Készült: 2020.08.10.21:18:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2001.10.17.), 49. felszólalás
Felszólaló Dr. Balogh László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Alkotmányügyi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:37


Felszólalások:  Előző  49  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BALOGH LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága megvitatta a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot, és azt a bizottság többsége nem tartotta alkalmasnak az általános vitára.

Az Igazságügyi Minisztérium képviselője először is azért tartotta fontosnak a módosítást, mert az eltelt három és fél év során több módosításra került sor, amelyet a mostani tervezet tartalmaz; másodszor azért, mert vannak olyan minisztériumi rendeletek és legfelsőbb bírósági kollégiumi állásfoglalások, amelyek be kell hogy kerüljenek a törvénybe; harmadsorban mert az idő túlhaladta az 1998-as büntetőeljárási törvény néhány koncepcionális elemét, amelyet újra kell szabályozni. A bizottság többsége az érvelést nem fogadta el, annak ellenére, hogy az igazságügyi reform szükségességében egyetértés volt.

A büntetőeljárási törvény megalkotása tízéves folyamat, amelyet az Antall-kormány indított el, a Boross-kormány elfogadta a koncepcióját, a Horn-kormány pedig erre alapozva 1998-ban megalkotta a törvényt. A bizottság többsége úgy vélte, hogy az Orbán-kormány megállította a reformot, elvetette az eddigi koncepciót, elrettentő büntetőpolitikát folytat, amelynek következménye az állami túlhatalom érvényesülése, konfliktusok kialakulásával, a kormányzati és a bírói hatalom között, ez utóbbi rovására.

A mostani javaslat lényegében átírja az 1998-as büntetőeljárási törvényt, és visszahozza az 1973-ast. Ennek lényege a következő:

1. A nyomozások túlsúlya érvényesül az eljárásokban, a nyomozások, a nyomozati anyag többnyire eldönti a büntetőjogi felelősség kérdését.

2. A tárgyaláson megmarad a bíró általi kikérdezés túlsúlya, amit oldott volna a felek általi kikérdezés rendszere.

3. Megszünteti a kétfokú jogorvoslati rendszert, amely miatt a helyi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság leterheltsége ugyanolyan marad, mint eddig volt.

A bizottsági vitában felszólalók hangsúlyozták: nem ez a baj, hogy a tervezet konzervatív felfogású, hanem az, hogy visszalépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest, eltér az európai jogfejlődés trendjeitől, visszaveszi a védelem jogosítványait, nem ad elegendő jogosítványt a sértettek számára, csorbítja a Legfelsőbb Bíróság jogosítványait, és a gyakorlatban jogalkalmazási problémákat okoz majd. Volt olyan bizottsági tag, aki úgy vélte, az effajta jogalkotás is okolható azért, hogy az igazságszolgáltatásba vetett bizalom hasonlóképpen alakul, mint a BUX-index: folyamatosan lefelé megy.

A javaslat beleillik abba a büntetőpolitikába, amit az Orbán-Torgyán-koalíció érvényesít, nevezetesen: a folyamatos fenyegetettség állapotában tartja az állampolgárokat, amihez hozzátartozik, hogy jelenleg már 11 olyan szervezet van, amely titkos eszközöket alkalmazhat, titkos megfigyelést, nyomozást folytathat; folyamatosan szigorítja a szabálysértések és bűncselekmények szankcióit, növeli a büntetési tételeit, ugyanakkor szűkíti a bírói mérlegelés körét.

A többségi állásponttal szemben az fogalmazódott meg, hogy az elkövetői jogosítványokat azért kell visszaszorítani, hogy a bűnüldözés eredményesebb lehessen, ezt szolgálják a tervezett módosítások, a kontinentális jogfejlődésnek pedig - többek között - az a sajátossága, hogy a tárgyalások során az ügy ura a bíró.

A bizottság ülésén konkrét problémák is felvetődtek. Az egyik ilyen, hogy az előzetes fogva tartás helye egyértelműen a büntetés-végrehajtási intézet legyen, mégpedig azért, mert a rendőrségi fogdában a rendőr annyiszor "beszélget el" a gyanúsítottal, ahányszor csak akar, teheti és teszi ezt a védő jelenléte nélkül is, a beismerő vallomások többsége pedig általában ilyen körülmények között születik. Többen felvetették, hogy a tárgyaláson a felek általi kikérdezés rendszerének kellene érvényesülnie, kár, hogy a tervezet ezt elsilányította. Hiányolták, hogy a tervezet nem fűz semmiféle jogkövetkezményt a hatóságok határidő-túllépéseihez.

A bizottság többsége a most ismertetett vita után a javaslatot nem tartotta alkalmasnak az általános vitára.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  49  Következő    Ülésnap adatai