Készült: 2021.01.24.12:40:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2001.03.07.), 167. felszólalás
Felszólaló Dr. Weszelovszky Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:36


Felszólalások:  Előző  167  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános indoklása szerint a hatékony állam érdekében új típusú kormányzás megvalósítására van szükség. Ehhez elengedhetetlen a köztisztviselők szakmai felkészültségének, etikai fegyelmének, valamint a teljesítményükhöz igazodó rugalmasabb, differenciáltabb javadalmazásuk megteremtése.

A tervezetben a korábbi szabályozáshoz képest szűkül a köztisztviselőknek minősíthető személyek köre. A dokumentum ezt helyesen azzal indokolja, hogy az ügykezelői és a fizikai munkakörben foglalkoztatottak közhatalmi funkciót nem látnak el, ami szükségtelenné teszi a köztisztviselői minőséggel való felruházást. Az ügykezelők és a fizikaiak jogviszonyának általános munkaviszonnyá való átminősítése helyzetük rendezéséhez járul hozzá azáltal, hogy csökkenti velük szemben bizonyos kötelmek és kötöttségek érvényesítését. A tervezetben megfelelő garanciák, mindenekelőtt a bér csökkenésének kizárása, a juttatások biztosításának kötelezettsége és a felmentés vagy felmondás kedvezőbb szabályok alapján történő megítélése biztosítják munkafeltételeik és munkabérük védelmét.

Új elem a köztisztviselők jogállását szabályozó törvénymódosításban, hogy kötelezővé teszi a vagyonnyilatkozat megtételét a köztisztviselőnek, valamint a vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére. Tudomásom szerint a tervezet készítésekor a Belügyminisztérium áttekintette az európai gyakorlatot, így a dokumentumban található javaslat megfelel az európai gyakorlatnak és tendenciáknak.

Fontos tudnunk, hogy jelenleg az OECD 21 tagállamában van vagyonnyilatkozat. A bizottsági vitában sok szó esett róla, aztán azóta itt az általános vitában is sokat beszéltünk erről. Az ellene szólók elsősorban azt hozták fel, hogy az érintettek túlnyomó többségének nincs mit bevallania. A most folyó általános vitában is többen kifejtették azt, hogy a vagyonnyilatkozatok megtétele nem elég hatékony eszköz a korrupció visszaszorításában. A magam részéről ez utóbbi álláspontot nem teljesen osztom. Való igaz, ha csak ezt az egy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget tekintjük önmagában, akkor ez kijátszható, ám más eddig megtett és megtenni tervezett intézkedéssel együtt már több mint valószínűsíthető, érzékelhető a hatása. További előnye, hogy ennek az új jogintézménynek a bevezetése javíthatja a közszolgálat átláthatóságot, a vele szembeni bizalom erősítését.

A bizalom erősítése irányába hatnak a törvénytervezetbe bekerült etikai elemek is. Ismereteim szerint ezek az előkészítés során sokat módosultak, hiszen a korábbi változatokhoz képest e tekintetben egy ajánlás irányába mozdult el a tervezet. Ezzel együtt természetesen egyet tudok érteni azzal a véleménnyel, mely szerint a szakmának kellene működtetni és ellenőrizni az etikai rendszert. Ennek sajnos azonban komoly akadálya, hogy a közigazgatásban nincs kötelező kamarai tagság, aminek okán hagyományok sincsenek.

Úgy gondolom, hogy az aggodalmaskodókat meg kellene nyugtassa az a körülmény, hogy az előterjesztők - elmondásuk szerint - figyelembe vették az érdekképviseletek e tárgyban tett észrevételeit és javaslatait. Meglátásom szerint megfelelő tapasztalatok után a későbbiekben vissza lehet térni az etikai kérdésekre is.

A javaslat kötelezővé teszi a pályázatot a vezetők meghatározott körében. Ez esélyt teremt arra, hogy a mai utánpótlási gyakorlatot meghaladjuk, javítva ezzel az esélyegyenlőség és a szakmai követelmények szempontjainak érvényesülését.

Új eleme az előttünk fekvő előterjesztésnek, hogy a fejlett országok gyakorlatával harmonizálva, bevezeti az évenkénti teljesítményértékelést, és azt összekapcsolja a teljesítménydíjazással. A teljesítményértékeléssel kapcsolatosan az előkészítés szakaszában, de a bizottsági vitában is voltak olyan vélemények, melyek kételkedtek a majdan lefolytatandó értékelések szakmai megalapozottságában és objektivitásában. Értesülésem szerint várható, hogy a szükséges egységes szempontok érvényesülése érdekében a Belügyminisztérium módszertani ajánlást fog kiadni.

Kiemelt fontosságú új eleme a törvénytervezetnek a kiemelt főtisztviselői kar létrehozása.

 

 

(19.40)

 

 

Ez megfelel az európai uniós tagállamok gyakorlatának. Ezekben az országokban mindenütt van a köztisztviselőknek egy olyan köre, akik stratégiában és nem ágazati keretekben gondolkodnak. Általában a miniszterelnök mint a közszolgálat első számú vezetője, maga nevezi ki ezeket a főtisztviselőket. Ez olyan rendszer és olyan célkitűzést megvalósító intézmény, amelynek a létrehozása az európai uniós csatlakozás előtt nagyon fontos, mert a közigazgatásban nélkülözhetetlenül szükség van kiemelt felkészültségű és megfelelő gyakorlattal rendelkező, esetleg a versenyszférából érkező, megfelelően fizetett szakemberekre.

Itt elérkeztem az érintettek számára legfontosabb kérdéshez, a köztisztviselői illetmények kérdésköréhez. A törvénytervezet az illetménytáblák tekintetében is jelentős változást kezdeményez. Ennek eredményeképpen 2004. január 1-jéig, több lépésben, mintegy 70 százalékos illetményemelésre kerül sor. Ez azért kiemelt fontosságú, mert közismert tény, hogy a versenyszféra elszívó hatása az elmúlt időszakban jelentősen erősödött, mely tendenciáját tekintve súlyos következményekkel is járhat, ezért fontos, hogy ennek az elmaradásnak a tendenciáját fékezzük, majd megállítsuk, melynek ez az első fontos és nagyon lényeges lépése. Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy természetesen komolyan azt gondolom, ha erre a kormányzatnak idén, jövőre nagyobb keretlehetőségei lennének, nyilvánvalóan ebben az irányban nagyobb lépéseket is lehetne tenni, ezt kívánatosnak is tartanám, de most - amennyire tájékozott vagyok ebben a kérdésben - van egy keret, amely nem tesz lehetővé ennél nagyobb lépést.

Kiemelendőnek tartom, hogy az illetmények emelkedése nemcsak a klasszikus köztisztviselői kar körülbelül 110 ezres létszámát érinti, hanem a rendvédelemben foglalkoztatott közel 70 ezer munkavállaló helyzetét is erősíti, sőt a törvénymódosítás az igazságügyi és a bírósági, ügyészségi alkalmazásban álló alkalmazottak helyzetére vonatkozóan is tartalmaz pozitív intézkedéseket.

Az illetményekkel kapcsolatos kérdésre egy kétpercesben már kitértem, ezt most nem részletezném, viszont az illetmények témaköréhez tartozik még az a gondolat is, hogy az előterjesztés nem tartalmazza azt a korábbi szándékot, hogy legyen 14. havi fizetés és a 35 éves jubileumi jutalom. Erre többször is emlékeztetnek. Ezzel kapcsolatosan elfogadom az előterjesztők azon álláspontját, hogy ezek az elemek a költségvetés korlátozott teherbíró képessége miatt nem kerülhettek be, illetve a kormány indokoltan úgy mérlegel, hogy a bérreformra, a bérrendszer és a bértábla erősítésére használja fel ugyanezen forrásokat.

A törvénytervezet két új érdekegyeztetési fórumot hoz létre. Erről kollégám már szólt, nem térnék ki rá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva az elmondottakat, a köztisztviselői kar kategóriába tartozók szűkítése, a vagyonnyilatkozat bevezetése, az etikai kódexben foglaltak fokozott érvényesítése, a kötelező pályáztatás bevezetése, a teljesítményértékelés bevezetése, illetve az erre alapozott díjazás, a főtisztviselői kar létrehozása, az emelkedő illetmények, az új érdekegyeztetési fórumok létrehozása, valamint a most fel nem említett számos új elem nemcsak az európai elvárásoknak való megfelelést, hanem egy minőségében és teljesítőképességében a mait fokozatosan meghaladó köztestület létrehozását jelenthetik. Ezért a szükséges módosító javaslatok beépítésével a törvénymódosítás elfogadását támogatom és szorgalmazom.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  167  Következő    Ülésnap adatai