Készült: 2020.09.27.03:33:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

57. ülésnap (2007.03.19.), 245. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:25


Felszólalások:  Előző  245  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Érdekes műfaj a beszámoló, és érdekes azokat a szempontokat meghatározni, amelyek szerint az ember állást foglal abban a kérdésben, hogy egy beszámoló elfogadható vagy nem elfogadható, vagy mennyiben fogadható el, hiszen végül is egyetlenegy döntést lehet hozni, egy igen vagy egy nem gombot lehet megnyomni, és kifejezni az embernek a véleményét egy beszámoló fölött. Természetesen úgy gondolom, elég magas fokon működik a parlamentben, és úgy látszik, a parlamenten kívül is a felelősségelhárítás kérdése, mert azt gondolom, hogy azért a helyzetért, amiben most vagyunk és itt tárgyalunk, mindenkinek megvan a maga felelőssége.

Azt mondhatjuk, elfogadhatjuk, hogy kifogásokat kereshetünk, hogy egy 2005-ös beszámolót miért kell 2007 márciusában tárgyalni, de nem hiszem, hogy felmenthetjük magunkat ebben a kérdésben, hiszen ha így működne egy részvénytársaság, hogy 2005-ös beszámolót 2007-ben fogadnának el, az a részvénytársaság biztos, hogy felszámolás alá kerülne. Ráadásul - hogy kicsit oldjam a felszólalók közötti véleménykülönbséget - ez a határozati javaslat nem adja meg azt a lehetőséget, hogy a beszámoló tartalmáról szavazzon valaki, és a beszámolóról mint egy gazdasági társaság költségvetési kérdéséről, amelynek el nem fogadása valóban olyan következményekkel jár, mint ahogy Pető Iván, az SZDSZ vezérszónoka mondta. Természetesen ez felelősség, a közgyűlés felelőssége. Adott esetben a közgyűlés alatt értendő a parlament felelőssége, hogy költségvetési szempontból az MTI Zrt. működését biztosítani szíveskedjék a közgyűlés.

Ugyanakkor ez a késői tárgyalása a dolgoknak azt is jelenti, hogy a számviteli törvény szabályainak nem fog megfelelni ez a határozatunk, hiszen ennek a határozati javaslatnak a második pontja úgy szól, hogy a 2005-ös mérleg elszámolása a korábbi évek eredménytartalékával rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy akkor nem tudni, hogy a 2006-os év mérlegét mi alapján és hogyan készítették el. Tehát felvetődnek olyan törvényességi kérdések ebben az esetben, amelyek tekintetében a mulasztásunkat, azt gondolom, nem lehetséges másra hárítani, ezzel szembe kell nézni. Ez vonatkozik arra is, hogy az Állami Számvevőszék által megfogalmazott kritikának ránk vonatkozó részét tudomásul kell vennünk.

Ezért nem nagyon örülök ennek az alapító okiratnak sem, hiszen értelmesen alapító okiratot csak törvénymódosítással együtt tehetett volna. Például meg szeretném említeni, amikor az alapító okiratban a TTT-t határozza meg, mint aki az elnökkel a munkaügyi szerződést megköti. Azáltal, hogy ebből a lehetetlen helyzetből kialakult ez a gyakorlat, mi még nem szentesíthetjük, hogy a gazdasági társasági törvénnyel szemben egy alapító okirattal ezt a kérdést megoldottuk olyan módon, akkor hozzá kell nyúlni a probléma gyökeréhez, akkor a magyar parlament mint közgyűlés ezt a jogkörét valamilyen módon törvényi formában kell hogy átruházza, mert egy alapító okirat nem lesz soha egyenlő egy törvényi szabályozással. Tehát komoly kérdések merülnek itt fel, és én azt gondolom, nem lehet azzal elintézni, hogy a TEÁOR-jegyzéket átírták, tehát az új TEÁOR-ral ezeket a technikai dolgokat megoldottuk, poroljuk le, és a lelkiismeretünk pedig nyugodjon meg, hogy megtettük azokat a kötelezettségeinket, amelyeket egyébként nem tettünk meg.

Itt van a kérdés másik része is, hogy amikor erről a kérdésről szavazni kell, akkor természetesen külön kellene választani azokat a kérdéseket, amelyekben a magyar parlament eljár mint a részvénytársaság közgyűlése. Ebben a tekintetben osztom azok álláspontját, hogy a törvényi kötelességünknek tegyünk eleget, és biztosítsuk szavazatunkkal a részvénytársaság gazdasági társaságként való működését.

De az a probléma, hogy így megkerüljük - és ez az országgyűlési határozati javaslat is megkerüli - a tényleges tartalmi kérdéseket, hiszen egybefoglalja, hogy elfogadja, tudomásul veszi a beszámolót, és az abban foglalt eredménykimutatást jóváhagyja. Ez logikailag két elválasztandó kérdés. Én azt mondom, hogy a mérlegeredményt a könyvvizsgálói ÁSZ-jelentéssel együtt, természetesen az a kötelezettségem, hogy elfogadjam, hiszen ennek ellenkezőjét nem is tudnám bizonyítani, és nem is kívánom bizonyítani, az a valódiság elvének megfelel, tehát el kell fogadnom. Az a tisztességes eljárás, hogy elfogadom.

De hogy ezt egy mondatban, a beszámoló tartalmi részével együtt fogadjam el, holott a beszámoló tartalmi részével kapcsolatban lehetnének kifogásaim, ebből is látszik, hogy az Országgyűlés nem alkalmas a közgyűlési szerepének betöltésére. Most kellene igazából mint közgyűlési tagnak azokat a kérdéseket felvetnem, hogy nagyon szép dolog, hogy az MTI vezető tisztségviselője az előfizetők csökkentéséről beszél, a vezető tisztségviselő beszél a hírpiac változásairól, a hírverseny hiányáról, mintha egy részvénytársaság vezetésének egy gazdasági környezet feltérképezésével és a kihívásokra adott válaszával nem arra kellene ösztökélnie a részvénytársaságokat, hogy ezekre a kihívásokra megfelelő válaszokat adjon.

Természetesen a jövőre vonatkoztatva mondom, hogy azt gondolom, valóban egy olyan jogalkotási elképzeléssel kell a magyar parlamentnek rendelkezni, ahol jogrendben gondolkozik, és nem egyes jogszabályokban. Hogy ez alkalmas-e arra, hogy egy közszolgálati törvény meghozásával a parlament e jogrendben gondolkozzon, egyik lehetséges megoldás, de nem feltétlenül üdvözítő, és nem feltétlenül eredményes. Kétségtelen tény, ahogy a beszámolóból is kitűnik, és ahogy az Állami Számvevőszék is rámutat, azt gondolom, hogy ha a közszolgálati megrendelők gazdasági helyzete megromlik, nyilvánvaló, a megrendelő pozícióból romlani fog a Magyar Távirati Irodának is a gazdasági helyzete.

(21.10)

Ugyanakkor, ha mind a három intézményt együtt tekintem, azt is látni kell, hogy alapvetően nem lehetnek bevételorientáltak, a közszolgálatiság soha nem lehet versenyképes a gazdasági élet más szereplőivel. Hogy egy példánál maradjak: ez olyan, mint a lóverseny; a lóversenyben legalább tisztességes szabályok vannak, mert ott hendikepversenyt vívnak. Nem lehetséges úgy viselkednünk, hogy piacosítottnak tekintünk olyat, amit nem lehet piacosítani, akkor pedig a közszolgálatiságot valakinek meg kell fizetni. Ez pedig nem lehet más, mint a költségvetés. Ezért is nehéz értékelni, mondjuk, a 2005. évet gazdasági szempontból, mert kétségtelen tény, hogy a gazdasági eredmény kimutatásánál a 27 százalékos létszámcsökkentés egy MTI típusú részvénytársaság gazdasági szerkezetében nagyon jelentős megtakarítást jelenthet, és az adott évben eredményes lehet. A kétségeim abban támadnak, hogy a következő években ezek a lépések elegendők-e, vagy milyen további tartalékok lehetségesek a Magyar Távirati Irodánál.

De azt is látni kell, hogy ezt azzal együtt kell tekinteni, hogy a 2005-ös finanszírozása a részvénytársaságnak ezek szerint megfelelő volt. Kétségtelennek tűnik, hogy a 2006. év milyen, és a kérdésem az, hogy milyen lesz a finanszírozása a 2007. évnek, és ha nem elegendő, nem megfelelő a finanszírozása, az milyen következményekkel járhat.

Tisztelt Ház! Összefoglalva: az egyik tanulság az, hogy a mai vita és ez az egész helyzet ismételten bebizonyítja azt, hogy a jogalkotás szempontjából egy nem megfelelő minőségű törvény született, amikor a nemzeti hírügynökségről a törvényt megalkotta a parlament. Annak ellenére született nem megfelelő törvény, hogy már egy éve voltak a médiatörvénynek tapasztalatai. Egy rossz felvetésre adott rossz válasz a nemzeti hírügynökségi törvény. Ezt nem lehet alapító okiratok módosításával vagy látszólagos módosításával korrigálni. Azt is látni kell, hogy az egészet rendszerben szemlélve, együtt kellene tekinteni.

Ha ezeket a tanulságokat a magyar parlament nem vonja le, akkor nem hiszem, hogy ezekben a kérdésekben jelentősen előbbre tudnánk lépni. Nem lehet "Werbőczy-utódok toldozzák-foldozzák" módjára viseltetni ebben a helyzetben. Ez a tanulság egyik része.

A tanulság másik része, hogy nem hiszem, hogy korrekt és tisztességes olyan határozati javaslatot előterjeszteni, ahol a közgyűlési hatáskörben azt mondom, hogy tisztességes eljárás, ha igennel szavazok, ugyanakkor nem fejthetem ki a véleményemet a szavazattal a tartalmi kérdésekről, hogy az MTI ebben az évben, a 2005. évben tartalmilag milyen munkát végzett, ez a beszámoló hűen tartalmazza-e azt a tartalmat, amit a 2005. évben tett vagy nem tett meg a Magyar Távirati Iroda. Erről a kérdésről nem tudok most itt vitát nyitni, és nem tudom szavazatommal kifejezni ezt a kérdést azért, mert ez a határozati javaslat erre ilyen formában nem ad alkalmat. Véleményem szerint külön kellene szavazni az MTI-beszámoló tartalmi kérdéséről, tehát szét kellene választani a közgyűlési hatáskörben hozott szavazatot attól a szavazattól, amit mint magyar parlamenti képviselő és a közszolgálat iránt elkötelezett képviselő szeretnék megtenni. Jelen határozat erre alkalmat nem ad.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  245  Következő    Ülésnap adatai