózási rendszerét, még azok is elmennének Magyarországról, és ezáltal önök az adópolitikájukkal veszélyeztetnék a magyar emberek munkahelyeit, veszélybe sodornák, bizonytalanságot okoznának a teljes magyar gazdaságban, egyébként a költségvetésnek is.

Azt gondolom, hogy az önök javaslata bármilyen adóemelésre vonatkozóan rossz, inkább azon gondolkodjanak, hogy a kormány adócsökkentési politikáját támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 64 2020.03.02. 2:06  61-64

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is tisztázzunk valamit: az épületeket nem államosította az állam, mint ahogy azt ön mondta a felszólalásában. A működtetést vette át az állam, nem pedig az épületek tulajdonát, így aztán az az önkormányzatok tulajdona maradt. Valóban úgy van, hogy 2017-től szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük a köznevelés-működtetés feladatának átrendezése érdekében azoknak az önkormányzatoknak, ahol magasabb a helyiadó-, különös tekintettel az iparűzésiadó-bevétel. Ezeknek az önkormányzatoknak a száma a 3200-ból mintegy száz fölött van, de évről évre csökken a számuk. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy egyrészt a köznevelés feladatainak a finanszírozása megtörténjen, másrészt pedig igazságos legyen a forráselosztás az önkormányzatok között. Mert mégsem igazságos az, hogy egyes önkormányzatok dúskálnak a javakban, míg más önkormányzatok az alapfeladataikat sem tudják ellátni. Egyébként pedig ez a forrásátrendezés nem volt ismeretlen a szocialista kormányzás alatt sem, ez az önök idejében is létezett.

Ami pedig az elszámolást illeti: felhívom képviselő úr figyelmét, hogy egyrészt azok a költségvetési beszámolók, amelyek az Országgyűlés elé kerülnek, tartalmazzák ezeket a forrásátrendezéseket, másrészt pedig az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi az állami költségvetési beszámolót, a források felhasználását, harmadrészt pedig az állami szervek is ellenőrzik. Azt gondolom, hogy az a forrás, amely átrendezésre kerül, az a céljának megfelelően a köznevelés működtetésének a forrásait bővíti, és ez így igazságos. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 68 2020.03.02. 2:11  65-68

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, ön is tudja, mi a kormányzat alapvető célja: a kormány alapvető célja az, hogy minden magyar család lehetőség szerint saját otthonhoz jusson. Erre azt mondani, hogy ez a kormány nem foglalkozik a magyar családok lakhatásával (Csárdi Antal: Nem ezt mondtam!), az egyszerűen képtelenség, hiszen például csak 2020-ban a költségvetés 2200 milliárd forintot tartalmaz, amit a családokra költ a költségvetés, a magyar kormány, a magyar Országgyűlés. 2019-ben 21 ezer lakás épült, ami 20 százalékkal magasabb a 2018-as számnál, ami azt is jelenti, hogy immár hatodik éve folyamatosan növekszik a kormányzati intézkedések hatására az új építésű lakások száma.Ha megengedi, néhány intézkedést azért felsorolnék, és annak a hatásait. (Csárdi Antal: Inkább válaszoljon, kérem szépen!) Ilyen a családi otthonteremtési kedvezmény, amely 2015. július 1. óta működik, 130 ezer családot érint Magyarországon, és a beadott kérelmek összege pedig már meghaladja a 400 milliárd forintot. De egy különös intézkedés a falusi CSOK bevezetése, ami a falun élő emberek számára akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást is jelenthet használt lakás vagy ház megvásárlására és felújítására; ez 2500 települést érint. De azok számára, akik nem lakást szeretnének, hanem a munkahelyük miatt kell esetleg más városba költözni, a bérlakásépítéssel, -felújítással kapcsolatos adókedvezményt tudnám mondani, a munkásszállások kialakításához adható támogatást, és sorolhatnám, de mivel a kettő percbe ennyi fért bele, ezért én megköszönöm a figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 182 2020.03.02. 2:08  179-186

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mielőtt az érdemi válaszra rátérnék, engedjen meg egy kis visszatekintést a történelemben, hiszen az önök kormánya idején az első teendőjük az volt, hogy a Fidesz-kormány által bevezetett intézkedéseket és otthonteremtési támogatási rendszert lényegében évek alatt teljes egészében megszüntették és leépítették. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ehelyett a következőt csinálták: szinte az egész országot belevezették a devizahitel intézményébe (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!), amivel teljes egészében kilátástalan helyzetbe hozták emberek millióit. Amikor önök lakhatási válságról vagy a fiatalok nehéz lakásszerzési körülményeiről beszélnek, akkor előbb tekintsük át azt, hogy hogyan lehetett ezeket az embereket ebből a társadalmi válságból kihozni. Ha nincs akkor kormányváltás, és nem jön a Fidesz-KDNP, és évek alatt nem hozza ki ebből a válságból ezeket az embereket, benne a fiatalokat is, a fiatal családokat, akkor viszont nem beszélhetünk arról, hogy hogyan lehet továbblépni, és hogyan lehet egy valóságos, egy tényleges otthonteremtési támogatási rendszert kiépíteni Magyarországon. Először a válságot kellett kezelni, a devizaválság okozta nehézségeket, és aztán következtek a lépések. Az első lépés a családi otthonteremtési támogatás bevezetése volt 2015 júliusában. Ennek az eredményei ma már kézzelfoghatóak, számokkal mérhetőek: 130 ezer család több mint 400 milliárd forintot igényelt annak érdekében, hogy saját lakása és saját otthona legyen.

Erre azt mondani ma, hogy ez semmi, hogy nem történt az elmúlt években megfelelő lépés annak érdekében, hogy az emberek saját otthonhoz jussanak, ez egyszerűen nem igaz. Ha megengedi, a megtett kormányzati lépéseket még a hátralévő egy percemben folytatnám. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 186 2020.03.02. 1:08  179-186

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor ön 280 ezer lakásról beszél, új építésű lakásról, nem tudom, hány ciklust és hány évet adott össze (Bangóné Borbély Ildikó: KSH-adat!), de valószínűleg az a rendszerváltás előtti negyven év is benne van ebben a 280 ezerben (Derültség a kormánypárti padsorokban.), ha már a számokról beszélünk.Egyébként pedig önnek azt javaslom, hogy menjen ki az emberek közé, menjen ki kistelepülésre. Én Dél-Borsodba, a saját választókörzetembe kimegyek, másról sem hallok a fiatalok körében, hogy hogyan tudna új házat építeni, mert most érzi azt a lehetőséget, végre eljött az a lehetőség, hogy van esélye. Van esélye a falun megvenni egy használt lakást és azt felújítani az ő saját igényének megfelelően, ezt nevezik falusi CSOK-nak. Van a babaváró hitel, ami korlátlan felhasználású (Tordai Bence: El akarjátok adósítani a fiatalokat!), de az emberek nagy része, én úgy érzékelem, azt is lakásra, lakásfelújításra vagy lakásvásárlásra fordítja.

Ellentétben az ön állításával, most van az az esély Magyarországon a fiataloknak, hogy otthont, családot tudnak együtt alapítani. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: 160 ezres albérletár!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 190 2020.03.02. 2:15  187-194

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Igen, az infláció kérdése, az áremelkedés kérdése valóban nagyon fontos kérdés minden magyar ember számára, hiszen ez határozza meg azt, hogy a mindennapi életünk hogyan alakul. Azért ne felejtsük el azt, hogy az infláció nagyságától van egy sokkal fontosabb tényező, az pedig a fizetésünk, a jövedelmünk nagysága. Ugyanis vannak kormányok, amelyeknél ez úgy működött, hogy a jövedelem mindig alacsonyabb volt, mint az infláció mértéke; a nyugdíjemelés mindig alacsonyabb volt, mint az infláció. Ez volt az előző baloldali szocialista kormány, aminek a jelenlegi DK, az ön pártja is egyébként tagja, részese volt.Én azt gondolom, hogy ha ezt a kérdést úgy tesszük föl, hogy az inflációval szemben, ami kapcsán valóban a januári adat nem kedvező, de azért azt tudnunk kell, hogy ez egy egyedi adat, hiszen januárban vannak általában az áremelések, nyilvánvaló, hogy ez lényegesen kisebb lesz majd… Ha úgy tesszük fel a kérdést, és úgy hasonlítjuk össze, hogy mennyi volt a jövedelemnagyság mértéke például 2019-ben, és mennyi volt vele szemben az infláció, akkor azt láthatjuk, hogy a jövedelem 11,2 százalék, míg az infláció mértéke 3,4 százalék volt, tehát a munkabérek vásárlóértéke jelentősen növekedett 2019-ben is.

Persze, mindig lehet olyan adatot kiemelni, hogy minek az ára emelkedett valamivel jobban, de ha megnézzük a makroszámokat, azt gondolom, hogy a kormány politikáját igazolják vissza. És teljes egészében igaz ez a nyugdíjakra vonatkozóan is, hiszen a kormány minden évben azt az ígéretét, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrzi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), a magasabb inflációval szemben is tudta őrizni, és az emberek nyugdíjának a reálértéke is minden évben megőrződött vagy éppen magasabb lett. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 194 2020.03.02. 1:17  187-194

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ami az árfolyamot illeti, az árfolyam tekintetében a Pénzügyminisztériumnak végképp nincs feladata, olyan értelemben, hogy az árfolyam-alakításban felelőssége. Az igaz, hogy a költségvetési hatásokat meg kell vizsgálni, és éppen az EU-támogatások tekintetében ez éppen pozitív hatással van erre (Z. Kárpát Dániel: Gyenge emberek akarnak gyenge forintot! Csak a gyenge emberek, államtitkár úr! Erős emberek nem akarnak gyenge forintot!), és ebből a többletből tudjuk egyébként a költségnövekményeket finanszírozni az európai uniós projektek tekintetében. (Z. Kárpát Dániel: Gyenge ember akar gyenge forintot…)De ami a legfontosabb, az, hogy egyrészt az embereknek nincsen devizahitelük, és így az árfolyamváltozás gyengülése nincs negatív hatással rájuk. És ugyanez igaz az államadósság tekintetében, ahol már van a Pénzügyminisztériumnak feladata, de ha az államadósságot megvizsgáljuk a GDP-hez mérten, akkor az államadósság 2010 óta folyamatosan csökken, éppen azért, mert a devizahitelek kivezetése szintén megtörtént állami szinten is. És azt gondolom, hogy amit egy kormány megtehet az árfolyam-ingadozás védelmével szemben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), azt a Fidesz-KDNP-kormány az elmúlt években megtette. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 54 2020.03.09. 4:13  49-57

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, a kormány célja teljesen egyértelmű, az elmúlt tíz évben mindig is ez volt: a foglalkoztatás növelése, a bérek növelése, a családok támogatása, a vállalkozások támogatása, a versenyképesség erősítése, az adózás terén pedig az adminisztrációs terhek csökkentése. Nem is lehet egy kormánynak más célja, hiszen ha nem ez lenne, és ezt nem tudná megvalósítani, akkor ma Magyarországról nem tudnánk azt mondani, hogy európai uniós mércével is a gazdasági növekedés kiemelkedő, az Unió egyik legjobb országának számítunk. De ha föltennék azt a kérdést maguknak önök is, hogy hogyan jutott el az ország ide, hogyan jutott el 2010-től egy csődhelyzetben lévő ország oda, hogy ma az Unió egyik legjobban növekedő országának nevezik, akkor bizony a válaszban benne kell hogy legyen, azért van ez, mert a kormány tudta a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességét biztosítani, azokkal az erős gazdasággal rendelkező országokban működő vállalkozásokkal szemben, amelyek helyzeti előnyben vannak, mert tőkeerősek, mégis Magyarországra jönnek, és Magyarországot választják a vállalkozásuk helyéül. Hogy ez mennyire igaz: a tavalyi évben a kormány 101 nagyberuházásról tudott megállapodást kötni külföldi és magyar nagyvállalkozásokkal. Ez 1700 milliárd forint befektetést jelentett az elmúlt évben. Ehhez kell az, hogy a kormány a közterheket csökkenteni tudja, hogy olyan gazdasági közeget tudjon biztosítani az országban működő vállalkozások számára, hogy megérje Magyarországra jönni. Ennek egyik eleme a társaságiadó-kulcs 9 százalékra való csökkentése.

S igen, fontos része a helyi iparűzési adó a magyar közteherviselési rendszernek, amely jelentős bevételt generál az önkormányzatok számára. Az elmúlt tíz évben mindig évente átlagosan 10 százalékkal növekedett a helyiiparűzésiadó-bevétel. S bizony a Versenyképességi Tanács megvizsgálta azt, hogy a versenyképesség további növelése érdekében  mert ez egy ilyen műfaj, hogy ha bírni akarjuk a versenyt, akkor tudnunk kell  a közterheket hogyan tudjuk tovább csökkenteni. Ebbe a kategóriába tartozik a helyiiparűzésiadó-bevétel is. Ezt megvizsgálta a Versenyképességi Tanács, tett egy javaslatot, azonban erről a döntés a mai napig sem kormányzati, sem egyéb szinten nem született, a tárgyalások folynak az önkormányzatokkal, a kicsi, a közepes és a nagyobb önkormányzatokkal, és mindenkinek meghallgatjuk a véleményét.

Ami az önök javaslatát illeti, az eléggé értelmezhetetlen, hiszen ez egy új költségvetési politikát jelentene, ugyanis jelenleg a globális bevétel áll szemben a kiadási tervezéssel. Amit önök akarnak, hogy az egyik adónem egyik részét átadnák az önkormányzatoknak meghatározott célra, az nem is tudom mi, az biztos, hogy nem felelős költségvetési politika, hanem egy adok-veszek, húzd meg, ereszd meg, egyik kezemmel be, a másik kezemmel oda. Azt gondolom, hogy ez a teljes költségvetési szemlélet, a teljes költségvetési rendszer átalakítását kellene hogy jelentse.

Egyébként pedig a kormánynak nincs szégyenkeznivalója az útfejlesztésre költött forrásokról. Az elmúlt tíz évben az EU-s forrásokkal együtt 2900 milliárd forintot költöttünk az utak fejlesztésére, javítására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 60-62 2020.03.09. 4:19  57-65

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mi azt gondoljuk, hogy a kormány idejében felismerte a koronavírusban rejlő kockázatokat, és ennek megfelelően meg is tette az óvintézkedéseket, hiszen felállította az operatív törzset, amely napi szinten működik, meghozza a megfelelő döntéseket, és figyelemmel kíséri a nemzetközi fejleményeket. Ebben a helyzetben, tisztelt képviselő úr, az a legfontosabb, hogy megvédjük és megőrizzük a magyar emberek egészségét, biztonságát és életét. Ezért nagyon fontos az, hogy higgadtak, felelősek legyünk, ne keltsünk pánikot, ugyanakkor tudjuk, hogy pontosan mi a helyzet és mi várható.

(15.00)

A kormány mindent megtesz, hogy az emberek, a magyar emberek biztonságban legyenek.

Igen, igaza van önnek, a gazdaságra is kihatással van a koronavírus, azonban fogadja el azt, hogy jelenleg a legfontosabb mégiscsak a védekezés, jelenleg a legfontosabb feladat az, hogy az országot megvédjük a járványtól, jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy az országot megvédjük a tömeges megbetegedésektől, jelenleg mégiscsak az a legfontosabb, hogy a kórházakat, az egészségügyi dolgozókat, egyáltalán a magyar embereket felkészítsük arra, hogy hogyan védjük meg magunkat, hogyan védjük meg azt, hogy Magyarországon a koronavírusból le legyen haláleset, ne legyen olyan járvány, mint ami más európai országban van, lásd például Észak-Olaszországban. Most ez a legfontosabb feladat, és megelőzi a gazdaságélénkítő lépéseket.

Mert arra, amit ön az interpellációjában leírt, és csak kis részben mondott el, hogy hogyan kell áfát csökkenteni, hogyan kell majd szociális hozzájárulási adót csökkenteni, hogyan kell a nyugdíjakat emelni, hogyan kell a családi pótlékot emelni, azt gondolom, lesz nekünk lehetőségünk akkor, amikor benyújtjuk a költségvetési törvényt; várhatóan ez év májusában, benyújtjuk az adótörvényt, és akkor meg tudjuk beszélni ezt. Úgy gondolom, hogy a koronavírus okozta nehézségek most még nem adnak lehetőséget arra, hogy ezekkel a gazdaságpolitikai vagy más ösztönző lépésekkel foglalkozzunk.

Valóban, a gazdaságra hatással van, legfőképpen a turizmusban érezhető már némi visszaesés, ugyanakkor az iparialkatrész-ellátásban is az időszakos jellegű fennakadások előfordulnak. Nagyon pozitív hír ugyanakkor, hogy Kínában leginkább visszatér a rendes kerékvágásba a termelés.

Ami a magyar gazdaság kihívásait illeti: a magyar gazdaság szerkezete erős, a magyar gazdaság szerkezete strukturálisan átalakult, átalakulóban van, és az elmúlt tíz évben az egyensúlyi folyamatok is jelentősen javultak. A magyar gazdaság a kihívásoknak, mint ahogy az elmúlt tíz évben is, úgy a jövőben is meg fog felelni, és azt hiszem, a kormány is ezeknek a kihívásoknak megfelelt, és le tudta győzni a nehézségeket, a problémákat.

Ön is tudja, hogy a devizahitelezés  és most nem vádolom önöket, mert nem illik ehhez a témához  mekkora bajt okozott az országnak, a családoknak, a vállalkozásoknak, de ön is tudja, hogy azért mégiscsak el tudtuk érni a bér- és adómegállapodást, ami jelentősen javított az ország és az emberek helyzetén, és sorolhatnám, sorolhatnám. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

A lényeg az, hogy most egy európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés van…

ELNÖK: Köszönjük szépen.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: …és így a magyar gazdaság erős, és felkészült a kihívásokra. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 68 2020.03.09. 4:11  65-71

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy nem a Fidesz-KDNP-kormánytól kell félteni a költségvetést, egyáltalán a magyar gazdaságot.Az elmúlt tíz év bizonyította azt, hogy a magyar kormány igenis felelősen gazdálkodik, és nehéz krízishelyzetben is képes az országot a megfelelő útra terelni mind a gazdaságpolitika terén, mind pedig a költségvetési politika terén. De emlékeztetem önt, hogy az önök politikai szövetségesei, a szocialista-liberális kormányok máshogy gondolkodtak és máshogy cselekedtek, hiszen 2002 és 2010 között bizony tönkretették az országot.

Csak mondom önnek emlékeztetőül, hogy a 2002. év végére 9,7 százalékos hiány volt, 2006-ban is meghaladta a 9 százalékot, a felelőtlen gazdaságpolitika következtében az államadósság 80 százalék fölé ugrott, a devizaadósság meghaladta az 50 százalékot, és bizony 2010-ben ezt kellett kezelni a Fidesz-KDNP-kormánynak, és azt gondolom, sikerrel, hiszen 2012 óta a hiány minden évben az uniós kritérium alatt maradt, hosszú távon pedig az egyensúlyi költségvetési kormányzati célt is teljesíteni tudtuk.

A polgári kormány válságkezelést, növekedést elősegítő gazdaságpolitikájának eredményeként 2013 óta a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályán mozog, hazánk teljesítményéhez a legtöbb ágazat pozitívan járul hozzá, és a bővülést nem az eladósodás táplálja.

(15.10)

Igen, a gazdasági növekedés 2018-ban már meghaladta az 5 százalékot, 2019-ben pedig 4,9 százalék volt. A költségvetési hiány 2012 óta stabilan a GDP 3 százaléka alatt teljesült, az államadósság pedig 2019-ben 66,4 százalékra mérséklődött. Ezek a számok bizonyítják azt, hogy a kormány tudja kezelni és jó irányba viszi a költségvetési egyensúlyt és a költségvetési politikát.

Ami pedig az árfolyammal kapcsolatos kérdését illeti, a Pénzügyminisztériumnak nem áll módjában, sem szándékában a forintárfolyamra hatást gyakorolni. Ezt egyébként az MNB-törvény nem is teszi lehetővé. Az 1. § egyértelműen kimondja, hogy nem lehet a kormány részéről a Magyar Nemzeti Banknak utasításokat adni, és ezt a pénzügyminiszter tiszteletben tartja, és így is végzi tevékenységét.

Egyébként a minisztériumnak sincs árfolyamcélja, hiszen Magyarországon szabadon lebegő árfolyamrendszer van, ami azt jelenti, hogy a forint árfolyamára a nemzetközi piacok is hatással vannak. És a kormánytól független jegybank figyeli ezeket a folyamatokat, és az árstabilitás megőrzése érdekében szükséges lépéseket ő felelős megtenni.

Ami a költségvetés-tervezést illeti, nem fog változni, az a gyakorlat fog érvényesülni, hogy a három hónap átlagának megfelelő árfolyamot fogja a Pénzügyminisztérium figyelembe venni, semmilyen előrejelzést nem készít, hiszen ez a gyakorlat, és ez a tapasztalat jól bevált.

Egyébként, ami az összköltségvetési folyamatokat illeti, ön is láthatja, hogy Magyarország megítélése akár a költségvetés terén, akár a gazdasági folyamatok terén igen pozitív, hiszen a hitelminősítők fölminősítik az országot. Azt gondolom, hogy ez igazolja az ország költségvetési politikáját is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 224 2020.03.09. 2:06  221-228

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mondanék önnek hat olyan dolgot, amiből egyről sem tehet a kormány, mégis a világban lezajló folyamat, és amit ön mond, ami egyébként igaz az áremelések tekintetében, arra mégis hatással van.Afrikai sertéspestis, Kínában a sertésállomány 55 millió tonnáról 35 millióra csökkent. Ez egész Európára hatással van, így a magyar sertéstermelőkre is, drágábban exportra el tudják adni, vagy itthon adják el drágábban. Ez a helyzet. Spanyol hóvihar, időjárási viszonyok, a gyümölcstermelés csökkent, a szállítás nem megy a hóvihar miatt, ez is áremelést generál. Az üzemanyagárak  most mondta, igen, drága volt az üzemanyag, most lejjebb ment, most majd az lesz a hatása, hogy csökkenni fognak ugyanezen termékek árai. A kamionstopot a kormány feloldotta, tehát hétvégén is lehetett szállítani, tehát elősegítette.

Vagy mondta az almát: tudja ön, hogy az elmúlt évben Magyarországon a gyümölcstermelés átlagosan 13 százalékkal csökkent? Az almatermelés 27 százalékkal csökkent. Ez az oka annak, hogy… (Arató Gergely közbeszólására:) Ja, hogy arról is a kormány tehet, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt 27 százalékkal csökkent az almatermelés? Köszönöm szépen, kedves DK. (Zaj.  Az elnök csenget.)

Vagy a forintgyengülés, importárukra, hiába mondják, hogy a kormány tehet a forintgyengülésről, a kormány  megbeszéltük már más kérdéseknél  nem tehet a forintgyengülésről. Vagy éppen a koronavírus, pontosan így van, a koronavírus miatt elindult egy fölvásárlási láz sajnos, aminek szintén árfelhajtó hatása van.

Tisztelt Képviselő Asszony! Mondtam hat tényezőt, a világban nemzetközi szinten lezajló folyamatokat, amelyekről egyről sem tehet a kormány, de ha lesz még idő, én egy percben elmondom önnek, hogy ezzel szemben miről tehet a kormány, és mit tett a kormány. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 228 2020.03.09. 1:10  221-228

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Ön összekever két rendszert, most piacgazdaság van, amiről ön beszél, hogy a kormány beavatkozik, az egy másik rendszer volt. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Szocializmus! Nosztalgia!  Derültség a kormánypártok soraiban.) Egyébként pedig elmondom önnek, hogy több mint hat éve a kiskereskedelmi forgalom növekszik, ha olyan rossz lenne Magyarországon, és az áremelés elvinné a jövedelmeket, és nem tudnának az emberek vásárolni, akkor nem nőne folyamatosan 80 hónapja a kiskereskedelmi forgalom. Tudja, miért? Mert a kormány egyről tehet, a jövedelmek változásáról, úgy, hogy csökkenti az adót, az szja-t, csökkenti az áfát, csökkenti a munkáltatók terheit, a szociális hozzájárulási adót, növeli a családi adókedvezményt, hogy több legyen a családoknak, a családtámogatási rendszerrel, a babaváró támogatással, a nyugdíjak értékének a megőrzésével, a CSOK-kal. Ezt teszi a kormány, és ezért van az, hogy vannak ilyen ciklikus dolgok, egyedi dolgok, amikor növekednek az árak, ennek ellenére a fogyasztás, hiába vágyakozik rá, így sem csökken Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 46 2020.03.16. 5:07  43-46

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban elmondom, hogy egyetértve önnel abban, hogy ebben a helyzetben, amiben van a világ, Európa és benne Magyarország, valóban a közös gondolkodásra, összefogásra és legfőképpen együttműködésre kell koncentrálnunk. Itt nem politikai céloknak kell megvalósulni. Annak kell megvalósulni, hogy az ország lakossága biztonságban maradjon, hogy minél kevesebb embert érintsen egészségügyi szempontból ez a világjárvány.Fontos kérdés az, hogy egy kormánynak látni kell, mi a feladata költségvetés és forrásteremtés szempontjából. A legfontosabb feladata most a kormánynak az, hogy megteremtse azokat a forrásokat, amelyek a védekezéshez szükségesek, megteremtse a forrásokat, és  ahogy a miniszterelnök úr elmondta  ezeket folyamatosan legyen képes biztosítani. Tehát a jelenleg rendelkezésre álló 8,8 milliárd forint egy jelenlegi állapot. Bármikor, amikor az operatív törzs úgy látja, hogy ezt tovább kell növelni, abban a pillanatban a forrás rendelkezésre áll. Ahogy ön is elmondta, ennek a forrása legfőképpen a GDP 1 százalékát kitevő költségvetési tartalék, de amennyiben szükséges, a kormány kész arra a Pénzügyminisztériummal karöltve, hogy más forrásokat is felszabadítson. Le kell szögeznünk, hogy a pénz nem lehet akadálya annak, hogy megvédjük az országot, megvédjük a magyar embereket a még nagyobb bajtól. Ahogy ön is elmondta, tisztelt képviselő úr, bizony ennek a vírusnak, a világjárványnak nagyon komoly egyéb hatásai is vannak és lesznek a gazdaságra, lesznek Európa gazdaságára és benne Magyarország gazdaságára.

Nagyon fontos az, hogy a kormány ezt is látja, tudja, és fel van készülve arra, hogy milyen fontos lépéseket, intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy ez ne állítsa le a gazdaságot, és ne legyen költségvetési és egyéb gazdasági válság. Fontos az, amit a miniszterelnök úr elmondott, hogy az emberek munkahelyének a megtartása a legfontosabb cél. Olyan eszközöket kell megtalálni a munkaadóknak és a munkavállalóknak elsősorban közösen, majd azt követően Magyarország Kormányának, hogy minél kevesebb embernek vesszen el a munkahelye, hogy minél kevesebb embert érintsen, hogy nem tud bemenni dolgozni, hogy ne legyen jövedelme, hogy a családja biztonságát tudja biztosítani.

Nagyon fontos az, hogy a 2010-es gazdasági állapothoz hasonlóan jelenleg is olyan nehézségek vannak, amelyek azokat az eszközöket, azokat a döntéseket fogják megkövetelni Magyarország Kormányától és Magyarország Országgyűlésétől várhatóan. Ilyen fontos eszköz a költségvetés módosítása. A költségvetés módosítása, változtatása érinteni fogja a 2020-as elfogadott költségvetést, de a tervben lévő 2021-es költségvetést is. Hogy ez konkrétan mit fog jelenteni, nyilvánvalóan meg kell előbb vizsgálni azokat a hatásokat, amelyeket a következő hetekben, hónapokban fogunk látni, és amelyek látnak napvilágot. Fontos, azon túl, hogy az egészségügyi ellátórendszer stabilizálása is fontos pénzügyi szempontból, emellett a gazdaság támogatása és forráshoz juttatása is fontos célkitűzés kell hogy legyen. Hallhattuk, hogy akár monetáris eszközökre is szükség lesz annak érdekében, hogy a magyar gazdaság stabilitása megmaradjon.

Egyébként a magyar gazdaság erős. A magyar gazdaság megerősödött az elmúlt években annyira, hogy válsághelyzetben is talpon tud maradni, és válsághelyzetben is megmenti egyrészt önmagát, másrészt pedig a több millió munkavállalót. Ahogy ön is elmondta, erre akciócsoportot hoztunk létre, hogy ezt folyamatosan vizsgálja. A pénzügyi akciócsoport vezetője maga Varga Mihály pénzügyminiszter úr lett. Már meg is kezdtük a munkát a Pénzügyminisztériumban, és folyamatosan készülünk arra, hogy a kormány elé tárjuk a szükséges döntés-előkészítést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 58 2020.03.16. 2:07  55-58

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy azzal kezdte, hogy fölajánlja a segítségét mint a Költségvetési bizottság elnöke. Azt viszont már sajnálom, hogy csak 25 másodpercig beszélt erről, és a hátralévő időben egész másról. 2008-at hozta ide. Azért én két dolgot figyelmébe ajánlanék, ami különbség van a 2008-as és a 2020-as helyzet között. 2008-ban Magyarország akkori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc, aki most is a főnöke meg akkor is a főnöke volt önnek, onnan tudta meg, hogy az ország válságban van, hogy szóltak neki egy este, így mondta el ő maga, hogy Feri, az ország fizetésképtelen. Innen tudta meg, hogy válság van.

(13.50)

Azért ez a helyzet nem az. Magyarország miniszterelnöke itt, a parlament előtt elmondta, hogy baj van, hogy a koronavírus nemcsak az emberek egészségére, hanem a magyar gazdaságra is kihatással van.

Készülünk rá. Ön konkrétan kérdezi a hitelprogramot, a munkavállalók helyzetét. Azt gondolom, hogy minden előkészületet megtett a kormány annak érdekében, hogy ezekre a kérdésekre megfelelő módon választ adjunk. Akciócsoportot hozott létre, amelynek Varga Mihály pénzügyminiszter a vezetője, aki folyamatosan elemzi a gazdaság állapotát, helyzetét, a munkavállalók helyzetét, a kisvállalkozások likviditási helyzetét, és ezt követően fog előterjesztést készíteni arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket, milyen döntéseket kell hozni. Egy biztos, hogy a kormány  hallhattuk  ezt tudja, látja, erre készül. Készül arra, hogy a költségvetést át kell szabni, át kell rendezni, és készül arra, hogy meg kell adni a segítséget majd azoknak a munkáltatóknak, munkavállalóknak, akiket a koronavírus majd ilyen értelemben is sajnos utolér. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 112 2020.03.16. 2:12  109-112

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, néhány megtett intézkedésről és annak hatásairól, eredményeiről szeretnék beszélni. A magyar kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célja, hogy hosszú távon is fenntartsa a gazdasági növekedést. Jelenleg az Európai Unió egyik legversenyképesebb térsége vagyunk, ebből a szempontból a határozott célunk az, hogy a 2 százalékkal magasabb európai uniós gazdasági növekedési átlagot meghaladjuk. A GDP növekedési üteme elérte 2019-ben a 4,9 százalékot. Az egy lakosra vetített vásárlóerőt tekintve pedig, hogyha összehasonlítjuk a 2009-es adatot, amikor még az EU-átlag 70 százalékát érte el, és 2019-ben ez 64 százalék, a 2000-es években pedig 52 százalék volt, tehát itt is jelentős növekedést tapasztalhattunk. De ugyanez igaz a foglalkoztatást illetően is, amit ön is említett, hiszen több mint 4,5 millióan dolgoznak a 2019-es szeptember-októberi adatok alapján, ez 800 ezer fővel több, mint 2010-ben. A munkanélküliség akkor 10 százalék feletti volt, most pedig 3 százalék körüli.

Tisztelt Képviselő Úr! Az európai uniós források is ezen régiók fejlesztését, fejlődését szolgálják. Tíz operatív program 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk.

Ami pedig a két említett megyét illeti, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyanebben az időszakban 18,3 százalékponttal, Hajdú-Biharban pedig 15 százalékponttal javult a foglalkoztatási ráta a 2010-es évekhez viszonyítva.

Tisztelt Képviselő Úr! Ugyanezen az úton, gazdaságpolitikai célkitűzés alapján teszi meg a kormány a döntéseket az ön által feltett kérdés javítása érdekében. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 47 2020.03.23. 5:20  44-47

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is elmondta, az első és legfontosabb ebben a nehéz helyzetben, a vírus elleni küzdelemben az emberek egészsége, az emberek biztonsága, az emberek védelme. Ez azonban kiadásokkal jár, ezért a kormány első és legfontosabb feladata volt pénzügyi szempontból a költségvetési források biztosítása. Költségvetési források nem lehetnek akadályai a vírus elleni küzdelemnek, ahogy miniszterelnök úr ezt a parlamentben már elmondta. Az operatív törzs döntését az akciócsoport követi, és minden forrást rendelkezésre bocsát. A költségvetést a szükséges módon módosítjuk, eltérítjük a védekezés érdekében, a 2020-as költségvetést is és a 2021-es költségvetést is. Azt gondolom, ebben a kérdésben is a kormány felelősen gondolkodik. Ami a képviselő úr által említett gazdasági hatásokat illeti, annyit tudunk, hogy ezek nagyon súlyosak lesznek, s nagyon komoly következményekkel járnak. Amit tudunk, az sajnos a turizmusban bekövetkezett válság, hiszen hetek alatt lényegében lemondták a magyarországi összes foglalást, a tervezett látogatásokat.

(16.10)

Ezáltal csökken a vendéglátás, csökken a szolgáltatás és sajnos csökken és csökkenni fog a fogyasztás is. Ezt követi a termelések leállása, hiszen a termelői láncok kialakulása, a más országoktól való függőségnek sajnos ez a következménye, mint ahogy az autógyárak tekintetében már megtapasztaltuk Magyarországon. Sajnos ennek a következménye a munkanélküliség lesz. Azt gondolom, a kormány, a magyar kormány az európai országok tekintetében az elsők között lépett, és bátor, gyors döntést hozott, immár kettő komoly döntést is hozott a családok és a magyar vállalkozások megvédése érdekében. Jelzem egyébként, hogy például Németországban még ma tárgyalja a kormány ezt a gazdasági csomagot, és később terjeszti a parlament elé.

A kormány első komoly döntése a családok védelme. A családokat úgy tudja megvédeni a legjobban a kormány, hogy a rájuk nehezedő terhek, a hitelek, azok törlesztései tekintetében  ami egyébként ötmillió ügyfelet jelent és 7,4 millió szerződést  moratóriumot hirdetett ez év december 31-ig. Tehát közel ötmillió döntheti el, hogy tovább törleszti, tudja törleszteni a hiteleit, a kötelezettségeit a bankok és a pénzügyi intézetek felé, vagy nem. E mellé párosul a kilakoltatási és lefoglalási moratórium meghirdetése és a gyet, gyed veszélyhelyzet idejére való meghosszabbítása. Jelenleg ennyi konkrét döntés van a családok érdekében, amely, azt gondolom, a jelen helyzetben nagyon-nagyon komoly segítség lehet minden magyar családnak.

De ugyanúgy igaz ez a magyar vállalkozásokra is, hiszen a meghirdetett ágazatokban, ahol a legnagyobb nehézség van, ez mintegy 15 ezer vállalkozást érint és 300 ezer ember munkáját, nem kell szociális hozzájárulási adót, régi nevén járulékot fizetni. De nem kell a kisvállalkozásoknak katát fizetni a taxisok mellett ma már 81 ezer vállalkozásnak sem. Ugyanígy leállnak az adóvégrehajtások, ami jelentős könnyítést jelent a működőképes vállalkozások számára. Nagyon fontos, hogy a hiteltörlesztési moratórium a vállalkozásokra is vonatkozik. Ez egyébként 145 ezer vállalkozás mintegy 380 ezer szerződését illeti. Itt jegyzem meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank is segít a likviditási problémák megoldásában.

Tisztelt Országgyűlés! A munkahelyek megvédése a következő és legfontosabb feladatunk. Úgy gondolom, a magyar gazdaság erős, és meg tudjuk védeni magunkat, amiben a kormány segít. Azért, hogy legyen hozzá önbizalmunk, hadd mondjak el egy hírt: a Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport kutatási részlege szerint a magyar gazdaság ebben a nehéz helyzetben is felülteljesít, 0,8 százalékos GDP-növekedés várható. Ez Közép-Európában a legmagasabb. Csehországban és Romániában például visszaesést jósolnak ezek a kutatók.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány, Magyarország, a magyar gazdaság felkészült a válság kezelésére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 122 2020.03.23. 2:14  117-126

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt évben a lakossági hitelezés 17 százalékkal, míg a vállalati hitelezés 14,2 százalékkal bővült. Jellemző a gazdaságra és a családok életére is, hogy hitelekhez mertek újra nyúlni, hiszen biztonságban érzik a jövedelmük által magukat.Nagyon fontos dolog itt megjegyezni, hogy ezeknek a hiteleknek mindössze 1 százaléka devizahitel. El sem tudjuk képzelni, hogy ha a devizahitel aránya magasabb lenne, most mi történne ezekkel a családokkal, illetve vállalkozásokkal.

Igen, felismerte a kormány, hogy lépni kell, és egy olyan lépésre szánta el magát és döntött róla  az elmúlt hét szerdán jelentette be a miniszterelnök úr, ami Európában egyébként egyetlen, semmilyen más országban ilyen döntés nem született , hogy a teljes magánszektor teljes hitelállományára, illetve a teljes vállalkozási szektor bármely hiteleire vonatkozzon a moratórium.

Ennek nagyon nagy jelentősége van, hiszen 17 milliárd a bankszektornál a hitelállomány, amiből körülbelül 7000 milliárdot tesz ki a lakossági hitelállomány. Azzal, hogy lehetővé tettük a moratórium által, hogy december 31-éig nem kell fizetni, mintegy 2000-3000 milliárd forintnyira tehető az adott időszakra eső törlesztőrészletek nagysága a kamatokkal együtt.

Persze mindenki majd eldönti, hogy képese fizetni vagy nem; ajánlott azoknak, akiknek a jövedelmi helyzetük nem változik vagy megtehetik, hogy tovább fizessék. Mindenesetre lelki, érzelmi szempontból is egy hatalmas segítség az egész Magyarországnak, a családoknak, a vállalkozásoknak ez a döntés, hiszen így megnyugvást ad (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ha nehezebb helyzetbe kerülnek, akkor is van egyféle megoldás legalább. (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 126 2020.03.23. 1:14  117-126

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. 145 ezer vállalkozást érinthet ez a moratórium, annak mintegy 380 ezer szerződését. Benne vannak azok a mikrovállalkozások és az önfenntartó vállalkozások, akiknek ugyan kisebb a hiteltörlesztési kötelezettségük, de mégis ezáltal nagyon nagy segítséget, könnyebbséget jelent; esetleg a vállalkozásoknak túlélést jelenthet ez a kormányzati döntés.De ugyanúgy igaz ez a magánszemélyekre is, hiszen minden intézmény és ügyfél által létrehozott hitel- és lízingügyletre vonatkozik ez, tehát a klasszikus lakáshitelre, az áruhitelre, a személyi kölcsönre, a projekthitelekre vállalatoknál, de az egyéb speciális hitelekre, a diákhitelre, a babaváró támogatásra, a lombardhitelre és a kamattámogatott hiteltermékekre is.

Azt gondolom, hogy az ország Európában is egyedi és nagyon figyelemre méltó döntést hozott ezzel a segítséggel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 132 2020.03.23. 2:06  127-136

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A mai parlamenti ülésen már nagyon sok szó esett arról, hogy milyen gazdasági segítség lehet a családoknak, elsősorban, de ön kimondottan a gazdaságról, a vállalkozásokról kérdezett.Azt gondolom, hogy ahogy mondtam, Európában egyedülálló, hogy egy kormány egy hét alatt kettő döntéscsomagot is képes volt hozni annak érdekében, hogy megmentse a magyar vállalkozásokat, hogy segítsen azokon, akiken már látszik, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, mert sajnos a koronavírus következményeit még gazdasági szempontból nem látjuk, hogy valójában ez milyen hatásokkal is fog járni az országra, a magyar gazdaságra.

Amit a kormány megtehetett eddig ezzel a két döntésével, annak a lényege az, hogy egyrészt adófizetési moratóriumot ad azoknak az ágazatoknak, azoknak a vállalkozásoknak, akik már láthatóan bajban vannak, így a turizmusnak, a vendéglátásnak, a szolgáltatásoknak, a kulturális szolgáltatásoknak és egyéb szolgáltató ágazatoknak is, amelynek a lényege az, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót, magyarul járulékot fizetni. Ez 15 ezer vállalkozás mintegy 300 ezer foglalkoztatottját jelenti.

De nem kell 81 ezer kisvállalkozásnak az úgynevezett kata adóját megfizetnie jelen állapot szerint, hiszen ők is vélhetően, mivel kicsik és általában önfenntartók, nagyon nehéz helyzetben vannak, már lehet érzékelni, és a kormány ezért is döntött így.

(17.20)

De a segítségsorozat és -csomag tovább folytatódik, ami azt gondolom, újabb segítséget fog jelenteni a kisvállalkozói szektornak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 136 2020.03.23. 1:11  127-136

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Az elhangzott adómoratóriumon kívül egyéb segítséget is kíván adni a kormányzat, így felfüggeszti az adóvégrehajtásokat, tehát azoknak a vállalkozásoknak nem kell átmenetileg megfizetni az adótartozásukat, akiknek már lejárt adótartozásuk volt. Ez a katásokra is vonatkozik, a március 1-je előtt képződött adótartozásukra szintén haladékot kapnak.Nagyon fontos, hogy vonatkozik a vállalkozásokra, kisvállalkozásokra, nagyvállalkozásokra is az előbb már elmondott hiteltörlesztési moratórium, ami nagyon komoly segítséget jelent a vállalkozói szektornak, és segítséget fog jelenteni a Magyar Nemzeti Bank likviditási programcsomagja is, amely további lehetőséget ad arra, hogy ezt a nehéz időszakot a magyar gazdaság, a magyar kis- és középvállalkozások át tudják vészelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 172 2020.03.23. 2:09  167-176

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látom, hogy egy megírt beszéddel jött be a parlamentbe, és nem figyelte, hogy mi történik a mai napon. Sőt, az is lehet, hogy a múlt héten hétfőn írták meg a beszédét, mert egyébként szerdán a miniszterelnök bejelentette az első gazdasági intézkedéscsomagot, ma pedig bejelentette a második gazdasági intézkedéscsomagot.Erre azt mondani, hogy későn van: én csak jelzem önnek például, hogy a mintaként figyelt Németországban például ma tárgyalja a kormány először az egész országra vonatkozó gazdasági intézkedéscsomagot, mi meg már ott tartunk, hogy a másodikat jelentettük be. Egyébként pedig az Európai Unió is néhány napja tett intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a költségvetési hiányra vonatkozó szabályok, előírások ne vonatkozzanak a tagállamokra.

Nem szeretném aprólékosan megismételni, hogy milyen intézkedések történtek. Összefoglalva, a vállalkozásoknál kétféle intézkedés történt. Az egyik, amelyik minden vállalkozásra kiterjed, ez a hitel-visszafizetési moratórium, ami nemcsak a hitelre vonatkozik, hanem minden pénzintézeti kötelezettségre. Ez minden vállalkozásra vonatkozik, és az adóvégrehajtások ma bejelentett felfüggesztése is, ami szintén nagyon komoly intézkedés.

A másik intézkedéscsomag pedig, amit szintén bejelentett a kormányfő két alkalommal, azokra az ágazatokra vonatkozik, ahol már látható és tapasztalható a baj. Ismert, hogy a turizmusban, a vendéglátásban, ezekben a szolgáltatásokban nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, a kisvállalkozások körében nem kell kata nevű adót fizetni és nem kell turisztikai hozzájárulást fizetni, tehát egy úgynevezett adómoratórium lesz, de ez csak arra a 15 ezer kisvállalkozásra és a 300 ezer érintett munkavállalóra vonatkozik egyelőre. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 176 2020.03.23. 1:07  167-176

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Én az ön helyében azért nem nagyon hangoskodnék, mert amikor önök a kormányzásuk, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején próbáltak kezelni egy válságot, annak az lett az eredménye, hogy 2010-ben elküldték önöket. Önök a Fidesz-KDNP-kormányra hagytak 600 ezer munkanélkülit, több mint 12 százalék volt a munkanélküliség, a GDP pedig, hadd ne mondjuk, hol volt, minek a feneke alatt, és egy romokban lévő országot hagytak hátra. Én azt gondolom, hogy Magyarország gazdasága erős, és a magyar kormány is erős. A magyar kormány most tudja, hogy mit kell csinálni, akkor nem tudta. Önnek, ha úgy tetszik, politikai értelemben nincs alapja számonkérni a jelenlegi kormány tetteit, mert igenis, be fogja bizonyítani ez a kormány, hogy ezt a válságot is képes lesz kezelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Varju László: És mikor kezdik el?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 180 2020.03.23. 2:07  177-184

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése a presztízsberuházások leállításáról szól, és arról, hogy az abból megtakarított forrást kell majd a gazdaság fejlesztésére fordítani. Megmondom őszintén, hogy én ezt politizálásnak minősítem, nem pedig összefogásnak és segítségnek. Válságban vagyunk, mondja ön is, és hogy a vírus elleni küzdelem mindenképpen arra mutat, hogy nagyon komoly gazdasági kihatásai lesznek, ugyanakkor nem nevez meg egyetlenegy presztízsberuházást sem. Viszont amiről én meg tudom önt nyugtatni, az az, hogy a költségvetés átalakítása, eltérítése folyamatban van, a munka megkezdődött. Megkezdődött a pénzügyi akciócsoporttal, amit a miniszterelnök hozott létre, Varga Mihály vezetésével. Ez vonatkozni fog a 2020-as költségvetés tartalékainak és egyéb forrásainak a feltárására, illetve a vírus elleni küzdelem védekezésének a pénzügyi biztosítására, valamint a majdan szükséges gazdasági válság kezelésére, a gazdaság újraindítására, és ez igaz a 2021-es költségvetésre is, ami még tervezés alatt van.

Azt gondolom, önnek nem kell attól tartania, hogy ez a kormány nem fogja tudni kezelni a pénzügyi-költségvetési kérdéseket, hiszen az elmúlt tíz év erről szólt, különösen az első néhány év: a devizahitelből való kivezetés, a rezsicsökkentés megoldása, a gazdaság beindítása, a munkanélküliség felszámolása. Úgy gondolom, hogy a kormány, a Pénzügyminisztérium, a pénzügyminiszter úr meg fogja találni a költségvetésben azokat a forrásokat, amelyek a gazdasági válság kezelésére szükségesek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 184 2020.03.23. 1:08  177-184

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy ha valaha szükség volt Paksra, akkor ezen fejlemények hatására tessenek átgondolni, hogy inkább támogassák ezt a beruházást, mert az ország energetikai biztonsága megköveteli azt, hogy a paksi beruházás meg tudjon valósulni. Ha megengedi, én még nem arról szeretnék beszélni, hogy mit fog majd dönteni a kormány, hanem arról beszélnék, hogy lényegében négy nap alatt, öt nap alatt milyen döntéseket hozott annak érdekében, hogy megmentse a magyar gazdaságot, megmentse a magyar családokat, megmentse a magyar vállalkozásokat. Úgy gondolom, Európában is példa nélküli az a döntéssorozat, amelyet a miniszterelnök úr bejelentett, amely adómoratóriumról, hitel-visszafizetési moratóriumról, a családok megsegítéséről szól. Azt gondolom, hogy példaértékű lehet bármely európai ország számára, ami az elmúlt napokban történt Magyarországon.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 198 2020.03.23. 2:07  193-202

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az Európai Unió erőfeszítéseket tesz arra vonatkozóan, hogy segítsen a tagállamokon. A legfontosabb döntés talán az, hogy felfüggeszti az államháztartási hiányra vonatkozó szigorú szabályokat, ami ugyan a kérdéséhez konkrétan nem kötődik, de ez mégiscsak egy érdemi döntése, úgy gondolom, az Európai Uniónak, ami valóságos segítséget jelenthet  hiszen belátta az Európai Unió, hogy az előírt költségvetési hiányt, a 3 százalékokat az adott országok nem fogják tudni tartani , hogyha érdemi, valós segítséget fognak nyújtani a gazdaságban hátrányt szenvedőknek, akik most bevételkieséssel, nehézségekkel, elbocsátásokkal kell hogy számoljanak. Többféle lehetőséget is felajánl az Európai Unió, többek között korábban felajánlotta azt is, amit ön említett, azonban az a 37 milliárd eurós európai uniós szintű összeg sajnos nem jelent országunknak pótlólagos forrásokat, hiszen a Bizottság kezdeményezése a vissza nem fizetendő előlegekből és az ehhez potenciálisan társítható uniós forrásokból tevődik össze, az előbbi 8, míg az utóbbi 29 milliárd eurót jelent. Sajnos, egyik összeg sem jelent valóságos segítséget országunk számára, hiszen ez utóbbi összeg akkor jelentene valós segítséget, hogyha nem lennének lekötve teljes egészében az európai uniós források.

Miután Magyarország lekötötte a teljes rendelkezésre álló uniós forrásait, így sajnos valós segítséget, többletforrást semmiképpen nem fog jelenteni a gazdasági válság leküzdése segítésében. Úgyhogy maradunk magunk, marad az ország költségvetése (Az elnök csenget.), és abból fogjuk tudni ezt a problémát kezelni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 202 2020.03.23. 1:14  193-202

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, inkább beszéljünk pozitív dolgokról, mintsem arról, ami valóságos segítséget, mint ez az uniós javaslat is, nem jelent országunk számára. Mindenképpen pozitív dolog az, hogy az ország gazdasága erős, az országnak, a gazdaságnak, a vállalkozásoknak sincs devizakitettsége, és szerkezeti problémái sincsenek már a magyar gazdaságnak. Azt gondolom, hogy együtt, karöltve a kormányzattal, a munkavállalók és a munkáltatók meg fogják találni azt az utat, amely alapján minél kevesebb lesz a munkanélküli Magyarországon, és meg fogjuk találni azt a csapot is, amikor újra tudjuk indítani a gazdaságot, és az embereknek újra munkát adni.

