Készült: 2020.04.05.03:14:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

150. ülésnap (2004.05.12.), 68. felszólalás
Felszólaló Botka Lajosné (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:39


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban mindannyian egyetértünk, hogy közös érdekünk, hogy a kérdésfeltevésre, miszerint “Megfelelően felkészült-e Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra?ö, a válasz minél szakszerűbb és minél inkább teljes körű legyen.

Ebben a teljes körű válaszkeresésben, úgy gondolom, semmiképpen nem kerülhető meg az a kérdés, hogy vajon az önkormányzati felkészülés megfelel-e az európai uniós csatlakozás elvárt szintjének. Ha azt a kérdést tesszük fel tehát, hogy felkészültek-e az önkormányzatok az európai uniós csatlakozásra, a válaszkeresésben egész biztos, hogy vissza kell térnünk, vissza kell nyúlnunk a rendszerváltást követő demokratikus átalakulásokhoz, amikor az önkormányzatok megalakultak.

Hiszen, tisztelt képviselőtársaim, mit is jelent az önkormányzatiság? Az emberek számára mindenképpen azt, hogy a helyi ügyeket, a helyi ügyek kezelését, a helyi ügyek megoldásában való aktív részvételt immár egy törvény, egy rendszer biztosítja a számukra. Az önkormányzatiság lényege tehát az emberek aktív részvétele a közügyek intézésében, ott, ahol élnek. Ez egy valódi részvétel, amely a rendszerváltást követő négy választási ciklusban nemcsak abban jelent meg, hogy az emberek közvetlenül választhatták a képviselőiket, és '94 óta immár a polgármestereiket is, hanem a feladatmeghatározásban és a számonkérésben, az értékelésben is aktív szerepet kaptak. Úgy gondolom tehát, hogy ez az alapfeltétel mindenképpen megfelel a közösségi normáknak.

Ebben az alapfeltételben az is megjelent, hogy az állam egyre több feladatot és funkciót, hatáskört ruházott át az önkormányzatokra, olyan feladatokat, amelyek végrehajtására egy sajátos alkalmazotti kört, a közalkalmazottak mellett a köztisztviselői réteget is létrehozta.

 

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ebben a fejlesztésben kulcskérdés, hogy vajon a köztisztviselők, akik a hivatalokban a szakemberek szintjén, a rendelet-előkészítő munkában, a partnerekkel a lakossági tájékoztatásban, adott esetben a közvetlen kapcsolataikban jelenítenek meg elvárt európai normákat, vajon felkészültek-e erre a feladatra. Tisztelt Képviselőtársaim! A válaszadást persze mindenki szubjektív módon is megtehetné, én azonban nagyon szeretem azokat a kutatási eredményeket, amelyek nem a szubjektum, hanem a kutatás objektív válaszkeresésén alapulnak, és szíves figyelmükbe ajánlom azt a tájékoztató kötetet, amiből megismerhetjük, hogy 2003-ban a köztisztviselők Európai Unióval kapcsolatos eddigi felkészülését és attitűdjét vizsgáló kutatók milyen választ kaptak. Nem fogom felolvasni, csak a summázatát. “A köztisztviselők akarják az Európai Uniótö - ez az első summa. “Ismerik az Európai Uniót. A köztisztviselők dolgoznak az Európai Unióval a tevékenységük során, próbálnak és tudnak kommunikálni.ö

Azt gondolom tehát, hogy a '92-ben megszületett köztisztviselői törvény elemei és értéküzenetei EU-konformitását senki nem vitathatja. Hiszen mit is tartalmaz ez a törvény? Megfogalmazza a közszolgálati felelősség és alkalmazás feltételeit, a számonkérhetőséget, a pályáztatást a vezetői posztokra, a közélet tisztaságát, a képzés-továbbképzés rendszerét. Két év óta az önkormányzatoknál működnek az egyéni teljesítményértékelési rendszerek, amelyek egyébként a szolgáltató és ügyfélközpontú önkormányzatiságot szolgálják; amelyek az állampolgári elvárásoknak való megfelelést vizsgálják; amelyek a döntések és a folyamatok nyilvánosságáról szólnak, egyszerűen szólva a partnerségre, a nyitottságra, a szakmaiságra helyezik a hangsúlyt.

Mindezek természetesen megjelennek szervezeti formában is, egyre több önkormányzat a minőségelvűségét minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásával is biztosítja. Ennek EU-konform rendszere, a CAF-rendszer kidolgozása pedig elindult jó néhány önkormányzatnál.

A következő nagy terület: a jogharmonizáció önkormányzati szintje. A jogharmonizáció egyik lényeges feltételrendszere, hogy az állami törvények megfelelnek-e az európai jogrendnek - ez egy állami szintje az értékelésnek. Az önkormányzati rendeletek módosítására 1998-ban egy kormányhatározatot jelenített meg az akkori kormány, amelyhez a Belügyminisztérium módszertani füzetet jelenített meg. Ez segítette és a mai napig segíti, hogy az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata határidőre és szakszerűen elkészüljön.

(13.10)

Ez a munka az önkormányzatok számára tényleg komoly feladatot jelentett, ezért nem lebecsülendő az a sokféle konferencia, továbbképzés, sok esetben segédanyag, mintarendelet, amelyek ezt a munkát támogatták és segítették. Úgy gondolom, ezen a területen az európai jogharmonizációnak az önkormányzatok jelentős része megfelel.

A következő lényeges dolog, amit az önkormányzatokkal kapcsolatban szeretnék megemlíteni, hogy a helyi fejlesztések forrásbővülését a pályázati források ma már kiegészítik. Erről többen is szóltak. Elmondhatjuk, hogy az önkormányzatok felismerték, a pályázatok írása nem egyszerűen eszköz, hanem stratégiai kérdés egy-egy település fejlesztése során. Egyre több önkormányzati szakember ismeri ma már ezt az eljárást. Fiatal diplomásokat közpénzen képezünk ki és alkalmazunk, segítve a kisebb települések pályázatírásait. Úgy hiszem, ezen a forrásmegszerző kultúrán nagy lépéseket tettünk meg az elmúlt évben.

Engedjék meg, hogy még két dologra felhívjam a figyelmet. Az egyik az európai normákból következően az elszámoltatás, a nyilvánosság, az úgynevezett monitoringrendszer, az ellenőrzési rendszer megjelenése. Az önkormányzatok számára ez egyben új és régi feladat is, hiszen a közpénzek felhasználását, a törvényes működést eddig is garantálniuk kellett, és ezt különböző állami szervezetek ellenőrizték. Ez most kiegészül egy új normarendszerrel, amely az európai uniós normarendszer harmonizációját is jelenti.

A következő ilyen közösségi értékrend a partneri kapcsolatok, amely az önkormányzatok számára eddig is munkamódszer volt, hiszen testvérvárosi kapcsolataik jelentős része nemzetközi összefogást gerjesztett, illetve tanulták az önkormányzatok az ezekben az összefogásokban rejlő fejlesztési lehetőségeket. Közös projekteket dolgoznak ki, gondoljunk a hulladékgazdálkodás új projektjeire. Az együttműködés és a partnerség konkrét példái ezek.

Végezetül, ha az önkormányzatokra gondolunk, akkor előbb-utóbb arra kell a választ megtalálni, hogy a helyben élő emberek a saját ügyeik intézésében észreveszik-e, látják-e, hogy az uniós csatlakozásból következően sokkal szakszerűbb, pontosabb, emberhez közelibb ügyintézésben van részük, és a településük fejlődik.

Remélem, hogy ezt a vitát egyéb okok kapcsán még tudjuk folytatni, és az önkormányzatok munkájának a fejlesztését fogja szolgálni minden további vitanap. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai