Készült: 2020.07.16.05:15:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

129. ülésnap (2004.03.08.), 448. felszólalás
Felszólaló Karakas János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  448  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Bánki Eriknek mondanám, hogy a 13-as mellett még van a 12-es is, ahol a “frissö szó is benne van. Ez is a hamisítás ellen, illetve a gyümölcsborral kapcsolatos lenne. Örülök az elismerő szónak.

Én igazából az 5. és 6. ponthoz szeretnék szólni, de még lesz egy-két más hozzáfűznivalóm is. Az 5-ösben szerepel a borvidéki régió fogalma, amit bár négypártival fémjelzünk, ugyanakkor még mindig viták vannak egyáltalán a régiók pontosításáról, kötelezővé tételéről, illetve bizonyos fokú átalakításáról. Korábban már vitatkoztunk arról - pont Font Sándor előadása kapcsán -, hogy jó lenne azt a folyamatot törvényben is rögzíteni, amely már elindult az egyes borvidékek együttműködésével: a regionalizálódást. Az ő elmondásában és az ő javaslatában szerepel Tokaj mint különálló régió, szerepel Észak-Magyarország mint alakuló régió, szerepel a dunai borrégió, amelyik már funkcionáló régió, hisz megtörtént a bejegyzése is, tudomásom szerint a közeljövőben bejegyzésre kerül a pannon borrégió, még nem került bejegyzésre a balatoni régió, és várat magára egyáltalán a döntés arról különböző borvidékeken, hogy megalakítsák az észak-dunántúli részen is a régiót.

Ez az 5. pontban szereplő javaslat tulajdonképpen egy ajtónyitási lehetőség arra, hogy ezek a képződmények maguktól, természetes úton végbemehessenek. Mint mondottam: van olyan álláspont is, amely szerint már most május 1-jéig célszerű lenne törvényben megnevezni ezek számát, és mintegy a törvény erejével is belekényszeríteni az illető borvidékeket abba, hogy ezt a regionalizálódást minél hamarabb véghezvigyék. Vitatkozzunk róla, van még rá lehetőség! Én tartom magam az eredeti 5. ponthoz, de nem zárható ki, hogy ha akad okos, értelmes, ennél jobb vélemény, hogy ezt esetleg kiváltsa.

A másik a 6-os, amelyik majd részben átvezeti mondanivalómat a következő hozzászólási csoporthoz, ez pedig a borvidék kérdése. Borvidéknél korábban élt a 7 százalékos, szőlővel hasznosított területi határ, amit egy kicsit megpróbáltunk kibővíteni azzal, hogy szerepel, hogy ha nincs is meg a 7 százaléknyi szőlőborítottság, ha azon a településen, illetve településrészen bor adóraktár működik, az a borvidék része lehessen. Ezt szükséges volt meglépni olyan nagy múltú, szőlőfelülettel csak részben rendelkező vagy akár nem is rendelkező területrészeken, ahol a magyar borok hírnevét hosszú évtizedes vagy talán évszázados tevékenységgel eddig is végezték és megalapozták. Arról, hogy esetleg kikerült a területükről a szőlő - mint például nagyon sok budafoki borászati üzem -, avagy egy másik területen van szőlőfeldolgozója, nagy részben nem ők tehetnek, viszont ezzel a besorolással lehetővé nyílik számukra, hogy élhessenek mindazon előnyökkel, ami a meghatározott termőhelyből származik.

Ezt a két témát szerettem volna mindenféleképpen kiemelni, és még egyet, amire tulajdonképpen azt mondom, hogy a kompromisszumkészségét is mutatja úgy az előterjesztőnek, mint a patkó mindkét oldalán ülőknek, hogy például a meghatározott termőhelyről származó borok esetében szerepel egy szó, a Vitis vinifera fajhoz tartozó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amit kivettünk jó érzékkel, ezzel is segítve azt, hogy esetleg az Alföldön más fajtákat is be lehessen vonni a termelésbe.

Köszönöm.




Felszólalások:  Előző  448  Következő    Ülésnap adatai