Készült: 2020.07.07.06:17:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

24. ülésnap (2006.10.24.), 248. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:29


Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Azt gondolom, olyan beszámolóról tárgyalunk, amelyről lehetne nagyon sok dicsérő szót mondani, vannak olyan részei, amelyek valóban azt szolgálják, amiért a törvényalkotó az ORTT-t nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hasonló szervezetként megjelölt, és a törvényben feladatul szabta az alkotmányos jogok védelmét vagy a kiskorúak védelmét.

A 2005-ös évben a beszámoló szerint kétségtelenül komoly erőfeszítéseket tettek. Bár zárójelben meg kell jegyeznem, hogy kérdés, ami ma médiafronton zajlik, ahhoz elegendők-e ezek a lépések. Kimondom, műsor megjelölése nélkül: bizonyos műsorok, meggyőződésem, emberkísérletnek minősülnek, és bizony nem tartják be azokat a szabályokat, amelyek egy emberkísérlet etikai alapjait feszegetik, és nem tartják be azokat a szabályokat, amelyek egy ilyen műsorhoz szükségesek. Sajnos, szomorú emberi következményei vannak az ilyen kísérleteknek. Szándékosan nem jelöltem meg konkrétan műsort, gondolom, mindenki a bulvárlapok hasábjairól be tudja helyettesíteni ezeket a mondatokat.

Ugyanakkor ebben a körben is azért, miközben dicsérő szóval illetem a beszámoló eme részét, meg kell jegyeznem, hogy vannak egyenlők meg egyenlőbbek, mert van egy rádió, ami úgy tűnik, az ORTT kedvenc gyermeke, nem úgy alakítja a joggyakorlatot, hogy az alkalmas lenne arra, hogy hasonló magatartásoktól az az adott rádiót vagy más műsorszolgáltatót visszatartson. Ezt a bizonyos rádiót 2005-ben törvénysértés címén tizenkét esetben rótta meg az ORTT, illetőleg marasztalta el, mégis egy olyan műsor alapján, amikor a biciklisták kiirtására, elgázosítására biztatott eme rádió, a büntetés nem maradt el, mintegy tíz percre elnémították.

Azt gondolom, hogy felelősen olyan gyakorlatot kellene kialakítani, különösképpen, ha egy adott rádiót tizenkétszer elítél ez a testület, amely mérvadó a médiaetika területén és a média szereplői számára. Tehát miközben egyik oldalról elismerem az erőfeszítéseket, úgy gondolom, hogy nem elegendők, és a helyzethez képest, ami ma médiafronton, médiaetika területén ebben az országban működik, az ORTT-nek komolyabb erőfeszítéseket kell tenni, és egységes joggyakorlatot kell kialakítani, olyan joggyakorlatot kell kialakítani, ami irányadó a médiaszereplők számára.

Amiért a Kereszténydemokrata Néppárt nem fogadja el ezt a beszámolót, ha más-más érvekkel is, de azonos azzal, amit az SZDSZ, illetőleg a Fidesz képviselői kifejtettek.

(19.30)

Kezdem az egyszerűbb dologgal: a Műsorszolgáltatási Alappal. Alapvetően azt gondolom, hogy ha egy törvény rossz, vagy a jogalkalmazó úgy ítéli meg, hogy rossz, akkor nem az a megoldás, hogy felmentést adok magamnak, és a törvényt megkerülhetem, vagy a törvény ellen cselekedhetek, különösképpen ha célszerűségi szempontból is a Műsorszolgáltatási Alap a Pető Iván képviselőtársam által kifejtettekkel megkérdőjelezhető.

És ez átvezet a másik kérdésre, ami miatt, ha csak erről a kérdésről tárgyalnánk is, nemmel kellene hogy szavazzak erre a beszámolóra, ez pedig a bizonyos hosszabbítás kérdése, amit egyébként nagyon ügyesen fogalmazott meg az ORTT a beszámolójában, mert ennek a legsúlyosabb kérdésnek a 350 oldalas anyagból mintegy négy oldalt szentelt, amely négy oldalból az a kérdés, hogy mit nem tudunk meg.

Nagyon egyszerűen azt mondja arra, hogy milyen indokok alapján hosszabbították meg: célszerűségi, hatékonysági és gazdasági okokból. Most föl kell tennem a kérdést, miután többet nem tartalmaz a beszámoló: kinek a gazdasági, kinek a hatékonysági és kinek a célszerűségi okából? Ez egy alapkérdés, mert azt gondolom, hogy amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor az egész médiapiacot, beleértve a közszolgálati műsorszolgáltatók helyzetét is, figyelembe kellene venni. Hogyan fogja érinteni ez a döntés a jövőben például a közszolgálati műsorszolgáltatókat vagy - hogy képviselőtársamnak válaszoljak - a digitalizálás kérdését? Vagy pedig a megszerzett monopóliumok védelmét és a verseny kizárását szolgálja az ilyen típusú döntés?

És ez csak az egyik kérdés, miután többet ebben az anyagban nem találunk, hogy célszerűségi, hatékonysági és gazdasági okokból hosszabbították meg; akkor elemezzük, hogy a médiapiacra ez a döntés milyen hatással lehet. Például olyan hatással lehet, hogy a digitális átállás kérdését megkerülik, mint ahogy a lopakodó jogalkotás folyik. Például olyan hatással lehet, hogy az amúgy is monopóliumot élvező műsorszolgáltatók közpénzekből fogják a digitalizálást végrehajtani. Például olyan hatása lehet, hogy az amúgy is rendkívül súlyos gazdasági körülmények között működő közszolgálati műsorszolgáltatókkal szemben további versenyelőnyt fognak élvezni. Tehát ez a döntés piaczavaró, és ez a döntés a verseny tisztaságát is megkérdőjelezheti, az egész média-egyensúlytalanságot konzerválja.

Most nézzük azokat a kérdéseket, hogy jogi szempontból helytállóak-e ezek az érvek, bár a beszámoló ezt sem tartalmazza, vagy azt a szakvéleményt sem idézi, ami alapján ez a döntés történt; helytálló-e ez a döntés, a jogi kritikát kiállja-e, megfelel-e a jogállamisági kritériumoknak.

Először is egy jogalkalmazó, amikor egy törvényt alkalmaznia kell, nyelvtani-logikai értelemben kell hogy megközelítse a törvény szövegét. Tehát amikor a magyar nyelvben meghosszabbíthatja, akkor az nem kötelesség, hanem lehetőség; más kérdés, hogy tartalmilag taglalja, hogy milyen esetekben hosszabbíthatja meg, illetőleg milyen feltételei vannak. Kétségtelen tény, hogy alaki szempontból a műsorszolgáltatók a kérvényt beadták.

Más kérdés a meghosszabbítás időpontja, ha amellett döntenek, hogy meghosszabbítható. A meghosszabbítás időpontja pedig, meg kell mondanom, hogy most már az őszödi beszéd birtokában sajátos értelmezést nyer, hogy miért kellett meghosszabbítani ezeknek a műsorszolgáltatóknak, és utána külön tartalmi kérdésként elemezni kell, hogy a választások során ezek a műsorszolgáltatók vajon a választók tisztánlátását segítették, vagy pedig elhomályosították a választások időszakában úgy, hogy a választások előtt történt ez a meghosszabbítás. Holott a jogszabály nem ezt írja elő, ez külön magyarázatra szorulna, de a beszámolóban erre sem kapunk választ.

Végül nézzük meg, hogy ha meghosszabbíthatja, akkor mik a kizáró okok. Kétségtelen tény, hogy vannak olyan jogszabályok, ahol a jogalkotó a jogalkalmazóra, illetőleg a bírói gyakorlatra bízza annak a kérdésnek az eldöntését, hogy egy adott jogszabálynak mi a tartalma, sok esetben ezt a bírói gyakorlat tárja fel. Tehát mi az, hogy súlyos jogsértés: adott esetben nyilvánvaló, hogy ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a jogalkotónak az eredeti szándéka az volt, hogy ezt a gyakorlat tárja föl, a bírói gyakorlat tárja föl.

Azonban nyelvtani értelmezés szerint a szöveg úgy hangzik, hogy súlyos vagy ismételt jogsértés esetén, tehát nem konjunktív feltételként, hanem vagylagos feltételként határozta meg a törvényalkotó, és ezzel nem lehet magyarázni, hiszen bármelyik feltétel megléte esetén kizárja a meghosszabbítás lehetőségét, és ha jogértelmezési problémát jelent is a "súlyosnak" a megfogalmazása, az "ismételt" jogsértés a magyar nyelvben nagyon egyértelmű.

Végül: nem elfogadható számomra, számunkra, hogy a beszámolóban nem idézett szakvélemény alapján hosszabbították meg a műsorszolgáltatóknak a jogosultságát, hiszen a jogalkalmazás ismeri az autentikus jogértelmezést. Tehát a helyes eljárás adott esetben az lett volna, ha a parlamenthez, illetőleg illetékes bizottságához fordulnak jogértelmezés szempontjából, a jogszabály kibocsátójának autentikus jogértelmezését kérik. Ez elmaradt. Hogy miért maradt el, erre is választ várunk, hiszen ha ilyen jogi kérdések megválaszolására szorul az ORTT, és tudja, hogy milyen hatású, milyen hosszú távú hatása lehet a döntésének, kellő gondossággal akkor járt volna el, ha ezt a lépést megteszi.

Azt gondolom, hogy ez így önmagában elegendő ahhoz, hogy ezzel a döntéssel a magyar médiahelyzetet hosszú időre konzerválja; önmagában ez a döntés elég ahhoz, hogy a verseny tisztaságára zavaró legyen - hozzáteszem, meggyőződésem, hogy adott esetben versenyhivatali kérdés is lehetne -; és önmagában elegendő ahhoz, szemben az előbb elhangzottakkal, hogy nemhogy segíti a közszolgálati médiumoknak a versenyképességét, hanem hátrányt szenvednek a közszolgálati műsorszolgáltatók, különösképpen akkor - és itt Pető Iván képviselőtársammal furcsa módon most egyet fogok érteni, de lehet, hogy másban is egyetértünk -, amikor egy hosszú távú szerződésben nincs biztosítva az, hogy egy versenyképes ár alakuljon ki, tehát nyilvánvaló, ha csak az inflációval számolunk, hogy egy ugyanolyan feltételekkel megkötött szerződés a meglévő versenyelőnyt konzerválja. Meg kell nézni a reklámpiaci bevételeknek a megoszlását, és rögtön érthetőek lesznek a szavaim.

Azt gondolom, hogy ezért a döntésért a döntéshozóknak felelősséget kell vállalni, és úgy gondolom, ez a döntés önmagában elegendő ahhoz, hogy a magyar parlament ezt a beszámolót ne fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)




Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai