Felszólalás adatai

Hadd csatlakozzam Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamhoz abban, hogy elképesztően méltatlannak tartjuk azt a helyzetet, hogy este tízkor tárgyaljuk ezt az elképesztően fontos, a társadalom jó részét közvetlenül vagy közvetetten érintő kérdést. Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök gyávák, úgy tesznek, mintha ez a probléma nem létezne. Úgy tesznek, mintha erről a kérdésről ha nem beszélünk, akkor ez a kérdés, ez a probléma nem is létezik.

(21.50)

Úgy gondolom, tisztelt KDNP-s képviselőtársaim, hogy ez nem egészen az a keresztényi hozzáállás, ami egyébként elvárható lenne önöktől.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika a kezdetek óta a szívén viseli a családon belüli erőszak problémájának kérdését, annak kezelését. Több mint egy éve kezdeményeztük először a családon belüli erőszak vagy hozzátartozók közötti erőszak önálló büntető-tényállási kategóriájának létrehozását, több felszólalást is intéztem a kormánypárti képviselőkhöz. Többek között Rétvári Bence és Répássy államtitkár úrral is beszélgettem vagy eszmét cseréltem ebben a kérdésben. Egyébként érdekes, hogy közel másfél évvel ezelőtt pont Répássy államtitkár úr válaszolta egy feltett kérdésemre azt, hogy nem fogja a kormánypárt soha kezdeményezni azt, hogy önálló büntetőjogi tényállás legyen a családon belüli erőszak. Ehhez képest ő állt ott fönt a pulpituson, és mondta az expozéjában büszkén azt, amivel egyetértettünk, hogy milyen előremutató az, hogy az új Btk.-tervezetbe bekerült ez, ami sajnos ugye később ki is került.

Az LMP egyébként elfogadhatatlannak tartja azt, hogy amíg a magyar nők egyötöde élt már át élete során bántalmazást, a kormány úgy tesz - ahogy az előbb is mondtam -, mintha ez a jelenség nem létezne. Sajnálatosnak tartom azt is, hogy Vas Imre képviselőtársam annyit tudott mondani bizottsági álláspontként, hogy 17-en nem támogatták, 7-en meg igen, de érdemi indoklást nem kaptunk arra, hogy egyébként a kormánypárti képviselők miért nem támogatták. Annyit mondott, hogy a családon belüli és kívüli erőszakot is egyenrangúan bünteti a Btk. - hát ezzel egyébként nem értünk egyet, de majd később ezt ki is fogom fejteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a családon belüli erőszak a diszkrimináció egyik legszélsőségesebb formája. Az állami intézmények jelenleg nem garantálják a nők és a gyerekek családon belüli fizikai biztonságát, és ez sajnos nők százezreinek halálához vezet szerte a világon. Sajnos egyébként ez a családon belüli erőszak gyakran láthatatlan, sőt majdnem mindig láthatatlan a külvilág számára, hiszen többnyire otthon történik, a privát szféra keretein belül. Mindez megnehezíti az áldozatok segítséghez jutását, ami tragédiához vezethet, hiszen évről évre emberek tucatjai halnak meg itthon is családon belüli erőszak következményeiként.

Hadd osszak meg önökkel néhány valóban elborzasztó statisztikai adatot: az emberölés áldozatául esett nőknek több mint felét volt férjük vagy élettársuk ölte meg; Magyarországon minden héten legalább egy nőt megöl a férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja; szerény becslések szerint a nők 23 százaléka élt már át legalább valamilyenfajta fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnere által; a testi erőszakot megélt nők 55 százaléka, a szexuális erőszakot megélt nők 44 százaléka a támadás során súlyos sérüléseket szenved - ezek zúzódások, ficamok, nyílt sebek, csonttörések, fej- és arcsérülések; a nők egyharmadának volt már orvosi ellátásra szüksége ezen sérülések miatt. A CEDAW-egyezmény - amely a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásával foglalkozó ENSZ-egyezmény - bizottsága legutóbbi ajánlásában kifejezett aggodalmát fejezte ki Magyarországgal szemben, a magyarországi helyzet miatt, és sürgette hazánkat, hogy dolgozzon ki egy átfogó koncepciót a nők elleni erőszak valamennyi formájának megelőzése és kezelése érdekében. Sajnos, tisztelt képviselőtársaim, azt látjuk, hogy ehhez képest a Magyar Országgyűlés, a magyar kormány, illetve leginkább a fideszes és KDNP-frakció nem hajlandó továbbra sem foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Tisztelt képviselőtársaim, miért szükséges ez az önálló tényállás? Hadd említsek csak két fontos szempontot. Először is van egy szimbolikus jelentősége ennek: a jogalkotó erkölcsi állásfoglalása, hogy a bántalmazó ráébredjen, hogy magatartását a közösség nem tolerálja, az áldozatot pedig arra, hogy vele szemben súlyos bűncselekményt követtek el, amit nem köteles eltűrni. A családon belüli erőszak önálló büntetőjogi elismerése felhívja emellett az állami szervek figyelmét is az intim partnerkapcsolati erőszak sajátos vonásaira, amire a jogalkalmazás során figyelemmel kell lenniük, speciális vonásaira, így különösen szisztematikussága és eszkalációja alapvetően megkülönbözteti ezt az erőszak más fajtáitól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök indoklásaikban, felszólalásaikban arra hivatkoznak, hogy azért nem szükséges a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi tényállássá való tétele, merthogy ez különböző formákban már benne foglaltatik a Btk.-ban, és ezért nem támogatta sem a Fidesz, sem a KDNP frakciója, sajnos a későbbiekben már az MSZP-frakció sem azt, hogy a Btk.-ba ez bekerüljön önálló tényállásként.

Sajnos az a helyzet azonban, hogy hozzánk is és több más szervezethez is visszajutottak olyan információk, olyan kérések, hogy sajnos hiába szerepelnek ezek - akár a zaklatás, akár a testi sértés - a Btk.-ban külön nevesítve, ezeket a jogalkalmazó szervek nem tudják alkalmazni, a rendőrség nem jut be a privát szféra falain belül. Ha egy családban esetleg felmerül a gyanú, hogy egy ilyen eset előfordul, ha a rendőrség kimegy, nem feltétlenül jut be, nem feltétlenül tud elkezdeni bármiféle vizsgálatot az üggyel kapcsolatban.

Hadd olvassam fel ezt - mert azt hiszem, ez a tökéletes megfogalmazása annak, hogy lefedi-e a büntető törvénykönyv a családon belüli erőszak valamennyi formáját -, ami "A nők joga" sorozat keretein belül született, több nőjogi szervezet készítette ezt az összefoglalót; hadd olvassam el ezt a rövid részletet, hogy miért is szükséges az önálló büntetőjogi kategória megteremtése.

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogalkotási folyamat során a kormány részéről ismétlődően felmerülő érv, hogy nincs szükség önálló családon belüli erőszak tényállás bevezetésére, mivel a Btk. lehetővé teszi a családon belüli erőszak teljes körű szankcionálását. De valóban így van-e ez? A családon belüli erőszak folyamata rendkívül változatos formákban ölt testet, ezek legtöbbjét a magyar törvények bűncselekményként vagy szabálysértésként büntetni rendelik. Léteznek azonban olyan abúzusok is, amelyeket Magyarországon nem szankcionálnak. Az első csoportba tartozik például az emberölés, a testi sértés, a kényszerítés, a személyi szabadság megsértése, a magánlaksértés, a rágalmazás, a kiskorú veszélyeztetése, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, a veszélyes fenyegetés. Utóbbi kategóriába sorolható például a fenyegető zaklatás, a szexuális zaklatás, a reprodukciós jogok gyakorlásának korlátozása, a cselekvési szabadság korlátozása, a gazdasági függőségbe kényszerítés.

Azonban azokban az esetekben is, ahol az adott cselekmény büntetőjogi vagy szabálysértési tényállást képez, a cselekmény kisebb súlya is vagy a bizonyítás nehézsége odavezet, hogy az elkövető felelősségét egyáltalán nem állapítják meg vagy csak enyhe szimbolikus büntetésben részesül; de az áldozatok akkor sem tapasztalnak változást a mindennapi életükben, ha a bántalmazót felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, hisz az továbbra is terrorizálja őket. A családon belüli erőszak mint önálló büntetőjogi kategória kiküszöböli, hogy a kisebb súlyú, jogilag jelenleg nem értelmezett erőszak-megnyilvánulások büntetlenül maradjanak, és azt is, hogy az elkövető több jelentéktelen büntetéssel ússza meg a családtagok hosszú évekig tartó bántalmazását. Erről egyébként részletesen lehet olvasni a nőjogi szervezetek honlapján.

Sajnos, ezzel szemben ugye a helyzet ma az, tisztelt képviselőtársaim - ahogy az általam felolvasott részben is szerepel -, hogy az önök által elmondottakkal szemben a jog nem védi meg a nőket, a bántalmazott nőket, a bántalmazott gyerekeket jelen állapotban. Sajnos, a rendőrség és a bíróságok még a meglévő lehetőségeket sem szívesen alkalmazzák, és sajnos, hogy mondjam, ezen gyakorlat alá tesznek önök azzal, hogy úgy csinálnak, mintha nem létezne ez a probléma.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnénk hangsúlyozni azt - ahogy már korábban is elmondtuk -, hogy ez egy létező probléma, a létező jogszabályok nem oldják meg ezt a problémát. Nagyon kérjük önöket, gondolják meg még egyszer azt, hogy Halász Pálma kezdeményezését támogatni tudják-e. Úgy gondolom, hogy egyébként Varga képviselőtársam elmondása, felszólalása is azt sugalmazza, hogy igenis fontosnak tartják önök is ezt a kérdést. Répássy államtitkár úr felszólalásában, expozéjában külön előremutató példaként említette meg a Btk.-vita kapcsán azt, hogy ez bekerült önálló büntetőjogi tényállásként.

(22.00)

Amikor az emberi jogi bizottság meghallgatásán Navracsics miniszter urat és Répássy államtitkár urat megkérdeztem, hogy ők miért gondolják, hogy ha ezt fontos volt betenni, akkor miért került ki, azt mondták, ők korábban is, régóta támogatják, régóta kezdeményezték ezt a fajta jogszabályváltozást, de sajnos a kormány akarata nem mindig esik egybe a Fidesz-frakció, illetve a KDNP-frakció akaratával.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezért önöket kérjük, nem a kormányt ebben az esetben, hogy gondolják meg újra azt, hogy több százezer bántalmazott nő és gyerek sorsán kívánnak-e változtatni, kívánnak-e segíteni azon, hogy ne fordulhasson elő ilyen gyakori számban Magyarországon ez a fajta bűncselekmény, ez a fajta szabálysértés, és támogassák Halász Pálma kezdeményezését, akit egyébként szeretettel köszöntök itt a páholyban, illetve kollégáit is, és próbáljuk meg együtt megoldani ezt a problémát.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)