Felszólalás adatai

MOLNÁR GYULA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék reagálni Erdész képviselőtársam egy gondolatára most itt a végén, és aztán folytatnám az előző hozzászólásomat. Az lenne a kérésem, hogy tekintsék át azt a kapcsolódó módosító indítványt, amit ezzel kapcsolatban benyújtunk, hiszen mi is úgy gondoljuk, hogy a tanács tagjainak függetlensége különböző technológiákkal biztosítható. Az egyik olyan, amelyik a visszahívhatóságukat precízen és pontosan szabályozza. Ezzel kapcsolatban egy lényegesen részletesebb kapcsolódó módosító indítvánnyal készültünk, azt az alapelvet, amit megfogalmazott, elfogadva. Kérem tehát, hogy fontolják meg és vizsgálják meg esetlegesen ennek az indítványnak a támogatását.

Két, az eddigi hozzászólásaimtól látszólag eltérő témában szeretnék szólni, ezért gondoltam, hogy külön ötperces hozzászólást igénybe veszek. Az egyik: bizonyos szempontból egy másik fajta minőségemben, mint polgármester szeretném a törvény egy idevonatkozó passzusát és majd egy későbbi fejezetben lévő passzusát is véleményezni.

(10.00)

Az mindig óriási probléma a távközlési szolgáltatók számára, hogy a mérhetetlen versenyben hogyan, miképpen tudják az infrastruktúrájukat fejleszteni. Ma bátran mondhatjuk, hogy európai színvonalú távközlési infrastruktúra van Magyarországon, s ez az elmúlt 10-12 esztendő terméke, különös tekintettel, mondjuk, a mobilszolgáltatások területén.

De azt is mindannyian tudjuk, hogy a mobilt használók számának ilyen tempóban történő növekedése miatt meglehetősen komoly hálózati fejlesztések szükségesek. Gyakorlatilag nem igaz az, ami egyszer valamikor úgy tűnt, hogy majdan, ha az ország lefedettsége megtörténik, akkor utána már csak ennek a karbantartása és fenntartása szükséges. Minden egyes új felhasználó belépése újabb és újabb hálózati fejlesztéseket generál.

Érthető tehát az a törvényalkotói szándék, amelyik megpróbálja azt szabályozni, hogy hogyan, miképpen lehet a lehető legkisebb hatósági hercehurcával járó engedélyezési folyamatot kialakítani azon eszközök számára, ami körül nagyon sok a lakossági vélelem és félelem, mondhatjuk bátran, hogy alaptalan lakossági vélelem és félelem, de mégiscsak egy olyan szükséges rossz, amit el kell viselni. Nos, az a kérésem, hogy ebben próbáljuk meg a megfelelő mértéket megtalálni, hiszen ma olyan szabályok szerepelnek ebben a passzusban, s majdan később a második vitaszakaszban ezt ismét röviden, de el kell ismételnem, ami gyakorlatilag az önkormányzatok azon lehetőségét és jogosítványát, hogy éljenek a hatósági eszközeikkel, jelentősen korlátozza és csorbítja. Jelesül ez ebben a pontban 23. ajánlási számmal szerepel, és ezt célozta meg a mi módosító indítványunk.

A másik ilyen, szerintem nagyon fontos kérdés, amit ebben a Házban sokszor fogunk még majd a következő esztendőkben vitatni, hiszen 2004. május 1-je után az Unió teljes jogú tagjaként egy nagyon fontos kérdést kell magunkban tisztázni: ki hoz jogszabályokat, ki a jogalkotó Magyarországon, és hogyan, miképpen minősülnek a jogalkalmazás különböző területei?

A 72. ajánlási szám alatt szereplő indítványban, ha benne hagyjuk az eredeti szöveget, amit a kormány benyújtott, akkor tulajdonképpen ezt a tanácsot, amit Erdész képviselőtársam itt méltatott, az Európai Bizottság jóváhagyása alapján felruházzuk egy olyan hatáskörrel és jogkörrel, ami gyakorlatilag a jogszabály megváltoztatását is jelentheti. Tehát ez a tanács egy európai bizottsági felhatalmazással megváltoztathatja a jogalkalmazó eredeti szándékát.

Szeretném csak az utolsó mondatát beolvasni az eredeti javaslatnak. Ez azt mondja, hogy „ Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a tanács az 56. § szerinti határozatát az Európai Bizottság részére megküldött határozattervezet szerinti tartalommal meghozhatja.ö Tehát hozhat olyan döntést, ami ellentétes adott esetben ezen grémium döntésével.

Mi azt mondjuk, hogy igen, a tanácsnak legyen jogosítványa arra, hogy az Európai Bizottság álláspontja alapján javaslatot tesz, és a miniszter, amennyiben úgy gondolja, akkor terjessze a Ház elé törvénymódosításra.

Lehet, hogy majd el fogunk egyszer oda jutni, hogy az Európai Unió Bizottsága hozhat kötelező döntéseket Magyarország számára, nyilván lesz is ilyen helyzet, de ma, jelenleg az a szabály van érvényben Magyarországon, miszerint a parlament hoz törvényeket, s ennek a Tanácsnak pedig az a dolga, hogy ezeket a törvényeket alkalmazza.

Azt szeretnénk tehát ezzel az indítványunkkal elérni, hogy a mai állapotot rögzítsük, s amennyiben szükséges, 2004. május 1-je után erre visszatérhetünk.

Köszönöm szépen.