Készült: 2021.06.16.18:40:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

303. ülésnap (2013.09.17.), 144. felszólalás
Felszólaló Dr. Vejkey Imre (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:39


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bárándy Gergely képviselőtársammal szemben kifejezett meggyőződésem az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat időszerű, szükséges s megalapozott a korrupcióellenes küzdelem során. Magyarország Alaptörvénye rendelkezéseivel, különösen az Alaptörvény XXV. cikkében foglaltakkal kapcsolatban szükségessé vált a panaszok, közérdekű bejelentések hatályos, töredékes szabályozásának összhangba hozatala.

A panaszokat és közérdekű bejelentéseket átfogó igénnyel először a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény szabályozta. Ezt a törvényt az úgynevezett európai uniós csatlakozási törvény, vagyis a 2004. évi XXIX. törvény helyezte hatályon kívül oly módon, hogy egyidejűleg a csatlakozási törvény 141-146. §-ai rögzítették a panaszokat és közérdekű bejelentéseket érintő legfontosabb szabályokat. A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos újabb szabályozás a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvénnyel született meg.

A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos új jogintézmények létrehozására az ezzel kapcsolatban felmerült társadalmi igény alapján, valamint a tisztességes eljárás védelméről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló, imént említett 2009. évi CLXIII. törvény hatályon kívül helyezése kapcsán elengedhetetlenné vált az új szabályozás. A jelen törvényjavaslat célja, hogy a jogbiztonságot veszélyeztető jogi helyzet tisztázásán túl a közérdekű bejelentőket támogassa, valamint a tényleges védelmüket teremtse meg. Az új szabályozási keretek kialakításakor fontos szempont volt az a lehetőség, hogy a már meglévő és működő jogi megoldásokból induljunk ki.

(17.40)

Eddig a közérdekvédelmi bejelentés intézménye indokolatlanul szűkre szorította a köz érdekében fellépők és a védelemre jogosultak körét, ugyanis lényegében csak a szűken vett munkáltató-munkavállaló viszonyra szorítkozott. Ebből következően már nem volt védelemre jogosult a volt munkavállaló vagy éppen a kölcsönzött munkaerő. A korábbi rendelkezések alapján tisztázatlan volt a csatlakozási törvényben szereplő közérdekű bejelentés és a közérdekvédelmi bejelentés egymáshoz való viszonya is.

A törvényjavaslat központi eleme az állampolgárok közbizalmát élvező, alapvető jogaikat védő alapvető jogok biztosa, aki vizsgálja az állami szervek panasz-, valamint közérdekűbejelentés-kezelési gyakorlatát. A törvénytervezet egyik nóvuma, hogy a közszféra mellett támogatja a magánszféra területén is az antikorrupciós intézkedéseket.

A már pozitívan bizonyított német példa alapján a törvényjavaslattal hazánkban is bevezetésre kerülne az úgynevezett bizalmi ügyvéd intézménye, amelynek lényege, hogy az ügyvédi titoktartás védi a bejelentő személyét, aki így joghátrány nélkül jogilag helytálló tájékoztatást kaphat a jogairól és kötelezettségeiről. A bizalmi ügyvéd továbbá az előzetes eljárásban kiszűrné az érdemi információkat nem tartalmazó vagy már eleve hamisnak tűnő bejelentéseket, ezzel segítve a nyomozó hatóságok munkáját. A bizalmi ügyvéd a tervezet szerint közreműködhetne az eddig feltáratlan visszaélések, bűncselekmények kivizsgálásában is.

A fentiek után nézzük részletesen az egyes rendelkezéseket! A törvényjavaslat 1-3. §-ai lényegükben magukban foglalják a panaszokra és közérdekű bejelentésekre vonatkozó hatályos szabályozást a csatlakozási törvény 141. §-a alapján. A törvényjavaslat 4. §-a biztosítani kívánja, hogy a közérdekű bejelentést elektronikus formában is meg lehessen tenni.

A törvényjavaslat az 5. §-a kapcsán a közérdekű bejelentések, intézkedések nyomonkövethetőségét biztosítja, előírva egyéni azonosító szám generálását. Ez a szám független a bejelentőtől, nem tartalmazhat a bejelentőre vonatkozó adatot, ugyanakkor lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy nyomon tudja követni a közérdekű bejelentése intézésének aktuális állását. A törvényjavaslat a 6. § kapcsán biztosítja, hogy a közérdekű bejelentők adatait mások ne ismerhessék meg, azok kizárólag az erre jogosultsággal rendelkező szervek részére adhatók ezért át. A törvényjavaslat egy speciális adatvédelmi szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a közérdekű bejelentést az elektronikus rendszer útján teszik meg.