Erre mindenképpen reményt ad egy tanulmány, amely szerint Magyarország fogja Közép-Európában a legjobban túlélni a gazdasági válságot, még Lengyelországot, Csehországot és Romániát is meg fogja előzni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 218 2020.03.23. 2:04  213-222

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Önök nem tudnak megszabadulni a régi gondolataiktól. Én úgy gondolom, hogy önök megszorítást vizionálnak. Tudjuk, hogy baj van, és tudjuk, hogy lesznek munkanélküliek, de higgyék el, hogy a statisztikai számok, a napi adatok ezt még nem igazolják. Viszont ön nem említi a szerdai és a mai két gazdasági csomag alapján a kormányzati intézkedéseket, amelyek lényegében minden magyar családot érintenek, és minden magyar vállalkozást érintenek olyan tekintetben, hogy lehetőséget adnak számukra, mert lehet, hogy lesz olyan vállalkozás, amelynek nem kell átmenetileg fizetni a tőketörlesztését és a kamatokat, az az embereket meg tudja tartani, és nem lesz munkanélküli. Önök nem tudják elfogadni azt, hogy a jelenlegi kormány, a Fidesz-kormány Orbán Viktor vezetésével úgy gondolkodik, hogy nem a munkanélkülieket kell támogatni, hanem a munkavállalókat, és a munkáltatókat arra kell ösztönözni kormányzati döntésekkel, eszközökkel, forrásokkal, támogatásokkal, hogy ne szűnjön meg a munkahely, legyen egy átmeneti, nehéz időszak, például részmunkaidős foglalkozás, de akkor se szakadjon el a vállalattól, és ne legyen munkanélküli, és ne kelljen az a bérgarancia-alap, amiről ön beszél.

A bérgarancia-alap számomra azt jelenti, hogy azok, akik már munkanélkülivé váltak, onnan kapnak valamiféle kiegészítést, támogatást. Azt gondolom, alapvetően a munkáltatókat kell támogatni abban, hogy a munkavállalóikat megtartsák a nehéz, válságos időszakban is. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 222 2020.03.23. 1:14  213-222

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön MSZP-s képviselő, sajnos önt is figyelmeztetnem kell arra, hogy önök megkapták az esélyt egy válságkezelésre. Ha valaki rosszul kezelte a válságot, és még nagyobb bajba vitte az országot, az pont az önök kormánya, talán ön is országgyűlési képviselő volt, úgyhogy köszönjük a tanácsot.De én a három szavára azért mondanék valamit. Igen, biztonság. Mit tesz most a kormány? Védekezik. A magyar embereknek azt a biztonságát szeretné megadni, és mindent megtesz érte, minden egészségügyi és költségvetési forrást, hogy meg tudja védeni a magyar emberek egészségét. Igen, kiszámíthatóság. Azt gondolom, a kiszámíthatóság az, hogy az emberek bíznak a kormányban, bíznak a kormány intézkedéseiben. Csak egy olyan kormány intézkedéseiben bízhatnak, amely nyugodtan, bölcsen tud intézkedni, és nem pánikol. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi magyar kormányra mind a három szó igaz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 28 2020.03.24. 5:16  25-29

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, nem mehetünk el az ellenzék tegnapi és mai ténykedése mellett, engedjék meg, hogy én is kifejtettem erről a véleményemet. Meghallgatva az öt ellenzéki frakció felszólalását, mai felszólalását, két gondolat, két szó jutott eszembe: az egyik a „magyarázkodás”, a másik pedig a „marakodás”. Magyarázkodik az öt ellenzéki csoport, hogy miért nem szavazta meg tegnap a veszélyhelyzet meghosszabbítását, miért nem szavazta meg azt, hogy a kormány gyorsabb, észszerűbb, határozott döntéseket hozzon az emberek, a vállalkozások érdekében. Bizonyára megnézték ennek a tevékenységüknek a támogatottságát, és rájöttek, hogy a magyar emberek több mint 90 százaléka támogatja a kormány ez irányú szigorúbb és gyors döntéshozási munkáját. Nyilván politikai okból most mindenféle mondvacsinált okokat, érveket találnak ki, ami lehet, hogy a külföldi liberális sajtónak, liberális politikai vezetőknek tetszik, de a magyar állampolgároknak semmiképpen.A másik  ez nagyon érdekes, tegnap is jellemző volt az ellenzéki pártok felszólalására , hogy marakodnak; marakodnak azon, hogy a kormány meghozta a jó döntéseket, a határozott, kemény, következetes döntéseket, és azon marakodnak, hogy melyikőjük mondta hamarabb, és úgy gondolják, hogy a kormány az ő felszólalásukra hozta meg ezeket a döntéseket; nem nézik ki a kormányból azt, hogy egyébként saját maga is képes ilyen döntésekre. Nagyon érdekes, hogy az ellenzéki pártok ma a kormány jó döntésén marakodnak, hogy ki mondta először, hogy ki mondott többet, és hogy melyik az a párt, ellenzéki párt, amelyik ebben a helyzetben milyen okos; ez a marakodás egymás között. Ugyanakkor azon pedig nem marakodtak, hogy ki szavazza meg azt, hogy ebben az országban a kormány a veszélyhelyzetben az embereket és a magyar vállalkozásokat, a magyar gazdaságot, a munkahelyeket meg tudja óvni és védeni.

Ami pedig a kormány döntéseit illeti  hiszen a képviselő úr is érintette ezeket , azt gondolom, hogy egy nagyon átgondolt döntéssorozatról van szó. Az első és legfontosabb döntés az volt, hogy a kormány kimondta és biztosította a költségvetési forrásokat a védekezéshez; biztosította, és a mai napig nem hallunk arról, hogy bármilyen eszköznek vagy felszerelésnek a beszerzése anyagi nehézségekbe ütközne. Azt gondolom, ma is bejelentette maga a miniszterelnök úr is, hogy újabb védőeszközök, felszerelések, lélegeztetőgépek érkeztek az országba.

Ez egy nagyon fontos döntés, mert válság idején a legfontosabb, hogy meglegyen a pénzügyi biztonságunk, hogy a védekezéshez szükséges források, pénzek rendelkezésre álljanak. Ez egy felelős, és azt gondolom, nagyon jó és nagyon következetes döntése a kormánynak.

A másik döntéssorozat a családokat és a magyar munkahelyeket és ezáltal a vállalkozásokat érinti; a családokat, hiszen azzal a döntéssel, hogy nem kell a hitelintézettel, pénzintézettel megkötött kötelezettségeket törleszteni december 31-éig, ezzel több mint 7 millió ügyletet, szerződést érintően hozott döntést a kormány  azt gondolom, hogy minden család el tudja dönteni, hogy éle ezzel a lehetőséggel, vagy nem. Ez egy nagyon-nagyon fontos döntés, és egyben egy biztonságot ad a családok számára; ugyanúgy, ahogy a gyesen, gyeden lévők megvédése, hiszen azoknak a családoknak, ahol lejár ez a jogviszony, nem kell ezen izgulniuk, hanem az automatikusan meghosszabbodik, amíg a veszélyhelyzet fennáll Magyarországon.

Ugyanúgy igaz ez a magyar gazdaságra, a magyar vállalkozásokra azzal, hogy adómoratóriumot hirdet bizonyos ágazatokban és kisvállalkozásoknál a kormány, és ugyanúgy igaz ez a 145 ezer vállalkozásra, amelynek hiteljogviszonya van pénzintézettel, bankkal, rájuk ugyanúgy igaz a hiteltörlesztési moratórium is. Ez is egy biztonságot ad, eldöntheti az adott vállalkozás (Az elnök csenget.), hogy az így felszabaduló forrást mire tudja fordítani.

Azt gondolom, a kormány jó úton jár a döntéssorozataival. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 42 2020.03.30. 5:01  39-42

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány ebben a rendkívüli helyzetben, úgy gondolom, felelősen hozza meg döntéseit, amit egyébként a közvélemény támogatása is teljes mértékben visszaigazol. A kormány arányos döntéseket hoz egymásra épülve: ahogy a világjárvány érinti Magyarországot, Magyarország lakosságát, a családokat, a vállalkozásokat, a döntések is így születnek meg. Két részre osztható a kormány tevékenysége: egyrészt, amely döntéseket már meghozott, másrészt pedig, amelyeket meg fog hozni. Mert mindannyian tudjuk, hogy a járvány, a válság el fog húzódni; el fog húzódni, ma még senki nem tudja megmondani, hogy ez mennyi ideig tart, senki nem tudja megmondani a világon, hogy itt Európában milyen hatása lesz az emberekre, a családokra, az egzisztenciákra, milyen hatása lesz a gazdaságra, a vállalkozásokra, a munkahelyekre.

A magyar kormány nagyon felelős döntést hozott, és Európában, azt gondolom, egyedülálló, hogy az első döntése a családoknak szólt; a családoknak, mégpedig azért, hogy azok a családok, akik nehéz helyzetben vannak, és kötelezettségeik vannak, hitelek, kölcsönök, egyéb, bankoknak, illetve pénzintézeteknek fennálló kötelezettségek, ezeket a kötelezettségeket év végéig nem kell törleszteniük saját döntésük alapján. De a családokat segíti az a döntés is, hogy nincs kilakoltatás, nincs lefoglalás, és az is, hogy a lejáró gyes és gyed ideje automatikusan meghosszabbodik a veszélyhelyzet idejére.

De a kormány meghozta a döntéseket a magyar vállalkozások számára is. Azt gondolom, ez is Európában egyedülálló, hogy a láthatóan már most gazdaságilag nehéz helyzetbe került ágazatokban nem kell a dolgozók után járulékot, szociális hozzájárulási adót és munkavállalói járulékot sem fizetni, emellett több mint 80 ezer kisvállalkozásnak segít a kormány azzal, hogy a katát június 30-áig biztosan nem kell megfizetni; ez a magyar kisvállalkozások mintegy egyharmada. A turisztikai ágazatban turisztikai hozzájárulást sem kell fizetni.

(12.40)

Ezek a döntések mintegy 15 ezer vállalkozás 300 ezer alkalmazottjának jelentenek kedvezményeket. Nagyon fontos döntés, és minden vállalkozást érint, hogy nem kell törleszteni a felvett hiteleket. Ez 145 ezer vállalkozás 380 ezer ügyletét jelenti.

Ugyanakkor fontos döntéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank is, likviditási kérdésekben segít a magyar bankrendszer stabilitását megőrizni és ezáltal a magyar vállalkozások likviditását is javítani.

De fontos arról beszélnünk, hogy milyen döntések következnek ezután. Engedjék meg nekem, hogy egy egy órával ezelőtti hírt megosszak önökkel, amely szerint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke konferenciát tartott a kormánytagokkal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójával, a Munkáltatók Országos Szövetségével és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Szövetségével arról, hogy melyek a következő lépések; a következő lépések, amelyek arról szólnak, amikor már az emberek elvesztik a jövedelmüket, elvesztik esetleg a munkahelyüket, leállnak szolgáltatások, leáll a termelés Magyarországon, tehát egyre nagyobb bajjal, egyre nagyobb nehézségekkel nézünk szembe.

A miniszterelnök három dolgot határozott meg: a 2020-as költségvetés eltérítését; a 2021-es költségvetés megtervezését a 2020-asnak a logikájában, tehát a költségvetést teljes egészében alá kell rendelni a válság okozta költségvetési és gazdasági nehézségeknek; a harmadik pedig egy nagy gazdaság-újraindítási akciótervnek az összeállítása.

Tisztelt Országgyűlés! Láthatjuk, érezhetjük, hogy a kormány megfelelően kezeli a kialakult helyzetet, és a megfelelő döntéseket  természetesen a mai országgyűlési döntés függvényében  meg fogja hozni, ami Magyarország javát fogja szolgálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 44 2020.04.06. 4:56  41-44

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először én is arra reagálnék, ami kritika, vád érte a kormányt, hogy későn hozott meg a vírus terjedése idején döntéseket. Én szeretném elmondani, hogy az első gazdaságvédelmi döntések, család- és vállalkozásvédelmi döntések a veszélyhelyzet kihirdetését követő hét napon belül megszülettek. Szeretném elmondani, hogy Európában egyedülálló módon a magyar kormány mondta ki, hogy nem kell a hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségének eleget tenni december 31-éig. Mindenki eldöntheti. Ez több százezer ügyletet érint vállalkozási szinten és több millió ügyletet érint magánszemélyek szintjét. Erre időt kapott mindenki, hogy eldönthesse, éle ezzel a lehetőséggel, vagy nem él ezzel a lehetőséggel. Az első és legfontosabb üzenet, amit a kormány elküldött a veszélyhelyzet kihirdetését követő hetedik napon, hogy biztonság. Biztonság, hiszen egy olyan helyzetben, amikor az ember nem tudja, hogyan tud törleszteni, mi lesz a munkahelyével, mi lesz a jövedelmével, el tudja dönteni, így ezt a kötelezettségét, ami a családját terheli, nem kell törleszteni.

Majd nagyon fontos az, hogy a válságágazatokban, több mint 15 ezer vállalkozást érintően 300 ezer embernek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Ehhez jön még, hogy közel 100 ezer embernek nem kell ezt a bizonyos katát és kedvezményezett kiva adót fizetni. Azt tudjuk mondani, hogy az adózást és járulékfizetést illetően mintegy 500 ezer vállalkozást és munkavállalót érintett a kormány első gazdaságvédelmi intézkedése.

Így épül ez egymásra, szépen, tudatosan és következetesen.

Ennek a következő döntése, amit ma a miniszterelnök úr bejelentett, a gazdaságvédelmi alap létrehozása és azon belül öt rész. A legfontosabb a munkahelyek megvédésével kapcsolatos kormányzati döntés, amelynek a lényege, hogy a kormány kész átvállalni bizonyos bérköltségeknek egy jelentős részét. Munkahelyteremtésre 450 milliárd forintot különít el, amivel beruházásokat fog létrehozni, és új vállalkozásoknak fog lendületet, lehetőséget adni. Fontos, hogy a működő vállalkozások megkapják a vállalati finanszírozáshoz a kamat- és garanciatámogatást a hitelekhez, ami 2000 milliárd forintot fog jelenteni. És nagyon fontos döntés az is, hogy a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében 13. havi nyugdíjat fog kifizetni a már említett módon, évente egy-egy heti nyugdíjkifizetéssel, ami 2021 februárjában fog kezdődni.

Az ellenzék persze ezt lekicsinyli, de azért azt ne felejtsük el, hogy 2008-2009-ben, amikor lényegében ugyanilyen válságban volt az ország, akkor nem nyugdíjat adtak és emeltek, hanem nyugdíjat vettek el az emberektől; nem állami bértámogatást adtak, hanem munkahelyeket szüntettek meg, és emberek százezreit küldték, tették munkanélkülivé.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a részletei a mai és a holnapi napon fognak nyilvánosság elé kerülni, nyilván akkor lényegesen többet fogunk tudni, és meg fogjuk látni, hogy ez a döntés, amit miniszterelnök úr ma délben bejelentett, érdemi segítséget fog adni a magyar vállalkozásoknak, a magyar családoknak, érdemi segítséget fog adni több százezer embernek vagy akár milliók számára is.

Az akcióterv volumenét tekintve eléri a GDP 18-22 százalékát, ami, azt gondolom, elegendő lesz arra, hogy a válságba jutott embereket, vállalkozásokat és a gazdaságot a kormány ezzel ki fogja tudni segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 161 2020.04.06. 2:08  158-165

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azért azt hadd mondjam el, hogy Gyurcsány Ferenc (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Na, végre!) a 20 pontos csomagját akkor jelentette be, amikor Gulyás Gergely miniszter úr bejelentette (Z. Kárpát Dániel közbeszól.  Varju László felnevet.), hogy gazdaságvédelmi csomaggal készül a kormány (Varju László Z. Kárpát Dánielnek: Te is megkaptad!), gazdaságvédelmi alapot és járványügyi alapot hoz létre, tehát ez nyilván politikai szándékból született, hogy rátromfoljon még a gazdaságvédelmi csomag bejelentése előtt. (Varju László közbeszól.) Egyébként beleolvastam, átolvastam, egy pontot találtam, amely, megmondom őszintén, nem tetszik: önök az óvodai és bölcsődei dolgozóknak alapbért adnának. Én úgy tudom, hogy most egyébként többet kapnak, tehát amit önök akarnak, az a jelenlegitől rosszabb megoldás lenne, de biztos a jó szándék vezérelte önöket, ezt nem kétlem. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy a kormány nagyon felelősen foglalkozik azzal, hogy a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásait Magyarországon mérsékelje. Az elsődleges szempont a munkahelyeknek a megvédése és megőrzése, és ennek szellemében történt meg eddig három bejelentés: kettőt azonnalinak minősítünk  március 18-én és 23-án, ami 500 ezer alkalmazottat és vállalkozót érintett , ami azt jelentette több millió embernek és több száz ezer vállalkozásnak, hogy nem kell megfizetnie a hitelintézettel, bankokkal szembeni kötelezettségét, amennyiben év végéig úgy dönt, és nem kell a kisvállalkozásoknak, a katásoknak adót fizetniük, és a súlyosan, azonnal súlyosan érintett ágazatoknál nem kell járulékot fizetni. Azt gondolom, hogy a kormány első lépésként ezt tehette meg, és ezt meg is tette március hónapban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 165 2020.04.06. 1:05  158-165

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm. A szavait vissza kell utasítanom és cáfolnom kell, hiszen a kormánynak éppen az a célja, hogy az embereken segítsen, azokon az embereken, akiknek a munkahelye most veszélybe került. De a segítség, az valóságos legyen valóságos pénzből! Ezért hoztuk létre a gazdaságvédelmi alapot 1345 milliárddal és a járványügyi alapot 663 milliárddal. Gulyás Gergely miniszter úr tételesen elmondta, hogy ez miből áll: ez meglévő, a magyar költségvetésben lévő pénz. De amit ön mond, hogy az Európai Uniótól  és már megvan a neve, csak még pénz nincs benne  érkező, járvány elleni támogató alapba 2000 milliárd forint érkezett volna, az egyszerűen nem igaz, hiszen ön olyan pénzeket emleget az Európai Unióval együtt, amit Magyarország egyszer már megkapott és lényegében felhasznált, ez nem valós pénz. Magyarország, mint ahogy eddig is, most is saját magára számíthat, a koronavírus elleni védekezésben is. (Varju László: Önök nem költenek semmit az emberekre!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 177 2020.04.06. 2:22  174-181

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A válaszom előtt elmondom önnek, hogy nyolc évig én is voltam polgármester, 2002-2010 között, legalább nyolc költségvetést csináltam Mezőkövesd városának és még sok más intézménynek, többcélú kistérségi társulásnak. A szakmám is ez egyébként, üzemgazdász, közgazdász, ezért elmondom önnek, hogy amikor egy önkormányzati költségvetés készül, az első és legfontosabb dolog, hogy tartalékot képezünk, ugyanúgy tartalékot képezünk, mint ahogy egyébként az ország is tartalékot képez. Közel 500 milliárd forint tartalék van a 2020. évi költségvetésében az országnak. Amikor tartalékot képezünk, akkor nyilván olyan célokra, amelyek nem várt célok. Egy önkormányzatnál, való igaz, hogy nem ezek a nem várt célok, hogy jön a koronavírus, és az embereket meg kell segíteni, szájmaszkot kell biztosítani, védőeszközt kell vásárolni az intézményben dolgozóknak. Azt gondolom, hogy igenis, egy felelősen elkészült önkormányzati költségvetésnek  márpedig el kell hogy készüljön mind a 3200 önkormányzatnak Magyarországon  tartalmaznia kell tartalékokat, és a tartalékok pontosan ezt a célt szolgálják most, mert év eleje van, egy negyed év után jött a koronavírus. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatoknak is áldozni kell, arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatok most tudják megmutatni azt, hogy milyen jó önkormányzatok, hogy tudnak a saját embereiken, a szociálisan rászorult embereken segíteni.

Ami pedig a gépjárműadó-bevétel hányadát illeti, elmondta Kocsis Máté, hogy az ő költségvetésükben nem érte el az 1 százalékot. Én Mezőkövesd viszonylatából tudok számokat mondani, 1200 helyi adóhoz viszonyítottan 40 millió forint a gépjárműadó. (Sic!) Jelentős tétel, ez igaz, de kigazdálkodható, és nem hat ki a város működőképességére. Én azt gondolom, hogy ez a legfontosabb, hogy ezt tudja egy önkormányzat biztosítani. (Dr. Rétvári Bence tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 181 2020.04.06. 1:06  174-181

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Azt gondolom, hogy ilyen helyzetben, amiben van a világ, van Európa és benne Magyarország, a közös teherviselés, és ha önnek tetszik, vagy nem, az összefogás kell hogy jellemezzen bennünket, mert egyébként nem fogunk túl lenni ezen a világjárványon, és sokkal nagyobb bajokat és problémákat is okozhat, és akkor nem ilyenről fogunk vitatkozni, hogy egyébként kinek nehezebb, az állami költségvetésnek vagy az önkormányzatinak, mert mindannyiunknak nehéz, egy vállalkozásnak is nehéz, a turisztikában, a vendéglátásban, és sorolhatnánk tovább az ágazatokat. Itt panaszkodni persze lehet a parlamentben, meg máshol is, az a dolog lényege, hogy felelősen kell gondolkodni, és átgondolni, hogy mit tehetünk, és nem pedig a kezünket nyújtani a kormánynak. Önöknek most lett egy főpolgármestere, lett egy önkormányzata, és azt gondolják, hogy innentől kezdve csak egy megoldás van, hogy jövünk a kormányhoz, és a kormánytól kérünk, kérünk, kérünk. Nem! Felelősen gondolkodunk, gazdálkodunk és működtetünk, ezt ajánlom önöknek is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 205 2020.04.06. 2:07  202-209

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdése, amely szerint jöne a segítség, azt tudom válaszolni, hogy igen, jön. Jött is, az elmúlt tíz évben is, 2010 óta, amióta önök átadták a Fidesznek a kormányzás lehetőségét. Azt gondolom, most akkor egy kicsit azért tekintsünk vissza, mert érdekes az ön számonkérő szava, miközben egyébként, mikor önök ugyanebben a helyzetben voltak, vagy talán ez a helyzet még, ahogy elhangzott, egy kicsit gazdasági szempontból rosszabb is, önök a mélybe taszították a magyar embereket a devizahitelekkel, a bérek megvonásával, a közalkalmazottak elbocsátásával (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.  Az elnök csenget.), a 13. havi nyugdíj elvonásával.Azt gondolom, hogy ekkor öntől azt hallani, hogy a vírus kirobbanása  mert március 4-én találták meg az első vírusos beteget, a vírus tüneteit Magyarországon, ennek most kettő nappal múlt egy hónapja, és ön most számonkér bennünket, hogy mit teszünk azokért a családokért, akiket ez negatívan érint. Ha ön figyeli a kormány ez irányú tevékenységét, láthatja, hogy most már harmadik hete, harmadik alkalommal jelentette be a kormány azt, hogy mit tesz és mire készül.

A mai bejelentés, a miniszterelnöki bejelentés egy makroszintű bejelentés volt, meghatározta az irányait, hogy milyen támogatás, segítség várható a gazdaságnak, a munkavállalóknak. Nyilván annak részleteit a későbbiek során fogjuk megismerni. Elhangzott, hogy egy különleges magyar forma kerül bevezetésre, Európában is egyedi. Tisztelettel kérem képviselő urat, hogy várja ezt meg; azt gondolom, már csak néhány órát kell várni erre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 209 2020.04.06. 1:10  202-209

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak egy dologban cáfolnám a képviselő úr szavait, hogy mindig konstruktívak voltak, hiszen a törvény elfogadásában, ami meggyorsította az intézkedéseket, nem voltak konstruktívak. (Zaj.) Sőt, éppen nagyon is, hogy szembenálltak a kormánnyal, nemhogy csak önök, hanem egész Európát fölajzták amiatt, hogy támadja a magyar kormányt, Orbán Viktor miniszterelnököt. Pedig, ha figyelte volna az eddig meghozott intézkedéseket, az első intézkedés az volt, hogy több millió családnak megadta azt a lehetőséget, hogy ne kelljen a hitelintézeteknek, pénzintézeteknek törleszteni a tőkerészt és a kamatokat. Ez az első döntése a kormánynak a teljes magyar családokat érintette, és az, aki ezzel élni kíván, december 31-éig élni is fog. Azt gondolom, hogy ez az első döntés már önmagában egy jelentős segítség volt a magyar családoknak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 156 2020.04.14. 2:17  153-160

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megtisztel azzal, hogy a pénzügyminiszterhez tesz föl kérdést „Mi folyik itt?” címmel, és ezt követően pedig a római pápát idézi, majd szociális biztonságról, alapjövedelemről, a katások adóztatásáról, majd aztán később kétmillió embernek a jövedelemnélküliségéről, majd válságról kezd el beszélni  jóindulattal mondom azt, hogy beszélni. A végén önmaga sem tudja, hogy mit szeretne megkérdezni a pénzügyminisztertől, vagyis a kormánytól.Én viszont azt mondom önnek, hogy válsághelyzet idején, veszélyhelyzet idején talán megfontoltabban és komolyabban kellene venni a parlamenti munkát. Azt gondolom, hogy alapvetően az a kérdés, hogy az ország mikor tud túl lenni ezen a vírushelyzeten, a világjárványon, megtesze mindent a kormány, megteszneke mindent a közösségek, az emberek, az önkormányzatok, a vállalkozások, a családok azért, hogy Magyarország kis áldozattal, kevés áldozattal ezen túl legyen. A kevés áldozatot az egészségügyi állapotunkra értem és természetesen a gazdasági következményekre is.

Azt gondolom, hogy a kormány megtette a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az embereknek biztonságot adjon. Ilyen volt például, hogy nem kell a hiteltörlesztésüket, tőke- és kamattörlesztésüket megtenni december 31-éig. Megtette a lépéseket azzal, hogy segített az önfoglalkoztatókon, a katásokon, hogy ne kelljen nekik adót fizetni. Megtette azon vállalkozások irányába, ahol nem kell járulékot, vagyis szociális hozzájárulási adót fizetni, és megtette azok irányában is a megfelelő lépést, akiknél az az érdek, hogy a munkahelyüket ne veszítsék el, és hogy a vállalkozásuk az állammal megosztva tudja fizetni az alkalmazottak bérét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 160 2020.04.14. 1:06  153-160

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, képviselő úr. Ha megengedi, mégis maradjunk a parlamentáris viszonyok között, ön kérdezi a kormányt, és a kormány válaszol annak érdekében, hogy ebben a helyzetben, amiben az ország van  és egyébként a pápa is azt szeretné, hogy minél hamarabb legyünk túl rajta , ebben az országban mi közösen együtt tegyünk meg mindent. Ön lehet, hogy most a pápát hívja politikai céljai eléréséhez, politikai üzenetei megvalósításához, véleményem szerint ez nagyon rossz irány. Önnek  ha ön minősítette az én válaszomat, én minősítem az ön kérdését  azzal kellene foglalkozni, hogy ez az ország ebből a bajból, ebből a világjárványból, ennek a gazdasági következményeiből hogyan tud kijönni, hogyan tud túl lenni. Ehelyett ön újra csak politizál, politizál, politizál. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 164 2020.04.14. 2:17  161-168

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a Pénzügyminisztérium szempontjából válaszoljak a feltett kérdésekre, és leginkább a Pénzügyminisztérium által megtett intézkedésekről beszéljek.Nagyon fontos, hogy az ország a költségvetési egyensúlyát megtartsa. 1 százalékos hiány helyett 2,7 százalékra emeltük a hiány mértékét, amely még most is 3 százalék alatt van, és azt gondolom, hogy ezt a befektetők értékelni fogják, várhatóan a gazdasági nehézségek elmúlta után.

Több adóintézkedés is született. Ahogy azt ön is mondta: nem fizetnek adót a nehéz helyzetbe jutott katások  több mint 80 ezren , csökkentett kivát kell fizetni több mint 10 ezer vállalkozásnak; nem kell régi nevén járulékot, szociális hozzájárulási adót megfizetni azokban az ágazatokban, ahol az árbevétel nem biztosított. Az ön által is említett adóvégrehajtások  tehát adóvégrehajtások, hangsúlyozom  felfüggesztésre kerültek. Ezen vállalkozások türelmi időt kaptak arra, hogy teljesítsék az állammal szembeni kötelezettségüket. De fizetési könnyítések is jönnek, lehetségesek a vállalkozások szempontjából. A kormány elvárja, hogy a NAV méltányosan bírálja el ezeket a kérelmeket.

Folytathatnám, folytatom is az áfa-visszatérítés könnyítésével, hiszen 75 napról 30 napra csökkent az áfa-visszatérítés határideje  megbízható adósoknál 30 napról 20 napra , jelentős likviditási könnyebbséget okozva ezzel ezen vállalkozásoknak.

Azt gondolom, hogy egy percben folytatva, kerek képet kapunk arról, hogy mit tett a kormány a költségvetés, illetve az adókönnyítések terén. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 168 2020.04.14. 1:14  161-168

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azért egy dologban, ha összehasonlítjuk a 2008-9-es válságot a jelenlegivel, egy dologban biztosan különbözik a két válság, hiszen akkor az állam, lényegében a kormány fizetésképtelenné vált, ezért kellett azonnali hitelt fölvennie.Jelenleg viszont bajban vannak a munkavállalók, az emberek, családok, bajban vannak a vállalkozások, a munkáltatók, de az állam, a költségvetés nincs bajban. Hiszen ebben a nehéz időszakban sem azt mondjuk, hogy hitelt szeretnénk fölvenni és abból szeretnénk finanszírozni a gazdaság újraindítását, hanem költségvetési átcsoportosítással vagy olyan egyedi adókivetéssel, ami a bankokat és a multinacionális cégeket fogja sújtani. Tehát az akkori válságkezelést és a mostani válságkezelést nem lehet összehasonlítani.

Erre egy példa van. A Gyurcsány-Bajnai-kormány elvonta a 13. havi nyugdíjat, a Fidesz-kormány pedig pont most, a válság idején kezdi azt visszaépíteni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 190 2020.04.14. 2:06  185-194

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőnő! Köszönöm szépen, hogy a pénzügyminiszter urat tisztelte meg a kérdésével, hogy hogyan alakul az áram és a gáz ára a jövőben, de szeretném önnek elmondani, hogy a kormányzati statútum értelmében ez nem a pénzügyminiszter feladata, hanem az innovációért és technológiáért felelős miniszteré. Ha megengedi, a minisztériummal egyeztetett választ tudom önnek adni.A kormány minden rendelkezésre álló eszközzel arra törekszik, hogy a kedvező piaci árkörnyezetből fakadó lehetőségeket maximálisan kihasználja a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása érdekében. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a hazai végfogyasztói energiaárak alakulását csak kismértékben befolyásolja a kőolajárak változása. Kiemelendő, hogy a végfogyasztói árak jelentős részét az energetikai infrastruktúra fejlesztési, működtetési, karbantartási, az elmúlt években folyamatosan növekvő költségeinek fedezetét biztosító úgynevezett rendszerhasználati díjak teszik ki. A termékárak vonatkozásában pedig a földgázárképletben alacsony súlyozással szerepel az olajtermék indexált ára, így a kőolaj árának csökkenése kis hatással van a földgáz egyetemes szolgáltatás indokolt költségeire.

A földgáz, a villamos energia egyetemes szolgáltatásra és a távhőszolgáltatásra vonatkozó ágazati szabályozás értelmében a hatósági árak megállapítása az indokolt költségek alakulásán alapul. Az indokolt költségek rendszeres, részletes felülvizsgálata, valamint az ez alapján végzett árelőkészítés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe tartozik, és a kihirdetendő végfogyasztói árakra ez a hivatal tesz javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 194 2020.04.14. 1:15  185-194

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném felhívni az ön figyelmét, hogy 2013-14-ben a magyar kormány európai szinten is jelentős rezsicsökkentést hajtott végre, amelynek a mértéke meghaladta a 25 százalékot. Ennek egyébként az a következménye, hogy amit most elmond ön árakat  hiszen ha a földgáz árát hasonlítjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy ez most is Magyarországon a legolcsóbb, a vásárlóerő-paritáson is az előkelő ötödik helyen áll , tehát az ön követelése és kinyilvánítása ebben a tekintetben nem valós és nem igaz, mert a földgázár tekintetében igenis Magyarország a legolcsóbb. És azt gondolom, a magyar kormánynak nincs szégyenkeznivalója a tekintetben, hogy az elmúlt tíz évben milyen rezsicsökkentéseket hajtott végre, mert a rezsicsökkentés mértéke európai összehasonlításban is az elsők között van. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 148 2020.04.27. 2:15  143-152

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy mondattal el tudnám intézni a dolgot. Nem lett volna szükség deviza-államkötvény kibocsátására, ha nem jön a világjárvány. Akkor most megindokolom önnek részletesebben, hogy miért van erre szükség. A világjárvány Európára, Magyarországra is hat. Hat nem csak egészségügyileg  első a védekezés természetesen, az emberek egészsége és élete , gazdaságilag is hat. A kormány meghozta első körben a szükséges lépéseket. Ennek az eredménye a következő. Létrehozott két alapot, egy gazdaságvédelmi alapot és egy egészségvédelmi alapot, amely több mint 2000 milliárd forintot mozgatott meg a költségvetésben. Ennek a következménye az, hogy a tervezett 1 százalékos költségvetési hiány mértékét 2,7 százalékra kellett emelni. Nyilvánvalóan itt finanszírozási igény is fellép. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a piacon milyen helyzet alakult ki.

A kormánynak az a célja  és a mai napig nem mondott le róla , hogy a devizakitettséget csökkenteni szükséges. Ennek eredménye a következő eddig: 2011-ben 53 százalék volt, most pedig 20 százalék alatt, 17,7 százalék. Egyébként ezzel a kibocsátással jelentősen nem növekszik a kitettség, nem növekszik a százalékos arány. Tehát amikor finanszírozási igény lép fel, figyelembe kell venni azt, hogy a magánszemélyek az államkötvényt nem vásárolják, vagy csökkentett értékben. Ezért volt szükség végiggondolni azt, hogy kilépünk a nemzetközi piacra mindenféle európai uniós banki támogatás nélkül, és egyszerűen megnézzük azt, hogy a magyar gazdaság elfogadottsága milyen, a magyar állam hitelessége milyen, a magyar költségvetésben bíznake a nemzetközi befektetők, és mi lesz az eredmény. Az eredmény az lesz, hogy 2 milliárd kötvényt jegyeztek le. A válasz az, hogy igen, bíznak.

És folytatom azzal, hogy miért volt ez még ráadásul pénzügyileg is kedvező az állam számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 152 2020.04.27. 1:12  143-152

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Gyenge lábakon akkor állna a magyar gazdaság, ha nem jegyezték volna le a kötvényt. Pontosan az ellenkezője történt, pontosan a piacon lévő nemzetközi befektetők ebben a helyzetben is, egy világjárvány idején, gazdasági válság idején is bíznak a magyar államban, és ezért jegyezték le a 2 milliárd euró értékű kötvényt. Egyébként pedig a magyar államnak, a költségvetésnek igenis euróban is vannak kiadásai. Tehát nyilvánvalóan ez egy biztonsági tartalék, a finanszírozás több lábon állását bizonyítja és biztosítja. Ön akkor állhatott volna itt fel jogosan, ha a magyar állam megjelenik a piacon az eurókötvény-kibocsátási lehetőséggel, és azt egyébként nem jegyzik le. Akkor felállhatott volna, és mondhatta volna, hogy gondolkodjunk el, hogy mi is történik. Most egyébként, ha végiggondolja, a kötvénykibocsátás, a finanszírozási több lábon állás szükséges volt, és ez nem jelenti azt, hogy a magyar állam lemond a devizakitettség csökkentéséről és az államadósság csökkentéséről is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 180 2020.04.27. 2:11  175-184

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, a kormány időben hozott hathatós döntéseket azzal kapcsolatosan, hogy mit lehet tenni a járvány elleni védekezés kapcsán. Egyrészt egészségügyi szempontból a kormány létrehozta a járvány elleni védekezési alapot, másrészt pedig a gazdasági kihatásait is vizsgálta, és első körben létrehozta a gazdaságvédelmi alapot. Itt szeretnék megnevezni még egy, nevében létező alapot, ez az Európai Uniótól érkező, járvány elleni támogatás alapja, amelyre szívszakadva várjuk a pénzt az Európai Uniótól. És ha megengedi, mondanék egy negyedik alapot is, ez pedig az adócsökkentés által a vállalkozásoknál maradt pénzforrás összege. Tisztelt Képviselő Úr! A költségvetés hiányát a kormány 1 százalékról 2,7 százalékra emelte fel. Fontos, hogy jelenleg is 3 százalék alatt maradt a kormány, így megfelelünk az Európai Unió elvárásainak, és remélhetőleg a nemzetközi befektetők is tolerálják ezt az erőfeszítését a kormánynak.

A kormány 630 milliárd forint összeggel hozta létre a járvány elleni védekezési alapot, amelynek jelentős részét védőeszközök beszerzésére már elköltötte. Mindemellett az Országvédelmi Alapot, amely a költségvetés jelentős része, egy úgynevezett járvány elleni védekezési központi tartalékká alakította át.

Végveszély esetén, amennyiben a meghozott döntések nem elégségesek, akkor a járvány elleni védekezés központi tartaléka az, amely további finanszírozást biztosít a védekezés ellen. Mert ne feledjük el: még mindig a járvány elleni védekezés szakaszában vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 184 2020.04.27. 1:13  175-184

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Folytatnám a gazdaságvédelmi alappal, amelyet szintén létrehozott a kormány; 1345 milliárd forint van benne jelenleg. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételei egy az egyben átkerültek, és más költségvetési átcsoportosítások is növelik 1345 milliárdra a gazdaságvédelmi alapot. (14.30)

A költségvetés által  mert van más gazdaságvédelmi lehetőség is  öt programot finanszíroz. Ezek közül kiemelkedik a munkahelymegőrző program, amely azt jelenti, hogy a rövidített munkavégzés bevezetése esetén, amely 15 százaléktól 75 százalékig terjedő munkaidő-csökkentés esetén kerül támogatásra a kormány által, mégpedig a kieső bérnek a 70 százalékát finanszírozza közvetlen módon a kormányzat.

Itt szeretném elmondani, hogy július 1-jétől tovább csökken a szociális hozzájárulási adó további 2 százalékponttal, és tudnám folytatni, de mivel az egy perc letelt, így most ezt a felsorolást be kell hogy fejezzem. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 192 2020.04.27. 2:08  189-196

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy összehasonlítsam két kormány nyugdíjpolitikáját. Az egyik az önöké volt, akik nyolcéves kormányzásuk ideje alatt több évben nem tudták biztosítani a nyugdíjak reálértékét, és a nyugdíjasok  bár többen nem úgy érezték, mégis  lényegesen rosszabbul jártak, hiszen a nyugdíjuk nem tudta követni az infláció, az áremelkedés mértékét.Ugyanakkor a polgári kormány 2010-től azt ígérte, hogy meg fogja óvni a nyugdíjak vásárlóértékét, legyen bármilyen nehéz gazdasági helyzet. És ezt a kormány teljesítette. Teljesítette, hiszen 2011 és 2019 között a nyugdíjak 34,2 százalékkal nőttek, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig a vásárlóerejük közel 10 százalékkal javult, tehát nemhogy megőrizte, hanem 10 százalékkal javította a kormány. Ha az általános fogyasztói árindex alapján nézzük, 10,3; ha a nyugdíjasinflációt vesszük figyelembe, 9,8 százalék ez a szám.

Azért az összehasonlítás része az is, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt 2005 és 2010 között 10 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. Azt gondolom, hogy ez a gondolkodás kifejezi a jelenlegi nyugdíjpolitika lényegét is. A jelenlegi kormány nem ígérget ötvenezreket, százezreket; azt ígéri, hogy bármilyen helyzet lesz  tehát ebben a gazdasági helyzetben is, ami még nem tudjuk, mit hoz , meg fogja óvni a nyugdíjak vásárlóértékét. És nemhogy meg fogja óvni, hanem ahogy bejelentésre került, 2021 februárjától folyamatosan, négy év alatt vissza fogják kapni azt az egyhavi plusznyugdíjat, amit éppen az önök kormánya vett el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 196 2020.04.27. 1:18  189-196

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Azért az ellenzéki képviselőt semmi nem gátolja abban, hogy meghallgassa azt, amit a kormánypárti képviselő mond. Meg kellene hallgatni, és utána kellene indulatosan vagy esetleg indulat nélkül válaszolni, hiszen ön azt gondolja, hogy a kormánynak most át kellene állni az ön által elmondott nyugdíjpolitikára. Amíg önök kormányoztak, 8 év alatt 10 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, most pedig javaslatokat tesz, hogy emeljük 50 ezerrel meg 150 ezer forinttal a nyugdíjakat egyszeri módon.Szeretném elmondani, hogy az egyszeri juttatások sem ismeretlenek a jelenlegi kormány számára, hiszen nyugdíjprémiummal, az Erzsébet-utalvánnyal vagy a rezsiutalvánnyal ugyanezt a módszert követte azzal, hogy az alapelv az, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke nem szabad, hogy csökkenjen. És ugyanez igaz az alultervezett inflációra. Higgye el, hogy a jelenlegi nyugdíjemelés-számítási módszer biztosítani fogja a nyugdíjasok számára azt, hogy ne csökkenjen a nyugdíjak vásárlóértéke.

Kérem, ezt jegyezze meg, hogy ez a kormány meg fogja őrizni a nyugdíjak vásárlóértékét, bármilyen ilyen népszerű javaslatot tud ön tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 12 2020.05.19. 5:10  9-12

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ami a járvány miatti elhalálozást illeti, folytassuk a környező országokkal. Tehát Magyarországon 1 millió emberből 46 halálozott el sajnos, viszont Szlovéniában 49, Romániában, ha már a környező országokról beszélünk, 56, Ausztriában pedig 71. Ennyit az önök statisztikájáról és félrevezetéséről. Egyébként az ön napirend előtti felszólalásának a címe is azt próbálja sugallni, amit önök tettek a kormányzásuk ideje alatt. Ön is államtitkár volt 2004 és 2010 között, tudja, hogy mi a pénzszórás, tudja, hogy milyen volt a válság 2008-ban, és azt is tudja, hogy a válságot önök hogyan kezelték. Önök a válságot megszorítással kezelték. Elvettek először az emberektől, a családoktól, hogy rosszabb legyen nekik, hogy rosszabbul éljenek. Önöknek az fáj, hogy ez a kormány a válságot nem úgy kezeli, mint ahogy önök szeretnék. Nem úgy kezeli, és azért nem úgy kezeli, mert az önök idején csődbe jutott az egész ország, a gazdaság, az emberek, a családok és maga a költségvetés, az állam is. Az a különbség, hogy ebben a válságban az állam, az állam költségvetése nincs csődben, hanem pontosan hogy egyensúlyban van.

Önöknek az fáj, hogy az ország nem állt le, nem szűntek meg a beruházások, és nem váltak működésképtelenné az országban az állam által irányított szervek. Mondok egy példát. Önök ugyanilyen válsághelyzetben elvettek a közalkalmazottaktól egyhavi bért. (Arató Gergely: Miért nem adtátok vissza?). A jelenlegi kormány pedig mit tett? A pedagógusok ugyanúgy megkapták a bérüket, az óvónők ugyanúgy megkapták a bérüket. Az önök idején viszont elvettek. De a nyugdíjasokat is említette. Pontosan fordított volt a helyzet, hiszen önök úgy gondolkodtak a válság idején, hogy el kell venni; el kell venni a már nem dolgozó, otthon élő nyugdíjasoktól is. El is vettek egyhavi nyugdíjat. A jelenlegi kormány mit mond? Azt mondja, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét ebben a nehéz helyzetben is meg kell őrizni, de nemcsak hogy meg kell őrizni, hanem vissza kell adni az önök által elvett 13. havi nyugdíjat, és ez a jövő év elején meg is kezdődik egyheti nyugdíj visszaadásával.

Azt gondolom, az, hogy a jelenlegi kormány megteremtette a védekezés forrásait, egy kormánydöntéssel egy nap alatt, mert a költségvetés ezt megalapozta, és megteremtette a járványból adódó gazdasági nehézségekre adandó választ, a Gazdaságvédelmi Alapot, ellentétben áll az önök logikájával, az önök gondolkodásával. Önöknek az fáj, hogy az ország ebben a helyzetben sem fog eladósodni, hogy nem kell hitelt felvenni, mint az önök válságkezelése idején, nem kell beruházásokat leállítani, nem kell európai uniós forrásokat leállítani és átcsoportosítani, hanem az az eredeti célkitűzés szerint kerül felhasználásra. Önöknek az fáj, hogy mi nem két kézzel szórjuk a segélyeket, hogy a kormány népszerű legyen, hanem azt mondjuk, hogy bértámogatást adunk azoknak a cégeknek, amelyek megtartják az alkalmazottjaikat, de erre most csak csökkentett munkaidőben képesek. 90 ezer ember kapott már eddig ilyen támogatást. S az fáj, hogy nem segélyt adunk, hanem munkahelyteremtésre adunk támogatást, amit tegnap hirdetett meg a kormány, mintegy 70 ezer embernek 80 milliárd forintot. Ha regisztrált munkanélkülit fog alkalmazni a jövő évben valamely munkáltató, az ebből a támogatásból tud részesülni.

(9.30)

És egyébként ön el van tévedve a pluszforrásokat illetően is, amiket fölsorolt: az egyházak semmilyen többletforrást nem kapnak; a kézilabda-szövetség csak azt a működési támogatást kapja meg, ami egyébként is a költségvetésnek a része  én elhiszem, hogy önnek fáj az, hogy egy sportszövetség ebben a helyzetben is működik -; és nem kap többletforrást más egyéb szervezet sem.

A legfontosabb az, hogy ez a kormány a költségvetés tekintetében is a helyén áll, és az egyensúlyt (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), a költségvetési egyensúlyt a jövőben is tudja biztosítani, ebben a nehéz válsághelyzetben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 16 2020.05.19. 5:14  13-16

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Ez a felszólalás is egybecseng az előző DK-s felszólalással. De nem is lehet más kicsengése, hiszen önök teljes egészében együtt gondolkodnak, egy párt is voltak, együtt is kormányozták az országot. Nyilvánvalóan együtt gondolkodtak, amikor kormányoztak, a válságról, ismerjük, hogy milyen módon, és természetes, hogy együtt gondolkodnak, amikor ellenzékben vannak immár tíz éve, és újabb nehézség van az országban, az ország előtt, és újra véleményt kell alkotni. Nem is lehet az önök véleménye más, mint amit akkor mondtak több mint tíz évvel ezelőtt. Igen, azt mondják ma is, hogy az embereknek segély kell, az emberek akkor érzik jól magukat, ha egyébként nem is kell nekik azon gondolkodni, hogy hogyan fognak tudni elhelyezkedni, mert megkapják a segélyt, abból úgy-ahogy el tudnak élni.

A jelenlegi kormány nem így gondolkodik, tisztelt képviselő úr. Nem így gondolkodik, nem abban gondolkodik, hogy az embereknek hogy legyen kényelmesebb, jobb, hanem úgy, hogy hogyan tud munkából megélni. Azt gondolom, hogy ezt a féle gondolkodást a munkavállalók, a magyar emberek, a magyar családok teljesen elfogadták, és eszerint éltek és élnek mind a mai napig.

A válság, a járvány okozta gazdasági válság bizony nagy nehézség az ország számára, nagy nehézség a családok számára. Jelenleg 163 ezer munkanélkülit ismerünk és tudunk, hogy az országban már létezik, ennek jelentős részét sajnos ez a világjárvány okozta. Azonban a kormány meghozta a megfelelő döntéseket. Az első döntések között van annak a hitelmoratóriumnak a kihirdetése, ami az egész világon mind a mai napig egyedülálló. Azt gondolom, ez azonnal egy olyan üzenet volt a magyar családoknak, a magyar vállalkozásoknak, hogy számíthatnak a kormányra, számíthatnak a kormány segítségére. Ez így is volt, hetente, lépésenként kerültek bejelentésre az intézkedések.

Még mondanék egy csomagot, az adócsökkentés csomagját. Hihetetlen, hogy a jelenlegi helyzetben a kormány úgy gondolkodik, hogy nem adókat kell emelni, hanem adót kell csökkenteni. Ezek közül kiemelkedik a szociális hozzájárulási adó 2 százalékos csökkentése, amely ezáltal július 1-jétől 15,5 százalékra fog csökkenni, ugyanúgy a krízishelyzetben lévő ágazatoknál a járulékcsökkentés, az önfoglalkoztatóknál, a katásoknál pedig az adónak a három hónapra való elengedése. A kormány gyors lépésként megteremtette a Gazdaságvédelmi Alapot, amelybe 1345 milliárd forint forrást csoportosított át.

(9.40)

Itt is megjegyzem, mint az előző válaszomban is, hogy nem hitelből, nem nemzetközi bankokhoz, nem az IMF-hez, nem az Európai Unióhoz kellett fordulni, mint önöknek, hanem igenis a költségvetés forrásai megfelelő forrást, megfelelő hátteret, garanciát, biztonságot adnak arra, hogy a Gazdaságvédelmi Alapban lévő jelentős, 1345 milliárd forintos forrás odakerüljön, ahol a legnagyobb a gond és a nehézség. És hogy az hol a legnagyobb? Ott, ahol meg kell őrizni a munkahelyeket, meg kell őrizni, és itt 70 százalékos támogatást tud adni a kormány a vállalkozásoknak  egyébként ezzel élnek is; mindenféle kommunikáció, ellenzéki kommunikáció és üzenet ellenére élnek ezzel a vállalkozások, meg kívánják tartani a dolgozóikat; igaz, hogy nem tudnak úgy termelni, mert jelentősen visszaesett a megrendelésük. Én a választókörzetemben 10-15 céget kerestem fel, és ismerem, hogy sajnos mi a helyzet, de minden cégnél azt mondták, hogy szeretnék megtartani a munkavállalóikat, és ezért élni fognak a csökkentett munkaidős állami támogatási lehetőséggel; megvárják ezt a pár hónapot, megvárják a június, július hónapot, hogy a megrendelésállományuk merre fog billenni, és azt követően fogják meghozni a gazdasági döntéseket.

