Felszólalás adatai

Áttérve a saját tervezett témámra, én az első felszólalásomban ígértem azt, hogy egypár szót ejtek arról - ezzel eleget téve Gaudi képviselő úr kérésének is -, hogy miként alakulnak, és én miként értékelném az egyes ügyforgalmi adatokat, illetve a létszámra vonatkozó egyes adatokat. Ha az OBH elnöke beszámolójának felütjük a 28. oldalát, akkor látjuk a peresügy-befejezést, a következő oldalon pedig a nemperesügy-befejezést, és ugyanazon, illetve a megelőző oldalon az ugyanerre vonatkozó ügyérkezési statisztikákat. Ez első ránézésre nem tűnik rossznak, hiszen ha megnézzük azt, hogy összességében 102 százalékkal több befejezést rögzíthetünk a korábbi évhez képest, akkor még akár elégedettek is lehetnénk, de ha a táblázat egészét nézzük - és itt most a peresügy-befejezésekről beszélek -, akkor azt látjuk, hogy korántsem ilyen jó a helyzet. Hiszen ha megnézzük bővebben a statisztikát, akkor látjuk, hogy a helyi bíróságok esetében valóban 104 százalékkal nagyobb lett a peresügy-befejezés százalékos aránya az előző évhez képest, azonban a törvényszék első foknál már ez nem igaz, ott 92,2 százalék, a törvényszék másodfokánál szintén 92,5 százalék, az ítélőtábláknál 97,8 százalék, és a Kúria esetében a legkirívóbb ez a szám, itt 90,1 százalék.

Ezt én azért nem róttam föl egyébként, vagy jegyeztem meg - hadd fogalmazzak így pontosabban - a Kúria elnökének beszámolójával kapcsolatban, ugyanis azt tudni és látni kell, és nekem ez az egyik következtetésem - bár nyilvánvalóan nem ez az egyetlen ok, amiért ezek a számok így alakulnak -, hogy bizony a bírák kényszernyugdíjazása járt ilyen hatással. Járt ilyen hatással, és ha figyelembe vesszük azt is, hogy a legtöbb kényszernyugdíjazott bíró a Kúrián volt, akkor szintén láthatjuk azt, hogy itt az ügyforgalmi adatok alapján 10 százalékkal romlott a befejezések aránya. Ha úgy tetszik, visszafelé megyünk, törvényszék, ítélőtábla, itt fordultak még elő többségében idősebb bírák, itt szintén csökkent a befejezések száma. A helyi bíróságokon, ahol nyilván fiatalabb bírák voltak - de még egyszer mondom, nem az eredményt akarom kisebbíteni, hiszen örülök, hogy legalább ott megnyilvánul egy pozitív változás -, ez az egyetlenegy olyan bírósági szint, ahol kedvezőbbek az adatok az ügybefejezést illetően a peres ügyszakban.

(13.20)

A nem peres ügyszakban érdekes, hogy a Kúriánál éppen egy másféle adatot találunk, hiszen ott 108 százaléka az előző éves számoknak az ügybefejezések száma, illetve aránya. Itt viszont kifejezetten rossz a helyi bíróságokon az arányszám, itt 86 százalék; a törvényszék első fok 99,6, tehát nagyjából stagnálás látható, a törvényszék másodfokon egy enyhe csökkenés 98,3-del, és itt az ítélőtáblák vonatkozásában van szintén egy nagy visszaesés 92,1 százalékkal.

Ha ezzel egyébként összevetjük az ügyérkezési adatokat, akkor még kevésbé érthető vagy elfogadható ez a helyzet. Hiszen a helyi bíróságokon - és azért mondom, hogy ez az egy, ahol igazán pozitív, országos szinten legalábbis igazán pozitív adatokat tud fölmutatni az OBH - 105 százalékos volt az ügyérkezés aránya az előző évhez képest, azaz több ügy érkezett be, mint amennyi az azt megelőző évben; azonban mind a törvényszék első fokon, törvényszék másodfokon, ítélőtáblán és a Kúrián az ügyérkezések száma csökkenő tendenciát mutat. Ugyanígy a peresügy-érkezések számát, ha megnézzük, helyi bíróságokon valóban nagyobb, azonban törvényszék első fok, törvényszék másodfok, ítélőtábla és Kúria esetében van, ahol még a 90 százalékát sem éri el az előző éves adatoknak. A nemperesügy-érkezés esetében, például a helyi bíróságok esetében egy jelentős csökkenés figyelhető meg 86,2 százalékkal, és gyakorlatilag a Kúriát leszámítva mindenhol csökkenő, illetve a törvényszék első fokon stagnáns ez az arányszám.

Mindehhez képest pedig azt lehet vagy kell megállapítani, hogy az előző évhez képest általában a bírósági szervezetben, ha lebontjuk az egyes bírósági szintekre az ügyérkezések és -befejezések számát, akkor nem pozitív az a változás, ami bekövetkezett. Értem én, hogy ha csak ügyszámot nézünk simán, akkor más adatokat is tudunk kimutatni, de azt gondolom, hogy érdemes megvizsgálni az egyes bírósági szintek vonatkozásában is ezeket a számokat, ezeket az arányszámokat. Úgy hiszem, hogy ezen még bizony van mit javítani.

Amire csak utaltam itt, szeretnék szintén számokat mondani a bírósági dolgozók, illetve a bírák létszámát illetően. Azt látjuk, hogy 2011. december 31-éig az engedélyezett bírói összlétszám 2914 volt, és 2871, ami a betöltött bírói létszám. Míg 2012. december 31-éig az engedélyezett bírói létszám egyébként csökkent, de mindehhez képest sajnos a tényleges bírói létszám is csökkent. Tehát a 2871 ténylegesen foglalkoztatott bíróból 2767 lett, ami akárhogy és akárhonnan is nézzük, több mint száz bíróval kevesebb.

Bírósági titkárok vonatkozásában figyelhető meg egyedül egyfajta pozitív változás, hiszen itt 605 ténylegesen foglalkoztatott bírósági titkár helyett 732 foglalkoztatott bírósági titkár dolgozik ma már a bíróságokon, legalábbis dolgozott 2012. december 31-éig. A bírósági fogalmazók vonatkozásában pedig szintén csökkenés figyelhető meg, erre Gaudi képviselő úr is utalt, 256 helyett 239 bírósági fogalmazót foglalkoztat az OBH. Igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában pedig valamelyest legalább egy bizonyos fokú emelkedés figyelhető meg, de azt látjuk, hogy az engedélyezett létszámtól azért még messze elmarad, majdnem 100 fővel elmarad a ténylegesen foglalkoztatott létszám.

Azt gondolom, hogy amikor az OBH elnöke az egyik legfontosabb feladataként említi az időszerűség biztosítását, természetesen emellett a minőségi ítélkezés is kitűzött szempont nála, akkor érhetetlen az, hogy miért nem tölti be ezeket az álláshelyeket. Nem tudom, hogy most jelenleg hogy áll a helyzet, örülnék, ha erről elnök asszony tudna majd egy tájékoztatást adni, mert lehet, hogy ezekben a számokban javulás figyelhető meg. De itt jelen pillanatban számomra nehezen érthető, legalábbis ha csak a számokat nézem, hogy miért csökken a foglalkoztatott bírák és a foglalkoztatott bírósági fogalmazók száma, illetve hogy miért nem használja ki akár a titkárok, akár az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában az engedélyezett létszámot az OBH. Lehet, hogy erre van egy logikus magyarázat. Megmondom őszintén, hogy ebből az összeállításból nem tudtam rájönni, hogy mi lehet az. Remélem, hogy erre tud elnök asszony a válaszában adni egy elfogadható magyarázatot. Egy biztos, tényként megállapíthatjuk, hogy ezeken a számokon legalábbis érdemes volna javítani, mind az ügybefejezések számán, mind pedig a foglalkoztatottak számán.

Egy mondattal vagy egy gondolattal engedjék csak meg, hogy kitérjek még arra... - sajnos Schiffer képviselő úr szintén, ahogy ő fogalmazott, a távozás mezejére lépett, de fölvetett egy olyan problémát, amire érdemes reagálni. Isten ments, hogy beleszóljak Gaudi képviselő úr és Schiffer képviselő úr vitájába, én ezt meghagyom nekik, de azért azt érdemes megjegyezni, hogy bár nyilvánvalóan fenntartásaim - és azt gondolom, megalapozott fenntartásaim - vannak azzal kapcsolatban, hogy valaki saját ügyeket hoz a parlament elé, de az biztos, hogy bizonyos egyedi ügyek rá tudnak mutatni generális problémákra. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Így van.) Evvel viszont teljes mértékben egyetértek.

A mi javaslatunk, amire Schiffer képviselő úr célzott, pontosan ezen alapul. Lehet, és mindenki számára világos, hiszen az indokolásba beírtuk, hogy a javaslatunk célja az ároktői banda ügyében felmerült hiátus pótlása volt. De ez nem az ároktői bandára vonatkozott, mert nyilvánvalóan egy jogalkotás csak a jövőre nézve tud bármiféle eredménnyel járni. Itt mi pontosan azt javasoltuk, és e tekintetben osztom Schiffer képviselő úr véleményét, hogy ezekben az esetekben ne a politika szólaljon meg elsősorban, és ne a politika próbálja helyre tenni azt a hibát, ami bekövetkezett, hanem ennek a kezelését lehetőség szerint bízza rá az érintett hatalmi ágakra vagy alkotmányos szervekre, úgymint jelen esetben a bíróságra és az ügyészségre.

Ez a javaslat egyébként erről szólt, és most is fönntartom ennek a helyességét, pontosan azt célozta a javaslat, hogy lehetősége legyen a bírósági és az ügyészi szervezetnek saját keretein és berkein belül megakadályozni, hogy ilyenek történjenek, és nem feladni, ha úgy tetszik, bizonyos politikai erőknek a magas labdát, hogy aztán azt le lehessen csapni, és hogy - szintén nem az én fogalmaimmal élve - politikai tőkét lehessen mindebből kovácsolni. Úgyhogy e tekintetben a cél közös, csak úgy tűnik, Schiffer képviselő úr egy picit félreértelmezte a javaslatot.

Az adatok vonatkozásában tehát tisztelettel várnám majd elnök asszony válaszát. Köszönöm szépen.