Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Valóban felháborító, hogy László Tamás azt gondolja, hogy ő megmondhatja a parlamentben, hogy kinek van joga hozzászólni egy témához, és kinek nincs joga hozzászólni egy témához. (Dr. Józsa István: Alkotmányos alapjog!) Alapvetően én azt gondolom, egyvalamiben igaza van, hogy voltak sokan, akik nem önszántukból csatlakoztak ennek a rendszernek a szolgálatába, vagy akár III/III-as ügynökként nem szórakozásból vagy jókedvükből végeztek ilyen tevékenységet, és biztos, hogy sokszor sokféle családi tragédia vagy egyéb más élethelyzet okán állhatott elő ez a helyzet. Szerintem ez egy igaz állítás.

Mint ahogy az is igaz állítás, hogy voltak, akik meg ennek ellenére sem csatlakoztak, és voltak, akik meg lelkesedésből csatlakoztak. Tehát egészen biztos több kategóriája van ennek a körnek, hogy ki milyen motiváció vagy kényszerhelyzetek alapján csatlakozott ehhez.

Sokan mondják, hogy sok embernek az MSZMP-be is be kellett lépnie, ugye, merthogy a karrierje vagy a családjának az anyagi, egzisztenciális biztonsága, vagy nem tudom, micsodája függött ettől. Én alapvetően ezt abszolút elfogadom egy emberi lépésként, nem is ítélem el, hogy is tehetném; de hozzáteszem, voltak azért olyanok, akik ennek ellenére nem léptek be az MSZMP-be, annak ellenére, hogy adott esetben ez esetleg a karrierjüket háttérbe szoríthatta volna, vagy adott esetben nem adott olyan fellendülést az ő karrierjüknek. Például nekem a szüleim nem léptek be az MSZMP-be; valahogy úgy volt, hogy őnekik is mondogatták, de ők nem akartak belépni az MSZMP-be. Én nagyjából annyi idős vagyok, mint az ön fia, tisztelt képviselő úr, hiszen megnéztem az életrajzát, ’73-ban született az egyik gyermeke, én ’74-ben születtem. Tehát legalább annyi közöm van nekem is ahhoz a rendszerhez, mint az ön fiának amennyi köze van ehhez a rendszerhez.

És csak a tisztánlátás végett: mi egyszerűen csak nem akarunk pálcát törni senki fölött sem. Nem akarjuk azt, hogy az igazságot pártpolitikai alapon mondják meg. Erről szól, amikor arról beszélünk, hogy százszázalékos nyilvánosságot kell adni. Ön azt mondja, hogy egy MSZP-s ‑ nem MSZMP-s, egy MSZP-s! ‑ nem szólalhat meg ebben a témában. Na de kérem, akkor ön hogy tudja elviselni azt, hogy Kövér László, a házelnök MSZMP-tag volt, Járai Zsigmond MSZMP-tag volt, Matolcsy jegybankelnök, miniszter MSZMP-tag volt, Martonyi János miniszter MSZMP-tag volt, Hoffmann Rózsa államtitkár asszony MSZMP-tag volt, Stumpf István miniszter, alkotmánybíró MSZMP-tag volt, Fónagy János államtitkár úr MSZMP-tag volt, Chikán Attila volt miniszter MSZMP-tag volt, Boros Imre miniszter MSZMP-tag volt, Mikola miniszter úr, jelenleg államtitkár MSZMP-tag volt, Harrach úr, frakcióvezető MSZMP-tag volt, Schmitt Pál szintén az volt. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy a magyar történelem sokkal bonyolultabb és színesebb annál, mint hogy ilyen egyszerű módon lehessen különbséget tenni ember és ember között. És abban önnek igaza van, hogy ez a vita egy bonyolultabb vita, mint pusztán fekete‑fehéren megvitatható kérdés.

Éppen ezért attól én óvakodnék, amikor ilyen kinyilatkoztatásokat teszünk, hogy kinek van joga megszólalni, és kinek nincs joga megszólalni egy olyan kérdésben, ami a magyar történelmet komolyan érinti, és ráadásul nagyon közel van még ez a történelem ahhoz, hogy ezt kellő objektivitással lehessen megítélni.

Tehát én pusztán csak ezért próbáltam azt mondani, hogy tiszta, őszinte és teljes körű feltárásra van szükség, ahol pártpolitikai célokra sem egyik kormány vagy egyik párt, sem a másik kormány, másik párt nem használhatja fel ezeket. Az én fejemben az, hogy egy tiszta, őszinte feltárás, abban az is bent van, amiről ön beszélt, hogy bizony voltak olyanok, akik nem tudták valószínűleg elkerülni, hogy egy nehéz helyzetbe kerüljenek, és ezért valami olyannak legyenek a részei, ami ellen adott esetben minden porcikájuk tiltakozott.

Tehát én pusztán csak némi objektivitást várnék el önöktől is, amikor erről a kérdésről beszélünk, és én pusztán azt tettem szóvá ennek a törvénynek a kapcsán vagy ennek a módosításnak a kapcsán, hogy szerintem az a testület, amit önök létrehoztak, az nem teljesíti azt a feladatát, ami miatt önök létrehozták. És ezen azzal változtatni, hogy most milyen összeférhetetlenségi nyilatkozatot meg mit nem kell kitölteni, szerintem az egy porhintés, azzal nem kell foglalkozni. Hanem valóban azzal kell törődni, hogy a múltnak a különböző tragédiái, bűnei vagy sötét oldalai valóban eljussanak a fiatalokhoz, akik már nem élték meg hál’ istennek ennek a rendszernek a legkeményebb időszakát vagy a hátrányait adott esetben, mert úgy nem követjük el a múlt bűneit, ha emlékezünk arra, hogy mi történt. Igaz ez a kommunista bűnökre, igaz ez a holokausztra, hogy egy másik tragédiát említsek a múltból.

Tehát én pusztán csak azt mondom, hogy objektíven, kellő önmegtartóztatással és boszorkányüldözés nélkül álljunk ehhez a kérdéshez hozzá, ne pedig ilyen pártpolitikailag, meg kioktatom én ezt meg azt meg a másikat, és kinek mihez van joga. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)