Készült: 2020.06.06.20:36:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (2015.03.19.), 2. felszólalás
Felszólaló Potápi Árpád János (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 20:35


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Vasárnap ünnepeltük az 1848-as forradalom és szabadságharc 167. évfordulóját. 1848 változást hozott nemcsak a nemzetről való gondolkodásban, de a gazdaságról való gondolkodásban is. Ennek a szemléletváltásnak a legkiemelkedőbb képviselője Széchenyi István volt, aki már 1830-ban megjelent művében, a Hitelben megírta, hogy mi a teendő, ha Magyarország gazdaságát új alapokra akarjuk helyezni. Azt írja: „Semmi sem emelheti fel anyaföldünket, csak agyvelőnk és kezeink.” A magyar kormány az elmúlt években azon dolgozott, hogy megadjon minden támogatást azoknak, akik anyaföldjükön, szülőföldjükön ‑ legyen az a mai Magyarország területén vagy a szomszédos országok magyarok által lakott régióiban ‑ szeretnének eszükkel és kemény munkával boldogulni.

2010, akárcsak 1848, változást hozott a nemzetről való gondolkodásban is, de változást hozott a gazdaságról való gondolkodásban is. Első intézkedésként megadtuk a magyar állampolgárságot nemzettestvéreinknek, hogy a magyar nemzet újra egy lehessen. Ma már 710 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és több mint 670 ezren tették le az állampolgársági esküt. Megteremtettük a nemzeti gazdaságpolitikát, megerősítettük az ország gazdaságát, hogy ezzel egész nemzetünk erősebb és önbizalommal teli lehessen. Ezen vonalak mentén úgy alakítjuk a nemzetpolitikát s ennek eszközét, a támogatáspolitikát, hogy az szolgálja a nemzet egészét, gyarapodó közösséget formálva a XXI. századi magyarságból.

Az újraalakult Magyar Állandó Értekezlet 2011-ben elfogadta az új nemzetpolitikai stratégiát. A dokumentum elfogadásával a MÁÉRT tagszervezetei megállapodtak az összmagyarság jövője kapcsán lefektetett alapvetések közös, egyeztetett gyakorlati megvalósításában, végrehajtásában. A nemzetpolitikai stratégiai dokumentum a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében fogalmaz meg célokat, amelyet négy fő területen bont ki: számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodás tekintetében.

Ennek a stratégiának az egyik alappillére volt a támogatáspolitika gyökeres átalakítása. A Bethlen Gábor Alap egy 2010-es törvény alapján jött létre abból a célból, hogy egységbe fogja a nemzetpolitikai forrásokat és egységes támogatási rendszert működtessen. Az új támogatáspolitika céljai között szerepel, hogy a külhoni magyarok támogatásában hosszú távú tervezésre van szükség. Ennek megfelelően a középpontba az eseti jellegű támogatások helyett az intézmények támogatása került. Hangsúlyossá vált, hogy az erőforrásokat megfelelően kell összpontosítani, a forrásfelhasználást pedig folyamatosan kell ellenőrizni. Egyszerűbb és átláthatóbb rendszer létrehozására törekedtünk.

Ennek eredményeképpen a korábbiakban alkalmazott regionális döntéshozatali vagy úgynevezett alkuratóriumi rendszert felülírta a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény, kijelentve, hogy a BGA forrásai felett egy négytagú bizottság rendelkezik, döntés-előkészítő jogköre pedig a kollégiumnak van.

A bizottság tagjai 2013-ban a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár voltak. Ez mára módosult, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár helyett a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos lett a bizottság tagja. A bizottság a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásainak figyelembevételével irányítja az alap működését.

A szemléletváltásnak köszönhető az is, hogy megfogalmazódott: a nemzetpolitikára fordított forrásoknak is növekedniük kell. A magyar kormány továbbra is elkötelezett ennek az összegnek a folyamatos növelése mellett. 2013-ban ez az összeg 15,11 milliárd forint volt, ebből 11,5 milliárd forint a Bethlen Gábor Alap támogatásaként jelent meg a költségvetésben. Az alap 2013. évi bevételei az egyéb bevételekkel együtt összesen 15,7 milliárd forintot tettek ki. Ennek kapcsán bátorkodom megjegyezni, hogy a kormány az idei évben 17,62 milliárdot költ erre a területre.

Ami a kiadásokat illeti, a Bethlen Gábor Alap a 16 milliárd forintos előirányzatból 15,19 milliárd forintot fordított támogatási célra, 810 millió forint a Bethlen Gábor Alap Zrt. működtetését szolgálta. A központi és regionális pályázatok keretében 600 millió forint került kifizetésre. Ebből 400 millió forint központi, 200 millió forint regionális pályázati felhívás keretében lett meghirdetve. A külhoni magyarok vitalitását mutatja, hogy a központi felhívásra 1907, a regionális felhívásra pedig 2027 darab pályázat érkezett be. A „Szülőföldön magyarul” pályázat során 250 541 magyar iskolába járó gyermek részesült oktatási-nevelési támogatásban, 2731 felsőoktatásban tanuló pedig hallgatói támogatásban. Nem a Bethlen Gábor Alap hibája, hogy ezeket a támogatásokat végül csökkentett összegben tudtuk csak kifizetni.

Az 1259/2013. számú kormányhatározat az egyenlegjavulás érdekében 500 millió forint megtakarításra kötelezte a Bethlen Gábor Alap bizottságát. Az intézkedés az év második negyedévében még kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat terhére történhetett csak meg. A BGA bizottsága végül úgy döntött, hogy minden meghirdetett támogatási konstrukció megmarad, az oktatási-nevelési támogatás is, azonban csökkentett összeggel került kifizetésre. Az egy főre jutó éves összeget 22 400 forintról 17 200 forintra módosították. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Szégyen!)

A Bethlen Gábor Alap a 2013-as évben 465,3 millió forinttal támogatta a Határtalanul!-prog­ramot, amelynek célja, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal tanulmányai során legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire. Hiszem, hogy ez a program nagyban szolgálja a Kárpát-medencei kapcsolatok erősödését.

(9.10)

Már említést tettem arról, hogy az új támogatáspolitikában meghatározó szerep jut a hosszú távú szemléletmódnak. Ennek mutatója a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelyeket a Magyar Állandó Értekezlet iránymutatásai alapján a BGA bizottsága jelölt ki. 2013-ban 53 nemzeti jelentőségű intézményt támogattunk összesen 5,75 milliárd és 118 nemzeti jelentőségű programot 189,1 millió forintból.

Államtitkárságunk kiemelt éves tematikus programjaival a külhoni magyar oktatási intézmények megerősítését állítottuk középpontba. 2012-ben az volt a célunk, hogy felhívjuk a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvű óvodai nevelés fontosságára. 2013-ban a külhoni magyar szülőket igyekeztünk meggyőzni arról, hogy gyermekeiknek magyar nyelvű iskolát válasszanak. Az egész évet átívelő projekt a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.

Az új nemzetpolitikai stratégia azonban nemcsak a külhoni magyarság számbeli és szellemi gyarapodását jelöli meg átfogó célként, hanem a külhoni magyar közösségek jogi gyarapodását is. Ezt hivatott elősegíteni a Dr. Szász Pál tanulmányi ösztöndíj, amelyet 2012-ben alapítottunk, együttműködve a Bethlen Gábor Alappal. Az ösztöndíj célja, hogy jól képzett, a nemzet iránt elkötelezett, a magyar és a többségi állam szerinti szaknyelvet egyaránt ismerő, mindkét országban tapasztalatokat szerzett jogászokkal rendelkezzenek a közösségek. A Budapesti Ügyvédi Kamara vállalta, hogy részt vesz a program szakmai részének megvalósításában, továbbá elvégzi a szakmai feladatok értékelését. Az alapkezelő évente 25 főnek nyújt ösztöndíjat az adott tanév 12 hónapjára. A támogatásban részesülő hallgató munkáját, képzését az adott szakterületen elismert gyakorló ügyvéd, tutor segíti.

Ahogy ez a beszámolóból is kitűnik, a BGA forrást biztosít a Magyarság Háza működéséhez. Az intézmény, amelyben a Nemzetpolitikai Államtitkárság is 2014. július óta helyet kap, a pozitív magyarságképet, a nemzeti összetartozást hivatott erősíteni. 2013-ban a BGA 939 millió forinttal támogatta a Magyarság Háza projektet. Ennek keretében jött létre a 2014. október 22-én átadott „Mi, magyarok” kiállítás, amelynek célja, hogy elsősorban a gyerekek, a fiatalok számára átélhető élményekkel közvetítse a nemzeti identitásunkat meghatározó elemeket, a történelmi, kulturális, tudományos értékeket. Örömmel jelenthetem, hogy a megnyitás óta a kiállításnak közel ötezer látogatója volt, és ami nagy eredmény számunkra, hogy ennek az 50 százaléka diák.

Az elvégzett feladatok és a megvalósult programok fényében elmondható, hogy a vizsgált időszakban, tehát 2013-ban jelentős előrelépéseket tettünk a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítása terén. Szeretném kiemelni, hogy mind a bonyolult támogatási rendszer leegyszerűsítése, mind az átláthatóság növelése terén számottevőek az eredmények. Ennek kapcsán szeretném közölni, hogy az Állami Számvevőszék teljes egészében rendben találta a külhoni magyarság támogatásait koordináló Bethlen Gábor Alapkezelő működését a vizsgált 2013. évre vonatkozóan. A jelentés szerint a gazdálkodás megfelelő, pénzügyileg, számvitelileg is kiegyensúlyozott volt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a mai vita ‑ csakúgy, mint többször már ‑ igazából nemcsak a Bethlen Gábor Alap jelentéséről, hanem általában a magyar nemzetpolitikáról is szól, ezért engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az aktualitásokról is.

Biztos vagyok abban, hogy a történelemkönyvek méltán számolnak majd be arról a pillanatról, amikor az Országgyűlés 2010. május 26-án lehetővé tette a magyar nemzet közjogi egységét, egyesítését. Az ekkor módosított állampolgársági törvény eredményeképpen ‑ ahogy azt beszédem elején is jeleztem ‑ eddig összesen 710 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és több mint 670 ezren tették le az állampolgársági esküt. Hatalmas szám ez, de örömmel számolhatok be arról, hogy az állampolgársági kérelmek most is folyamatosan érkeznek.

Négy év kényszerszünet után, 2010. november 5-én újraindítottuk a Magyar Állandó Értekezletet, így most már évente egyszer összeül a teljes magyar politikum, hogy a minket érintő ügyeket közösen tárgyalhassuk meg. Biztató, hogy a szervezet a legutolsó, 2014. november 20-ai ülésén is egyhangú zárónyilatkozatot fogadott el.

A magyar kormány még egy nagy adósságot törlesztett, amikor 2011. november 17-én megalakította a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amely megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. Ezzel a világ magyarsága elfoglalhatja azt a helyet a nemzetpolitika alakításában, amely őt megilleti. A szervezet zárónyilatkozataiban üdvözli azokat a programokat, amelyeket a kormány a diaszpóra identitásának megőrzése érdekében indított.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság kezdeményezéseként 2015 folyamán immár harmadik alkalommal valósul meg a Kőrösi Csoma Sándor-program azzal a céllal, hogy a diaszpóra magyarságát megszólítsa, a nemzeti identitást megerősítse, illetve a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezését a kiérkező ösztöndíjasok által segítse és fejlessze. 2013. december 20-án írtuk ki először pályázati felhívásunkat, ami az első nagyszabású program volt a rendszerváltozás óta kifejezetten és kizárólag a diaszpórára irányuló kezdeményezésként. Az ösztöndíjprogram keretében magyarországi fiatalok látogatnak el a diaszpóra közösségeihez, ahol magyarnyelv-órák szervezésével, néptáncoktatással, ünnepi események és kulturális rendezvények szervezésével, cserkészcsapat alapításával, továbbá más közösségépítő tevékenységekkel segítik mindennapi munkájukat, és erősítik a Magyarországhoz való kötődésüket. Idén a program célországai bővültek, az új helyszínek között szerepel Dánia, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország is. Közel egymilliárd forint állt rendelkezésünkre az idei évi program lebonyolítására, mely során ‑ csakúgy, mint tavaly ‑ száz ösztöndíjas kerül kiküldésre.

A program sikere és a pozitív visszajelzések sora indított bennünket arra, hogy a modellt a Kárpát-medence szórványmagyarságára is alkalmazzuk. Március 15-én hirdettük meg a Petőfi Sándor-programot, amely az egykori Monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Lengyelországot. A pályázat keretén belül 50 magyar fiatal kerül majd kiküldésre. A program lebonyolítására 350 millió forint áll rendelkezésünkre.

A diaszpóra fontosságát jelzi az új magyar nemzetpolitikában a Mikes Kelemen-program, amely a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokról és tárgyi örökségekről való gondoskodást tűzte ki célul. A nemzetpolitikáért felelős államtitkárság az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködve arra vállalkozott, hogy a program segítségével megakadályozza a magyar örökségek elvesztését, és rendezett formában összegyűjtve gondoskodjon azok későbbi hasznosulásáról. Százezer könyvnyi anyag gyűlt össze, amelynek a fele került eddig hazaszállításra.

Idén a Mikes Kelemen-program keretében létrehoztunk egy gyűjteményt a Magyarság Háza közreműködésével, amely megőrzi és bemutatja az értékes magyar hagyatékokat rendszerezve, hogy fennmaradhassanak a jövő generációi számára. A központ feladata lesz a magyar művelődés- és tudománytörténet szempontjából fontos diaszpóragyűjte­mények adatbázisban való feldolgozása kutatási célokra, a diaszpórában élőkkel való kapcsolat erősítése, a magyar emigráció történetének bemutatása, állandó és időszaki kiállítások, tudományos és ismeretterjesztő előadások, konferenciák formájában.

(9.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! 2010 óta nagyon sok mindent letettünk az asztalra, amelyek a magyar nemzet szimbolikus összetartozását megerősítették. Folytatnunk kell azonban ezt a munkát. Ki kell töltenünk a létrehozott keretet, és valós lépéseket kell tennünk a külhoni magyarság boldogulása érdekében, hogy a határainkon kívül élő magyarok a szülőföldjükön meg tudjanak élni, családot tudjanak alapítani, gyerekeket tudjanak vállalni és nevelni, azoknak jövőképet tudjanak nyújtani. Ez a gazdaságpolitika eszközeinek bevonása nélkül elképzelhetetlen. Ennek értelmében döntöttünk úgy, hogy 2015-öt a külhoni magyar szakképzésnek szenteljük. Ennek részeként valamennyi külhoni magyar régióban a koordináló partnerszervezetek segítségével, az oktatási intézmények és a munkaerőpiac képviselőinek bevonásával elkészülnek a régiók szakképzésének fejlesztésére vonatkozó koncepciók és cselekvési tervek a 2015-2020 közötti időszakra. Az ezen koncepciók mentén összeállított cselekvési tervek megvalósítását támogatjuk a tematikus évünk során.

A koncepciók és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek megvalósításának érdekében a magyar kormány érintett tárcáinak képviselői, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium, illetve a külhoni magyar koordináló partnerszervezetek együttműködési megállapodást kötnek a külhoni magyar szakképzés fejlesztése érdekében. Ez Kárpátalján már megtörtént, a vajdasági koncepciót pedig éppen a tegnapi napon írtuk alá Magyarkanizsán. A program során tanműhelyek, tangazdaságok fejlesztését támogatjuk, és számos más programelem is megvalósul majd. A magyar kormány segítségével két szakképző intézményt alapítottunk meg eddig. 2014. szeptember 26-án a II. Rákóczi Ferenc Főiskola fenntartásában nyílt egy ilyen intézmény Beregszászban, október 3-án pedig Kolozsvárt a református egyház fenntartásában; mind a kettőt Orbán Viktor miniszterelnök úr nyitotta meg.

Emellett engedjék meg, hogy megemlítsem, a Nemzetpolitikai Államtitkárság 100 milliós keretből Kárpát-medencei testvérvárosi programot indít abból a célból, hogy ösztönözze a Kárpát-medencei települések közötti kapcsolatépítést, illetve elősegítse a már meglévő kapcsolatok elmélyítését. A program 100 milliós keretből valósul majd meg, melyből az érintett települések rendezvényenként maximum 2,5 millió forintos összegre pályázhatnak.

Tisztelt Ház! Megalkottuk azokat a jogszabályokat, felállítottuk azokat az intézményeket, amelyek az újraegyesített magyar nemzet összetartozását a gyakorlatban is meg tudják valósítani. Ezek nagyon fontos lépések voltak. Az építmény alapja elkészült, szilárd alapot építettünk. Az építkezést azonban folytatnunk kell, és ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai