Készült: 2020.09.29.12:44:42 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 98 2014.11.19. 9:39  1-157

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Teljes mértékben egyetértek Boldog István képviselőtársammal. Azt gondolom, hogy azoknak, akik a közmunkát vállalják, az mind morálisan, mind emberileg egy rendkívül fontos dolog. Sokkal jobb dolgozni, foglalkoztatottként elmenni reggel egy munkahelyre, mint segélyt felvenni és 20 ezer forintból tengetni az életünket. Engedjenek meg nekem egy példát: az én szülővárosom Demecser, ahol mintegy ötszáz embert foglalkoztatunk a közmunkaprogramban. Azt gondolom, ez az első lépés ahhoz, hogy kivezessük őket a hátrányos helyzetükből, és visszavezessük őket a munka világába. S nyilvánvalóan ez az a költségvetés, amely az első esélyt megteremti arra, hogy egy fejlettebb rendszerben normálisabb vagy rendezettebb munkát tudunk majd a számukra biztosítani.

Magyar Zoltán képviselőtársamnak szeretném elmondani ? bár nincs itt a teremben ?, hogy ez a költségvetés egy békés, nyugodt munka és a kiegyensúlyozott kormányzás időszakát jelenti. Egy reális, pontosan megtervezett központi költségvetésről van szó, amelynek a legfontosabb kérdése mindig az, hogy mennyi pénz marad a lakosságnál, az embereknél. Az elmúlt években úgy növekedett a lakosság széles rétegeinek a jövedelme, hogy az állam egyúttal felelős gazdálkodást folytatott, az államadósság mértéke csökkent, a pénzügyi fegyelem erősödött. Ez igaz az önkormányzatokra és az önkormányzati rendszerekre, hiszen egy önkormányzat ma már nem tud csak úgy adósságot növelni, ahhoz, hogy hitelt tudjon felvenni, az állam hozzájárulására van szükség.

Amiről szeretnék beszélni, az a központi kormányzat tekintetében elsődlegesen a bürokrácia csökkentése. Üdvözlendőnek és fontosnak tartom, hogy a kormány szükségesnek tartja a bürokrácia csökkentését, ami egyformán érdeke a lakosságnak és a gazdasági szereplőknek. Azt gondolom, hogy a bürokrácia csökkentése az ország gazdasági versenyképességének a további javításához elengedhetetlenül szükséges.

(17.00)

Vizsgáljuk továbbá, hogy milyen megosztásban lehet még hatékonyabb, gyorsabb, egyszerűbb az államigazgatás, a közigazgatás, és az állam milyen további szolgáltatásokkal tudja majd csökkenteni vagy könnyíteni a mindennapok terheit.

A bürokráciacsökkentés menetére a kormány által felkért Államreform Bizottság fog javaslatot tenni. 2015 januárjától csökken az ügyintézési határidő a jelenlegi átlagos 21 napról 15 napra, ami legfeljebb 15 nappal hosszabbítható majd meg. 2015 őszére több kormányablak is lesz, amelyek nemcsak közigazgatási szolgáltatásokat fognak majd nyújtani, hanem szerepük lesz az új pénzügyi rendszerben is, és az új nemzeti közmű-szolgáltatási rendszerben is.

2016-tól 2018-ig az állami rezsicsökkentés valósul meg, egyes bírósági illetékek folyamatos kivezetése, csökkentése történik majd meg az igazságügyi rendszer részeként. 2016. július 1-jétől megindul a közszolgálati életpályamodell, ami a köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre vonatkozik. A kormány célja tehát az ? és ezt a parlamenti frakciónk üdvözli ?, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban szélessávú internet legyen, és a vállalkozások számára is egyre nagyobb arányban legyen elérhető az elektronikus ügyintézés.

A második kérdés, amiről szeretnék önöknek beszélni, az Igazságügyi Minisztérium fejezetét érinti. Nagyon fontos a célok meghatározása és felsorolása. A minisztériumnak alapvetően két fontos célkitűzésével értek egyet: a magyar alkotmányos identitás védelme és a nemzetközi színtéren való elfogadottság erősítése. Ezt rendkívül fontosnak tartom, valamint az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, a közbizalom növelését is. Mind a két kérdés nagyon fontos.

Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet még két módosításra tett indítványunkra. Az egyik az Alaptörvény alapjogi katalógusa szerint kiemelt figyelmet érdemel, ez az úgynevezett harmadik generációs alapjogok, úgymint az egészséges környezethez való jog. E tekintetben az úgynevezett zöldombudsmani intézmény magyarországi létrejötte modellértékű. Ebben a tekintetben éppen ezért mind az intézmény, mind pedig az általa védendő értékek hazai és nemzetközi népszerűsítése fontos célnak tekintendő. Ebben a tekintetben szeretnénk növelni az alapjogok biztosának a költségvetését.

A másik terület a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely kiemelt és fontos szerepet tölt be. E tekintetben az 1944-45-ös szovjet hatalomátvétel részleteinek a pontosabb megismerését tűztük ki a módosító indítványunkkal fontos prioritásként, és nagyon fontosnak tartanánk, hogy a költségvetés ebben a tekintetben is egy picit módosulna.

Engedjék meg, hogy még két területre felhívjam a tisztelt figyelmüket. Zugló polgármestereként kiemelt figyelmet fordítottunk a nemzet kulturális örökségének a megóvására, és soha nem gondoltam volna, hogy regnáló polgármesterként azzal fognak majd támadni mint politikust, hogy Zuglóban valósul meg a következő évek két legnagyobb beruházása: egyrészt a Városliget megújítása, másrészt a Puskás Stadionnak és a sportközpontnak, mondhatjuk, hogy olimpiai sportközpontnak a megépítése. Fontosnak és üdvözlendőnek tartom, hogy a költségvetésünkbe már ez beépült, és fontosnak tartom, hogy ez a munka is elkezdődjön.

Azonban az önkormányzatokról is kell néhány gondolatot szólni. Itt a közmunka már elhangzott. Még egy fővárosi kerület, egy zuglói önkormányzat is fontosnak tartotta a közmunkát, bár a pályázati felhívások tekintetében kissé hátrányosabb, mondjuk, a hátrányosabb régióban lévő településekkel szemben, azonban saját forrásból tudtuk ezt megtenni.

De nem szabad azt sem véka alá rejtenünk, hiszen azért volt egy olyan nyolcéves kormányzása ennek az országnak, amikor mind a lakosságot, mind a polgárokat, mind az önkormányzatokat és mind az államot eladósították. Én kifejezetten örömtelinek tartom azt a tényt ? és ez Magyarország költségvetésében tükröződik ?, hogy semmilyen pluszterhet, semmilyen olyan markáns terhet nem jelent az önkormányzatoktól átvállalt adósság rendezése, amely akár csak megbillentené a magyarországi költségvetést.

Viszont Zuglót kifejezetten segítette és támogatta, amikor átadtam a polgármesteri hivatalt, több mint kétmilliárddal volt több a kasszában. Amikor átvettem, akkor 11,6 milliárdnyi mínusz volt a költségvetésben. Persze, zárójel nyitva, ez a példátlanul nagy összeg arra sarkallta a jelenlegi városvezetést, hogy a legmagasabb tiszteletdíjat állapítsa meg.

Azt gondolom, hogy az önkormányzatoknak felelősen kell gazdálkodniuk. Nagyon erős pénzügyi szigort kérek a kormánytól, hogy írjon elő az önkormányzatok gazdálkodására nézve. Még egyszer olyan helyzetbe az önkormányzatok ne kerüljenek, mint amilyen helyzetben 2010-ben voltak.

Engedjék meg, hogy még egy nagyon rövid kérdést megemlítsek, ez a vállalkozásfejlesztés területe. El lehet mondani, hogy az európai uniós források nagysága egy jelentős forrást jelent a magyar polgárok, a magyar vállalkozások számára. A költségvetésben is üdvözlendő, hogy a források hazai társfinanszírozási része tükröződik. Fontosnak tartom, hogy mindez a forrásrendszer, amely itt, a költségvetésben is látszik, mind a mikrohitelezésben, mind a midihitelezésben, mind a foglalkoztatásbővítésben vagy a K+F kérdésében szerepet játsszon. Továbbra is biztatom a kormányt arra, amikor kialakítják majd a konkrét hitelezési és támogatási termékeket, hogy gondoljanak a mikro-, kis- és középvállalkozókra, az inkubációs programokra, valamint azokra a programokra ? és ezek élvezzenek inkább előnyt ?, amelyek foglalkoztatásbővítéssel függnek össze.

Remélem, hogy a parlament hosszú vita után kiérleli ezt a költségvetést, és mindannyiunk számára elfogadható lesz.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 4 2015.04.29. 3:56  1-30

DR. PAPCSÁK FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék csak szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról, de mielőtt ezt megtenném, engedjék meg, hogy arról is beszámoljak, hogy az Igazságügyi bizottság elfogadta, támogatta és tárgysorozatba vételre javasolta az indítványt.

A kormány április közepén nyújtotta be a most tárgyalt javaslatot, amely az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a közfoglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szól. A Magyary-program keretében megalkotott egyszerűsítési program meghirdetésével a kormány a közigazgatás egyszerűsítését tűzte ki célul. Ennek során igyekszik a felesleges bürokráciát kiiktatni az eljárásokból és elérni azt, hogy kevesebb papírmunka, kevesebb nyomtatvány, kevesebb sorban állás, minél egyszerűbb ügyintézési folyamat segítse az állampolgárokat.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény elfogadása óta egyértelművé vált, hogy az elfogadott törvény koncepcióját az informatikai lehetőségek kiaknázása, az elektronikus anyakönyvi rendszer létrehozása érdekében újra kell gondolni, a nyilvántartás szerkezetét és belső logikáját. Ezzel összhangban 2014. július 1-jével a manuális papír alapú anyakönyvezést a hatékonyabb és gazdaságosabb elektronikus anyakönyvi rendszer váltotta fel. Az anyakönyvi eljárás szabályai alapjaiban változtak meg, a bevezetés óta eltelt fél év gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a törvény néhány rendelkezésének pontosítását, kiegészítését. Erről szól ez a törvényjavaslat.

A törvényjavaslat az elektronikus anyakönyv bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatait a jogalkalmazók jelzéseinek figyelembevételével módosította. Az értelmező rendelkezések között például bővíti az anyakönyvi igazgatásban használt fogalmak körét. A működés törvényessége érdekében részletesen rendelkezik az anyakönyvből törlésre jogosultak köréről, valamint az eljárás rendjéről. A gyakorlat során felmerült kérdésekre reagálva pontosítja és kiegészíti az anyakönyvi igazgatásban közreműködő szervek és személyek hatáskörére és az illetékességére vonatkozó szabályokat.

A polgári törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban, illetve annak megteremtése érdekében pontosításra kerültek a házasságkötések megtagadására vonatkozó rendelkezések. Például a házassági anyakönyvi kivonatnak a házasság megszűnése tényén kívül tartalmaznia kell a megszűnés idejét is, ugyanígy az érvénytelenné nyilvánítás esetében is.

A módosítás érinti a közfoglalkoztatással és a közfoglalkoztatáshoz kapcsoló, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. számú törvényt is. A közfoglalkoztatásról szóló törvény módosítása kibővíti a közfoglalkoztatási feladatellátás területét. Kiterjeszti a közfoglalkoztatottak jogviszonyának körét a közfoglalkoztatás keretében szervezett munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvétellel. Azonban azt mindenképpen fontos megjegyezni, a kormány nem hisz abban, hogy az álláskeresőket örökké ebben a körben, a közfoglalkoztatási körben kell tartani. Természetesen ez csak egy lehetőség arra, hogy a tényleges munkaerőpiacra visszavezesse a foglalkoztatottakat. Az ezeken történő részvétel okozta jövedelemkiesés kiküszöbölésével tovább javíthatóak az egyébként gazdaságilag sérülékeny álláskeresői réteg elhelyezkedési esélyei.

Kérem a tisztelt parlamentet, hogy támogassák, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója támogatni fogja az indítványt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 92 2015.04.29. 5:04  89-102

DR. PAPCSÁK FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/4449. számú, a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. számú törvény módosításáról szóló előterjesztést az Igazságügyi bizottság megtárgyalta és tárgysorozatba vételre ajánlotta nagy többséggel.

Az előkészítő munkát követően a járások kialakításának koncepcionális elveiről a kormány a 1299/2011. határozatával döntött. Mindezek alapján a kormány szükségesnek tartotta a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi igazgatás megteremtése érdekében. A járások kialakításakor érvényesíteni kívánt célok a következők voltak.

(13.50)

A területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása, fő szabály szerint az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez történő telepítése, az államigazgatás járási szintű szerveinek az integrálása, valamint az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott hosszú távú, stabil járás létrehozása.

2012-ben a járások kialakításánál a kormány kiemelt céljai közé tartozott a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, alacsony hatékonyságának az orvoslása és a struktúra átláthatóbbá tétele. A kormány célja volt továbbá, hogy olyan modern kori járásokat alakítson ki, amelyek hozzájárulnak egy hatékony közigazgatási rendszer létrejöttéhez. A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, az úgynevezett jó állam kialakításának egyik legfontosabb eleme.

2013. január 1-jével a városi bíróságok megnevezése járásbíróságokra változott, a fővárosi kerületi bíróságok elnevezésének megtartása mellett, ez a változás a bíróságok illetékességi területét azonban nem érintette. Az első fokon eljáró bíróságok földrajzi tagolása megmaradt, miközben a közigazgatási járások rendszere néhány helyen ettől eltérő lefedettséggel került kialakításra.

A járások kialakításával összefüggésben sor került a területi államigazgatási szerveknek járási illetékességgel történő átállítására, ugyanakkor a megnevezésük változtatása ellenére nem került sor erre a járásbíróságok és a járási ügyészségek esetében. Most erre sor fog kerülni ‑ remélem legalábbis.

Mindenképpen indokolt, hogy a járásbíróságok ne csak nevükben, hanem tényleges illetékességük szerint is igazodjanak a járásokhoz. E cél megvalósítását szolgálja a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területe meghatározásáról szóló törvényjavaslat, amely előttünk fekszik.

Az illetékességhez igazodás nem minden bíróság esetében jelenti azt, hogy egy bíróság illetékességi területe egy járás településeire terjed ki, hanem egyes bíróságok esetében azt jelenti, hogy a járásbíróság illetékessége több járás illetékességére kiterjed, és ezen járások határaihoz illeszkedik. Ilyen például a Nyíregyházi Járásbíróság, amely több közigazgatási járás területét is magában foglalja.

Tekintettel arra, hogy a járási ügyészségek és rendőrkapitányságok illetékességi területe fő szabály szerint igazodik a bíróságok illetékességi területéhez, a javaslat szerint bírósági illetékességi terület módosításához igazodóan automatikusan sor kerülhet a járási ügyészségek és kapitányságok illetékességének a megváltoztatására is.

Természetesen a jogalkotó figyelt arra a javaslat szerint, hogy annak érdekében, hogy a járásbíróság előtt folyamatban lévő ügyek még átmenetileg se akadjanak meg egy esetleges áthelyezéssel, és azok elbírálásában az illetékességi terület ne változhasson vagy ne okozzon esetlegesen késedelmet, rendelkezik arról is a törvényjavaslat, hogy az új illetékességi szabályokat a javaslat szerinti módosítás hatálybalépését követően indult ügyekben is alkalmazni kell, illetőleg szükséges.

Fontos megjegyezni, hogy a törvény 1. számú mellékletének módosításában biztosításra kerül, hogy az egyes járásbíróságok illetékességi területe illeszkedjen a járások illetékességéhez azzal, hogy egy-egy járásbíróság illetékessége több esetben két-három járás illetékességi területére is ki fog terjedni.

A törvény most július 1-jével lépne hatályba. Arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)