Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az éghajlat olyan érték, amely a létfeltételeinket biztosítja, ezért védenünk kell. Feladatunk tehát az üveg­házhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodási készségek erősítése. Erre kötelez bennünket az előrelátás és a felelősség, kiváltképpen amelyet a gyengébbek és a jövő nemzedékek iránt viselünk. Ha ma nagy mennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a levegőbe, akkor az több évtized múltán is érzékelteti kedvezőtlen hatását. Az éghajlatváltozás ezért a nemzedékek közötti igazságosság próbaköve is. A gyengéket és szegényeket különösen is sújtja, ezért az emberek és a nemzetek közötti igazságosság próbája is egyben.

Magyarország számára az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb feladat, hogy a józan észre és az egészséges életösztönre hagyatkozva megelőzzük az elkerülhetőt, és időben felkészüljünk az elkerülhetetlenre. Éppen ezért Magyarország a kezdetektől fogva támogatta és segítette az új globális, jogi erővel is bíró egyezmény kialakítását, amely irányt ad a következő évtizedekre a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kezeléséhez. Fontosnak tartjuk a fejlett és fejlődő államok közötti szolidaritáson alapuló megegyezést és a méltányos teherviselést.

Mindezek alapján rögzíthetjük, hogy a párizsi megállapodás figyelembe veszi a magyar nemzeti érdekeket is, miután a méltányosság, a közös, de egyben megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elve egyaránt érvényesül benne. Tehát Magyarország a globális probléma kialakulásában betöltött szerepe és a jelenlegi gazdasági ereje alapján kell hogy kivegye részét a nemzetközi erőfeszítésből.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Párizsban elfogadott dokumentum megfogalmazása szerint a közös fellépésnek szoros összefüggésben kell állnia a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolásával. A megoldásra váró globális probléma egyszerre környezeti és társadalmi jellegű. Elsődleges oka, hogy megnövekedett az emberi civilizáción átáramló anyagmennyiség. A gazdasági növekedés kényszere viszont nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. Egyre erőteljesebb geopolitikai konfliktusokhoz vezet, hogy a természeti környezetből kivont erőforrások felhasználása nem tükrözi az emberiség térbeli és időbeli eloszlását. Az erősebbek kizsákmányolják a gyengébbeket.

Éppen ezért a most tárgyalt nemzetközi megállapodás úgy fogalmaz, hogy a nemzeti szinten megfogalmazott éghajlatváltozási stratégiáknak be kell épülniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szakpolitikákba is. Kiemelt feladatként határozza meg a kibocsátáscsökkentést, az alkalmazkodási készségek erősítését, továbbá az innováción alapuló technológia- és tudásátadást. Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy a gyors változások egyben biztonságpolitikai kérdéseket is felvetnek, melyekre csak átfogó felkészülés és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható tartós és hathatós válasz.

Olyan éghajlatváltozási stratégiára van szükség, amely a nemzetközi klímapolitika, a hazai zöldgazdaság-fejlesztés és a változásokhoz történő alkalmazkodás átfogó keretrendszere, amely az éghajlatvédelem céljait és cselekvési irányait tükrözi mind ágazati, mind területi dimenziókban a szakpolitikai és gazdasági tervezés számára.

A Magyar Országgyűlés már 2012-ben ilyen szemléletű nemzeti éghajlatváltozási stratégiai keretrendszer létrehozását írta elő a kormány számára. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet keretein belül 2012-ben létrehozott Nemzeti Alkalmazkodási Központ munkatársai az Országos Meteorológiai Szolgálattal együttműködésben 2013 során elvégezték a korábbi nemzeti éghajlatváltozási stratégia felülvizsgálatát, és előkészítették az új keretrendszert, amely egyaránt célként tűzi ki a káros kibocsátások mennyiségének további csökkentését és a bekövetkező változásokhoz történő alkalmazkodási feltételek megteremtését.

Tisztelt Ház! Miután a probléma globális természetű, ezért nem elegendő a kibocsátás-központú megelőzés. Miközben hazánk 20 év alatt 40 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, addig globálisan 56 százalékkal növekedett.

(11.20)

Mindeközben ipari és mezőgazdasági munkahelyek százezreit veszítettük el, s elviselhetetlen mértékű energetikai függőségi helyzetbe kerültünk. Ahogy köztársasági elnök úr is jelezte, Magyarország komoly áldozatokat hozott a 2000‑es esztendőt megelőző időszakban is és az azt követő időszakban is, hiszen a gazdaság fejlesztésére fordított erőforrásainak jelentős részét éppen a zöld anyag- és energiatakarékos gazdaság fejlesztésébe fordította.

Az ismertetett okok miatt a stratégiai keretrendszerbe illesztett hazai dekarbonizációs útiterv hajtóereje nem csupán a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak elérése, a fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, az anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, a megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése.

A párizsi egyezmény a részes felek számára előírja a nemzeti szintű alkalmazkodási stratégiák elkészítését, továbbá a rendszeresen frissített alkalmazkodási közlemények benyújtását. Kiemelt szemponttá válik a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Az alkalmazkodási stratégiák elkészítése során kiemelt szempont kell legyen az éghajlatváltozásból fakadó hatások és a kiszolgáltatottság értékelése, a szükséges lépések kidolgozása a kiszolgáltatott emberekre, azok közösségeire és ökoszisztémákra való tekintettel.

A fenti elvárások szinkronban vannak a Nemzeti Alkalmazkodási Központ által elkészített és a magyar kormány által már jóváhagyott stratégiai keretrendszerben megfogalmazott célokkal és eszközökkel, így a most tárgyalt törvény elfogadását követően az beterjeszthetővé válik megerősítés céljából az Országgyűlés számára is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet más célunk, mint az éghajlati sérülékenységi vizsgálatokra alapozott, ágazati és területi szintű alkalmazkodás feltételeinek megteremtése. Az éghajlati változásokra rugalmasan reagáló, a kockázatokat megelőző, a káro­kat minimalizáló nemzeti alkalmazkodási stratégiára van tehát szükség.

2012 utolsó napjaiban arról döntött a tisztelt Ház, hogy az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelésére létre kell hozni a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszert, a NATéR-t. A sérülé­keny­ség­vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek, ágazatok mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A NATéR részét kell hogy képezze egy természeti erőforrás-kataszter, amelynek feladata, hogy területi szintű értékelést adjon a hazai természeti erőforrások mennyiségi és minőségi jellemzőiről, azok változásairól. Mindezt azért is szerettem volna kihangsúlyozni, mert az előttünk fekvő párizsi egyezmény kiemelten kezeli az információkhoz történő nyilvános hozzáférés fontosságát, továbbá valamennyi kormányzati, így az önkormányzati szint részvételét is.

A május első napjától már minden regisztrált felhasználó számára elérhető Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer objektív információkkal segíti a változó körülményekhez igazodó, rugalmas települési és ágazati döntés‑előkészítést, a döntéshozást és a tervezést. A NATéR közvetlenül támogatja a második nemzeti éghajlat-változási stratégia megvalósulását, felülvizsgálatát, értékelését, valamint a környezeti és energiahatékonysági operatív program végrehajtását, annak ellenőrzését. Az EGT és a Norvég Alap által támogatott rendszer abban is segítségére lehet a kormányzatnak, hogy a rendelkezésre álló szűkös anyagi források össztársadalmi szempontból a legnagyobb haszonnal párosuljanak.

Elsődleges célként kell rögzítenünk, hogy a közjó érdekében a fejlesztés növelje a települési és térségi autonómiát, tartalmazzon hazai hozzáadott értéket, hazai munkaerőre és beszállítókra alapozódjék, segítse elő a nemzetközi piacokra való kijutást, bizonyuljon üzletileg is fenntarthatónak, kapcsolódjon össze a vidék felzárkóztatásával. Ez utóbbit már csak azért is szem előtt kell tartanunk, mert a Párizsban elfogadott egyezmény előírásainak megfelelően a részes felek pénzügyi alapot hoznak létre a kibo­csátáscsökkentés, továbbá az alkalmazkodás elősegítésére. A pénzügyi alapoknak az éghajlatvédelem során kidolgozott technológiák és a megszerzett tudás átadását is segíteniük kell.

Magyarországnak e tekintetben sem kell szégyenkeznie, hiszen számos olyan innovációval rendelkezünk, amelyeket megoszthatunk a fejlődő országokkal. Magyarország szerint a finanszírozás bár fontos, de nem lehet önmagában a cél, hanem a célok elérésének csak egyik eszköze. A Zöld Klíma Alap kiemelkedő szerepét elismerjük, de a finanszírozásban az is fontos, hogy ne csak a köz-, de a magánfinanszírozás is bevonásra kerüljön. Az ezzel kapcsolatos elkötelezettségünket mutatja, hogy egy esztendővel ezelőtt a magyar kormány döntése alapján hazánk egymilliárd forint felajánlást tett a Zöld Klíma Alap részére. Emellett tárgyalásokat folytatunk a fejlődő államok számára támogatást nyújtó Globális Zöld Növekedési Intézettel az intézethez való csatlakozásunk érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az éghajlatváltozás nem új keletű jelenség, ám ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól, alkalmazkodóképességünket a gyors változásokkal szemben szinte teljes egészében elveszítettük. A modern társadalmak civilizációs vív­má­nyai rendkívüli mértékben sérülékennyé váltak a külső környezet változásaira. A Párizsban elfogadott egyezmény egy biztató kísérlet arra, hogy a világ nemzetei közös erőfeszítést tegyenek arra, hogy civilizációnk fennmaradhasson, és esélyt adhassunk az utánunk jövő nemzedékek megszületése és megélhetése számára is.

A keretegyezmény nem ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, harmonizál a kormányzat által már jóváhagyott éghajlatváltozási stratégiai keretrendszerrel, így annak aláírását a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Ahhoz viszont, hogy a felvázolt célok teljesedésbe is menjenek, értékváltásra van szükség. Értékváltás nélkül semmilyen technikai megoldás vagy a fenntarthatóságot célzó politikai tárgyalás, nemzetközi megegyezés sem vezethet célra. Az új érték lényege pedig, hogy minden embert azonos méltóságúnak tekint, képességeitől függetlenül, és mindenki számára emberhez méltó körülményeket követel meg. Köszönöm megtisztelő bizalmukat. (Taps a kormánypártok soraiban.)