Készült: 2024.03.29.09:49:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

263. ülésnap (2013.03.19.), 564. felszólalás
Felszólaló Schmidt Csaba (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Fenntartható fejlődés bizottsága
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:10


Felszólalások:  Előző  564  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHMIDT CSABA, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben foglaltak alapján az Országgyűlés 2008-ban fogadta el a 2008 és 2025 közötti időszakra vonatkozó nemzeti éghajlat-változási stratégiát.

(0.20)

Arra, hogy miért volt szükség egy éghajlat-változási stratégia megalkotására, maga a stratégia is választ ad, valamint a korábban a nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégia tárgyalása kapcsán lefolytatott általános vita során elhangzottak is alátámasztják a dokumentum összeállításának indokoltságát.

A stratégia kifejti, hogy az elemzések alapján az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltoznak a hőmérséklet- és csapadékviszonyok. Lehetséges az évszakok eltolódása, az egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése, hazánkban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése várható - több csapadék télen, kevesebb nyáron -, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket a gondolatokat még a hétvégi események előtt írtam le. A mostani hétvége kifejezetten rávilágít arra, hogy milyen szélsőséges időjárási események várhatóak, és hogy a téli időszakra vonatkozóan valóban milyen jelentős csapadékátrendeződés várható az elmúlt évtizedek vagy évszázadok csapadékeloszlásához képest.

Az ENSZ kutatásai alapján a klímaváltozás az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatására szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Mindezek következtében egyre jobban veszélybe kerülnek természeti értékeink, vizeink, erdőink, mezőgazdaságunk, építményeink, lakókörnyezetünk, a lakosság egészsége és életminősége.

Az elmúlt évtizedekben az éghajlat az elmúlt 650 ezer évben nem tapasztalt ütemben melegszik, amely összefügg az iparosodás következtében, közvetve az ember által szén-dioxid levegőbe juttatásával. Az általánosan elfogadott tudományos álláspont szerint az utolsó pillanatban vagyunk a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez, ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet 2 fokot meghaladó emelkedését elkerülhessük.

Tudományos közösség megállapítása szerint a XX. század második felében végbement mintegy fél Celsius-fokos melegedés nagy valószínűség szerint emberi eredetű, és gyakorlatilag kizárható, hogy ezt a környezetünk állapotában végbement természeti eredetű ingadozás okozza. Tehát mi okozzuk, így mi tehetünk ellene.

A nemzeti éghajlat-változási stratégia Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki. Az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésére és növekedésének megelőzése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani. A már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás követelményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza, valamint az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését.

A nemzeti éghajlat-változási stratégiában foglalt célkitűzéseket a korábbi rendelkezések alapján a kétévenként kidolgozásra kerülő programok válnak hivatottak megvalósítani. A 2008-ban elfogadott program illeszkedik a kormány által 2007-ben elfogadott nemzeti fenntartható fejlődés stratégiához. Az első éghajlat-változási program a 2009-2010-es évekre vonatkozóan készült el, amelyet a kormány határozattal el is fogadott. 2012 tavaszán nyújtotta be a kormányzat a 2009-2010. évi nemzeti éghajlat-változási programról szóló jelentést, amelyet az oktatási, tudományos és kutatási bizottság, a gazdasági és informatikai bizottság, a mezőgazdasági bizottság és a fenntartható fejlődés bizottsága egyhangúlag általános vitára ajánlott. A nemzeti éghajlat-változási program végrehajtásáról szól tehát az Országgyűlés mind az öt illetékes bizottsága által 2012 nyarán elfogadott dokumentum.

Mindezek alapján nyújtotta be a fenntartható fejlődés bizottsága mint első helyen kijelölt bizottság a 2009-2010. évi nemzeti éghajlat-változási programról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot H/7619. számon, amelyben arra kérjük önöket, képviselőtársaim, hogy a jelentést az Országgyűlés bizottságaihoz hasonlóan fogadják el.

Bár a 2008-ban elfogadott stratégia úgy rendelkezik, hogy a konkrét intézkedéscsomagokat és tervezési és helyzetkezelési teendőket a nemzeti éghajlat-változási programok fogják tartalmazni, azóta a törvények változtattak ezen, és azt javasolják, hogy a miniszter az éghajlat-változási stratégiák elfogadását követően annak végrehajtásáról szükség szerint, de legalább háromévente számoljon be a kormánynak, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottságainak.

Ahogy a kormány véleményében elhangzott, az első időszakban megvalósuló programok vonatkozásában nagyon sok kritikát tudunk megfogalmazni, hiszen már korábban elindított programok valósultak meg, amelyek nem kifejezetten ehhez a stratégiához kötődtek, hanem inkább csak korábban, a stratégiakészítés után illesztették bele ezeket a programba.

A nemzeti éghajlat-változási stratégia a jövőre nézve segítségül kívánalmakat fogalmaz meg a végrehajtásról szóló beszámolóval kapcsolatban. Többek között felhívja a figyelmet, hogy célravezetőbb lenne, hogyha a feladatok végrehajtása során szerzett tapasztalatok tanulságai a megváltozott feltételek tükrében úgy kerülnének összesítésre, hogy azok előremutatóbb, naprakészebb módon a 2050-es dekarbonizációs célértékekkel, alkalmazkodási szükségletekkel, valamint az oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás, kutatás-fejlesztés területén felmerülő kérdésekkel összhangban lennének. Mindezen összesített adatok alapján pedig megfelelően ütemezett cselekvési terveket, programokat lehet majd a jövőben összeállítani.

A dokumentum a meglévő mérséklési és adaptációs válaszlépéseket egy mederbe terheli egy következetes és körültekintő, a regionális és helyi szempontokat egyaránt figyelembe vevő rendszerben, valamint fokozott hangsúlyt fektet a társadalmasítást célzó intézkedésekre mind az oktatás, képzés, nevelés és szemléletformálás, kutatás-fejlesztés területén. A programban és a jelentésben foglaltak tehát segítséget nyújtanak számunkra ahhoz, hogy a jövőre nézve hatékonyabban cselekedhessünk az éghajlatváltozás megelőzése érdekében.

A jelentés által megfogalmazott kritikák és iránymutatások szükségesek ahhoz, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia ne csak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is minél hamarabb megvalósulhasson. Felhívja a figyelmet az eddigi gyakorlati megvalósítás során tapasztalt hiányosságokra, és kiemeli a pozitív, követendő példákat is, így mindenképpen hasznos országunk jövője szempontjából.

Az elhangzottak alapján a fenntartható fejlődés bizottságának előadójaként kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy fogadjuk el a beszámolót. Köszönöm.




Felszólalások:  Előző  564  Következő    Ülésnap adatai