Készült: 2020.07.05.07:10:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

229. ülésnap (2009.10.08.), 34. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:55


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság tagjaként elsősorban a bíróságok, másodsorban az ügyészségek költségvetésével kapcsolatban szeretnék szólni.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a kormánnyal egyetértésben nyújtotta be a bíróságokról szóló költségvetést az Országgyűlésnek, ami azt jelenti, hogy a most frissen megválasztott főbíró, Baka András egyetért ezzel a költségvetési tervezettel. Ennek alapján megvalósíthatónak látja azokat a reformelképzeléseit, amelyeket megfogalmazott megválasztása előtt és után.

A bírósági költségvetés - egyébként immáron sokadik éve, mióta az MSZP-kormány regnál -, ez évben is a viszonylagos, relatív nyertesei közé tartozik a költségvetésnek. Ennek pedig az az oka, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét megőrizve, professzionális módon, méltó körülmények között és átlátható módon működjék.

Sajnos ki kell emelni, hogy úgy tűnik, ezzel a parlamenti frakciók közül nem mind értünk egyet, tekintve a múltat is, és tekintettel a jelen kijelentéseire is egyes ellenzéki képviselőtársaimnak. Úgy hiszem - és emellett szó nélkül nem tudok elmenni, bár nem terveztem a felszólalásomban megemlíteni, mielőtt idejöttem az Országgyűlés plenáris ülésére, Tasó képviselőtársam mondatait -, elképesztőnek, visszataszítónak és diktatórikus szemléletet sugárzónak tekintem azt, hogyha valaki az Országgyűlés falai között gyakorlatilag alig burkoltan politikai leszámolásról beszél, alig burkoltan megrendelt... (Dr. Kovács Zoltán: 2006. október 23-áról beszélj!) Képviselőtársaim, bármit kiabálnak, ettől még ez így van! (Az elnök csenget.) Alig burkoltan megrendelt büntetőeljárásokról beszél, és ha tekintetbe veszem azt, hogy mi ennek az előzménye, nevezetesen, hogy amikor az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor és az akkori legfelsőbb bírósági elnök között nézeteltérés támadt, akkor hirtelen megfelezték a bíróságok költségvetését, és ha tekintetbe vesszük azt, hogy milyen módon, milyen rendhagyó módon került sor a legfőbb ügyész személyének a megváltozására, ez sem enged jóra következtetni.

Ezért szeretném azt hangsúlyozni, hogy ennek a Háznak a falai között, úgy hiszem, nincs helye hasonló mondatoknak (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.), és hadd mondjam azt, hogy a saját magam és a frakcióm nevében kikérem magamnak és magunknak.

De visszatérve konkrétan a bírósági költségvetésre, a költségvetésnek tehát tükröznie kell azt a célt, és biztosítani annak feltételeit, hogy függetlenül és méltó módon működhessen az igazságszolgáltatás. Ez megfelelő fejezeti támogatás biztosításával, illetve a fejezeten belüli megfelelő megosztás kialakításával érhető el. A beterjesztett költségvetés mindkét szempontnak megfelel.

A működési kiadásokon belül átlagosan 84,4 százalékot képvisel a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok összege. Eszerint hozzávetőlegesen 46,5 milliárd forint a személyi juttatások előirányzata, ez a 13. havi juttatásokat is tartalmazza, ami azt jelenti, hogy ez előreláthatóan teljes egészében fedezi az ilyen jellegű kiadásokat, egész évben.

A külső személyi juttatások közül - ami alatt szakértő, tanú, kirendelt védő, pártfogó ügyvéd, tolmács s a többit kell érteni - a 2009. évi előirányzat került tervezésre, amely egyébként megfelelt a célnak a jelen évben. Hozzáteszem azt is, hogy reményeim szerint a jövőben sor kerülhet majd arra, hogy ezek közül nagyon sok minden átcsoportosításra kerül az Igazságügyi Hivatalhoz, nevezetesen a kirendelt védő és a pártfogó ügyvéd intézményét majd az Igazságügyi Hivatal koordinálhatja a jövőben.

(10.10)

A munkaadókat terhelő járulékok 11,4 milliárd forintos előirányzattal kerültek a költségvetésbe, részben, és hangsúlyozom, részben ezért csökken a fejezeti támogatás, mint minden fejezet esetében. A dologi kiadásoknál a támogatás mértéke 3,4 százalékkal nő, ez 350 millió forintot jelent. Az intézményi beruházások esetében, ahol egyébként kétségtelenül elférne több pénz, így is 245 millió forintból gazdálkodhatnak a bíróságok, ami a legszükségesebb gépbeszerzések biztosítását szolgálja. Hozzá szeretném itt tenni, hogy az Országgyűlés, hiszen elfogadja majd a költségvetést (Több fideszes képviselő közbeszól. - Tasó László: Le van zsírozva?), 116 millió forint önrészt biztosít még az európai uniós pályázatokhoz, amelyek a dologi kiadásokkal és az intézményi beruházásokkal kapcsolatban valósulhatnak meg. Ez még jobb helyzetbe hozhatja majd a bíróságokat, a bírósági költségvetést.

A felújítási előirányzat tekintetében az OIT által jóváhagyott középtávú felújítási tervben szereplő feladatok végrehajtása megvalósulhat. A bevételi előirányzatról azért szeretnék pár szót szólni, mert a jogszabályi változásoknak megfelelően, úgy hiszem, a költségvetési tervezetben szereplő 5,5 milliárd forintnál több is bejöhet. Emlékeztetnék itt arra, hogy a pénzbüntetés mértéke nagyságrendileg növekedett meg az elfogadott büntető törvénykönyvi módosítással, ez pedig előrevetíti azt, hogy valószínűleg több pénz fog befolyni a kiszabott pénzbüntetések kapcsán.

A fejezeti kezelésű előirányzatokról pár szót. Az igazságszolgáltatás beruházásaira közel 1 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a folyamatban lévő központi beruházások megvalósításához megfelelő fedezetet nyújt. Nyilván nem ez az év lesz az, amikor kiemelt beruházásokat lehet majd kezdeményezni az igazságszolgáltatáson belül.

Két kiemelendő kérdés és megjegyzés végül. Sokszor hangsúlyoztuk azt, hogy az arányos munkateher biztosítása a bíróságokon belül szükséges. Szükséges egyrészt azért, mert nagyon is jogos a bíráknak az a felvetése, hogy ugyanannyi pénzért azonos munkát lehet elvárni. Márpedig látjuk azt, hogy a Fővárosi Bíróságon, illetve a Pest Megyei Bíróságon az ügyteher sokkal, nagyságrendekkel nagyobb, mint az ország más megyéiben. Másrészt az is méltánytalan az ügyfelek számára, hogyha Budapesten vagy Pest megyében lassabban tudnak az ügyei elintézésre kerülni, mint az ország más megyéiben. Ezért a költségvetési tervezet 735 forintot biztosít a Fővárosi Bíróság, illetve a Pest Megyei Bíróság ügyhátralékainak kezelésére, ami természetesen magába foglalja a személyi, illetve a dologi kiadásokat, gondolok itt elsősorban a személyi kiadásokon belül a létszámfejlesztésre.

Ellenzéki és kormánypárti körökben is többször merült fel, és itt nem részletezném ennek okait, bár igen sokrétűek, hogy a tárgyalások nyilvánosságának biztosítása technikai eszközök útján is indokolt lenne. Ez sok problémát, mind a nyilvánosság kérdését, mind a jegyzőkönyvezési problémákat meg tudná oldani. Ezt figyelembe véve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Pénzügyminisztérium megállapodása alapján 220 millió forint került extra juttatásként a bírósági költségvetésbe, amely jórészt vagy legnagyobbrészt a bíróságokon a tárgyalások nyilvánossá tételének technikai felszerelését, illetve annak fedezetét hivatott biztosítani.

Az ügyészségi költségvetésről néhány mondatot. A többi fejezethez hasonló, arányos támogatási csökkentésben részesül az ügyészségi fejezet, ez azonban biztosítani tudja takarékos gazdálkodás mellett, a legfőbb ügyész úr nyilatkozata szerint is a kötelező személyi juttatások kifizetését, a szükséges dologi kiadásokat, sőt még az szükséges informatikai fejlesztéseket is. A csökkentés oka itt is a járulékfizetéssel kapcsolatban bekövetkező csökkenés, ami megtakarítást jelent majd az ügyészségi költségvetési fejezet számára is.

Egyetlen mondat még: az Alkotmánybíróság 72/2009. határozata alapján az ügyész részvétele a tárgyaláson minden esetben kötelezővé vált; azt gondolom jogászként, hogy nagyon helyesen. Ehhez azonban többletforrás szükséges. A költségvetés ezt biztosítja 346 millió forint plusztámogatás keretében. Ugyanezek a szempontok egyébként az Alkotmánybíróság vonatkozásában is elmondhatóak, nevezetesen, hogy a szükséges működési feltételeket a beterjesztett költségvetés számai biztosítják az Alkotmánybíróság számára.

Mindezek alapján, tisztelt Országgyűlés, azt gondolom, hogy az igazságszolgáltatás, illetve az azzal összefüggésben lévő fejeztek költségvetési számai átgondoltak, megfelelőek, és a hatékony és független működést biztosítani tudják.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban. - Tállai András: Nagyívű és unalmas.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai