Készült: 2020.09.30.19:53:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

132. ülésnap (2020.05.25.), 22. felszólalás
Felszólaló Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:12


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzetpolitika legnagyobb tette és a magyar közigazgatás talán legnagyobb vállalkozása a honosítás. Ezekben a napokban ennek különös aktualitást ad egyfelől a trianoni nemzetszétszakíttatás 100. évfordulója, másfelől a kedvezményes honosítás 10. évfordulója.2010. május 26-án fogadta el az Országgyűlés 98 százalékos többséggel az állampolgársági törvény módosítását, ami a határon túli magyarság számára megteremtette az egyszerűsített honosítás lehetőségét. A számok tekintetében a Kárpát-medencében az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg jellemzően a diaszpórában az állampolgárság-megállapítás lehetőségével élve, illetve hagyományos módon mintegy 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot. Összesen tehát 1 millió 100 ezren váltak nemzettársainkból honfitársainkká. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A honosítás kezdetén külhoni magyarok sokasága jött át a határon, hogy magyarországi önkormányzatoknál adja be honosítási kérelmét, majd erdélyi, délvidéki, kárpátaljai konzulátusaink váltak a honosítás központjaivá, ma pedig a legtávolabbi külhoni kis faluba is kimegyünk konzuli napokat tartani. A honosítás lehetősége természetesen mindig nyitva áll, de kimondhatjuk, hogy aki magyar állampolgár akart lenni, az magyar állampolgár lett. Fontos tudni azt is, hogy Magyarország állampolgársági információt nem ad ki, így azok a honosítottak is biztonságban vannak, akik esetében az adott utódállam elvileg tiltja a kettős állampolgárságot.

Tanulságos felidézni azt is, hogy honnan indultunk: a kifejezett közigazgatási és politikai magyarellenességtől. A közigazgatásban a restriktív bürokrácia okozott keserűséget és csalódást a külhoni magyaroknak. Jellemző, hogy például a csángókat nem ismerték el magyarnak, ezért is kellett a mi törvényünkbe külön betennünk a csángó klauzulát. Politikai vonatkozásban pedig ama 2004. december 5e, ami maga volt a nemzetárulás, amikor Gyurcsány Ferenc és szocialista kormánya nem átallott a határon túli magyarok ellen kampányolni, kirekesztve őket a közjogi nemzetből, lelki Trianont okozva. Hála istennek, mostanra mindez már a nemzeti emlékezet szégyenpadjára került.

De azt sem rejthetem véka alá, hogy meg kellett küzdenünk némely kevésbé baráti utódállam ezerféle támadásával, ellenséges titkosszolgálatok dezinformációs aknamunkájával, amiben sajnos néhány itteni újságíró és orgánum is dicstelen szerepet játszott. A nehézségek tanulságosak, az eredmények maradandók. Ma már a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb a hazai anyakönyvezés, az útlevél és elektronikus személyazonosító igazolvány kiadása, és külhoni magyarjaink előtt is megnyílt a magyarországival azonos módon számos lehetőség az anyasági támogatástól a babakötvényig. A honosítottak gyermekei magyar állampolgárnak születnek, és ezzel is a Kárpát-medencébe mintegy visszatér a magyar államhoz való közjogi kötelék, és ami a nemzet közjogi egyesítésének sarokköve, a szavazati jog. Így az Országgyűlés immár valóban nemzetgyűlés.

Tisztelt Nemzetgyűlés! Persze, fontosak a számok, fontos a statisztika. De ami igazán fontos, hogy a számok mögött hús-vér emberek vannak, családok története, oly sokszor kálváriája, akiket egy évszázadon át bozgoroztak, hazátlannak neveztek, de a kedvezményes honosítás lehetőségével egyfajta igazságot szolgáltattunk véreinknek. Nemzetpolitikánk egységes, koherens és mostanra cizellált ívet alkot, aminek integráns, kitüntetett része a honosítás. Ennek az ívnek a tekintetében szólnunk kell arról, hogy az identitásőrzés és -erősítés jegyében több mint megtízszereztük a külhoni magyarok költségvetési támogatását az erdélyi Sapientia Egyetemtől a határokon túl, a Kárpát-medencében épített és újjáépített ezer magyar óvodán át a diaszpórába küldött több száz Kőrösi Csoma Sándor-os ösztöndíjasig, és ami paradigmatikus jelentőségű, a határon túlra menő hatalmas összegű gazdaságfejlesztési expanzió. Száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, legfőbb ideje, hogy végre előny legyen. Ez így együtt az asszimiláció megállításának, sőt megfordításának az esélye a Trianonra ma adható reális válasz.

Erre a munkára büszke lehet az Országgyűlés, a magyar közigazgatás, a külhoni magyar szervezetek, az egyházak, önkormányzatok. Az életben, így a közéletben is sok minden mulandó, de a honosítás műve maga a történelem. Köszönöm szépen. (Taps.)

(12.00)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai