Készült: 2020.04.07.17:00:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 56. felszólalás
Felszólaló Korózs Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:53


Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány észrevételt szeretnék ten­ni a benyújtott törvényjavaslathoz. A javaslatban szereplő módosítások valóban alkalmasnak tűnnek a jelenleg botrányosan elhúzódó bejegyzési eljárások felgyorsítására. A cégbíróságok működésének tapasztalatai alapján a civil szervezetek törvényességi felügyeletének egységes bírósági eljárás formájában történő meghatározása és ezzel egyidejűleg az ügyészség általános törvényességi ellenőrzési jogkörének megszüntetése észszerű jogalkotói lépésnek látszik.

A 10 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő pénzbírság kiszabásának lehetősége túlságosan tág véleményem szerint, és megfelelő támpontot sem ad a javaslat. Nincs szempontrendszer, amely irányt mutatna ahhoz, hogy mi alapján döntsön a bíróság e tág határok között, milyen jogsértés esetén mekkora bírságot szabjon ki. Két nap mulasztás lehet 17 ezer forint, 20 nap pedig 170 ezer forint; ha iksz változás bejelentésében mulaszt, akkor 30 ezer, ha ipszilonban, akkor 300. Ezért a javaslat pénzbírságra vonatkozó szabályai jelen formában önkényesnek tekintendők.

További probléma, hogy még a bírságot viselő személy meghatározása tekintetében nem is következetes a javaslat. A változtatásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetén a bírság a szervezetet, alapítvány esetén az alapítót terheli, ez a 17. §, majd a 37. § (2) bekezdése foglalkozik vele, míg a törvényességi felügyeleti eljárásban a bírságot a szervezet képviselőire kell kiszabni, ez pedig a 27. § 71. g) pont (2) bekezdése. Több százezer forintos bírság egy civil szervezet képviselőivel szemben, úgy gondolom, túlságosan nagy összegnek tűnik, de még a jellemzően csekély vagyonból gazdálkodó civil szervezetek számára is aránytalan terhet jelenthet.

Tisztelt Ház! Nem támogatható az a rendelkezés sem, miszerint a jövőben a civil szervezetek élére a bíróság ideiglenesen ‑ legfeljebb 90 napra ‑ felü­gyelőbiztost nevezhet ki. A civil szervezet nem elsődlegesen gazdasági tevékenységre jön létre. A gazdasági forgalom biztonsága nem követeli meg a szervezet stabilitásának mindenáron való fenntartását. Kétséges továbbá, hogy az egyesületek autonóm működésének, az egyesületek alapításának és működtetésének, önkéntességének elvével miként egyeztető össze az egyesület felett bábáskodó, bíróság által kirendelt felügyelőbiztos.

A forgalombiztonság és az átláthatóság szempontból észszerűnek tűnik a zártkörű részvénytársaságok működési formájának megváltoztatására vonatkozó új szabályozás. Ugyanakkor e tekintetben kritikaként említhető, hogy mindennek anyagi jogi alapjait a 2016 júniusában kihirdetett 2016. évi LXXVII. törvénnyel végrehajtott Ptk.-módosítás teremtette meg. Eszerint 2016. július 1-jétől hatályos az a szabály, miszerint a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei, a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásához kapcsolódó forgalomba hozatalt kivéve, nyilvánosan nem hozhatók forgalomba.

(12.50)

E rendelkezés alkalmazásához nyilvánvalóan már július 1-jétől szükség lett volna a javaslat első három paragrafusában szereplő szabályokra is.

Tisztelt Ház! Üdvözlendő, hogy a kormány végre felismerte, hogy tarthatatlan a normális működést ellehetetlenítő és jogbiztonságot sértő, a civil szervezetek bejegyzési eljárásainak jelenleg jellemző elhúzódása. Az eljárások felgyorsítására és észsze­rűsí­tésére vonatkozó szándék ezért kifejezetten támogatható. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, a benyújtott törvényjavaslat több, önkényes jogalkalmazásnak utat nyitó, jogbiztonságot és az egyesületi autonómiát sértő rendelkezést is tartalmaz. Jelenlegi formájában nem támogatható az egyesületeket képviselő személyeket fenyegető, akár 900 ezer forintos bírság bevezetése, továbbá az egyesületek alapításának és működtetésének, önkéntességének elvével összeegyeztethetetlennek tartjuk a felügyelő biztos kirendelését lehetővé tevő törvényi szabályozás bevezetését. Ezért a törvényjavaslat jelenlegi formájában részünkről nem támogatható. Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai