Felszólalás adatai

Először is, ha már fejezeten belüli módosításokról van szó, mi többször javasoltuk, hogy azokat az összegeket, amelyeket a Terrorelhárítási Központra fordítunk, és véleményünk szerint nagyban feleslegesen kerülnek kidobásra az ablakon, ezt a rendőrségnek adjuk oda. Ez az egyik fele, jobb helyen lenne a rendőrségnél. Korábban is el lehetett végezni azokat a beavatkozásokat, amelyek az esetek nem nagy többségében, hanem kizárólag veszélyes bűnözők elfogására irányulnak, de ezt korábban is el tudta látni például a Készenléti Rendőrség. A Terrorelhárítási Központ, miután terroristák nem túl nagy számban vannak jelen, hál' istennek, az országban, ezek után magához vonta kötelező jogkörrel a fegyveres elkövetések esetén az elfogásokat. Úgy gondoljuk, hogy ezt az összeget, ezt a több mint 10 milliárdos összeget a rendőrségnek kellene átcsoportosítani; vagy - és erre is módosító javaslatot nyújtottunk be - a büntetés-végrehajtás intézményén belül is azoknak az embereknek, akik a rabokat fogva tartják a börtönökben.

(16.20)

Bármennyire is furcsa, de egy börtönőr akár kevesebbet is vagy hasonló összeget kereshet, mint egy pénztáros egy multinacionális cégnél, és ez nem azt jelenti, hogy egy pénztáros keres sokat, hanem a börtönőrök sajnos keveset, és a két tevékenység veszélyességét, azt hiszem, nem kell összehasonlítani.

Nos, ha már pont a mai napon volt a büntetés-végrehajtási törvénynek a vitája, bár ott erre külön módosító javaslatot nem lehetett beterjeszteni, hiszen a költségvetés az, amely meghatározza, hogy mondjuk, a büntetés-végrehajtási intézményeknek a személyi kiadásaira, tehát a börtönőrök fizetésére mekkora összeg juthat. Viszont a költségvetés elfogadásakor erre is tekintettel kell lenni, és úgy gondoljuk, hogy egyszerűen nem várható el, hogy ezek az emberek gyakran közvetlen életveszélyben folytassák a munkájukat megalázó és a saját és a családjuk megélhetését egyáltalán nem biztosító jövedelmekért.

Aztán kitérnék arra a pontra, amelyben Hegedűs Lorántné arra tett javaslatot, hogy a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó ne 40, hanem 100 százaléka illesse meg a települési önkormányzatokat. Egy jó irány lenne az, ha a helyi bevételeket megpróbálnánk helyben tartani. Természetesen kompenzációkra néhol szükség lehet, hiszen lehetnek olyan körülmények, amelyek alapján természetesen a szegényebb településeket is el kell látni normatív támogatásokkal, de ebben az esetben, a gépjárművek esetében nem indokolt, hogy ennek csak a 40 százaléka illesse meg a települési önkormányzatokat. Ez a módosító javaslat egyébként az 5. pont alatt nagyon is indokolt.

Mint ahogy indokolt - és akkor még egyet kiemelnék - a 89. számú is, amely az Erdélyi Magyar Ifjak részére 10 millió forint támogatást irányozna elő. Azt hiszem, hogy ez a szervezet már bizonyította, hogy hasznos és hatékony ifjúsági programokat tud szervezni, és a magyar költségvetésben is ennek meg kellene jelennie. Ezért a Farkas Gergely, Novák Előd, Balczó Zoltán, illetve Szávay István által benyújtott módosító javaslatot mindenképpen támogatni javasolom.

Sokat ki lehetne még ebben a körben emelni, de sajnos azt is el kell mondani, hogy a kormány nagyon kevés esetben támogatja ezeket a módosító indítványokat, és ami még ennél is problematikusabb, hogy sokszor a költségvetés összeállítása esetén az egységesség és az előző évekkel való összehasonlíthatóság elég nehézkes, és ilyen formában nemcsak arról van szó, hogy nem kellően részletes ez a költségvetés, hanem nehezen is lehet összehasonlítani az elmúlt évekkel.

Mondok egy egyszerű példát. Ebben a költségvetésben a megyei rendőr-főkapitányságok részére külön odaítélt összegek nincsenek benne, tehát a Belügyminisztériumnak, illetve a rendőrségnek nőnek a hatáskörei. Egy jó költségvetésben indokolt az Országgyűlést nemcsak bábnak, nemcsak szavazónak, a közel 400 képviselőt nemcsak gombnyomónak használni, hanem a valódi költségvetési összeállításba is megfelelő módon bevonni őket. Sajnos ez mostanában nem valósul meg, és a kormányzat a saját elképzeléseit minél jobban beburkolva, minél jobban elrejtve szeretné becsomagolni.

Ugyanez igaz a felsőoktatási intézményekre, kivéve azt a felsőoktatási intézményt - ha jól emlékszem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az -, amelynek külön van a költségvetési sora, de egyébként csak a felsőoktatásra egészében szánt összegek jelennek meg. Tehát nagyon jó lenne, ha akár erre is akár módosító javaslatokat be tudtunk volna nyújtani. De ha mondjuk, a megyei rendőr-főkapitányságok nem szerepelnek, vagy akár a felsőoktatási intézmények, akkor nehézkes ebben képviselőként módosítással élni, és nem is lehet tudni, hogy melyik egyetemnek mennyit szán a kormányzat. Vagy lehet, hogy lehet tudni, de ezt módosítani nem lehet, és első körben jogi kötőerővel nem is kötik az orrunkra.

Ennélfogva elmondható, hogy nagyon nehéz a dolga az ellenzéki képviselőknek, bár gondolom, a kormánypártiaknak is, amikor egyáltalán módosító javaslatokat akarnak megfogalmazni, vagy érdemben részt szeretnének venni a vitában.

Mivel államtitkár úr reagálni fog, ezért megadom neki a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)