Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is pontosítani szeretném magam a jegyzőkönyv kedvéért is, mert ha jól emlékszem, az előző felszólalásomban véletlen 2019. február 1-jei hatálybalépést emlegettem, ami nyilvánvalóan visszaható hatályú jogalkotás lenne, és ilyen módon azonnali alkotmányellenességet eredményezne. Szerencsére én hibáztam, nem pedig a törvényjavaslat kodifikátorai, mert abban 2020. február 1-jei hatálybalépés van, és ily módon a stabilitási törvény előírásainak is megfelelne a javaslat, ha a tisztelt Ház azt támogatná. A technikai pontosításon túlmenően tartalmi értelemben én is szeretném eloszlatni azokat az aggályokat, amelyek arról szólnak, hogy ez bármilyen összefüggésben van az önkormányzati választások eredményével. És csak arra a körülményre hívnám fel a figyelmet, hogy a képviselő urak által is említett jelenség, mely szerint Budapest környékén meg a nagyobb megyei jogú városokban a külterületből belterületbe vonás, illetőleg az azon történő ingatlanberuházásoknak a sokasodása az elmúlt évek következménye. És leginkább annak a következménye, hogy hála istennek a magyar gazdaság jobban teljesít, és ebből következően főleg Budapesten is, de a nagyobb megyei jogú városokban is egy ingatlanár-emelkedés indult el, ami nyilván egyfajta lakosságkicserélődést is elindított, és látunk olyan jeleket, amelyek arra utalnak, hogy vonzóvá válik a nagyobb városok külső peremén történő ingatlanberuházás. Tehát lehet, hogy 2010-ben is meg lehetett volna ezt a törvényt hozni, csakhogy akkoriban nem lett volna a dolognak értelme, ugyanis pont a szocialista-szabaddemokrata kormányzás következményeként az ország gazdasági teljesítménye és ezáltal az ingatlanárak is a béka feneke alatt voltak. Tehát az nem okozott problémát, hogy a meglévő és belterületben lévő ingatlanokon induljanak el ezek a beruházások. Ez az elmúlt évek egyébként szerencsés, de ilyen értelemben ezer más, környezetvédelmi, fenntarthatósági és több szempontból nem szerencsés fejleményének a következménye.

Én is felhívnám arra a figyelmet, amit Tilki képviselő úr említett, hogy azt ne tagadjuk el, hogy kifejezetten Budapest, de a megyei jogú városok is tele vannak barnamezős területekkel. Ha egy másik vitát hozhatok ide, nemcsak a Puskás Stadion ügyét, akkor hadd hozzam ide az úgynevezett atlétikai stadion fedőnéven futó projektet, aminek csak egy kis része az atlétikai stadion. Az tulajdonképpen egy komplex észak-csepeli városrészfejlesztési program, aminek  ha a stadiont zárójelbe is tesszük  a legfontosabb része egy ottani, valójában használhatatlan, valójában környezetszennyező, valójában gyakorlatilag életre alkalmatlan területnek a város vérkeringésébe történő visszakapcsolása. Nyilván nem az ilyen volumenű, de az ehhez hasonló barnamezős beruházásoknak a beindítása, különösen ilyen kedvező ingatlanpiaci körülmények között, ez célja a kormánynak, és ezt egy bizonyos terelő hatással ez a törvényjavaslat jól szolgálja. Ugyanis azt az opciót, melyet a külterületből belterületté történő átminősítés és az ottani ingatlanberuházás elindítása jelentett, azt a másik barnamezős és rekultivációs jellegű beruházásokhoz képest kevésbé kedvezőbbé teszi.

Tehát verseny indul a projektek között, és mi azt reméljük, hogy amellett, hogy mindenki szabadon dönti el, hogy melyik típusú beruházást indítja el, de a barnamezős, rekultivációs jellegű projektek is legalább olyan vonzóak lesznek, mint a külterületből belterületbe vonáshoz kapcsolódó ingatlanfejlesztések.

Hajdu László képviselő úrnak pedig csak röviden annyit mondanék, picit zavarba hozott, mert olyan kérdéseket hozott elő itt  ugye, a mezőgazdasági művelésből történő kivonás szabályai, illetőleg a parlagfű-mentesítés szabályait , amelyek ugyan szerintem is fontos kérdések, még azt sem állítom, hogy az ezekkel kapcsolatos szabályozási környezet problémamentes, de ezeknek aztán semmi köze az asztalon fekvő törvényjavaslathoz. És ez szerintem jól van így, mert ha ezeket összekutyulnánk, akkor azzal számos bonyodalmat okoznánk. Tehát ezeket, ha tényleg indokolt az ezzel kapcsolatos szabályozás módosítása, akkor mindenképpen külön kell kezelni.

Én azt gondolom, hogy ennek a javaslatnak a hatálya teljesen egyértelmű, mert a visszterhes vagyonátruházási illetéket egyetlenegy momentumhoz köti, ez ugye a külterületből belterületbe vonás és azt követően az ingatlan értékesítése.

(18.50)

Tehát ilyen módon, hogy egyébként mi történt a területtel, azt követően milyen más szabályok vonatkoznak rá, hogyan kell ezeken a területeken a köz érdekét szolgáló tevékenységeket elvégezni, ezek az ön által említett módon egyedi tulajdonosok által tulajdonolt ingatlanok vagy osztatlan közös tulajdonnak minősülnek, ez ebből a szempontból teljesen irreleváns, és nem is terjed ki rá a törvényjavaslat. Sőt, azt gondolom, hogyha elkezdenénk ezzel kapcsolatban is machinálni vagy esetleg ilyen irányba kiegészíteni a törvényjavaslatot, akkor csak több problémát hoznánk a nyakunkra, mint amennyi kérdést most így ezzel meg tudnánk oldani.

Az illeték mértékére vonatkozó felvetéseiket természetesen rögzítettük, és én azt gondolom, hogy ez nincs alapvetően kőbe vésve. Mi azt gondoljuk, hogy egy olyan illetékmértéket érdemes meghatározni, amelyik egyrészt kellő elrettentő erővel bír az ingatlanspekulációk visszaszorítására, másrészt viszont büntető jellegűnek nem tekinthető. Ez olyan értelemben igaz is, hogy többletfizetési kötelezettséggel nem jár, mert ez valójában a tulajdonosokon kívül álló aktus, vagyis a külterületből belterületbe vonás miatt bekövetkező automatikus áremelkedést jelenti. Ha ilyen áremelkedés nincsen, akkor nyilvánvalóan fizetési kötelezettség sem keletkezik. Tehát ha valaki ugyanolyan áron adja el, mint amennyiért még, amikor külterületben volt, vette, a belterületbe vonást követően, akkor neki semmilyen illetékfizetési kötelezettsége nincsen. De kétségtelenül a végkielégítések adóztatásánál mondott hasonló dolgokat az Alkotmánybíróság, én azonban azt gondolom, hogy ez egy más természetű adópolitikai lépés volt, és ilyen értelemben más megítélés alá esik alkotmányossági értelemben is.

Köszönöm szépen a felszólalásokat, a támogató, illetőleg a nem támogató, de konstruktív felszólalásokat is, és kérem minden képviselőtől még egyszer a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)