Egyébként mindenhol, minden cégnél elfogadták és üdvözlik a kormány döntését, és egyetlenegy helyen nem követelték azt, amit ön is a felszólalásában, hogy az embereknek adjunk támogatást, adjunk segélyt (Az elnök csenget.), hogy az embereket tartsuk otthon, és majd a postás viszi a pénzt. Nem kérték ezt, és a kormány nem is így gondolkodik ebben a kérdésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 160 2020.06.02. 2:17  157-164

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is arról szeretnék beszélni, hogy az elmúlt tíz évben milyen körülmények hatottak arra, hogy a kormány elő tudjon állni egy valós, igazi otthonteremtési programmal. Az első dolog, amit meg kellett oldani, az a devizahitel-válság kérdése volt. Több millió magyar ember, több millió, több mint egymillió magyar család volt a devizahitelek miatt komoly fizetési nehézségben. Ennek a rendezésében egyébként részben önök is egyetértettek. Amikor ez rendeződött, csak ezt követően lehetett, amikor biztos pénzügyi alapokon álltak a magyar családok, akkor lehetett elkezdeni a kormánynak a valós otthonteremtési programját. Ez meg is indult 2015-ben. Itt szeretnék elmondani egy elvi különbséget a két gondolat között, amit ön, illetve önök, a jobbikosok képviselnek valószínűleg, bár mindig ön szólal fel ebben az ügyben kizárólag, és amit a kormány képvisel. A kormány azt mondja, hogy a magyar ember belső szokása, gyakorlata úgy alakult ki, hogy azt szeretné, hogy saját lakása legyen, ezért a kormány is az otthonteremtési programját ehhez a gondolathoz, ehhez az igazi magyar gondolathoz igazítja, hogy nem szeret más tulajdonában lakni, élni. Ehhez igazodik az az otthonteremtési program, amit bevezettünk elsőként 2015. július 1-jétől, a családi otthonteremtési kedvezményt, amivel 435 milliárd forintot adtunk a családoknak. A 2019. július 1-jén elindított családvédelmi programmal minden korábbinál nagyobb mértékben támogatja a kormány a magyar fiatalok önálló életkezdését, egzisztenciateremtését és a gyermekvállalási terveinek előmozdítását is. Nagyon fontos az is, hogy az új lakások építéséhez a kormány bevezette a csökkentett, 5 százalékos áfát.

Igenis komoly lépéseket tett a magyar kormány annak érdekében, hogy a magyar családok saját tulajdonú lakáshoz jussanak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 164 2020.06.02. 1:13  157-164

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én az ön felkészültségét nem minősítem, egy viszont tény: Magyarországon több tízezer lakás épült csökkentett, 5 százalékos áfával. Hogy most az megszűnik, az egy másik kérdés. Ahelyett viszont a kormány azon gondolkodik, hogy a városi barnamezős övezetekben fogja ugyanezt az áfakedvezményt megadni az önkormányzatokkal való egyeztetést követően. Erre egyébként vissza fogunk térni. Ha megengedi, még a félperces hátralévő időmben szeretném elmondani önnek, hogy a babaváró támogatási konstrukciót, amit eddig már 71 ezren vettek igénybe, a felmérések alapján szintén lakásra fordítják. Ennek 10 millió forint a keretösszege. Tehát ez is egy komoly segítség. Aztán a kistelepüléseken a használt lakás vásárlására és bővítésére a 10 millió forint, plusz 5 millió forint a bővítésre, ez az úgynevezett falusi CSOK. És sorolhatnám sorban-sorban, hogy a kormánynak milyen döntéseivel hány családhoz jutott el, és hány családnak segített ahhoz  még egyszer mondom , hogy saját lakása, otthona legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 178 2020.06.02. 2:11  175-182

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Ez utóbbi kérdésére nem tudok válaszolni, mert nem a tárcánk feladata és felelőssége.Ami az árak változását illeti, április hónapban 2,4 százalék volt az infláció, mindazok ellenére, amit ön elmondott. Igaz, az azt megelőző hónapban 3,9 százalék, tehát másfél százalékkal csökkent egy hónap alatt az infláció mértéke Magyarországon. Igaz, az inflációszámítás egy bonyolult, összetett dolog. Ön most kiemelt egy árucsoportot, egy termékcsoportot, az élelmiszert, és azoknak az áremelkedését mondta el. Én melléteszem ugyanebben az időszakban az üzemanyagok árának a változását, ami viszont jelentősen csökkent, és üzemanyagot is fogyasztottak az emberek. Üzemanyagért kevesebbet fizettek, való igaz, az élelmiszerért többet.

És abban is igaza van, bár ön nem mondta, hogy a nyugdíjas-infláció is meghaladja az átlagos inflációs mértéket, mert a nyugdíjas-infláció ebben az időben 3,3 százalék volt, mert egyszerűen az ő termékcsoportjukban, amit elfogyasztanak, nyilván abban több volt az élelmiszer, és kevesebb volt egyébként az üzemanyag. Azt gondolom, hogy ön nyilván a felszólalásában egyféle kormányzati számonkérést, nyomást akart gyakorolni, hogy avatkozzon közbe, vagy nem tudom, mit csináljon az élelmiszerárakkal. Az élelmiszerárak nem hatósági árak, azokat a piaci viszonyok alakítják, azok a piaci viszonyok, amelyeket például sertéshús tekintetében a pestis alakít, a gyümölcsök tekintetében a logisztikai nehézségek, a koronavírus okozta nehézségek alakítanak, egyébként a forintárfolyam-változás is hatással van.

Azt gondolom, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az árak változása ciklikus, azt kell nézni mindig, hogy összességében ez hogyan hat a magyar társadalomra. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 182 2020.06.02. 1:19  175-182

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt képviselő asszony, én semmibe nem avatkoztam be, elvégeztem a képviselői munkámat. Mezőkövesden az üzemanyag ára 50 forinttal volt drágább, mint mondjuk, a szomszédos Egerben, és egyszerűen jeleztük a MOL-nak, hogy mi ennek az oka, és maga a MOL döntött úgy ennek hatására, hogy igaz, és változtatott. Tehát semmi beavatkozás nem történt, nem is lehetett egyébként. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.)Ne haragudjon, ön a Pénzügyminisztériumot ostromolja mindig az élelmiszerárakkal. A Pénzügyminisztérium egyet tehet: csökkenti az adókat, csökkenti az áfát, és ezáltal csökkenti az árakat. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Most újra el kell hogy mondjam önnek, hogy 2015-ben arról szavazott a parlament a Pénzügyminisztérium javaslatára, hogy a sertéshús áfáját 27 százalékról 5-re csökkentsük. Ön megszavazta? Nem. És sorolhatom szépen sorban a baromfihús áfájának csökkentését, a friss tej, a tojás áfájának a csökkentését, a halhús áfájának a csökkentését.

Ön itt panaszkodik, hogy drága, drága, drága, de egyébként, mikor meg kell nyomni egy igen gombot, akkor pedig csak azért, mert a Fidesz terjesztette elő, nem nyomja meg, majd számonkéri a kormány munkáját.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 4 2020.06.03. 5:01  1-4

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megtisztel felszólalásával itt a kora reggeli órákban. (Dr. Vadai Ágnes: Kora reggel? 9 óra.) Bevallom őszintén, a mondandóját eléggé keresni kell, hogy mit is szeretett volna ezzel a napirend előtti felszólalásával valóban elmondani (Közbeszólások a DK, az MSZP és a Párbeszéd soraiban.), hiszen az nyilvánvaló és az kiderült már a parlamenti vitáink során, hogy teljesen máshogy látjuk az elmúlt tíz évet, teljesen máshogy, különbözőképpen ítéljük meg a Fidesz-KDNP-kormány két és fél ciklus alatt végzett munkáját és tevékenységét. Azt már megszoktuk, hogy önök, ellenzékiek nem becsülik azt, amit a magyar emberek, a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások, a magyar önkormányzatok, a magyar kormány fel tud mutatni eredményként az elmúlt tíz évben. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.)

Akkor próbáljuk meg ebben a rövid pár percben átvenni, hogy mit is tud felmutatni, a magyar társadalom milyen eredményeket ért el az ön állításával szemben. Az első és legfontosabb: 2010-ben gazdasági és társadalmi válságban volt Magyarország. A gazdasági válságot, annak okait ismerjük, ezt sikerült megfordítani, 2013-ban egy emelkedő pályára sikerült állítani Magyarországot, és az mind a mai napig… (Tordai Bence közbeszól.) Ha ez önnek nem tetszik és háborog, akkor is a számok, a GDP-növekedés számai (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.  Az elnök csenget.) önt és ellenzéki képviselőtársait mind-mind cáfolják. Igenis komoly eredményt tud felmutatni Magyarország, a magyar gazdaság  benne a magyar emberek teljesítményével  a gazdaság növekedését illetően, olyannyira komoly, hogy az Európai Unió szintjén is elismerik ezt, és azt Európai Unióban is az elsők között van Magyarország. (Közbeszólások a DK és a Párbeszéd soraiban.  Az elnök csenget.)

Ezzel együtt természetesen a munkanélküliek száma is jelentősen csökkent, a foglalkoztatás növekedett, hiszen több mint 10 százalékos munkanélküliség volt, 12 százalékkal vette át a Fidesz-KDNP-kormány 2010-ben a kormányzást, most meg, ismerjük, még a válság ellenére, amit a gazdaságnak okozott, így is jelentősen 5, illetve 4 százalék alatt vagy körül van a munkanélküliség.

Ugyanez a helyzet a jövedelmeket illetően, hiszen a reáljövedelmeket, ezzel együtt a nyugdíjakat is sikerült egy olyan növekvő pályára állítani, ahol az emberek keresete évről évre növekszik, és nemcsak nominális értelemben, tehát szám szerint, hanem valójában az emberek évről évre többet tudnak vásárolni a megkeresett jövedelmükért, a nyugdíjasok számára pedig  nagy szó, mert a szocialista-balliberális kormányok ezt nem tudták biztosítani  meg tudtuk őrizni a nyugdíjak értékét.

(9.10)

Azt gondolom, amellett, hogy a gazdasági válságból sikerült az országot kimozdítani és egy emelkedő pályára állítani, az uniós pénzekkel való gazdálkodás, annak a felhasználása is sikeres volt hazánkat tekintve. Sikeres volt, hiszen sikerült a gazdaságfejlesztés szolgálatába állítani, sikerült munkahelyeket teremteni az európai uniós pénzekből és forrásokból.

De említettem a társadalmi válságot, ami 2010-ben igaz volt Magyarországra. Itt elsősorban arra gondoltam, hogy a devizahitel-válságból kellett kihozni emberek millióit. Igaz, hogy ez egy ciklus alatt nem sikerült 2014-ig, átnyúlt a következő ciklusra, azonban mégis sikerült, hiszen tudjuk, hogy az Európai Bizottság álláspontját, a magyar bíróságok álláspontját meg kellett várni, és csak azután tudott az Országgyűlés megfelelő döntéseket hozni.

Ellentétben az ön állításával, képviselő úr, Magyarország az elmúlt tíz évben egy növekvő, emelkedő, egy bizakodó pályára tudott lépni mind gazdasági, mind társadalmi vonatkozásban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 24 2020.06.03. 5:21  21-24

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Csatlakozva az ön felszólalásához, mondandójához, én a gazdaság helyzetéről, állapotáról és a kormány által megtett intézkedésekről szeretnék napirend előtti felszólalásomban szólni. A jelenlegi világjárvány kitörését megelőzően a hazai gazdaság fundamentumai lényegesen kedvezőbbek voltak (Zaj.  Az elnök csenget.), mint a 2008-as pénzügyi válság előtt. A magyar gazdaság 2013-tól kezdve egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetű növekedést mutatott. A dinamikusan bővülő teljesítményhez jelentősen hozzájárult, hogy a kormány munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedéseinek is köszönhetően a magyar munkaerőpiaci mutatók az Európai Unió élvonalába ugrottak. Mindez a bérek dinamikus emelkedésével párosulva a családok jövedelmét is nagymértékben emelte, amelynek következtében a háztartások pénzügyi helyzete a korábbiaknál lényegesen stabilabbá vált, amihez hozzájárult a szektor számára jelentős terhet jelentő devizahitelek kivezetése is. A dinamikus növekedés az államháztartás oldaláról fegyelmezett fiskális politikával párosult, amit jól jellemez a tartósan csökkenő hiány és adósságráta. A kedvező folyamatok eredményeként a 2008-as helyzettel szemben hazánk GDP-arányos államadósság-mutatója jóval alacsonyabb az európai uniós országok átlagánál.

A magyar gazdaság tehát lendületes növekedéssel fordult rá az idei évre, azonban a koronavírus-járvány, amint világszerte is, Magyarországon is alapjaiban felülírta a növekedési prognózisokat. A járvány terjedését korlátozó intézkedések, az ellátási láncok szakadása, valamint a kereslet visszaesése miatt a gazdaság számos ágazatában csökkent a kibocsátás. Így előretekintve a 2020. évi teljesítményt a járvány lefutása alapvetően fogja befolyásolni. Az elmúlt héten a KSH által publikált első negyedéves GDP-növekedési adat igazolja a konvergenciaprogram makrogazdasági pályájának a megalapozottságát. Az első negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarország továbbra is a legjobban teljesítő tagállamok között van, még növelte is az Unió átlagához mért növekedési többletét.

A Pénzügyminisztérium úgy látja, hogy a válság áprilisban tetőzhetett a magyar gazdaságban, azonban Magyarország történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitévő gazdaságvédelmi intézkedések hatására az év második felében már jelentős élénkülés következhet be. Így fenntartva a konvergenciaprogram előrejelzését, az idei 3 százalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés mértéke. A gazdasági előrejelzések kapcsán meg kell jegyezni, hogy az aktuálisan elérhető prognózisok szerint az elemzők közel fele nem számít 3,5 százaléknál nagyobb visszaesésre. A konvergenciaprogram 3 százalékos GDP-csökkenéssel számoló pályája, figyelembe véve a szokásosnál is nagyobb bizonytalanságot, egyáltalán nem lóg ki az előrejelzések közül, így megalapozatlan, indokolatlan derűlátással vádolni nem lehet.

A magyar intézkedéscsomag mérete alapján Európában a legjelentősebbek közé tartozik. A kormány által meghirdetett akcióterv minden érintettre, minden vállalatra, minden családra kiterjed, nyilván a válság által érintett mértékében. A vállalkozások és a háztartások számára az idei év végéig hiteltörlesztési moratórium került meghirdetésre, ami 3600 milliárd forint, a GDP 7 százalékát meghaladó összegű is lehet, amennyiben mindenki él ezzel a lehetőséggel. A moratórium nagyban javítja a hitellel rendelkezők likviditási helyzetét, így fenntartva a keresletüket. De sorolhatnánk az „NHP Hajrá” 1500 milliárd forintos forráslehetőségét, vagy a gazdaságvédelmi akcióterv révén közel 1700 milliárd forint garancia- és kamattámogatott hitel és tőke segíti a vállalatokat a válság kezelésében.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány gazdasági értelemben is mindent megtett annak érdekében, hogy az ország, az emberek és a vállalkozások minél kisebb mértékben érezzék (Az elnök csenget.) a válság hatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 8 2020.06.08. 5:11  5-8

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt gondolom, amikor a 2021-es költségvetésről beszélünk  amelynek egyébként csak szerdán kezdődik meg az általános vitája , akkor más szemléletben szükséges hozzáállni, mint egy normál gazdasági és társadalmi helyzetben lévő költségvetés bírálatakor. Véleményem szerint azért kell más szemléletben még a baloldalnak is hozzáállnia, mert teljesen más a helyzet Magyarországon, más a helyzet Európában és más a helyzet a világban. A 2021-es magyar költségvetésnek két fő tétele van. Az egyik fő tétele a gazdaság védelme, a munkahelyek védelme, az emberek munkahelyeinek a megvédése, azok részére pedig, akik elvesztették a munkájukat, új munkahelyek létrehozása akár az állam által, akár a vállalkozások által. Erre nyilvánvalóan forrásokat kell mozgósítani, forrásokat kell tudni a költségvetésben előteremteni. Egy jó kormány ennek a kihívásnak meg tud felelni. A költségvetésben úgy tud forrásokat előteremteni a gazdaság védelmére, hogy nem vesz el a családoktól, hogy nincs a költségvetésben megszorítás, hogy nem csökkennek a jövedelmek, hogy nem csökkennek a nyugdíjak, hogy nem küldenek el embereket. Tehát vagy úgy tervezi meg a költségvetést, hogy többletforrásokat biztosít, vagy úgy, hogy a költségvetés szerkezete, rugalmassága lehetővé teszi azt, hogy ez a kiemelt cél  s egyelőre csak az egyik célról beszélek , a gazdaság védelme, az emberek munkahelyének a védelme teljesülni tudjon. Ez a költségvetés ilyen.

Ez a költségvetés a gazdaság szempontjából a 2020-as nehéz, mondhatni, válsághelyzetet, ami várhatóan azt fogja okozni, hogy nem gazdasági növekedés lesz 2020-ban, hanem csökkenni fog a növekedés, ezt teljesen vissza fogja állítani, és a következő évben, 2021-ben ezek a gazdaságvédelmi források lehetővé teszik, hogy újra növekedési pályára álljon a magyar gazdaság. Ez a növekedési pálya a tervek szerint azt fogja jelenteni, hogy a GDP növekedése újra el fogja érni az 5 százalékot, ami Európában várhatóan az egyik legmagasabb lesz. De a legfontosabb az, hogy többletbevételeket fog termelni, hogy a költségvetést egyensúlyban fogja tartani, és az állam által, a kormány által, az Országgyűlés által törvényben megfogalmazott kiadások fedezetét biztosítani fogja. Ugyanakkor pedig a munkahelyek száma újra elkezd növekedni. A munkahelyek száma nem csökkenni, hanem növekedni fog, ezáltal leáll a munkanélküliek növekedésének a száma, ami már ebben az évben is meg fog történni, és a következő évben, 2021-ben a költségvetés és a támogatások hatására várhatóan olyan gazdasági pályára tud újra állni az ország, amelyben a munkahelyek száma ugyanannyi, vagy több, mint volt az azt megelőző évben, és a gazdaság növekedése is, ahogy mondtam, Európában újra kiemelkedő lesz.

Emellett a költségvetés másik fő célja a járványügyi készültség fenntartása. A járványügyi készültség fenntartása szükséges, erre forrásokat kell tartalékba helyezni. Ezt a 2021-es költségvetés meg fogja tenni. De ez is azt fogja jelenteni, hogy erre is forrásokat kell előteremteni, s mindezt úgy, hogy az előzőekben meghatározott célok teljesíthetők legyenek. Ezért 2115 milliárd forintot fog a költségvetés egészségügyi célokra tartalmazni, ami közel 918 milliárd forinttal magasabb, mint ami a korábbi költségvetésben, például a 2010-es költségvetésben volt.

De ha globálisan megvizsgáljuk a költségvetés tartalmát, azt láthatjuk, hogy 2010-hez viszonyítva, amikortól a Fidesz-KDNP-kormány működik, jelentős növekedések vannak, költségvetési kiadásra fordított növekedések, szinte minden ágazatban. Ebből én egyet emelek most ki, az oktatási tevékenységet  mert erre jut időm , ami 54 százalékkal magasabb lesz 2021-ben, mint volt 2010-ben volt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 103 2020.06.08. 2:05  100-107

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is fontos azt leszögezni, hogy a vírus és járvány elleni védekezés egy igen komplex és igen költséges feladat  ugye, ezt most már kezdjük elfelejteni, miközben egyébként Magyarország egyike azon országoknak Európában, amelyek a legjobban védekeztek a járvány ellen. De miért védekezett a legjobban? Azért, mert a kormány időben intézkedett, és időben előteremtette a forrásokat. A kormány azt is kimondta, hogy az országban mindenkinek szolidárisnak kell lennie, mindenkinek (Tordai Bence közbeszól.), a kormánynak elsősorban, a vállalkozásoknak, amelyeknek sajnos a bevételük csökken, a megrendelésük csökken, a magánembereknek is, a magánszemélyeknek is, és sajnos idetartoznak az önkormányzatok is, amelyek saját bevétellel és saját döntési jogkörrel rendelkeznek. Én tudom, hogy ez önöknek fáj, és mindenki kapcsán elismerik, hogy legyen szolidáris, és járuljon hozzá ahhoz, hogy sikeresen védekezzünk, de egyedül az önkormányzatok, azok ne, mert most éppen önök ott lettek érdekeltek.

Ami a konkrét felvetését illeti, azért azoknak az embereknek, akik eddig valamilyen strandra ingyen tudtak bejutni, az azért mindenképpen jó hír, hogy nem kell idegenforgalmi adót fizetniük (Tordai Bence közbeszól.), mert az idegenforgalmi adót az állam fogja megfizetni helyettük annak az önkormányzatnak, amelynek ez a bevétele kiesik.

Ami pedig az árakat illeti, ez aztán végképp nem kormányzati kompetencia és nem kormányzati felelősség. Mindenki, aki gazdálkodik, aki strandot, fürdőt üzemeltet, maga dönti el  mert ez szabadáras , hogy milyen áron dolgozik; olyan áron fog dolgozni, amit a piac még megenged, amit az emberek még meg fognak fizetni. Az említett önkormányzat is minden bizonnyal így fog eljárni, és az összes balatoni önkormányzat is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 107 2020.06.08. 1:12  100-107

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tehát kompenzálás lesz, ahogy elmondtam. Nem olyan alapon, ahogy ön mondta, hanem az idegenforgalmi adó kapcsán. Tehát a kormánytól az, hogy kompenzál egy önkormányzatnak bevételkiesést, nem idegen gondolat, meg is fog történni. Egyébként, ha ön új adónemet akar bevezetni, erre megvan a joga. A parlament elé terjeszti a javaslatát, meg fogják tárgyalni a bizottságok, és el fog dőlni, hogy idejön a parlament elé, és szavazunk róla vagy nem szavazunk. Az önök pártja, a Párbeszéd egyébként is az adóemelés pártja, hiszen minden problémát úgy szeretnének megoldani, hogy valamilyen új adónemet szeretnének bevonni. (Soltész Miklós: Így van.  Tordai Bence közbeszól.)A jelenlegi kormány nem emellett van, hanem amellett van, hogy az adókat csökkenteni kell, például a szociális hozzájárulási adót, ami egyébként az önkormányzatokat is ugyanúgy érinti, mint az összes magyar vállalkozást.

Egyébként pedig abban vagyunk érdekeltek, hogy a Balatonra a nyáron minél többen elmenjenek, és a magyar emberek vágynak is rá, mert egy felmérés szerint a magyar emberek 50 százaléka belföldön szeretne utazni. Reméljük, hogy ez jelentős többletet fog jelenteni a balatoni szállásadóknak is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 161 2020.06.08. 2:10  158-165

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Először is egy félreértést tisztázzunk! Amikor azt mondja, hogy a helyi önkormányzatoknak négyszeres emelt adót kell fizetni, önök nem olvassák végig a költségvetést akkor, tudniillik, ez azért történik, mert az önkormányzatok teljes egészében meg fogják kapni az állami támogatást. Eddig a 32 ezer forint/fő iparűzésiadóerő-képesség fölött lévő önkormányzatok csökkentett állami támogatást kaptak, és nettó módon volt a költségvetésben. A jövőben viszont a támogatás is 100 százalékig lesz, és a befizetendő szociális hozzájárulás is 100 százalékosan lesz. Ezért növekedett meg az önkormányzatok által befizetendő adó. Tehát ez egy félreértés, ezt tisztázzuk, ennek az egyenlege egyébként nulla.Hogy mi van a költségvetésben, ha megengedi, akkor én beszélek arról. Van például gazdaságvédelemre, mert mégiscsak vírus van, járványhelyzet van, és gazdasági nehézség, válság van, mondhatni, hiszen tízezreknek szűnik meg a munkahelye. Mégiscsak az az elsődleges szempont, hogy ezeken az embereken segítsünk, és erre van pénz. Úgy van pénz, hogy az emberek, a családok juttatásai egyáltalán nem csökkennek. Senki nem sérül ebben a költségvetésben, nem úgy, mint annak idején, 2008-ban a szocialisták, az önök barátainak a válságkezelése idején.

Tehát azt gondolom, az elsődleges szempont mégiscsak az, hogy segítsünk azokon, akiknek a munkahelye elveszne, vagy már elveszett, és legyen neki új munkahelye és megélhetése. Tudom, hogy ez önöknek nehéz falat, hiszen önök azt szeretnék, ha segélyeket kapnának ezek az emberek, és majd történne velük valami. Azt gondolom, órákon át sorolhatnánk, hogy mi van a költségvetésben, és ha megengedi, szerdán az általános vita kezdetétől a vita végéig ezt meg is fogjuk tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 165 2020.06.08. 1:12  158-165

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ön nem tudom, vagy nem érti, vagy nem akarja érteni, mert ön összevissza beszél. Most mondtam el, hogy több mint 100 milliárddal növekszik a támogatási oldalon az önkormányzatok működési támogatása, és a másik oldalon pedig a befizetési összeg nő közel ugyanennyivel. Az egyenlege körülbelül nulla lesz, sőt még az önkormányzatoknak lesz kedvező. Miről beszél ön, hogy veszélybe kerül az önkormányzatok működése, mikor egyébként pénzügyileg  ön nem érti, hogy a másik oldalon is van egy szám, az is benne van a költségvetésben? (Tordai Bence közbeszól.) Az pedig az a szám, hogy a kormány több mint 100 milliárddal több támogatást ad az önkormányzatoknak. Én ezzel nem tudok mit kezdeni.Az pedig, hogy ön Varga Mihály-ozik azért, mert önnek majd az ellenfele várhatóan ’22-ben Varga Mihály lesz itt a parlamentben, és arra használja föl azt, hogy van egy kormányzati célkitűzés (Tordai Bence: 55 milliárdos székház.), hogy méltó helyre, méltó épületekbe kerüljenek a minisztériumok, önök ezt nem támogatják. Önök soha nem támogattak semmilyen felújítást, fejlesztést Budapesten, csak azt, amit Karácsony Gergely csinálna. Bárcsak csinálná például a Lánchidat, de azt sem csinálja az önök barátja! Köszönöm szépen. (Taps és közbeszólások a kormánypártok soraiból, köztük: Így van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 4 2020.06.09. 5:13  1-4

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kezdjük az önkormányzatisággal! Valóban kétféle önkormányzatiság létezik: az egyik a baloldali típusú önkormányzatiság, a másik a Fidesz-KDNP-kormány által létrehozott, működőképes önkormányzatiság. Ön azt mondja, hogy az a jó önkormányzati rendszer, amit önök csináltak, mosolyog is persze rajta. Elmondom, hogy önök mit csináltak. A következő volt a logikájuk az önkormányzatokkal kapcsolatban. Az önkormányzatoknak minél több feladatot átadni, átadni, átadni, az állam ezzel megszabadul a feladatoktól, átadja az önkormányzatnak, tehát el lesz látva. Igen ám, csak az önkormányzatokhoz nem tette oda a forrásokat; nem tette oda a forrásokat, aminek az lett a következménye 2010-re, a kormányváltásra, hogy lényegében a magyar önkormányzati rendszer nem volt már működőképes; nem volt működőképes, nem tudta ellátni az oktatási, egészségügyi feladatait az önkormányzati rendszer, mert nem volt megfelelő forrás, nem volt megfelelő finanszírozás.

Én abban az időben polgármester voltam, tehát gyakorlati tapasztalataim is vannak. Mondok egy példát. Nagyon örültünk, amikor az Országgyűlés abban az időben arról döntött, hogy megemeli a közalkalmazottak bérét. Nagyon örültünk, és vártuk a költségvetésben a forrásokat, hogy meg fogja kapni az önkormányzat. Igen ám, de a forrás nem érkezett meg. Tehát az önkormányzatnak magának kellett kigazdálkodni, kellett volna kigazdálkodni, persze ez nem sikerült. Csak úgy sikerült, hogy hitelfelvétellel, az önkormányzatok hitelt, hitelt és hitelt vettek fel; hitelt vettek fel működéshez, hitelt vettek fel beruházáshoz, mert egyébként a kormánytól nem kaptak. Mi lett a vége? Az, hogy jött a Fidesz-kormány, és a Fidesz-kormánynak, az országgyűlési többségének kellett meghozni azt a döntést, hogy a kormány átvállalja a baloldali önkormányzati rendszer hiteladósságát, ez közel 1400 milliárdot jelentett az állami költségvetésnek. Na, így lett működőképes 2010 után a magyar önkormányzati rendszer.

Ön most azt a döntést kritizálja, amely alapján az önkormányzatoknak egy világjárványban  amely Magyarországot is érinti természetesen  a védekezés költségéhez hozzá kell járulniuk, mert azt várjuk el, hogy mindenki járuljon hozzá ahhoz a bajban, ami az országgal történt.

(9.10)

Járuljon hozzá természetesen a kormány elsősorban, sajnos hozzá kell hogy járuljanak a vállalkozások, mert megszűnnek a munkahelyek, nincs elég megrendelésük, hozzá kell hogy járuljanak a magánemberek, hiszen védekeznek és igazodnak a szabályokhoz, és azokat betartják. Hozzá kell hogy járuljanak az önkormányzatok is. Akkor is hozzá kell hogy járuljanak, ha az baloldali önkormányzat. Akkor is hozzá kell hogy járuljon, ha a fővárosnak baloldali vezetése van. Igen, hozzá kell hogy járuljon a Fővárosi Önkormányzat is, mind a 3200 magyar önkormányzat hozzájárul ehhez a közös nagy társadalmi, állami költséghez, ami 2020-ban több mint 600 milliárd forintot jelentett az állami költségvetésnek.

És hogy mi még a különbség az önök költségvetése és a jelenlegi költségvetés vagy állami működés között? Az önök idejében, amikor baj volt, válság volt, csődbe ment az állami költségvetés is. Az a különbség most, hogy ugyan van válság és van probléma a gazdaságban, van védekezési költség az egészségügyben, de az állami költségvetés működőképes, azért, mert stabil lábakon áll a gazdaság, egyensúlyban van a költségvetés, és elő tudja teremteni ezt a forrást.

Azt gondolom, nem mond igazat ön akkor, amikor azt mondja, hogy a legnagyobb önkormányzat most befizetővé válik, és többet fizet be. Ez egyszerűen nem igaz. 164 milliárd forint helyiiparűzésiadó-bevétele volt a Fővárosi Önkormányzatnak 2019-ben, ezt az összeget, illetve még ennél többet meg fog tudni szerezni 2020-ban is. Tehát az ön állítása, hogy a főváros többet ad, mint amit kap, egyszerűen nem igaz. Ezt a költségvetés fogja bizonyítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 8 2020.06.09. 5:05  5-8

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP-kormány az adócsökkentés kormánya. S ezt ön hiába akarja elvenni mindenféle szövegeléssel, hogy szegények, gazdagok áfája, az az áfa csökkent, ami a gazdagokat szolgálja. Hiába akarja megmásítani a kormány családpolitikáját az áfakulcsok változtatásával, azt, hogy a Fidesz-KDNP az adócsökkentés kormánya, ezt nem tudja elvenni a jelenlegi kormánytól. Azért nem tudja elvenni, mert vegyük végig az adónemeket: jelentősen csökkentette a kormány a személyi jövedelemadót, egykulcsossá vált, Európában, az Európai Unióban az első kettő között van az adókulcs mértéke. Növelte a családi adókedvezményeket. Ez Európában egyedülálló, hiszen lényegében már azok is csökkenthetik a családi adókedvezménnyel a jövedelmüket, akiknek nincs adójuk, hiszen a járulékokat is levonhatják.

A kormány csökkentette a társasági adó mértékét, Európában a legalacsonyabb társasági adót fizetik a Magyarországon működő vállalkozások, 9 százalékos a mértéke. A kormány csökkentette a szociális hozzájárulási adó mértékét, most július 1-jén is további 2 százalékkal fog csökkenni, 27 százalékról a kormányzásunk alatt már 15,5 százalékra csökkent az élőmunka terhét jelentő szociális hozzájárulási adó mértéke.

De nincs szégyenkeznivalója a kormánynak a legnagyobb fogyasztási adót illetően, az áfát illetően sem.

(9.20)

Onnantól kezdve, amikor a gazdaság működése, a költségvetés helyzete ezt lehetővé tette, elkezdtük csökkenteni az élelmiszerek áfáját. Így 2014. január 1-jén az élő- és félsertések áfája 27-ről 5-re, 2015. január 1-jétől a szarvasmarha, juh, kecske 27-ről 5-re, 2016. január 1-jén a sertéstőkehús áfája ugyanúgy 5 százalékra, 2017. január 1-jén a baromfi, valamint a tojás áfája csökkent; az éttermi szolgáltatások, nem alkoholtartalmú ital forgalmát csökkentettük 27-ről 18 százalékra, az étkezőhelyi vendéglátásét 18 százalékról 5 százalékra, a halhús áfáját csökkentettük 27-ről 5 százalékra, 2019. január 1-jén pedig a tej áfáját 18 százalékról 5 százalékra. Mi ez, ha nem alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentése?

Tudja, hol van a probléma, tisztelt képviselő úr? Ott van a probléma, hogy az LMP, az önök párttársai ezeket az adócsökkentéseket nem szavazták meg egyetlen alkalommal sem, nemcsak ezt az adócsökkentést, hanem a Fidesz-kormány által a parlament elé terjesztett adócsökkentéseket, amelyeket több adónemben én itt felsoroltam, ezt önök nem támogatták. Ez egyszerűen felfoghatatlan és érthetetlen politikai szempontból, hogy csak azért, mert valaki ellenzékben van, az ellen szavaz, hogy az embereknek jót tegyen. (Arató Gergely közbeszól.) Mert abban egyetértünk, hogy az áfacsökkentés, az adócsökkentés igenis az embereknek tesz jót.

Bár van egy olyan szakmai vita és kérdés is  ez különösen a baloldali kormányok idején merült föl , hogy az áfacsökkentést hogyan lehet az árakban érvényesíteni (Arató Gergely: Sehogy.), hiszen nyilvánvaló, hogy piaci viszonyok között a szolgáltatók, az értékesítések között van egy olyan törekvés, hogy az áfacsökkentés mértékét, amely a költségvetésnek adóbevétel-kiesés, azt a saját maguk javára fordítsák, és az árakat nem csökkentik. Nos, ez ellen küzdenünk kell.

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt javaslom, ha önök kezdeményezik az áfacsökkentést, mi pedig majd előterjesztünk egy adócsökkentést, akkor legyenek szívesek félretenni a politikai ellenállásukat, és úgy, ahogy ön most ilyen nagyívűen elmondta, hogy milyen nagyszerű lenne itt a járvány kellős közepén adót, áfát csökkenteni, legyen abban egyetértés közöttünk, hogy a mi előterjesztésünket, amely adócsökkentésről szól, önök is meg fogják szavazni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 4 2020.06.11. 14:43  1-164

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy a jövő évi költségvetés országgyűlési tárgyalásakor az elmúlt tíz év gazdasági, államháztartási és finanszírozási folyamatairól is szót ejtsünk, rámutatva arra, hogy a kormány miként alakította ki a fegyelmezett gazdálkodás megteremtésével és fenntartásával, valamint a magyar gazdaság dinamikus növekedési pályára állításával azt a helyzetet, amiben megállapíthatjuk, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívásokkal egy minden tekintetben megerősödött és válságállóbb Magyarország száll szembe, és amely lehetővé teszi, hogy 2021-re olyan költségvetést állíthassunk össze, amely hathatósan szolgálja a magyar gazdaság, a vállalkozások, a munkahelyek és nem utolsósorban a magyar családok védelmét. Tisztelt Országgyűlés! Emlékezhetünk, hogy a 2008-as pénzügyi válság milyen sérülékeny állapotban érte a magyar gazdaságot. Akkoriban az Európai Unió egyik legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci mutatói jellemezték az országot, a növekedési teljesítmény egyre inkább elmaradt régiós versenytársainktól, magas volt a költségvetés hiánya, az államadósság növekvő pályán állt, és nem utolsósorban a devizahitelek megugró törlesztőrészlettel súlyosbították a visszaesést.

Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország mély recessziót élt át, amelyből a korábban felhalmozott adósságok terhei miatt a kilábalás is éveket vett igénybe. A jelenlegi világjárvány kitörését megelőzően azonban a hazai gazdaság fundamentumai lényegesen kedvezőbbek, mint a 2008-as pénzügyi válság előtt.

A magyar gazdaság 2013-tól kezdve növekedési pályára állt, amelynek köszönhetően olyan lendületes bővülés bontakozott ki, amely az EU leggyorsabban növekvő országai közé tette Magyarországot. Ezt igazolja, hogy míg 2019-ben az EU átlagos növekedése csupán 1,5 százalék volt, addig a magyar gazdaság 4,9 százalékkal tudott bővülni. A gyors fejlődés a korábbiakkal szemben egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetben, valamint eladósodástól mentesen valósult meg.

A bővülés több lábon állt. A termelési oldalon az ipar, a szolgáltatások és az építőipar egyaránt támogatták azt, valamint a felhasználási oldalról elsősorban a versenyképes üzleti és adókörnyezetnek, illetve a kormány hathatós ösztönző tevékenységének köszönhetően kiemelkedő beruházási teljesítmény biztosította a növekedés fenntarthatóságát.

A hazai fejlesztések volumenét jelzi, hogy az Unió tagállamai között Magyarországon az egyik legmagasabb volt a beruházási ráta. Ez 2019-ben 28,6 százalékot jelentett. A dinamikusan bővülő teljesítményhez jelentősen hozzájárult, hogy a kormány munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedéseinek eredményeképpen a magyar munkaerőpiaci mutatók az Európai Unió élvonalába ugrottak. Emlékezhetünk, hogy 2008-ban Magyarországon 56,4 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, ami a legalacsonyabbnak számított akkoriban. Az elmúlt évben viszont már 71,1 százalékos volt ez az érték, ami meghaladta az Európai Unió átlagát. Vagy említhető a munkanélküliségi ráta is, amely 2008-ban bőven meghaladta az Európai Unió átlagát, hiszen 10 százalék fölött volt, míg 2019-es értékünk már 3,4 százalék, amely fele az Európai Unióénak.

A munkaalapú gazdaság megteremtése a bérek dinamikus emelkedésével párosulva a családok jövedelmét is nagymértékben emelte, amelynek következtében a háztartások pénzügyi helyzete a korábbinál lényegesen stabilabbá vált, amihez hozzájárult a szektor számára jelentős terhet jelentő devizahitelek kivezetése. Miközben a javuló jövedelmi helyzetük következtében a háztartások növelni tudták fogyasztásukat, az nem párosult túlzott eladósodással, amit jól mutat a 12 százalékos megtakarítási ráta, ami európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő nagyságú.

A kedvező üzleti környezetnek és a versenyképes hazai munkaerőnek köszönhetően a növekedés egyik fontos motorja a jelentős részben exportra termelő ipar és szolgáltatások bővülése volt. Ennek következtében a növekedés beindulását követően a külkereskedelem többlete rekordmagasságokba emelkedett, a kedvező külső egyensúly és az EU-transzferek hatékony felhasználása következtében az ország nettó finanszírozási képessége a korábbi válság előtti negatív értékkel szemben régiós összehasonlításban is kiemelkedően pozitívvá vált az elmúlt tíz év alatt, aminek köszönhetően a GDP-arányos nettó külső adósság a 2008. évi 50 százalékot meghaladó szintről 8 százalék alá csökkent.

Különösen kedvező, hogy a munkavállalói jövedelmek növekedésével párhuzamosan a vállalkozások profitja is emelkedett, tehát a rekordmagas foglalkoztatás következtében beindult bérfelzárkózás nem rontotta a hazai vállalatok versenyképességét.

(8.10)

Ez a tendencia részben a vállalatok hatékonyságának növekedésével magyarázható, amelyet többek között a növekvő mértékű automatizálás is támogat.

A dinamikus növekedés az államháztartás oldaláról is fegyelmezett fiskális politikával párosult, amit jól jellemez a tartósan csökkenő hiány. A költségvetés stabil helyzetéhez hozzájárult az adórendszer átalakítása, az adózás hatékonyságát és a gazdaság fehéredését eredményező intézkedések sorozata is, mint például az online pénztárgépek használatának kötelezővé tétele, az EKÁER-rendszer bevezetése vagy az online számlaadat-szolgáltatás létrehozása.

Mindeközben Magyarország külső sérülékenysége az elmúlt évtizedben érdemben mérséklődött. Ennek két fő pillére van. Egy fontos intézkedésként a magyar családokat is érintő legfőbb kockázatot, az árfolyamkockázatot a devizahitelek kivezetésével megszüntette a kormány. A forintosítás eredményeként 2015-ben a lakossági devizahitelek szinte teljes egészében eltűntek Magyarországról. Míg 2009-ben 70 százalék fölött volt ezek aránya, a teljes lakossági hitelállományban mára ez már 1 százalék alá csökkent.

A másik pillér pedig: az államadósság szintjét és szerkezetét tette évről évre az említett felelős költségvetési politikának és átlátható adósságkezelési stratégiának köszönhetően sokkal stabilabbá a kormány. A GDP-arányos államadósság 2011 óta folyamatosan mérséklődik, a 2019. év végére 66,3 százalékon állt az adósságráta. Az elmúlt nyolc évben véghez vitt 15 százalékpontos adósságcsökkentés egyike az EU-tagországok legjelentősebb eredményeinek.

A magyar államadósság-kezelés fő stratégiai célja az adósságráta csökkentése mellett az államadósság külföldi kitettségének és a devizaadósság arányának mérséklése. A devizaarány ezzel összhangban a 2011 végi 53 százalékról 2019-re 21 százalékra, míg a külföldiek aránya ugyanebben az időszakban 65 százalékról 34 százalékra mérséklődött. Mind a lakossági, mind az adósságfolyamatok az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének komoly mérséklődéséhez vezetett.

A külföldiek szerepvállalásának csökkenésével párhuzamosan az adósságkezelő egyre inkább támaszkodott a lakosságra az államadósság finanszírozásában. A lakosság részesedése az adósság finanszírozásában az elmúlt nyolc év alatt érdemben megnövekedett: 5 százalékról 26 százalékra nőtt, miután az állampapír-állományuk több mint megtízszereződött, és mostanra 8200 milliárd forint fölé emelkedett. A lakosság növekvő szerepvállalásának köszönhetően stabilabbá vált az adósságfinanszírozás, mivel a lakosság megbízható befektető, tipikusan kevésbé akar megszabadulni hirtelen az állampapírjaitól, úgy, mint piaci veszély esetén a külföldi befektetők. (Sic!) Másfelől fontos szempont az is, hogy ezáltal a kifizetett kamat a magyar lakosság jövedelmét növeli, a hazai gazdaságot, a fogyasztást erősíti. A kormányzat erre és a külső sérülékenység csökkentésére tekintettel a lakosság állampapír-állományának 11 000 milliárd forintra növelését célozta meg a 2023. év végéig.

A cél elérését támogatja a lakossági állampapírpiaci reform. Ennek legfontosabb elemeként immár bő egy éve, 2019 júniusától vásárolható a Magyar Állampapír Plusz, amely igen népszerű terméknek bizonyult a lakosság körében. A hazai lakosságra támaszkodó stratégiát nem feladva, 2020 áprilisában a koronavírus-járvány által keltett kockázatok kiküszöböléseképpen, a finanszírozás biztonságát szem előtt tartva, elővigyázatossági tartalék képzése érdekében 6 és 12 éves futamidejű eurókötvények kerültek kibocsátásra, összesen 2 milliárd forint értékben. Majd 2020. június 2-án sor került továbbá Magyarország első nemzetközi zöldkötvényének kibocsátására is, amit kiemelkedő siker és többszörös túljegyzés övezett. A másfél milliárd euró összegű, 15 éves futamidejű, 1,75 százalékos kamatot fizető kötvényből befolyt összeg a központi költségvetés egyes zöldkiadásainak finanszírozását szolgálja.

Mindezekből látható, hogy Magyarország könnyűszerrel képes biztonságos finanszírozási forrást találni akár a nemzetközi piacon is, ebből kifolyólag pedig a mostani válság során nem szorult rá nemzetközi szervektől hitelfelvételre, ellentétben a 2008-ban történtekkel, amikor az államcsődöt csak az IMF-től felvett több ezer milliárd forintos hitellel tudta az ország elkerülni. Ezt a hitelt a kormányzat aztán 2013-ban, jóval a határidő előtt visszafizette, és ellentétben számos más országgal, a mostani válság közepette sem kényszerült újfent a nemzetközi szervezetekhez fordulni segítségért, köszönhetően az elmúlt évek sikeres, a külföldi sérülékenységet érdemben mérséklő gazdaságpolitikájának.

A külső kitettséget mérséklő gazdaságpolitika sikerét a piac már évek óta elismeri a jelentősen lecsökkent országkockázati felárral, illetve a kedvező hozamszintekkel, emellett a hitelminősítők és a nemzetközi szervezetek is rendre visszaigazolták a külső sérülékenység csökkenését mint kiemelten kedvező tényezőt. Mindez pedig megteremtette az alapját annak, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyes piaci helyzetben a magyar piacok a körülményekhez képest stabilak maradtak, a piacról történő finanszírozás pedig továbbra is gördülékenyen és kedvező feltételek mellett történhetett.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezik. Ez a megállapítás igaz mind a reálgazdasági, mind az egyes szektorok és az ország egészének pénzügyi egyensúlyára vonatkozóan is. Ezek a kedvező feltételek egyfelől lehetővé tették, hogy a koronavírus-járvány által okozott gazdasági hatások kivédésére a kormány az ország történetében egyedülállóan nagy mértékű intézkedéscsomagot vezessen be, másfelől megalapozzák azt a várakozást, hogy a járványveszély enyhülésével a magyar gazdaság gyorsan regenerálódhat és visszatérhet a dinamikus növekedési pályára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés elé terjesztett 2021. évi költségvetésitörvény-javaslatban, amely a gazdaságvédelem költségvetése, kiemelt fontosságú helyen szerepel a családok támogatása és a gazdasági fejlődés lehetőségének biztosítása. E fontos pillérek erősítése hozzájárul ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta átmeneti megtorpanást követően hazánk ismét dinamikus növekedési pálya mentén gyarapodhasson.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 26 2020.06.15. 5:06  23-26

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Látva, hogy nem volt elég a 30 órás vita a költségvetésről, a napirend előtti felszólalásokban is folytassuk. Azt gondolom, a vita közöttünk alapvetően onnan indul, hogy teljesen más az értékrendünk, ezáltal a gondolkodásunk a jelenről, nem beszélve a múltról, az elmúlt tíz évről, például gazdaságpolitikai szempontból, és különösen más, ami a jövőt illeti. Az ön felszólalása bírálja a költségvetésnek azon részét, amely forrásokat biztosít jelentősebb beruházásokra. Ezek közül kiemeli a Budapest-Belgrád vasútvonalra költött forrásokat. Nyilvánvalóan tudja, hogy ennek a beruházásnak az előkészítése hosszú-hosszú évek óta folyik, és azt is tudnia kell, hogy ez a beruházás megteremti azt, hogy Magyarország, Budapest legyen lényegében Közép-Európa, kicsit merészebben gondolkodva egész Európa logisztikai központja, logisztikai bázisa. Most ön kiszámolja, hogy mennyi támogatást adunk egy munkahely teremtésére, és azt visszaosztja, és azt kérdezi, hogy ezt a pénzt is miért nem erre fordítjuk. Azért nem erre fordítjuk, mert a munkahelyteremtésre, függetlenül attól, hogy mennyi forrást fordítunk a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére, az egy jövőt szolgáló fejlesztés és beruházás és koncepció alapján készült, a munkahely védelmét szolgáló és munkahelyet teremtő források pedig a jelen, elsősorban a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek, munkahelyek elvesztését szolgálják. A kettő nincsen összefüggésben. A költségvetésnek  mivel olyan állapotban van a költségvetés, és nem olyanban, mint 2008-ban volt a válság idején, a költségvetés erős  annyi forrása lesz, amennyi forrást kell biztosítani a munkahelyek megvédésére és a munkahelyek teremtésére. Senkinek nem lehet az a gondja, nehézsége, problémája az országban, amikor teljes egészében gazdasági szempontból is újraindul az élet, amikor a megrendelések újra a márciusi százalékon, a márciusi volumenen lesznek, senkinek nem lehet az a problémája, hogy Magyarországon nem jut neki munka, hogy nem tud elhelyezkedni.

Ahogy a miniszterelnök úr is mondta, annyi munkahelyet fogunk létrehozni, mint amennyit a koronavírus elvett tőlünk, vagy attól többet, és ebben különbözik a mi gondolkodásunk. Azt gondolom, a koronavírus-járványból, lehet, hogy önöknek ez hihetetlen, az országnak, a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak, a magyar családoknak erősebben kell kijönni, mint ami társadalmi és gazdasági problémát okozott a koronavírus. Magyarul, egy olyan támogatási rendszert dolgozott ki a kormány az ITM vezetésével, vezérletével, amelynek az a célja és az a lényege, hogy olyan forrásokat biztosítsunk, amelyek a vállalkozásokat megerősítik. Ilyen kiemelkedő forrás biztosítása például az is, amit a KKM biztosít, amit az Európai Unió engedélyezett, hogy 800 ezer euróig 50 százalékos támogatási intenzitással a vállalkozások beruházási támogatást kaphatnak.

(14.20)

Elhangzott ma a külgazdasági és külügyminiszter úrtól, hogy erre a pályázatra például több mint 800 cég jelentkezett már, és 170 milliárd forint támogatást tudott adni a kormány, és közel 400 milliárd forintnyi beruházás valósul meg. Ez a gondolkodásbeli különbség.

Önök keresik a számokat, keresik, hogy ezt miért, azt miért, miért kell a jövőt fejleszteni. Miért kell vasútvonalat építeni Belgrádig? Azt hiszem, azt gondolom, hogy a költségvetés makroszámai is teljesen helyükön vannak, és azt tükrözik, amit a magyar gazdaság a jövő évben képes lesz az ilyen támogatásokkal, a kormányzat segítségével teljesíteni.

Ami pedig a víziközmű-cégeket illeti: nem fogja a kormány cserben hagyni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nem fogja megengedni azt, hogy a szolgáltatásaikat ezek a cégek ne tudják teljesíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 129 2020.06.15. 2:10  124-133

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Alapvetően a magyar családok biztonságra számíthatnak a 2021-es évben is, mint azt jelenleg is és az elmúlt években is magukénak tudhatták. Biztonságra, hiszen ahhoz, hogy magyar családok jól éljenek vagy jobban éljenek, ahhoz három dolog szükséges alapvetően véleményem szerint; egyrészt hogy legyen munkahely, legyen munka, hogy a családot eltartók tudjanak dolgozni és ezáltal jövedelemhez jutni  jövedelemhez! Nagyon fontos az, hogy ez a jövedelem milyen nagyságú, el tudjae tartani belőle a családját. És nem utolsósorban a kormány családpolitikája, azaz az állami támogatások, közvetlen és közvetett állami támogatások; a közvetlen támogatás, amit forintban vagy természetben kaphat meg egy család, illetve a közvetett támogatás pedig, amit adókedvezmény formájában vesz igénybe. Azt gondolom, az elmúlt tíz év kormányzása bizonyította azt, hogy a kormány családpolitikája helyes. Ennek nagyon komoly eredményei vannak. Nő a házasságkötések száma és a gyermekszületések száma is. Ha az elmúlt évekre visszatekintünk, munkahelyet teremtett a kormány mintegy 850 ezer foglalkoztatott számára, és biztosította, hogy az elmúlt kilenc évben éves átlagban 7 százalékkal nőttek az átlagkeresetek. A jövedelmekből adókedvezményt tud igénybe venni a gyermekes család, hiszen a kormány prioritása azoknak a családoknak a támogatása, akik gyermeket szeretnének.

A gyermek nevelésének a költségei körül mozog a kormány családtámogatási programja, és ez 2021-ben is ugyanígy fog maradni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 133 2020.06.15. 1:10  124-133

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megerősíteni és számokkal alátámasztani, hogy a kormány 2010 óta két és félszeresére emelte a családok támogatását, amely arányait tekintve egész Európában a legmagasabb, hiszen a GDP 4,5 százaléka ez az összeg. Az ön által is elmondott főösszeg 2295 milliárd a 2021-es költségvetésben.

(16.20)

Ez 1360 milliárd forinttal több, mint amit akkor, 2010-ben fordított a kormány a családok támogatására. Ebből kiemelkedik a személyijövedelemadó-támogatás; ma már annak éves összege 352 milliárd forint. 2011 óta összesen 2900 milliárd forint maradt ezáltal a családoknál.

Tisztelt Képviselő Úr! Meg tudom erősíteni, hogy a kormány erről a családpolitikai útról nem fog letérni. A 2021-es költségvetés ezt összegszerűen is csak még jobban alá fogja támasztani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 147 2020.06.15. 2:23  144-151

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy elismerte, hogy szám szerint növekszik az önkormányzatok támogatása. Összesen annyit mondott negatív dologként, hogy reálértékben másfél százalékkal csökken. Én ezzel vitatkoznék. (Tordai Bence: Milyen alapon?) Máshol is csökkennek a bevételek. Mondok önöknek néhány példát. Például a családoknál, azoknál a családoknál, ahol a koronavírus azt okozta például, hogy csökkentett munkaidőben dolgozik, vagy ne adj’ isten, esetleg megszűnt az állása, csökken a bevétele; vagy a vállalkozásoknál, ahol egyébként megszűntek a megrendelések (Tordai Bence: 2021-ről beszélünk, államtitkár úr!), 50 vagy 40 százalék alá ment, és most épül vissza a megrendelés volumene; vagy, ne haragudjon, de csökken például az állami költségvetés bevétele jelentősen, lehet, hogy ezermilliárd forinttal is csökken. Ezermilliárd forinttal! És ön feláll, és azt mondja, hogy márpedig az önkormányzatok, az önkormányzatok.

S valótlan számokat mond, mert 200 milliárd forintos elvonásról beszél, ami egyszerűen képtelenség. A gépjárműadó valóban 100 százalékban állami bevétel lesz, de annak eleve az a neve is, az elve is, hogy központosított adóbevétel. Most, miután hozzá kell járulni, úgy gondolom, az önkormányzatoknak is ahhoz a költséghez, amit a védekezés okoz az országnak, igen, az adóbevételük vagy az összbevételük körülbelül 1,2 százalékával hozzá fognak, hozzá kell hogy járuljanak a törvény értelmében. Ezt el kell hogy fogadja az önkormányzat. Szó sincs arról, hogy bármely önkormányzat is emiatt működésképtelenné válna.

Ön szegedi, mondok önnek egy példát. Szegeden az elmúlt évben a helyiadó-bevétel 15 milliárd forint volt, a gépjárműadó-bevétel pedig 503 millió forint. 500 millió aránylik a 15 milliárdhoz, és akkor nem beszéltem az állami támogatásról és az egyéb bevételekről. Erre mondja ön azt, hogy működésképtelenné válik Szeged!? Ez nem igaz! Ez nem valós! Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 151 2020.06.15. 1:22  144-151

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úrnak javasolom, hogy olvassa el végig a költségvetést. Amikor a befizetendő szolidaritási hozzájárulás emelkedik, akkor a másik oldalon az állami támogatás mértéke is emelkedik 16 százalékkal, 118 milliárd forinttal. Egyszerűen bruttósítva lett a szolidaritási hozzájárulás és a támogatás. A támogatási oldalon meg lett emelve, és ugyanúgy meg lett emelve a szolidaritási oldalon. 700 település jár ezzel a módszerrel egyébként rosszabbul, ezek mind alacsonyabb iparűzésiadó-bevétellel rendelkező települések.A hitelkeret biztosítása pedig nem éven túli, az egy átmeneti működésihitel-keret lesz, amelynek az a lényege, hogy az az önkormányzat, amely átmenetileg a helyi adó, az iparűzési adó kiesése miatt  mert csökken a cégek árbevétele  nehéz helyzetbe kerül, és úgy gondolja, hogy ő ezt likvid pénzzel, kvázi állami hitellel át tudja hidalni, az igénybe veszi, aki ezt nem akarja, az nem fogja igénybe venni. A kormány ezzel csak segíteni akar  és nem eladósítani , egy átmeneti likvid problémát megoldani, amit egyébként elismer, hogy a helyiadó-bevétel várhatóan nagyon sok önkormányzatnál alacsonyabb lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 183 2020.06.15. 2:17  180-187

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném egy kis visszatekintéssel kezdeni a felszólalásomat, hiszen 2010-ben, amikor megtörtént a kormányváltás, és a Fidesz-KDNP vette át a kormányzást, akkor azzal találkozott, amit addig is persze tudtunk, hogy lényegében a magyar önkormányzati rendszer a működőképesség határán volt, egyes önkormányzati csoportok már nem is tudtak lényegében működni, a megyei önkormányzatok és több város önkormányzata működésképtelen volt. Hát, ide el kellett jutni, és a baloldali kétciklusos kormányzás vezetett ide. Most ugyanez a baloldal azt mondja, hogy elveszi a lehetőséget és pénzügyi megszorításokat végez a kormány. Elfeledkeztek arról, hogy ők az önkormányzati demokráciát úgy szüntették meg, hogy lényegében az önkormányzatoknak nem maradt döntési joguk, maradt a feladat, a forrást nem adták meg hozzá, és így hiába volt önkormányzatiság, hiába volt képviselő-testület, nem volt miről dönteni, legfeljebb csak arról, hogy mennyi hitelt veszünk fel, és azt melyik banktól tesszük.

A Fidesz-kormány működőképessé tette az önkormányzatokat, és most is, tíz év elmúltával is működőképes a magyar önkormányzati rendszer. A magyar önkormányzati rendszer működőképes, benne a főváros is és benne a kerületek is, akik ilyen méltatlan döntéseket hoznak, mint amiket képviselő úr elmondott, hogy emberek fizetését csökkentik a kormányra mutogatva. Működőképes a fővárosi önkormányzati rendszer is és minden magyar önkormányzati rendszer. Igaz, a helyzet nehezebb, mert az önkormányzatoktól is elvárja a magyar társadalom és a kormány, hogy szolidárisak legyenek, járuljanak hozzá a vírus elleni védekezés költségeihez, és ezt nehezményezik a baloldali önkormányzatok. Egyáltalán mindent nehezményeznek, ami az önkormányzatokkal kapcsolatos bármilyen esetlegesen nehezebb lépés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 187 2020.06.15. 1:07  180-187

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. 2021-ben a költségvetésitörvény-javaslat módosít valóban az önkormányzatok finanszírozási rendszerén. Képviselő úr szívén viseli a kistelepülések sorsát, így önnek nagyon jó hír, hogy mintegy 700 települést érint pozitívan az, hogy a 22 ezer forintnál kisebb adóerő-képességű önkormányzatok finanszírozása javulni fog ebben az új rendszerben, és nem igaz az, amit a baloldaliak mondanak, hogy a szolidaritási hozzájárulás négyszeresére emelkedik, mert elfelejtik hozzátenni, hogy a másik oldalon az állami támogatás mértéke is növekszik. Egy bruttó elszámolási mód lesz bevezetve 2021-től, aminek egyébként az egyenlege az önkormányzatoknak lesz kedvező. Ha csak ezt a 700 önkormányzatot vesszük alapul, ezek mind kistelepülések és szegényebb sorsú települések, az ő javukra fog történni a 2021-es költségvetésben (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 135 2020.07.13. 2:11  132-139

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Helyesli a döntést, ami arra vonatkozik az Országgyűlés részéről a jövő évtől, hogy olyan katás vállalkozások esetében, akik lényegében már nem vállalkozások, vagy kényszervállalkozások lettek, mert munkaviszonyban végezték a munkát, vagy munkaviszonyban végezhetnék a munkát, de adózásilag sokkal jobb a megbízójának is, neki is, hogy katás módszert válasszon, ezért ezt külön adóval sújtja a hatályba lépő törvényjavaslat. Ezt ön helyesli. Itt egyet is értünk. Az értelmezéssel nem értünk egyet.Abban is egyetértünk, hogy a katás vállalkozások száma jelentős, ez azt jelenti, hogy ez az adózási módszer nagyon népszerű. 2013-ban, a bevezetés évében 80 ezren választották, most, 2020 júniusában 404 ezren; ötszörösére nőtt az ilyen módon adózó kisvállalkozók száma.

Én ellentmondok önnek abban, hogy ez abszolút nem a kisvállalkozókat sújtja, hiszen ez a katás adózási módszer elsősorban a lakosság részére nyújtott szolgáltatásra lett kitalálva  mondok példát: cipész, fodrász, varrónő, ha terméket állít elő, vagy más egyéb, kisebb szolgáltatásokra , nem pedig arra, amikor egy cég megbíz valakit évi 5-6-8-10 vagy 12 millió forintért, hogy egyébként azt a munkát, amit alkalmazottként munkaviszonyban elvégezhetne, most végezze el vállalkozói jogviszonyban. Tehát pontosan ellenkezőleg: ez a módszer, ez a korlátozás éppen a legkisebbeket segíti továbbra is abban, hogy ilyen módon tudjanak adózni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 139 2020.07.13. 0:59  132-139

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Most értettem meg, hogy ön tényleg nem érti ennek a rendszernek a lényegét, hiszen nem a kisvállalkozókat sújtja ez a plusz 40 százalék, hanem pontosan a nagyvállalati megbízókat, tehát amikor ön azt követeli, hogy legyen nagyobb az adóterhe a nagyvállalatok adózásának, akkor pontosan ezzel a 40 százalékkal nagyobb lesz. Pontosan az a dolog lényege, hogy a kisvállalkozó, a katázó ugyanolyan adóteher mellett folytathatja a tevékenységét. Persze, ha a megbízója megfizeti ezt a plusz adóterhet, amely még így sem éri el egyébként a munkaviszonyra rakódó adóterhet, akkor minden marad a régiben. Annyiban nem, hogy az ön kívánsága teljesül: a nagyok több adót fognak fizetni; de a kicsiknek ugyanolyan kevés lesz az adminisztrációjuk, és ugyanúgy havi 50 ezer forintos adóval le fogják tudni az állam felé a kötelezettségüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 4 2020.07.14. 5:05  1-4

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Követve a felszólalását, felszólalása elején a munkahelyekről beszélt, a munkanélküliekről, és újra, a baloldal jeles képviselőjeként azt követelte, hogy minél több és hosszabb időre segélyt adjunk az embereknek. Ez örök vita közöttünk, hogy a jelenlegi kormány álláspontja szerint a munkanélkülieknek nem segélyt kell biztosítani, és ezzel elkényelmesíteni őket, hogy maradjatok otthon, majd a postás vinni fogja nem 3 hónapra, 6 hónapra vagy 9-re vagy 12 hónapra a magas összegű segélyt. Ehelyett a kormány azt mondja, hogy a munkahelyeket meg kell őrizni ebben a nehéz, válságos időben is, és lehetőség szerint új munkahelyeket kell teremteni.A gazdaságvédelmi akcióterv ezen elv alapján készült el, és tisztelt képviselő úr, ha ön nem is ért egyet azzal, az elmúlt néhány hét vagy inkább több hónap azt mutatja, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv működik, működőképes. Több százezer munkahelyet sikerült megmenteni azáltal, hogy a munkáltatók támogatást kaptak azért, hogy csökkentett munkaidőben tudják foglalkoztatni az embereket, ugyanakkor a jövedelmüket sikerül ez által a támogatás által kipótolni. De különösen nagy hangsúlyt kap a munkahelyteremtési akció, amely azt tartalmazza, hogy azok a munkáltatók, akik fejlesztést, beruházást tudnak végrehajtani és új munkahelyet tudnak létrehozni, kiemelt és jelentős támogatásban részesülnek. És ehhez most az Európai Unió is segítséget ad, hiszen mentesíti az államot a szankciók alól, sőt arra ösztönzi, hogy minél több támogatást tudjon adni a munkáltatók részére, és ezt a gazdaságvédelmi akciótervvel a kormány meg is teszi.

(9.10)

Ami pedig a katás vállalkozásoknál bekövetkezett változásokat illeti, elég szomorú vagyok, hogy ön gazdasági szakember, és nem érti a lényegét. Valóban több mint 400 ezer katás van most Magyarországon. A felmérések szerint a 400 ezer katás körülbelül egynegyede már úgy számláz nagy cégeknek, hogy lényegében olyan szolgáltatást végez el, amit egyébként munkaviszonyban el tudna végezni, el is végzett; több ilyen munkaviszonyban lévő embert raktak ki kényszervállalkozásban katásnak, vagy foglalkoztatnak minimálbéren, és mellé beszámláz bizonyos cégeknek. Amikor a kata rendszere elindult 2013-ban, ennek nem ez volt a célja. Az volt a célja, hogy a valóban kis vállalkozásokat segítse egyszerűsített adózással, könnyített adózással, kevesebb adóval, hiszen a havi 50 ezer forint adó persze van, akinek sok, de azért megfizethető ilyen kisvállalkozói körben is.

A katás vállalkozói adóztatási rendszer lényege, hogy olyan vállalkozásokat segítsen, akik közvetlenül a lakosság részére végeznek szolgáltatásokat vagy termék-előállítást  ilyen a fodrász, a pedikűrös, a varrónő, vagy sorolhatnám , és nem pedig azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nagy cégeknek számláznak be valamiféle, akár mérnöki szolgáltatást vagy gazdasági szolgáltatást.

Még egyszer mondom, a 400 ezer főnek körülbelül egynegyede ebbe sorolható, majdnem százezer vállalkozás. Na, az ő számukra jelent változást majd a katában az, hogy aki évente több mint 3 millió forint összeget számláz be egyugyanazon cégnek, akkor a 3 millió forint fölötti összeg 40 százalékát a megbízója befizeti az államnak. Hangsúlyozom, a megbízója, a nagyvállalat, a multicég, és nem pedig a kisvállalkozó.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez pontosan a tisztességes kisvállalkozók érdekeit szolgálja. Nagyon sajnálom, ha ön ezt nem érti, és az ön pártja nem támogatja azt, hogy a kata rendszerében is igazságot szolgáltatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 12 2020.07.14. 5:10  9-12

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Térjünk akkor vissza a bizonyos költségvetési bizottsági ülésre, ahová önök meghívták az ellenzéki polgármestereket, hogy politikai balhét csináljanak, és elmondják, hogy mekkora bajban vannak az önkormányzatok. Ehelyett, ha megengedi, most három polgármester leveléből fogok idézni, hogy mi a véleményük a 2021-es költségvetésről, akiket odaküldtek arra a bizottsági ülésre. Salgótarján megyei jogú város polgármesterének levele: „A 2020. évi általános működési támogatást csökkentő adóerő-képességtől függő, úgynevezett beszámítás a 2021. évi költségvetési törvényjavaslatban nem szerepel, megszűnik. Ez kedvező változás az önkormányzatunkra nézve, mert a szolidaritási hozzájárulás 2021-re tervezett emelése ellenére az alacsony adóerő-képesség miatt csökken a tervezett elvonás.” Ezt írja Salgótarján megyei jogú város polgármestere.

De Zugló polgármestere, Horváth Csaba, bizonyára ismeri, a következőt írja a 2021. évi költségvetésről: „A tervezetben szereplő szolidaritási hozzájárulás változásának többszörösére emelkedése értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy a településüzemeltetési támogatások beszámítását nem alkalmazza a javaslat.

Az előző évi kerületi adatokkal számolva ezen támogatási bevételek kompenzálhatják a szolidaritási hozzájárulás emelkedését, így a szolidaritási hozzájárulás összegének drasztikus növekedése önmagában nem jelenti automatikusan összességében a költségvetési elvonások ugyanolyan mértékű emelkedését.” Tehát mit ír a polgármester? Nincs is akkora baj, mint amit ön a parlamentben rendszeresen állít.

De még folytatom. A VIII. kerületi polgármester, Pikó András azt mondja: „Míg a megváltozott szolidaritási hozzájárulás több mint 940 millió forint pluszterhet jelent majd a VIII. kerület számára, ezt ellensúlyozza a támogatáscsökkentés rendszerének megszűnése, valamint egyes támogatási normatívák mértékének az emelkedése.” Miről beszélünk, tisztelt képviselő úr?

Az önök ellenzéki polgármesterei elismerik, hogy a költségvetésben ugyan vannak változások, negatívak önkormányzati szempontból, és ugyanakkor pedig pozitívak is. Ezt ők maguk írják le, ez elhangzott a Költségvetési bizottság ülésén.

Nézze, én azt látom, hogy önöknek, miután az elmúlt év őszén sikerült néhány önkormányzati vezetést elnyerni, megkapni feladatként, felelősségként, önök mást sem csinálnak, mint hogy összekeverik, azt gondolják, hogy az önkormányzati gazdálkodás másról sem szól, csak kéregetésről, kunyerálásról és a kormányra mutogatásról. Az önkormányzati vezetés, egy polgármesteri pozíció, önkormányzati képviselői pozíció felelősséggel és feladattal jár; felelősséggel az adott önkormányzat gazdálkodási egyensúlyának a megteremtésére, és bizony ez nem könnyű feladat. De ha nehézséggel találkozunk, az nem azt jelenti, hogy ellenzéki polgármesterként egyet tegyek: a kormánytól kérjek pénzt.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindenki tudja, hogy az országban a koronavírus-járvány miatt nagyon nehéz helyzet van. Nehéz a helyzete a költségvetésnek, nehéz a helyzete a gazdaságnak, és bizony nehéz a helyzete az önkormányzatoknak, de nehéz a helyzetük az embereknek is. Ezért, amikor arról beszélünk, hogy kevesebb a forrása az önkormányzatoknak például a gépjárműadó elvétele miatt, akkor az összes önkormányzati költségvetésnek az 1 százalékát vonja el az állam a szolidaritási elv alapján azért, hogy az önkormányzati rendszer, aki bevételeket szed be, ő is járuljon hozzá a koronavírus-járvány elleni védekezéshez. Ebben a főváros és néhány fővárosi kerület nem kíván részt venni. Ezt mi nem tudjuk elfogadni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön attól a kormánytól kér forrást, pénzt, pénzt és újabb pénzt, akinek szintén kevesebb a bevétele. A kormány szintén kevesebb bevételt tud a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt beszedni. Nem lehet tudni, hogy mennyivel lesz kevesebb a bevétele a költségvetésnek, 1000 milliárd vagy 2000 milliárd, tisztelt képviselő úr, a nehézségben mindenkinek együtt, közösen kell részt venni, így az önök önkormányzatainak is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 32 2020.09.21. 5:11  29-32

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára ön is figyelte már 2010 óta a politikát, láthatja, hogy a jelenlegi kormány adópolitikája egy szóban összegezhető: adócsökkentés. Adócsökkentés a személyi jövedelemadóban, a társasági adóban, a szociális hozzájárulási adóban és több más kisebb adófajtában is. Nagyon fontos, hogy a kormány ezt be tudja tartani, és minden évben csökkenteni tudja az adó összegét. Ennek eredményei mutatkoznak a GDP-arányos adóterhelésben, hiszen jelenleg 36,3 százalék, jelentős csökkenést mutat az elmúlt évekhez viszonyítottan. Ugyanakkor pedig el kell mondanom, hogy az önök pártja politikai kétszínűséget mutat az adópolitika tekintetében. Mindezt azért mondom, mert 2018-ban, amikor elindultak egy programmal a választásokon, akkor a következőt javasolták a magyar választópolgároknak: önök felemelik a személyi jövedelemadót, többsávossá teszik; önök visszarendezik a társasági adó kulcsát, kétkulcsossá teszik; önök megszüntetik az adókedvezményt  ezt az önök honlapjáról vettük le, amit olvasok , a vagyonadózás területén bevezetik a luxusadót, a nagybirtokadót (Tordai Bence: Helyes! Nagyon jó!), emelik a játékadót; fokozottabb terhelés van a termékdíjban, amit az emberek fizetnek meg, a bányajáradékban, a közterület-használati díjban; a zöldadók emelését szeretnék elérni, és üvegházgázadót vezetnek majd be. Egyszer beszél itt adócsökkentésről, a programjukban egyébként pedig adónövelés van.

Ami pedig a konkrét kérdést illeti, hogy önök szeretnék csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfakulcsát, ez egy helyes törekvés. Minden kormány erre törekszik, hogy az emberek fogyasztása lehetőleg minél olcsóbb legyen. Azonban amikor a parlamentben cselekedni kell önöknek, a kormány által előterjesztett törvényjavaslatokat, amelyek áfacsökkentéseket tartalmaznak, 2014-től egyetlenegy esetben sem szavazták meg. 2014. január 1-jétől hatályba lépett az élő és félsertés áfájának csökkentése, a szarvasmarha, juh, kecske 2015-től, 2016-tól a sertéshús áfájának csökkentését (Csárdi Antal: Félsertés?), 2017. január 1-jétől lépett hatályba, a baromfihús és a tojás, majd a friss tej áfájának csökkentését sem szavazták meg, és sorolhatnám. A parlamentben egyetlenegy, a kormány által előterjesztett áfacsökkentést önök nem szavaztak meg. Most persze ellenzékben, amikor önöknek nincs felelősségük a kormányzás tekintetében, nincs felelősségük a tekintetben, hogy a költségvetés egyensúlyának hiányát 3 százalék alatt kell tartani, hogy az adóbevételeket be kell szedni, nincs felelősségük a tekintetben, hogy a vírus ellen a forrásokat az eszközbeszerzésre, az egészségügy felkészítésére elő kell teremteni, nincs felelősségük a tekintetben, hogy a gazdaságvédelemre, az elvesztett munkahelyek visszaállítására, új munkahelyek létrehozására milyen költségvetési források állnak rendelkezésre (Dr. Vadai Ágnes: Mészáros Lőrinc!), éppen ezért nyilvánvaló, hogy önök előálltak egy törvényjavaslattal. Abban a törvényjavaslatban, még egyszer mondom, alapvetően támogatható, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék 5 százalékra, azonban önöknek arra nincs felelősségük, hogy ez 200 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent, és hogy ezt hogyan teremtsük elő. (Arató Gergely: Lopjál kevesebbet!  Közbeszólások.)

Az a helyzet, hogy az ellenzéki felelőtlenség persze elvezethet oda, hogy akár minden héten minden adót lehet csökkenteni. Úgy gondolom, hogy ez azért összetettebb feladat, összetettebb olyan tekintetben, hogy először is nagyon meg kell vizsgálni, hogy az áfacsökkentés jelente valóban a fogyasztóknak árcsökkenést és kevesebb kiadást. Sajnos az esetek jelentős részében ez nem történt meg. De természetesen a javaslatokat megfontoljuk, és a kormány meg fogja vizsgálni az áfacsökkentésre vonatkozó javaslatokat. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 52 2020.09.21. 5:15  49-52

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, egészen más a helyzet a jelenlegi válság kezelését illetően, és emlékezzünk a 2008-2009-es baloldali válságkezelési módra! Emlékezzünk rá, hogy akkor Magyarország volt az első európai ország, amelyik az IMF-hitelt kénytelen volt felvenni. Most az országban egy teljesen más gazdaságot, költségvetést érintett a 2020 márciusában kezdődő válság: a gazdaságpolitikának köszönhetően egy sokkal ellenállóbb, kiegyensúlyozottabb szerkezetű gazdaságot, amely szembenézett a válsággal. A költségvetésünk stabil, évek óta a 3 százalék alatti maastrichti küszöb alatt tartózkodik. Az államadósság csökkenő pályára került, 66 százalék körül volt az államadósság mértéke, míg a fizetési mérleg egyensúlyközeli állapotban volt, és a devizaadósság-kockázatot is jelentősen sikerült csökkenteni. A gazdaság lendületben volt, a foglalkoztatás a csúcson járt, amikor Magyarországot elérte a válság. Három fontos feladata volt az országnak. Az első: forrást, pénzt biztosítani a védekezéshez. Azt gondolom, ezt a költségvetés megtette, a kormány a megfelelő döntéseket meghozta, a forrás minden tekintetben a védekezéshez rendelkezésre állt és áll most is. Aztán meg kellett védeni az embereket, a családokat. Erre egy jelképes döntést említek meg: a hitelmoratórium bevezetése. A harmadik: a gazdaság megvédése, a munkahelyek megvédése és a gazdaság újraindításához szükséges források, eszközök meghozatala, illetve az ahhoz szükséges döntések kormány általi elfogadása.

Most egy második fronttal kell szembenéznünk, szintén jelentős gazdasági döntéseket szükséges hozni, ezért a gazdasági operatív törzs újra felállt, elkezdett működni, és működésének fő célja nem lehet más, mint a gazdaság megvédése, a gazdaság újraindításának továbberősítése. Az első ütemben meghozott döntéseket  öt komoly döntés volt: munkahelyek megőrzése, munkahelyteremtés, kiemelt ágazatok támogatása, vállalatok finanszírozása kamat- és garanciatámogatott hitelekkel és a család- és nyugdíjasvédelmi programnak a bevezetése  tovább folytatjuk. Ennek nagyon komoly eredményei vannak, miniszterelnök úr által hallhattuk, hogy hány vállalkozást, hány munkahelyet sikerült ezáltal megmenteni, megóvni, és mintegy közel 50 ezer munkahelyet sikerült az új fejlesztésekkel, a beruházásokkal létrehozni.

Azt gondolom, hogy a baloldal válságkezelése és a jelenlegi kormány válságkezelése alapvetően eltér egymástól. A baloldal az embereket segélyen tartotta, hosszabb távon nem arra ösztönözte, hogy a válságból munkával, munkahelyszerzéssel lehet kilábalni, hanem valójában elkényelmesítette, és arra ösztönözte őket, hogy az állam majd gondoskodik róluk.

A jelenlegi kormány elsősorban a meglévő munkahelyek védelmére összpontosít, és a meglévő munkahelyek mellett ebben a válságban, gazdaságilag nehéz helyzetben is új beruházásokra ösztönöz és ezáltal új munkahelyek létrehozására.

(16.00)

Azt gondolom, hogy a kiemelt ágazatoknak nyújtott közvetlen támogatás is segít a válságból való kijutásban, különösen a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, de a mezőgazdaság is kapott közvetlen támogatást. Nagyon fontos a már említett család- és nyugdíjasvédelem, hiszen megkezdjük a 13. havi nyugdíj négy részletben való visszaépítését.

Úgy gondolom, ez a helyes válságkezelés, nem az, amit a baloldal több mint tíz évvel ezelőtt véghez vitt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 160 2020.09.21. 2:08  157-164

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ma már az LMP részéről immár a harmadik alkalommal kerül szóba az áfacsökkentés kérdése. Nagyon érdekes volt a felszólalás újra, mert a képviselő úr azt nem mondta el, hogy milyen termékeknek, alapvető élelmiszereknek az áfakulcsát kéri csökkenteni, ugyanis a következő a helyzet: a sertéshús áfája 5 százalékos, kedvezményes, a halhús áfája 5 százalékos, a baromfihús áfája 5 százalékos, a tojás áfája 5 százalékos, mindenféle tej, friss tej, egyéb tej áfája, 5 százalékos. Csak egy probléma van: minden évben a kormány valamilyen élelmiszernek az áfáját csökkentette; igen, egyébként ebbe beletartozik a vendéglátóhelyeken elfogyasztott étel áfája is, mert azt is elő kell állítani, értékesíteni kell, és abból meg kell élnie nyilván a vendéglátóhelyeknek. Ezzel csak egy probléma van, képviselő úr: mivel ön is elmondta ugyanazt a kérdést még egyszer, én pedig ugyanazt felvetem önnek újra, hogy mi volt ezzel önöknek a problémája. A 2014. évtől egyik évben sem szavazták meg egyik áfacsökkentést sem; nem szavazták meg, maximum tartózkodtak, de igen gombot egyszer se nyomtak. És amikor most ön jön ezzel a vírus kellős közepén, a gazdasági válság kellős közepén, ahol azért küzd a kormány és az egész ország, hogy ezt a válságot túlélje  gazdasági értelemben vett válságról beszélek most , hogy az embereknek a munkahelyük, a jövedelmük megmaradjon, akkor, azt gondolom, fontos kérdés az áfacsökkentés, de ha megengedi, képviselő úr, most nem ez a legfontosabb. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 164 2020.09.21. 1:15  157-164

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Meg kell hogy ismételjem az előző válaszom egy részét. Tehát még egyszer: a sertéshús, a tej, a baromfihús, a tojás, a tej. (Szabó Timea: Az már volt!  Csárdi Antal: A tej kétszer, mert van az UHT tej meg a többi.) Nem, mindenféle tej 2019-től. Az UHT tejnek is 5 százalékos az áfája. De, tisztelt képviselő úr, ön elkezdte sorolni, hogy mik az alapvető élelmiszerek. Megtisztel engem, hogy a szőlőt meg a szilvát, tehát a gyümölcsöt annak nevezi. Igaza van, csökkentsük ennek az áfáját, de akkor csökkentsük az áfáját, amikor a költségvetés teherbíró képessége ezt lehetővé teszi. (Csárdi Antal: 10 000 milliárd forint áll rendelkezésre!) Egyébként az önök által korábban beadott törvényjavaslat 170-200 milliárd forint kiesést okoz a költségvetésnek (Csárdi Antal: 10 000 milliárd forint áll rendelkezésre!), ezt most nem tudjuk előteremteni máshonnan. Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 74 2020.09.22. 2:09  73-87

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Lett Köztárasággal 2004-ben kötött adóegyezmény a jogdíjak adózása tekintetében a legkedvezőbb elbánásra vonatkozó rendelkezést tartalmazott, amely szerint amint a Lett Köztársaság bármely OECD-tagállammal kedvezőbb szabályokban állapodik meg, az automatikusan alkalmazandó a magyar-lett egyezményben is.A T/12876. számon benyújtott törvényjavaslatban foglalt jegyzékváltás szerint Lettország a jogdíjakra vonatkozóan kedvezőbb adóegyezményt kötött Japánnal, mint amely szabályt a magyar-lett adóegyezmény tartalmazott, így az említett egyezmény alapján automatikusan módosult a jogdíj szabályozása a magyar-lett adóegyezményben. A módosulás szerint a jogdíj kizárólag a haszonhúzó illetősége szerinti államban adóztatható, illetve a jogdíj fogalma is szűkebbé vált. A jogdíj adózása így közeledett a nemzetközileg elfogadott sztenderdekhez, jobban igazodik a hazai adórendszerhez, és jobban szolgálja a befektetők érdekeit.

Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződésnek minősülő jegyzékváltás a belső jog részévé váljon, szükséges a kötelező hatály elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy az egyezmény kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén aláírt egyezmény módosításáról szóló jegyzékváltás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 88 2020.09.22. 3:00  87-98

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Pakisztáni Iszlám Köztársasággal a miniszterelnök 145/2018. (XII. 6.) miniszterelnöki határozata a Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére, a jövedelemadók területén kötött egyezmény módosításának létrehozására adott felhatalmazást a kétoldalú adóegyezmény módosításával. Az egyezményt módosító jegyzőkönyv végleges szövegének megállapításáról, aláírhatóságáról, illetve törvényjavaslatként való elfogadásáról az 1558/2019. (IX. 26.) kormányhatározat döntött, a jegyzőkönyv aláírására 2020. július 14-én került sor Iszlámábádban. A jegyzőkönyv a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően módosítja a magyar-pakisztáni adóhatóságok közötti adóügyi információcserét szabályozó cikkét. A T/12877. számon benyújtott törvényjavaslatban foglalt jegyzőkönyv hatálya a jövedelemadók területén megvalósuló információcserére terjed ki. Az egyezmény módosításával a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget. Jelentősége, hogy a módosított szabály alkalmazása az adóügyi információcsere esetében kizárja a belföldi érdek hiányára hivatkozást, valamint a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ kiadását is kötelezővé teszi.

A jegyzőkönyv tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD által elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint az általunk eddig megkötött más, kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak, és jól szolgálja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, a befektetők érdekeit és az adóügyi átláthatóságot.

Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződést a belső jog részévé tudjuk tenni, szükséges a kötelező hatály elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy az egyezmény kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy a Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén aláírt egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 98 2020.09.22. 1:37  87-98

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Z. Kárpát Dánielre szeretnék egy mondattal reagálni. Azon túl, hogy természetesen nem a törvényjavaslat tárgyához szólt hozzá, mint az előző napirend esetében sem, de miután kritizálta a kormány hitelfelvételi rendszerét, azért szeretném önnek elmondani, hogy 2010-ben 80 százalék fölött volt a GDP-hez viszonyítottan a magyar államadósság, ez év elején pedig, a vírus előtti időszakban 66 százalék. Tehát nem ezt a kormányt kell bírálni a hitelfelvételek tekintetében, hanem az ön jelenlegi szövetségesét, a szövetséges kormányait, a Gyurcsány Ferenc által és más miniszterelnökök által vezetett kormányt, akik 2002 után 52 százalékon vették át a GDP-hez mért államadósságot, és a már említett 80 százalék fölé vitték. Tehát akkor előbb beszéljék meg együtt a szövetségen belül, hogy ugyanazt kell nekünk is csinálni, mint a Fidesznek, levinni az államadósság mértékét. Egyébként megtisztelő, hogy a Jobbik is támogatja az előterjesztést, és a parlamenti pártok minden felszólalója biztosítja arról a törvényjavaslatot, hogy meg fogja szavazni az Országgyűlésben, amit ezúton köszönök szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 98 2020.09.28. 2:06  95-102

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Márciusban megjelent a világjárvány sajnos Magyarországon is. A kormány az európai országok közül elsőként ismerte fel, hogy ez milyen egészségügyi és gazdasági problémákat jelenthet, mit kell tenni a családok érdekében. Európában is egyedülálló módon nagyon gyors és a családok széles rétegét érintő döntést hozott, ez az a döntés, amelyet már ön is ismertetett. Ennek a moratóriumi döntésnek a hatása az érintett ügyfelek mintegy 60 százalékát érinti, 1,6 millió adóst. Ez összegszerűen, beleszámítva a 60 ezer vállalkozást, amely élt ezzel a lehetőséggel, 2000 milliárd forint megtakarítást jelent, persze átmenetileg, év végéig a vállalkozásoknak és a családoknak. Látva a világjárvány további hatásait, a második hullám várható gazdasági nehézségeit, annak következményeit, a kormány és a gazdasági operatív törzs arról döntött, hogy 2021. június 30-ig meghosszabbítja a törlesztési moratóriumot. Ez, ahogy mondta, bizonyos társadalmi rétegeket érint, a gyermeket nevelő családokat, a nyugdíjasokat, az álláskeresőket és a közfoglalkoztatottakat fogja érinteni. Ez az érintettek mintegy 50 százaléka, 752 ezer főt fog jelenteni. Ebből 512 ezer gyermeket nevelő család, 160 ezer nyugdíjas, 64 ezer álláskereső és 16 ezer közfoglalkoztatott, akit érinthet az említett kormánydöntés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 102 2020.09.28. 1:14  95-102

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Nemcsak a családokat érinti a kormány döntése a moratórium meghosszabbításával kapcsolatban, hanem a vállalkozásokat is, azokat a vállalkozásokat, amelyek munkahelyeket óvnak meg, munkahelyeket hoznak létre.Azok a vállalkozások, ahol az árbevétel 25 százalékkal csökkent  a vállalatok tekintetében mintegy 10-12 ezer munkahely minősíthető ilyennek , tovább élhetnek a moratórium lehetőségével. Ez az érintett vállalkozások 15-20 százalékát jelenti, és így 400-450 milliárd forint maradhat a vállalkozásoknál. Ez azt jelenti, hogy pénzügyileg könnyebbé teszi a működését, és így valószínűleg könnyebben meg tudja tartani a munkahelyeket és tovább folytatni a termelését, a szolgáltatását. Bízunk benne, hogy azok, akiket érint, tudnak ezzel a kormányzati döntéssel, a moratórium lehetőségével tovább élni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 114 2020.09.28. 2:05  111-118

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném leszögezni, hogy az árfolyam stabilitásának a védelme a Magyar Nemzeti Bank feladata, a kormány nem kíván ebbe beavatkozni, eddig sem tette, és ezután sem áll szándékában. A Magyar Nemzeti Bank, amely forintpiaci tranzakcióval is beavatkozott, vagy júniusban és júliusban 0,6 százalékkal csökkentette az alapkamatot, jelenleg úgy látja, hogy az inflációs cél elérése érdekében, a gazdasági növekedés újbóli beindítása érdekében a korábbinál alacsonyabb kamatra van szükség. Ezt a kormány nem kívánja minősíteni. Ami a kormányzati tevékenységet illeti a devizával kapcsolatosan: úgy gondolom, a kormányzat nagyon sokat tett annak érdekében, hogy az állam, a kormány devizakitettsége kevesebb legyen, kisebb legyen. 70 százalékról 1 százalék alá ment a lakossági hitelállomány. Tisztelt Képviselő Úr! A régiós devizák gyengülése nem a magyarországi gazdaságpolitika következménye. A Moody’s hitelminősítő éppen a minap, Európában egyedülálló módon, Magyarországot minősítette fel, és pozitív kategóriába tette. Az indoklásban is az szerepel, hogy Magyarország megfelelő lépéseket tett a koronavírus idején a gazdaság védelme érdekében, és ezért kapta ezt az új felminősítést, amely a magyar gazdaság további erősödését jelenti. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 118 2020.09.28. 1:07  111-118

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Valószínűleg képviselő úr felkészületlenségét jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank-törvény megváltoztatása nem irányulhat abba az irányba, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét ez érintse. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Akárhogy módosíthatjuk a törvényt, a Magyar Nemzeti Banknak az önálló döntési jogkört igenis meg kell hagyni (Közbeszólások és zaj az ellenzéki pártok padsoraiból.), akármilyen kormánya van vagy lesz Magyarországnak. (Z. Kárpát Dániel: Blabla…) Azért azt szeretném elmondani, hogy mégiscsak az ön szövetségesei, akikkel együtt indulnak többek között a szerencsi választáson (Z. Kárpát Dániel: Blabla…), és Gyurcsány Ferencék idejében szaladt el a devizahitel (Z. Kárpát Dániel: Blabla…), amikor magyar családok milliói kerültek bajba (Z. Kárpát Dániel: Gyáva ember, gyáva kormány gyáva államtitkára!), és ezt, akár tetszik, akár nem önnek, a Fidesz-kormánynak kellett 2010 után a Magyar Nemzeti Bankkal együttgondolkodva (Z. Kárpát Dániel: Ti meg lepaktáltatok…) a helyére tenni, akárhogy ordítozik (Z. Kárpát Dániel: Bankárkormány!) a válaszom közepette. (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen. (Z. Kárpát Dániel: Bankárkormány!  Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 178 2020.09.28. 2:18  175-182

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném elmondani, hogy az inflációs folyamat azért nem csak Magyarországra jellemző, és nem a magyar gazdaságra jellemző egyedül, hiszen Csehországban is, Lengyelországban is hasonló mértékű árdrágulás jellemző. Ami a példát illeti, azért azt tudnia kell, hogy 2010-től 2020-ig, tehát tíz év alatt a magyar kormány  ahogy a Nemzeti Bank alelnöke is elmondta  jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy az országban az infláció alacsony legyen, 2 százalék körül legyen. Ön most az elmúlt hónapok, a világjárvány, a vírus okozta gazdasági nehézségeket mutatja be úgy, mintha az egy tendencia, mintha a magyar gazdaságra jellemző folyamat lenne.Mielőtt ezt megteszi, akkor azt is tudnia kell, hogy 2019 második felében Kínában jelentős sertéspestisjárvány alakult ki, amiben felborult a nemzetközi sertéspiac, és Európa-szerte az árak emelkedtek. A zöldségfélék árának emelkedését pedig a szárazság okozta, egyébként ez 2020 augusztusában rendeződött, és visszaállt. A gyümölcs áremelkedését a fagy és a szárazság okozza, hiszen fele- és negyedannyi termés várható, mint az elmúlt évben volt. A margarin és a burgonya esetében pedig kimondottan ármérséklődés tapasztalható, de igaz ez a száraztésztára is.

Tehát arra hívom fel a képviselő asszony figyelmét, hogy az árak kiegyenlítik egymást, és amikor esetleg egy időszakban egy szelet sertésért többet fizetünk, akkor más élelmiszerért pedig kevesebbet fizetünk, ezek a piaci gazdasági folyamatok, amelyek Magyarországra is jellemzőek egyelőre.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 182 2020.09.28. 1:12  175-182

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Ami a foglalkoztatást illeti, mai statisztikai adatok alapján több mint 4,5 millió foglalkoztatott van; hihetetlen, de több, mint a járvány előtti időszakban volt, a januári szintet éri el. Tehát ezt a kritikáját nem tudom értelmezni. Ami az emberek tartalékát illeti, akkor azt vizsgálja meg, hogy az emberek miből vásároltak állampapírkötvényeket, Állampapír Plusz kötvényeket több ezer milliárd forintért. És az, hogy mi nem vagyunk nyitottak az ellenzék felvetéseire: én felhívom önnek a figyelmét, hogy az ellenzék viszont a kormány kezdeményezéseire nem nyitott (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), hiszen amikor 2014-től folyamatosan az áfacsökkentést terjesztettük a parlament elé, az ön pártja, a DK sem szavazott meg egyetlenegy áfacsökkentést sem a parlamentben. Pedig azzal pontosan azt a célt értük volna el, amiért most ön felszólalt. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 52 2020.10.05. 2:02  49-56

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Emlékeztetem önt, hogy a Fidesz-kormány nyugdíjpolitikájának lényege, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatoknak, hiszen ezért dolgoztak évtizedekig az országért, nevelték gyermeküket. Az aktív dolgozók sikeréhez hozzájárul a mostani nyugdíjasok munkája is, amit mindenképpen el kell ismerni. Nagyon fontos dolog, hogy a jelenlegi kormány politikája az, hogy ha válság vagy baj van a gazdasággal és esetleg alulteljesít, az nem érintheti a nyugdíjak reálértékét, az értékállandóságát. Ezt azért mondom el önnek, mert amikor önök voltak kormányon, ez nem így volt, hiszen éppen a válságot használták arra, hogy csökkentsék a nyugdíjasok nyugdíját. A jelenlegi kormány ezzel szemben azt tette 2011-től, hogy megtartotta a nyugdíjak reálértékét, a vásárlóértékét, de nemhogy megtartotta, hanem 10 százalékkal növelte is ezt. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez egy nagyon komoly teljesítmény, nagyon komoly gazdasági teljesítmény.

Igenis úgy történik 2012 óta, hogy ha az év eleji nyugdíjemelés mértékét év közben az infláció meghaladja, akkor az novemberben visszamenőleg nyugdíj-kiegészítésként kiegészítésre kerül. Így fog ez történni ebben az évben is. A nyugdíjemelés mértéke 2,8 százalék volt, és attól függően, hogy év végéig hogyan alakul a nyugdíjas fogyasztói árindex, olyan mértékben, annyi százalékban fog kiegészítésre kerülni minden egyes nyugdíjas nyugdíja, mint ahogy az elmúlt tíz évben ez minden évben megtörtént.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 56 2020.10.05. 1:07  49-56

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy percben nem fogok tudni átfogó nyugdíj-átalakítási tervekről beszélni, de azért egy dologról beszélek önnek: arról, hogy a Fidesz-kormány jövő év elején megkezdi a 13. havi nyugdíj visszaállítását, mégpedig év elején 25 százalékkal, ’22-ben 50 százalékkal és ’23-ban válik teljessé. Ez szintén egy nagy különbség az önök kormányzása és a jelenlegi polgári kormány, a Fidesz-KDNP-kormány között, hiszen önök válságban elvették a 13. havi nyugdíjat. Ön most követelőzik, de akkor is itt volt a parlamentben és megszavazta, hogy vegyük el a nyugdíjasoktól az egyhavi nyugdíjat. Jelzem, önök szerint ez a válság nagyobb, mint az akkori volt. Mi ennek ellenére nem ezt tesszük, hanem pontosan fordítva, a nehéz helyzetben a nyugdíjasoknak adunk, a gazdaság teljesítményével arányosan megkezdjük a 13. havi nyugdíj visszaadását, amit önök elvettek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 4 2020.10.06. 5:09  1-4

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon nem egyformán látjuk a magyar gazdaság, Magyarország teljesítményét. De ha megengedi, először nem a számokat mondanám el, amelyek teljesen egyértelműen bizonyítják, hogy az ön állításával szemben a magyar gazdaság a válságot jól kezelte, a magyar kormány, a magyar költségvetés, és egy erős gazdaság és egy biztos lábakon álló pénzügypolitika és költségvetés találkozott szembe a világjárvánnyal és annak gazdasági hatásaival.Először említeném, ami néhány nappal ezelőtt történt, Magyarországnak a Moody’s hitelminősítő általi felminősítését, amely teljesen egyértelműen kiemelte azt, hogy azért ebben az időszakban, a válságidőszakban minősíti föl Magyarországot és teszi pozitív kategóriába, mert  kimondja az indokolásában  jól kezelte Magyarország a válságot. Tehát nem a kormány állítja ezt, nem kormánypárti politikusok, hanem egy szigorú feltételek alapján vizsgáló, vizsgálatot végző hitelminősítő az, amely ezt megtette.

Ha a GDP-számokat hasonlítjuk nemzetközi szinten, azért a második félévi GDP-adattal, ami mínusz 6,1 százalék, még mindig középmezőnyben van Magyarország. Három ország is 10 százalék fölött esett vissza már a második félév végén, Olaszország, Franciaország és Spanyolország is, és egyetlenegy ország tudott pozitívumot teljesíteni, ez Írország volt.

Ha csak a második negyedévi visszaesést vizsgáljuk, ami valóban magas, 13,5 százalék, ez akkor is, ha csak a második negyedévet vizsgáljuk, és az Európai Unió átlagához vizsgáljuk a magyar visszaesést, akkor érdekes módon, ellentétben az ön állításával, az európai uniós átlag magasabb egyébként, mint a magyar GDP-visszaesés. Ez mind-mind azt igazolja és bizonyítja, hogy igenis a magyar gazdasági intézkedések, a kormányzati döntések jók voltak, és a világválság ellenére jól kezeltük a gazdasági nehézségeket, így például a munkanélküliség növekedését is. Ha megengedi, erre is mondanék egy példát.

A munkanélküliségi ráta júliusban az Európai Unió 27 országában 7,2 százalék, Magyarországon 4,6; Romániában és Szlovákiában is magasabb, mint Magyarországon. De ha különösen az augusztusi eredményeket vizsgáljuk, a KSH jelentése alapján több mint 4,5 millióan dolgoznak újra Magyarországon, ami azt jelenti, hogy magasabb, mint az év eleji foglalkoztatási adat. Ezek mind-mind azt mutatják, képviselő úr, hogy igenis Magyarország jó tendenciát mutat azokban a makrogazdasági mutatókban, amelyeket ön felsorolt.

Említette még a költségvetési hiány elszaladását. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is azt mondja a 2020-as évre, hogy a válságkezeléshez, a védekezéshez forrásra, pénzre van szükség, ami csak úgy történhet meg, különösen úgy, hogy a bevételek is elmaradnak a gazdaság visszaesése miatt, hogyha a költségvetési hiány nő. Ez nem egy magyar jellemző dolog, hiszen az egész Európai Unióban hasonló mértékű lesz a 2020-as év végére a költségvetési hiány. Ez így van, valóban együtt jár azzal, hogy az adósságráta nő. Amin dolgoztunk tíz évet, hogy a 80 százalék fölötti GDP-arányos adósságról levittük 70 százalék alá, 66 százalékra, azt sajnos újra kell kezdenünk. De ez sem egyedül Magyarországra jellemző, hanem Európában általában így van.

És amit az elmúlt tíz évről mond, az végképp nem igaz, hiszen Magyarország az Európai Unió egyik legerősebb gazdaságával rendelkezik, ezt az elmúlt tíz év növekményei egyértelműen igazolják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)