Készült: 2024.03.28.09:25:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

98. ülésnap (2015.09.22.), 157. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:00


Felszólalások:  Előző  157  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Ígérem, rövid leszek, lévén, hogy szerintem a javaslatot nagyon kevesen követik nyomon akár az interneten, akár a teremben. Bár egy fontos javaslatról van szó, de úgy gondolom, hogy ilyen nagy ívű hozzászólásokat nem szeretnék tenni, mint amik előttem elhangzottak.

Egy-két dologra felhívnám a figyelmet nagyon röviden. Ritkán mondunk ilyet, de a szakma véleményét kikérve úgy tűnik, hogy most egy előremutató, költségkímélő, racionalizáló javaslat született.

(17.30)

Azt is mondhatnánk, hogy bizonyos pontokon nem is értjük, hogy miért nem így működött már eddig a rendszer, hiszen logikus, hogy ha mondjuk, egy ujjlenyomatot vagy egy DNS-t egy új eljárásban ugyanazon elkövető tekintetében le kell venni, akkor a már elraktározott és megfelelő módon őrzött, nyilvántartásban bent lévő adatokat tökéletesen fel lehet használni. Tehát ez mindenféle logikát nélkülözött, hogy újra költséges eljárás keretében ezt le kellett venni a törvény alapján.

Azt hiszem, az is egy nagyon régi vágyálom volt, hogy a bv-intézetekben a bérrabtartásra reagáljunk. Remélem, hogy ez a rendszer tulajdonképpen hatékonyan megoldja itt a bérrabtartást. Nem arra az esetre gondolok, amit a Jobbik is javasolt, hogy az állam jobban járna, ha bizonyos bűnelkövetőket pénz fizetésével - ahogy ez egyébként a nemzetközi jogban ismert - akár külföldre is kiadnánk, hanem arra a törvénytelen büntetőjogi kategóriára, amikor valaki fizet azért, hogy helyette más a börtönbe bemenjen, és az ő büntetését leülje. Ezt én igazából soha nem értettem, hogy a modern rendszerben, a DNS és ujjlenyomatok rendszerében ez hogyan fordulhat elő még a XXI. században is, de jobb későn, mint soha. Örülünk neki, hogy ebben valamiféle előrelépést tesz a kormány, és ezeket a módosító javaslatokat beterjeszti. Bízunk abban is, bár amit Bárándy Gergely képviselőtársam elmondott, az számomra is megdöbbentő volt, hogy alig néhány százmillió forint, hogyha jól értettem, az, ami esetében naprakész lenne a DNS-vétel és ezeknek a feldolgozása. Ez az összeg mindenképpen megérné azt, hogy a kormány ráfordítsa, hiszen - hogy mondjam - olyan célokra költenek pénzeket, amelyek ennél jóval kevésbé fontosak.

Azt is el kell mondanom, én nem fogok pontonként kitérni arra, hogy mik a jó javaslatok az előttünk fekvő törvénymódosításban, talán egyet említenék meg, hogy az EU más tagállamainak nyilvántartásából a kérelmező adatot kérhet önmagára nézve, amelyet jogosult megismerni, megtudhatja, hogy mit tartanak róla nyilván. Ez egy külön kiemelendő rész, a többit nem szeretném idézni. De a lényeg az, hogy a DNS-sel kapcsolatban, és itt zárszóként ezt el kell mondanom, itt a komoly bűncselekmények kapcsán derült ki az, hogy milyen mértékben működik rosszul a rendszer, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy egyrészt a megfelelő anyagi források nem állnak rendelkezésre - megdöbbentő módon úgy tűnik, hogy ez néhány százmillió forintot jelent -, más szempontból pedig milyen módon élnek vissza a rendszerrel. És hogyha már egy parlamenti vitáról beszélünk, azt is el kell mondanom, hogy ameddig súlyos bűnelkövetők kerülhettek ki az előzetes letartóztatásból, és annak idején itt törvénymódosítást is kezdeményezett a kormány az előzetes letartóztatás meghosszabbítása érdekében, mert komoly bűncselekmények elkövetői esetében a DNS-vizsgálatok úgy elhúzódtak, hogy kikerültek a gyanúsítottak az előzetesből - hiszen lejárt az a maximálisan három év, ameddig őket ott bent lehetett tartani, és ez a DNS-vizsgálatok elhúzódására vezethető vissza a sajtóhírek szerint -, nos, addig olyan ügyekben viszont DNS-vételre és több tucat nyomozó bevonására került sor, ami egészen egyszerűen nem volt indokolt. Itt meg kell említeni a miniszterelnök lányának az esküvőjét, ahol egy mobiltelefon-lopás miatt bizony levettek talán egy tucat DNS-t, illetőleg a legfrissebb ügyet, nem is olyan régen, amikor az országos rendőrfőkapitány lakásába betörés kapcsán, és különösebben nagy vagyoni kárt nem is okozó betörés kapcsán is DNS-mintavételre került sor, és ezután több tucat nyomozó bevonásával el is kapták az elkövetőket. Ami egyrészről persze nagyon jó, de rávilágít arra, hogy ha a DNS bevonásával ilyen hatékonyan lehet bűnüldözést folytatni - persze, Kontrát államtitkár úrral volt itt egy komoly vitánk az azonnali kérdések rovatban, hogy őszerinte mindenkinek jár ez az elbánás, mert én kérdőre vontam, hogy nem tapasztaljuk azt, hogy ha mondjuk, egy borsodi özvegyasszonyhoz betörnek, akkor DNS-mintavételre kerül sor, és több tucat nyomozó áll rá az ügyre. Ő nyilvánvalóan, bár szerintem a közvélekedéssel abszolút szembemenve, azt mondta, hogy ez nem így van, és mindenkinek ugyanaz a nyomozás és ugyanaz az eljárás jár. Nos, mindenki döntse el magában, hogy ez így van-e. De a lényeg az, hogy ha viszont egy DNS-vétellel ennyire hatékonnyá tehető a bűnüldözés, akkor teremtsük meg a körülményeit, és teremtsük meg az anyagi hátterét annak, hogy bizony akkor nagyobb körben, az egyszerű halandó állampolgárok számára is legyen elérhető, akár egy betörés esetén is DNS-mintavételre kerüljön sor, ne csak a miniszterelnök lánya vagy az országos rendőrfőkapitány esetén.

Ez viszont ehhez a javaslathoz kapcsolódik annyiban, hogy valóban, a munkakörülményeket és itt főleg az anyagi körülményeket meg kell teremteni. Én erre még néhány milliárdos összeget sem sajnálnék, hiszen ha a jelenlegi gyakorlatban néhány százmillió forint, hogy utolérje magát a BSZKI, akkor ez azt jelenti, hogy ha mondjuk, ennek a - mondok hasraütésszerűen egy számot - tízszeresét bocsátjuk a rendelkezésükre, akkor már nemcsak a legsúlyosabb ügyekben, hanem a kevésbé súlyos ügyekben is be tudják a DNS-mintavételt vetni.

Ennek az a hatalmas társadalmi előnye, hogy azokat a bűnelkövetői csoportokat bizony el lehetne kapni, akik mondjuk, Budapesten, de vidéken is a legnagyobb számban például a betöréseket követik el. Mert nehogy azt higgyük, hogy valaki arra járva elköveti ezeket a bűncselekményeket, ezek szervezett csoportok. Gyakorlatilag, hogyha ezek felszámolásra kerülnek, akkor nehezebben termelődnek újra, bár mindig újratermelődnek, de ahhoz képest, hogy most, hogyha éppen nem fő potentátokhoz, állami vezetőkhöz vagy magához az országos rendőrfőkapitányhoz törnek be, akkor tulajdonképpen nem kell attól félni, hogy elkapják őket, és attól sem kell félniük, hogy mondjuk, DNS-mintavétel alapján lebukhatnak.

Tehát a lényeg az, hogy a rendszer még számos ponton a magyar közbiztonság megteremtése érdekében fejlesztésre szorul. Mi javasolni fogjuk, bár a jövő évi költségvetést már elfogadtuk, de prioritás lesz továbbra is, hogy ezeket a forrásokat megteremtsük, kibővítsük, és az emberek számára is elérhető közbiztonságot teremtsünk, ne csak egy kiváltságos kör számára járjon a közbiztonság és a DNS-mintavétel.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  157  Következő    Ülésnap adatai