A törvényjavaslat 7. §-a, tekintettel arra, hogy valamennyi bejelentésnek az alapvető jogok biztosa általi kivizsgálása meghaladja a biztos hivatalának erőforrásait, ezért a kivizsgálást általában az eljárásra egyébként jogosult szervnek kell elvégeznie, az alapvető jogok biztosa által megküldött bejelentés vagy bejelentéskivonat alapján. A törvényjavaslat 8. §-a arról rendelkezik, miszerint az eljáró szerveknek az alapvető jogok biztosa által megküldött bejelentés vagy bejelentéskivonat alapján eljárási kötelezettsége van.

A törvényjavaslat 9. §-a részletesen szabályozza az adatokhoz való hozzáférést, mivel a közérdekű bejelentéssel kapcsolatos tevékenység adatkezelésnek minősül, továbbá a személyes adatokhoz való hozzáférés különös jelentőséggel bír.

A törvényjavaslat 10. §-ának rendelkezései az elektronikus rendszer működésével kapcsolatos adatvédelmi garanciákat rögzítik, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapulvételével.

A törvényjavaslat 11. §-ának rendelkezése egyértelművé teszi, hogy a közérdekű bejelentőkkel szemben a közérdekű bejelentésre tekintettel tett hátrányokozás jogellenes. A törvényjavaslat 12. §-ának rendelkezései meghatározzák a veszélyeztetett közérdekű bejelentő fogalmát, és rendelkeznek arról, hogy az ilyen közérdekű bejelentők számára külön állami segítséget kell biztosítani.

A törvényjavaslat 13. §-ának rendelkezései megteremtik a lehetőségét a közérdekű bejelentések fogadására és kivizsgálására szakosodott bizalmi ügyvéd jogintézménye Magyarországon való bevezetésének. Ezen jogintézmény alapján egy háromoldalú megbízási szerződés jön létre. A háromelemű jogviszonyban a megbízó tipikusan egy gazdasági társaság, amely megbízza a bizalmi ügyvédet, hogy nevében eljárva fogadjon a megbízóval kapcsolatos bejelentéseket, akár munkatársaitól, akár külső partnereitől érkezik az. A bizalmi ügyvéd megbízása kiterjeszthető más jelzések, szabálysértések fogadására is. A bizalmi ügyvéd összeférhetetlenségét garantálja, hogy csak az lehet bizalmi ügyvéd, aki korábban a megbízójával nem állt szerződéses, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban, továbbá hogy e tevékenységére tekintettel a megbízón kívül mástól javadalmazást nem fogad el.

A törvényjavaslat 14. §-ának rendelkezései a bizalmi ügyvéd által ellátott feladatokat nevesítik, valamint garanciális szabályként rögzítik, hogy a bizalmi ügyvéd megbízójának csak a bejelentő előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján fedheti fel a személyazonosságát. A törvényjavaslat 15. §-ának rendelkezései két felhatalmazó rendelkezést tartalmaznak, nevezetesen azt, hogy az igazságügyért felelős miniszternek kell egyrészről szabályozni a veszélyeztetett közérdekű bejelentők számára nyújtható támogatásokat, továbbá másrészről a bizalmi ügyvédi tevékenység ellátásának képesítési feltételeit.

A törvényjavaslat 16. §-ának rendelkezései a törvény hatálybalépését rögzítik, ennek időpontja 2014. január 1. A törvényjavaslat 17. §-a a törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító rendelkezéseket tartalmazza, amelyek közül az egyik legfontosabb az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása. A módosítás rögzíti az alapvető jogok biztosának feladatai között a közérdekű bejelentések vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint eljárási garanciákat is tartalmaz a közérdekű bejelentő személyes adatainak védelme érdekében.

A törvényjavaslat 18. §-a az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény technikai módosítását tartalmazza, beillesztve azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi az ügyvédek számára a bizalmi ügyvédi feladatok ellátását. A törvényjavaslat 19-22. §-ainak rendelkezései a panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos hivatkozásokat vetítik ki, pontosítják a törvényjavaslat kapcsán, a 23. § rendelkezései pedig hatályon kívül helyezik a csatlakozási törvény 141. és 143. §-ait.

A fentiek alapján a KDNP frakciója támogatja a T/11657. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai