Készült: 2020.07.16.06:00:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

248. ülésnap (2009.11.30.), 275. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:48


Felszólalások:  Előző  275  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előző törvényjavaslat tárgyalásakor említettem, hogy tulajdonképpen ez a lényeg. Ez a lényeg, hiszen ez a törvényjavaslat tartalmazza a közérdekű bejelentő védelmének szabályait. Konkrétan a 4., 6., 9., 10., 11. és 15. ajánlási ponthoz, illetve kapcsolódó módosító indítványokhoz kívánok hozzászólni.

Azt örömmel láttam és örömmel vettem, hogy a társadalmi vita során az előterjesztő magáévá tette azt az álláspontot, miszerint is fontos az, hogy a közérdekű bejelentő akkor részesüljön védelemben, ha a bejelentése nem rosszhiszemű, ha pedig rosszhiszemű, akkor - ahogy a javaslatban szerepel - sem a munkajogi védelem, sem az adatvédelem nem illeti meg, illetve az is fontos elem, azt gondolom, hogy a rosszhiszemű közérdekű bejelentőnél bírság kiszabása lehetséges, illetve a jogkövetkezményekre az eljárás megindulásakor figyelmeztetni kell.

De én úgy hiszem, hogy az a bírságösszeg... - tekintettel arra az előnyre, amit a közérdekű bejelentő realizálhat saját maga számára egy alapos bejelentés esetén, amely lehet akár több tíz vagy száz millió forint, a bírság összege nem elégséges; nem elégséges, és jelentős emelése szükséges. Ezért teszek javaslatot a minimum 100 ezer és legfeljebb 5 millió forintos bírságösszeg meghatározására. Úgy gondolom, hogy ez a tervezetben szereplő javaslathoz képest hatékonyabban szolgálná a rosszhiszemű bejelentések számának csökkenését.

A másik jelentős módosítás, amit javasolni szeretnék, a 15. ajánlási pontban szerepel. Gyakorlatilag a büntető törvénykönyv szigorító rendelkezéseinek elhagyását javaslom. Nem azért, mert úgy gondolom, hogy a korrupcióellenes küzdelem nem lenne kiemelten fontos. De úgy hiszem hogy a büntető törvénykönyvben a ma hatályos jogszabályban is igen nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a korrupciós cselekményekre. Említhetném például a vesztegetés legsúlyosabb alakzatát, amely gyakorlatilag az emberöléshez közeli büntetési tételkeretet fogalmaz meg.

(22.40)

Lehet azt mondani, hogy az előterjesztésben nem szerepel a vesztegetés súlyosabb eseteiről szóló javaslat módosítása, de ehhez kapcsolódó módosító javaslatok viszont szerepelnek. Ha pedig azoknak a büntetési tételkeretét emelem, akkor előbb-utóbb emelni kell a többinek is a büntetési tételkeretét. Nem gondolom, hogy abba a hibába kellene esni, amibe egyébként nyilvánvalóan a jogalkotó jóhiszeműen esett a kilencvenes évek közepén, a kilencvenes évek második felében, amikor például a különböző vagyon elleni cselekmények, illetve gazdasági bűncselekmények száma megszaporodott, illetve egészen más volument tapasztalt a jogalkotó, mint ami korábban megszokott volt. Ekkor megemelte a büntetési tételkereteket, és ma a Btk.-ban azt az aránytalanságot fedezzük fel, hogy vagyon elleni bűncselekményért lehet ma többet kapni - főleg, ha halmazati büntetést szabnak ki -, mint amennyit emberölésért lehet kapni.

Én úgy hiszem, hogy ez nem helyes. Ezen majd egyszer változtatni kell, de ezt majd a különös rész módosításával lehet csak elérni, azt gondolom, koncepcionális változtatás kell. De úgy hiszem, hogy jelen javaslatban sem szükséges azért emelni büntetési tételkeretet, hogy azt a törekvést fejezzük ki ezáltal is, hogy a korrupcióellenes küzdelem fontos a számunkra. Ráadásul úgy hiszem, hogy a törvényjavaslat pontosan azt a jogalkotói hozzáállást tükrözi, hogy elsősorban nem a büntetési tételkeretek megemelésével, hanem egy új eljárási mód, egy új eljárási rend kialakításával - noch dazu az előterjesztő szerint egy majdhogynem új hivatal létrehozásával - másként kíván föllépni a korrupciós cselekményekkel szemben, ahol természetesen, és ez köztudott, hogy a látencia igen nagy.

Tehát ahogy szokták mondani, és ez valóban triviális, hogy nem a büntetések mértéke, hanem a felderítés aránya vagy a büntetés elkerülhetetlensége jelenti az igazi visszatartó erőt, ezzel én magam is teljes mértékben egyetértek. Tehát az egész javaslat szellemisége azt tükrözi, hogy igen, itt egy más eljárási rendben gondolkodunk azért, hogy a látencia ezekben az esetekben csökkenjen, tehát sokkal nagyobb mérvű legyen a felderítettség. És pontosan azt a jogalkotói hozzáállást tükrözi, hogy ezt nem a tételkeret-emeléssel, hanem egy más módszer alkalmazásával lehet elérni. Ebbe az én számomra nem illik bele az, hogy egyébként még a büntetési tételkereteket is megemeljük. Én ezt szükségtelennek tartom, ezért ennek az elhagyására tettem javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  275  Következő    Ülésnap adatai