Készült: 2020.01.22.15:24:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

32. ülésnap (2010.10.05.), 124. felszólalás
Felszólaló Dr. Józsa István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:10


Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Igen, normál hozzászólást kértem. Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Én azt hiszem, hogy nagyon fontos napirendet tárgyal most a magyar parlament, és kiéreztem az Akadémia elnökének bevezetőjéből egy kis neheztelést, hogy ezt miért nem az előző parlament tűzte napirendjére. Én ezt nem érzem akkora problémának. Az előző választási ciklusban működött 2007 szeptemberétől a Magyar Országgyűlés kutatási és innovációs bizottsága, amely számos eredménye mellett azért egy elnököt is tudott adni az Akadémiának, amihez ezúton is gratulálok. Úgy gondolom, hogy a jelen választási ciklusban is érdemes lenne hasonló profilú bizottsági tevékenységet működtetni a magyar parlamentben.

Ezzel összefüggésben én nagy érdeklődéssel hallottam elnök úr meghívását az Akadémia különböző eredményeit bemutató eseményekre. Én azt hiszem, hogy ez olyan meghívás, ami nemcsak gesztus, hanem tényleg a törvényhozás felé egy érdemi ismeretbővítés, tájékoztatás lehet.

Akármennyire is átpolitizált minden napirend a magyar parlamentben, a Tudományos Akadémiáról, illetve a tudomány helyzetéről folytatott vita nem nélkülözheti alapvetően a szakmaiságot, és én a magam részéről örömmel tapasztaltam, hogy talán a legutolsó hozzászólástól eltekintve, amelyik az ősmagyar tudományokat, ősmagyar nyelvészetet hirdette, alapvetően a szakmaiság volt jellemző a mai tárgyalásra.

Szintén apróság - elhangzott az Akadémia nyelvtudományi tevékenysége -, az én fülemet még nagyon zavarja, és elnézést, hogy nevesítem Ágh Péter képviselőtársamat, amikor a helymeghatározásban a -ba-be, -ban-ben megkülönböztetést nem érvényesítjük. Felhívta Kolber István képviselőtársam a figyelmet, hogy az Akadémia legújabb, még nem hivatalos állásfoglalása szerint megkérdőjelezi ennek a szabálynak a szigorúságát, tehát helymeghatározásra is lehet a -ba-be ragot használni. Ez az én fülemet ma még zavarja.

Visszatérve a beszámolóra: szeretném kiemelni az OECD 2008-as jelentésének megállapításait, amely, azt hiszem, hogy szubjektivitással nehezen vádolható, mert a fejlett országok kutatás-fejlesztési tevékenységét azonos normatíva szerint vizsgálja. Megállapítja a hazai kutatás-fejlesztés elemzéséről a jelentés, hogy erősségei közé tartozik a teljesítmény és produktivitás növekedése, a hagyományosan szilárd és folyamatos kapcsolat, nyitottság a gazdaság felé. Az innováció keretfeltételei javultak - írja a felmérés 2008-ban -; kiváló kutatási eredmények jöttek létre néhány területen, nevesíti a fizika, a biológia, a kémia, a klinikai orvostudomány, a műszaki tudományok területét; az egy kutatóra eső publikációk száma és minősége az alacsony ráfordítások ellenére közelít az európai átlaghoz; ezen túlmenően szabályozott a TTI-politika.

Én úgy gondolom, hogy ezek azt mutatják, hogy a kutatás-fejlesztés a magyar stratégiai területek között szerepelt, és kiemelt helyet foglalt el nemcsak a társadalmi megbecsülésben, hanem a kormányzati politika területén is.

Szeretném ebben a megközelítésben megemlíteni az NKTH-t, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt létrehozó törvényt, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozását. Ezek mind azt a célt szolgálták, hogy a túlsúlyosan állami támogatású kutatás-fejlesztési finanszírozásban a gazdaság szereplői minél nagyobb feladatot kapjanak, minél nagyobb szerepet kapjanak, és ennek lettek is eredményei, azon túlmenően, hogy az alap komoly hozzájárulással bír a kutatás-fejlesztéshez, a szabályozás révén nagy cégek kapcsolódtak be a kutatás-fejlesztésbe azon a logikán, hogy a saját K+F-adójukat önmaguk is fölhasználhatják.

(16.40)

Ez azt eredményezte, hogy nemcsak a befizetendő kutatás-fejlesztési hozzájárulás mértékéig finanszírozták a saját ilyen irányú tevékenységüket, hanem ennél sokkal jobban.

Szeretnék szintén elismeréssel szólni az MTA tevékenységéről, természetesen nem az alapkutatás szintjén, mert azt más szakmai szervezetek hivatottak megítélni, hanem arról a széles értelemben vett pozitív társadalmi szerepvállalásról és elismertségről, amely a Magyar Tudományos Akadémiát övezi. Nagyon sok minden megkérdőjeleződött már ebben az országban, de a Tudományos Akadémia objektivitása, az ott készült tanulmányok, munkák, vélemények szakmaisága és színvonala, hála istennek, ez idáig még nem.

Nagyon fontosnak tartom azt a szintén konszenzusos véleményt a patkóban, amely a magyar tudomány és fejlesztés nemzetközi kapcsolatait és ennek nyitottságát övezi. Tehát amikor választási kampány lehet egy talán félreértelmezhető miniszterelnöki mondatból, hogy akkor el lehet menni külföldre, itt helyére kerül, hogy azért lehet elmenni külföldre, hogy tanuljanak a fiatalok, több tudást szerezzenek, és ennek a több tudásnak a birtokában (Moraj a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) hazajöjjenek kutatni, ahogy elnök úr is említette a bevezetőjében. És nagyon előremutató, amilyen programokat kezdeményezett a Tudományos Akadémia, hogy a világban sikeres, elismert ifjú kutatóinknak olyan lehetőségeket teremtsen idehaza is, aminek keretében érdemes nekik visszajönni. Mert azért úgy gondolom, hogy aki a tanulmányait Magyarországon folytatta, itt tette meg kutatói munkájának az első lépéseit, az azért szívesen és jó érzéssel jön haza befutott akadémikusként, befutott emberként is, hogy itthon folytassa a szakmai tevékenységét.

Végezetül szeretnék szólni az Európai Unió nyújtotta kapcsolatok kiaknázásáról. Kolber István képviselőtársam már említette az ELI, az Extreme Light Infrastructure projektet, én hasonlóan szeretnék hangsúlyt adni az ESS, az Európai Neutronkutató Központ magyarországi pályázatának, amit sokan igyekeztek már temetni kis hazánkban. De azt hiszem, hogy különös figyelemmel arra, hogy magyar akadémikus munkásságát és magyar professzorok munkáját dicséri a neutronkutatás ezen területe, amit az ESS megjelenít, érdemes további energiákat, anyagi és diplomáciai erőforrásokat koncentrálni arra, hogy az ESS jelenlegi kétéves előkészítő szakaszában érdemben részt tudjon venni Magyarország, és a kanonizált európai döntést olyan irányba vinni, ami a magyar tudás eredményeként megvalósult kutatási metódus, és az ezzel összefüggő neutronkutató bázis magyarországi megépítését teszi lehetővé. Ebben természetesen a Magyar Tudományos Akadémia elismerése is meg tudna nyilvánulni, és szélesebb értelemben Magyarország még erősebb pozíciót tudna elfoglalni Európa tudományos térképén.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai